Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében



Hasonló dokumentumok
Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

JELENKOR. Propaganda Hitler után

A dolgok arca részletek

Effi Briest könyvben és filmben

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN

Tartalom, elemzés, értelmezés

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Az átlagember tanítvánnyá tétele

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a július 28-{n megjelent

Vörösmarty Mih{ly: Gondolatok a könyvt{rban (1844) PANNON-PALATINUS. Miért van szükség ma új közszolg{lati televízióra?

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

A Bernhard-cédulák. Bombitz Attila

UHRMAN GYÖRGY ( )

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve

Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot.

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt ] Nitra, UKF, p.

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

A pataki kollégium visszavételének ( ) történelmi körülményei

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Újratárgyalja a restitúciós bizottság a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási kérelmét

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

P. Müller Péter Székely György pályaképe

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

Analógiák és eltérések szövevénye

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

NORAN LIBRO A Kossuth Kiadói Csoport tagja

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

J E G Y ZŐKÖNYV. 97/2010.(III.09.) számú határozat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi napirendi pontokat tárgyalja:


HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

Nemzetközi összehasonlítás

is ko la kul tú ra 2009/12 tanulmány konferencia kritika melléklet Fehérvári Anikó Intenzív felzárkózás? 3

PANNON-PALATINUS Tudom{ny

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Kedves Olvasóink, bevezető

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve

Biciklizéseink Mahlerrel

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

Thalassa (17) 2006, 2 3: Wilhelm Reich *

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

ABD-RU-SHIN AZ IGAZSÁG FÉNYÉBEN GRÁL-ÜZENET A STIFTUNG GRALSBOTSCHAFT KIADÓJA STUTTGART

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Üzenet. Kedves Testvérek!

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉST

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története Ideológia és egzisztencia

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A második, azaz az utolsó előtti félév az esslingeni masteren

Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely (3780 Edelény, István király útja 49.)

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi 3. szám február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal


Záróértékelés. Életreform mozgalmak és a reformpedagógia

ÁPRILISI NAPLÓ Az életkort mi vagy ki határozza meg? Ha nem érem meg a 86-ot, nem kerülök egy fényképre a dédunokáimmal

Schóber Márton Jeromos

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A portfólió a vizuális nevelésben. A korszerű vizuális nevelés az alsófokú intézmények pedagógusainak képzésében

Könyvsarok 98 MAGYAR GRAFIKA 2007/2. Dr. Garáné Bardóczy Irén. Az a mű, amelyet olvasnak: él, az a mű, amelyet másodszor is elolvasnak: megmarad.

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

AZ INTÉZET ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza

Márai Sándor Márai Sándor

Nekünk még volt szabadnapunk

Átírás:

HORV[TH DI[NA Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Thomas Bernhard osztr{k író, 1931 és 1989 között élt, a 20. sz{zad m{sodik felének egyik legjelentősebb német nyelvű szerzője. Prózai és dr{mai műveiben egyar{nt az {ltala kaotikusnak érzékelt külvil{got, a bűnözést, a betegségeket, a hal{lt és {ltal{ban az osztr{k hétköznapokat v{lasztja tém{nak. Színdarabjaiban főként a pusztul{st, a roml{st és a túlélést jeleníti meg. A német nyelvterületen hamar felfedezték Bernhard írói nagys{g{t, és hamarosan valós{gos kultusza t{madt személyének és műveinek is. Majd ez az úgynevezett Bernhard-l{z lassan kezdett {tterjedni m{s orsz{gokra is. Első momentumként szükséges megemlíteni, hogy Thomas Bernhard nagyon különleges grammatikai és szemantikai aspektusokat haszn{l ír{saiban. Jellegzetes nyelvi eszközei péld{ul a körmondatok, a sokemeletes, egym{sba ékelődő és egym{sra épülő tagmondatokból felépülő mondatszerkezetek, a m{ni{kus ismétlések, a rengeteg függő beszéd, túlz{sok, különc szóösszetételek és szuperlatívuszok. 1 Ezekkel az eszközökkel Bernhard elsősorban mondanivalój{nak fontoss{g{t kív{nja sugallni, valamint provok{lni is sz{ndékozik velük, m{srészt meg egyfajta ritmikus hat{st is kelt. Ahogy Györffy Miklós fogalmaz: A halmoz{s, az ismétlések, a körmondatok pedig önmagukban, mint nyelvi jelenségek is jelentést hordoznak. A Bernhard-szövegek éppen {ltaluk 1 vö. Miklós, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&id=707 3

szólnak arról, hogy a hősöknek a vil{g megértésére és megmagyar{z{s{ra ir{nyuló kétségbeesett törekvései hi{bavalóak. Hi{ba mozgósítj{k a nyelv és a beszéd összes rendelkezésükre {lló eszközét, kudarcot vallanak. És e kudarc következtében, mintegy a szemünk l{tt{ra, a magyar{zatok és megfogalmaz{sok fiaskóiról tudósító beszédfolyam közben vesztik el az eszüket. Bernhard alakjai m{r eleve félnek, hogy a nyelv cserbenhagyhatja őket, hogy a nyelv menedéke bizonytalan és veszélyeztetett. Ezért igyekeznek megszil{rdítani, éspedig a nyelv megnevező képességének maxim{lis kiakn{z{s{val. Így keletkeznek a grafom{n feljegyzések, a végtelen monológok, a sokszorosan ismételt megnevezésekkel telizsúfolt, hosszú mondatkígyók. Szerkezetük tulajdonképpen egyszerű, vil{gosan tagolt, {ttekinthető, hosszús{guk és összetettségük ink{bb abból a kényszerből fakad, hogy a beszélő vagy az idézett szereplő újra meg újra mindent a lehető legpontosabban és legegyértelműbben akar megnevezni vagy megfogalmazni. Néha mintha valós{ggal kérkednének a mondatok k{rtyav{rként kiegyensúlyozott, par{dés felépítésükkel. Mindaddig, amíg a Bernhard-hősök els{ncolhatj{k magukat a nyelvtan és a form{lis logika védőfalai mögé, megvan az esélyük, hogy épnek és sértetlennek vélhessék magukat. Az őrület azonban éppen ebben az eszelős halmoz{sban tör utat. 2 Egy Bernhard-fordítónak pedig ezeket a nyelvi funkciókat kell mindenekelőtt reproduk{lnia. A legtöbb idegen nyelvnél viszont ott a kérdés, hogy ezek a stíluseszközök megtal{lhatók-e vagy létrehozhatók-e az adott 2 vö. Miklós, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&id=707 4

célnyelvben. Több orsz{gban valószínű azért nem lehetett olyan sikere Thomas Bernhardnak, mert a fordító nem tudta teljes mértékben visszaadni Thomas Bernhard osztr{k utal{soktól is tűzdelt mondanivalój{t. Norvégi{tól Bulg{ri{n, Spanyolorsz{gon {t Oroszorsz{gig terjedt azon orsz{gok sora, ahonnan részletes besz{molók érkeztek a Bernhard-recepcióról. Szakdolgozatom első fejezetében Thomas Bernhard Európ{ra gyakorolt hat{s{val foglalkoztam. (Ezen fejezet alapj{ul a Kontinent Bernhard című könyv szolg{lt, melyet Bernhard hal{l{nak 6. évfordulój{ra, 1995-ben adtak ki Bécsben.) Szeretném néh{ny orsz{g recepciója alapj{n bemutatni, hogy mennyire eltérően fogadt{k Bernhard munk{ss{g{t. Spanyolorsz{gban kezdetben mag{t az írót nem igaz{n ismerték, de egyre több művét fordított{k le, és ahogy a spanyol kritikus Carlos Fortea is fogalmaz: Spanyolorsz{gban Bernhard egy folyamatosan növekvő és egyben egy {llandó olvasóközönségre tal{lt. Viszont dr{mai műveinek szövegét nem igaz{n tudta értelmezni a közönség, és így nem is ért el olyan nagy hat{st. A legelső szính{zi előad{s A szok{s hatalma című műből készült, 1987-ben Madridban. A kritikus véleménye szerint tisztelet és dicséret j{r az előad{sért, de a publikum nem tudta befogadni a darabot. Franciaorsz{gban Bernhard 1986 és 1991 között kapta a legnagyobb figyelmet, több mint 20 darabj{t j{tszott{k, és ezeket a francia közönség érdeklődéssel fogadta. A legfontosabb előad{sok közé tartoztak A vad{szt{rsas{g, A vil{gjobbító és a Nyug{llom{ny előtt című darabok. Norvégi{ban 1985-ben fedezték fel Thomas Bernhard munk{ss{g{t. Az első előad{s a Ritter, Dene, Voss című dr{m{ból készült, 1989-ben. Ekkor a legfontosabb újs{gokban jelentek meg elemző jellegű ír{sok a darabról, valamint r{dióad{sokat, és egyetemi szemin{riumot is tartottak Thomas Bernhardról. Sverre Dahl, 5

norvég kritikus szerint, összefoglalva azt lehet mondani, hogy Thomas Bernhard 1992 végére mindenki {ltal ismert, és elismert író lett a norvég irodalmi életben. Angli{ban 1976-ban, a londoni Nemzeti Szính{zban debüt{lt Thomas Bernhard, A szok{s hatalma című dr{m{j{val. Frank Markus kritikus véleménye alapj{n elmondható, hogy a fordít{s korrekt volt, de színtelen, és az eredménynek nem volt több jelentősége egy puszta t{rsasj{tékn{l. Ezek ut{n még több dr{m{t is bemutattak, mint péld{ul a II. Erzsébet, A szính{zcsin{ló, a Wittgenstein unokaöccse, a Régi Mesterek és A menthetetlen, de sajnos ezeknek a daraboknak is hasonló sorsuk lett. Lengyelorsz{gban több mint 30 éve tartozik Thomas Bernhard az irodalmi nyilv{noss{ghoz, mint könyvíró, és mint dr{maíró egyar{nt. Első szính{zi előad{sként A tudatlan és az őrült című darabot l{thatta a lengyel közönség, amit sz{mtalan m{s Bernhard-dr{ma is követett, mint péld{ul: a Nyug{llom{ny előtt, A vil{gjobbító, A szính{zcsin{ló stb. Kaszyński lengyel kritikus szerint a kommunista {llam összeoml{sa ut{n a piacgazdas{g felé orient{lódó kiadókn{l gyengült az érdeklődés Bernhard művei ir{nt, azonban az orsz{g intellektu{lis elitje tov{bbra is a különös Bernhardgondolkod{smód hat{sa alatt {llt. Magyarorsz{gon is viszonylag kor{n megtörtént Thomas Bernhard felfedezése, de ezt sok{ig nem követte érdemleges folytat{s. Az első Bernhard-szöveg, az Éj című vers 1966-ban jelent meg magyarul, a Nagyvil{gban Hajnal G{bor fordít{s{ban. Ezt a Szegényh{zban című elbeszélés követte, szintén a Nagyvil{gban, Ember M{ria fordít{s{ban. 1971-ben Györffy Miklós megbíz{st kapott az Európa Könyvkiadótól A sapka című Bernhard elbeszélés fordít{s{ra. A fordító így sz{mol be élményeiről: 6

Kezdő fordító voltam akkoriban, és ismereteim az élő német nyelvű irodalmak terén német szakos létemre sem voltak bőségesek. A sapka szerzőjében fordít{s közben nem l{ttam m{st, mint olyan külföldi írót, aki m{sképp ír, mint ahogy {ltal{ban a többiek, de a hatvanas években külföldi szerzők olvas{sa közben gyakran t{madhatott ilyen benyom{sa a magamfajta ifjú olvasónak. Ezért is olvastuk őket, ezt v{rtuk a végre olvasható külföldi (értsd: nyugati) íróktól. 3 Ez a mű végül nem jelent meg nyomtat{sban, de 1973-ban az Európa Kiadó kiadta A francia követségi attasé című művet, Török G{bor fordít{s{ban. Tandori Dezső 1974-ben a Fagy, majd 1979-ben A mészégető című regényt fordította magyarra. Ezt követően 25-30 év telt el, de ezeket a műveket azóta sem adt{k ki újra, és ma m{r szinte hozz{férhetetlenek. Tandori Dezső egyébként 1974-ben lefordította A szok{s hatalma című Bernhard-színművet is, melyet a Nagyvil{g 1974/12. sz{ma közölt. Ezeket a fordít{sokat a nyolcvanas években hosszú ideig nem követte szinte semmi. Györffy Miklós véleménye szerint: A folytat{s elmarad{s{hoz tal{n hozz{j{rult a megjelent regények és színművek visszhangtalans{ga: a két regényt mindössze egyegy hírlapi recenzió ismertette, érdemi kritikai ír{sok annak idején nem reflekt{ltak a Fagyra és A mészégetőre, szính{zaink pedig még hosszú ideig nem mutattak be Bernhard-darabot. Elképzelhető, hogy bizonyos kiadói vagy cenzur{lis körök úgy vélték, ennyi egyelőre elég volt Bernhardból. Én magam arra az {ll{spontra hajlok, hogy ink{bb a közöny, az érdektelenség, a hozz{ nem értés j{tszott itt szerepet. 4 3 vö. Miklós, 1995 4 vö. Miklós, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&id=707 7

1988-ban Önagyonbeszélők címmel Györffy Miklós a Szính{z című folyóiratban egy tanulm{nyt közölt Bernhard színműveiről, amelyek közül ekkor még egyetlenegyet sem mutattak be Magyarorsz{gon, holott ekkorra m{r péld{ul spanyolul mindent kiadtak, ami németül megjelent Thomas Bernhardtól, Franciaorsz{gban pedig Bernhard-hull{mként emlegették azoknak az előad{sok a sokas{g{t, melyek 1986 és 1991 között végigsöpörtek a francia színpadokon. Szakdolgozatom legfontosabb kutat{si részében 3, Magyarorsz{gon is j{tszott dr{mai művet elemeztem ki mélyebben: A szính{zcsin{ló, A vad{szt{rsas{g, és a Ritter, Dene, Voss. Az elemzés két részből {ll: az első részben a magyar előad{sokat és azok kritikai visszhangj{t elemeztem, amelyeket a m{sodik részben szembesítettem ugyanezen művek osztr{k fogadtat{s{val. Ebből a kontrasztív vizsg{latból kív{ntam levonni/ megvil{gítani a két szomszédos orsz{g Bernhard-recepciój{ban rejlő azonoss{gokat és különbségeket. Bernhard és haz{ja, Ausztria összetett kapcsolat{t, melyet főleg provokatív, vit{kat és botr{nyokat kiv{ltó darabjainak boncolgat{sa mentén lehet a legszemléletesebben nyomon követni, ezen előad{s keretein belül nem {ll módomban részletezni, bemutatómban elsősorban Bernhard jelenlétére és a magyarorsz{gi előad{sok visszhangj{ra koncentr{lok. Thomas Bernhard tényleges magyarorsz{gi felfedezése 1990-ben kezdődött, akkor, amikor n{lunk éppen mélypontra zuhant az irodalmi, főként a vil{girodalmi érdeklődés. Jellemző módon meg kellett halnia Bernhardnak 1989-ben, és sajtótém{v{ v{lnia végrendeletének, mely szerint Ausztri{ban nem szabad többé kiadni és előadni műveit, hogy jobban felfigyeljünk r{ itt, a szomszédban is. 5 5 vö. Miklós, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&id=707 8

Hal{la ut{n sorra adt{k ki a magyarul még meg nem jelent műveit és a kritikai-szakirodalmi recepciója is felélénkült. 1990-es években Hajós Gabriella lett Bernhard fő fordítója. A Wittgenstein unokaöccse, az Irt{s, a Beton, a Korrektúra és a Régi Mesterek című művek fordít{sait neki köszönhetjük. Hajós Gabriell{t Bernhard ir{nti rajong{sa tette fordítóv{, de kritikusok szerint fordít{sai nem érték el azt a színvonalat, mint péld{ul Tandori Dezső vagy Halasi Zolt{n munk{i. A kilencvenes évek elején m{r a szính{zak is prób{lkozni kezdtek Bernhard darabjaival, és ekkor Györffy Miklós egy-egy szính{z megrendelésére lefordította A szính{zcsin{lót és a Ritter, Dene, Voss-t. Ezek a darabok később nyomtat{sban is megjelentek, előbb folyóiratban (Szính{z, illetve Nagyvil{g), majd ut{na könyv alakban is. A szính{zcsin{ló bemutatója a Budapesti Kamaraszính{zban volt, 1992-ben. A darab sikere főként Sinkó L{szló érdeme volt, aki, a kritikusok szerint úgy j{tszotta el Bruscon, a szính{zcsin{ló szerepét, hogy nemcsak megértette, de lenyűgözően {br{zolni is tudta e grandiózus ripacs kétarcús{g{t, lényének mind a hal{losan komoly, mind pedig a képtelenül nevetséges oldal{t. A darab 1998-as, Goth{r Péter {ltal jegyzett előad{s{ban is a főszereplő, Haumann Péter alakít{s{val magyar{zz{k a dr{ma sikerét. A kritik{k arról sz{molnak be, hogy Haumann Péter remekelt, csillogott, és a rendezővel együtt egy derűs, élvezetes előad{st hoztak létre. Moln{r G{l Péter kritikus a Népszabads{gban úgy emlékezett meg a színpadi történésekről, hogy Haumann Péter egymaga j{tszotta végig az estét, olyan ripacsot elevenítve meg, aki a partnereket viszi mag{val, de egymaga szeret ki{llni a közönség elé. Koltai Tam{s pedig e szavakkal dicsérte a színészt: Haumann Brusconja színpadi jelmezében a hasadt személyiségű örök színj{tékos jelképe. csak mert 9

hiszünk magunkban/ azért éljük túl - mondja. Ezért több mint csepűr{gó. Nagy figura. 6 2000. novemberében ismét j{tsz{si list{ra került A szính{zcsin{ló, ugyancsak a Kamaraszính{zban. A st{b v{ltozatlan a legutolsó előad{s óta: rendező Goth{r Péter, főszereplők Haumann Péter és Szirtes [gnes. A Magyar Narancs honlapj{n megjelenő kritik{ból megtudjuk, hogy ez alkalommal a rendező alakított a darabon. A kritikus szerint köszönet illeti a rendezőt, mert ez {ltal egy precíz és intenzív előad{st l{thatott a közönség, b{r olykor mégis kissé pontatlan, helyenként túloz, de végül csaknem hiteles produkciót hozott létre. 7 Ezt követően 2009 novemberében ismét színpadra vitték a darabot, Tam{si Zolt{n rendezésében Budapesten, a Stúdió K -ban. Az előad{st főként negatív kritik{kkal illették. Tarj{n Tam{s kritikus a legnagyobb problém{t abban l{tta, hogy Tam{si Zolt{n túl sok feladatot v{llalt mag{ra rendezés, főszerep, díszlet, szövegv{ltozat, jelmez és ezért tal{n a legfontosabbnak tartott feladatban tudott a legkevesebbet nyújtani, méghozz{ a főszereplő megform{z{s{ban. Kiemelten fontos megemlíteni, hogy a Bernharddarabok többnyire pozitív megítélése ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tematik{jukat tekintve nem magyar embereknek és nem magyar emberekről szól, ezért az értelmezésük sem tud teljesen eleget tenni az eredeti mondanivalónak. 6 http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/17931/1 7 http://katonajozsefszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view =article&id=38529%3aaszinhazcsinalokritikamancs&catid=9&itemid=9 10

A színre vitt Bernhard-darabokon kívül többnek is van magyar v{ltozata, így péld{ul a II. Erzsébet B{n Zolt{n fordít{s{ban olvasható az 1993-ban megjelent [tv{ltoz{sok című folyóiratban. Emellett 1998-ban a Palatinus Kiadó 5 Bernhard-színművet jelentetett meg. A szính{zcsin{ló című kötetében szerepel A szính{zcsin{ló, a Ritter, Dene, Voss, A tudatlan és az őrült, A szok{s hatalma, valamint a Heldenplatz. Az első 3 mű Györffy Miklós fordít{s{ban, utóbbi kettő pedig Tandori Dezső fordít{s{ban olvasható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bernhard utolsó és minden kor{bbi művénél nagyobb botr{nyt kavaró műve A Heldenplatz m{ig nem került színre Magyarorsz{gon, amit Györffy Miklós szerint alig lehet m{sként érteni, mint a magyar szính{zak gy{vas{gaként. Györffy Miklós Thomas Bernhard Magyarorsz{gon című ír{s{ból megtudjuk, hogy 2003-ban a budapesti Középeurópai Kultur{lis Intézetben bemutatt{k a Thomas Bernhard élete és életemberei. A hagyaték című ki{llít{st, amelyet osztr{k kultur{lis intézmények hoztak létre (köztük a Thomas Bernhard-Privatstiftung). A ki{llít{s megnyitój{ra ell{togatott több illusztris vendég: Bernhard féltestvére és jogainak örököse, a Bernhard-alapítv{ny kur{tora, valamint az egyik legjobb Bernhard-monogr{fia szerzője, Manfred Mittermayer. 2008. febru{r 13-{n a Szegedi Tudom{nyegyetem BTK-kara egy Bernhard-napot tartott. A rendezvény a budapesti Österreichisches Kulturforum, a gmundeni Thomas Bernhard Alapítv{ny és a szegedi Osztr{k Irodalom és Kultúra Tanszék t{mogat{s{val jött létre. Kötetbemutató és pódiumbeszélgetés zajlott, Az olasz férfi című, négy korai próz{t és két filmnovell{t tartalmazó Bernhard-könyv alkalm{ból. Résztvevők voltak: Dr. Martin Huber, a gmundeni székhelyű Thomas Bernhard Archívum vezetője, Adamik Lajos, a kötet fordítója, S{ndor Iv{n 11

regényíró és Bombitz Attila kritikus, a kötet szerkesztő lektora. A kötetbemutató és beszélgetés ut{n közvetlenül pedig egy magyar feliratoz{sú Bernhard-dokumentumfilm került vetítésre. Bombitz Attila, irodalomtudós, kritikus, aki részletesen foglalkozik Bernhard munk{ss{g{val így ír Thomas Bernhardról: Megszokhattuk, hogy ha osztr{k, nincs év Thomas Bernhard nélkül. Nyilv{nvalóan ő jelenti a mércét, az orient{ciós pontot, s köszönhető ez annak, hogy ha többszöri nekirugaszkod{ssal, és jobb, rosszabb fordít{sokkal, de sikerült nélkülözhetetlenné tenni őt a magunk sz{m{ra. 8 Adamik Lajos, Bernhard-fordító is úgy véli, Bernhard Magyarorsz{gon is ismertnek mondható: ha van osztr{k szerző, akit sikerült recipi{lni, akkor az biztosan Bernhard. 9 Az életmű 70-80 sz{zaléka olvasható magyarul. Az összes regénye elérhető, a versekből is van egy komplett kiad{s. A legtöbb azonban dr{m{iból hi{nyzik: 18 dr{m{ból 5-6 olvasható magyarul. Összefoglalóul {lljon itt Adamik Lajos tal{ló véleménye, miszerint: Bernhard soha nem lesz bestseller vagy tömegszerző, de a magasabb irodalm{rközegben nagy név n{lunk is. 10 8 http://www.grandcafe.szeged.hu/index.php?option=com_content&task =view&id=17&itemid=1 9 http://www.litera.hu/hirek/husz-ev-utan-thomas-bernhardrol 10 http://www.litera.hu/hirek/husz-ev-utan-thomas-bernhardrol 12

Irodalom: Primér irodalom: BERNHARD, Thomas (1989): Der Theatermacher. Frankfurt am Main: Suhrkamp. BERNHARD, Thomas (1988): Die Jagdgesellschaft. Frankfurt am Main: Suhrkamp Taschenbuch. BERNHARD, Thomas (1989): Ritter, Dene, Voss. Frankfurt am Main: Suhrkamp. Szekunder irodalom: ALLKEMPER, Alo (2000): Deutsche Dramatiker des 20. Jahrhunderts. Berlin: Schmidt Verlag. BAYER, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. COULING, Della (1995): Champagner mit einer Prise Strychnin. Bernhards Theaterstücke in England. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. DAHL, Sverre (1995): Starke Lektüre. Bernhard in Norwegen. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. FORTEA, Carlos (1995): Der beste Schriftsteller des spanischen Realismus. Thomas Bernhard in Spanien. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. Huber, Martin (2005): Thomas Bernhard Jahrbuch 2004. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. KASZYŃSKI, Stefan H. (1995): Seit drei Jahrzehnten präsent. Zur Rezeption in Polen. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. KAJT[R Maria (1995): Eine trotz allem vertraute Welt. Zur Rezeption in Ungarn. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. 13

MEYERHOFER, Nicholas J. (1989): Thomas Bernhard. Berlin: Colloquium Verlag. GYÖRFFY Miklós (1995): Partitur und Instrument. Thomas Bernhard ungarisch spielen. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. SCHMIDT DENGLER, Wendelin (1989): Der Übertreibungskünstler. Wien: Sonderzahl. WINKLER, Jean-Marie (1995): Todesengel, Nihilist und Prophet. Die Rezeptionen der Bühnenwerke in Frankreich 1986-1991. In Bayer, Wolfram (1995): Kontinent Bernhard. Wien/ Köln/ Weimar: Böhlau. Internetes forr{sok: URL: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&id=707 (05.02.2011.) URL: http://www.grandcafe.szeged.hu/index.php?option= com_content&task=view&id=17&itemid=1 (04.04.2011.) URL: http://www.litera.hu/hirek/husz-ev-utan-thomasbernhardrol (04.04.2011.) URL: http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/17931/1 (06.02.2011.) URL: http://katonajozsefszinhaz.hu/index.php?option= com_content&view=article&id=38529%3aaszinhazcsinalokritikamancs&catid=9&itemid=9 (06.02.2011.) URL: http://kultura.hu/main.php?folderid=1174&articleid= 293478&ctag=articlelist&iid=1 (06.02.2011.) URL: http://www.revizoronline.hu/hu/cikk/1966/thomasbernhard-szinhazcsinalo-studio-k/ (11.02.2011.) URL: http://www.szinhaz.net/pdf/2008_05.pdf (11.02.2011.) URL: http://www.szinhaz.net/pdf/1998_04.pdf (12.02.2011.) 14