1 ANGYALFÖLDI SPORTISKOLA ÉS DIÁKSPORT EGYESÜLET EGYSÉGES SZERKEZETŰ ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jgról, a közhasznú jgállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támgatásáról 2011. évi CLXXV. törvényben fglaltaknak megfelelően a tagk elhatárzták az Angyalföldi Sprtiskla és Diáksprt Egyesület nevű társadalmi szervezet alapszabály módsítását, a közhasznú szervezetté nyilváníthatóság érdekében. 1.1. Az egyesület neve: Angyalföldi Sprtiskla és Diáksprt Egyesület Rövidített neve: Alapításának éve: ASI DSE 2000. év 1.2. Az egyesületet első vezető tisztségviselője: Eperjesiné Muts Éva 2. Az egyesület székhelye: 1139 Budapest, Rzsnyai utca 4. 3. Az egyesület működési területe. Budapest és környéke Az egyesület törvényességi ellenőrzését a Fővársi Főügyészség látja el. 4. Az egyesület, mint közhasznú szervezet céljai Az egyesület a Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 15. pntja szerinti sprt, ifjúsági ügyek közfeladatt, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. paragrafusában ellátni rendelt ingyenes és kötelező alapfkú, ingyenes és mindenki számára hzzáférhető középfkú nevelés-ktatás közfeladatát látja el a társadalm és az egyén közös igényeire figyelemmel az alább felsrlt közhasznú (sprt)tevékenységek útján: rendszeres sprtfglalkzásk tartása és versenyzési lehetőség biztsítása a sprtági szakszövetségek krsztálys versenyrendszerében elsősrban labdasprtkban, vízi sprtkban (úgy mint kézilabda, ksárlabda, labdarúgás, vízilabda és kajak-kenu sprtágak, stb.) ktatási intézmények csapatainak felkészítése a Magyar Diáksprt Szövetség által kiírt versenyekre, tömegsprt jellegű tevékenységek (természetjárás, tájfutás) támgatása, népszerűsítése, lakóterületi, sprtjellegű öntevékeny tevékenységek támgatása (létesítmény, vagy szakszemélyzet térítésmentes biztsítása) egészségmegőrző, életmódjavító, illetve családi sprt prgramk szervezése, lebnylítása, Sprt, a munkavisznyban és a plgári jgi jgviszny keretében megbízás alapján flytattt sprttevékenység kivételével. Nevelés és ktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Tagjainak rendszeres testedzési, sprtlási, versenyzési lehetőség biztsítása. Sprtági szaksztályk működtetése. Az ktatási intézményekből a tehetségek kiválasztása, gndzása. Sprtági sprtcsprtk, tanflyamk szervezése.
2 A közhasznú tevékenység végzése: A diáksprt-egyesület - az elnökkel flytattt előzetes időpnt egyeztetés után mindenki számára az egyesület saját költségén lehetővé teszi a bérbeadóval egyeztetve az egyesület által bérelt létesítmények használatát, aki a létesítmények vagynvédelmi és baleset-megelőzési szabályait magára nézve, írásbeli nyilatkzattal kötelezőnek ismeri el. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkzási tevékenység végzése céljából nem alapítható. 5. Az egyesület tagsága 5. 1. Az egyesület tagja lehet Bármely nagykrú államplgár, aki elfgadja az egyesület alapszabályát és belépési nyilatkzatban közli e szándékát. 3-6 éves (óvódás) krsztály, alap-, közép- és felsőfkú ktatási intézmények tanulói jgvisznyban álló hallgatói. 5. 2. Az egyesület jgi tagja lehet Bármely jgi személyként működő intézmény, gazdálkdó és egyéb szervezet, mely az egyesülettel együttműködési megállapdást köt a belépéskr, melyben vállalja a tagdíjának mértékét. 5. 3. Az egyesület pártló tagja lehet Bármely természetes és jgi személy, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért és vállalja az egyesület erkölcsi, illetve anyagi támgatását. 5. 4. Az egyesületi tagsági viszny keletkezése és megszűnése a) Az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. b) Az egyesületi tagság, jgi tagság vagy pártló tagság a kérelmező kérésére történő felvétellel keletkezik. c) A tagsági viszny megszűnik: kilépéssel, kizárással, elhalálzással. Jgi személy tagsága megszűnik annak jgutód nélküli megszűnésével is. d) A kilépési szándékt, az elnöknek írásban kell bejelentenie. e) A kilépő tagt az elnökségnek kell a nyilvántartásból törölni, mind a kilépési szándék bejelentése esetén, mind a jgi személy jgutód nélküli megszűnése esetén, ugyanez vnatkzik az elhalálzás következtében beálló tagsági viszny megszűnésre. 5. 5. Az egyesület tagja kizárható, ha az egyesület céljait, szellemét veszélyeztető, ahhz nem méltó magatartást tanúsít vagy a tagdíjat nem fizeti meg. (A tagdíjfizetés hárm hónapn túli elmulasztása esetén a tagt 15 naps határidővel fizetésre kell felhívni, és figyelmeztetni kell a várható jgkövetkezményekre.) 5. 6 Az egyesület a tagjairól tagnyilvántartó kartnn nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnál és az adatk kezelésénél a tagk személyiségi jgait érvényesíteni kell. 6. Az Egyesület tagjainak jgai és kötelességei
3 6. 1 Az egyesületi tag jgai Az elnökség által meghatárztt feltételek szerint részt vehet a sprtcsprtk - szaksztályk munkájában, edzésen, versenyen használhatja a létesítményt, sprtszert, sprtfelszerelést. Az egyesület képviseletében részt vehet diáksprt- és a szakszövetségek által szervezett versenyeken. Választhat és választható azzal a feltétellel, hgy a kiskrú tag, csak a krának megfelelő tisztségre választható. Részesülhet az egyesület kedvezményeiben. Véleményt nyilváníthat, javaslatt tehet az egyesületet érintő kérdésekben. Az alapszabályban meghatárztt esetekben szavazati jg illeti meg. Az egyesületi tag kötelességei Rendszeres sprttevékenység flytatása. Az alapszabályban fglaltak és a közgyűlés rá vnatkzó határzatainak betartása. Sprtszerű magatartás. Tagsági díj fizetése, az egyesületi vagyn védelme. 6. 2. Az egyesület pártló tagjainak jgai és kötelességei A pártló tag jgai Az egyesületi létesítmény használata. Javaslattétel a sprtegyesület működésével kapcslatban. Tanácskzási jggal részt vehet a közgyűlésen. A pártló tag kötelességei Az alapszabály és közgyűlési határzatk betartása. Az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támgatása. Sprtszerű magatartás. 6. 3. Az egyesület jgi tagjainak jgai és kötelességei A jgi tag jgai A jgi tag képviselője választhat és választható. Pártló jgi személy tag képviselője nem választhat és nem választható. Az egyesület elnökségével kötött megállapdás alapján használhatja az egyesület által igénybevett létesítményeket. A jgi tag kötelességei A tagsági díj fizetése. Az Alapszabályban fglaltak és a közgyűlés rendelkezéseinek betartása.
4 6. 4. Az egyesület nem zárja ki, hgy tagjain kívül más is részesülhessen az egyesület nyújttta közhasznú szlgáltatáskból. A szlgáltatásk igénybevételének módját az egyesület székhelyén kifüggeszti. 6.5. A tag kizárása: A tagnak jgszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határzatát súlysan vagy ismételten sértő, illetőleg az egyesület céljával összeegyezhetetlen magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást flytathat le. A tag kizárását kimndó határzatt írásba kell fglalni és indklással kell ellátni; az indklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szlgáló tényeket és biznyítékkat, tvábbá a jgrvslati lehetőségről való tájékztatást. A kizáró határzatt a taggal közölni kell. A közgyűlés kizárólags hatáskörén belül dönt a tag kizárása felől. Kizárásra kt adó magatartásk különösen az alábbiak: Ha a tag a tagdíj fizetésével hárm hónaps elmaradásban van és a kétszeri elnökségi figyelmeztetés is hatástalan. A kétszeri elnökségi figyelmeztetés hatástalansága esetén melyek srán a tag figyelmét részletesen, írásban fel kell hívni a mulasztásk jgkövetkezményeire az elnökség a közgyűlés elé terjeszti a döntést, mely a tag meghallgatása után a tag kizárásáról a közgyűlésen jelen lévő tagk egyszerű szótöbbségével határz. A kizárt tag a sérelmesnek tarttt, közgyűlés által hztt kizárást jóváhagyó/elrendelő határzatának bírósági felülvizsgálatát attól az időpnttól számíttt 30 napn belül kezdeményezheti, amikr a határzatról tudmást szerzett vagy a határzatról tudmást szerezhetett vlna. A kizárás tárgyában hztt határzat alapján, a jgrvslatra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után, a tag jgvisznya megszűnik. A tagsági jgviszny megszűnése esetén az elnök a tagt a nyilvántartásból törli. 6.6. A szavazati jg gyakrlásának feltétele: A tagi kötelezettségek teljesítése. Kizáró k, ha egyesületi szerv kezdeményezésére kizárási eljárás indul a taggal szemben. 7. Az egyesület szervezete 7. 1. Az egyesület döntéshzó szerve a közgyűlés. 7. 1. 1. A közgyűlés összehívása. Az egyesület közgyűlését évente egy alkalmmal össze kell hívni. A közgyűlést a társadalmi elnök hívja össze. A döntéshzó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a jgi személy nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét. A közgyűlés összehívása történhet tértivevénnyel feladtt levélben, pstai útn, tvábbá elektrnikus levél útján is, ly módn, hgy a tag a levelezőrendszerén keresztül lvasási visszaigazlás, vagy válaszüzenet küldésével igazlja, hgy a meghívót átvette. A napirendet a meghívóban lyan részletességgel kell feltüntetni, hgy a szavazásra jgsultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspntjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számíttt, az alapszabályban meghatárztt időn belül a tagk és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jgsult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfgadásáról szóló határzat meghzatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
5 Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyna az esedékes tartzáskat nem fedezi, vagy az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartzáskat esedékességkr teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az előbbi indkk alapján összehívtt közgyűlésen a tagk kötelesek az összehívásra kt adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlés tvábbá ezen kívül összehívható a tagság 1/3-ának kívánságára, felügyelő szerv indítványzására. A tagsági indítványhz aláírói ívet kell mellékelni. A döntéshzó szerv az ülését a jgi személy székhelyén tartja. Ha a döntéshzó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkr lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jgsult jelen van, és egyhangúlag hzzájárul az ülés megtartásáhz. A döntéshzó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hzható határzat, kivéve, ha valamennyi részvételre jgsult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásáhz egyhangúlag hzzájárul. 7. 1. 2. A közgyűlés ülésezése. A közgyűlés ülései nyilvánsak, a nyilvánsság jgszabályban meghatárztt esetekben krlátzható. A közgyűlés a szavazati jggal rendelkező tagk 50 %-a + 1 fő megjelenésével, első alkalmmal határzatképes. Megjelenés miatti határzatképtelenség végett az újra (15 napn túl) összehívtt közgyűlés a jelenlévők taglétszámától függetlenül határzatképes, ha a közgyűlést eredeti napirenddel tartják és az erről való távlmaradás jgkövetkezményére a tag figyelmét az eredeti meghívóban, felhívták. A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza meg döntéseit. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalmmal ismét szavazásra kell bcsátani. A tisztségviselők megválasztása titks szavazással történik. A Közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, két jegyzőkönyv hitelesítő (akik egyúttal a szavazatszámlálók), és a jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv hitelesítőket (szavazatszámlálókat) a Közgyűlés az ülés elején, első napirendi pntjának keretében az általáns szabályk szerint választja. Jegyzőkönyvvezetőnek a levezető elnök javaslata alapján az egyik jegyzőkönyv hitelesítő, vagy rajta kívülálló (akár az Egyesület tagja, akár a Közgyűlésen résztvevő más) személy is megválasztható. Közvetlenül a szavazást követően a levezető Elnök a szavazatszámlálók segítségével - összesíti a leadtt szavazatkat, akként, hgy megállapítja a szavazásra jgsultak számát, valamint a határzati javaslatra igen szavazatt leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy amennyiben az adtt kérdésben a jelen Alapszabály vagy jgszabály minősített többséget ír elő az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy a levezető Elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagknak, hgy a határzat meghzatalra került (a tvábbiakban: meghztt határzat ); ellenkező esetben arról, hgy a határzat nem került meghzatalra (a tvábbiakban: elutasíttt határzat ). A határzat megszületésének időpntja: a levezető Elnök általi fentiek szerinti kihirdetésének időpntja. A határzat meghzataláról, avagy elutasításáról a levezető Elnök két héten belül köteles az adtt Közgyűlésen jelen nem lévő tagknak írásbeli tájékztatást küldeni, feltüntetve benne a meghztt, vagy elutasíttt határzat tartalmát, valamint a határzat meghzatalának időpntját. A határzat meghzataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékztatás történhet tértivevénnyel feladtt levélben, pstai útn, tvábbá elektrnikus levél útján is, ly módn, hgy a tag a levelezőrendszerén keresztül lvasási visszaigazlás, vagy válaszüzenet küldésével igazlja, hgy a tájékztatást átvette. A szavazati jg gyakrlásának feltétele az Egyesületi tagság, Közgyűlés tartása esetén pedig tvábbi feltétel a tag személyes jelenléte Az egyesület alapszabályának módsításáhz a jelen lévő tagk hármnegyedes szótöbbséggel hztt határzata szükséges. Az egyesület céljának módsításáhz és az egyesület megszűnéséről szóló
6 közgyűlési döntéshez a szavazati jggal rendelkező tagk hármnegyedes szótöbbséggel hztt határzata szükséges. A határzatképességet minden határzathzatalnál vizsgálni kell. A határzat meghzatalakr nem szavazhat az, a) akit a határzat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jgi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határzat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határzat alapján pert kell indítani; d) akinek lyan hzzátartzója érdekelt a döntésben, aki a jgi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi beflyásn alapuló kapcslatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adtt határzat meghzatalánál a határzatképesség megállapítása srán figyelmen kívül kell hagyni. Ha a közgyűlés nem nyilváns; azn a tagkn és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jgsult által meghívttak és az alapszabály vagy a közgyűlés határzata alapján tanácskzási jggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az alapszabály módsításáhz a jelen lévő tagk hármnegyedes szótöbbséggel hztt határzata szükséges. Az egyesület céljának módsításáhz és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati jggal rendelkező tagk hármnegyedes szótöbbséggel hztt határzata szükséges. A közgyűlés az éves beszámlót egyszerű szavazattöbbséggel hagyja jóvá. 7.1.3. A közgyűlés kizárólags hatáskörébe tartzik az a/ Alapszabály, fegyelmi szabályzat megállapítása, módsítása. b/ Évi költségvetés meghatárzása. c/ Az elnökség éves tevékenységéről illetve gazdálkdásáról való beszámltatása, a beszámlók, a számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági melléklet és az éves tervek tárgyalása elfgadása ( éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a tvábbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámló). d/ Az egyesület megalakulása, megszűnésének kimndása, bármilyen másik egyesülettel való egyesülése e/ Tisztségviselők megválasztása, visszahívása. A visszahívásra kt adhat a tisztségviselő kötelezettségének felróható megszegése, illetve a döntéshzataltól való önhibájából történő ismételt távlmaradás. f/ Az egyesület tartalmi tevékenységének meghatárzása, középtávú kncepciók kialakítása, éves munkaterv, eseménynaptár elfgadása. g/ Fegyelmi jgkör gyakrlása az elnökség tagjai felett. h/ Tagdíjak és pártló tagsági díjak alsó határainak megállapítása, fizetés módjának megállapítása. i/ Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vnatkzó szabályk megalktása és alkalmazása. j/ A számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági melléklet elfgadása. k./ Fellebbezési fórumként jár el azkban az ügyekben, amelyben I. fkn az elnökség hztt határzatt. l/ A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jgk gyakrlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkavisznyban áll m/az lyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizttság tagjával vagy ezek hzzátartzójával köt n/ jelenlegi és krábbi egyesületi tagk, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizttsági tagk vagy más egyesületi szervek tagja elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; / a választtt könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és p/ a végelszámló kijelölése. 7. 2. Az elnökség
7 Az egyesületet 8 tagú elnökség irányítja. A közgyűlés titks szavazással 4 év időtartamra választja meg az egyesület tisztségviselőit. A tisztségviselők megbízása csak indklt esetben vnható vissza. Az elnökség tagjának csak egyesületi tag választható. 7. 2. 1. Az elnökség tagjai Társadalmi elnök. Ügyvezető elnök. Elnökségi tagk 6 fő. 7. 2. 2. Az egyesületi elnökség jgköre, feladatai Dönt a tagk, pártló tagk felvételéről. Dönt a szabályzatk elfgadásáról, Saját működési rendjéről, illetve minden más, az egyesület tevékenységét lényegesen beflyásló kérdésről, melyet a közgyűlés a hatáskörébe utal. Véleményezi az egyesületi sprtfejlesztési tervet, az éves munkatervet, üléstervet, költségvetést és a versenynaptárat. Sprtági szaksztályk létrehzása, megszüntetése, átadás, beszámltatás. Szaksztályk és fglalkzási vezetők megbízása. Fegyelmi jgkör gyakrlása az egyesületi tagk felett. 7. 2. 3. Az elnökség működésének főbb szabályai Az elnökség üléseit évente legalább egy alkalmmal, illetve szükséges számban - a társadalmi elnök hívja össze és vezeti. Szabályszerűnek az összehívás akkr minősül, ha a tagk az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpntját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysrzatáról leírást kapnak. Az elnökség ülései nyilvánsak, a nyilvánsság jgszabályban meghatárztt esetekben krlátzható. Az elnökség a tagk 50 %-a + 1 fő megjelenésével határzatképes. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hz határzatt. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalmmal ismét szavazásra kell bcsátani. 7. 2. 4. Az egyesület társadalmi elnökének feladatai Dönt a közgyűlés és az elnökségi ülések időpntjáról, összehívja és vezeti az ülést. Aláírása az ügyvezető elnökkel együttesen történő aláírással utalványzási jgt gyakrl az egyesület bankszámlaszáma felett. Ezt a jgt hivatals, íráss eseti vagy állandó meghatalmazás alapján átruházhatja az egyesületi elnökség valamely tagjának. Végzi az egyesület vagynának gyarapítását. Gndskdik az egyesületi tőke legjbb hasznsulásáról. 7. 2. 5. Az egyesület ügyvezető elnökének feladatai Irányítja, ellenőrzi az egyesület tevékenységét, gazdálkdását. Képviseli a sprtegyesületet.
8 Szerződéseket köt az egyesület nevében. Aláírása társadalmi elnökkel vagy - a társadalmi elnök hivatals, íráss eseti vagy állandó meghatalmazása alapján valamely elnökségi taggal együttesen történő aláírással utalványzási jgt gyakrl az egyesület bankszámlája felett. Együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel. Intézkedik a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben. Szervezi az elnökség munkáját. Elkészíti, és elnökség elé terjeszti az egyesület működéséhez szükséges (Szervezeti- és Működési Szabályzat, leltár-, selejt, pénzkezelési-, fegyelmi-, és iratkezelési szabályzatk). A fenti szabályzatk nem állhatnak ellentétben az alapszabállyal. A közgyűlés illetve az elnökség által meghatárztt mértékben dönt az egyesület működéséhez szükséges kiadásk kérdésében. Az egyesületi sprtfejlesztési terv, éves munkaterv és ülésterv, versenynaptár kidlgzása, elnökség elé terjesztése. Gndskdik az egyesület pénzügyi beszámlójának, a számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági melléklet elkészítéséről. Kapcslatt tart a sajtóval. 7. 2. 6. Az egyesületi elnökségi tag feladatai Részt vesz az elnökségi döntések meghzatalában (szabályzatk, elnökség működési rendje, sprtági szaksztályk létrehzása, szaksztályvezetők megbízása stb.). Az egyesülettel kapcslats észrevételét az elnökség elé terjeszti. 7. 3. Határzathzatal, nyilvántartás A közgyűlés és az elnökség határzathzatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hzzátartzója (Ptk. 8:1. (1) 1. pnt) /élettársa (tvábbiakban együtt: hzzátartzó) a határzat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jgügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet (egyesület) cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szlgáltatás, illetve a társadalmi szervezet (egyesület.) által tagjának, a tagsági jgviszny alapján nyújttt, a létesítő kiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 7. 4. tagkra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizttsági tagkra vnatkzó kizáró és összeférhetetlenségi szabályk Vezető tisztségviselő az a nagykrú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásáhz szükséges körben nem krlátzták. Ha a vezető tisztségviselő jgi személy, a jgi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatkat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vnatkzó szabálykat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jgerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátránys következmények alól nem mentesült.
9 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e fglalkzástól jgerősen eltiltttak. Akit valamely fglalkzástól jgerős bírói ítélettel eltiltttak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet flytató jgi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimndó határzatban megszabtt időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltttak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A civil szervezetek működéséről és támgatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 39. (1) bekezdése értelmében közhasznú szervezet megszűnését követő hárm évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki krábban lyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője vlt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jgutód nélkül szűnt meg úgy, hgy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántarttt adó- és vámtartzását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmaztt, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságt szabtt ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékztatni arról, hgy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7. 5 A közhasznú szervezet létesítő kiratának vagy ennek felhatalmazása alapján belső szabályzatának rendelkeznie kell lyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpntja és hatálya, illetve a döntést támgatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, a vezetőszerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánsságra hzatali módjáról, a közhasznú szervezet működésével kapcslatsan keletkezett iratkba való betekintés rendjéről, - az egyesület elnökével való előzetes időpnt egyeztetés után, a diáksprt-egyesület székhelyén - valamint, a közhasznú szervezet működésének, szlgáltatási igénybevétele módjának, beszámlói közlésének nyilvánsságáról, - faliújságra való kifüggesztés útján- így különösen: A közgyűlés és az elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, melyből megállapítható a közgyűlés illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpntja és hatálya, illetve a támgatók és az ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyveket az irattárzás szabályai szerint kell kezelni, és nem lehet selejtezni. A döntések a meghzatalt követő 5 munkanapn belül bejegyzésre kerülnek a határzatk könyvébe is. Ez a nyilvántartás krnlógiai srrendben tartalmazza a meghztt döntéseket. A közgyűlés és az elnökség döntéseit, a döntés időpntját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti. Az egyesület működésével kapcslatsan keletkezett pénzügyi-gazdasági beszámlókba, jelentésbe, a a számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági mellékletbe az egyesület székhelyén bármely érdeklődő betekinthet, azkról saját költségére máslatt készíthet. 8. Felügyelő Bizttság
1 8. 1. Az egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizttság, mely hárm főből áll. A Felügyelő Bizttság tagjait a közgyűlés választja négy éves időtartamra. A Felügyelő Bizttság tagjai indklt esetben visszahívhatók. A Felügyelő Bizttság az éves munkatervét maga állapítja meg. 8.2.) A Felügyelőbizttság feladatköre utólagsan ellenőrzni az Egyesület működését és gazdálkdását ly módn, hgy ülésén megvizsgálja és véleményezi az előző ülése óta a működés és gazdálkdás körben keletkezett összes dkumentumt. 8. 3.Nem lehet a Felügyelő Bizttság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a/ a vezetőszerv elnöke vagy tagja. b/ a közhasznú szervezettel (egyesülettel) a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkavisznyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jgvisznyban áll, ha jgszabály másképp nem rendelkezik. c/ a közhasznú szervezet (egyesület cél szerinti juttatásából részesül)- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szlgáltatáskat. d/ az a/, b/, c/ pntban meghatárztt személyek hzzátartója. e/ A felügyelőbizttság tagja az a nagykrú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásáhz szükséges körben nem krlátzták. Nem lehet a felügyelőbizttság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vnatkzó kizáró k áll fenn. 8. 4. A Felügyelő Bizttság tagjai tevékenységüket térítés nélkül végzik. A Felügyelő Bizttság tagjai megbízatásukat az alapszabályhz csatlt nyilatkzatuk értelmében vállalják. 8. 5. A Felügyelő bizttság munkarendje A Felügyelő Bizttság szükség szerint, de évente legalább egy alkalmmal ülésezik. Az ülések összehívását a Felügyelő Bizttság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagkat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nylc nappal írásban értesíteni kell. A Felügyelő Bizttság teljes ülésén határzatait szavazattöbbséggel hzza. A Felügyelő Bizttság határzatképes akkr is, ha két tagja jelen van. Ebben az esetben a határzat meghzataláhz egyhangú döntés szükséges. A határzatképtelenség esetén a megismételt ülést - azns napirendi pntkkal - legalább nylc naps időközzel kell kitűzni. A Felügyelő Bizttság tagjait az alapszabály és érvényes jgszabályk szerinti jgk és azns kötelezettségek illetik meg, így különösen: jgsult az egyesület működését és gazdálkdását ellenőrizni, jelentést, tájékztatást illetve felvilágsítást kérni az egyesület közgyűlésétől illetve tisztségviselőitől, az egyesület irataiban betekinthet, azkat megvizsgálhatja. A közgyűlés ülésein tanácskzási jggal részt vehet, jgszabálysértés vagy súlys mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékztatni és annak összehívását kezdeményezni. A felügyelő szerv köteles a közhasznú szervezet (egyesület) intézkedésre jgsult vezető szervét tájékztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudmást, hgy a szervezet működése srán lyan jgszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlysan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jgsult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapzó tény merült fel,
1 Az intézkedésre jgsult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számíttt harminc napn belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv is jgsult. Ha az arra jgsult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. A Felügyelő Bizttság ülései általában nyilvánsak. A Felügyelő Bizttság üléseiről srszámztt jegyzőkönyvet készít, határzatait ugyancsak srszámzza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagk, meghívtt személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hzzászóláskat, az érdemi határzatkat és azk hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hgy abból az érdemi döntést támgatók az ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizttság bármely tagja jgsult jegyzőkönyvbe fglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadtt szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizttság ülésén résztvevő tagk írják alá. A Felügyelő Bizttság az ellenőrzések éves tapasztalatairól beszámlót készít és elnöke ezt köteles a közgyűlés elé terjeszteni. 9. A közcélú admánygyűjtés szabályai A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő admánygyűjtés nem járhat az admányzók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jgk és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő admánygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető 9. 1. Az egyesület gazdálkdásának általáns szabályai A közhasznú szervezet (egyesület) az államháztartás alrendszereitől nrmatív támgatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támgatásban. A szerződésben meg kell határzni a támgatással való elszámlás feltételeit és módját. Az előző bekezdés szerint igénybe vehető támgatási lehetőségeket, azk mértékét és feltételeit a sajtó utján nyilvánsságra kell hzni. A közhasznú szervezet (egyesület) által nyújttt cél szerinti juttatásk bárki által megismerhetőek. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támgatót, valamint e személyek hzzátartzóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szlgáltatásk, illetve a társadalmi szervezet tagjainak a tagsági jgviszny alapján nyújttt, létesítő kiratnak megfelelő juttatásk kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet (egyesület) váltót, illetve más hitelvisznyt megtestesítő értékpapírt nem bcsáthat ki. A közhasznú szervezet (egyesület) a vállalkzásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kaptt támgatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel. A diáksprt-egyesület jelenleg nem flytat befektetési tevékenységet. A befektetési tevékenységet flytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatt kell késztenie, amelyet a döntéshzó szerv fgad el Az egyesület éves költségvetés alapján, az egyesületekre vnatkzó előírásknak megfelelően, a mindenkri jgszabályk figyelembevételével gazdálkdik.
1 9. 2. Az egyesület bevételei és kiadásai Az egyesület bevételei Tagdíj. XIII. Kerületi Önkrmányzat támgatása. Állami, társadalmi, szövetkezeti és egyéb gazdálkdó egységek anyagi támgatása. Rendezvény, tanflyam, egyéb bevételek. Vállalkzásból származó bevételek. Pályázati frrásk. Alapítványi támgatásk. Természetes személyek (admányzók) támgatása Az egyesület kiadásai Sprtlétesítmények üzemeltetésének díja, bérleti díjak. Sprtszervezetek bérjellegű kiadásai és közterhek. Eszközbeszerzések. Egyéb.(pl. jelentési kötelezettségéhez kapcslódó kiadásk) Az egyesület a tartzásaiért a Saját vagynával felel. (Tagk Saját vagynnal nem felelnek.) 9. 3. Az egyesület köteles az állami szervek részére szükséges adatszlgáltatást az éves beszámlóval egyidejűleg elkészíteni és megküldeni. Az egyesület éves beszámlójának és a tervszámk jóváhagyása a Közgyűlés döntése alapján történik. 9. 4. Az egyesület készpénz vagyna felett utalványzási jggal a társadalmi elnök - hivatals, íráss eseti vagy állandó meghatalmazása alapján valamely elnökségi tag - és az ügyvezető elnök együttesen rendelkeznek. 9. 5. Az egyesület gazdasági-vállalkzási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő kiratban meghatárztt alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. 9.6. Az egyesület gazdálkdása srán elért eredményét nem sztja fel, azt a létesítő kiratában meghatárztt közhasznú tevékenységére frdítja. 9. 7. Közvetlen plitikai tevékenységet nem flytat, szervezete pártktól független és azknak támgatást nem nyújt.
1 10. Tagsági díjak 10. 1. Az egyesület alakuló közgyűlése az alábbi évi tagdíjfajtákat és minimális mértékeket állapítja meg: Felnőtt (nem sprtlói): 1 200 Ft/fő Sprtlói tagdíj: 11 000 Ft/fő Pártlói tagdíj: 2 400 Ft/fő Jgi tagdíj: 24 000 Ft/fő 10. 2. A tagsági díjat havnta, az adtt hónap 15-ig kötelesek a tagk befizetni. 10. 3. A tagdíjfizetést az egyesület ügyvezető elnöke a tagnyilvántartó kartnn igazlja, illetve tartja nyilván. 10. 4. A gazdálkdáshz kapcslódó nyilvántartási szabályk A közhasznú szervezetnek (egyesületnek) a cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfrdításait elkülönítetten kell nyilvántartania. A közhasznú szervezet bevételei: az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más admányzótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kaptt támgatás, illetve admány a közhasznú tevékenység flytatásából származó, ahhz kapcslódó bevétel az egyéb cél szerinti tevékenység flytatásából származó, ahhz közvetlenül kapcslódó bevétel a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, a tagdíj egyéb, más jgszabálykban meghatárztt bevétel a vállalkzási tevékenységből származó bevétel A sprtegyesület sprttal össze nem függő tevékenységet, valamint sprttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sprtegyesület vagyni értékű jgainak hasznsítását is) csak kiegészítő tevékenységként flytathat. A sprtlétesítmények használata, illetve működtetése e rendelkezés alkalmazásában a sprtegyesület alaptevékenységének minősül. A közhasznú szervezet költségei: a közhasznú tevékenység érdekében közvetlenül felmerülő költségek az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek a vállalkzási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
1 a közhasznú és egyéb vállalkzási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételaránysan kell megsztani 11. Beszámlási szabályk A közhasznú szervezet köteles az éves beszámló jóváhagyásával egyidejűleg a számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági mellékletet készíteni, amelynek elfgadása a döntéshzó szerv kizárólags hatáskörébe tartzik. A számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági melléklet tartalmazza: a számviteli beszámlót a költségvetési támgatás felhasználását a vagyn felhasználásával kapcslats kimutatást a cél szerinti juttatásk kimutatását a közpnti költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapktól, a helyi önkrmányzattól, a kisebbségi települési önkrmányzattól, a települési önkrmányzatk társulásától, és mindezek szerveitől kaptt támgatás mértékét a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújttt juttatásk értékét, illetve összegét a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámlót A közhasznú szervezet éves, a számviteli beszámló mellékletét képező ún.: közhasznúsági mellékletét az egyesület székhelyén bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére máslatt készíthet. 12. Vegyes rendelkezések 12. 1. Az egyesület esetleges megszűnésére az egyesülési jgról, a közhasznú jgállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támgatásáról 2011. évi CLXXV. törvény és a 24. I. törvény az irányadó. A közhasznú szervezet a közhasznú jgállásának megszűnésekr köteles esedékes köztartzásait rendezni, illetőleg közszlgáltatásra irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időaránysan teljesíteni. 12. 2. Az egyesület közvetlen plitikai tevékenységet nem flytat, szervezte pártktól függetlent és azknak anyagi támgatást nem nyújt, illetve azktól támgatást nem fgad el, tvábbá rszággyűlési és önkrmányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támgat. 12. 3. A sprtegyesület jgi személy, melyet az ügyvezető elnök képvisel, esetenként ezt a jgát más személyre átruházhatja. 12. 4.
1 A sprtegyesület tagjai felett a fegyelmi jgkört az elnökség tagjaiból alakult fegyelmi bizttság gyakrlja. A fegyelmi bizttság a következő büntetéseket szabhatja ki a fegyelmi eljárás srán: Figyelmeztetés vagy megrvás a sprtszerűtlen vagy erkölcsileg kifgáslható magatartás, az egyesület hírnevének csrbítása, másk testi épségének veszélyeztetése esetén. Az egyesületi tagságból történő kizárás a jgszabályk vagy az alapszabály előírásainak megsértése esetén. 12. 5. Az elnökség törvénysértő határzatát bármely tag - a tudmására jutástól számíttt 30 napn belül - a bíróság előtt megtámadhatja. 12. 6. A sprtegyesület megszűnése 12.6.1.) jgutód nélkül: a) határztt időre jött létre és a meghatárztt időtartam eltelt; b) megszűnése meghatárztt feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagk vagy alapítók kimndják megszűnését; vagy d) az arra jgsult szerv megszünteti e) az egyesület megvalósíttta célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határztak meg; vagy f) az egyesület tagjainak száma hat hónapn keresztül nem éri el a tíz főt. feltéve mindegyik esetben, hgy a jgi személy vagyni visznyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás leflytatását követően a bíróság a jgi személyt a nyilvántartásból törli. 12.6.2.) Jgutódlással történő megszűnés a) egyesülettel egyesül vagy egyesületekre válik szét. 12.6.3.)A sprtegyesület alapszabálya vagy a jgvitában érintett személyek megállapdása a tagsági jgvisznyból, tvábbá a sprtegyesület vagy önálló jgi személy szervezeti egységei és a tagk egymás közötti jgvisznyából eredő jgvitákra a Sprt Állandó Választttbíróság eljárását kötheti ki. 12.6.4.) A sprtegyesület bírósági felszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyn állami tulajdnba kerül, és azt a sprtplitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támgatására kell frdítani. 12.6.5.)A közhasznú szervezet 60 napn belül köteles kérni az őt nyilvántartó bíróságtól a közhasznú jgállás törlését, illetőleg alacsnyabb közhasznúsági fkzatba történő átsrlását, ha működése nem felel meg a civil szervezetek működéséről és támgatásáról 2011. évi CLXXV. törvényben fglaltaknak. 12. 7. A jelen alapszabályban nem szabályztt kérdésekben az egyesülési jgról, a közhasznú jgállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támgatásáról 2011. évi CLXXV. törvény és a 24. évi I. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. 12. 8. Jelen alapszabály a Fővársi Törvényszék végzésével válik érvényessé.
1