A TORDAS SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A TORDAS SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Székhelye: 2463 Tordas Szabadság utca 87.

I. Általános Rendelkezések 1 A TORDAS SPORTEGYESÜLET (a továbbiakban: Sportegyesület) az egyesülési jogról valamint a civil szervezetek működéséről és jogállásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás műhelye. 2 A Sportegyesület neve: Tordas Sportegyesület Rövidített elnevezése: Tordas SE A Sportegyesület székhelye: 2463 Tordas, Szabadság utca 87. A Sportegyesület alapítási éve: 1919. II. A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE 3. A Sportegyesület nyilvántartásba vételét a Fejér Megyei Bíróság végzi. A Sportegyesület működése felett az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Sportegyesület feletti adóellenőrzést az Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el. A Sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ellenőrzést gyakorol.

A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. A Sportegyesület besorolási kategóriája: egyesület A Sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. III. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 4. A Sportegyesület célja A labdarúgás, a tenisz, a bridzs, a cselgáncs és a sportlövészet, mint sportág magyarországi népszerűsítése, illetve a sportágakban tevékenykedve részt vállalni a diák és utánpótlás korú fiatalok nevelésében, valamint a felnőtt, illetve a fogyatékos sportolók képzésében és versenyeztetésében. Ennek keretében a Sportegyesület elsődleges célja: a., tagjai részére a rendszeres testedzés, a sportolás és a versenyzés lehetőségének biztosítása, b., a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása, c., hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása. A Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében, megállapodás alapján szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik céljai megvalósulását, részt vállalnak a Sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében. 5. A Sportegyesület alaptevékenysége, feladatai A Sportegyesület alaptevékenysége, feladatai: a., az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása,

b., az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról, c., más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel, d., versenyek, szabadidős rendezvények megszervezése, bonyolítása, e., a Sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése, f., a belföldi és külföldi egyesületekkel, klubokkal, szervezetekkel való társkapcsolatok létesítése, ápolása, g., az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a Sportegyesület hagyományainak ápolása, h., a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása. IV. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA 6. A Sportegyesület tagjai és pártoló tagjai A Sportegyesületnek tagja lehet minden olyan sportoló, magyar vagy külföldi természetes személy, aki belépési nyilatkozatában a Sportegyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét, szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló.

a., Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. b., Minden más versenyző, aki nem hivatásos sportoló, amatőr sportolónak minősül. A Sportegyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes személy, valamint szervezet, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vehet részt. A pártoló tagok az egyesület szerveibe nem választhatóak, és az egyesületi szerv döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv az egyesület pártoló tagja nem lehet. 7. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése A Sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes. A Sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében a Sportegyesület Elnöksége határoz a szakosztályvezetők javaslatai alapján. Az Elnökség ezt a jogkörét a Sportegyesület elnökére átruházhatja. A felvételt megtagadó határozat ellen a Sportegyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni. A Sportegyesület tagjairól az Elnökség nyilvántartást vezet. A Sportegyesületből való kilépést a Sportegyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni. 1. a tagsági viszony megszűnik: a., a tag halálával, b., a Sportegyesület megszűnésével, c., a tag kilépésével, d., a tag kizárásával. 2. Az Elnökség kizárja a Sportegyesület tagjai közül

a., azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg a tárgyév december 31. napjáig. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. b., azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. A kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség jogosult. Az eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás megindításáról, valamint a jogorvoslat lehetőségéről írásban értesíteni kell, és a tag számára biztosítani kell a védekezés lehetőségét az eljárás során, amelyet a tag mind személyes meghallgatás során, mind írásban gyakorolhat. Az Elnökség dönt első fokon a kizárás kérdésében, amely döntés ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. 8. A tagok jogai és kötelezettségei 1. A Sportegyesület rendes tagjának jogai: a., személyesen részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésén a Sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a közgyűlési határozatok meghozatalában, b., részt vehet a Sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c., választható a Sportegyesület szerveibe (Kiskorú tag azonban csak a korának megfelelő tisztségre választható, a sportegyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja csak a Ptk. 62.. (5) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelő tag választható), d., észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e., a Sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja, f., használhatja a Sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a Sportegyesület szakembereinek segítségét,

h., részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. 2. A Sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei: a., a Sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása, b., a Sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c., sportemberhez Sportegyesület hírnevéhez méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül, d., részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken, e., a tagdíj megfizetése, f., a Sportegyesület vagyonának megóvása, g., a Sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása f., nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását. 9. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 1. A Sportegyesület pártoló tagjának jogai: a., az Elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésén, tevékenységében 2. A Sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a., a Sportegyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, b., a vállalt hozzájárulás teljesítése, c., nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását. V.

A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 10. A Sportegyesület szervei: a.,közgyűlés, b., Elnökség, c., Felügyelő Bizottság. A Sportegyesület 6 szakosztállyal rendelkezik: a., utánpótlás labdarúgó szakosztály b., felnőtt labdarúgó szakosztály c., Tenisz szakosztály d., Cselgáncs szakosztály e., Sportlövészet szakosztály f., Bridzs szakosztály A szakosztályok munkáját a szakosztályvezető irányítja, aki a munkájáról évente köteles tájékoztatni a Közgyűlést. Munkájáról az Elnökséggel folyamatosan egyeztet. Minden elnökségi tag az Elnököt kivéve egyben egy vagy több szakosztály elnöke is. VI. A SPORTEGYESÜLET RENDES KÖZGYŰLÉSE 11. A Közgyűlés a Sportegyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést szükség szerint kell összehívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlést a Sportegyesület elnöke hívja össze, 8 nappal a Közgyűlés előtt, a napirend írásban való közlésével (a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, illetve az internetes honlap és plakátok útján). A Közgyűlés határozatképes, ha azon a Sportegyesület rendes tagságának több mint a fele jelen van. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt

Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 1. A Közgyűlést össze kell hívni: a., ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, b., ha az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, c., ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlés napirendje 12. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Sportegyesület rendes közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni a Sportegyesület a., éves pénzügyi tervét b., az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. 13. A Közgyűlés hatásköre A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a., a Sportegyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, beolvadásának kimondása, b., az Alapszabály megállapítása és módosítása,

c., a Sportegyesület tisztségviselőinek megválasztása, felmentése és visszahívása, d., a Sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja, mely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg, neve, székhelye, ügyintéző és képviseleti szerve nevének külön alszámon történő nyilvántartásával. A Sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a Sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. e., a Sportegyesület éves pénzügyi tervének megállapítása, f., az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített elnökségi beszámoló elfogadása, amelynek jóváhagyása a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés minősített többségű döntése alapján történik, g., az éves költségvetés meghatározása, h., a tagsági díj mértékének meghatározása, i., a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, j., más sport orientált jogi személlyel történő együttműködés megállapítása k., mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 14. A Közgyűlés határozathozatala A Közgyűlés a határozatait főszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden rendes tagnak egy szavazata van. 1. A jelen lévő szavazásra jogosultak 2/3-os többségi szavazata szükséges: a., a Sportegyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásáról, b., az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról szóló határozat meghozatalához.

A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a 15. első bekezdésében meghatározott tisztségviselők megválasztásakor, illetve, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. 2. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a., kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b., bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módonközli az érintettekkel, valamint az Sportegyesület székhelyén kifüggeszti. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő megjelentetésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. A Sportegyesült működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Sportegyesület székhelyén a Sportegyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban- bármely tag betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. A Közgyűlés nyilvánosságra hozza a Sportegyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a

működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A Sportegyesület által nyújtott cél szerinti juttatások, és a jogszabályok által kötelezően előírt beszámolók bárki által megismerhetők. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők (ha lehetséges személye) számaránya. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a Közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Sportegyesület iratai között megőrizni. 15. A tisztségviselők megválasztása 1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a., az Elnök, b., az Elnökségi tagok, c., Felügyelő Bizottsági tagok. Az első bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a Közgyűlés négy évre választja. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást a Közgyűlés által megválasztott szavazatszámláló bonyolítja le. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, második választási fordulóba az első választási fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább. A második választási fordulót, és így a választást az a jelölt nyeri meg, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. 2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve a Sportegyesület könyvvizsgálója az a személy, aki a., a vezető szerv elnöke vagy tagja, (ide nem értve a vezető szerv azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be)

b., az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c., az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d., az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, élettársa. Az egyesület megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget a., amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b., amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c., amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d., amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más egyesületnél is betölt. A tagok egyharmadának indítványára visszahívható az a tisztségviselő, aki fél éven át oly módon nem tesz eleget választott tisztségéből eredő feladatának, hogy nem jelenik meg az összehívott (Elnökségi, vagy Felügyelői Bizottság) ülésen. VII. A SPORTEGYESÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE 16. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni

a., az Elnökség többségének, illetve a Felügyelő Bizottság döntése alapján, b., ha a Sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja, c., ha a bíróság elrendeli, d., ha a Sportegyesület elnöki tisztsége megüresedik A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. VIII. A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE 17. A Sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség a Sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a Sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség feladata és hatásköre: a., tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; b., a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; c., a Sportegyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és előterjesztése; d., az Elnök éves beszámolójának elfogadása; e., személyzeti munka irányítása; f., tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; g., a Sportegyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás lefolytatása;

h., minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő kiadásokról. Az Elnökség egyedi határozattal egyéb más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyet is saját hatáskörébe vonhat. Az Elnökség tevékenységéről a Sportegyesület Közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. 18. Az Elnökség tagjai Az Elnökség létszáma 7 fő. Az Elnökségnek csak az a sportegyesületi rendes tagsággal rendelkező nagykorú személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, illetve személyével szemben más összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az Elnökség a hat tagból és az Elnökből áll. Minden elnökségi tag valamely az alapszabályban nevesített (utánpótlás labdarúgás, felnőtt labdarúgás, tenisz, bridzs, cselgáncs, sportlövészet) szakosztály működéséért felelős. Szükség szerint az Elnök valamely Elnökségi tagot megbízhat bizonyos feladatok ellátásával, melynek pontos körülményeit (határidő, felelősségi kör, beszámolási kötelezettség) előre írásban rögzíteni kell. 1. Az Elnökség tagjai: a., az Elnök b., az Elnökségi tagok 2. Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a., az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b., észrevételek, javaslatok tétele a Sportegyesület működésével összefüggésben,

c., felvilágosítás kérése a Sportegyesülettel, illetőleg a Sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d., javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására, e., az Elnökség tagjai jogosultak a Sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni. Az Elnökség tagjait tisztségükre 4 évre választják, valamint újraválaszthatók. 3. Az Elnökségi tagság megszűnik: a., a mandátum lejártával, b., lemondással, c., visszahívással, d., kizárással, e., elhalálozással. Az Elnökség működése 19. Az Elnökség legalább félévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök vagy az Elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével kérik. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. Az Elnökség a tagok kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés szintén csak abban az esetben határozatképes, ha azon minden szavazásra jogosult tagja jelen van. 20. Az Elnökség határozathozatala

Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. Az Elnökség egyszerű többséggel hoz határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörében hozott kérdésekben. Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot a tagok egyharmadának indítványára. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat, a szavazati aránnyal együtt. A jegyzőkönyvet oly módon kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Sportegyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Sportegyesület egyik Elnökségi tagja látja el. Az elkészült jegyzőkönyvet minden jelenlevő aláírja. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket, igazolható módon tájékoztatni kell. Az elnökségi ülés nyilvános. Az ülések nyilvánossága csak abban az esetben korlátozható és csak a szükséges mértékig, ha azt személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme, vagy jogszabály kötelezővé teszi. 21. A Sportegyesület Elnöke A Sportegyesület legfőbb tisztségviselője a Sportegyesület Elnöke. Az Elnök az Elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a Sportegyesület tevékenységét. Az Elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el. Az Elnök feladata és hatásköre: a., az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b., irányítja a Sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, c., a Sportegyesület képviselete,

d., az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e., a Sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése, f., a hírközlő szervek tájékoztatása a Sportegyesület tevékenységéről, g., utalványozási jogkör gyakorlása, h., az operatív munkájának segítése érdekében technikai vezetőt nevezhet ki, aki írásbéli felhatalmazás alapján eljárhat az írásbéli felhatalmazásban foglalt ügyekben. Az írásbéli felhatalmazás nem terjedhet ki a Sportegyesület bankszámlájának kezelésére, az utalványozásra valamint azokra a pontokra, amelyeket jelen Alapszabály a Sportegyesület más szervezetének hatáskörébe rendel. i., döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Sportegyesület egyéb szervének kizárólagos határkörébe, j., mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal. Az Elnököt távollétében két, erre megbízott Elnökségi tag helyettesíti. Utalványozási jogot, az Elnök erre adott megbízása alapján az Elnökség bármely két tagja csak együttesen gyakorolhat. IX. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 22. A Közgyűlés a Sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 tagból álló Felügyelő Bizottságot választ, 4 évi időtartamra, amely az elnökét tagjai sorából megválaszthatja. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása során kötelezően érvényesülnie kell a 15. -ban leírt korlátozásoknak. Feladata a Sportegyesület törvényes, Alapszabály szerinti működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. 1. A Felügyelő Bizottság feladata különösen:

a., a Sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b., a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogi szabályok és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése, c., az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése, d., a gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, e., a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, f., a Sportegyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai más funkciót a Sportegyesületben nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a Sportegyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Közgyűléstől, Elnökségtől, illetve Sportegyesület munkavállalóitól, az Sportegyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Bizottság elnöke a Közgyűlésnek írásban köteles beszámolni. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják.

A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha mindhárom bizottsági tag jelen van. Az Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja, üléseit írásban, az ülés előtt 15 nappal összehívja, a napirendi pontok megküldésével. Az 2011. évi CLXXV. törvény 41. -a alapján: A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; a felügyelő szerv tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik; a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a., az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b., a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; A. az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult; B. ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. X. A SPORTEGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 23.