Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Dobány Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy alapozó ismereteket kíván nyújtani a litoszféra legfontosabb ásványtani és kőzettani fogalmairól, alapösszefüggéseiről, az ott zajló anyagfejlődési folyamatokról, majd a Föld és az élet fejlődéstörténetét tekinti át 2. A tantárgy tartalma: Ásványtan Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. A kristálytan alaptörvényei. A szögállandóság törvénye. A paraméter törvény. A zónatörvény. A kristályok szimmetriája. Fedési műveletek, szimmetriaelemek. A kristályok alapformái. Egyszerű kristályformák. Kristályrendszerek és kristályosztályok. A kristályok szabályos összenövése. Párhuzamos összenövés, ikerkristályok. Két különböző ásvány kristályainak szabályos összenövése. Kristálykémia. Kémiai kötések. A kristályrácsok osztályozása. Ionrácsok, atomrácsok, fémrácsok, molekularácsok. A kristálykémia alaptörvényei. Izomorfia vagy hasonló alakúság. Elegykristályképződés. Elemhelyettesítés. Polimorfia vagy többalakúság. Pszeudomorfózák, paramorfózák. Kristályfizika. Sűrűség, szilárdsági tulajdonságok. Rugalmasság, plasztikus deformáció, siklatás. Hasadás, törés, keménység. Fénytani tulajdonságok. Az ásványtani mikroszkóp. Az ásványok, ásványporok színe. Ritkább fényjelenségek. Mágneses tulajdonságok. Elektromos tulajdonságok. Piezoelektromosság, piroelektromosság. Radioaktív tulajdonságok. Rendszeres ásványtan. Az ásványok osztályai.
Kőzettan A kőzet fogalma, a kőzetek genetikai csoportjai. A magmás kőzetek A magmás kristályosodás szakaszai. A magma differenciációja, megszilárdulása. A likvidmagmás szakasz. Az előkristályosodás folyamat és az előkristályosodás ásványai. (Pirrhotin, pentlandit, kalkopirit, sperrilit, magnetit, ilmenit, kromit, apatit, gyémánt) A főkristályosodás. A Bowen-féle kiválási sor. A kőzetalkotó ásványok. (Olivin, rombos piroxének, monoklin piroxének, {diopszid, diallág, augit, egirin}, amfibolok {tremolit, aktinolit, hornblende, glaukofán}, csillámok {biotit, muszkovit}, földpátok {plagioklászföldpátok: anortit, bytownit, labradorit, andezin, oligoklász, albit}, káliföldpátok {ortoklász, mikroklin}, földpátpótlók {leucit, nefelin, szodalit}, kvarccsoport {kvarc és változatai: hegyikristály, máramarosi gyémánt, füstkvarc, morion, citrin, ametiszt, rózsakvarc, közönséges kvarc, kékkvarc, rostos kvarc, macskaszem, tigrisszem, sólyomszem, aventurinkvarc, kalcedonfélék: karneol, krizoprász, achát, ónix, szardonix, mohachát, mokkakő, dendritachát, jáspis, plazma, szarukő, tűzkő}, opálcsoport {nemesopál, harlekinopál, aranyopál, tűzopál, üvegopál, közönséges opál, tejopál, viaszopál, faopál, kovazsugorékok, kovaföldek} A magmás kőzetek. A magmás kőzetek fő kőzetalkotó ásványos összetétele, csoportosítása. A Streckeisen-diagram. A magmás kőzetek jellemzése. A mélységi magmás kőzetek (gránit, granodiorit, szienit, diorit, gabbró, peridotit). Kiömlési magmás kőzetek. (Riolit, dácit, trachit, andezit, bazalt.) Tufakőzetek (bomba, tömb, lapilli, por) Utómagmás szakasz. Pegmatitos fázis, pneumatolitos fázis és ásványaik (turmalincsoport, berill, smaragd, akvamarin, cirkon, monacit, rutil, korund, rubin, zafír, smirgel, uraninit, fluorit, ónkő, volframit, molibdenit, hematit) Hidrotermális szakasz (hipotermás, katatermás, mezotermás, epitermás, teletermás) A hidrotermás szakasz fontosabb ásványai (arany, ezüst, kalkozin, covellin, bornit, enargit, fakóércek, szfalerit, galenit, pirit, cinnabarit, antimonit, kalcit, sziderit, dolomit, barit, magnezit) Üledékes kőzetek Az üledékes kőzetek genetikája (aprózódás, mállás, szállítás, lerakódás vagy üledékképződés, kőzettéválás vagy diagenezis). Az üledékes kőzetek osztályozása.
Piroklasztitok. Törmelékes üledékes kőzetek. Pszefitek, pszammitok. (konglomerátum, breccsa, tillit, éleskavics, grauwacke, arkóza, homok, homokkő, aleurolit, lösz). Agyagkőzetek (kaolinit, montmorillonit, gibbsit, diaszpor, böhmit, alumogél, bauxit) Vegyi és szerves eredetű üledékes kőzetek. Vasas üledékek (mocsárérc, gyepvasérc, vivianit, vasas torlatok, vasoolit) Üledékes mangánkőzetek. Üledékes foszfátkőzetek (guano, csontbreccsa, vivianit, foszforit gumók, foszforit rétegek) Karbonátos kőzetek (mészkő, édesvízi mészkő, cseppkő, travertino, tavi kréta, réti mészkő, tengeri mészkő, oolitos mészkő, márga, mészmárga, agyagmárga, dolomit) Kovakőzetek (gejzirit, hidrokvarcit, limnokvarcit, kovaföld, radiolarit) Sókőzetek (magnéziumsók, káliumsók, kősó, gipsz, anhidrit, dolomit) Üledékes uránérctelepek. Szerves eredetű kőzetek (tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit, kőolaj, földgáz, olajpala) Metamorf kőzetek A metamorfózis fogalma, a metamorfózis jelenségének az osztályozása. A metamorfózis jelenségének a lehatárolása. A metamorfózis fő fizikai tényezői. A metamorf differenciáció. A víz szerepe a metamorf differenciációban. A lokális metamorfózis típusai: kontakt metamorfózis és diszlokációs metamorfózis (albitepidot-szaruszirtfácies, amfibol-szaruszirtfácies, káliföldpát-cordierit-szaruszirtfácies, csomós palák, foltos palák, kévés pala, milonit, kataklázit) Regionális metamorfózis: rétegterhelési metamorfózis, dinamotermális metamorfózis. A regionális metamorfózis kőzetei (nagyon kisfokú metamorfitok, kisfokú metamorfitok, közepes fokú metamorfitok, nagyfokú metamorfitok) A metamorf kőzetek általános jellemzése. A leggyakoribb metamorf kőzetek (agyagpala, fillit, kloritpala, talkpala, porfiroid, metabazalt, szerpentinit, csillámpala, gneiszgránit, kristályos mészkő, gneisz, amfibolit, eklogit) A Föld és az élet fejlődése A történeti földtan speciális kutatási módszerei. A környezeti viszonyok tanulmányozása, a környezeti viszonyok változásainak a felismerése. A kőzetek korának a meghatározása. Az őslények fosszilizálódása (őslénytani alapfogalmak). Az élet keletkezésére vonatkozó elméletek.
A prekambrium. Ősföldrajzi viszonyok. A prekambrium éghajlata. A prekambrium élővilága. A paleozóikum. Ősföldrajzi viszonyok (Kaledóniai-, Variszkuszi-, Urali-geoszinklinális, valamint az ősi pajzsok fejlődéstörténete). A paleozóikum éghajlata. A paleozóos élővilág fejlődéstörténete. A növényvilág (Adendrikum, Protodendrikum, Paleodendrikum, Mesodendrikum) Az állatvilág (gerinctelen állatvilág, gerinces állatvilág) A mezozóikum. Ősföldrajzi viszonyok. A mezozóikum éghajlata. A mezozóos élővilág fejlődéstörténete. Növényvilág (Mesodendrikum, Kainodendrikum) Az állatvilág (gerinctelen állatvilág, gerinces állatvilág) A kainozóikum. A harmadidőszak ősföldrajzi viszonyai. A harmadidőszak éghajlata. A harmadidőszaki élővilág fejlődéstörténete. A negyedidőszak időtartama és felosztása. A negyedidőszaki klímaváltozások lehetséges okai. Ősföldrajzi viszonyok. A negyedidőszaki élővilág fejlődéstörténete. Magyarország paleozóos képződményei. Magyarország mezozóos képződményei. Magyarország harmadidőszaki képződményei. Magyarország negyedidőszaki képződményei. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok Kollokviumi témakörök 1. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. A kristálytan alaptörvényei. A szögállandóság törvénye. A paraméter törvény. A zónatörvény. A kristályok szimmetriája. Fedési műveletek, szimmetriaelemek. 2. A kristályok szimmetriája. Fedési műveletek, szimmetriaelemek. A kristályok alapformái. Egyszerű kristályformák. Kristályrendszerek és kristályosztályok. 3. Kristálykémia. Kémiai kötések. A kristályrácsok osztályozása. Ionrácsok, atomrácsok, fémrácsok, molekularácsok. 4. Kristályfizika. Sűrűség, szilárdsági tulajdonságok. Rugalmasság, plasztikus deformáció, siklatás. Hasadás, törés, keménység. Fénytani tulajdonságok. Az ásványtani mikroszkóp. Az ásványok, ásványporok színe. Ritkább fényjelenségek. Mágneses tulajdonságok. Elektromos tulajdonságok. Piezoelektromosság, piroelektromosság. Radioaktív tulajdonságok. 5. A magmás kőzetek A magmás kristályosodás szakaszai. A magma differenciációja, megszilárdulása. A likvidmagmás szakasz. Az előkristályosodás folyamat és az előkristályosodás ásványai. 6. A főkristályosodás. A Bowen-féle kiválási sor. A kőzetalkotó ásványok. 7. A magmás kőzetek fő kőzetalkotó ásványos összetétele, csoportosítása. A Streckeisendiagram. A magmás kőzetek jellemzése.
8. A mélységi magmás kőzetek. Kiömlési magmás kőzetek. Tufakőzetek 9. Utómagmás szakasz. Pegmatitos fázis, pneumatolitos fázis és ásványaik Hidrotermális szakasz. A hidrotermás szakasz fontosabb ásványai 10. Az üledékes kőzetek genetikája (aprózódás, mállás, szállítás, lerakódás vagy üledékképződés, kőzettéválás vagy diagenezis). Az üledékes kőzetek osztályozása. 11. Piroklasztitok. Törmelékes üledékes kőzetek. Pszefitek, pszammitok. Agyagkőzetek Vegyi és szerves eredetű üledékes kőzetek. Vasas üledékek. Üledékes mangánkőzetek 12.Üledékes foszfátkőzetek. Karbonátos kőzetek. Kovakőzetek. Sókőzetek. Üledékes uránérctelepek. Szerves eredetű kőzetek 13. A metamorfózis fogalma, a metamorfózis jelenségének az osztályozása. A metamorfózis jelenségének a lehatárolása. A metamorfózis fő fizikai tényezői. A metamorf differenciáció. A víz szerepe a metamorf differenciációban 14. A lokális metamorfózis típusai: kontakt metamorfózis és diszlokációs metamorfózis Regionális metamorfózis: rétegterhelési metamorfózis, dinamotermális metamorfózis. 15. A metamorf kőzetek általános jellemzése. A leggyakoribb metamorf kőzetek 16. A történeti földtan speciális kutatási módszerei. A környezeti viszonyok tanulmányozása, a környezeti viszonyok változásainak a felismerése. A kőzetek korának a meghatározása. Az őslények fosszilizálódása (őslénytani alapfogalmak). 17. Az élet keletkezésére vonatkozó elméletek. 18. A prekambrium. Ősföldrajzi viszonyok. A prekambrium éghajlata. A prekambrium élővilága. 19. A paleozóikum. Ősföldrajzi viszonyok (Kaledóniai-, Variszkuszi-, Urali-geoszinklinális, valamint az ősi pajzsok fejlődéstörténete). A paleozóikum éghajlata. A paleozóos élővilág fejlődéstörténete. A növényvilág (Adendrikum, Protodendrikum, Paleodendrikum, Mesodendrikum) Az állatvilág (gerinctelen állatvilág, gerinces állatvilág) 20. A mezozóikum. Ősföldrajzi viszonyok. A mezozóikum éghajlata. A mezozóos élővilág fejlődéstörténete. Növényvilág (Mesodendrikum, Kainodendrikum). Az állatvilág (gerinctelen állatvilág, gerinces állatvilág) 21. A kainozóikum. A harmadidőszak ősföldrajzi viszonyai. A harmadidőszak éghajlata. A harmadidőszaki élővilág fejlődéstörténete. 22. A negyedidőszak időtartama és felosztása. A negyedidőszaki klímaváltozások lehetséges okai. Ősföldrajzi viszonyok. A negyedidőszaki élővilág fejlődéstörténete. 23. Magyarország paleozóos képződményei.
24. Magyarország mezozóos képződményei. 25. Magyarország harmad- és negyedidőszaki képződményei. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: - 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és /vagy irodalom jegyzéke: Báldi T: A történeti földtan alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. Bognár L.: Ásványhatározó. Gondolat, Budapest, 1987. Boros L. (szerk.): Általános természeti földrajzi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Géczy B.: Őslénytan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Karátson D. (szerk.): Pannon Enciklopédia Magyarország földje. Budapest, 2000. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönvkiadó, Budapest, 1984. Némedi Varga Z.: Általános és szerkezeti földtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Pápay L. Molnár S.: Ásványtani, kőzettani alapismeretek. Szeged, 1991. Paturi F. R.: A Föld krónikája. Officina Nova, Budapest, 1993. Pellant C.: Kőzetek és ásványok. Határozó kézikönyvek. 1993. Szederkényi T.: Ásvány és kőzettan. Szeged, 2001. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, ásvány- és kőzetgyűjtemények, ősmaradványok, földtani térképek stb.