A HORT Sport Egyesület alapszabálya. I. Általános rendelkezések

A HORT Sport Egyesület alapszabálya módosítással egységes szerkezetben I. Általános rendelkezések 1.. (1) Az egyesület tagjai a mai napon megtartott közgyűlésen elhatározták az egyesület közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét és erre tekintettel az alábbi tartalommal elfogadták a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai szerint módosított, illetve kiegészített egysédes szerkezetben összeállított alapszabályt. (2) Az egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. (3) Az egyesület (a továbbiakban sportegyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, ami közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2.. (l) A sportegyesület neve: HORT Sport Egyesület (2) A sportegyesület székhelye: 1164 Budapest, Vidámvásár u. 72. (3) A sportegyesület alapításának éve: 1992. (4) A sportegyesület működési területe: Budapest (5) A sportegyesület színe: zöld-fehér (6) A sportegyesület jelvénye: fehér alapon zöld betűkkel HORT felirat, alatta félkörívben S.E. felirat. 3.. (1) A sportegyesület tagja az általa működtetett sportágakban létrehozott országos sportági szakszövetségeknek, illetőleg ezek területi és helyi szövetségeinek. (2) A sportegyesület az (1) bekezdés szerinti szövetségek alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. (3) A jelen alapszabály 3. sz. melléklete tartalmazza azon szövetségek felsorolását, amelyeknek a sportegyesület tagja. (4) Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. (5) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 1

II. A sportegyesület felügyelete 4.. (l) A sportegyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi. (2) A sportegyesület működése felett az Ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. III. A sportegyesület célja és feladatai A sportegyesület célja 5.. (1) A sportegyesület célja: a./ tagjai részére a rendszeres testedzés ás sportolás lehetőségének biztosítása, b./ a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása, c./ a bázisszervek dolgozói részére a sportolási és testedzési lehetőségek biztosítása, d./ a sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási nevelési intézmények tanulóinak (hallgatóinak) részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidősportjának segítése. e./ sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése. A sportegyesület feladatai 6.. (1) A sportegyesület feladata: a./ az egyesületi célok megvalósítása érdekében sportáganként szakosztályok létrehozása és működtetése, a sportágak működési feltételeinek biztosítása, b./ az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és a megvalósításukról való gondoskodás, c./ hazai és nemzetközi sportesemények (versenyek) megrendezése, a szövetségek valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel, d./ a sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkező sportolók sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, e./ a működtetett sportágak utánpótlásának nevelése, f./ a sportegyesületben folyó testnevelési és sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében társadalmi aktívahálózat kialakítása és szervezése, g./ az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakoztatásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása, h./ a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása, i./ a sportegyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat, j./ az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása, k./ a sportági bajnoki, illetve kupa rendszerben kiírt sporteseményéken való részvétel, ezek támogatása. (2) A sportegyesület közhasznú tevékenysége: a./ sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 2

IV. A sportegyesület tagsága 7.. (l) A sportegyesület tagjai a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján: a./ magánszemély, b./ jogi személy, c./ pártoló tag, d./ tiszteletbeli tag. (2) A sportegyesületnek tagja lehet minden olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is, aki belépési nyilatkozatban a sportegyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. (3) A sportegyesületnek jogi személy, magán-, illetőleg jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli társasága is tagja lehat (a továbbiakban jogi személy tag), ha a sportegyesülettel kötött megállapodásban a sportegyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetőleg az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja. (4) A sportegyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. (5) A sportegyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki a sport, illetőleg a sportegyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével a sportegyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja. (6) A sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 8.. (1) A sportegyesületbe való belépés, illetőleg a sportegyesületből való kilépés önkéntes. (2) A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és a./ kilépéssel, b./ törléssel, c./ kizárással d / tag halálával szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét a jogi személy tagok és tiszteletbeli tagok kivételével a sportegyesület más szervére is átruházhatja. (4) A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő közgyűlésén tárgyalja. (5) A sportegyesület tagjairól, jogi személy tagjairól, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az ügyintéző szerve nyilvántartást vezet, és a tagokat tagsági könyvvel, a pártoló tagokat pártoló-tag igazolvánnyal látja el. (6) A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. (7) Törléssel szűnik meg a tagság a tag halála (a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése) esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásnak a fizetését 1 évnél hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. (8) A sportegyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. 3

A tagok jogai és kötelezettségei 9.. (l) A sportegyesület tagja: a./ személyesen, illetőleg képviselője útján részt vesz a sportegyesület közgyűlésén a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában, b./ részt vesz a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c./ választható a sportegyesület szerveibe, d./ észrevételt, javaslatot tesz, illetőleg véleményt nyilvánít a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e./ a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja, f./ részt vesz a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint az egyesületi bizottságok, illetőleg az általa választott szakosztályok munkájában, az edzéseken és versenyeken, g./ használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét (az elnökség által meghatározott módon, h./ részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, i./ igénybe veheti az egyesület egyéb szolgáltatásait, j./ kiadványain feltüntetheti egyesületi tagságát. (2) A sportegyesület tagjának kötelezettségei: a./ a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatoknak a megtartása, b./ sporttevékenységet folytató tag esetén az irányításával megbízott edző utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése, c./ a sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d./ sporttevékenységet folytató tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken, a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés, és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés, e./ a tagdíj megfizetése, f./ a sportegyesület vagyonának megóvása. A jogi személy tagok jogai és kötelezettségei 10.. (l) A sportegyesület jogi személy tagjainak jogai: a./ képviselője útján szavazati joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, ott javaslatokat tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, b./ külön megállapodás alapján használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét. (2) A sportegyesület jogi személy tagjainak kötelezettségei: a./ a sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint a határozatainak a megtartása, b./ a sportegyesület, illetve vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c./ a tagdíj megfizetése. 4

A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 11.. (1) A sportegyesület pártoló tagjának jogai: a./ javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, b./ az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, c./ az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein, látogathatja a sportegyesület helyiségeit. (2) A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a./ a sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása, b./ a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c./ a vállalt hozzájárulás megfizetése. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei 12.. (1) A tiszteletbeli tag jogai a./ tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, b./ javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület működésével kapcsolatban, c./ részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. (2) A tiszteletbeli tag kötelezettségei a./ a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása, b./ a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c./ a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása. 13.. A sportegyesület szervei: a./ a rendes közgyűlés (küldöttközgyűlés) b./ a rendkívüli közgyűlés (küldöttközgyűlés) c./ az elnökség, d./ a tisztségviselők, e./ a szakosztályok. V. A sportegyesület szervezete VI. A sportegyesület közgyűlése 14.. (l) A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés, aminek ülései nyilvánosak. A közgyűlésre meghívandó tagok, illetőleg küldöttek létszámát és megválasztásénak rendjét a sportegyesület elnöksége állapítja meg oly módon, hogy az a demokratikus önkormányzat érvényesülését, a sportegyesületi szakosztályok arányos képviseletét biztosítsa. (2) A sportegyesület küldöttközgyűlésére a küldötteket a szakosztályok választják meg tagjaik sorából. A küldöttközgyűlésen minden tag részt vehet és minden tagnak egy szavazati joga van. (3) A sportegyesület elnöksége küldöttközgyűlés összehívását is elhatározhatja. 5

A közgyűlés összehívása 15.. (l) A sportegyesület rendes közgyűlését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint legalább évenként egyszer kell összehívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről illetve a napirendi pontokról a sportegyesület szakosztályait értesítenie kell. A sportegyesület tagjait átvételt igazolható módon értesíteni kell a közgyűlés időpontjáról és napirendi pontjairól a közgyűlés előtt legalább 15 nappal. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell. (2) A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek: a./ a tagok (küldöttek), b./ az elnökség tagjai. (3) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés határozatképessége 16.. (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több, mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani, és 15-30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül akkor határozatképes, ha erről előzetese tájékoztatták a tagokat. A közgyűlés napirendje 17.. (1) A közgyűlés napirendjét az elnökség javaslata alapján a közgyűlés állapítja meg. (2) A közgyűlésen az a1ábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: a./ a sportegyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása, b./ a sportegyesület éves költségvetésének megállapítása. A közgyűlés hatásköre 18.. (l) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ a sportegyesület megalakulásának, más sportegyesülettel, illetőleg társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása, b./ az alapszabály, valamint a fegyelmi szabályzat megállapítása és módosítása, c./ a sportegyesület vezető szervének (elnökség, elnök, ügyvezető elnök, illetőleg ezek helyettesei) megválasztása, felmentése és visszahívása, az elnökségbe behívott (kooptált) tagok megerősítése tisztségükben, d./ nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, e./ a sportegyesület éves költségvetése bevételi főösszegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása, f./ a sportegyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásának módja szótöbbséggel. g./ a sportegyesület sportfejlesztési tervének elfogadása, h./ a tagsági díj, illetőleg a pártoló tagi hozzájárulás legkisebb összegének a meghatározása, i./ a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, j./ mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (2) Az (1) bekezdés e./ és f./ pontokban meghatározott hatásköröket az elnökség gyakorolja, amennyiben a közgyűlés összehívására nem kerül sor. 6

A közgyűlés határozathozatala 19.. (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. (2) A 18.. (1) bekezdésének a./-d./ illetve f./ pontjai esetében a határozat meghozatalához 2/3-os többség szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a 20.. (1) bekezdésében meghatározott tisztségviselők megválasztásakor, illetve ha azt a szavazásra jogosultak l/3-a indítványozza. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott tag hitelesíti. (5) A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot csak az adatvédelemre és a személyiségi jogokra tekintettel lehet korlátozni. A tisztségviselők megválasztása 20.. (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a következő tisztségviselők megválasztása: a./ az elnök, b./ az elnökségi tagok Összesen: 7 fő (1 elnök és 6 elnökségi tag) c./ Felügyelő Bizottsága (1 elnök és 2 bizottsági tag) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja. (3) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egy jelölt esetén a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak 2/3-át megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Az újabb választási fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. (5) Két közgyűlés közötti időszakban az elnökségből kiváló tagok helyébe a testület a testület eredeti létszámának legfeljebb 1/3-áig terjedően új tagokat választhat (kooptálás). Ez a jogkör nem terjed ki a sportegyesület elnökének és ügyvezető elnökének megválasztására. Az így választott tagokat a sportegyesület következő közgyűlése erősíti meg tisztségükben. VII. A sportegyesület rendkívüli közgyűlése 21.. (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a./ az elnökség többségi határozata alapján, b./ ha a sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja, c./ ha a bíróság elrendeli, d./ egyéb, az alapszabályban meghatározott esetben. (2) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni, ülései nyilvánosak. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak. 7

VIII. A sportegyesület elnöksége Az elnökség hatásköre 22.. (1) A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület m6ködését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, melyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. Az elnökség ülései nyilvánosak. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: a./ a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása, a küldöttek létszámának és választási rendjének meghatározása, b./ a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, c./ a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése, d./ gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható e./ gondoskodik az elnökség és közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve az elnökség és közgyűlés döntéseit, az egyesület működéséről, szolgáltatás igénybevételi módjáról szóló adatokat, a beszámolókat, valamint a közhasznúsági jelentést, valamilyen konkrétan meghatározott sajtótermékben vagy az internetes honlapon nyilvánosságra hozza. f./ a sportegyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet előzetes egyeztetés alapján. g./ a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának, valamint gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása, h./ a sportegyesület működésével kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása, valamint a zavartalan működéshez szükséges határozatok meghozatala; i./ szakosztályok és szakbizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása és beszámoltatása, j./ a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztály-vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak négy évre történő megválasztása, k./ a lemondott vagy egyéb okból kivált elnökségi tagok és tisztségviselők helyére új személyek behívása (kooptálása), l./ a sportegyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkör gyakorlása, m./ a sportegyesület ügyvezető elnöke és helyettesei felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, n./ a sportági szakszövetségbe való belépés, illetőleg az abból való kilépés elhatározása, a szövetség közgyűlésére képviselő kijelölése, o./ a sportegyesület sportfejlesztési tervének, éves programjának jóváhagyása, p./ az éves költségvetés és a beszámoló megállapítása, illetőleg ha a közgyűlés összehívására az alapszabály szerint nem kerül sor elfogadása, q./ a sportegyesület versenynaptárának jóváhagyása, r./ a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez, természetjáráshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, s./ a tagfelvételi kérelem elbírálása, t./ a prémium- és jutalomkeretek jóváhagyása, u./ megállapodások jóváhagyása a bázisszervekkel, illetőleg egyéb szervezetekkel, v./ döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal. (3) Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (4) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a sportegyesület részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a sportegyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. 8

(5) Az elnökség a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatában vagy egyedi határozattal egyéb más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyet is a saját hatáskörébe vonhat. (6) Az elnökség tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az elnökség tagjai 23.. (1) Az elnökség tagjai: a. / az elnök, b./ az elnökségi tagok. (2) Az elnökségi tagok kötelezettségei: a./ az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b./ észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben, c./ felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, a szakosztályokkal, illetőleg a sportegyesület egyéb szervsínek működésével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d./ javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e./ megbízás alapján a sportegyesület képviselete. (3) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (4) Az elnökségi tagság megszűnik: a./ a mandátum lejártával, b./ felmentéssel, c./ visszahívással, d./ elhalálozással, e./ a sportegyesületből történő kizárással. Az elnökség működése 24.. (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és a szervezeti és működési szabályzatban az ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 2 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, az ügyvezető elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kérik. 25.. (l) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. (2) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több, mint a felének jelenléte esetén határozatképes. 26.. (1) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól indokolt esetben az elnök felmentést adhat. (3) Az elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot: a./ a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, b./ az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben. 9

(4) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetőleg bármely elnökségi tag kívánságára. A sportegyesület elnöke IX. A sportegyesület tisztségviselői 27.. (1) A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke. Az elnököt a közgyűlés 5 éves időtartamra választja. (2) A sportegyesület vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekről szóló a 1997. évi CLVI. törvény. 8.-9.. vonatkozásában. 28.. (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a./ b./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a./ a vezető szerv elnöke vagy tagja, b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve d./ az a./-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 29.. (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (3) Az elnök feladatai és hatásköre: a./ vezeti és összehangolja a sportegyesület szakmai tevékenységét, b./ a sportegyesület képviselete, c./ összehangolja az elnökség, a bizottságok és szakosztályok munkáját, d./ az elnökség üléseinek előkészítése, összehívása és vezetése, e./ gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, f./ szervezi és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, g./ tájékoztatja a hírközlő szerveket a sportegyesület tevékenységéről, h./ kapcsolattartás az országos, illetőleg a területi és helyi szövetségekkel, i./ aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, illetőleg megállapítja az apparátus dolgozóinak aláírási és utalványozási jogkörét, j./ irányítja és ellenőrzi a sportegyesület gazdálkodási tevékenységét, k./ munkáltatói jogkört gyakorol a munkaviszonyban álló dolgozók felett, 10

1./ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, m./ gondoskodik a sportegyesületi nyilvántartások vezetéséről, n./ figyelemmel kíséri a sportegyesület működésével kapcsolatos jogszabályokat és kötelező érvényű előírásokat, és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a sportegyesületi szabályzatok és határozatók módosítását, o./ mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (4) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökségi tagok képviselik, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (5) Az elnökségi tagok a kialakított munkamegosztás szerint ellátják egyes szakterületek (szakosztályok) irányítását és felügyeletét. (6) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület más tisztségviselőre is átruházhatja. Fegyelmi Bizottság X. A bizottságok 30.. (1) A sportegyesület tagjaival szembeni fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség Fegyelmi Bizottságot köteles létrehozni. A bizottság létszámát az elnökség ennek megválasztásakor oly módon állapítja meg, hogy zavartalan működését biztosítsa. (2) A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a sportegyesület Fegyelmi Szabályzata állapítja meg. (3) Fegyelmi Bizottság 3 főből áll. Összehívásának rendje eseti. Fegyelmi Bizottság határozat képes teljes létszámmal. Határozat hozatal módja szótöbbséggel Felügyelő Bizottság 31.. (1) A Felügyelő Bizottság 3 (három) tagú, tagjait és elnökét a Közgyűlés választja öt éves időtartamra. A megbízatás meghosszabbítható. (2) A Felügyelő Bizottság elnöke részt vehet tanácskozási joggal az Elnökség ülésein és képviseli a Felügyelő Bizottságot az Egyesület más fórumain. (3) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga fogadja el. (4) A Felügyelő Bizottság az Egyesület belső ellenőrzési fóruma, ebben a jogkörében a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt. A Felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 11

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (5) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább tíz nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább 2 fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Felügyelő Bizottság tagjaira, a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok irányadóak az alábbiak figyelembevételével: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a./ a vezető szerv elnöke vagy tagja, b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve d./ az a./-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója. XI. A szakosztályok 32.. (1) A sportegyesület szervezetében sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját az elnökség által megbízott szakosztály-vezetőség irányítja, mely tevékenységéről az elnöknek köteles beszámolni. Az Egyesület keretén belül az alábbi szakosztályok működhetnek: 1./ Kézilabda szakosztály - férfi - női 2./ Kosárlabda 3./ Röplabda 4./ Kispályás foci 5./ Kerékpár 6./ Turisztika 7./ Sakk 8./ Természetjárás 9./ Modellező 10./ Ritmikus gimnasztika 12

(2) A szakosztályok feladata: a./ a sportágakhoz tartozó tagok foglalkoztatásának megszervezése, illetőleg a versenyeken való részvétel szervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek és bajnokságok lebonyolítása, b./ az elnökség megbízása alapján a sportegyesület képviselete az országos, illetőleg területi és helyi sportági szakszövetségekben, c./ a sportág utánpótlás-nevelésének megszervezése, d./ a sportegyesületi célok megvalósításának elősegítése, e./ a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. (3) A szakosztályok közreműködnek az ifjúsági és a lakosság szabadidősportjával összefüggő sportegyesületi feladatok meghatározásában és ellátásában. (4) A szakosztályok az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatokat is ellátnak, illetőleg gazdálkodnak a rájuk bízott egyesületi vagyonnal. XII. A sportegyesület gazdálkodása és vagyona 33.. (1) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a./ tagsági díjak (sportoló tagi hozzájárulások), b./ magán- és jogi személyek támogatásai, c./ alapítványok és közérdekű célra kötelezettségvállalások, d./ rendezvények bevételei, e./ televíziós közvetítések jogdíjai, f./ reklámtevékenységből származó bevételek, g./ állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, illetőleg a sportági szövetségek által nyújtott támogatás, h./ gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek, i./ egyéb bevételek. (3) A sportegyesület vagyona: a./ készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), b./ készpénzre szóló követelés, c./ értékpapír, d./ ingatlan- és ingó vagyon. (4) A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tartozásaiért a sportegyesület tagjai a befizetett tagdíjon túlmenően saját vagyonukkal nem felelnek. (5) A sportegyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet alapján végzi, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (6) A sportegyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. (7) A sportegyesület gazdálkodásának részletes szabályait gazdálkodási szabályzata határozza meg. 13

XIII. A sportegyesület megszűnése 34.. (1) A sportegyesület megszűnik, ha a./ feloszlását legfelsőbb szerve kimondja, b./ más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülését legfelsőbb szerve kimondja, c./ az arra jogosult szerv feloszlatja, d./ megszűnését megállapítja. (2) A sportegyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és sportcélokra kell fordítani. Budapest, 2009. június 20. Előttünk, mint tanúk előtt:.. Horváth Tibor elnök 1. Név:.. Lakcím:. 2. Név:.. Lakcím:.