ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2019 TÁJÉKOZTATÓ a 2019. február 19-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás... 1 Általános vita... 2 Napirend utáni felszólalás... 7 Egyéb információk... 8 szerda, 2019. február 20. 13:10
NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS 1. SSZ. TARTALMA HOZZÁSZÓLÁS Gyöngyösi Márton (Jobbik) frakcióvezető "Meddig él vissza a hatalom mindannyiunk türelmével?" Témája: népesedéspolitika Dömötör Csaba MK 2. Szabó Timea (Párbeszéd) frakcióvezető "Aktuális ügyekről Témája: túlóra törvény Bodó Sándor PM 3. Ungár Péter (LMP) "Merre tovább otthonápolási díj?" Témája: munka törvénykönyve Rétvári Bence EMMI 4. Varju László (DK) "Aktuális ügyeink II." Témája: túlóra törvény Bodó Sándor PM 5. Nacsa Lőrinc (KDNP) "Aktuális ügyekről" Témája: egészségpolitika Rétvári Bence EMMI 6. Dr. Varga László (MSZP) "Aktuális kérdésekről" Témája: munka törvénykönyve Dömötör Csaba MK 1
7. Böröcz László (Fidesz) "Aktuális ügyek" Témája: bevándorláspolitika Dömötör Csaba MK ÁLTALÁNOS VITA SSZ. 1. TARTALMA EREDMÉNYE A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról T/4514 A Kormány a Budapesti Corvinus Egyetem új működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett egyrészt az Egyetem fenntartójaként létrehozásra kerülő Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány alapításával kapcsolatos feladatokról, másrészt az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos feladatokról. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról T/4516 A javasolt szabályozás szerint a fenntartói tulajdonosi, az intézményi vezetői hatáskörök jelentős módosulása, a szakmaiságot biztosító rektor, a fenntartói döntéstől függően megbízott, a magán felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott elnök, valaminta kancellármint gazdasági vezető, a fenntartói jogot gyakorló alapítvány létefolytán olyan rugalmas működési, atáskörgyakorlási, finanszírozási modell alakítható ki, amely szolgálja a hazai felsőoktatás és az egyes felsőoktatási intézmény versenyképességét, alaptevékenységének, az oktatásnak, kutatásnak, a művészeti alkotótevékenységnek az eredményességét, továbbá az alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésétés gazdasági hasznosítását, illetve ezáltal hozzájárul a felsőoktatási intézmény térsége társadalmi és gazdasági fejlettségéhez. Felszólalások száma: 32 2
2. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről T/4070 A magyar és az orosz bizonyítványok és oklevelek kölcsönös elismerését így jelenleg a Moszkvában 1974. évi október hó 11. napján aláírt Megállapodás biztosítja, azonban az 1990-es évektől kezdődően olyan jelentős változások mentek végbe mindkét ország oktatási rendszerében, amelyek Magyarország és az Oroszországi Föderáció viszonylatában már a kilencvenes évek közepére részben meghaladottá, mára pedig lényegében elavulttá tették a Megállapodást.A két Kormány között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény tükrözi a köznevelésben végbement változásokat csakúgy, mint a felsőoktatást érintő új fokozatrendszer megjelenését. Felszólalások száma:8 3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról T/4075 A törvényjavaslat célja az egyes kiemelt fontosságú nagyberuházások kivitelezési idejének csökkentése azzal, hogy a módosítás után a beruházóknak a régészeti szaktevékenységek elvégzése érdekében kizárólag egy állami szervezettel szükséges szerződéses kapcsolatban állnia. A törvényjavaslat alapján kiemelt nagyberuházásnak minősül az olyan nagyberuházás: a) amellyel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, b) amelyet törvény vagy kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá, vagy amelyet kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá nyilvánított, c) amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt, d) ami az energiahordozók szállításához, energiaellátás biztosításához szükséges, vagy e) amely bányászati tevékenység végzésével jár. Felszólalások száma:8 3
4. Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről T/4361 A törvényjavaslat célja az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése. A Megállapodás megalapozza a kiemelt együttműködést számos kérdéskörben, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az igazságügyi együttműködés, a mezőgazdaság, az energiapolitika, a foglalkoztatás és szociális ügyek. A magyar-japán kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területe a gazdasági együttműködés. Japán a legjelentősebb ázsiai beruházó hazánkban, ezért közös érdekünk ennek további bővítése és diverzifikálása. Felszólalások száma:9 5. Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergiaközösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről T/4362 A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése. 2017. november 24-én az uniós tagállamok, valamint az Európai Unió i, illetve az örmény fél Brüsszelben aláírta a Megállapodást. Örményország parlamentje 2018. április 11-én egyhangúlag elfogadta a Megállapodás ratifikációjára vonatkozó törvényjavaslatot. Felszólalások száma: 5 4
6. Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről T/4477 A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya alapján Horvátország vállalja, hogy az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz az e megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik. Horvátország csatlakozási okmánya értelmében Horvátországnak az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz való csatlakozásáról a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv útján kell megállapodni. Kirgizisztán Magyarország fontos partnere a közép-ázsiai régióban, meghatározó helyet foglal el keleti kapcsolatainkban. Magyarország támogatja, hogy az EU és Kirgizisztán szorosabbra fűzze együttműködését, amelyhez az EU Közép-Ázsia Stratégiájának végrehajtása is fontos eszközéül szolgál. Ennek megfelelően hazánk a V4-elnökségünk keretében is kiemelten foglalkozott a Visegrád-Közép-Ázsia együttműködési platform beindításával. Továbbá Magyarország támogatja a Megállapodás megújítását és szorgalmazza a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztését is. Felszólalások száma: 7 7. A Magyarország és az Argentin Köztársaság között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről T/4357 A Megállapodás által előirányzott Working Holiday Scheme (WHS) program keretében a két ország 18-35 év közötti állampolgárai egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén; továbbá amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, a Megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak( working holiday Argentine visa ). A Megállapodás jól illeszkedik a magyar-argentin kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését nagyszerűen szolgálná. Felszólalások száma: 9 5
8. A Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről T/4068 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is. A Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről T/4358 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is. Az új Egyezmény az eddig hatályban lévő, a minősített katonai információk kölcsönös védelméről szóló megállapodások helyébe lépve a bekövetkezett nemzetközi és belső jogi jogszabály-változásoknak, valamint a minősített adatokra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést biztosítja. Felszólalások száma: 9 9. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti Megállapodás módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről T/4475 A Megállapodást módosító Egyezmény megteremti a jogalapot két állandó határátkelőhely (Kübekháza-Rábe, Bácsszentgyörgy-Rastina) megnyitására a magyar-szerb határszakaszon, továbbá lehetőséget ad a határátkelőhelyek működési kereteinek rugalmasabb megváltoztatására, valamint megteremti a magyar-szerb határszakaszon a közös határátkelőhelyekre vonatkozó határforgalom-ellenőrzési szabályok összhangját az uniós jogban a Megállapodás hatálybalépése óta bekövetkezett változásokkal. Felszólalások száma: 7 6
10. Az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról T/3622 Az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság vegyes jellegű tevékenysége révén mind közigazgatási, mind pedig rendvédelmi feladatokat is ellát. A hatóság korábbi struktúrájában a közigazgatási jellegű feladatok ellátása volt túlsúlyban, azonban a jelenlegi menekültügyi és idegenrendészeti feladatok túlmutatnak az általános közigazgatási jogkörökön. Mindezek mellett a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok során jelentkező köz- és nemzetbiztonsági kockázati tényezők esetleges fennállása és annak kiszűrése érdekében indokolt a hatóság rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítása. A javaslatban szereplő változások szerint 2019. július 1-jétől a hatóság rendőri szervként, idegenrendészeti szerv megnevezéssel működik tovább. Ezzel együtt a hatóság rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakul, amelyből kifolyólag a foglalkoztatottak egy részének foglalkoztatási jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul át szintén 2019. július 1-jétől. Felszólalások száma: 13 11. A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a védelmi ipari minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről T/4069 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a Törökországgal történő védelmi ipari együttműködés fejlesztése, továbbá a védelmi ipari minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelten indokolt az Egyezmény létrehozása, illetve hatályba léptetése. Felszólalások száma: 7 NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS 1. SSZ. TARTALMA HOZZÁSZÓLÁS Dr. Lukács László György (Jobbik) "A Magyar Ápolók Napja alkalmából" nem volt hozzászólás a kormány részéről 7
2. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) "Meddig még?" nem volt hozzászólás a kormány részéről 3. Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik) "Emlékezés A Rendőrre" nem volt hozzászólás a kormány részéről EGYÉB INFORMÁCIÓK Megemlékezés a Magyar Ápolók Napjáról Az 5/2014. (II. 7.) OGY határozat alapján. 8