INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ ALAPSZABÁLYA 1. Az Egyesület neve és székhelye I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Neve: INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ Angol elnevezése: INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION HUNGARIAN SECTION Rövidített neve: IPA MAGYAR SZEKCIÓ (a továbbiakban: MAGYAR SZEKCIÓ) Az Egyesület székhelye: Az Elnök tevékenysége szerint illetékes rendőr-főkapitányság székhelye 1139 Budapest, XIII. Teve u. 4-6. Postacím: 1557 Budapest, Pf. 12. 2. A Magyar Szekció célja Az IPA Nemzetközi Alapszabályán és a magyar egyesülési jogon alapulóan, a legszélesebb önkormányzati formában országos szervezeti keretet biztosítson az IPA tagszervezeteinek, tagjainak: - az IPA szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartáshoz, az IPA tagsági kötelezettségek teljesítéséhez és a jogok gyakorlásának elősegítéséhez, - az IPA nemzetközi kapcsolatainak szervezéséhez, - a Magyar Szekció támogatja, tevékenyen segíti az időszerű biztonságpolitikai célkitűzésekkel, a közrend és közbiztonsággal, valamint a közlekedés biztonságával és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását. - a "Servo per Amikeco" (Barátsággal szolgálni) nemzetközi jelmondat jegyében a Magyar Szekció céljainak megvalósítását szolgálják: - a hazai és nemzetközi tapasztalatcserék, - szakmai, baráti találkozók és szemináriumok, - tanulmányutak, - személyi kapcsolatokat ápoló kulturális és sport rendezvények, - IPA újságok és kiadványok megjelentetése, - a tagdíjak és egyéb vagyoni eszközök célszerű felhasználása. A Magyar Szekció tevékenysége során hozzájárul a világbéke fenntartásához és a népek közötti megértés elősegítéséhez, támogatja a tagok gyermekeinek csereprogramjait, és a fiatalok nemzetközi találkozóit, elősegíti a toleranciát az emberek között és a rendőri munka jobb megértését, törekszik a lakosság és a rendvédelmi szervezetek, valamint a rendőrség és a civil szervezetek közötti együttműködés javítására.
3. Jogállása A Magyar Szekció szövetségi alapon működő országos egyesület, amely önálló jogi személyként, a Magyarországi IPA Tagok Országos Egyesületének jogutódjaként, az IPA XIII. Világkongresszusának 1991. december 03-i határozata alapján, az IPA 52. teljes jogú nemzeti szervezeteként működik. Az Alapszabály megfelel a Nemzetközi Alapszabálynak. A Magyar Szekció önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek szövetségéből áll. A tagszervezetek a Magyar Szekció Alapszabályának elfogadásával, és az Elnökség támogató határozatát követően jöhetnek létre. Az Egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem támogat. II. A TAGSZERVEZETEK, TAGSÁGI VISZONY 4. A tagszervezetek jogköre, jogai és kötelességei A tagszervezet jogköre A tagszervezetek azonos jogkörrel rendelkeznek, csak a Magyar Szekció Alapszabályának betartásával működhetnek. A tagszervezet tagjainak száma legalább 30 fő. A Magyar Szekció előzetes hozzájárulása nélkül a tagszervezet nem lehet tagja semmilyen más szervezetnek. A tagszervezet jogosult: - önállóan, a saját alapszabálya alapján működni (alapszabálya nem lehet ellentétes a Magyar Szekció Alapszabályával), - az éves tagdíj megállapítására, figyelemmel a Magyar Szekció által meghatározott tagdíjrészre, - tagsági jogait gyakorolni, - a Magyar Szekció valamennyi tagszervezete rendezvényein részt venni, eszközeit, kedvezményeit igénybe venni, - saját rendezvényt szervezni, - a Magyar Szekció egyidejű tájékoztatása mellett, külföldi szervezetekkel kapcsolatot felvenni és fenntartani, - IPA házat működtetni, - IPA Baráti Kört létrehozni a Kibővített Elnökségi Ülés javaslata alapján, a Magyar Szekció Elnöksége által megalkotott Szabályzat szerint. 2
A tagszervezet köteles: - a megyei bírósági bejegyzésével kapcsolatos iratokat, alapszabályát az Elnökség számára megküldeni, - tagfelvétel előtt, a jelölt teljes körű jogosultságát vizsgálni és ennek alapján dönteni, - a tagságról nyilvántartást vezetni és a központi nyilvántartáshoz az adatokat eljuttatni, a változásokat 30 napon belül az Elnökséggel közölni, - tagjait tagsági igazolvánnyal, igény szerint gépkocsi emblémával ellátni, - a tagdíj meghatározott részét a Magyar Szekcióhoz befizetni, - a nemzetközi és hazai adatszolgáltatáshoz szükséges információkat megadni, - a tárgyévre vonatkozó programját, munkatervét és éves beszámolóját megküldeni. 5. A Magyar Szekció tagszervezeteinek tagjai A tagszervezetek rendes tagjai lehetnek: - a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a minisztérium a Rendőrséget irányító és felügyelő szervezeti egységeinek (továbbiakban: Szervek) hivatásos állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai, - személyi állományából nyugállományba vonultak, - szerveivel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban állók A tagság további feltétele legalább egyéves szolgálati idő, hallgatói, illetve tanulói jogviszony a Szervek személyi állományában. Külföldi társult tagság: Más ország rendőrségének tagjai csak akkor vehetők fel, ha abban az országban még nincs megalakítva nemzeti szekció (külföldi társult tagság). Az ilyen tagsági viszony csak az adott ország nemzeti szekciójának megalakulásáig tartható fent. Az állandó jelleggel Magyarországra települt, aktív és nyugdíjas rendőröket, akik nem tagjai az IPA-nak, csak akkor lehet felvenni, ha hitelt érdemlően bizonyítják, hogy az anyaországban megfelelnek a tagsági feltételeknek. Ha már tagjai az IPA-nak, megtarthatják az anyaországi tagsági viszonyukat, vagy átléphetnek a Magyar Szekció valamelyik tagszervezetébe. 6. A tagok jogai és kötelezettségei A tag jogosult: - a tagsági jogait gyakorolni, - a Magyar Szekció és valamennyi tagszervezete rendezvényein részt venni, - eszközeit és kedvezményeit igénybe venni, - a tagsági viszonyt kifejező igazolvány és jelképek használatára. 3
A tag köteles: - tagsági díjat fizetni, - a célok elérését tevékenyen elősegíteni, - tartózkodni az olyan cselekedetektől, melyek az IPA jó hírnevét, tekintélyét csorbítják, - a szervezethez fűződő kötelezettségeit teljesíteni, - betartani az Alapszabályban és a reá vonatkozó határozatokban foglaltakat, - a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát és gépkocsi emblémáját a kiállító szervezetnek visszaszolgáltatni. 7. A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik: - a tag halálával, - kilépéssel, mely bármikor megtehető, - amennyiben a tagsági viszony létesítésének alapfeltételeként meghatározott egyik jogviszony sem áll fenn, - a tárgyévi tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén, az erről szóló írásbeli felszólítást kézhezvételét követő harmadik hónap végén, de legkésőbb a tárgyév utolsó napjával, - kizárással. A tagszervezetek a méltatlanná válás, illetve indokolt esetben az e célt szolgáló külön eljárásban döntenek a tag kizárásáról. 8. Tagdíjrész, tagsági igazolvány és embléma A Magyar Szekció részére fizetendő tagdíjrész, a tárgyévet megelőző évben alkalmazott köztisztviselői illetményalap 5%-a, 100 Ft-ra kerekítve. A tagsági igazolvány és a gépkocsi embléma kiadásával kapcsolatos költségtérítés mindenkori összegét a Küldöttgyűlés állapítja meg. A tagsági viszony fennállását 2008-ban a tagsági igazolvány érvényesítő bélyege, és az új formátumú tagsági kártya igazolja. 2009-től a tagsági viszonyt a Magyar Szekció által központilag kibocsátott, tárgyévre vonatkozó tagsági kártya bizonyítja. A gépkocsi matricák ugyancsak évente, a tagsági kártyával megegyező színben, központilag kerülnek kibocsátásra. Az IPA emblémája törvényesen védett, a Magyar Szekció és a tagszervezetek által kiadott nyomtatványokon, zászlókon, a tagok névjegykártyáján, járművein használata - az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása mellett - megengedett. 4
9. Tagsági nyilvántartás A Magyar Szekció és a tagszervezetek kötelesek az adatvédelmi előírások betartásával tagjaikról nyilvántartást vezetni. Az adatkezelés kiterjed az IPA által nemzetközileg előírt személyi adatokra és a szervezet működéséhez szükséges adatokra. A változást a tagoknak saját szervezetüknél kell bejelenteniük. A tagszervezetek tisztségviselői 30 napon belül kötelesek az adatváltozást az országos nyilvántartásba továbbítani. Átigazolás esetén a tagnyilvántartó lapot az előző tagszervezet megküldi annak a tagszervezetnek, ahová a tag átigazolását kérte. Átigazolását a tag szóban vagy írásban kérheti. III. A MAGYAR SZEKCIÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 10. Az egyesület szervei 10.1. Küldöttgyűlés o Küldöttgyűlés o Elnökség o Kibővített Elnökség o Számvizsgáló Bizottság o Etikai Bizottság A Magyar Szekció legfőbb szerve, amely az Elnökségből, a tagszervezeteket és a tagságot képviselő küldöttekből áll. Minden tagszervezet 1 fő küldöttel képviselteti magát, valamint további 2 fő megfigyelőt küldhet. Az Elnökség Küldöttgyűlést évente, tisztújító küldöttgyűlést háromévente hív össze. Rendkívüli Küldöttgyűlés is összehívható, a Számvizsgáló Bizottság, vagy a tagszervezetek több mint felének indítványára. A Küldöttgyűlés összehívása az Elnök kötelessége, helyéről, idejéről és napirendjéről legalább négy héttel az összehívás előtt a küldötteket tájékoztatni kell. A Küldöttgyűlésen a Magyar Szekció Elnöke elnököl. Az Elnökség minden tagja és valamennyi tagszervezet küldöttje egy és azonos szavazati joggal rendelkezik. A küldött akadályoztatása esetén a szavazati jogot valamelyik megfigyelő gyakorolhatja. A Küldöttgyűlés - amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, - egyszerű többséggel dönt. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. 5
Ha a Küldöttgyűlés határozatképtelennek bizonyul, akkor két hónapon belül, ugyanazokban a napirendi pontokban újra össze kell hívni, az így összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Küldöttgyűlés az IPA Magyar Szekció leköszönt elnökének tiszteletbeli elnöki címet jogosult adományozni. A Küldöttgyűlés feladatai: - az Alapszabály megalkotása, megváltoztatása, - döntés az egyesület esetleges felosztásáról, - az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és az Etikai Bizottság beszámolójának megvitatása és elfogadása, - az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, - az Elnökség által benyújtott munkatervi javaslat elfogadása, - az Elnökség által benyújtott költségvetési javaslat elfogadása, - a tagdíjbefizetés és felhasználás alapelveinek megállapítása, melyet a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel fogad el, - a beérkezett indítványok, kérelmek megvitatása és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala. A választás rendje a Küldöttgyűlésen a) Jelölő Bizottság A választott tisztségviselők mandátumának lejártát megelőző Küldöttgyűlésen hét tagú Jelölő Bizottságot kell választani. Rendkívüli esetben az Elnökség rövidebb határidővel is létrehozhatja a Jelölő Bizottságot. Ezt a döntését azonban utólag jóvá kell hagyatni a Küldöttgyűléssel. b) Jelölési eljárás A Jelölő Bizottság a tagszervezetektől írásban kér javaslatot a jelöltekre, melyek a jelölési javaslataikat, a választást megelőző 40 nappal megküldik a Jelölő Bizottságnak. Amennyiben a Jelölő Bizottság tagjára javaslat érkezik, és ő a jelölést elfogadja, a Jelölő Bizottsági tagsága automatikusan megszűnik. A Jelölő Bizottság által készített javaslaton kívül új jelöltet állítani csak a tisztújító küldöttértekezleten lehet. Jelölt az lehet, akit a tagszervezetek egyharmada a jelölésben támogat, és aki a jelölést vállalja. c) A választás A választást a Küldöttgyűlés soraiból, nyílt szavazással megválasztott elnök vezeti. Javaslatot tesz a Szavazatszámláló Bizottság tagjaira, melyben a Küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt. A Jelölő Bizottság elnöke ismerteti a jelölőlistán szereplő neveket és nyilatkoztatja a jelölteket. A levezető elnök szavazásra bocsátja az egyes tisztségeket. 6
A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés 3 évre, titkos szavazással, egyszerű többséggel választja. Ha a szavazás nem eredményezi valamelyik jelölt számára a szavazatok több, mint 50%-át, akkor a második körben a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer. Amennyiben a tisztségekre nincs egynél több jelölt, a választás nyílt szavazással is történhet. Az Elnökség tagjainak mandátuma az Elnök mandátumát követi. A tisztségviselők újraválaszthatóak. 10.2. Az Elnökség Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja. Az Elnökség tagjai visszahívhatók. A visszahívásukról, illetve kizárásukról az évenkénti Küldöttgyűlés, vagy az e célból összehívott Rendkívüli Küldöttgyűlés határoz. Tagjai: az Elnök a négy Alelnök a Főtitkár a Főtitkárhelyettes a Kincstárnok az IEC delegátus Az Elnökség felelős a Magyar Szekció irányításáért és a Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáért. Az Elnökség a hatályos jogszabályok, az Alapszabály, és a Küldöttgyűlés határozatai alapján köteles eljárni. A Küldöttgyűlések közötti időszakban, jogában áll a Küldöttgyűlés nevében eljárni olyan ügyekben, amelyek azonnali intézkedést igényelnek. A Magyar Szekció ügyeinek intézése érdekében, az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az elnöknek, vagy alelnöknek mindig jelen kell lennie. Az Elnökség tagjai egy szavazati joggal rendelkeznek. Az Elnökség a döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség a Küldöttgyűléssel szemben felelős. Az Elnök jogosult a Magyar Szekció általános képviseletére. A Magyar Szekció hazai és nemzetközi képviseletét az Elnökség Ügyviteli Szabályzata és határozatai szabályozzák. Az Elnökség gondoskodik az Ügyviteli Szabályzat és a Gazdálkodási Szabályzat elkészítéséről és szükség szerinti korszerűsítéséről. Azon tagszervezettel szemben, amely működése során az IPA Magyar Szekció Alapszabályában foglaltakat megsérti, az Elnökség - az Etikai Bizottság eljárása alapján az alábbi intézkedések meghozatalára jogosult: - a tagszervezet szabályszerű működésre történő írásbeli felszólítására, - a tagszervezet tagsági jogai gyakorlásának a következő Küldöttgyűlésig történő felfüggesztésére. A soron következő Küldöttgyűlés jogosult a tagszervezet tagsági jogai gyakorlásának végleges megvonásával a tagszervezetnek az IPA Magyar Szekcióból történő kizárására. 7
A tagszervezet részéről az Alapszabályban foglaltak megsértésének minősül, ha valamely egyéni tagjának tagsági jogviszonyból fakadó kötelességszegése esetén a tag felelősségre vonásáról nem történik intézkedés. Az IPA Magyar Szekcióból kizárt tagszervezet egyéni tagjai az Alapszabály 6. pontjában foglalt jogaikat csak más tagszervezetbe történő átigazolásukat követően gyakorolhatják. 10.3. A Kibővített Elnökség A Kibővített Elnökség a Magyar Szekció tanácsadó testülete. Az Elnökség javaslatára, az Egyesület egészére vonatkozó döntések előkészítésére, kiemelkedő események megvitatására, az Elnök évente legalább kétszer, kibővített elnökségi ülést hív össze. A kibővített elnökségi ülést össze kell hívni, ha a tagszervezetek elnökeinek legalább fele azt kezdeményezi. A kibővített elnökségi ülés tagjai szavazati joggal rendelkeznek. Tagjai az Elnökség tagjai és a tagszervezetek elnökei. Amennyiben a tagszervezet elnöke az Elnökség tagja, úgy az érintett tagszervezet az elnöke helyett egy másik képviselőt küldhet. A Kibővített Elnökség a hatályos jogszabályok, az Alapszabály, és a Küldöttgyűlés határozatai alapján javaslatot fogalmaz meg, és állást foglal. A Kibővített Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnöknek vagy Alelnöknek mindig jelen kell lennie. A Kibővített Elnökség egyszerű többséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 10.4. A Számvizsgáló Bizottság A Küldöttgyűlés a Számvizsgáló Bizottság három tagját a következő választásig terjedő időszakra azaz három évre választja. A Számvizsgáló Bizottság tagjai kötelesek félévenként a bizonylati rendet és fegyelmet vizsgálni. Joguk van betekinteni a pénztárkönyvbe. A Számvizsgáló Bizottság kérheti a Küldöttgyűlés, az Elnökség és a Kibővített Elnökség összehívását. A Számvizsgáló Bizottság köteles munkájáról az Elnökséget tájékoztatni és a Küldöttgyűlésnek az elvégzett feladatairól beszámolni. A Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják, aki az Elnökség üléseinek állandó meghívottja. A Számvizsgáló Bizottság tagjai újraválaszthatók. 10.5. Etikai Bizottság Az Etikai Bizottság a Magyar Szekció tagszervezeteinek, tagjainak bármely ügyében, különösen, pedig a tagsági jogok és kötelezettségek teljesítése és teljesülése, valamint az Alapszabályban foglaltak megvalósulásával összefüggő kérdésekben tényfeltáró vizsgálatot tarthat. A vizsgálat megindításáról köteles az illetékes tagszervezetet tájékoztatni, a vizsgálat során a tagszervezetek önállóságának tiszteletben tartásával eljárni. A vizsgálat eredménye alapján az Elnökségnek javaslatokat tehet, amelyeket az Elnökség köteles megtárgyalni. Az Etikai Bizottság munkájáról köteles tájékoztatni az Elnökséget és beszámolni a Küldöttgyűlés előtt. A vizsgálatokról megfelelő dokumentációt kell készíteni. 8
Az Etikai Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, aki az Elnökség üléseinek állandó meghívottja. Az Etikai Bizottság tagjai újraválaszthatók. IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA A Magyar Szekció vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Magyar Szekció vagyona a gazdálkodási szabályzat szerint használható fel. A Számvizsgáló Bizottság legalább évente egyszer felülvizsgálja a gazdálkodást, és arról jelentést készít a Küldöttgyűlésnek. V. AZ EGYESÜLET MEGSZÜNTETÉSE ÉS AZ ALAPSZABÁLY MEGVÁLTOZTATÁSA Az Alapszabály megváltoztatásáról a Küldöttgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel dönthet. Az egyesület megszüntetéséről csak az e célból összehívott Küldöttgyűlés dönthet kétharmados többséggel. Megszüntetés esetén a vagyon felhasználásáról - a céllal összhangban - a megszüntetést kimondó küldöttgyűlés dönt. VI. EGYEBEK A Magyar Szekció bármely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - tudomására jutásától számított - 30 napon belül a területileg illetékes bíróság előtt megtámadhatja. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok az irányadóak. VII. Záradék Az Alapszabály módosítását a 2008. április 04-én megtartott Küldöttgyűlés fogadta el, az a Küldöttgyűlés határozata értelmében az elfogadás napján hatályba lépett. Tótpál Ágnes sk. főtitkár Dr. Sipos Gyula sk. elnök 9