ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE

Alsózsolca Város Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2 0 0 7. 2 0 1 2. 1

TARTALOM 1. Bevezetés... 3 2. Céljaink... 4 3. A komplex Esélyegyenlőségi Program... 5 4. Helyzetelemzés (Alsózsolca város általános helyzetképe)... 6 4.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői... 6 4.2. Társadalmi környezet, a népesség alakulása... 7 4.3. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői... 10 4.3.1. A roma népesség helyzete... 10 4.3.2. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők... 11 4.3.3. Idős korúak helyzete...hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4. Foglalkoztatási jellemzők... 13 4.5. Intézményi infrastruktúra... 14 4.5.1. Közoktatás... 14 4.5.2. A közművelődés... 14 4.5.3. Sport, egészséges életmód... 15 4.6. Szociális védelmi rendszer jellemzői... 15 4.7. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői... 16 5. Az Esélyegyenlőségi Program célja... 16 6. A program célkitűzéseiből adódó feladatok... 17 7. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések... 20 7.1. A Program érvényessége, hatálya... 20 7.2. A Program értékelése, felülvizsgálata... 20 7.3. A Program módosítása... 20 7.4. A Program nyilvánosságra hozatala... 21 Záradék... 21 2

1. Bevezetés Alsózsolca Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja és Terve a 2007. évben elkészített és elfogadott dokumentumra épül, kiegészítve és összedolgozva a 2012. évi adatokkal, változásokkal. Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint a Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. A 2003. évi CXXV. törvény 31. értelmében a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a helyi önkormányzatnak, valamint többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. Az esélyegyenlőségi program megléte feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. Az Európai Uniós, valamint a hazai elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, 3

az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Fentiek figyelembe vételével Alsózsolca Város Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. 2. Céljaink Alsózsolca Város Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. A Program készítése során kiemelt figyelmet fordítunk az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre; az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; 4

a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. 3. A komplex Esélyegyenlőségi Program Az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges intézkedéseket jelen stratégiai dokumentumban rögzítjük. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az általunk készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók összhangjáról. Az Esélyegyenlőségi Program első részében elkészítjük településünk helyzetelemzését, különös tekintettek a hátrányos helyzetű lakosság különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésére, a foglalkoztatási, szociális és oktatási mutatókra. A Program második részében készítjük el a települési intézkedési tervet a helyzetelemzésünkre építve. A komplex Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv részének célja az esetleges területi és oktatási szegregáció felszámolása, a hátrányos helyzetű lakosság képzettségi szintjének növelése, a hátrányos helyzetű aktív korúak foglalkoztatási és felnőttképzési programokban való részvételének elősegítése, valamint a fejlesztések révén a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. Az Intézkedési Terv tartalmazza a helyzetelemzés során feltárt valamennyi esélyegyenlőségi probléma kezelésére szóló intézkedést, a végrehajtás felelősét és határidejét. Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége; A gyermekek esélyegyenlősége A nők esélyegyenlősége Az idősek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők támogatása; Az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán az alábbi szektorokat vizsgáltuk, illetve terveztünk beavatkozásokat: egészségügy; demográfiai adatok azok változása; lakhatás (antiszegregáció); infrastruktúra; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; 5

közlekedés; környezet egészségügy; közoktatás; szociális rendszer, szociális ellátások; foglalkoztatás. További szempontok: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építése; az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzése (elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése területén fellelhető feladatok elvégzése érdekében); területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelés. figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezése kapcsán a valós probléma bemutatására, az egyenlőtlenségek leküzdésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv, program készítése. 4. Helyzetelemzés (Alsózsolca város általános helyzetképe) 4.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői Alsózsolca Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc várostól dél-keleti irányban 10 km távolságra fekvő település. Lakosainak : 5955 fő. Településünket a Muhi-Felsőzsolca 3606.sz. főútvonal szeli át. Az M3-as autópálya M30- as végponti lehajtója mindössze 4 km-re van városunktól. Ugyanakkor a Miskolc-Szerencs vasútvonal is településünkön halad át, ezáltal a város megközelíthetősége jó. Alsózsolca város a miskolci statisztikai kistérséghez tartozik. Alsózsolca lakossága kb. 1875 háztartásban él családi házakban, mintegy 60 család pedig lakótelepi összkomfortos tömblakásokban. A település roma lakosságának egy része (kb. 100 család) telepszerű környezetben az ún. Cigánytanyában lakik. A város több mint 725 éves történelmi múlttal rendelkezik. Az első írásos emlék szerint - mely 1281-ből való a település első birtokosa Ernye bán fia István volt, majd az 1500-as 6

években a Bánfalvi Bárius család birtokába került. Az 1600-as évek végén a Vay család lett a település birtokosa, akik a község gazdasági, kulturális fejlődésének meghatározói lettek. Alsózsolca az elmúlt évszázadok alatt óriási gazdasági, társadalmi átalakuláson ment keresztül. A település néhány évszázadon át mezőgazdasági jellegű volt. Az 1950-es években a környék kavicsvagyonára települve több építőipari üzem, gyár jött létre. Az ipari létesítmények adta munkalehetőségek, és Miskolc közelsége vonzották a távolabbi vidékeken élő embereket, egyre gyarapodott a település és a hozzátartozó intézményhálózat. Az elmúlt években a település arculata is sokat változott. Alsózsolca 90-es évek kezdeti megtorpanása után, viszonylag hamar talpra állt és az utóbbi években fejlődésnek indult. A nagyvállalatok átalakultak, megszűntek, illetve felváltották a kisebb vállalkozások, létrejött az Ipari park, szolgáltatások széles skálája munkalehetőséget biztosítva az itt élő lakosság számára. Ma városunkban kb. 260 vállalkozása, vállalkozó található. Alsózsolca településfejlesztési koncepciójában elsődleges prioritást élveznek az alábbiak: - a természeti-, táji értékek megőrzése és értéknövelő fejlesztése, kiegészítése - a község felszíni vízelvezetésének megnyugtató megoldása - a város népességmegtartó erejének növelése (munkahelyteremtés és lakásépítés feltételeinek biztosítása), intézményi ellátás javítása - iparfejlesztési, vállalkozásélénkítő programok kidolgozása - humán erőforrás program kidolgozása (szakképzési program, felkészülés az EU csatlakozás utáni pozíciókból adódó foglalkoztatási területeken) - intézményi infrastruktúra fejlesztése - kertvárosi lakóterületek megőrzése, új lakóterületek létrehozása - a zöldterületek növelése, közterületek felújítása, karbantartása, utcafásítás, virágosítás - környezetvédelmi koncepció készítése - települési értékvédelem 4.2. Társadalmi környezet, a népesség alakulása Alsózsolca legutóbbi népszámlálás adatai szerint átlagos képzettségi struktúrával rendelkezik. A kvalifikált munkások aránya jó, a középfokú végzettségűek aránya 41,9 %, a diplomások aránya 4,8 %. Az iskolai végzettségek megoszlását mutatják a következő adatok: 7

a) 8 általánost nem végzettek ffi nő összes népesség ISKOLAI VÉGZETTSÉGI ADATOK ffi nő összes roma fiú lány összes HHH gyermek ffi nő összes fogyatékkal élő 184 250 434 170 200 370 268 210 478 49 60 109 b) 8 általánost végzettek 519 612 1131 200 400 600 0 25 30 55 c) szakmunkás 1000 700 1700 175 75 250 67 70 137 /szakiskolai végzettség d) szakközép/technikus végzettség 200 300 500 20 10 30 40 60 100 e) gimnáziumi érettségi 80 220 300 4 3 7 23 27 50 f) egyetemi/főiskolai végzettség 103 185 288 1 2 3 3 7 10 A településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású emberek alkotják. Ezenkívül 2 szlovák is él a településen. (2001. évi népszámlálási adatok.) Valóságban a lakosság kb. 40 százaléka cigány származású (becsült adat), akik nagyobb része belterületen, az ú.n. cigánytanyá -n él, Cs-lakásokban. A lakóterület régebben nagyon rendezetlen, igénytelen volt, mára javult a helyzet, rendezettebb a terület. A város többi roma származású lakosa a város területén szórtan él, de jellemzőbben a Sajólád felőli városrészen. Régi, lakatlan, kiöregedett házakat vásárolnak leginkább. Új építkezések a 80-as években voltak elterjedtebbek. Az elvándorlás a város területén belül jellemzőbb, a romák lakta részekről költöznek el a lakosok a város más területeire. A városból történő elvándorlás nem nagyon jellemző, a fiatalok is maradnak, mert több munkalehetőség is adott a településen és környezetében: ipari park 10-15 céggel, kavicsbánya, Miskolcon, Felsőzsolcán. A foglalkozásokat nézve többnyire helyi üzemekben, gyárakban vállalkozásokban, alkalmazotti körben, szolgáltatásokban, kereskedelemben dolgoznak az itt lakók. A lakosság egy része Miskolcon dolgozik. Alsózsolca népessége az elmúlt években jelentősen nem változott. Település: Állandó lakónépesség 2007.01.01 2012.01.01 Népsűrűség ( fő/km2 ) Állandó lakónépesség Népsűrűség ( fő/km2 ) Állandó lakónépesség változása Népsűrűség változása fő (+) (-) ( fő/km2 ) Alsózsolca 6197 232 5955 226-242 6 A város korösszetételére jellemző adatok a következők (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 20,5 %-a 0-14 éves korosztály, - a lakosság 67,2 %-a 15-64 éves korosztály, - a 65 éven felüli lakosok aránya 12,1 %. 8

A demográfiai adatokat a következő táblázat részletesen mutatja: Összesen összes népesség Roma összes roma HHH gyermek összes HHH Fogyatékkal élő összes fogyatékkal férfi nő férfi nő fiú lány gyermek férfi nő élő Lakónépesség 2895 2988 5883 867 896 1763 268 210 478 207 254 461 Állandó népesség 2930 3025 5955 1019 688 1707 268 210 478 207 254 461 ebből a 0-2 évesek 108 102 210 87 60 147 12 6 18 0 0 0 a 3-5 évesek 115 110 225 70 65 135 56 43 99 0 0 0 a 6-14 évesek 424 366 790 350 124 474 97 77 174 52 60 112 a 15-18 évesek 197 180 377 100 77 177 103 84 187 6 8 14 a 19-24 évesek 254 271 525 80 50 130 8 12 20 a 25-44 évesek 870 801 1671 170 150 320 6 9 15 a 45-54 évesek 372 348 720 85 87 172 70 60 130 a 55-64 évesek 334 378 712 55 25 80 45 65 110 a 65 év felettiek 256 469 725 22 50 72 20 40 60 Az elmúlt években megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közművelődési szolgáltatások iránti igény, mely újabb nehéz feladatok elé állítja a településünk önkormányzatát. A településen a római katolikus vallás a legelterjedtebb, jelentős számban élnek reformátusok és a görög katolikus egyház hívei. Kisebb létszámban megtalálhatók metodista és evangélikus hívek is. A városunkban Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Lakhatás jellemzői: A rendszerváltást követően Alsózsolcán az önkormányzati bérlakások folyamatosan csökkent (privatizáció következtében), gyakorlatilag jelentéktelen a. A lakhatási körülményekre jellemző három övezeti típus: - családi házas - lakótelepi (60-as, 70-es években épültek) - telepszerű környezetben (roma). 9

Jelenlegi adatok alapján 1875 lakás van a településen, alacsony komfort fokozatú 205 lakás, önkormányzati bérlakás 2 db. 4.3. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 4.3.1. A roma népesség helyzete A KSH legutolsó, 2001-es népszámlálási adatai alapján Alsózsolcán a lakosság 15 %-a vallja magát roma származásúnak (kb. 1000 fő). Azonban jóval többen élnek a város területén, 1763-an az elmúlt években nőtt a születések -(nem hivatalos adatok a Roma Nemzetiségi Önkormányzat éves beszámolója alapján). A városban élő roma népesség töredéke az általános normák szerint él családi házakban, saját tulajdonú ingatlanban. Az idős- és középkorú generációra az alulképzettség jellemző. A fiatalabbak közül egyre többen végzik el a nyolc általános iskolát (általános iskolák 8. osztályos statisztikai adatai alapján), és egyre nagyobb a szakmunkás, szakiskolai végzettségűek, azonban még mindig nagyon kevesen szereznek szakképesítést vagy érettségiznek, elenyésző a diplomásak. Alsózsolca Város Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával együttműködve. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. Mind emellett az óvodákban néhány csoportban külön kell foglalkoznunk azon gyerekekkel, akik a hasonló korú társaikhoz képest olyan mentális, szociális hátránnyal érkeznek az óvodába, amelynek a leküzdését csak így lehet elősegíteni. Az oktatási intézmények alapítványai külön segítséget nyújtanak a nehéz sorsú gyermekek részére (étkezés, táboroztatás, stb). A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. Önkormányzatunk rendszeres ösztöndíjat nyújtott az Arany János Tehetséggondozó Kollégiumban tanuló tehetséges alsózsolcai roma fiatalok képzéséhez. 2003-tól önkormányzatunk csatlakozott a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Pályázati rendszerhez, így havonta rendszeresen támogatjuk a főiskolai, egyetemi hallgatókat. A Magyarországi Metodista Egyház helyi közösségével kialakított kapcsolat révén segíteni tudjuk a roma közösséget. Lehetőség szerint támogatjuk az Egyház helyi szervezetét anyagi 10

hozzájárulással. A közös pályázati lehetőségeket igyekszünk kihasználni, amelyek a roma lakosság szociális, kulturális körülményeinek javítását szolgálják. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködést erősítve közösen kell fellépnünk a cigány lakosság életvitelének, felfogásának javításához, változtatásához annak érdekében, hogy fel tudjanak zárkózni a többségi társadalomhoz. 4.3.2. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketnémák, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. Fogyatékossági csoportok szerint differenciált demográfiai adatok Összesen Látás fogyatékos (vak, aliglátó, gyengénlátó) Hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) Fogyatékkal élő személyek Értelmi Autista, fogyatékos Autisztikus Mozgásszervi fogyatékos Halmozottan fogyatékos Lakónépesség 5883 6 6 18 1 10 2 Állandó népesség 5955 6 6 18 1 10 2 ebből 0-18 évesek 1602 0 1 88 1 1 0 19-54 évesek 2916 5 4 14 0 170 0 55 év felettiek 1437 1 2 1 0 128 0 Iskolai végzettségi adatok a) 8 általánost nem végzettek 109 5 3 101 1 0 0 b) 8 általánost végzettek 25 1 4 13 0 7 0 c)szakmunkás/szakiskolai végzettség 137 0 0 0 0 137 0 d) szakközép/technikus végzettség 100 0 0 0 0 100 0 e) gimnáziumi érettségi 50 0 0 0 0 50 0 f) egyetemi/főiskolai végzettség 10 0 0 0 0 10 0 A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. 11

A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Önkormányzatunk hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek, balesetek megelőzésére, a nyugodt, biztonságos élettér kialakítására. A házi orvosokkal és a védőnőkkel közösen egészségnapokat, szűrővizsgálatokat, előadásokat szervezünk az érintett célcsoportok részére. A fogyatékkal élőket segíti a Támogató szolgálat, melynek célja elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése. Fontos ez a társadalmi integráció megvalósulása szempontjából, hiszen segítséget nyújt az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez egyaránt. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek szerepe is jelentős, melyek a közösségi, kulturális tevékenységekbe igyekeznek bevonni a fogyatékkal élőket, csökkent munkaképességűeket. E pozitívumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a munkájukon keresztül a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. Önkormányzatunk arra törekszik, hogy minél többen munkát tudjanak vállalni. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató SZOCIOPRODUKT KFT miskolci vezetőségével, de tovább keressük a lehetőséget a foglalkoztatás szervezésére. 4.3.3. Idős korúak helyzete A településünk lakosságának 12 %-a idős korú. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Nehezíti a helyzetet, hogy a család aktív tagjai távol vannak, vagy a megélhetési gondok miatt több mint nyolc órát dolgoznak, és így kevés idő marad az idősek gondozására, a velük való törődésre. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja önkormányzatunkat. Városunkban évtizedek óta működik az Idősek Napközi Otthona, ahol családias légkörben tölthetik napjaikat, akik egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak. A Házi segítségnyújtás keretében az ellátást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítjuk az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges szolgáltatásokat. Pl. alapvető ápolás-gondozás, higiénés körülmények megtartásában való közreműködés, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése. 12

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az ételt elfogyaszthatják a Gondozási Központban, de kérhetik a házhoz szállítást is. A szociális információs szolgáltatás nyújtása mellett önkormányzatunk ingyenes helyi jogsegélyszolgálatot működtet. Támogatjuk a Nyugdíjasok Klubját, amely közel 100 főt számlál. Rendszeresen találkoznak a Közösségi Házban. Rendszeresek nemcsak a közös kirándulásaik, de a különböző rendezvényeik is, melyeken a klubtagok, a Szivárvány Kórus és a város közoktatási intézményeiben tanuló gyermekek lépnek fel színes műsorszámokkal. A Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás keretében biztosítjuk a támogatásukat a házi jelzőrendszeres ellátás beindításával. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A rendszer bővítése folyamatban van. 4.4. Foglalkoztatási jellemzők A város kedvező körülményei (Miskolc közelsége) és az Ipari Park valamint a helyi vállalkozások üzemeinek munkalehetőséget teremtő tevékenysége ellenére a munkanélküliek aránya nem csökkent. A munkanélküliekre jellemző a szakképzetlen és alacsony iskolai végzettségűek magasabb. A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik az elhelyezkedést támogatni (pl. képzések szervezése, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb). Továbbra is megállapítható, hogy a foglalkoztatáspolitika szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, megváltozott munkaképességűek egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő-piacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, s ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek, mert a nyilvántartásból kiszoruló csoportok a munkaerő-piacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, így aktív támogatásban a munkanélkülieken belüli arányuknál kisebb százalékban vesznek részt. 13

A munka világába való visszajutást elősegíti a Családsegítő szolgálat, melynek munkatársai rendszeres segítséget nyújtanak abban, hogy kapcsolataik útján figyelik, segítik az elhelyezkedést. 4.5. Intézményi infrastruktúra 4.5.1. Közoktatás Alsózsolca Város Önkormányzata közoktatási feladatait 2 óvodával, 1 általános iskolával (+ 1 tagiskola) látja el. Az éves költségvetés jelentős részét költjük óvodai nevelésre és oktatásra. Az óvodákban a gyermekek ellátását 260 férőhelyen biztosítjuk 11 óvodai csoportban. Az általános iskolákban általános- és sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása folyik, a tanulók lét meghaladja a 600 főt. Az alapfokú művészetoktatási intézményben 180 fölött van a beiratkozott tanulók. A gyermekek/tanulók egy része különleges gondozásban részesül, eltérő tagozatú, speciális, sajátos nevelési igényű tanulók befogadására, oktatására, nevelésére alkalmas iskolában (tagintézményben) tanul (pszichés zavarok miatt tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő gyermekek/tanulók, enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosok). A nevelés-oktatás feladatait gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek és a kistérségi társulás keretein belül a pedagógiai szakszolgálat, valamint a nevelési tanácsadó szakemberei látják el. A városban sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akiknek az oktatására, nevelésére kiemelt hangsúlyt fektet önkormányzatunk. Az anyagi támogatáson túl fokozott figyelmet fordítunk előmenetelükre. Mindkettő oktatási intézményben 1-3. osztályban iskolaotthonos ellátás folyik, majd tanulószobai és napközis foglalkoztatást szervezünk. A közoktatással kapcsolatos adatokat a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Feladatellátási és Esélyegyenlőségi Terve tartalmazza, amely 2011-ben készült el, és a Társulási Tanács a 76/2011 (XII.16.) számú Társulási Tanácsi határozatával elfogadott, valamint ennek a Tervnek 2012. évi felülvizsgálata, melyet Kiegészítés címmel tartalmaz a Közoktatási Feladatellátási és Esélyegyenlőségi Terv. 4.5.2. A közművelődés Városunkban a helyi közművelődési feladatok ellátását a Közösségi Ház koordinálja, szervezi és ad helyet a közösségi programoknak. 14

Alsózsolca nagy kiterjedésű, heterogén összetételű település. A város településszerkezetének jellemzője, hogy nincs vonzó központi része (hosszan, elnyúlva fekszik a Sajó vonalában), s jól körülhatárolható, kifejezetten szabadidős elfoglaltságok céljára épült színterekkel nem rendelkező lakóövezetekből áll. A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak, sokrétűek. Mindezekből adódóan, az elmúlt évtizedekben sajátos kulturális arculata alakult ki a városnak, ami azt jelenti, hogy a Közösségi Ház mellett a nevelési és oktatási intézmények, a városi könyvtár, a civil szervezetek és az egyházak is jelentős részt vállalnak a közművelődési feladatellátásban. Így intézményekhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények alakultak ki, amelyek sokszínűvé, pezsgővé, változatossá teszik a kulturális életet. A városi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az említett intézmények. Már óvodás korban megkezdjük a közösségi élet előtérbe helyezését. Jó példája ennek az óvodások állandó jelenléte a kulturális rendezvényeken vagy éppen az óvodák közötti szoros kulturális kapcsolat A Város Önkormányzatának közművelődési feladatait úgy kell szervezni, hogy elősegítse a városban élők kulturális életének fejlesztését, művelődési kezdeményezéseit, a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra kialakítását, az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva, hogy minden korosztály megtalálja a számára fontos, elérhető kulturális programot. Kulturális életünket gazdagítja testvérvárosi kapcsolatunk a szlovákiai Pelsőc illetve az Erdélyben található Szentmáté településsel. 4.5.3. Sport, egészséges életmód Városunkban több évtizedes hagyománya van a labdarúgásnak és a kézilabda sportnak. Az egyesületek utánpótlását az iskolai Diák Sport Körök biztosítják. Az elmúlt években vonzóvá vált az asztalitenisz sportág, lelkes művelői 2005-ben Szakosztályba tömörültek. A helyi sportolási igények kielégítését az 1000 m 2 -es Sportcsarnok és a mellette lévő sportpálya létesítményei biztosítják. Minden iskola rendelkezik tornateremmel és diáksport egyesülettel. Az egyesületek, intézmények, civil szervezetek programjait, működését támogatja az önkormányzat. 4.6. Szociális védelmi rendszer jellemzői Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket 15

(rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, közgyógyellátás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásáról szóló helyi rendeletünk értelmében pályázati úton támogatjuk a település egyesületeit, alapítványait, egyházait és egyéb non profit szervezeteit, magán személyeket, akik a település érdekében tevékenykednek. 4.7. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért a város egészségügyi ellátására a lehetőségekhez mérten áldoz önkormányzatunk. A Társasházi tulajdonban lévő Egészségház rendelői Alsózsolca polgárainak nyújtanak megfelelő szintű szakrendelést. Jelenleg 3 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi és 3 védőnői, 2 fogorvosi körzet áll az állampolgárok rendelkezésére. A szakellátást segíti 2 ellátási intézet: a Laboratórium és a Fizikoterápiás rendelő. Az időskorúak részére házi segítségnyújtás működik, valamint jól működő nappali ellátás (Idősek Napközi Otthona) és bevezettük a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat speciális tevékenységstruktúrája kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, ugyanakkor támogatja és segítséget nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára. Annak érdekében, hogy a településen élők minden korcsoportját elérjük és feltérképezzük a segítségnyújtás lehetőségét, észlelő és jelzőrendszert működtetünk. 5. Az Esélyegyenlőségi Program célja Az előzőekben bemutatott a - várost jellemző demográfiai, szociális, oktatási, kulturális helyzetelemzést, valamint a 2003. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, önkormányzati Esélyegyenlőségi Programunk célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő alsózsolcai polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, fejlesztése az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. Ezen belül: o Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. 16

o Összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. o Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. o A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. o A szociális ellátások helyi rendeletben való szabályozása 6. A program célkitűzéseiből adódó feladatok A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A feladat leírása: o Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával. o Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák munkavállalási esélyei növelésének érdekében. Részt vállal egyes rászoruló csoportok munkalehetőségének felkutatásában. Határidő: 2008. januárjától folyamatosan. A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése. A feladat leírása: o Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználásával. Határidő: 2014. június 30. Alsózsolca településen az épületek akadálymentesítettsége (2012.01.01.) Megnevezés Önkormányzati tulajdonban lévő középületek (db) Társulás tulajdonában lévő épületek (db) Egyéb tulajdonban van, de önkormányzati közszolgálati feladatot lát el (db) Egyéb tulajdonban van, egyéb közforgalmi intézmények {rendőrség, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár} (db) A munkálatok összesen eft-ba kerültek 17

ebből: Épületek összesen: 18 0 0 2 komplex akadálymentes közlekedés biztosított 2003.01.01-től lett a komplex akadálymentesítés megoldva akadálymentes közlekedés biztosított 2003.01.01-től lett az akadálymentesítés megoldva akadálymentes közlekedés nem biztosított műszakilag nem biztosítható ebből: ebből: 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 138.500 16 0 0 2 0 0 0 0 műszakilag biztosítható 16 0 0 2 ebből: az átalakításra nem készült terv az átalakításra készült terv 16 0 0 2 0 0 0 0 A feladat megnevezése: Az esélyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító városi programok megvalósításának támogatása. A feladat leírása: o A város polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (kábel TV, újság, intézmények hirdetőtáblája, honlapok). o Programok, rendezvények támogatása, melyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. o Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeiről a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve. Határidő: 2008. januárjától folyamatosan A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése. A feladat leírása: o Az önkormányzat megteremti az elektronikus ügyintézés lehetőségét. o Támogat minden, a célcsoportoknak az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutást segítő eszközbeszerzési pályázatot. o Lehetőséget biztosít olyan információs pontok kialakítására, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkező polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz. Határidő: 2008. januárjától folyamatosan. Feladat megnevezése: Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban. 18

A feladat leírása: o Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregáció-mentes nevelésének-oktatásának megvalósítását. Határidő: 2008. januárjától folyamatosan. Alsózsolca város az adatszolgáltatás során a következő fontos tényeket adta meg a településről, amelyeket az esélyegyenlőségi terv megvalósítása során célszerű figyelembe venni: Erősségek: Szakmailag jól képzett, felkészült dolgozók (önkormányzati dolgozók, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális szakemberek). jól működő partnerkapcsolat. Jól megközelíthető intézmények. Fejlett infrastruktúra. Emberközpontúság. Pályázati tapasztalatok. Gyengeségek: Településünk a hátrányos helyzetű térségek egyike. Lakosság, családok motiválatlansága, Szociokulturális hatások. A közintézmények nem mindegyike akadálymentes. Lehetőségek: Kistérségi együttműködések, támogatások. Személyre szabott oktatás, képzés, felnőttképzési lehetőségek. EU-s és egyéb pályázatok (infrastruktúra-fejlesztés, munkahelyteremtés, oktatás, szabadidő, egészségügy). Civil szervezetekkel történő együttműködés. Intézmények közötti jó kommunikáció. Élethosszig tartó tanulás, új ismeretek megszerzése iránti igény. Veszélyek: A településen magas a munkanélküliek. A munkanélküliség és az alacsony jövedelem, iskolázatlanság a családok nagy részét létbizonytalanságban tartják. 19

A fenntartó szoros gazdálkodási keretei. Sikeres gazdasági vállalkozások hiánya. A hátrányos helyzetű népesség arányának növekedése. Születésszám csökkenése. Elöregedés. 7. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 7.1. A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed a fenntartó önkormányzat képviselőtestületére, a Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzat által működtetett minden intézményre, valamint az azzal egyetértő, ahhoz csatlakozó civil szervezetekre. 7.2. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselőtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes minden fejezetére kiterjedő értékelését a képviselőtestület 2017. december 31-ig végzi el. 7.3. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: o A képviselőtestület bármely tagja, o Alsózsolca Város polgármestere és/vagy jegyzője, o A képviselőtestület bizottságai, o Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján. o A csatlakozó Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. 20