A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. (1) bekezdés 6. pont a), c) és d) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály 1. (1) A rendelet hatálya a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. -ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki. (2) A 3. hatálya a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki. (3) A szakmai vezetőre, a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadóra, a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. hatálya nem terjed ki. II. Képzettségi pótlék 2. (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére képzettségi pótlékot állapíthat meg. (2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. (3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni. (4) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. - ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a, b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%- a,
2 d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. (5) A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. III. Munkaköri pótlék 3. (1) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő számára a hivatali szervezet vezetője munkaköri pótlékot állapíthat meg. (2) A munkaköri pótlék csak abban a munkakörben fizethető, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott eljárás alapján. (3) A munkakör-elemzéseket és értékeléseket, továbbá a pótlékra javasolt munkaköröket valamint a pótlék mértékét a személyügyi központnak kell megküldeni. Munkaköri pótlék a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén fizethető. (4) A munkakör-értékelés alapján a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár utasításban határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben pótlék fizethető. (5) A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket külön kell meghatározni a vezetőre, az I. besorolási osztályba tartozó, valamint II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőre, továbbá a kormányzati ügykezelőre. (6) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a megállapított személyi juttatások előirányzatának tíz százalékát nem haladhatja meg a munkaköri pótlékra kifizethető összeg. (7) A kormánytisztviselő részére legfeljebb a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletmény 30%-ával megemelt összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményének 50%-ával megemelt összeget. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kormányzati ügykezelőre is. (8) A munkakör ismételt elemzésére és értékelésére akkor kerülhet sor, ha megváltozik a munkakör tartalma. Ha egy munkakör ismételt elemzésére és értékelésére kerül sor, akkor arról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a személyügyi központ útján tájékoztatni kell.
3 (9) A munkakör-elemzéseket és értékeléseket a minisztérium, Miniszterelnökség tárolja. Az elemzésekbe, illetve értékelésekbe a személyügyi központ vezetője betekinthet, személyazonosításra alkalmatlan adatokat kérhet, ellenőrzést végezhet e -ban foglalt jogainak gyakorlásával összefüggésben. (10) A munkakör-elemzéseket a munkaköri leírások alapján kell végezni. (11) E alkalmazásában a Kormány a Nemzeti Közigazgatási Intézetet jelöli ki személyügyi központként. IV. Céljuttatás 4. (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára a Kttv. 154. (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás. (2) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető egyévi illetményének 50%-át. (3) A közszolgálati tisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta. (4) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő részére megállapított feladattal. (5) A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert. 5. A Kttv. 154. (3) bekezdésben foglaltak esetében a 4. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. Kutatási megállapodás 6. (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel. (2) A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt kutatói céljuttatás illeti meg. (3) A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek. (4) Az e -ban nem szabályozott kérdésekben a 4. -t kell megfelelően alkalmazni. VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség
4 7. (1) A Kttv. 153. -ban foglaltaknak megfelelően állami kézfizető kezesség vállalható. (2) A Kttv. 153. (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja. (3) A Kttv. 153. (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (4) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát; c) a hitel lejártának időpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (5) Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 42. (8) bekezdés, 60. (1) bekezdés c) és i) pontja, (2) bekezdés a) és c) alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának (5) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető által a (4) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. (7) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel az (5) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet. (8) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (9) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közszolgálati tisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet. (10) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az (5) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
5 VII. Egyéb juttatás 8. (1) Az elhunyt közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. (2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja. VIII. Cafetéria 9. (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető írásban vagy elektronikus úton a tárgyév február 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni. (2) A közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg. (3) A Kttv. 151. (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetériajuttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (4) Ha a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetériajuttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. (5) Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetériajuttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról - a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben - november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető nem veheti igénybe. (6) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető éves keretösszegébe beleszámítanak.
6 (7) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek. (8) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. (3) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét. (9) Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha a közigazgatási szerv még nem rendelte meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető részére annak korábbi nyilatkozata alapján. (10) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról. (11) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszony év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (12) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult. (13) A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 71. (3) bekezdése szerinti juttatások esetében a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. IX. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A cafetéria-szabályzatokat e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül felül kell viszgálni. (3) Hatályát veszti a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet.
7 I N D O K O L Á S Az előterjesztésben foglalt kormányrendelet tervezete a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 259. (1) bekezdés 6. pontjában foglalt felhatalmazáson alapul. Eszerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a) a közszolgálati tisztviselők részére járó cafetéria-juttatás, az állam által vállalt készfizető kezesség, valamint az egyéb, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokra, b) a célfeladatra és a kutatási megállapodásra, c) a képzettségi és munkaköri pótlékra, vonatkozó részletes szabályokat. Az előterjesztés mellékletében szereplő kormányrendelet tervezet a felhatalmazásnak megfelelően állapítja meg közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó részletszabályokat, a 2012. február 29-ig hatályos köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szabályait a jogalkalmazási tapasztalatok alapján újragondolva, rendszerezve, az eljárási szabályokat racionálisabbá téve. A rendelet szabályozza a képzettségi pótlékot a korábbi szabályozással azonos módon. A kormányrendelet továbbá tartalmaz egy új jogintézményt, a munkaköri pótlékot, amelyet a Kttv. vezetett be. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 8. (1) bekezdése az idei évre átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a munkaköri pótlékra. Kiemelést érdemel, hogy a munkaköri pótlék nem a személyhez kapcsolódik, hanem a munkakörhöz. A pótlék kizárólag a minisztériumokban, illetve a Miniszterelnökségen adható. Minden tárcánál egyszerűsített munkakörelemzésekre kerül sor, amelynek alapját egy egységes módszertan, eljárás képezi. Az eljárást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elkészítette a Nemzeti Közigazgatási intézet közreműködésével, amelyet a tárcák rendelkezésére bocsát. Az eljárás segítségével a tárcák maguk határoznák meg a munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket, amelyhez a KIM egyetértése szükséges. A rendelet tartalmazza a munkaköri pótlék adható mértékének maximumát. A céljuttatás, kutatási megállapodás, az állami kezességvállalás szabályai a korábban hatályos szabályokkal szinte teljesen azonos módon kerültek szabályozásra. A rendelet tartalmazza a közszolgálat halottjára vonatkozó szabályozást, amely korábban törvényi szinten került rendezésre. E szabályozás tartalmilag azonos a korábbival. A cafetériára vonatkozó szabályozás a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján átdolgozásra került.