A korfball szabályai

A korfball szabályai 2012.07.01

A korfball szabályai... 3 1. fejezet: A pálya és az eszközök... 3 1.1 A játéktér... 3 1.2 Jelölések... 3 1.3 Állványok... 5 1.4 Korfok... 5 1.5 Labda... 5 1.6 Felszerelés... 6 1.7 Shot clock készülék... 6 2. fejezet: Személyek... 6 2.1 Játékosok... 6 2.2 Csapatkapitány, edző, cserék és további a csapathoz tartozó személyek... 7 2.3 Játékvezető... 8 2.4 Időmérő és eredményjelző személy... 11 2.5 Asszisztens játékvezető... 12 3. fejezet: A játék... 12 3.1 Játékidő és időkérés... 12 3.2 Gólok... 13 3.3 Felállás... 14 3.4 Térfél- és zónacsere... 14 3.5 Középkezdés... 15 3.6 Szabálytalanságok... 15 A játék során tilos:... 15 3.7 Pályán kívüli labda... 23 3.8 Játékvezetői feldobás... 24 3.9 A játék újraindítása... 24 3.10 Szabaddobás... 25 3.11 Büntetődobás... 26 3.12 A megengedett időkorlát túllépése a támadó zónában... 28 A játékvezető jelzései... 30 A Magyar Korfball Szövetség 2012/2013. évi felnőtt magyar bajnokság versenykiírásának a játékvezetőket érintő részleteinek gyűjteménye... 40 2

A korfball szabályai Definíció és bemutatkozás A korfball egy koedukált labdajáték, melyben egy téglalap alapú pályán, az egy csapatban játszó négy férfi- és négy női játékos célja, hogy a labdát a korfon átdobva pontot szerezzen. A sport főbb jellemzői közé tartozik a csapatmunka, a játékosok sokoldalúsága, testi kontaktus kerülése, és a nemek közti egyenlőség. Szabályozott testi kontaktus alapú labdajáték lévén, a játékosok közötti érintkezés megengedett, de a játékvezető lefújhatja a játékot, ha két játékos közötti kontaktus során egyikük előnyt szerez. Ebben az esetben a megszegett játékszabály értelmében, a játékvezetőnek lehetősége van a játékos megbüntetésére. Azok a korfballspecifikus szavak és kifejezések, amelyek jelentése nem teljesen egyértelmű, de a szabályzatban (a szabályokban, illetve azok magyarázatánál) szerepelnek, a függelékben megtalálhatóak. Az alábbi szabályok érvényesek minden felnőtt tornára, különös tekintettel az IKF bajnokságokra és a nemzetközi barátságos mérkőzésekre. Néhány szabály, például a labda mérete, a mérkőzés hossza vagy a csapatokra vonatkozó időkérés mértéke megváltoztatható, hogy illeszkedjen a helyi körülményekhez. Ebben az esetben a játékszabályzatról van szó, mely csupán az aktuális mérkőzésre/mérkőzések sorozatára érvényesek. 1. fejezet: A pálya és az eszközök 1.1 A játéktér A játéktér meghatározás alatt kell érteni a teljes pályát, a határvonalakkal és kispadokkal együtt. a A pálya 40x20 méteres. A pályát egy, a pálya végeivel párhuzamos vonal két egyenlő térfélre osztja. A pálya feletti szabad magasságnak lehetőleg 9, de legalább 7 méternek kell lennie. A versenyszabályzat előírhat, vagy megengedhet kisebb pályaméreteket is, ha nincsen normál méretű pálya, vagy fiatalabb játékosok kívánnak játszani. A pálya hosszúságának és szélességének aránya minden esetben meg kell feleljen a 2:1 aránynak. A pályának egyenletesnek és pormentesnek kell lennie, és nem lehet csúszós. b c Határterület: A határterület legalább 1 méter széles, körbeveszi a pályát, és mindenképp szabadon kell hagyni. A cserepadok: Két cserepadot kell elhelyezni az egyik oldalvonal közelében. Térfelenként egyetegyet, egymástól legalább két méter távolságban. Ha lehetséges, a cserepadok a pályától legalább két métere legyenek. 1.2 Jelölések A pálya határait és a két térfelet elválasztó vonalat 3-5 centiméter széles, tisztán látható vonal jelöli. A büntető helyét 2,5 méterre az állványtól, a pálya közepe felé kell megjelölni. A büntetőterületet mind a két állvány körül jelölhető, ahogy az ábrán is látható. Ezeket a területeket meg lehet különböztetni a többi vonaltól és a pálya területétől, akár azok színétől elütő, egyszínű felülettel, akár a terület határait mutató vonalakkal. A pályát 3-5 centiméter széles szalaggal is ki lehet jelölni, melyet a földbe szúrnak, vagy a földhöz ragasztanak. A büntető pontnak vagy egy 8-10 centiméter átmérőjű körnek kell lennie, vagy egy 15 és 5 centiméter oldalnagyságú téglalapnak. 3

A sötéített területen csak a szabaddobást végző játékos állhat, a szabaddobást közvetlenül a büntető pont mögül kel elvégezni. A sötétített területen csak a büntetőt dobó játékos tartózkodhat. A büntetőt közvetelnül a büntető pont mögül kell elvégezni. 4

A szabaddobást vagy büntetőt elvégző játékos sem érhet talajt a büntető pont és az állvány közötti területen, amíg a labda el nem hagyta a kezét. 1.3 Állványok A 4,5-8 cm átmérőjű állványokat mind a két térfélen az oldalvonalaktól azonos távolságra, a talajra merőlegesen kell felállítani úgy, hogy az adott térfél végétől a pálya hosszának 1/6-ára legyenek elhelyezve. Az állványok földhöz vagy földbe való csatlakozását úgy kell megoldani, hogy a játékosok ne botolhassanak meg benne, vagy ne sérüljenek meg tőle, amikor az állvány közelében játszanak, vagy elesnek. Az állvány alapjának egyenletesen a földön kell feküdnie. Tilos kereszteződő, X alakú állványalapot használni. Ha nem lehetséges az állványt a talajban rögzíteni, akkor az állványt egy megfelelően nagy és nehéz vastányérhoz lehet rögzíteni. (Pl.: egy 80 cm átmérőjű és 1 cm vastag vastányér.) Az alapként szolgáló tányérnak megfelelően laposnak kell lennie. A versenyszabályzat előírhat, vagy megengedhet rövidebb állványokat, amelynek eredményeként a korf teteje 3,5 méter alá kerül. Erre példa lehet a nagyon fiatal gyerekek közti verseny. Az állványok végeit le lehet kerekíteni annak érdekében, hogy megkönnyítsük a korfhoz vagy az alapokhoz való csatlakozását. Az állványoknak kör alakúnak kell lenniük. Anyagukat tekintve lehetnek keményfából, vasrúdból vagy szintetikus anyagból. Ha szintetikus anyagú az állvány, akkor az anyag viselkedésének a keményfához vagy a vasrúdhoz kell hasonlítania. 1.4 Korfok Egy korf található minden állvány tetején. A korfnak a pálya közepe felé kell néznie és felső élének 3,5 méter magasban kell lennie. A korfok henger alakúak, talp nélkül; 23,5-25 cm magasak és belső átmérőjük 39-41 cm a felső részen, 40-42 cm az alsó részen. A korf felső pereme 2-3 cm széles. A korfok műanyagból készülnek, megfelelnek az IKF szabványoknak, sárga színűek és egyformák. A kosarat az állványhoz a következő feltételek figyelembe vételével kell rögzíteni: a korf az állványhoz képest nem mozoghat, az állvány nem nyúlhat a korf fölé, a rögzítés se befelé, se kifelé nem nyúlhat ki 1 cm-nél jobban, a korf alatti fém tartószerkezet, csak a korf állványhoz legközelebb eső negyedén engedélyezett; a korf külsején, kerületének legfeljebb harmadán lehetnek fémdarabok. Feltűnő sárga szín javasolt. A versenyszabályzat lehetővé teheti, vagy előírhatja szintetikus anyagból készített korf használatát. Szintetikus anyagból készített korfok használata esetén azoknak az IKF által elfogadott korfoknak kell lenniük. 1.5 Labda A korfballt gömbölyű 5-ös számú labdával játsszák, amelyet jóváhagyott az IKF. Lehetőleg kétszínű (fekete és fehér) legyen. A labda kerületének 68-70,5 cm kell lennie, súlya pedig nem lehet kevesebb 445 grammnál, és nem lehet több 475 grammnál. A labdát, a labdán megjelölt nyomásnak megfelelően kell felfújni. A labda 1,8 méter magasságból ledobva (a labda aljától mérve) legalább 1,1 méterig fel kell pattannia (a labda tetejét mérve) de nem pattanhat 1,3 méter fölé. A labda mintázatának szimmetrikusnak kell lennie, és forgás közben nem kelthet olyan illúziót, mintha nem lenne gömb alakú. A labda külső borítása bőrből vagy más jóváhagyott anyagból készülhet. Mindenféle, a játékosokra veszélyes anyag felhasználása tilos. A labda felülete lehetőleg ne legyen sima; a játékosoknak a labdát könnyen meg kell tudniuk fogni, például a labda varrásánál. A labda felületén meg kell jelölni, hogy milyen nyomástartomány kívánatos az adott labda használatakor. A megjelölésnek bárban kell szerepelnie, de egy további font per inch 2 egység is megadható. Amennyiben szintetikus anyagból 5

készült a labda, akkor külsejének mindenben hasonlítania kell a bőrlabdákra. Az IKF időről-időre dönt, hogy milyen anyagok használatát engedélyezi. Fiatal játékosok közti mérkőzések esetén a versenyszabályzat előírhatja, vagy megengedheti a 4-es méretű labdák használatát - ennek kerülete 64-66 cm, súlya kb. 370 g. Még fiatalabb játékosok esetén 3-as méretű labda is használható, melynek kerülete 59-60 cm és súlya 310-330 g. Az IKF kétféle labdát különböztet meg: az IKF Approved valamint az International Match Standard felirattal ellátott labdákat. Nemzetközi mérkőzéseken az International Match Standard feliratú és tulajdonságú labdával kell játszani. 1.6 Felszerelés Minkét csapat játékosainak egységes mezt kell viselniük, amelyek színben jelentősen elütnek a másik csapat játékosainak mezeitől. A játékvezetőknek mindkét csapat mezeitől eltérő színű öltözékben kell pályára lépniük, továbbá a pályán tartózkodók közül senki sem viselhet sérülést okozó tárgyat. A játékosok nem viselhetnek veszélyes tárgyakat, például: keret nélküli szemüveg, karóra, karkötő, gyűrű, fülbevaló. Ezeket vagy le kell venni, vagy leragasztani oly módon, hogy nem okozhatnak kárt, illetve sérülést. A mérkőzés szabályai elvárhatják a játékosoktól, hogy számozott mezben lépjenek pályára. A játékosoknak és a játékvezetőknek cipőt kell viselniük a mérkőzésen. 1.7 Shot clock készülék A shot clockot 0.90 1.80 méter magasra, jól látható helyre, a játéktéren kívül, de mindkét alapvonalhoz közel kell helyezni. A shot clock kezelése a zsűri asztalnál történik. 2. fejezet: Személyek 2.1 Játékosok a Létszám és pozíció A játékot két, egyenként 4 női és 4 férfi játékosból álló csapat játssza, amelyekből mind a két térfélen 2 nő és 2 férfi található. b Felállás és hiányos létszámú csapat Ha az egyik, vagy akár mindkét csapat hiányos, a játék csak akkor kezdődhet el, vagy csak akkor folytatódhat, ha elérhető olyan felállás, amelyben minden térfélen mindkét csapatból legalább 3 játékos van, és egyik térfélen sem áll szembe kettő nő és egy férfi játékos egy nő és két férfi játékossal. Legtöbb esetben az induló felállásban zajlik a mérkőzés, de ha a játék során a körülmények megváltoznak: például valamilyen okból kifolyólag egy játékosnak el kell hagynia a pályát, a játékvezető az edző kérésére, a másik edzővel történő egyeztetés után elrendelhet egy cserét. Ezen elrendelés akkor történik, ha a fentebb említett körülmények nem teljesülnek, vagy a közvetlen ellenféllel nem rendelkező játékosok száma kevesebb a szükségesnél. Ha egy csapat egy játékosát nem léptette pályára, vagy valamilyen okból kifolyólag lehozta őt a pályáról (sérülés, vagy mert az ellenfél sem állt ki teljes csapattal), akkor azt a játékost bármikor játékba állíthatja azon a térfélen, ahol egyébként játszott volna. (Egyes kivételes esetekben a 2.1 (b) pontnak megfelelően a másik térfélre kell a játékost behozni.) Ha valamelyik csapat hatnál kevesebb játékossal rendelkezik, a játék nem folytatható. A játék abban az esetben sem folytatható, ha az A csapat 4 női és 2 férfi játékosa a B csapat 4 férfi és 2 női játékosával állna szemben. A játék abban az esetben sem folytatható, ha az A csapat 4 férfii és 2 női játékosa a B csapat 4 női és 2 férfi játékosával áll szemben 6

Ha a szabály többféle felállásban is betartható, akkor a játékvezető, szem előtt tartva a sportszerű és egyenlő elrendezést, megvitathatja a mérkőzés felállását az edzővel, vagy ha az edző nincs jelen, akkor a csapatkapitánnyal. c A játékosok cseréje Csapatonként legfeljebb 4 játékost lehet külön játékvezetői beleegyezés nélkül cserélni. A játékvezető által leküldött játékos helyettesíthető valamelyik cserejátékossal. Ha bármelyik korábban említett cserére még nem került sor, akkor ezt a helyettesítést egy, a korábban említett cserének kell tekinteni. Amennyiben a leküldött játékost nem helyettesítik, akkor is úgy kell tekinteni, mintha a csapat elhasználta volna a fentebb említett 4 cseréjének egyikét, és a továbbiakban a csapat nem cserélhet a leküldöttel azonos nemű játékost. Az előbb említett cseréken túl, azokat a játékosokat, akiket a játékvezető leküldött, vagy sérülés miatt nem tudják folytatni a játékot, a játékvezető beleegyezésével le lehet cserélni. Ha egy játékost lecserélnek, többé nem térhet vissza a mérkőzésre. Cserére csak a játék megállásakor van lehetőség. A mérkőzés szabályai, a cserélhető játékos számát illetően esetenként változhatnak. Az edzőnek (lásd 2.2 b pontot) értesítenie kell a játékvezetőt a tervezett cseréről. A csere önmagában nem elégséges indok a játék megállítására. A játékvezető értesítésének elmulasztását rossz magaviseletnek kell tekinteni. A cserére igénybe vett idő nem része a játékidőnek. (3.1-c pont) A cserét gyorsan kell végrehajtani. A csere során tapasztalt időhúzás a 3.6 g pontnak megfelelően büntetendő (indokolatlan időhúzás). Ha cserére nincsen azonnal lehetőség, akkor a felállást a 2.1 b pontnak megfelelően meg kell változtatni, hogy a játékot folytatni lehessen. Ha lecseréletlen, sérült játékosok vagy cserejátékosok újra rendelkezésre állnak, akkor az eredeti felállásban kell folytatni a játékot. A mérkőzés szabályai esetenként előírhatják, hogy az edző csereszándékát a eredményjelző személyen keresztül jelentse be. (2.4 b pont) 2.2 Csapatkapitány, edző, cserék és további a csapathoz tartozó személyek a Csapatkapitány Minden csapatból egy játékos a csapatkapitány. Ennek jelzésére egy tisztán látható szalagot visel bal karjának felső részén. Ő képviseli csapatát és felel játékosainak helyes magatartásáért. Ha a csapat edzője nem áll rendelkezésre, akkor ő veszi át az edző esetleges feladatait is. Joga van felhívni a játékvezető figyelmét bármilyen, a játék helyes menetét szerinte elősegítő tényre. Ennek a megkeresésnek indokolt és szabatos formában kell megvalósulnia, jóhiszeműen és nem túl gyakran. A csapatkapitány az egész meccs alatt megőrzi tisztségét, és csak akkor adhatja át szerepét, ha már nem vesz részt a játékban. Ebben az esetben egy másik játékos veszi át a csapatkapitány szerepét. Ha a csapatkapitány visszaél a jogával, és indokolatlanul hátráltatja a mérkőzést, vagy kritizálja a játékvezető döntését, az rossz magaviseletnek tekintendő, és figyelmeztetéssel vagy kiállítással büntethető. b Edző és segédedző Az edzőnek joga van csapatát a mérkőzésre elkísérni. Az edzőnek a csapat részére kijelölt cserepadon kell ülnie. Sem az edző, sem más, a csapathoz tartozó személy nem léphet be a pályára a játékvezető engedélye nélkül. 7

Az edző csapatának a cserepadról utasításokat adhat, amennyiben az nem zavar másokat. Bizonyos esetekben az edző felállhat a cserepadról, hogy utasításokat adjon a játékosoknak, de mindezt csak a játéktéren kívülről teheti, ugyanazon az oldalon ahol a cserepad található. Az edző elhagyhatja a cserepadon kijelölt helyét, hogy a következő feladatok egyikét elvégezze: szünetet kérjen vagy időkérést kihasználjon. (lásd a 3.1 b pontot), cserét kérjen és végrehajtson (lásd a 2.1 c pontot), amennyiben a felálláson a 2.1 b pontnak megfelelően változtatni kell, értesítse a játékvezetőt és az ellenfél edzőjét, hogy melyik játékosa nem fog dobni (lásd a 3.6 q pontot). Egy csapatot legfeljebb egy edző kísérhet, és a játékvezetőnek be kell mutatkoznia még a mérkőzés megkezdése előtt. Ha az edző játékosként lép a pályára, akkor többé már nem tekinthető edzőnek, és edzői jogait elveszíti. Időkérés esetén az edzőnek és a csapatának a kijelölt pad közelében kell tartózkodnia. A versenyszabályzat minden csapatnak engedélyezi, hogy kijelöljön egy edzőhelyettest, aki a fentebb felsorolt edzői feladatokat elláthatja, amennyiben az edző nincs jelen a mérkőzésen. Ha az edző és a helyettese is ott van a mérkőzésen, akkor a helyettes nem hagyhatja el a csapata részére kijelölt kispadot. Amennyiben nincsen jelen edző, akkor a megjelölt feladatok a csapatkapitányra szállnak át. (Lásd a 2.2 a pontot.) c Cserék és más személyek A cserejátékosokat és a többi, a cserepadon helyet foglaló személyt a csapat tagjának kell tekinteni. Ha a csapatot cserejátékosok vagy más a csapathoz tartozó személyek kísérik, ezeknek a személyeknek a mérkőzés alatt a cserepadon kell ülniük. A cserejátékosok, a cserét megelőzően, bemelegítés céljából elhagyhatják a cserepadot. A csapatot kísérő orvos, a játékvezető engedélyével, elhagyhatja a cserepadot, hogy megvizsgálja vagy ellássa a sérült játékost. Lecserélt játékos is ülhet a cserepadon, de annak a játékosnak, akit piros lappal kiállítottak el kell hagyni a játékteret, így a cserepadot is. Ha a mérkőzés szabályai másképp nem rendelkeznek, akkor a cserepadon helyet foglaló cserejátékosok száma legfeljebb nyolc lehet. A csapathoz tartozó, a cserepadon helyet foglaló személyek maximális száma pedig négy, amibe nem kell az edzőt beleszámítani. 2.3 Játékvezető A játékvezető felügyeli a mérkőzést. Csakis az ő jogában áll a mérkőzés irányítása. Feladatai: a Megállapítani, hogy a terem és a pálya megfelelő-e, az eszközök eleget tesznek-e az előírásoknak, továbbá felügyelni bárminemű változtatásra, amely felmerülhet a játék során A játék megállítására okot adhat: a nagyon csúszós talaj, a vizes talaj, a teremben található veszélyes akadályok. 8

A játékvezető a mérkőzés kezdete előtt megállapítja, hogy a terem és a pálya megfelelő-e, az eszközök eleget tesznek-e az előírásoknak, és minden rendben van-e a játék megkezdésére. A játékvezetőnek tisztában kell lennie felelősségével a játékosok megbetegedésével, sérülésével kapcsolatban, amennyiben azok a játéktér kedvezőtlen körülményeiből erednek. b Betartatni a szabályokat A játékvezető bünteti a szabályok megszegését. Amennyiben a büntetés a vétlen csapatot hátrányos helyzetbe hozná, a játékvezető dönthet a büntetés mellőzéséről ( előnyszabály ). A játékvezető a mérkőzés folyamán, bármikor büntethet szabálykihágást, még akkor is, ha a játékidő épp meg lett állítva. Előnyszabály: Ha a vétlen csapat egy szabálytalanság után is birtokolja a labdát, és a játékvezető a megállítással vagy különösképpen egy újraindítással előnytelen helyzetbe hozná a vétlen csapatatot, akkor dönthet annak mellőzéséről. Amennyiben büntetődobással büntetendő kihágás után a vétlen oldal azonnal gólszerző lehetőséghez jut, és a játékvezető az után fújja meg sípját, hogy a labda már a korf felé tart, akkor a 3.2 b és c pont szerint a gól érvényes lesz, ha átmegy a korfon (ebben az esetben természetesen a büntetőt nem kell elvégezni); amennyiben a dobás nem ér célt, a büntetődobást el kell végezni. A játékvezető dönt a kétséges esetekben. Példák kétséges esetekre: Mindkét csapatból egy-egy játékos úgy gondolja, hogy ő fogta meg előbb a labdát. A játékvezető ekkor vagy odaadja egyiküknek a labdát, vagy ha nem tudja eldönteni, hogy ki fogta meg előbb, akkor feldobja a labdát. A játékos azért nem tudja elérni a labdát, mert a közönség átlépte a pálya szélét. Ha a játékvezető szerint a játékos elkapta volna a labdát, akkor a labdát odaadja a játékosnak. Ha ebben nem biztos, akkor feldobja a labdát. (Lásd a 3.8-as pontot.) Ha két szabálytalanság egy időben történik, a játékvezetőnek a súlyosabb szabálytalanságot kell büntetnie. Példák az egy időben elkövetett szabálytalanságokra: A támadó térfélen szabaddobás elvégzése során az egyik védő a szabaddobás elvégzésének helyétől kevesebb, mint 2,5 méterre áll, ezzel egyidejűleg két támadó az állvány alatt vagy annak közelében egymástól kevesebb, mint 2,5 méterre áll, de ezt a helyzetet nem próbálják meg előnyükre fordítani. Ebben az esetben a játékvezetőnek a védő hibáját kell bünteti. A támadó térfélen szabaddobás elvégzése során mindkét csapat a megengedettnél közelebb áll a szabaddobás helyszínéhez. Ebben az esetben a támadó csapatot kell büntetni. c Hivatalos jelzéseket használva a játékosok értésére hozni döntéseit A hivatalos jelzések a szabályzat végén találhatóak. d Be kell avatkoznia, ha valamelyik oldal játékon kívüli okokból tisztességtelen előnyre tesz szert Példák tisztességtelen előnyre: a játékvezető hátráltat egy védőt, és a támadó játékos pontszerző pozícióba kerül emiatt, egy védő elesik, egy támadóval történő ütközés következtében, amikor egyik fél sem követett el szabálytalanságot. e Ilyen és ezekhez hasonló esetekben a játékvezető lefújhatja a játékot és megengedi, hogy a védő felvegye a volt pozícióját. A labda természetesen a támadó félnél marad. Sípszóval jelezni a játék kezdetét, a végét, az újrakezdését, illetve az időkérést 9

A játék elkezdésekor vagy újrakezdésekor a játékvezető azonnal belefúj a sípjába, amint a dobást elvégző játékos készen áll, és minden feltétel (3.9-es és a 3.10-es pontok) teljesül. A játékvezető sípját röviden és erőteljesen fújja meg. A játékot meg kell állítani, ha a következők egyike teljesül: valaki gólt dob, ha egy szabálytalanságot büntetni kell, tisztességtelen előnyszerzés esetén, ha feldobás következik, ha vérző játékos van a pályán, bizonyos körülmények, a felszerelésben vagy a talaj állapotában beállt változás miatt, játékosok esetén rossz magaviselet illetve zavarkeltés esetén, az első félidő végén. Az időkérést a játékvezető a 3.1 b pontnak megfelelően adminisztrálja. Ha vérző játékos van a pályán, a játékosnak azonnal el kell hagynia a pályát, és nem térhet vissza addig, amíg a vérzés el nem áll, a sebet le nem kezelik, és a vért el nem távolítják. Ha a 2.4-es pontnak megfelelően kijelöltek egy időmérőt, aki a mérkőzés folyamán a játékvezető jelzéseire leállította az órát, akkor mindkét félidő végét is az időmérő fogja jelezni. A játékot be kell fejezni, ha a következők egyike teljesül: a teljes játékidő végén, a talajban, eszközökben, vagy a játékosokban beállt valamilyen változás, illetve rossz magaviselet vagy külső behatás esetén, mely a játék folytatását nem teszi lehetővé. f Fel kell lépnie a játékosok, az edzők, a cserejátékosok, és a csapathoz tartozó további személyek rossz magaviselete esetén Rossz magaviselet esetén a játékvezető bármelyik, a csapathoz tartozó személyt hivatalosan figyelmeztetheti (sárga lap), vagy a kérdéses személyt leküldheti a játéktérről (piros lap). Rossz magaviseletnek számít: egy ellenfél megrúgása, megütése, lökdösése vagy szándékos földre vitele, a szabályok ismételt megszegése, különösképpen figyelmeztetés után, dobás során az állvány szándékos mozgatása, a szóbeli sértegetés, bárkinek is címezzék, a játékvezető szabályismeretének kétségbe vonása, a pálya elhagyása a játékvezető beleegyezése nélkül, időkérés után a pozíciók újbóli felvétele folyamán történő időhúzás és játékvezető cseréről történő nem értesítése. Rossz magaviseletnek számít, ha a két csapat együtt késlelteti a játékot. (Lásd a 3.6 g pontot.) Amennyiben a játékvezető ezt a fajta játékot észreveszi, figyelmeztetnie kell mindkét csapat kapitányát. Ha a játékvezetői figyelmeztetés után is mindkét csapat folytatja korábbi játékát, akkor a játékvezető a mérkőzést lefújhatja. A játékvezető minden sportszerűtlen lépést rossz magaviseletnek tekinthet. Például a játékvezetőnek szóló illetlen felhívásokat vagy látványos, sértő mozdulatokat. A mérkőzés során a játékvezető hivatalos figyelmeztetés során a kérdéses játékosnak, edzőnek, cserejátékosnak vagy valamelyik, a csapathoz tartozó személynek sárga lapot mutat fel. A játékvezető, ha le akar valakit küldeni a pályától piros lapot mutat föl. Egy játékos súlyos szabálysértés esetén küldhető le a pályáról. Minden formájú súlyos szabálysértés azonnal 10

piros lappal büntetendő, és nem számít, hogy a játékosnak volt-e előtte sárga lapja vagy sem. A piros lapot kapott játékosnak el kell hagyni a játékteret (1.1-es pont). Az érintett játékos eldöntheti, hogy teljesen elhagyja a játékteret, vagy a nézőknek fenntartott helyre ül. Ha az adott játékos, vagy személy, aki már kapott egy sárga lapot, második alkalommal is megengedhetetlenül viselkedik, akkor a játéktérről le kell küldeni. Ebben az esetben a játékvezetőnek előbb egy sárga lapot, majd közvetlenül ezután egy piros lapot kell felmutatnia. Az adott verseny szabályzata előírhatja, hogy a játékvezető hatásköre mettől meddig tartson bizonyos - lappal büntetendő - szabályszegésekre és rossz magaviseletre értendően. Hivatalos IKF mérkőzéseken ez az idő a mérkőzésének jegyzőkönyvének beadásától (amely tartalmazza, mely játékosok játszanak majd, és melyek lesznek cserék) annak a játékvezető és a csapatkapitány által történő aláírásáig tart Ha a rossz magaviselet a félidei szünetben történik, amikor már a játékosok elhagyták a pályát, akkor a sárga vagy piros lapot fel kell mutatni az adott játékosnak, edzőnek, cserejátékosnak vagy a csapathoz tartozó személynek az adott pillanatban, és mindkét csapat edzőjét értesíteni kell a második félidő kezdete előtt. Ha a rossz magaviselet a mérkőzés lefújása után történik és a játékvezető intézkedni szeretne, akkor nem fog lapot felmutatni. Azonban az érintett játékost és mindkét csapat a csapatkapitányát és edzőjét értesíteni kell a történtekről. Az az edző vagy cserejátékos, aki piros lapot kapott a továbbiakban nem léphet pályára, és nem ülhet a cseréknek fenntartott padon sem. A versenyszabályzat előírhatja, vagy megengedheti, hogy a játékvezetőnek ne kelljen sárga és/vagy piros lapot használnia a játékos hivatalos figyelmeztetésekor vagy kiállításakor. Ennek feltétele, hogy a játékosok adott kor alattiak legyenek. A fent említett hivatalos figyelmeztetésen kívül a játékvezető nem hivatalos figyelmeztetést is használhat annak érdekében, hogy egy játékos, edző, cserejátékos vagy bármely más, a csapathoz tartozó személy változtasson játékán vagy magaviseletén Ha a mérkőzés alatt komoly szabálytalanság történik, mint például egy erőszakos fizikai támadás, akkor az érintett személyt azonnal ki kell küldeni a játéktérről. A játékvezető utasíthatja az edzőt, hogy az engedélye nélkül a mérkőzés hátralévő részében nem hagyhatja el a cserepadot, g Felléphet a közönség zavarkeltése ellen Figyelmeztetheti, vagy eltávolíthatja a közönséget, vagy érvénytelenítheti, illetve befejezheti a mérkőzést Amennyiben a nézők közbeszólásai zavaróak, akkor a játékvezetőnek a hazai csapat kapitányán vagy képviselőjén keresztül kell a közönséget ennek megszűntetésére felszólítania. Ennek megismétlődése során a játékvezető, ha a körülmények ezt szükségessé teszik, a játékvezető elnapolhatja, vagy lefújhatja mérkőzést. 2.4 Időmérő és eredményjelző személy a Ha lehetséges időmérőt kell kinevezni Az időmérő feladata, a játékvezető figyelmeztetése minden félidő vége előtt, kivéve, ha a mérkőzés szabályzat külön előírja, hogy az időmérő felelőssége legyen a mérkőzés időbeosztásának követése. A játékvezető feladata ellenőrizni, hogy az órát megállították, majd újból elindították-e a megfelelő időben. A asszisztens játékvezető is lehet időmérő. b Ha lehetséges eredményjelző személyt kell kinevezni 11

A eredményjelző személy feladata a mérkőzés pontjainak számlálása, és ennek rögzítése. Előírható továbbá az is, hogy az időkérések és a cserék az eredményjelző személyen keresztül történjenek. c Ha a játék megállt, az időmérő hangjelzéssel szólhat a játékvezetőnek, hogy valamelyik csapat időt kérne vagy, játékost cserélne Ha az időkérés vagy játékos cseréjének jelzésére az időmérő hangjelzést használ, akkor erre a célra csipogót, csengőt vagy kürtöt kell használnia. A használt hangjelzés semmiképpen sem lehet a játékvezetői síphoz hasonló, azzal összekeverhető. A eredményjelző személynek külön jelzést kell alkalmazni az időkérésre vagy a csereszándékra is. 2.5 Asszisztens játékvezető Minden mérkőzésen van egy asszisztens játékvezető, akinek feladata a játék során a játékvezető segítése. A asszisztens játékvezetőnél egy zászló kell, hogy legyen, melyet a játékvezető figyelmének felhívására használ, ha a labda elhagyja a pályát, vagy ha közelében valamilyen szabálytalanság történik. A játékvezető megkérheti az asszisztens játékvezetőt, hogy további, előre megállapított esetekben is segítse őt. A játékvezető közli az asszisztens játékvezetővel, hogy hova álljon. A mérkőzés alatt az asszisztens játékvezetőnek a játéktéren (1.1-es pont), de a pályán kívül kell elhelyezkednie. Az asszisztens játékvezető a játékvezető engedélye után rövid ideig beléphet a pályára. A játékvezető az asszisztens játékvezetőt visszaléptetheti és ha lehetséges egy másik asszisztens játékvezetőt kérhet fel a feladat ellátására. A versenyszabályzat elhagyhatja az asszisztens játékvezető használatát. Az asszisztens játékvezetőnek lehetőség szerint a játékvezetőhöz hasonló öltözetben kell pályára lépnie. (1.6-os pont) A versenyszabályzat előírhat a használt zászlón kívüli kommunikációt is a játékvezető és az asszisztens játékvezető között. (Például: mikrofon és fülhallgató, vagy zászlóba épített csipogó, stb.). Kétséges esetben a játékvezető kikérheti az asszisztens játékvezető véleményét, és ez alapján hozhatja meg döntését. Az asszisztens játékvezető javaslatára a játékvezető megváltoztathatja korábbi döntését, ha még nem indította újra a játékot. Az asszisztens játékvezetőre átruházható további feladatok: legyen ő az időmérő. (Lásd a 2.4-es pontot), felhívhatja a játékvezető figyelmét a játékosok, az edzők, a cserejátékosok vagy bármely más, a csapatokhoz tartozó személy rossz magaviseletére, felhívhatja a játékvezető figyelmét minden, a játékvezető látókörén kívül eső szabálytalanságra, felhívhatja a játékvezető figyelmét az edzők 2.2 b pontnak megfelelő kéréseire. 3. fejezet: A játék 3.1 Játékidő és időkérés a A játék hossza A játék és a félidő hosszát a mindenkori versenyszabályzat határozza meg. 12

A versenyszabályzat az előírtnál rövidebb játékidőt és félidőt is megadhat, ez fiatalabb játékosok esetén fordul elő. A normális játékhoz hozzá nem tartozó megállásokat nem kell beleszámítani a játékidőbe. (Ide tartozik: Időkérés, és a játékos csere is.) Ha a játékvezető úgy gondolja, akkor bármilyen, az első vagy a második félidőben a 3.6 g pont szerinti szabálytalanságot vagy bármilyen külső behatást (ide értve a sérülések kezelését is) játékidőn kívüli késleltetésnek tekinthet, és az adott félidő hosszát ennek megfelelően megnyújthatja. Ha kijelöltek időmérőt a 2.4-es pontban leírtak alapján, akkor az ő jelzésére ér véget minden félidő nem a játékvezető sípszavára. Ezenfelül a szabályok előírhatják, hogy minden félidő utolsó két percében, a mérkőzés idejét mérő órát le kell állítani a játékvezető minden egyes ezt jelző sípszavára. Amikor a játékvezető a mérkőzést újraindítja, akkor az órának is el kell indulnia (kivéve büntetődobás esetén). Büntető dobás esetén az órát újra kell indítani: pontszerzést követően középkezdéskor, kihagyott büntetődobást követően a labdának bármely játékos által történő megérintésekor. b Időkérés Az időkérés 60 másodperces szünetet jelent a játékban. A mérkőzés alatt mindkét csapatnak joga van időt kérni, csapatonként legfeljebb kétszer. A versenyszabályzat módosíthatja a csapatok időkérést, így megegyezés alapján ez kettőnél több is lehet. A szabályzatban további, a játék szintjére és korcsoportokra vonatkozó megkötések is szerepelhetnek az időkérés jogának használatára vonatkozóan. Az időkérést az edzőnek kell bejelentenie a játékvezető felé kivéve, ha versenyszabályzatban foglaltak szerint ezt a góljelezőn keresztül kell megtenni. Az edző az időkérést egy T-betűt formáló karjelzéssel is megerősíti a játékvezető felé. A játékvezető egyidejű T-jelzéssel és sípszóval tudatja az időkérés kezdetét. A játékvezető 45 másodperccel az időkérés vége előtt sípszóval jelzi, hogy mindkét csapat foglalja el időkérés előtti helyzetét. A játékot 60 másodperccel az időkérés után újra kell indítani. Egy időkérést a játék újraindítása zárja le. Az újraindítás előtt nem lehet időt kérni, csak miután egy időkérés után már egyszer újraindult a játék. Időkérés után, a játékot újraindítják, úgy mintha semmilyen jellegű időkimaradás nem történt volna. c Játékos cseréje A csere nem tartozik bele a játékidőbe. Amint a játékvezető tudomást szerzett az edző csereszándékáról a játékidőt le kell állítani. Amint a játékvezető sípszóval jelzi a játék újraindítását az órának is el kell indulnia. Piros lap esetén csak akkor kell leállítani az időt, ha az edző cserét kér a játékos helyére. 3.2 Gólok a Pontszerzés A c pont alatti eseteket kivéve egy csapat góllal pontot szerez ha, a labdafelülről, teljes terjedelmével átesik az adott csapat támadó térfelén lévő korfon, a labda biztosan átesett volna a korfon, de egy védő azt alulról visszalökte. A saját koráson átdobott labda az ellenfél góljának számít. 13

b Gól szabálytalanság esetén A c pontban foglaltaktól eltekintve, a gól akkor is érvényes, ha a játékvezető korábban valamilyen védőoldali szabálytalanság miatt sípjába fújt, és a labda a sípszó megkezdésekor már elhagyta a támadó játékos kezét, és azt egy védő játékos sem érintette. c Érvénytelen gól A játékvezető nem adja meg a gólt, ha ő sípszóval, vagy az eredményjelző berendezés a kürtjével az első vagy a második félidő végét jelezte, szabálytalanságot észlelt a támadó csapat részéről, mielőtt a labda a korfon átesett volna, a labdát a támadó csapat védekező térfeléről vagy közvetlenül szabaddobásból vagy újrakezdésből dobták át a korfon, észlelte, hogy a támadó csapat a gólt megelőzően jutott tisztességtelen előnyhöz, a labda először alulról haladt át a korfon, majd úgy esett vissza. A játékvezető akkor is érvényteleníthet egy gólt, ha szabálytalanságot észlelt, de csak azután fújt a sípba miután a labda már átesett a korfon. d A több gólt szerző csapat nyeri meg a játékot 3.3 Felállás a Döntés a felállásról Az aktuális játékszabályzat dönt arról, hogy melyik csapattal melyik korfra fog támadni az első félidőben. Ezután a csapatok, szintén a játékszabályzatnak megfelelően, elhelyezik játékosaikat a két térfélen. Versenyszabályzat vagy bármilyen erre vonatkozó iránymutatás hiányában, mindkét csapat tájékoztatja a játékvezetőt, hogy mely játékosi fogják kezdeni a támadást, majd pénzfeldobással döntik el, hogy melyik csapat kezd és melyik korfra támadnak az első féidőben. IKF mérkőzések esetén pénzfeldobással dől el, hogy az első félidőben melyik csapat támad először, melyik korfra. Barátságos mérkőzések esetén a hazai csapat dönt. IKF mérkőzések esetén minden csapatnak előre kell közölnie a játékvezetővel, hogy mely játékosok lesznek az első támadó zónában, melyek lesznek az első védelmi zónában, melyek lesznek a cserék. Ha nem történt előzetes egyeztetés, ugyanezen szabályok érvényesek a barátságos mérkőzésekre is. b Ha mindkét csapat hiányosan áll pályára, akkor a nem kezdő csapat kapitányának úgy kell elhelyeznie a játékosokat, hogy a lehető legkevesebb játékos maradjon ellenfél nélkül. Változás a felállásban A felállás a mérkőzés végig állandó a játék folyamán, kivéve a 2.1 b pontban foglaltak esetében. 3.4 Térfél- és zónacsere Minden második gól után a játékosok szerepet váltanak: a támadók védekezni kezdenek, a védők pedig támadni. Ezt, a játékosok zónacserével érik el. Félidőben csak térfélcsere van, szerepcsere nincs. 14

A versenyszabályok ettől eltérően is rendelkezhetnek, például fiatal játékosok mérkőzésein, amikor egy félidő jelentősen rövidebb is lehet. 3.5 Középkezdés Középkezdéskor a játékszabályzatban megadott csapat kezd (ha pénzfeldobással dőlt el, akkor a nyertes csapat kezd), félidő után a másik, az első félidőben, nem kezdő csapat kezd, mindig a gólt elszenvedő csapat kezd. A középkezdést egy támadó játékos kezdi a saját térfeléről, a középponthoz közel. A középkezdésre ugyanazok a megkötések vonatkoznak, mint az újraindításra. (lásd 3.9-es pont) IKF mérkőzéseken a pénzfeldobást megnyerő csapaté a jog az első középkezdéshez. Barátságos mérkőzések esetén a hazai csapaté ez a jog. 3.6 Szabálytalanságok A szabálytalanságokat a szerint különböztetjük meg, hogy a szabálytalanságot a védő vagy a támadó játékos követi el. a c d Védő játékosok által elkövetett szabálytalanságok: enyhe szabálytalanságok büntetés: újraindítás 1. technikai szabálytalanságok (lépéshiba, labda lábbal való érintése, vagy időhúzás), 2. fizikai szabálytalanságok, melyek nem a támadás megszakítására irányulnak és nem járnak durvább kontaktussal. b súlyos szabálytalanságok büntetés: szabaddobás 1. fizikai szabálytalanságok, melyek durvább kontaktussal járnak (labda kiütése az ellenfél kezéből, lökés, ellenfél visszahúzása és feltartása), 2. szabálytalanságok, melyek a támadás megszakítására irányulnak, vagy a támadás megszakítását eredményezik. szabálytalanságok, melyek ismétlődően szabálytalanul hátráltatják a támadást büntetés: büntető dobás az ellenfél csapatnak nagy súlyos szabálytalanságok, melyek eredménye a gól szerzés meghiúsulása büntetés: büntető dobás a másik csapatnak a b Támadó játékosok által elkövetett szabálytalanságok: enyhe szabálytalanságok büntetés: újraindítás, nagyon súlyos szabálytalanságok, melyek eredménye a másik térfélen lévő csapat gólszerzési lehetőségének meghiúsulása büntetés: büntető dobás az ellenfél csapatnak. Esetenként, a játékszabályzat megkülönböztethet enyhe és súlyos szabályokat védők esetén, illetve tekintettel lehet a játék szintjére vagy a játékosok életkorára. Ha a játék aktuális játékszabályzata nem különböztet meg védők által elkövetett súlyos és enyhe szabálytalanságot, akkor minden szabálytalanság súlyosnak számít és a szabaddobást a szabálytalanság helyéről kell dobni. Ha az adott szabálytalanság egy játékos ellen irányult (3.6 h, i, j, k, l, és esetenként m pont) akkor a szabaddobást arról a pontról kell elvégezni, ahol ez a játékos állt. A játék során tilos: a A labdát lábbal érinteni Támadó esetén, újraindítás, míg védő estén, ha a lábbal érintés nem szándékos, szintén újraindítás a büntetés. 15

Ha a védő szándékosan ér lábbal a labdához, és ebből előnye származik, vagy a másik fél támadása meghiúsul, a büntetés szabaddobás. b A labdát ököllel érinteni Támadó estén, újraindítás, míg védő esetén szabaddobás a büntetés. Minden ököllel történő labdaérintés büntetendő, még akkor is, ha a játékos csuklója ért a labdához. c Szabálytalan labdabirtoklás (a labda birtoklása, elkapása, megérintése, amennyiben ezzel egyidejűleg a játékosnak a lábfején kívül bármely más testrésze érintkezik a talajjal) A szabálytalanság minden esetben újraindítással büntetendő. Ha a labdát birtokló játékos a talajra esik, úgy ő az elesést követően a labdával felállhat, illetve fekvő helyzetből is megjátszhatja a labdát. d Futni a labdával (Lépéshiba) Labdával való helyváltoztatás, a következő három esetben lehetséges: 1. Amikor a labda megszerzésekor a játékos álló helyzetben van Ebben az esetben egyik lábát tetszése szerint mozgathatja, amennyiben a másik lába a helyén marad ( sarkazás ). A másik lábon való megfordulás is engedélyezett. Álló helyzetből indulva a játékos nem mozgathatja az egyik lábát, ha utána a másikat is felemeli, mielőtt a labda elhagyja a kezét, különösen gólszerzési kísérlet esetén. Ugrani szabad, amennyiben az ugró játékos az egyébként helyben maradó lábra érkezik meg. Ha az ugrást követően még mindig a játékosnál van a labda, és a kiinduló helyzetétől távolabb ér földet, akkor ezt szabálytalan futásnak (lépésnek) kell tekinteni. 2. Amikor a labda megszerzésekor a játékos fut vagy ugrik, és először megáll, mielőtt tovább adná, vagy korfra dobná a labdát. Elvárás, hogy a játékos a labda megszerzését követően azonnal és teljes mértékben próbáljon megállni. Miután megállt az 1. pont szabályai vonatkoznak rá 3. Amikor a labda megszerzésekor a játékos fut vagy ugrik, majd tovább adja vagy korfra dobja a labdát mielőtt megállt volna. Szabálytalan, ha a játékos még akkor is birtokolja a labdát, amikor a labda megszerzésétől számítva harmadszor is a talajra helyezi a lábát. A játékvezetőnek figyelnie kell a labdát birtokló játékos mozgását. A szabály szempontjából a játékos mozgásának iránya nem számít. Megszegésének büntetése újraindítás. Ha egy játékos álló helyzetből távolra kíséri meg eldobni a labdát, ez esetben előreléphet az egyik lábával, és még azelőtt felemelheti a helyben maradó lábát, mielőtt a labda elhagyná a kezét. A játékost nem kell büntetni, ha egy be nem fejezett dobás során egy kicsit halad a pályán. Annak megítélésekor, hogy a játékos mindent megtett-e a megállás, stb. érdekében a játékvezetőnek figyelembe kell vennie a pálya állapotát és a játékos sebességét és technikai képességeit. Ha a játékos úgy kapja meg a labdát, hogy nyilvánvalóan érintkezik a talajjal, akkor ezt az érintkezést kell az első labda birtoklása során történt talajérintésnek tekinteni. e Szóló játék Az összjáték szándékos elkerülése, amikor a labdát birtokló játékos a pozícióját egy másik játékos segítsége nélkül próbálja megváltoztatni. 16

A szóló játék nem büntethető, ha a játékos észrevehetően nem változtatott helyzetén, az összjáték elkerülése nem volt tudatos. A szóló játék büntetése újraindítás. Példák a szóló játékra: A játékos: Eldobja a labdát annak érdekében, hogy azt máshol fogja majd meg. Ez akkor is tilos, ha a labdát egy másik játékosnak vagy az állványnak dobja. Ha viszont a játékos egy másik játékosnak próbál passzolni, de a másiknak nem sikerül a labdát elkapni, akkor az első játékos újra megfoghatja a labdát. Pattogtatva vezeti a labdát. Esetek, amikor nem beszélünk szóló játékról: Nem beszélünk szóló játékról, ha a kérdéses játékos helyzete nem változott; például az egy helyben álló játékos a labdát egyik kezéből a másikba átveszi, vagy azt lepattintja, majd megfogja. Ha a játékos mozog, akkor az a kérdés, hogy szándékosan kerülte-e el az összjátékot. A labda pattogtatása nem büntetendő, ha a labdát nem lehet azonnal megfogni. Ha viszont a labdát korábban meg lehetett volna fogni, akkor a labda vezetése, majd megfogása tiltott. A labda vezetése akkor is tilos, ha ezzel annak későbbi megfogását segítik elő. Gyakran előfordul, hogy két ellenfél ugrálva vagy lehajolva, futva verseng a labdáért. Ha az egyik játékosnak elegendő előnye van, akkor az esetek többségében gyorsan meg fogja szerezni a labdát. Ha ez az előny nem elegendő, akkor megengedett, hogy a labdát neki kedvezőbb irányba üsse, hogy meg tudja fogni. A játékosnak az így megszerzett pozícióból megengedett a rádobás. Az ilyen párbajokban könnyen előfordulhat, hogy a labdához valaki egymás után többször is hozzá ér mielőtt azt végül megfogná. Ez teljes mértékben szabályos. Hasonló helyzet állhat elő a térfél szélén, ha a játékos a labdát zónáján belül próbálja tartani. A játékvezetőnek ilyen esetekben csak akkor kell a sípjába fújnia, ha úgy gondolja, hogy a labdát korábban is meg lehetett volna fogni. Ilyen esetben a játékvezetőnek figyelembe kell vennie a játékosok technikai képességeit is. Minél jobb egy játékos, annál korábban gondolhatjuk, hogy az összjátékot szándékosan kerülte el. f A labda saját csapattársnak történő kézből-kézbe adása A labda kézből-kézbe adása azt jelenti, hogy a labda anélkül kerül az egyik játékostól a másikhoz, hogy az szabadon repült volna a levegőben vagy gurult volna a földön. Büntetése újraindítás. Ha egy csapat két játékosa közel ugyanabban a pillanatban kapja el a labdát, majd egyikük elengedi azt, az sohase tekinthető a szabály megszegésének. g Időhúzás Példák időhúzásra: 1. passzolás előtt túl sokáig várni, 2. a labdát messzire a pályán kívülre eldobni vagy a labdába a játék leállítása során belerúgni, 3. a labdát a támadó térfélről a védekező térfélre visszajátszani, kivéve, ha ezzel egy támadást készítenek elő, 4. játékos cseréje, zónacsere vagy időkérés utáni felálláskor időt húzni, 5. túlzott passzolgatással késleltetni a labda átjuttatását a támadó térfélre, 6. túlzott passzolgatás, ha annak célja nem a dobóhelyzet kialakítása, 7. szándékosan mellőzni a tiszta dobóhelyzetek kihasználását. 8. a labdát a combok közé helyezni és ott tartani. 17

A játékvezetőknek időhúzás megállapítása során figyelembe kell venniük a következő szempontokat: a játékosok technikai felkészültségét, mint a 3.6 d és e pontokban, a mérkőzés állapotát és eredményét, annak mértékét, hogy az ellenfél mennyire igyekszik a dobóhelyzeteket megakadályozni, vagy a labdát megszerezni. Eszerint a játékvezetőnek nem kell azonnal jeleznie, és megállítania a játékot, ha egy szoros mérkőzés végén a nyerésre álló csapat nagyobb körültekintéssel, kevesebb kockázatvállalással játszik. Ugyanebben a szellemben a játékvezető adhat időt a támadó csapatnak, hogy a védők stratégiáját kiismerjék, ha azok ellenfeleiket a dobóhelyzetek elvégzésére ösztönzik azáltal, hogy kevésbé aktívnak mutatkoznak az ellenfél zavarásában és az emberfogásban, ezzel felvállalva egy gól esélyét, abban a reményben, hogy egy sikertelen korfra dobással nő a labda megszerzésének esélye. Ugyanakkor egyik esetben sem szabad hagyni, hogy a játék kizárólag a labda megtartására irányuljon. A támadó csapat játékában a dobóhelyzetek megvalósítására és kihasználására irányuló tevékenységnek felismerhetőnek kell lenni. Ha mindkét csapat döntetlen eredmény mellett több kör óta húzza az időt, vagy úgy tűnik, hogy elfogadják a mérkőzés állását, annak megváltoztatására irányuló szándék nélkül, akkor a játékvezető figyelmezteti a csapatkapitányokat. Közli velük, hogy az alkalmazott játék helytelen, és ha folytatják, akkor a játékot a 2.3 f pont szerint meg fogja állítani. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha mindkét csapat elégedett a mérkőzésen elért pontszámmal, és úgy gondolják, hogy az számukra előnyös. Az indokolatlan időhúzás újraindítással büntethető. h Kiütni, kivenni vagy kilökni az ellenfél kezéből a labdát A szabálytalanság elkövetésének a feltétele, hogy az ellenfélnek a labdát megfelelően birtokolnia kellett. A labdabirtoklás megvalósulhat a labda egy vagy két kézzel történő megfogásával, vagy a labda tenyérrel vagy ujjal való tartásával. Támadó játékos általi elkövetése esetén a büntetése újraindítás. Védő játékos általi elkövetése esetén a büntetése újraindítás, azonban ha a szabálytalanság súlyos, akkor a büntetése szabaddobás. i Az ellenfél lökése, visszahúzása, feltartása Az ellenfél szabad mozgásának minden jellegű akadályozása büntetendő, függetlenül attól, hogy az szándékos-e vagy sem. Az ellenfél ilyen szabálytalan akadályozását minden esetben büntetni kell függetlenül attól, hogy a sértett játékos birtokolja-e a labdát, illetve attól hogy a labda egyáltalán az adott térfélen van-e. Ez a szabály nem kényszeríti a játékost arra, hogy utat adjon más játékosoknak, így minden játékos oda állhat, ahova csak szeretne. A játékost akkor kell megbüntetni, ha olyan hirtelen ugrik be egy másik játékos elé, hogy az összeütközés elkerülhetetlenné válik. Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A feltartás tiltása egyenes következménye annak, hogy a korfball nem az erő, hanem az ügyesség sportja. Példák a szabálytalan akadályozásra: lökés, fellökés, ugrás után a földön álló emberre ráesni, megakadályozni, hogy az ellenfél felálljon, vagy felugorjon, 18

ugró játékos útjába állni, egy közeledő vagy passzoló ellenfél irányában kinyújtani a kart vagy a lábat, és ezáltal rákényszeríteni az ellenfelet arra, hogy hosszabb utat járjon be a játékos megkerülésére. A kar vagy a lábak kinyújtása nem jelenti feltétlenül a mozgó ellenfél akadályozását. A szabálytalanság akkor következik be, ha az ellenfélnek hosszabb utat kell választania, hogy elkerülje a játékos lábát vagy karját. A játékos a közeledő ellenfél útjába állhat, amennyiben karjainak vagy lábának kinyújtásával nem kényszeríti az ellenfelet a szükségesnél hosszabb út választására az összeütközés elkerülése érdekében, nem ugrik olyan gyorsan az ellenfél útjába, hogy az összeütközés elkerülhetetlenné válik. A fenti szabályok ismétlődő áthágása a 3.11 a pontjának B alpontjában leírtak szerint büntetődobást eredményez. A másik oldalról viszont a támadónak meg kell próbálni a védővel való összeütközést elkerülni. Ha a támadó azért megy neki a védőnek, hogy kibillentse egyensúlyából, vagy, ha karjaival vagy vállával kilöki a védekező pozícióból, akkor a támadó követ el szabálytalanságot a 3.6 i pont szerint. Ha egy játékos nem tudja követni ellenfelét, mert egy másik ellenfele elállja az útját, akkor a második ellenfél szegi meg 3.6 i szabályt (feltartás). Gyakran előfordul, hogy két játékos a labdáért vívott harcban egymáshoz ér. Az ilyen érintkezést csak akkor kell büntetni, ha szándékosságból vagy feltartásból ered. Ilyen esetben a játékvezetőnek kell eldöntenie, hogy kit büntet. Ez lehet egyaránt az a játékos, akinek a labdát passzolták vagy az ellenfél, aki megpróbált közbelépni. Az úgynevezett vonalon ugrás -t, vagyis a pályát jelölő vonalak feletti átugrást csak akkor kell büntetni, ha az ellenfél gátolva volt testének szabad használatában. Nem történik szabálytalanság, ha a védő a labdát azelőtt érinti meg, mielőtt az a támadó játékos kartávolságán belül érne. Ezzel ellentétben viszont szabálytalanság történik, ha a védő a támadó mellett vagy mögött állva a támadóra dől, őt akadályozza a labda megszerzésében, és így a védő megérinti a labdát. A labda ugrás közbeni elkapását csak akkor kell büntetni, ha a fizikai érintkezés fellökést vagy ráugrást eredményez. j Az ellenfél túlzott akadályozása Egy játékos az ellenfél játékosnak a labda meghatározott irányba történő eldobását oly módon zavarhatja, hogy a zavarás eredményeként a labdát az ellenfél játékos az ő kezébe vagy karjába dobja. Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A zavarás csak annyiban engedélyezett, amennyiben az a labdának a dobójátékos által a kívánt irányba történő szabadon eldobását akadályozza. Megengedettek továbbá azok a mozdulatok, amelyek hatására a labdát birtokló játékos a labdát a zavaró játékos kezébe vagy karjaiba dobja vagy lehetővé teszik, hogy a labda eldobását megzavarja. A zavaró játékos megállíthatja a labdát úgy, hogy karját a labda útjába rakja, de nem zavarhatja ellenfelét azzal, hogy a labda helyett annak karját állítja meg, nem csaphatja le a labdát vagy a dobó kezet, így a zavaró kéz vagy kar nem mozoghat a labda irányába az érintkezés pillanatában. Az ellenfél váratlan mozdulatai gyakran vezetnek a játékos szabad mozgásának korlátozásához. Ezeket az alkalmakat nem kell büntetni, amennyiben az ellenfél azonnal megpróbálja a játékos szabad mozgását lehetővé tenni. Abban az esetben nincsen szabálytalanság, ha a zavaró játékos azután ér a labdához, hogy az elhagyta a dobó játékos kezét. Ha a dobó játékos kezei közt érinti meg a labdát, akkor nem történik 19

szabálytalanság, ha a játékos kezei nyugalomban vannak. Ellenben szabálytalanság történik, ha a karok a labda felé mozognak, miközben azt megpróbálják eldobni. Ha az érintkezés enyhe és a passzt ez nem érintette kedvezőtlenül, akkor a játékvezető előnyszabályt alkalmazhat, és továbbengedheti a játékot. Határozott és szigorú fellépés szükséges minden olyan esetben, amikor az akadályozás ütéssé vagy bántalmazássá fajul, még abban az esetben is, ha a dobó játékosnak sikerül eldobnia a labdát. (Ha az akadályozás vagy bántalmazás ellenére is sikerült eldobni a labdát, a játékvezető megvárhatja a dobás eredményét és csak azután figyelmeztetheti az elkövető játékost) k Ellenkező nemű játékos zavarása labdatovábbítás közben Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A szabályt csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a labdát birtokló játékos azt ténylegesen megpróbálja dobni. Minden olyan cselekvés, amely akadályozza a dobást zavarásnak minősül. A játékosok kartávolságán belül történő zavarás számít csak szabályszegésnek és zavarásnak. l Olyan játékost zavarása, akit már egy másik játékos is zavar Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással, védő által elkövetett szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A 3.6 k ponthoz hasonlóan ezt a szabályt is csak akkor kell alkalmazni, ha a labdát birtokló játékos a labdát megpróbálja eldobni. Minden olyan cselekvés, ami akadályozza a dobást, zavarásnak tekintendő. Ha két védő is zavarja a labdát birtokló játékost, a játékvezetőnek figyelnie kell, hogy az első zavaró védő eleget tesz-e a 3.6 n pont feltételeinek. Ha ennek eleget tesz, és a támadó korfra dob, akkor nincs szó a 3.6 l pont szerinti szabálytalanságról (lásd a 3.6 n pont magyarázatát). Ha az első zavaró játékos a 3.6 n pont feltételeinek nem tesz eleget, és a rádobás vagy egy dobóhelyzetben lévő játékos felé irányuló passz sikertelen lesz a zavaró játékosok miatt, akkor büntetődobást kell ítélni. m A saját zónán kívüli játék Büntetése újraindítás. Egy játékos zónán kívül kerül, ha megérinti az oldalvonalat, a középvonalat, a zónáján kívül a talajt, vagy, ha az előbb felsoroltak valamelyikéről ugrik fel. A saját zónán kívüli játék a labda érintésében, és az ellenfél zavarásában nyilvánulhat meg. Ha egy a zónáján kívül lévő játékos hozzáér a labdához, akkor a szabálytalanság helye az a pont, ahol a labdaérintés megtörtént. A vonalon álló játékos labdaérintéséről szóló szabály egyaránt vonatkozik a térfeleket elválasztó vonalra és a pálya határvonalaira A pályán kívüli labdaérintésről lásd a 3.7-es pontot. Szabálytalan zavarás esetén az újraindítást a 3.9 b pontnak megfelelően onnan kell elvégezni, ahol a zavarás történt. A következő megmozdulások a szabály áthágása nélkül megengedettek: a labdát elkapni vagy megérinteni, amikor az valamelyik vonal fölött van, feltéve, hogy a játékos saját zónájában áll, megérinteni a labdát a levegőben a saját zónáján kívül, amennyiben a saját zónájából ugrott a játékos, zavarni a másik zónában lévő ellenfelet, amennyiben a játékos a saját zónájában áll. n Fedett pozícióból korfra dobni Fedett dobásnak kell tekinteni, ha a zavaró védő minden következő feltételnek eleget tesz: 20