EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.11. C(2019) 1815 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019.3.11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU
INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat jogi és politikai háttere Az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (az energiacímkézésről szóló keretrendelet) megállapítja az energiafogyasztást befolyásoló termékek energiacímkézésének uniós szintű keretét. Az energiacímkézés kulcsfontosságú uniós szakpolitikai eszköz, amely tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak a belső piacon forgalomba hozott, energiafogyasztást befolyásoló termékek energiahatékonysági követelményeiről és egyéb környezeti tényezőiről. Az európaiak 85 %-a felismeri és használja az energiacímkét 2. A COM(2016) 773 final bizottsági közlemény 3 (a környezettudatos tervezés 2016 2019-es időszakra szóló munkaterve) meghatározza a végrehajtási intézkedések szempontjából elsőbbséget élvező, egy teljes egészében átlátható a végrehajtási intézkedések kidolgozásának prioritásait felvázoló munkatervek elkészítéséhez vezető folyamat révén az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése tekintetében bennük rejlő lehetőségek alapján kiválasztott termékek listáját. A környezettudatos tervezés 2016 2019-es időszakra szóló munkaterve a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekkel kiemelt termékcsoportként foglalkozik azon termékek közül, amelyekkel kapcsolatban folyamatban van a munka. Ezenkívül több új szakpolitikai kezdeményezésből is az derül ki, hogy a környezettudatos tervezési és az energiacímkézési politikák tágabb politikai összefüggésben relevánsak. A fő kezdeményezések a következők: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak, COM(2015) 80 final 4 (az energiaunió keretstratégiája), amely fenntartható, karbonszegény és éghajlatbarát gazdaságot szorgalmaz, a Párizsi Megállapodás 5, amely megújult erőfeszítéseket sürget a szén-dioxidkibocsátás csökkentése érdekében, a Göteborgi Jegyzőkönyv 6, amelynek célja a légszennyezettség csökkentése, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 1 2 3 4 5 6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.). Study on the impact of the energy label and potential changes to it on consumer understanding and on purchase decisions LE London Economics and IPSOS (Tanulmány az energiacímke és annak esetleges változtatásai által a fogyasztók ismereteire és vásárlási döntéseire gyakorolt hatásról, LE London Economics és IPSOS), 2014. október. A Bizottság közleménye A környezettudatos tervezés munkaterve (COM(2016) 773 final, Brüsszel, 2016. november 30.). A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája (COM(2015) 80 final, Brüsszel, 2015. február 25.). https://unfccc.int/process/the-paris-agreement/what-is-the-paris-agreement http://www.unece.org/env/lrtap/multi_h1.html. HU 1 HU
COM(2015) 614 final 7 (a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv), amely azt hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésbe be kell építeni a javíthatóságot, az újrafeldolgozhatóságot és a tartósságot, a kibocsátáskereskedelmi rendszer 8 (ETS), amelynek célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony csökkentése. Az üvegházhatásúgázkibocsátást közvetve érinti a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó szakpolitikák hatálya alá tartozó, villamos energiát használó termékek energiafogyasztása, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2014) 330 final 9 (energiabiztonsági stratégia), amelynek célja a stabil és bőséges energiaellátás biztosítása. Háttér-információk A környezettudatos tervezés az energiacímkézésre vonatkozó jogszabályi kerettel együttesen olyan, kényszerítő és ösztönző jellegű piaci mechanizmust alkot, amelynek célja, hogy a fogyasztók által az energiafogyasztó termékek vásárlásakor hozott döntésekre jelentős hatást gyakorolva csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. E két szakpolitikai keretnek köszönhetően az uniós piacon forgalomba hozott termékek ötödével kevesebb energia felhasználásával láthatják el funkciójukat. Az előrejelzések szerint 2020-ra az energiahatékonysági címkék és a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények alkalmazása mintegy 165 Mtoe (millió tonna olajegyenérték) energiamegtakarításhoz fog vezetni az EU-ban, ami nagyjából megfelel Olaszország éves primerenergia-fogyasztásának. Relatív értelemben véve ez az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 9 %-át kitevő lehetséges energiamegtakarításnak és a szén-dioxid-kibocsátás 7 %-os lehetséges csökkentének felel meg. 2030-ra ez a csökkentés várhatóan az EU teljes energiafogyasztásának 15 %-át és teljes szén-dioxid-kibocsátásának 11 %-át teszi majd ki. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek (például az áruházi hűtőbútorok, az italhűtők, a kis méretű fagylaltfagyasztók, az olaszfagylalt-adagoló pultok és az értékesítőautomaták) kulcsfontosságúak az élelmiszerek minőségének az uniós élelmiszerláncban való megőrzéséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyasztók hozzájuthassanak egyéb, nem romlandó, jellemzően a környezeti hőmérséklet alá hűtve fogyasztott élelmiszerekhez, ideértve az italokat is. Ugyanakkor e funkciójuk ellátása során ezek a készülékek nagy mennyiségű energiát fogyasztanak, és az üvegházhatású gázok kibocsátásához is jelentős mértékben hozzájárulnak; ez a 28 uniós tagállamban éves szinten körülbelül 65 TWh energiafogyasztást jelent, ami az EU teljes végsőenergia-fogyasztása kb. 0,46 %-ának felel meg. Az ezzel a termékcsoporttal kapcsolatos munka 2004 2005-ben kezdődött meg. A kereskedelmi hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó első, 2007-es előkészítő tanulmány meghatározta a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek releváns környezetvédelmi tényezőit, és elemezte a kereskedelmi hűtőrendszerekkel összefüggő jogszabályi, műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és magatartásbeli 7 8 9 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, Brüsszel, 2015.12.2.). https://ec.europa.eu/clima/policies/ets_hu A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Európai energiabiztonsági stratégia (COM(2014) 330 final, Brüsszel, 2014.8.25.). HU 2 HU
szempontokat. A tanulmány jelentős energiamegtakarítási lehetőségekre mutatott rá. 2013 2014-ben a Közös Kutatóközpont (JRC) frissítette az előkészítő tanulmányt. Az előkészítő tanulmány és annak frissített változata megerősítette, hogy jelenleg is elérhető, költséghatékony lehetőség áll rendelkezésre az energiafogyasztás csökkentésére. Ezért e javaslat célkitűzései a következők: a kereskedelmi hűtőkészülékekre vonatkozó energiacímke bevezetése, amely lehetővé teszi a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket vásárló fogyasztóknak, hogy hatékonyan és kellően különbséget tegyenek a forgalmazott készülékek között, olyan ösztönzők kialakítása, amelyek a gyártókat energiahatékony technológiák és termékek továbbfejlesztésére és forgalomba hozatalára késztetik, költségmegtakarítás elérése a végfelhasználóknál, a kereskedelmi hűtőbútorok átlagos energiafogyasztásának, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, amelyek közül az utóbbi a kereskedelmi hűtőkészülékek esetében elsősorban az energiafogyasztáshoz kapcsolódik, de a hűtőközeg szivárgásával is összefügg, hozzájárulás az uniós ipar versenyképességéhez és a kiváló minőségű feldolgozóiparban betöltött vezető szerepéhez, az EU energiafogyasztásának 2030-ig 32,5 %-kal történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés összefüggésében az energiahatékonyságnak mint az energiaellátás biztonságához hozzájáruló tényezőnek az előmozdítása a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek piaci elterjedésének az energiacímke (valamint a javasolt, környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények) bevezetése révén történő fokozásával, egyedi, a termékek életciklusának végével kapcsolatos követelmények bevezetése a hűtőbútorok szétszerelésének és a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 10 (az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben) foglalt célkitűzések elérésének megkönnyítése érdekében. Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel Az 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11 hatálya kiterjed a lakossági használatú hűtőkészülékekre. Ezeket a hűtőkészülékeket elsősorban háztartásokban használják. A rendelet jelenleg felülvizsgálat alatt áll. A felülvizsgálatra irányuló javaslat értelmében a rendelet hatálya nem terjed ki a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre, így nem lesznek átfedések a követelmények között. Az (EU) 2015/1094 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12 hatálya kiterjed a professzionális hűtőbútorokra és a sokkolóhűtőkre. Ezek professzionális környezetben (például éttermekben) használt hűtőkészülékek, amelyek azonban nem szolgálnak a termékek bemutatására, illetve arra, hogy a termékeket a vásárlók számára hozzáférhetővé tegyék. Ez a 10 11 12 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.). A Bizottság 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2010. szeptember 28.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2010.11.30., 17. o.). A Bizottság (EU) 2015/1094 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. május 5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 177., 2015.7.8., 2. o.). HU 3 HU
javaslat nem vonatkozik a professzionális hűtőberendezések környezettudatos tervezéséről szóló rendelet hatálya alá tartozó termékekre, ezért nem lesznek átfedések a követelmények tekintetében. Az összetevők energiacímkézésére vonatkozó rendeletek A végtermékek energiacímkézésére vonatkozó rendeletek mellett a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek összetevőire is vonatkozhatnak energiacímkézéssel kapcsolatos követelmények. Jelenleg az energiacímkézés szabályozása alá tartozó egyetlen összetevő a lámpa (874/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13 ). Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival Nincsenek a kereskedelmi hűtőkészülékek energiafogyasztására vonatkozó uniós jogszabályok. A kereskedelmi hűtőkészülékek esetében a mind a mechanikus, mind az elektromos biztonság, valamint a szabványok tekintetében a releváns uniós jogszabályok alkalmazandók. A kereskedelmi hűtőkészülékek tekintetében releváns egyéb, környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok többek között a következők: az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak keletkezéséből és kezeléséből eredő negatív környezeti hatások csökkentése érdekében követelményeket határoz meg például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítására és újrafeldolgozására vonatkozóan. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv közvetlenül alkalmazandó a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre. A környezettudatos tervezésre vonatkozó végrehajtási intézkedések kiegészíthetik az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv végrehajtását például anyaghatékonysági intézkedések bevezetésével, ezáltal hozzájárulva a hulladékcsökkentéshez, vagy a helyes összeszerelésre és szétszerelésre vonatkozó utasítások bevezetésével, ami pedig a hulladékképződés megelőzéséhez és egyebekhez járul hozzá, A 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14 (RoHS irányelv) hat olyan meghatározott veszélyes anyag és négy különböző ftalát felhasználását korlátozza, amelyeket elektromos és elektronikus berendezésekben (EEE) alkalmaznak. A RoHS irányelv nem vonatkozik kifejezetten a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre, ugyanakkor az irányelvnek a szállítók általános termékportfóliója tekintetében történő végrehajtásából kifolyólag elvárás, hogy e készülékek elektronikai alkatrészei megfeleljenek az irányelvnek. A követelmények tekintetében nincs átfedés e javaslattal, Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 (az F-gázokról szóló rendelet) szabályozza a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok), köztük a hidro-fluor-szénhidrogének (HFC-k) kibocsátását. Az F-gázokról szóló rendelet a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre is alkalmazandó. Az a döntés 13 14 15 A Bizottság 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. július 12.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 258., 2012.9.26., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.). HU 4 HU
született, hogy ez a javaslat ne tartalmazzon a hűtőközegként alkalmazott gázokra vonatkozó követelményeket, ezért a követelmények terén nem lesz átfedés, A kibocsátáskereskedelmi rendszer 16 felső határt állapít meg a létesítmények által kibocsátható egyes üvegházhatású gázok összmennyiségének vonatkozásában. Ez a felső határ idővel csökken, így a teljes kibocsátás visszaesik. Ezen a határon belül a vállalatok kibocsátási egységeket kapnak vagy vásárolnak, amelyekkel szükség szerint kereskedhetnek egymás között. Korlátozott mennyiségben nemzetközi jóváírást is vásárolhatnak. A kibocsátáskereskedelmi rendszer nem vonatkozik közvetlenül a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre, a villamosenergia-termelésre azonban igen. Ez vagy alacsonyabb ETS-árakhoz vezet (ami pedig csökkentheti a villamosenergia-árakat), vagy ahhoz, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban kisebb mértékű kibocsátáscsökkentés (az iparban alacsonyabb megújulóenergia-célértékek vagy kisebb mértékű szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés) lesz szükséges. 2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG Jogalap A javasolt rendelet az (EU) 2017/1369 rendelet és különösen annak 11. és 16. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló intézkedés. A környezettudatos tervezésről szóló keretirányelv és az energiacímkézésről szóló keretrendelet révén történő uniós szintű fellépés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 17 114. és 194. cikke. Míg a 114. cikk a belső piac megteremtés[ér]e és működés[ér]e vonatkozik, addig a 194. cikk azt mondja ki, hogy a belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az EU célkitűzése többek között az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, továbbá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása. Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) Ha az egyes tagállamok saját jogszabályaik keretében a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó energiacímkézési intézkedéseket fogadnának el, az akadályozná az áruk Unión belüli szabad mozgását. Ezeknek az intézkedéseknek tehát a Unió egész területén egységes tartalommal kell rendelkezniük. A szubszidiaritás elvével 18 összhangban ezért helyénvaló uniós szinten elfogadni a szóban forgó intézkedést. A konzultációs fórum 2014. július 2-i ülésén a tagállamok széles körben támogatták a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó, uniós szintű végrehajtási intézkedések bevezetését. Az EU kizárólag a jogszabályi keretet fogja meghatározni. Ami a végrehajtás egyes szempontjait, azaz a piacfelügyeletet és -ellenőrzést illeti, nincs szükség uniós szintű fellépésre a célkitűzések eléréséhez, ugyanis a tagállamok az energiacímkézésről szóló keretirányelv szerint vállalják az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését. Arányosság 16 17 18 https://ec.europa.eu/clima/policies/ets_hu Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 326., 2012.10.26., 47. o.). A szubszidiaritás elvének amelyet az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 5. cikke állapít meg az a célja, hogy a döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg, az Unió pedig csakis a saját kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken hozzon intézkedéseket, és kizárólag akkor, ha az adott intézkedés nemzeti, regionális vagy helyi szinten nem lenne hatékonyabban megvalósítható. HU 5 HU
Az energiacímkézésről szóló keretrendelet beépített arányossági és szignifikanciavizsgálatot tartalmaz a 16. cikkének (2) bekezdésében, amely kimondja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak olyan termékeket kell meghatározniuk, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak: a) a termékcsoportnak jelentős megtakarítási potenciállal kell rendelkeznie az energiaés adott esetben egyéb erőforrások tekintetében; b) a termékcsoporton belül az egyenértékű funkciókkal rendelkező modelleknek jelentősen el kell térniük a vonatkozó teljesítményszintek tekintetében; c) nem mutatkozhat jelentős negatív hatás a termékcsoport megfizethetősége és az életciklus során felmerülő költségek tekintetében; d) egy termékcsoportra vonatkozóan az energiacímkézésre vonatkozó követelmények bevezetése nem gyakorolhat jelentős negatív hatást a termék működőképességére a használat során. A hatásvizsgálat keretében sor került a javaslat e követelmények tekintetében történő értékelésére. A hatásvizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy a javaslat megfelel ezeknek a kritériumoknak, és eléri az ezen indokolás 1. szakaszában ismertetett célkitűzéseket. Az arányosság elvével összhangban ez az intézkedés nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez azaz a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó harmonizált energiacímkézési követelmények meghatározásához szükséges mértéket. A javaslat összefoglalása Két hatásvizsgálatra került sor, az egyikre a 2008 2009-es, a másikra pedig a 2014 2015-ös időszakban. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2015. július 7-én észrevételekkel ellátott kedvező véleményt adott. A hatásvizsgálatok a különböző energiahatékonysági szinteknek megfelelő forgatókönyveket vizsgálták, amelyek a második vizsgálat esetében a következők voltak: a) a változatlan feltételek melletti forgatókönyv, amely szerint minden egyéb vonatkozó uniós szintű szakpolitika és intézkedés várhatóan hatályban marad; b) önkéntes megállapodás; c) csak a környezettudatos tervezésre vonatkozó kötelező követelmények alkalmazása; d) csak az energiacímkézésre vonatkozó kötelező követelmények alkalmazása; e) a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó kötelező követelmények három, egyre szigorúbb szakaszban történő bevezetése; f) a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó kötelező követelmények két, egyre szigorúbb szakaszban történő bevezetése. A hatásvizsgálat véglegesítése és a szolgálatközi konzultáció között eltelt hosszú időre való tekintettel a hatásvizsgálatban javasolt követelményeket ellenőrizték és szükség szerint naprakésszé tették az iparági szereplőktől a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek vonatkozásában kapott információkon alapuló 2017-es adatok alapján és a JRC közreműködésével. Az energiahatékonysági követelmények két lépésben történő bevezetése és az energiacímke alkalmazása lett az előnyben részesített forgatókönyv. A becslések szerint ez a forgatókönyv 2030-ra a következő eredményekkel jár: HU 6 HU
19 TWh/év (a primer energia viszonylatában számítva 48 TWh/év) villamosenergiamegtakarítás és évi 7,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő ÜHGkibocsátás-csökkentés, 2,9 milliárd EUR/év csökkenés a végfelhasználói kiadásokban, továbbá 0,4 milliárd EUR/év többletbevétel a vállalkozások számára, igazodás más gazdaságok műszaki fejlődéséhez és globális energiahatékonysági minimumkövetelményeihez, hozzájárulás az uniós ipar versenyképességéhez és a kiváló minőségű feldolgozóiparban betöltött vezető szerepéhez, a kis- és középvállalkozások védelme. Energiacímke A háztartási hűtőkészülékek és a professzionális hűtőbútorok az energiacímkézésről szóló rendeletek hatálya alá tartoznak, a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek azonban nem. Annak ellenére, hogy vállalkozások közötti viszonylatban használt termékekről van szó, az energiacímkézés hasznos kommunikációs eszköz lenne a beszerzési osztályok szempontjából is, és elősegítené, hogy az energiafogyasztásnak központi szerep jusson a vásárlási döntéseket megalapozó szempontok között. Ezenkívül a minimumkövetelmények bevezetése önmagában nem ösztönözné a piaci szereplőket arra, hogy ajtóval rendelkező készülékeket vásároljanak, holott ez az egyik legköltséghatékonyabb megoldás az energiahatékonyság javítására. A Bizottság ezért a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek az energiacímke alkalmazásával történő kiegészítését javasolja. Az energiacímkére vonatkozó javaslat 2020. szeptember 1-jétől alkalmazandó. A hatékonysági osztályok az alábbi táblázatban szerepelnek. Az energiacímkézési osztályok úgy kerültek meghatározásra, hogy az adatpontok eloszlása hasonlítson a különböző energiaosztályok közötti normál eloszlásra. Az A osztály várhatóan 2020-ra üres lesz. Ez összhangban van az energiacímkézésről szóló keretrendeletben foglaltakkal. A javaslat felsorolja a különösen a következőkben megadandó paramétereket és egyéb információkat: az (EU) 2017/1369 rendelet alapján létrehozott termékadatbázis nyilvános része (ez a rész termékinformációs adatlapként is kinyomtatható), az (EU) 2017/1369 rendelet alapján létrehozott termékadatbázis megfelelési része (amely a műszaki dokumentáció részét képezi). A termékadatbázisban megadandó paraméterek listája nemcsak az energiacímkéhez és annak ellenőrzéséhez közvetlenül kapcsolódó információkat tartalmaz, hanem minden olyan információt is, amely hasznos lehet a végfelhasználók, valamint a fényforrások környezettudatos tervezésére vonatkozó, jelenleg kidolgozás alatt álló rendeletnek való megfelelés ellenőrzése szempontjából a piacfelügyeleti hatóságok számára. A Bizottságnak az a szándéka, hogy ez a jogi aktus ugyanazon naptól kezdve legyen alkalmazandó, mint a környezettudatos tervezésről szóló, jelenleg kidolgozás alatt álló jogi aktus. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiahatékonysági osztályai Energiahatékonysági osztály Energiahatékonysági mutató (EEI) A EEI < 10 HU 7 HU
B 10 EEI < 20 C 20 EEI < 35 D 35 EEI < 50 E 50 EEI < 65 F 65 EEI < 80 G EEI 80 3. AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Konzultáció az érdekelt felekkel Az előkészítő tanulmányok elkészítése során, valamint a konzultációs fórum két ülése előtt és után széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során külső szakértői véleményeket is gyűjtöttek, és elemezték azokat. Az előkészítő tanulmány az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének módszertanán (MEErP) 19 alapult. Ez a tanulmány a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre (kereskedelmi hűtőbútorokra) vonatkozott, és egy műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzést is magában foglalt, amely a követelmények és szakpolitikai alternatívák meghatározásának szükségességére mutatott rá. Az előkészítő tanulmány elkészítése olyan nyílt eljárás keretében zajlott, amelynek során figyelembe vették a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat és szövetségeiket, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat), a fogyasztói szervezeteket, valamint a tagállamok képviselőit. Az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció megkönnyítése érdekében az első tanulmány kapcsán létrehoztak egy külön honlapot, amelyen közzétették az időközi eredményeket és az egyéb releváns anyagokat. A tanulmány elkészítése során két nyílt konzultációs megbeszélést tartottak annak megvitatása céljából. E nyilvános konzultációs megbeszéléseken az érdekelt felek széles köre vett részt, beleértve az iparági szereplőket, az NGO-kat és a tagállamok képviselőit. A 2009/125/EK irányelv 20 18. cikkének megfelelően a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum keretében hivatalos konzultációra került sor a tagállamok képviselőivel és az érdekelt felekkel. A kereskedelmi hűtőkészülékekkel és fagyasztókkal foglalkozó első konzultációs fórumot 2010. április 23-án tartották. Az ennek keretében végzett munka eredményeként azonban nem születtek intézkedésekre irányuló javaslatok, ugyanis az érdekelt felek véleményei túlságosan eltérők voltak, és az érdekelt felek további elemzést kértek. A folyamatot 2012-ben újraindították. Az előkészítő munka, valamint a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos technikai lehetőségek kidolgozása eredményeinek naprakésszé 19 20 Kemna, R.B.J., Methodology for the Ecodesign of Energy-related Products (MEErP) Part 2, készítette a VHK az Európai Bizottság megbízásából, 2011 (MEErP). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). HU 8 HU
tétele érdekében a JRC egy technikai munkacsoport keretében intenzíven együttműködött az érdekelt felekkel. A kereskedelmi hűtőkészülékekkel foglalkozó technikai munkacsoportot a tagállami közigazgatási szervek, iparági szereplők, NGO-k és tudományos intézmények szakértői alkották. A szakértők a projekt honlapján 21 keresztül működtek együtt, és adatokkal, információkkal és/vagy írásbeli észrevételekkel járultak hozzá az előkészítő tanulmány időközi tervezeteinek kidolgozásához. Két munkaértekezletre is sor került, az elsőre 2013. április 23-án Sevillában, a másodikra pedig 2013. december 10-én Brüsszelben. A technikai munkacsoport résztvevői három kérdőív kitöltésével szolgáltattak naprakész információkat és adatokat, valamint véleményeket a jogszabály hatályával, a fogalommeghatározásokkal és az energiafogyasztással kapcsolatban. Az érdekelt felek számos kétoldalú találkozón vettek részt, és helyszíni látogatásokat tettek a gyártási, vizsgálati és szétszerelési létesítményekben. A konzultációs fórum második ülésére 2014. július 2-án került sor, amelyet a frissített munkadokumentumok (magyarázó megjegyzések, a környezettudatos tervezésről szóló rendelettervezet, az energiacímkézésről szóló rendelettervezet és az ideiglenes módszerek tervezetének) kiosztása előzött meg. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22 hatálybalépésekor a rendelettervezet már túljutott a nyilvános konzultáció szakaszán, ezért ilyen konzultációra nem került sor. A 2017 2018-as időszakban kétoldalú találkozókat szerveztek az iparági szereplőkkel és a JRC-vel az adatoknak és a követelményeknek a hatásvizsgálat alapján történő aktualizálása érdekében. Az aktualizált követelményeket tartalmazó javaslattervezetet a 2018. október és december közötti időszakban egy szolgálatközi konzultáció keretében vitatták meg. Visszajelzések A minőségi jogalkotási program részeként a Bizottság visszajelzési időszak keretében gyűjtött további véleményeket a polgároktól és az érdekelt felektől. Kilenc visszajelzés érkezett, ezek közül kettőt környezetvédelmi NGO-k, hatot vállalatok, illetve vállalkozói szövetségek nyújtottak be, egyet pedig egy hatóság (a visszajelzések 67, 22, illetve 11 %-a). A válaszok Belgiumból (4), Németországból (2), Svájcból (2), Hollandiából (1) és Svédországból (1) érkeztek. Hét válaszadó kkv volt (az ipari szövetségek és a nem kormányzati szervezetek is kkv-ként jelölték meg magukat, jóllehet az ipar és a fogyasztók jelentős hányadát képviselik), kettő pedig nagyvállalat. Az NGO-k visszajelzései elsősorban a következőkre vonatkoztak: az energiahatékonysági képlet átláthatósága, véleményük szerint ugyanis a képletet a korrekciós tényezők törlésével egyszerűsíteni kellene, a fagylaltfagyasztók tekintetében megfogalmazott célkitűzés ambíciószintje, ugyanis megítélésük szerint a T1 kategóriában 80-as, a T2 kategóriában pedig 50-es EEI-t kellene meghatározni, valamint az erőforrás-hatékonysági követelmények, amelyeket tovább kellene szigorítani. Az iparági szereplők visszajelzései főként a következőket érintették: a termékcsoportok közötti különbségtétel, amelyet véleményük szerint tovább kellene pontosítani, a távoli és az integrált hűtőbútorokkal kapcsolatos követelmények, amelyeket enyhíteni kellene, a vizsgálati 21 22 http://susproc.jrc.ec.europa.eu/comrefrig/index.html. Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.). HU 9 HU
referenciamodell meghatározásának szükségessége, a szabványokkal való összehangolás, továbbá a hűtött, hengeres rendszerű értékesítőautomaták és a jégzúzalékkal hűtött, halak értékesítésére szolgáló vízszintes kínáló hűtőpultok, amelyeket ki kellene zárni a rendelet hatálya alól. Hatásvizsgálat Hatásvizsgálatra akkor van szükség, ha az uniós fellépés várható gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásai valószínűleg jelentősek lesznek. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó rendelet hatásvizsgálatára 2014 és 2015 között került sor. A hatásvizsgálat az előkészítő tanulmány keretében gyűjtött adatokon alapult. A hatásvizsgálatot végző munkacsoport további adatokat és információkat gyűjtött, amelyeket megtárgyalt az iparági szereplőkkel, a szakértőkkel, valamint más érdekeltekkel, többek között a tagállamok képviselőivel. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi érdekelt támogatja a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó követelményeket. Megemlítendő különösen, hogy az európai iparági szereplők többsége támogatja a jogszabály mihamarabbi bevezetését, ugyanis megítélésük szerint az új követelmények bevezetése ösztönözné az innovációt, valamint lehetővé tenné az iparági szereplők számára az új termékekbe történő befektetések hatékonyabb megtervezését. A jogi aktus típusának megválasztása A javasolt intézkedés az (EU) 2017/1369 rendeletet kiegészítő, közvetlenül alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet. HU 10 HU
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019.3.11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 23 és különösen annak 11. és 16. cikkére, mivel: (1) Az (EU) 2017/1369 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan termékcsoportok címkézésének vagy címkéi energiaosztály szempontjából történő felülvizsgálatának tekintetében, amelyek jelentős megtakarítási potenciállal rendelkeznek az energia- és adott esetben egyéb erőforrások tekintetében. (2) A Bizottság által a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 1. cikke (16) bekezdésének alkalmazásában kidolgozott, a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv (a COM(2016) 773 bizottsági közlemény 25 ) meghatározza a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési keretrendszer prioritásait. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek azon energiával kapcsolatos termékcsoportok közé tartoznak, amelyeket az előkészítő tanulmányok elkészítése és az esetleges intézkedés elfogadása szempontjából prioritásként kell kezelni. (3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben foglalt intézkedések révén a becslések szerint 2030-ban több mint 260 TWh teljes éves végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megközelítőleg évi 100 millió tonnával való csökkentésének felel meg. A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek szerepelnek a környezettudatos tervezés munkatervében felsorolt termékcsoportok között, és az e termékcsoportban 2030-ra elérhető teljes éves végsőenergiamegtakarítás becsült értéke 48 TWh. (4) A Bizottság két előkészítő tanulmány keretében elemezte az Unióban jellemzően a kiskereskedelemben használt hűtőkészülékek műszaki, környezetvédelmi és 23 24 25 HL L 198., 2017.7.28., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). A Bizottság közleménye: A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016 2019 (COM(2016) 773 final, 2016.11.30.). HU 11 HU
gazdaságossági jellemzőit. A tanulmányok az Unió és harmadik országok érdekelt és érdeklődő feleivel szoros együttműködésben készültek. A tanulmányok eredményeit nyilvánosságra hozták és az (EU) 2017/1369 rendelet 14. cikke alapján létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették. (5) Az előkészítő tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozóan energiacímkézési követelményeket kell bevezetni. (6) Az előkészítő tanulmányok megállapították, hogy a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek legjelentősebb környezetvédelmi jellemzője a felhasználás során mért energiafogyasztás. (7) Az előkészítő tanulmányokból kiderült, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek villamosenergia-fogyasztása jelentős mértékben tovább csökkenthető egy, a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó energiacímkézési intézkedés bevezetésével. (8) Ezt a rendeletet a következő, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre kell alkalmazni: áruházi hűtőbútorok (fagyasztók vagy hűtőszekrények), italhűtők, kis méretű fagylaltfagyasztók, olaszfagylalt-adagoló pultok és hűtött értékesítőautomaták. (9) A minibárok és a kiskereskedelmi használatra szánt bortároló készülékek nem tekintendők kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeknek, ezért kizárandók e rendelet hatálya alól, ugyanis az (EU) 2019/XXX [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2019) 1806 rendelet hivatkozását] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatálya alá tartoznak 26. (10) A függőleges, statikus hűtésű hűtőbútorok az (EU) 2015/1095 rendeletben 27 meghatározott professzionális hűtőkészülékek, ezért kizárandók e rendelet hatálya alól. (11) A kereskedelmi vásárokon kiállított, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeken fel kell tüntetni az energiacímkét, amennyiben a modell első egységét már forgalomba hozták, vagy a kereskedelmi vásáron forgalomba hozzák. (12) A releváns termékparamétereket megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell mérni. E módszereknek figyelembe kell venniük a legkorszerűbbként elismert mérési módszertant, beleértve adott esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványokat. (13) Az e rendeletben megállapított terminológia és vizsgálati módszerek összhangban vannak az EN 16901, az EN 16902, az EN 50597 és az EN ISO 23953-2 szabványban elfogadott terminológiával és vizsgálati módszerekkel. 26 27 28 A Bizottság (EU) 2019/XXX felhatalmazáson alapuló rendelete ([Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2019) 1806 rendelet teljes HL-hivatkozását]). A Bizottság (EU) 2015/1095 rendelete (2015. május 5.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 177., 2015.7.8., 19. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.). HU 12 HU
(14) Felismerve az energiafogyasztást befolyásoló termékek internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformokon nem pedig közvetlenül a szállítók weboldalain keresztül történő értékesítésének növekvő volumenét, egyértelművé kell tenni, hogy az internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformoknak felelősséget kell vállalniuk azért, hogy lehetővé tegyék a szállító által biztosított címkének az ár közelében történő megjelenítését. E kötelezettségükről tájékoztatniuk kell a kereskedőt, a rendelkezésre bocsátott címke és termékinformációs adatlap pontosságáért vagy tartalmáért azonban nem tartoznak felelősséggel. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában azonban az ilyen internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformok üzemeltetőinek haladéktalanul intézkedniük kell az adott termékre vonatkozó információk eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása érdekében, amennyiben például a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatása alapján meg nem felelésről szereznek tudomást (pl. hiányzó, hiányos vagy helytelen címke vagy termékinformációs adatlap). A közvetlenül a végfelhasználóknak a saját weboldalukon keresztül értékesítő szállítókra az (EU) 2017/1369 rendelet 5. cikkében említett kereskedői távértékesítési kötelezettségek vonatkoznak. (15) Az e rendeletben előírt intézkedéseket a konzultációs fórum és a tagállami szakértők az (EU) 2017/1369 rendelet 14. és 18. cikkének megfelelően megvitatták. ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet a villamos fővezetékről üzemeltetett, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, többek között a nem élelmiszerek hűtésére értékesített készülékek címkézésére, valamint a termékkel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó követelményeket állapítja meg. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre: a) a kizárólag a villamos energiától eltérő energiaforrással működő, a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek; b) a nem a gőzkompressziós hűtési ciklus elve alapján működő, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek; c) azok a távoli alkatrészek például a kondenzációs egység, a kompresszor vagy a vízkondenzációs egység, amelyekhez a távoli hűtőbútornak a működése során csatlakoznia kell; d) az élelmiszer-feldolgozási célra szolgáló, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek; e) a gyógyszerek vagy tudományos minták tárolása tekintetében kifejezetten bevizsgált és jóváhagyott, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek; f) az élő élelmiszerek eladására és bemutatására szolgáló, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, például élő halak és kagylók eladására és bemutatására szolgáló hűtőkészülékek, hűtött akváriumok és víztartályok; 29 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). HU 13 HU
g) a salátahűtő pultok; h) a beépített tárolóval rendelkező, hűtési üzemi hőmérsékleten történő működésre tervezett vízszintes kínáló hűtőpultok; i) az olyan, a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek nem rendelkeznek integrált hűtőrendszerrel, hanem külső léghűtő egység által előállított hűtött levegő bevezetésével működnek; nem tartoznak ide a távoli hűtőbútorok és a IV. melléklet 4. táblázatában meghatározott, 6. kategóriába tartozó hűtött értékesítőautomaták; j) a sarokhűtőbútorok; k) a fagyasztási üzemi hőmérsékleten történő működésre tervezett értékesítőautomaták; l) a jégzúzalékkal hűtött, halak értékesítésére szolgáló vízszintes kínáló hűtőpultok; m) az (EU) 2015/1095 rendeletben meghatározott professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők; n) a bortároló készülékek és a minibárok. E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék : szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékleten tartott, természetes vagy kényszerített hőátadású rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja, és amely az élelmiszereknek és egyéb áruknak a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten akár kiszolgálási funkcióval, akár anélkül a vásárlók részére történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására szolgál, továbbá nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján vagy fiókján, illetve mindkettőn keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket is, amelyek a vásárlók számára hozzá nem férhető élelmiszerek és egyéb áruk tárolására szolgáló részekkel is rendelkeznek, de kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket; 2. élelmiszerek : ételek, alapanyagok, italok, ideértve a bort is, és egyéb, elsősorban fogyasztásra szánt cikkek, amelyeket adott hőmérsékletre kell hűteni; 3. kondenzációs egység : az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően legalább egy villamos hajtású kompresszort és egy kondenzátort magában foglaló termék, amely a gőzkompressziós ciklus elve alapján, elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatva képes a hőmérsékletet alacsony vagy közepes hőfokra lehűteni és azon tartani egy hűtött készüléken vagy rendszeren belül; 4. távoli hűtőbútor : gyárilag összeszerelt alkatrészekből álló, a hűtőkészülékként való működéshez olyan távoli alkatrészekhez (kondenzációs egységhez és/vagy kompresszorhoz és/vagy vízkondenzációs egységhez) való csatlakoztatást igénylő, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, amelyek nem képezik a hűtőbútor szerves részét; HU 14 HU
5. élelmiszer-feldolgozási célra szolgáló, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék : az élelmiszer-feldolgozás tekintetében kifejezetten bevizsgált és jóváhagyott, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, ideértve például a fagylaltgépeket vagy a mikrohullámú berendezéssel felszerelt hűtött értékesítőautomatákat, illetve a jégkészítő gépeket; nem tartoznak ide azok a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek egyetlen, a készülék nettó térfogata kevesebb mint 20 %-ának megfelelő, kifejezetten élelmiszerfeldolgozásra tervezett rekesszel rendelkeznek; 6. nettó térfogat : valamely rekesz bruttó térfogatának azon része, amely az alkatrészek, továbbá az élelmiszerek és egyéb áruk tárolására vagy bemutatására használhatatlan terek össztérfogatának levonását követően marad, köbdeciméterben (dm³) vagy literben (l) kifejezve; 7. bruttó térfogat : a rekesz belső borításán belüli a belső szerelvények nélkül, zárt ajtóval vagy fedéllel mért térfogata köbdeciméterben (dm³) vagy literben (l) kifejezve; 8. kifejezetten bevizsgált és jóváhagyott : a termék megfelel az alábbi követelmények mindegyikének: a) a terméket kifejezetten az említett működési feltétel vagy alkalmazás tekintetében az említett uniós jogszabályok vagy kapcsolódó jogi aktusok, a vonatkozó tagállami jogszabályok és/vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok szerint tervezték és vizsgálták be; b) a termékhez a műszaki dokumentáció részét képező tanúsítvány, típusjóváhagyási jel vagy vizsgálati jelentés formájában olyan bizonyíték tartozik, amelyből kitűnik, hogy a terméket kifejezetten jóváhagyták a megjelölt működési feltétel vagy alkalmazás tekintetében; c) a terméket kifejezetten az említett működési feltétel vagy alkalmazás céljából hozzák forgalomba, amire legalább a műszaki dokumentáció, a termékhez mellékelt információk, valamint az esetleges reklám- vagy marketinganyagok utalnak; 9. salátahűtő pult : a függőleges, álló részén egy vagy több ajtóval vagy fiókkal ellátott, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, amelynek tetején a bizonyos élelmiszerekhez, például pizzafeltétekhez vagy saláta-alapanyagokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében cserélhető tárolók számára kialakított nyílások találhatók; 10. beépített tárolóval rendelkező vízszintes kínáló hűtőpult : olyan, kiszolgálás céljára szolgáló vízszintes hűtőbútor, amely egy, a hűtőbútor hosszát tekintve méterenként legalább 100 liter térfogatú, jellemzően a kínáló hűtőpult alján elhelyezett, hűtött tárolóval rendelkezik; 11. vízszintes hűtőbútor : olyan, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, amelyben a termékek vízszintesen elrendezve láthatók, és amely a tetején nyílik és felülről hozzáférhető; 12. hűtési üzemi hőmérséklet : az energiamegtakaritási célú energiagazdálkodási rendszerrel rendelkező berendezések esetében 3,5 Celsius fok ( C) és 15 C közötti, az energiamegtakaritási célú energiagazdálkodási rendszerrel nem rendelkező berendezések esetében pedig 3,5 C és 10 C közötti hőmérséklet; 13. üzemi hőmérséklet : egy rekeszben a vizsgálat során mért referencia-hőmérséklet; HU 15 HU
14. hűtött értékesítőautomata : olyan, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, amelyet úgy terveztek, hogy emberi beavatkozás nélkül elfogadja a fogyasztók által bedobott pénzt vagy zsetont, és cserébe hűtött élelmiszereket és más hűtött termékeket adjon ki; 15. sarokhűtőbútor : olyan, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, amely két, egymással szöget bezáró és/vagy görbületet alkotó hűtőbútorsor geometriai folytonosságának biztosítására szolgál. A sarokhűtőbútornak nincs felismerhető hosszanti tengelye vagy hosszúsága, mivel alakja csak az űrt tölti ki (ék vagy hasonló alakú), és nem arra tervezték, hogy önálló hűtőegységként működjön. A sarokhűtőbútor két oldala 30 és 90 közötti szöget zár be egymással; 16. fagyasztási üzemi hőmérséklet : 12 C alatti hőmérséklet; 17. jégzúzalékkal hűtött, halak értékesítésére szolgáló vízszintes kínáló hűtőpult : kifejezetten friss hal bemutatására tervezett és forgalmazott, kiszolgálás céljára szolgáló vízszintes hűtőbútor. A hűtőpult tetején egy, a bemutatott friss hal hőmérsékletének megőrzésére szolgáló jégzúzaléktartó található, és a hűtőpult beépített vízelvezetővel rendelkezik; 18. bortároló készülék : az (EU) 2019/XXX [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2019) 1806 rendelet hivatkozását] rendeletben szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően egyetlen típusú rekesszel rendelkező, bor tárolására szánt, a tárolási körülmények és a célhőmérséklet precíziós szabályozására képes, antivibrációs eszközzel felszerelt hűtőkészülék; 19. rekesz : egy kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékben található, más rekeszektől válaszfallal, dobozzal vagy hasonló szerkezettel leválasztott zárt tér, amely egy vagy több külső ajtón keresztül közvetlenül hozzáférhető és több alrekeszre osztható. Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet alkalmazásában a rekesz szó egyaránt vonatkozik a rekeszekre és az alrekeszekre; 20. külső ajtó : a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék elmozdítható vagy eltávolítható része, amely lehetővé teszi legalább a rakomány be- és kirakodását; 21. alrekesz : egy rekeszen belüli zárt tér, amelynek működési hőmérséklettartománya más, mint azé a rekeszé, amelyben elhelyezkedik; 22. minibár : elsősorban élelmiszerek szállodai szobákban és hasonló helyeken történő tárolásra és eladására szánt, legfeljebb 60 liter teljes térfogatú, az (EU) 2019/XXX [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2019) 1806 rendelet hivatkozását] rendeletben meghatározott hűtőkészülék; 23. értékesítési hely : eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra ajánlott, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek bemutatásának és értékesítésének helye; 24. energiahatékonysági mutató (EEI): a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó, a IV. melléklet 2. pontjának megfelelően százalékban (%) kifejezett indexszám. 3. cikk A szállítók kötelezettségei (1) A szállítók kötelesek gondoskodni a következőkről: a) minden, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészüléket a III. mellékletben meghatározott formátumú nyomtatott címkével szállítanak le; HU 16 HU
b) az V. mellékletben meghatározott termékinformációs adatlapon szereplő paraméterek bekerülnek a termékadatbázisba; c) ha a kereskedő kifejezetten kéri, a termékinformációs adatlapot nyomtatott formában bocsátják rendelkezésre; d) a műszaki dokumentáció VI. mellékletben meghatározott tartalmát beviszik a termékadatbázisba; e) a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó vizuális hirdetések a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az energiahatékonysági osztályt és a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját; f) a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó többek között az interneten közölt műszaki vagy egyéb promóciós anyagok a VII. és a VIII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az adott modell energiahatékonysági osztályát és a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját; g) a kereskedők a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek minden egyes modelljére vonatkozóan megkapják a III. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét; h) a kereskedők a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek minden egyes modelljére vonatkozóan megkapják az V. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékinformációs adatlapot. (2) Az energiahatékonysági osztály megállapítása a II. mellékletben foglaltak szerint kiszámított energiahatékonysági mutató alapján történik. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről: a) az értékesítés helyén többek között kereskedelmi vásárokon kiállított, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeken oly módon helyezzék el a szállítók által a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően biztosított címkét, hogy beépíthető készülékek esetében a címke jól látható módon legyen kiállítva, az egyéb, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék esetében pedig a hűtőkészülék elején vagy tetején jól látható legyen; b) távértékesítés esetén a VII. és VIII. melléklet szerint bocsássák rendelkezésre a címkét és a termékinformációs adatlapot; c) a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó vizuális többek között az interneten közölt hirdetések a VII. és VIII mellékletnek megfelelően tartalmazzák az energiahatékonysági osztályt és a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját; d) a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó, annak konkrét műszaki paramétereit leíró többek között az interneten közölt műszaki promóciós anyagok a VII és VIII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az adott modell energiahatékonysági osztályát és a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját. HU 17 HU