A települések, és városok fejlődése tipizálása, N É P E S S É G - ÉS T E L E P Ü L É S F Ö L D R A J Z I I. ( T T B G 6 5 0 5 - G Y 0 1 ) G Y A K O R L A T 2018-2019-ES T A N É V
A településföldrajz - A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével (településmorfológia) - a közöttük kialakuló tér-kapcsolatokkal - a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásjelenségeivel foglalkozik(szociálökológia) -Két fő részre osztható: - faluföldrajz - városföldrajz
A település fogalma - Mendöl Tibor: egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége - Beluszky Pál: a település lakó- munkahely és rekreációs tér funkcionális egysége - Tóth József: tetraéder-modell, ami szerint a település társadalmi-gazdasági, infrastuktúrális és természeti szférák kölcsönhatáson alapuló, együttműködési rendszere Forrás: Tóth J. (szerk) (2001): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412a/2011-0029_de_tervezesi_modszerek_a_tersegi_progr_gyakorlat/ch03s03.html
A települések osztályozása * Hasznosítás módja: Állandó Ideiglenes Szezonális * Lakóépületek száma: Magános Szórvány Csoportos *Népességszám 1. Településhálózatban betöltött szerep 2. Jogállás 3. Földrajzi fekvés 4. Gazdasági jelleg( 5. Alaprajz szerint: 1) Szabályos 2) Szabálytalan
A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében Forrás: a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján
Előadás BALOGH A: A HAZAI APRÓFALVASODÁS ÚJ IRÁNYAI https://www.foldrajzitarsasag.hu/downloads/foldrajzi_kozlemenyek_2014_138_evf_2_szam.pdf Egri Zoltán: A város- és várostérség-tipizálás alapjai Kelet-Közép-Európában https://tet.rkk.hu/index.php/tet/article/view/2617/4741
A falu fogalma, jellemzői - Nincs általánosan elfogadott definíció. -Falunak nevezünk olyan településeket, amelyek: - nem rendelkeznek központi funkcióval - fejletlen az intézményhálózatuk - laza földszintes beépítés alacsony népsűrűség jellemzi őket - a városokénál alacsony infrastrukturális ellátottság
A falusi települések alaprajzát három lényeges alkotóelem határozza meg: 1. Az épületek (lakó, gazdasági stb.); 2. Az épületeket körülvevő telkek; 3. A telkek együttesét magába foglaló telektömbök, amelyek egyúttal megszabják az utcák futását is. Alaprajzuk szerint a falvak két nagy csoportja ismert: Szabálytalan alaprajzú falvak (halmazfalu, kétbeltelkes halmazfalu); Szabályos alaprajzú falvak szalagtelkes falu: - orsós utcájú, - útifalu, - sorfalu (erdőtelkes- és láptelkes falu), sakktábla alaprajzú falu); Átmeneti formák (pl. körfalu).
Halmazfalu
szalagtelkes falvak: orsós utcájú falvak
szalagtelkes falvak: egyutcás útifalu
szalagtelkes falvak: többutcás útifalu sorfalu: erdőtelkes és láptelkes típus
sakktábla-alaprajzú falu
átmeneti típus: körfalu
A magyar tanya * Kialakulása a 18-19. századra tehető az Alföldön A szórvány települések közé tartozik. Jellemző települési formái: 1. szórt tanyák 2. sortanyák (tanyautcák) 3. bokortanyák https://slideplayer.hu/slide/2665743/
Tanyás térségek http://www.terport.hu/telepule sek/telepulestipusok
http://www.terport.hu/vezercikkek/folytatodik-a-tanyafejlesztesi-program
A város fogalma A város a településhálózatban: nagyobb népességű; központi funkciókkal rendelkezik; kiemelt közigazgatási jogállású; saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakóit is ellátják szolgáltatásokkal; a város aktív keresőinek többsége a szekunder és tercier szektorban dolgozik szemben a falvakkal; a városok külső megjelenésére általában a zárt, emeletes beépítés jellemző; népsűrűségük 200 fő/km²-nél magasabb. A városok az urbanizáció termékei, számuk a munkamegosztás kiszélesedésével, a társadalom differenciálódásával egyre növekszik.
A városok kialakulása Központi funkciók: túlmutatnak az alapfunkciókon és a település határain, a környék lakosságát is ellátják: ettől város a város; Sombart, W.: városképző és városkitöltő funkciók (a környezet, illetve a saját lakosság ellátása); alaptevékenység és kiegészítő tevékenység: Munkahelyek: munkavállalási célú ingázás Kereskedelem: hagyományos vásártartó, piaci funkció minél nagyobb értékű, bonyolultabb egy árucikk, annál kevesebb helyen Egyéb gazdasági szolgáltatás (termelői és lakossági szolgáltatások): Közigazgatás: erősen hierarchizált (állami és egyházi is); Egészségügy: alapellátástól a speciális kínálattal bíró klinikákig; Oktatás, kultúra: iskolák, könyvtárak, múzeumok, opera, színház; Szervezés és irányítás: pl. magán és állami vállalatok központjai.
A városok fejlődése Első városok a paleolitikum végén Kr.e. 6000 körül kezdtek kialakulni a Közel-Kelet (Jerikó) és Mezopotámia (Ur, Uruk, Lagas, Kis) területén; Középkor feudális város (pfalz császári őrhelyek pl. Aachen), püspökvár (Basel, Genf, Köln, Passau); 14-15. század Hanza-városok; reneszánsz korszak (eszményi városok Palmanova) 16-17. század abszolút monarchiák fővárosai pl. London, Párizs, Bécs; 18. század végi Anglia ipari forradalom, modern város Felgyorsuló urbanizáció: városrobbanás
Városi lakosság aránya A városi népesség arányának növekedése a fejlett országokban és a harmadik világban % 100 75 fejlett országok 50 25 Svájc (1870) Costa Rica (1970) harmadik világ 0 1800 1850 1900 1950 2000 Forrás: Haggett, P. nyomán Cséfalvay Z. 1994
Városok tipizálási lehetőségei Történelmi jellegük alapján: antik város (polisz, erődváros, templomváros); feudális város (középkori fallal körülvett); modern város (újkortól, az ipari forradalom terméke). Méretük szerint: óriásváros (10 millió lakos felett); világváros (1-10 millió lakos); nagyváros (100.000-1 millió lakos); középváros (20.000-100.000 lakos); kisváros (<20.000 lakos). Munkamegosztás szerint: mezőváros; ipari körzetek városai; szolgáltató funkciójú városok: o vásárváros; o iskola- és egyetemváros; o egyházi központ; o fürdőváros; o műemlékváros.
Városok tipizálási lehetőségei Funkcionális várostípusok: Kereskedelmi szerepkör (vásárvárosok): o vásárvonalak mentén (pl. Brno, Lipcse); o folyami átkelőhelyeken (pl. Frankfurt, Basel); o tengerparti kikötőhelyeken (pl. Hanza-városok (Németország), Le Havre (Franciaország)). Védelmi szerepkör: o garnizonvárosok (pl. Tata, Lenti, Marcali); o szárazföldi és tengerparti erődvárosok (pl. Verdun). Igazgatási-kormányzati szerepkör: o hierarchizált rendszer, csúcsán a nemzetközi szervezetek, gazdasági integrációk székhelyei (pl. Brüsszel, Genf, New York) Vallási szerepkör: o egyházi központok (pl. Vatikán, Esztergom, Kalocsa); o zarándokhelyek (pl. Mekka, Lourdes, Máriapócs).
Városok tipizálási lehetőségei Funkcionális várostípusok: Kulturális szerepkör: o iskola- és egyetemvárosok (pl. Oxford, Sárospatak); o művészeti központok (pl. Párizs, Dessau, Nagybánya); o múzeum- és műemlékvárosok (pl. Kőszeg, Szentendre); o Fesztiválvárosok. Ipari szerepkör: o középkori bányavárosok; o flandriai textilszövő központok, ipari forradalom korában monofunkciós iparvárosok (pl. pamutvárosok ), o új iparvárosok (pl. Nowa Huta (Lengyelország), Eisenhüttenstadt Stalinstadt (NDK), Dunaújváros Sztálinváros). Közlekedési szerepkör: o csomópontok tengerhajózás (pl. Hamburg), vasút (pl. Záhony, Dombóvár), közút (kevésbé markáns, pl. Budaörs, Törökbálint), légiforgalom (pl. London, Atlanta); o Határátkelőhelyek.
Városok tipizálási lehetőségei Funkcionális várostípusok: Idegenforgalmi szerepkör : o tengerparti nyaralóhelyek (pl. Opatija); o hegyvidéki üdülő- és síparadicsomok (pl. Davos), o termálfürdők (pl. Hévíz, Karlovy Vary (Csehország)), kaszinóvárosok (pl. Monte Carlo (Monaco), Las Vegas (USA Nevada), Atlantic City (USA New Jersey)). Homogenizáció, kevés az egyetlen jellegadó funkcióval megragadható város, hierarchia-érzéketlen funkcionális várostípusok.
A városi jogállás alsó határa népességszám szerint a Föld néhány államában Statisztikai városfogalom: népességszámhoz kötött városi jogállás Funkcionális városfogalom: településhálózatban betöltött szerephez kötött városi jogállás (minőségi)
Forrás: Kovács Z. 2015 https://unstats.un.org/unsd/demographic/sconcerns/housing/ publications/series_n6.pdf
Felhasznált irodalom Tóth J. (szerk) (2001): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Kovács Zoltán (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239 p. Becsei József (2007): Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba, 360 p. Kovács Zoltán (2015): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239 p.
Köszönöm a figyelmet!