LORI FOSTER KOCKÁZATOS JÁTSZMA
Minden jog fenntartva, beleértve a kiadvány egészének vagy egy részének bármilyen formában történő sokszorosítását. A mű a Harlequin Books S.A. jóváhagyásával jelent meg. Kiadványunk szereplői, színhelyei és történései kitaláltak. Bármely adott személlyel, akár élővel, akár elhunyttal, illetve üzleti vállalkozással, eseménnyel vagy hellyel való hasonlóság a merő véletlen műve. All rights reserved including the right of reproduction in whole or in part in any form. This edition is published by arrangement with Harlequin Books S.A. This is a work of fiction. Names, characters, places, and incidents are either the product of the author's imagination or are used fictitiously, and any resemblance to actual persons, living or dead, business establishments, events, or locales is entirely coincidental. Lori Foster, 2012-Harlequin Magyarország Kft., 2014 Eredeti címe: Run the Risk (Harlequin Books S. A.) Magyarra fordította: Zinner Judit Kép: Harlequin Books S.A. ISBN 978-963-538-858-5 HU ISSN 1789-2732 Kiadó címe: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 44. Felelős kiadó: dr. Bayer József Főszerkesztő: Vaskó Beatrix Műszaki vezető: Sárai Szabó Mária Szerkesztőség: 1122 Budapest, Városmajor u. 12-14. Levélcím: 1535 Budapest, Pf. 762. Telefon: +36-1-488-5569; Fax: +36-1-488-5584 E-mail cím: harlequin@eharlequin.hu Ügyfélszolgálat (megrendelés,reklamáció):előfizetés@axelspringer.hu; +36-40-510-510 Kiadónk újdonságairól, a megrendelési lehetőségekről honlapunkon is tájékozódhat: www.harlequin.hu Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken és rejtvénypályázatainkon részt vevők adatai (név, lakcím) kiadónk nyilvántartásába kerülnek. Részvételükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenti adatok felhasználásával későbbiekben akcióinkra, kiadványainkra felhívjuk szíves figyelmüket. Szedés: Harlequin Magyarország Kft. Nyomás: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem Nyomda címe: 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Megrendelés száma: 401501 Nyomtatás időpontja: 2014/7. Felelős vezető: Futó Imre ügyvezető igazgató
1. A bérház felé közeledve Pepper Yates mindvégig magán érezte a vizslató tekintetet. Ez az érzés már több mint két hete kísérte, amióta csak beköltözött az új szomszéd, és azóta is képtelen volt megszokni. A veszély előérzete futott végig a hátán. Nem köszönt az erkélye korlátjára összefont karral támaszkodó, izmos, félmeztelen férfinak, aki mosolyogva figyelte minden mozdulatát, de még csak oda sem biccentett neki. Semmiféleképpen nem bátorította, hiszen annyira más közegben élnek. Az érdeklődése inkább feszültté tette, minden egyes alkalommal egyre feszültebbé. A bizonytalanságtól még a járása is más lett: olcsó, vászon papucscipőjében szinte már csoszogott. Hosszú szoknyája majdnem a bokáját verte, mellkasa behorpadt, amint előrehúzta a vállát. Fejét lehajtva szorította magához a papír bevásárlózacskókat, s úgy tett, mintha nem is látná a férfit. Oscar-díjat érdemelt volna az alakítása, mert ki ne venné észre ezt a pasast? A lány gyanította, hogy körüldongják a nők, amilyen nyersen, sugárzóan férfias jelenség. Neki is felpezsdül tőle a vére. Valószínűleg bosszantja is, hogy ő bezzeg semmibe veszi, ez lehet az egyetlen magyarázat a lankadatlan figyelmére. De mi mást tehetne? Perzselően sütött le az égből a forró augusztusi nap, s a lány mindent megadott volna egy hűsítő úszásért. Persze nem a szomszéd társaságában. Gondtalan napjai a folyónál végérvényesen a múlt ködébe vesztek, s a lányt elszomorította a veszteség. Mindaz, amit maga mögött kellett hagynia a túlélés érdekében. 4
Bátyjának hála, legalább az életét megmenthette, és végül is ez az egyetlen, ami igazán számít. És ez volt az elsődleges oka annak is, hogy nem engedhet a szomszéd csábításának, akinek a veszély a homlokára volt írva. Vagy inkább legtöbbször csupaszon közszemlére bocsátott mellkasára. Pepper állát leszorítva, lehajtott fejjel lépett az épületbe. A férfi persze odakiáltott üdvözlésképpen, ahogy mindig is szokta. A lány nem is értette, hogy néma elutasítása miért nem veszi el a kedvét. Nyilván sziklaszilárd az önbecsülése. Jó estét, Miss Meeks! Könnyű volt kiválasztania ezt az álnevet, illett ahhoz, ahogyan most élt, amilyennek látszott. Jámbor kisasszony Egy egyszerű lány, akivel szinte senki nem beszélget, akire szinte senki nem köszön rá. Csak ez az új szomszéd. A lány vett egy mély lélegzetet, feltekintett a férfira, és visszafogottan odabiccentett. Jó estét! A fickó eltűnt az erkélyről, s a lány azonnal tudta, hogy útját akarja állni a keskeny folyosón. Miért nem képes békén hagyni őt? A bérház a legfinomabban szólva is kellemetlen hely volt. Pergett a falakról a festék, penészfoltok sötétlettek a sarkokban, s a szőnyegek foltjainak eredetébe jobb volt nem belegondolni. Pepper tudta, ő miért van itt, de miért van itt ez a férfi? Nehezére esett minden egyes lépés, mely közelebb vitte hozzá, mégis elindult az emeletre a nyikorgó lépcsőn. Persze ott állt a férfi az ajtajának támaszkodva, mely közvetlenül szomszédos volt az övével. Karját összefonta csupasz mellkasa előtt, kócosan, délutáni borostával az arcán mosolygott Pepperre. Mindössze egy kekiszínű sortot viselt, az is szinte lógott keskeny csípőjén. A lánynak elállt tőle a lélegzete. Ugyanolyan hatást gyakorolt rá, mint legelső alkalommal, amikor meglátta. Olyan bűnösen vonzó volt, hogy letaglózta az érzékeit. De mit akar tőle ez az ember? Nyilván nem azt, amit a férfiak általában akarnak a nőktől. Amilyen jóképű pasas, és ahogy pillanatnyilag ő kinéz, semmiképpen sem. Akkor meg miért üldözi ekkora kitartással? 5
A hosszú séta az élelmiszerboltig meg vissza, amit rendszerint kimondottan élvezett, most megizzasztotta. Kifulladt, felhevült, és semmi kedve sem volt holmi ostoba játékot űzni. Legalábbis ilyesfajtát nem. El kell kerülnie a férfi tekintetét, vagy az ki fogja olvasni a szeméből, amit érez, amire gondol. Róla és pompás testéről, amelyet folyton közszemlére tesz. Milyen megalázó! Pepper a legszívesebben odasimult volna ahhoz az izmos mellkashoz Helló! köszönt újra a férfi meleg mosollyal sötét szemében, s mielőtt Pepper elsurranhatott volna mellette, ellökte magát a faltól. A lány elfojtotta a kikívánkozó sóhajt. Helló! Hadd segítsek! ajánlkozott az idegen. Mintha ő nem boldogulna néhány bevásárlózacskóval! Miért ez az okvetetlenkedés? Köszönöm, nem kell. De tényleg hadarta Pepper idegesen. Ám a férfi már el is vette tőle a zacskókat, s intett, hogy folytassa az útját. Üresen maradt kézzel és elbátortalanodva Pepper leejtette a vállát, s minden erejével igyekezett uralkodni magán. De tényleg, Mr. Stark, nem kell Szomszédok vagyunk, úgyhogy hívjon csak Logannek! A lány nem akarta sehogy sem szólítani, amit némi sértődöttséget mutatva igyekezett is megértetni vele. Nincs szükségem segítségre, Mr. Stark. A férfi egyre szélesebben mosolygott. Kissé tüskés a kedves szomszéd ingerkedett olyan hangon, mintha bókolt volna. Én nem vagyok Pepper torkán akadt a szó, mert a férfi kikapta a kezéből a kulcsot, és ha nem akart nevetséges módon utánakapni, nem tehetett mást, mint követte. Miközben Stark kinyitotta a lakása ajtaját, ő széles, napbarnította hátát bámulta, melyen a sima bőr legalább olyan nyirkos volt, mint az övé. Pepper tenyere viszketett, hogy megérintse, hogy végighúzza a kezét a férfi felhevült bőrén, feszes izmain. 6
Ekkor a szomszéd feléje fordult, s a lányt közelről szinte sokkolta finom szőrzettel borított mellkasának látványa. Ha nem tüskés, akkor micsoda? Pepper felnézett, s tudatára ébredt, hogy a férfi látta, ahogy bámulja. A legszívesebben föld alá süllyedt volna szégyenében. Mélyen elpirult, s a teste is felforrósodott, ha nem is a bosszankodástól. Csak magamnak való. Szeretek egyedül lenni magyarázkodott, bár nem csoda, ha az előbbi perzselő pillantása láttán Logan ezt nem hiszi el. Valahányszor ránézett, szinte felfalta a tekintetével. A fickó ezt részben magának köszönhette, mert félmeztelenül állt előtte, s Pepper nem volt hozzászokva az ilyen látványhoz, legalábbis az ilyen pompás férfiak látványához. Finom érintést érzett az állán Logan felemelte a fejét, hogy ránézzen. A lánynak szinte elállt a szívverése. Ha odaköszönök egy szomszédnak, azzal már megsértem a magánszféráját? Csak ezt ne! Nem szabad, hogy megérintse, nem szabad hagynia, hogy megérintse! Ideje menekülőre fogni! Pepper hirtelen megkerülte a férfit, kicsapta az ajtót, s gyorsan elsurrant mellette. Aztán feléje fordult, s elállta az útját. Hisz alig ismerem. Épp ezt szeretném orvosolni szólt a férfi, majd kíváncsian belesett a lakásba. Meglepetten húzta fel az egyik szemöldökét az odabent uralkodó felfordulás láttán. Legalább kiderült, hogy a szürke kisegér nem valami rendes nő, gondolta Pepper. Sőt inkább trehány. Ez talán elveszi a fickó kedvét az ismerkedéstől. Ide sosem jön senki jegyezte meg, majd sután kivette a zacskókat a férfi kezéből, s kihúzta magát. Mint már említettem, magamnak való vagyok. Jobb lenne, ha mások is csak magukkal foglalkoznának. Talán. Esetleg én is megtehetném. Logan az ajtókeretnek támaszkodott, kihúzta magát mind a majdnem százkilencven centijével széles vállától Pepper nem tudta becsukni az ajtót, aztán türelmesen, csendben várta, hogy a lány ránézzen. 7
Pepper összeszedte magát, felpillantott, s hirtelen úgy érezte, mintha simogatná a férfi sokat sejtető, bensőséges tekintete. Megköszörülte a torkát. Mit tehetne meg esetleg? Esetleg abbahagyhatnám a kerülgetését felelte a férfi, aztán halkabban hozzátette: Persze csak ha nem lenne ilyen átkozottul csinos. A lány a döbbenettől hátrált egy lépést. Csinos? Ez az ember minden bizonnyal elmeháborodott, mert nőkben nem szenvedhet hiányt, annyi szent. Mi másért hordana össze ennyi ostobaságot? A szomszédnak ellágyult a tekintete. Nem tartja csinosnak magát? A lány torkát nevetés fojtogatta, így a tiltakozása rekedt krákogásnak hatott. Hát nem. Még hogy csinos? Aligha. Fakó, szőke haját tarkón összefogott, előnytelen lófarokban hordta, arcán nem volt egy csöpp smink sem. Ruháit még egy magára valamit adó nagymama is rég kiselejtezte volna, rémes cipője pedig őt magát is elszomorította, ha ránézett. Csoszogva járt és motyogva beszélt, vagy legalábbis igyekezett odafigyelni, hogy motyogva beszéljen, hacsak egy bizonyos szomszéd végképp ki nem hozta a sodrából. Nos, szerintem meg az folytatta a férfi olyan hangon, mintha szinte sajnálná. Hogy meri ez a fickó sajnálni őt? Pepperben győzött a büszkeség, és kihúzta magát. Ez valami vicc, Mr. Stark? A férfi előrehajolt mire Pepper visszafojtotta a lélegzetét, majd határozottan felszólította a lányt: Hívjon Logannek! Te jóságos ég! Annyira közel állt hozzá, hogy Pepper érezte leheletének melegét, látta sűrű, sötét szempilláit, alattuk meg azt a hálószobába illő tekintetet. Pattanásig feszültek az idegei. Ó, hmm Azok az érzéki ajkak elégedett vigyorra húzódtak. Én hogyan szólíthatom? 8
Mikor Pepper csak kábán bámult tovább, a mosolygó száj megrándult. Istenem, de szerette volna a lány megcsókolni! Először a száját, aztán meg sok minden mást is Észbe kapott, megrázta a fejét, s megpróbálta becsukni az ajtót. Viszlát, Mr. Stark! A férfi nagy tenyerét az ajtóra nyomta a lány válla mellett. Ugyan már, legalább dobjon nekem egy csontot! Nem került nagy erőfeszítésébe, hogy nyitva tartsa az ajtót. Mit árthat, ha elárulja a nevét? Mit tegyek? Most mit tegyek? Sue. Logan derűsen bevallotta: Tudom. Tessék? Maga a ház gondnoka, úgyhogy már láttam a nevét a bérleti szerződésen. Csak a saját szájából akartam hallani. A lány dühös horkanása sem űzte el a szomszédot az ajtóból. A férfi végighordozta tekintetét a folyosón. Szóval maga egy magányos nő, ez pedig nem a legjobb bérház, és nem is a legjobb környék. És ezzel még nem mondott sokat, gondolta Pepper. Csak nem a gondnoki munkámat becsmérli? kérdezte. Ezzel aligha vélheti elnyerni az elismerését. Magának csak az a dolga, hogy értesítse a tulajdonost, ha valaki késik a lakbérrel vagy meg kell javítani valamit. Igazam van? Meg sem várva, hogy Pepper válaszolhasson, a férfi folytatta: Hadd hagyjam itt a számomat! Ha történne bármi, vagy ha valaki zaklatná Maga zaklat. A szomszéd tekintete a lány szájára esett. Ezért pirult ki ennyire? Jaj, nem! A megjegyzésre még több vér tódult Pepper arcába. Komolyan, Mr. Stark Logan helyesbített a férfi lágy hangon. Mondja ki a kedvemért! Csak egyszer. Aztán elmegyek. Mit akar ez az ember? El akarja csábítani? Nagyon úgy tűnik. És ami még rosszabb, már a puszta jelenlétével eléri a célját. 9
Logan préselte ki Pepper a nevet merev ajkai közt. Most mennem kell. Mielőtt még elkövetek valami ostobaságot, például behívom magamhoz a lakásba. Vagy megcsókolom, vagy magammal rántom a szőnyegre, és A férfi előhúzott egy névjegyet a zsebéből. Itt a számom. Komolyan gondoltam. Ha bármi problémája lenne vagy csak átjönne hozzám, szóljon! Rendben? Rendben. Majd ha fagy! Köszönöm. Mintha tudná, hogy nem őszinte választ kapott, a férfi kedvesen felnevetett, és hátralépett. Akkor viszlát később, Sue! Viszlát, Logan! mondta a lány, s már majdnem becsukta az ajtót, mikor a szomszéd megszólalt: Nem is fájt annyira, ugye? Pepper erre határozott mozdulattal rácsukta az ajtót, majd kimerülten nekitámaszkodott. Hogy fájt volna? Nem éppen. Inkább felkavarta. Úgy érezte magát, mintha egy őrült sebességgel forgó turmixgép lenne a lelke, ahol pörögnek, forognak, kavarognak az érzések, az elfojtott vágyak. Nagyon régen nem volt senkije, túlságosan régen ahhoz, hogy egy ilyen csodás férfipéldány jelenlétében ne kezdjen el fantáziálni a lehetetlenről. Meg kell találnia a módját, hogy elkerülje ezt a fickót, ráadásul úgy, hogy közben ne keltsen gyanút. És itt a bökkenő. Ugyanis elkerülni ezt az embert eleve gyanút ébreszt. Pepper oldalt fordult, most a vállával támasztotta az ajtót. Lehajtott fejjel, csukott szemmel igyekezett megoldást találni. Talán nem jól közelíti meg ezt a kérdést, érvelt magában. Bármelyik nő hízelgőnek találná Mr. Stark érdeklődését, egy hozzá hasonló meg különösképpen. Lassan felemelte a fejét. Vajon találhatna alapos okot, hogy beszédbe elegyedjen vele? Hogy jobban megismerje? Arcára szorította a kezét. Igen, megvan a megoldás! Ezentúl nem fogja kerülni a férfit, sőt félénken viszonozni fogja az érdeklődését. Ha ez nem ijeszti el a fickót, akkor semmi. 10
Logan Riske kellemes érzésekkel ballagott vissza ideiglenes bérlakásába. Szóval már megint kissé erőszakosnak kellett lennie, gyakorlatilag ki kellett kényszerítenie a beszélgetést a lányból. De most legalább sikerült. Jobban, mint várta. A hölgyike tagadhatja ítéletnapig, akkor is nyilvánvaló az érdeklődése iránta. Ha az a nyomorult bátyja nem félemlítené meg ennyire, talán máris jönne, és kopogna az ajtaján. Valahányszor a lány bátyjára, Rowdy Yatesre gondolt, Logannek mindig elromlott a kedve. Az a fickó láthatóan évek óta szigorú korlátok közé szorítja szegény lányt, úgyhogy neki igen óvatosnak kell lennie. Végighúzta tenyerét a mellkasán, s közben a lány trükkjein töprengett. Mert hogy trükkökhöz folyamodik, semmi kétség. Ugyanis másképp néz ki a birtokában lévő fotókon. Most azonban volt valami a szemében, a tekintetében, ahogy ránézett Igen, kétségtelenül ő Pepper Yates. Kétévnyi kutatás után közeledik a végjáték. Logannek pontosan erre a nőre volt szüksége, erre az utolsó láncszemre, akinek a segítségével elérheti végre, amiért eddig dolgozott. A kisméretű, szemcsés fotókra gondolt az internetről, ahol a lány ijedt tekintetéből csak úgy sugárzott az ártatlanság. Most kicsit rosszabbul néz ki, mint két évvel korábban, de a menekülés, a rejtőzködés és Rowdy basáskodása bárkit megviselne. Logan ökölbe szorította a kezét. A legtöbb adat, amit sikerült összeszednie, Rowdy Yatesről szólt, de rábukkant egy-két apróságra Pepperrel kapcsolatban is. Annyit tudott róla, hogy nincs még harminc, és meglehetősen zárkózott. Azt viszont nem sejtette, hogy ennyire magas. Lehet vagy százhetvenöt, alig hét-nyolc centivel alacsonyabb nála. És bár senki sem vádolhatná azzal, hogy csinos, azt nem látni a képeken, milyen kifejező a barna szeme. Ez csak akkor derült ki, mikor egyenesen rászegeződött ez a tekintet. Bele is borzongott. Haja sötétszőke, majdnem barna. Hosszú, egyenes, kimondottan unalmas. Mindig rendetlennek tűnik, hiába kötötte lófarokba. Logan mégis szerette volna leeresztve látni, szerette volna érezni a tapintását. 11
És ha már a rendetlenségnél tartunk, a Pepper nappalijába vetett pillantás sokkolta a férfit. Azt feltételezte, hogy egy ilyen egyszerű lány természeténél fogva pedánsan rendes. Legalábbis ilyen kép él az emberekben a félénk, egyedülálló nőkről. Pepper azonban minden, csak nem rendes. Apró szobájában szanaszét hevertek a ruhák, a képes újságok, az üres kólás és pizzás dobozok. A fürdőszoba nyitott ajtaján át egy törülközőt lehetett látni a földön, a bevetetlen ágyára pedig éppen csak oda volt dobva egy foltvarrott takaró. Furcsamód a férfit mosolyra késztette a tudat, hogy a lány kimondottan rendetlen, annyira ellentmondott a várakozásainak. A feldúlt ágyra gondolva azt latolgatta, vajon Pepper álmatlanul hánykolódott-e benne az éjszaka. Azt ugyanis biztosan tudta, hogy ezt az éjszakát is egyedül töltötte, ahogy az összes többit. Talán ezért pislogott lopva nem is egyszer az ő csupasz felsőtestére, és ezért lett rózsapiros az arca. Hát igen. Nem épp bosszankodás tükröződött abban a kifejező szempárban, mely nem volt képes megőrizni gazdája titkait. Előtte legalábbis nem. Zsaruként kitűnően értett a rejtélyek kibogozásához, férfiként pedig nagyon jól tudta, hogyan kell egy nőt elcsábítani. Sue Meeks mennyi szarkazmus van ebben a névben: Jámbor Zsuzsi is csak olyan, mint a többi nő. A saját reakcióját viszont zavarba ejtőnek találta. A lány nem kifejezetten csúnya vagy hétköznapi. Logan ismerte annyira a nőket, hogy tudta, egy kis sminkkel, egy kis odafigyeléssel egyenesen vonzó lehetne. A nők elképesztően ügyesek, ha ki akarják emelni az előnyös tulajdonságaikat és elrejteni a hibáikat. Pepper Yates azonban úgy tűnik, más tészta. Fogalma sincs, hogyan kell kihozni magából a legjobbat. A testéről sincs igazán fogalma. Bő ruháiban nem látszik, hogy vékony vagy teltebb, egyszerűen csak formátlan. Logan egyetlen fotót sem talált róla, amelyen látszott volna az alakja, ódivatú ruhái alatt pedig bármit rejtegethetett. Mégis valahogy élet költözött bele, miközben vele beszélt. A fenébe is, már attól jobban érezte magát, ha figyelte, amint hosszú lépteivel közeledik a járdán hatalmas, csúnya táskájával, mely jobban lehúzta a 12
vállát, mint karját a tömött bevásárlózacskók. Mindig lógatta a fejét, de járása magabiztosságot sugárzott. Egészen addig, amíg meg nem pillantotta őt. Attól kezdve úgy húzta a lábát, mint aki sosem szeretne odaérni a házhoz, akár egy vonakodó áldozati bárány. Ami tulajdonképpen nem is állt távol az igazságtól, tekintve a szerepet, amelyet Logan szánt neki. Nem lesz miatta lelkiismeret-furdalása, nyugtatta magát. A lánynak nem esik bántódása, arról ő gondoskodik. Lehet, hogy félénk, de van benne tűz, és ő ezt fogja kihasználni. Ha pedig már lángra lobbantotta, mindent kiszed belőle a bátyjáról, amire csak szüksége van, de nem fogja bántani, sőt nagyon is finoman kezeli. Tisztelettel fog bánni vele, és elhalmozza a figyelmével mind érzelmileg, mind fizikailag. Nem, Pepper Yates nem egy szépség, de nem lesz kellemetlen lefeküdni vele. A fenébe is, már most várakozásteljes feszültség lesz rajta úrrá, ha csak rágondol. Na, ebből elég! Logan magára zárta a lakása ajtaját, és már indult is vissza az erkélyre. Az épület levegőtlen volt, az ablakok kicsik és nehezen nyithatók, így az erkély nyújtotta az egyetlen enyhülést a fullasztó, párás forróságban. De nem csak az augusztusi meleg volt az egyedüli oka annak, hogy Logan kimerészkedett a málladozó erkélyre. Az előbb meglátott egy marhaszeletet Pepper csomagjában, és tudta, hogy gyakran készíti az ételeit egy kis, gázzal működő grillen. Számos estén lesett már át hozzá a redőny résein át, és figyelte, hogyan főz egyetlen szem krumplit egy szelet ilyen-olyan hús mellé. Vajon ugyanannyira utál egymagára főzni, mint ő? Nem unja még, hogy mindennap egyedül eszik? Logan azt határozottan tudta, hogy nem találkozgat senkivel, és látogatókat sem fogad. Még azt az átkozott bátyját sem. Nem vezet autót, nem megy el hazulról hosszabb időre, csak amennyit az intéznivalói megkövetelnek, és ahogy ő maga is mondta, zárkózott életet él, nincs semmiféle társasága. 13
Logan ezzel tökéletesen tisztában volt, mert régebben figyelte a lányt, mint hogy beköltözött volna mellé a házba. Már hetekkel korábban szemmel tartotta. Vajon kimerészkedik most a grillel az erkélyére, ahol olyan közel lennének egymáshoz, hogy akár nyugodtan beszélgethetnének is? Vajon győz a kíváncsisága, amelyet az imént leolvasott az arcáról? Vagy inkább továbbra is kerüli őt, ahogy eddig? Logan ledobta magát a nyugágyba, kiitta a sörét, kényelmesen elnyújtózkodott, s lecsukta a szemét a tűző nap miatt, miközben azon tűnődött, mi vár még rá ezen a helyen. Ezzel a lánnyal. Enyhén fogalmazva is érdekes dolgokra számíthat. Sőt izgalmasakra. A vadászat, az üldözés izgalmára. Ez éltette, ezért lett zsaru. Ilyen volt az alaptermészete. Most pedig végre becserkészheti a prédát. Miért kell ennek a fickónak még mindig odakint napoznia? Pepper több mint egy órája várta, hogy bemenjen, de Logan nem mozdult. Ő pedig egész idő alatt le sem tudta róla venni a szemét. A szomszéd aludni látszott, széles mellkasa lassan süllyedt és emelkedett, ahogy egyenletesen vette a levegőt. Szétterpesztett lábbal, lazán lecsüngő kézzel, ellazult arcvonásokkal pihent. És őrülten vonzó volt. A lány nagyot nyelt, s a hűtő tetejére tett névjegyre gondolt, amelyet korábban Logantől kapott. A foglalkozása nem volt rajta, csak a neve, a címe és a mobilszáma. Nem úgy tűnt, hogy rosszul menne a sora. Viselkedése magabiztosabb volt, mint egy olyan emberé, akit megtört a munkanélküliség, izmos teste pedig nem épp egy irodakukacé. A lány az ajkába harapott. Logan beszélgetni akar, hát legyen! Megkérdezhetné tőle, hol dolgozik, talán még jól is esik a férfinak, ha látja, hogy ő is szeretne többet tudni róla. Istenem, milyen jól fest, ahogy így hever! Egyik kezét a feje fölé emeli, amitől megfeszülnek a karizmai, s kivillant sötét hónaljszőrzete. Ez már egyenesen bűnösen szexi! Másik karját kinyújtja maga mellett, nagy tenyere kemény, izmos hasán nyugszik. A lenyugvó nap fénye szinte bearanyozza barna mellszőrzetét, mely lefelé haladva elkeskenyedik, körülvéve a köldökét, majd egyre sötétebbé válva 14
eltűnik a nadrág dereka alatt. Nem túlságosan szőrös, pusztán megnyerően férfias. Olyan, akinél hál' istennek számba sem jöhet a szőrtelenítés. A sort slicce pedig csinosan kidomborodik. Pepper kissé előbbre lépett, s elbűvölten bámulta a férfit. Szívverése lelassult, s egyre szaporábban vette a levegőt. Logan kinyitotta a fél szemét, s ismét azt kellett látnia, hogy a lány rajta legelteti a tekintetét. Néhány pillanatig némán nézték egymást, aztán a férfi megszólalt: Helló! köszönt mély, elnyújtott hangon. Jaj, nem! Miért kell ennyire vonzónak lennie? Pepper sosem volt gyáva, s miután így lelepleződött, már nyugodtan kiléphetett az erkélyre. Összekulcsolva maga előtt a kezét, ideges mosollyal válaszolt: Ó, nem akartam felébreszteni. Csak bóbiskoltam felelte Logan, s jóleső nyögés közepette nyújtózkodott egyet. Semmi komoly. A nyújtózkodás érdekes dolgokat művelt az izmaival: megfeszültek, kidagadtak, majd újra ellazultak. Micsoda igazságtalanság! Hogy festhet ilyen jól, miközben nem csinál semmit? A férfi felült, s közben egyik hosszú, szőrös lábát átlendítette a nyugágy innenső oldalára. Még az a nagy lábfeje is szépnek tűnt a lány szemében. Egyik kezével végigszántott a haján, végigsimított a mellkasán, majd teljes figyelmét Pepperre irányította. Grillezni készül? Hát ezt meg honnan tudja? Ühüm. Csatlakozhatnék magához nézett Logan egyenest a lány szemébe. Nekem is van egy szelet húsom, amit meg akartam sütni. Semmi értelme két tüzet gyújtani, nem igaz? vetette fel, aztán mintegy csaliként még hozzátette: Én hozom a sört. Ilyen közelség a köztük vibráló feszültséget tekintve veszélyes is lehet. Egy kis időt Pepper még csak el tudna tölteni a férfi társaságában, de hogy együtt vacsorázzanak! Ostobaság lenne belemennie egy ilyen 15
Oké. Micsoda? Ezt tényleg ő mondta volna? Hát persze hogy ő. Elég volt ránéznie a fickóra, aki maga a megtestesült csábítás, ahogy ott ül szétterpesztett lábbal, lazán, napbarnított, meztelen mellkasával. A lány a szája elé kapta a kezét. De hát végül ő is csak ember, és ha csapzott, lestrapált külseje nem riasztotta el a férfit, hát legyen! Mit árthat egy közösen elköltött vacsora? A szomszéd legalább olyan meglepettnek tűnt, mint Pepper. Komolyan? Kihúzta magát ültében, gyanakvó képet vágott, s tetőtől talpig végigmérte a lányt. Mi az? Talán azt hiszi, fegyvert rejteget a szoknyája alatt? Vagy attól tart, hogy ellene fordítja a húsvágó kését? Vagy hátsó szándékot gyanít a beleegyezése mögött? Persze voltak hátsó szándékai, de azok valódi természetéről a férfinak fogalma sem lehet. Pepper maga mellé ejtette a kezét, s mélyet szippantott a nehéz esti levegőből. Igaza van, nincs értelme begyújtani mind a két grillt. Hát persze. Logan mosolyogva feltápászkodott. Van még időm lezuhanyozni? Ó, bárcsak ne tenné! sóhajtott a lány. Érezni akarta a férfi napsütötte bőrének illatát. Hát, ha szükségesnek tartja Adjon öt percet! felelte Logan, azzal már el is tűnt a lakása belsejében. Pepper keresztbe font karral ült le az egyetlen székre az erkélyén. Tele volt aggodalommal, de legalább ugyanannyi várakozással is. 16
2. Miután megdöntötte a zuhanyozás és borotválkozás sebességi világrekordját, Logan beütötte a számokat, s fél kézzel dörzsölte magát szárazra, miközben a vállával szorította füléhez a telefont. Amikor a másik oldalon felvették, csak ennyit mondott: Bekapta a csalit. Társa, Reese lenyelt egy káromkodást. Ez mit jelent pontosan? Mit csináltál vele? Logan nyersen felnevetett. Semmit sem csináltam vele szögezte le, bármenynyire is remélte, hogy ez a helyzet nemsokára változni fog. Félredobta a törülközőt. Pusztán belement, hogy együtt vacsorázzunk, ez minden. Legalábbis egyelőre. De ha jól sülnek el a dolgok Nagyon örülnék, ha átgondolnád még egyszer. Miért kell Reese-nek úgy viselkednie, mintha ő zaklatná azt a lányt? Ugyan, hagyd már! Ha én nem járok ennek a végére, akkor kicsoda? Senkit sem érdekel az igazság, és senki sem meri felvenni a kesztyűt azzal a szemét Morton Andrewszal szemben. Senkinek sem fontos megtudni, mi történt két évvel azelőtt. Logan Nedves bőrére a férfi alsónadrág helyett egyenest egy puha, sokat hordott farmersortot vett fel. Sok éve már, hogy az örökölt gazdagság külsőségei helyett a kényelem mellett döntött. Nyomozóként öltönyben, nyakkendőben kellett járnia, és már annyira megszokta, hogy nem is zavarta. De szabadidejében úgy öltözött, ahogy jólesett. Ez a mostani álca, amivel középosztálybeli építőmunkásnak adta ki magát, egészen illett hozzá. Legtöbbször nem volt szüksége másra, mint egy rövidnadrágra. 17
Már túl közel járok ahhoz, hogy most visszakozzak, úgyhogy kímélj meg a prédikációtól! mondta, miközben gondosan felhúzta a cipzárt. Reese lemondón legyintett. Láttad a bátyját? Nem, de valahol a közelben kell lennie, ebben biztos vagyok. Ha igazad lesz, végre leomolhatnak a falak. Ha viszont tévedsz Nem, tévedés kizárva. Bízott az ösztöneiben, a megérzéseiben, s minden jel arra utalt, hogy rábukkant valamire. Ő és Jack Carmin végig együtt járt iskolába, aztán a főiskolára is, de míg Loganből nyomozó lett, Jack másképp kívánta szolgálni a közt: a politikában. És egy őrült kezétől kellett meghalnia. Egy értelmetlen gyilkosság áldozataként, melyért a mohóság és a korrupció volt a felelős. A legjobb barátom volt, Reese. És Morton Andrewsnak bűnhődnie kell, bármibe kerül is. Tudom mondta beletörődve Reese. Csak folyamatosan tájékoztass, rendben? Ne nyomulj túl feltűnően, és ne csinálj semmi ostobaságot! Vigyázz magadra! Logannek nevetnie kellett, ha nem is jókedvében. Egyszóval ne úgy viselkedjem, mint te? Reese nagyon hasonlított Jackre abban, hogy ugyanúgy kiállt a hátrányos helyzetűekért, az esélytelenekért. Ha igazságtalansággal találta magát szembe, gyakran előbb cselekedett, mint gondolkodott, bár Logan véleménye szerint sosem helytelenül. Az életét is rábízta volna, márpedig ezt csak kevesekről mondhatta el. Reese hangján érződött, hogy mosolyog. Pontosan. Holnap jelentkezem. Ma este már nem? Hát, ha szerencséje lesz, késő éjszakáig akad elfoglaltsága Minél kevesebbet telefonálunk, annál jobb. Reese habozott. Felejtsd el a többieket! Ha erősítésre van szükséged, ne bízz senki másban! Értetted? Engem hívj, és csakis engem! Ez természetes. Jack halála adta Logannek a lökést, hogy elfogadja egy különleges egység vezetését, parancsnoka pedig szabad kezet adott neki az ohiói Warfield korrupciótól való megtisztításához. 18
És mivel a korrupció már a rendőrség soraiba is beszivárgott, Logan nyomban maga mellé vette Reese-t. Begyűjtöttem néhány egyenruhást is, hátha szükségünk lesz rájuk. Olyan srácok, akikre biztosan számíthatunk. A srácok Reese szóhasználatában fiatal egyenruhás rendőrök voltak, akiket még fűtött a lelkesedés, hogy lássák győzni az igazságot. De még nem mondtál nekik semmit, ugye? Nem. Csak ellenőriztem a hátterüket, a családjukat és a pályafutásukat. Ha megtalálod Rowdyt, ők szabályszerűen le tudják majd tartóztatni. Kösz. Ahhoz, hogy Logan elérje a célját, szüksége volt olyan emberekre, akikre támaszkodhatott, s ezek felkutatását bátran rábízhatta Reese-re. De leginkább arra az emberre volt szüksége, aki szemtanúja volt egy két évvel korábbi gyilkosságnak: Pepper bátyjára, Rowdy Yatesre. Tömérdek nyomozómunkával és egy kis szerencsével sikerült rábukkannia Pepperre. Először nem volt biztos abban, hogy valóban ő az, mert Rowdy elképesztő ügyességgel tüntette el a nyomaikat. De most, hogy már látta közelről és beszélt is vele, biztosan tudta, hogy a megfelelő nőt találta meg. Rajta keresztül aztán el fog jutni a bátyjához, Rowdyhoz is, akinek a tanúvallomása révén elkaphatja végre azt a nyomorult klubtulajdonost, Morton Andrewst, aki sokak haláláért felelős, beleértve a barátját, Jacket is. Persze nem ő az egyetlen, aki tud Andrews viselt dolgairól, csakhogy a fickó túl sokakat tart kézben, és épp elegendő alibit tudott megvásárolni magának ahhoz, hogy ne lehessen megszorongatni. Rowdy tanúvallomásának a birtokában azonban Logan végre pontot tehet Andrews szégyenletes pályafutásának a végére. Most mennem kell búcsúzott barátjától. Vár a hölgyike. Azzal nadrágzsebébe süllyesztette a telefonját a kulcsaival, hamis személyi igazolványával, egy kondommal és néhány bankóval együtt, majd kisietett a konyhába. Az, hogy valódi keresztnevét megtartotta, egyszerűbbé tette a fedett nyomozói munkát. Elég volt észben tartania, hogy Pepper Yates most a Sue Meeks névre hallgat, nem kellett még egy saját álnévvel is 19
bajlódnia. Könnyű elbakizni a dolgokat, ha az ember túl sok mindenen változtat. Ezért volt az építkezés is az álcája része. Öccse, Dash és jómaga tonnányi pénzt örökölt a felmenőitől, de egyikük sem hivalkodott ezzel, és egyikük sem elégedett meg a tétlen élettel vagy holmi bizottsági tagsággal a valódi munka helyett. Bölcsen fektették be a pénzüket, nagylelkűen adományoztak belőle, és élték a maguk életét. Egy építkezési vállalat tulajdonosaként Dash alkalmazni tudta Logant, amikor szüksége volt rá, és ezzel biztosította a hátterét arra az esetre, ha Rowdynak netán gyanússá válna húga szomszédja, és nyomozásba kezdene. Kész szerencse, hogy Pepperre egy másik megyében talált rá. Így kisebb volt a veszélye annak, hogy egy ismerős vagy egy kolléga akaratlanul is leleplezi. Logan felkapta a becsomagolt szelet húst, egy nagy krumplit meg a karton sört, amiből csak az imént megivott üveg hiányzott. Bezárta maga mögött az ajtót, s mintha csak épp erre a hangra várt volna, Pepper abban a pillanatban már nyitotta is a magáét. Idegesen egyik lábáról a másikra állt, miközben üdvözölte a férfit. Imádni valóan bizonytalannak látszott, kerülte Logan tekintetét, s közben harapdálta az alsó ajkát. Aztán meg elpirult. A férfi visszaköszönt, majd végignézett a lányon. Nem mintha valami is változott volna rajta, amióta nem látta. Még mindig az a rusnya vászoncipő, hosszú szoknya és bő, bebújós felső volt rajta, amiben hazajött. Haja pedig ugyanúgy hátra volt kötve egy rémes lófarokba. Csak mély, ideges lélegzetvétele tűnt fel, no meg hogy remeg egy kicsit a keze. Logant felizgatta ez az érzéki feszültség. Hirtelen kíméletlen, territoriális hímnek érezte magát. Beenged, Sue? A lány merőn nézte tovább, fel-alá hordozta rajta a tekintetét, de nem felelt. Logan erre halkan, de határozottan megszólalt: Akkor most bemegyek. A lány zavarában lehunyta a szemét, majd oldalra lépett. 20
Ó! Persze, jöjjön csak! Logan nem akarta siettetni a dolgokat. Úgy tervezte, hogy nyugodt lesz, és türelmes, de mivel alkalmasnak tűnt a pillanat, lehajtotta a fejét, és határozott csókot nyomott a lány puha ajkára, amint elhaladt mellette. Köszönöm. A futó érintés elég volt ahhoz, hogy Pepper megszédüljön. Egyetlen rövidke csóktól! Logan már a lány konyhájában járt, amikor ráébredt, hogy vendéglátója még mindig a nyitott ajtóban áll, és a döbbenettől dermedten bámul utána. Csak nézi tágra nyílt szemmel, ahogy ő leteszi az asztalra a húst, a krumplit meg a sört. Mint aki nyomban elszalad. Logan úgy tett, mintha nem értené az okát, s halkan megkérdezte: Minden rendben? A lány átható pillantást vetett rá. Igen felelte, majd hosszan kiengedve a benn tartott levegőt, becsukta a lakás ajtaját, egy pillanatig habozott, aztán közelebb lépett. Igen, minden rendben mondta, s lehajtott fejjel, összeszorított szájjal elsietett Logan mellett. Már beindítottam a grillt. Még egy-két perc, és rátehetjük a húst. Logan elkapta a karját, köréje fonódtak az ujjai. Vékonyka lány volt, finom csontozatú. Vajon miért nem vette ezt eddig észre? Rendet csinált jegyezte meg. Pepper becsukta a hálószoba és a fürdő ajtaját, úgyhogy az ottani állapotokról a férfi nem tudhatott, de a konyhából és a nappaliból eltűntek a pizzás dobozok, az üres üdítős flakonok és a sok összegyűrt papír. Remélem, nem miattam takarított ki. Ó, nem, dehogy! A lány elhúzta a karját, ledobott egy párnát a keskeny kanapé sarkába, s a bútor túloldalára állt, mintegy akadályt képezve kettejük között. Az a sok minden még tegnap estéről maradt. Erőfeszítése, hogy távolságot tartson, felébresztette a férfi ragadozó ösztönét. Félelem tükröződött Pepper tekintetében, amint közeledett hozzá. Megpördült, hátat fordított neki, de aztán csak állt ott tétován, bizonytalanul. 21
Vajon így védekezik? Ennyire megnyomorította az a gyalázatos bátyja? Logan hirtelen úgy érezte, hogy meg kell védenie. Olyan édes ez a lány, annyira félénk! Édes lenne a karjai közt is. Bár nem mintha ez számítana. Annak, hogy most itt van, hogy ki akarja használni, édeskevés köze van a lány vonzerejéhez. Ahhoz a vonzerőhöz, amit ő észre sem vett, míg közel nem került hozzá. Egy ujjal megsimogatta Pepper nyakát, mire a lány megborzongott. Hihetetlen puhasága még jobban felkavarta a férfit, a hangja rekedten csengett, amikor megszólalt. Egyedül evett pizzát tegnap este? kérdezte, s fájt neki az elképzelt, magányos étkezés. Én hát persze felelte Pepper, s odasimult Logan kezéhez. Hisz egyedül élek. Elképedve attól, hogy a lány ilyen gyorsan feloldódott, Logan mindkét kezét a vállára tette, s ismét feltűnt neki, milyen vékony. Nem volt kifejezetten csontos, csak nőiesen karcsú. Tényleg ennyire egyszerű lenne meghódítani? Nincs ebben a lányban egy szemernyi védekező ösztön? A blúza fölött hordja a szívét, s szinte lerí róla, mennyire szüksége van a szeretetre. Logan a legszívesebben odahúzta volna magához, hogy átölelje, de nem akarta elriasztani. Csak a hüvelykujjával simogatta a vállát mögötte állva, miközben beszélt: Áthívhatott volna. Én Nem, azt nem tehettem ingatta tagadólag a fejét Pepper. Mert a bátyja nem engedte volna? A gyalázatos! Logan közelebb hajolt, lélegzete már a lány tarkóját simogatta, ahogy a fülébe suttogott: Bármikor hívhat, Sue. Tudja a számom. Ajka finoman a lány fülcimpájához ért. Vagy csak kopogjon az ajtómon! Pepper nagy levegőt vett, szembefordult Logannel, s kicsusszant a kezei közül. Sajnálom, de nem jelentette ki szinte hadarva, majd kimenekült az erkélyre. A férfi magára maradva alaposabban körülnézett. 22
A szedett-vedett bútort nyilván a lakással együtt kapta, ahogy ő is. A négylakásos ház gondnokaként lehet, hogy nem kell fizetnie lakbért? Vajon miből él? A pénzhiány magyarázhatja a turkálóból származó ruhatárát is. Kocsija sincs, talán meg sem engedhetné magának. Logant kifejezetten zavarta, hogy a lány ennyire elszigetelt és magányos. Mindig is együtt érzett a kevésbé szerencsésekkel, mert ő maga sosem szenvedett semmiben hiányt. Kivéve, hogy nem minden bűnöst sikerült rács mögé juttatnia. Az igazság hiányzott néha egyedül. Ez a nő azonban nem csak a szociális érzékenységét ébresztette fel. Ez több volt, mint bármi, amit eddig ismert. Hol a pokolban lehet Pepper bátyja? Miért hagyta őt ennyire védtelenül? Abból, amit eddig megtudott róla, nem igazán tartotta Rowdy Yatest rossz embernek, inkább csak olyannak, aki rossz döntéseket hozott az élete során, és amikor Morton Andrews szolgálatába szegődött, még annál is rosszabb ismeretségeket kötött. Most viszont, hogy megismerte Peppert, úgy vélte, Rowdy aljas gazember. Hogy engedheti ilyen körülmények között élni a húgát? Azon túl, hogy a legváltozatosabb foglalkozásokat űzte, a mosogatófiútól a kézbesítőn át az ácsig és a kidobólegényig, igen kevés információ állt rendelkezésére Rowdyról, Pepperről pedig még ennyi sem. Logan annyit tudott, hogy a lány bátyja mindig is dolgozott, sodródott az árral, éppen csak elkerülte a bajt, s mindeközben magával cipelte Peppert mindenhová. A szüleikről vagy más rokonaikról és az iskoláikról semmit sem talált. Az viszont tény, hogy Rowdy utoljára egy klubban, a Checkers nevű játékkaszinóban dolgozott rossz helyen, rossz időben. Elkerülhetetlenül belekeveredett az ott folyó korrupcióba, s neki, Logannek szüksége van a vallomására, hogy lebuktassa Andrewst. Csakhogy Rowdy két éve lapul, azóta nem keveredett bele semmibe. Utoljára akkor lehetett hallani róla, mikor annak az újságírónak elvágták a torkát. Azóta semmi. Egészen mostanáig. Logan immár rátette a kezét Rowdy kishúgára, és bármennyire is ellenkezik az elveivel, ki fogja használni a lányt, hogy elérje a célját. Az igazságot, a bosszút. A lelki békét. 23
Megacélozva a lelkét, felkapta a magával hozott ennivalót, melléje két sört, és csatlakozott a lányhoz az erkélyen. Pepper nyitott szemmel feküdt az ágyán, szörnyen melege volt, és elégedetlenség gyötörte. Az ablaknál álló ventilátor csak kavarta a párás levegőt a szobában, amely simogatta a lány majdnem meztelen testét. A hideg zuhany sem segített, Logan Stark négyórányi jelenlétét nem tudta feledtetni semmi. Pepper úgy érezte, megperzselődött a bizalmas pillantásaitól, a sokat sejtető mondataitól. Még az is lenyűgözte, ahogy evett, ő maga alig ért hozzá az ételéhez. Pedig mennyire várta a vacsorát! Azt tervezte, hogy feltesz Logannek néhány személyes kérdést, de a férfi apró érintései, meleg mosolya elterelték a figyelmét. Minden erejével arra kellett összpontosítania, nehogy áldozatául essen a bűvöletének. Pedig valójában nagyon is szeretett volna. Le akart feküdni vele. Képtelenség! Hátára gördülve a plafont bámulta, s arra gondolt, vajon ébren van-e még a férfi. Az után a spontán kis csók után, melyet az érkezésekor kapott, éberen figyelte. Amikor végre menni készült, és búcsúzkodva álltak az ajtóban, Pepper csak kezet nyújtott neki. Egy kézfogás még elmegy, az amolyan civilizált dolog. Társadalmilag elfogadott. Csakhogy Logan ekkor is túljárt az eszén. Szájához emelte a kezét, s belecsókolt a tenyerébe. A lányt ismét elborították az érzelmek, ki-be hajlítgatta az ujjait, és felnyögött. Amikor megszólalt a telefonja, összerezzent, és gyorsan felült az ágyban. Ezt a számot senki sem ismerte, kivéve Rowdyt. Felkapcsolta a villanyt, benyomta a gombot, és füléhez tartotta a mobilt. Szia! Felébresztettelek? Nem. Egyikük napirendje sem volt átlagosnak mondható, de Rowdy amúgy is a legvalószínűtlenebb időpontokban hívta. S mert a 24
veszély örökké ott lebegett a fejük fölött, Pepper nyomban feltette a kérdést: Valami baj van? Volt nálad valaki. A lány nagyot nyelt. Hogyan tudhatta meg ilyen hamar? A szomszéd. Egy férfi. Mivel valójában Rowdy volt a ház tulajdonosa álnéven, de a bérbeadást Pepper intézte, így bátyja nem tudott az új lakóról. A lány értette az aggodalmát. Nem tudok róla valami sokat Mégis beengedted magadhoz? Pepper még a hitetlenkedését is megértette. Ne értsd félre! Logan Starknak hívják, és valamilyen okból Nos, azt mégsem mondhatja el a bátyjának, hogy Logan megtetszett neki. Ezzel nemcsak feldühítené, hanem gyanússá is tenné a szemében a férfit. Csak együtt akart vacsorázni velem, hogy ne együnk egyedül. Ennyi. Kimért csend következett. Ugyan már, Rowdy! hízelgett a lány. Tudod, hogy óvatos vagyok. A tűzzel játszol. Talán. Nem nagy ügy, csak vacsoráztunk. Miért akart veled vacsorázni? A lány vállat vont. Ezen már én is elgondolkodtam. Nem hiszem, hogy tetszenék neki. Bátyja halkan elkáromkodta magát. Nem erre gondoltam. Dehogynem, semmi baj. Most az a legfontosabb, hogy jellegtelennek tűnjek, nem igaz? Akkor sem tetszik. Manapság kevés dolog tetszik neked sóhajtott Pepper. Sajnálta a bátyját, aggódott érte, és már nagyon belefáradt a folytonos trükközésbe. Kérlek, higgy nekem! Nem vállalok semmiféle kockázatot. 25
Szándékosan talán nem, de már az is kockázatos volt, amit az este csináltál, úgyhogy utánanézek a fickónak. Hmm. Talán nem árt, ha megtudod, hol dolgozik. Kérdezd meg tőle te is javasolta a férfi, aztán meglátjuk, egybevág-e azzal, amit én kiderítek. Rendben értett egyet Pepper. Kérdezősködhet kicsit, ha alkalma adódik. Adj egy-két hetet, hogy utánanézzek, és addig is vigyázz magadra! Hát persze, hisz más úgysem vigyáz rá. Természetesen a bátyját kivéve, akinek az ébersége néha kissé eltúlzott. Különösen most, hogy Logan bekerült a képbe. Szeretlek, Rowdy. A férfi hangja ellágyult. Én is téged, kicsi. De mielőtt még letette volna a telefont, nem állta meg, hogy hozzá ne tegye: Aztán viselkedj! Pepper visszatette a mobilt az éjjeliszekrényre. Annyira jó lenne már látni Rowdyt, eltölteni vele egy egész napot! Csakhogy a bátyja hallani sem akar róla. Pepper értette az okát, ám ettől Rowdy még nem hiányzott neki kevésbé. Sőt napról napra egyre jobban. Ez elszomorította, ám amikor megpróbált elaludni, Loganre gondolt, nem a bátyjára. És ez mindennél jobban zavarta. A legváltozatosabb szórakozást nyújtó, zártkörű klubjának második emeletén Morton Andrews meghallgatást tartott. Idióták vették körül, de legalább a saját idiótái, akik hűek voltak hozzá és tartottak a befolyásától, ezért elviselte őket. A zsarut figyelte, aki az imént lépett a helyiségbe. Hellyel nem fogja kínálni, és a legkevésbé sem lesz vele udvarias. A zsaruk jobb, ha tudják, hol a helyük: ők pusztán fizetett segítők. Igaz, hogy Rowdy Yates ismét felbukkant? A rendőr egy pillanatra nem tudta palástolni meglepetését, de gyorsan összeszedte magát. Honnan hallotta? Érdekes. Tehát lehet benne igazság. 26
Elfelejtette, milyen messzire nyúlik a kezem? Mindenütt vannak besúgóim. A férfi bólintott. Igen, tudom. Andrews kevés erénye közé határozottan nem tartozott a türelem. Nos? Nincs semmi konkrét információnk Yatesről. Ez a megvetés határát súroló, hűvös magabiztosság bosszantotta a férfit. Mások behúzták előtte fülüket-farkukat, de ez a fickó nem. Értesít, ha megtud valamit? Természetesen. Hogy tényleg így lesz-e, nem számít. Morton biztosra vette, hogy a maga módján és a maga idejében úgyis megoldja a dolgot. Pillanatnyilag elszórakoztatta, hogy úgy tett, mintha bizalommal lenne a rendőr iránt. Akkor jó mondta, aztán csak hogy bökjön egyet rajta, még hozzátette: Most elmehet. A zsaru látszólag nem vette fel a sértést, megfordult és kiment. Morton ingatta a fejét. Számára az egyetlen jó zsaru a korrupt zsaru vagy a halott. Még el kell döntenie, hogy ez a figura hová tartozzon a kettő közül. Logan három napig nem kereste a lányt. Nem volt könnyű, de azt akarta, hogy Pepper egyfolytában rá gondoljon, hogy már várja a találkozást. Mert neki pont erre van szüksége. Dash építkezésén a kemény munka segített, hogy a feszültség kiszálljon belőle. Jólesett a napfény, az izzadás, az erőlködés. Dash hasonlóképp érzett, s rendszeresen együtt dolgozott a munkásaival. Délután sokáig betonoztak, s az izzadságtól Logan fejére tapadt a haj, a hátára pedig az átázott póló. Ahova lépett, nyomokat hagyott poros bakancsa, arcán a túl sok napsütéstől feszült a bőr. Mégis szerette ezt csinálni. Dash okosan kitalálta, hogy tisztességes, jó munkával a maga útját járja, s ugyanakkor hírnevet szerez magának. És az sem ártott, hogy az építőipari cég szükség esetén nagyszerű álcát biztosított Logannek. 27
Senki sem tudta, hogy Dashsel rokonok, senki sem figyelt rá különösképpen. Egy volt a sok fizikai munkás közül. Abban a pillanatban, ahogy odaért lakásához, kinyílt Pepper ajtaja. A férfit elégedettség érzése járta át. Felnézett, meglátta, hogy a lány ott áll bizonytalanul, és elmosolyodott. Helló, Sue! Elfordította a zárban a kulcsot, majd belökte az ajtót. Mi újság? Én csak Logan felhúzta a szemöldökét. Pár napja nem láttam jegyezte meg a lány. Dolgoztam felelte Logan, majd behajolt az ajtaján, hogy letegye a kezében tartott termoszt és a védősisakot. Az építőipar már csak ilyen. Lehet, hogy egy hónapig nincs munka, aztán meg alig győzzük. Építkezésen dolgozik? érdeklődött Pepper kijjebb óvakodva a folyosóra. Logan kihasználta az alkalmat, és fáradtan megdörzsölte a tarkóját. Ja bólintott, aztán intett a kezével. Bejön? Le kell zuhanyoznom és bekapnom valamit, de aztán beszélgethetünk. A lány megrázta a fejét, s hátrált egy lépést. Ó, nem! Én Logan merőn a szemébe nézett, Pepper felé nyúlt, megfogta a kezét, majd lassan behúzta a lakása ajtaján. Csak néhány percre van szükségem. Mit tervezett vacsorára? Én mindjárt éhen halok! Ez nem volt a legtapintatosabb célzás, de talán győznek Pepper női ösztönei, és megsajnálja. Pizzát készültem rendelni felelte a lány. Érdeklődéssel nézett körül a férfi lakásában, de összerezzent, amikor Logan becsukta az ajtót. Rossz előérzete támadt. Mennem kéne. Én annak örülnék, ha maradna jelentette ki a férfi. Ledobta magát a kanapéra, de nem dőlt hátra átizzadt ingében. Kezdte kifűzni a bakancsát. Szívesen elhalasztanám a zuhanyozást, de tiszta kosz vagyok. Nem elég, hogy majdnem negyven fok van, még a páratartalom is jó magas. Rémes egy nap volt. Az. 28
A kurta egyetértést hallva Logan felpillantott, észrevette, hogy a lány a vállát bámulja, s elmosolyodott. Biztos úgy bűzlöm, mint egy koszos tornacipő. A lány pirulva, halkan tiltakozott: Dehogy! Logan élvezte az egyszavas válaszokat, mert tudta, hogy a lány miatta van ilyen zavarban. Hogy tovább fokozza a hatást, felállt, s lehúzta magáról a pólót. Peppernek szó szerint leesett az álla, s csak remegve tudta beszívni a levegőt. Jézusom, lehet egy nő ennél elragadóbb? A napnál is világosabb, mennyire hiányzik neki egy kemény menet. Hisz még attól is majdnem elájult, amikor ő lehajolt mellette, hogy letegye az ajtó mellé a bakancsát. Kiürítette a zsebei tartalmát az asztalra: a tárcáját, a telefonját meg egy kis aprót. Maradjon itt, rendben? Mindjárt visszajövök. Pepper némán bámulta az ádámcsutkáját. Ne felejtsd el, mit akarsz elérni! figyelmeztette magát Logan, aztán biztatásképpen odasúgta: Sue? Pepper elkapta a tekintetét. Mondja, hogy még itt lesz, amikor kijövök a zuhany alól! Igen bólintott lassan a lány. Itt leszek. Logan nem tudta megállni, hogy hozzá ne érjen, de mert csupa piszok volt, csak a kisujjával cirógatta meg meleg, puha arcát. Érezze otthon magát! mondta, majd besietett a fürdőszobába, nehogy elveszítse az önuralmát. Remélte, hogy Pepper kihasználja az időt egy kis kíváncsiskodásra, ezért hagyta a tárcáját és a másik telefonját az asztalon. Bármit talál a lány, az csak megerősíti a róla kialakított képet. Lesúrolta magát tetőtől talpig, s a hideg víz enyhítette kissé feszítő vágyait. Nem mintha ennek a vágynak lett volna értelme, hiszen ez is csak egy munka, akár a többi. Kapcsolata a lánnyal csak eszköz a célja érdekében, Pepper Yates, azaz Sue Meeks pedig olyan távol áll a végzet asszonyától, mint Makó Jeruzsálemtől. Mégis már a tudat felajzotta, hogy ott vár rá a másik szobában. 29
A francba! Sietett megtörülközni, mert nem akarta, hogy Pepper megfutamodjon, ha már végre sikerült becsalnia a lakásába. Ki akarta használni az alkalmat, és tovább mélyíteni a kapcsolatukat. Ám amint besétált a nappaliba menet közben húzva fel farmerén a cipzárt, a lányt még mindig az ajtónál állva találta, s a holmija érintetlenül hevert az asztalon. Pepper arcán tanácstalan kifejezés ült. Látszott, hogy egy centit sem mozdult odébb közben. A fenébe is, talán még levegőt sem vett! Újfajta érzések kerítették hatalmukba a férfit. Nem is értette egészen, mit érez, de rohamokban tört rá, és fölöttébb nyugtalanította. Egyikük sem szólt egy szót sem, csak összefonódott a tekintetük, s Logan elindult a lány felé. Másodpercekig csak álltak ott egymást bámulva, s minden szívdobbanással egyre jobban sistergett köztük a levegő. Logan halkan megszólalt: Úgy néz ki, mint aki mindjárt elfut. Pepper beharapta a szája szélét, és megrázta a fejét. A férfi nem akarta megérinteni, ezért csak a feje tetejére tette a kezét. A lány haja selymesen puha volt, és meleg. Logan végigsimogatta a tarkójáig, majd a hosszú lófarkát is. Tenyere a lány derekánál állt meg. Minden rendben? Igen felelte amaz, majd amint Logan finoman közelebb húzta magához, kibökte: Csak napokig nem láttam Szóval bevált a stratégia. De miért kell ettől most istenverte szélhámosnak éreznie magát? Az egész napi munka után meglehetősen fáradtan értem haza. Nem úgy értettem Hiszen nem tartozik nekem magyarázattal. Sebezhetősége bűntudatot ébresztett Loganben. Nem? Aztán a lány hirtelen közelebb lépett anélkül, hogy Logan biztatta volna, s tekintete a férfi ajkára szegeződött. Én csak Maga azt mondta Szóval azt gondoltam A lány zavarában összeszorította a száját és lehunyta a szemét. Nem szóltam semmit. Megadtam a számomat emlékeztette Logan. Pepper összeszedte magát, s határozottabb hangon válaszolt: 30