Az ökológiai és az agrotechnikai tényezők hatásának vizsgálata kukorica műtrágyázási kísérletben

Hasonló dokumentumok
A tápanyagellátás és különböző genetikai alapú kukorica hibridek termése közötti összefüggés csernozjom talajon eltérő évjáratokban

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására

A vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára

Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:

Az NPK műtrágyázás és a tőszám hatása az eltérő genetikai alapú kukorica hibridek termésére félüzemi kísérletben

A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben

Kovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2

Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban

A fenntartható kukoricatermesztés technológiai fejlesztése

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes

A kukorica vetésidejének hatása a termést befolyásoló tényezők alakulására évben

A tápanyag és vízhasznosítási vizsgálatok kukoricánál csernozjom talajon tartamkísérletben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A tenyészterület hatása az eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) termésképző elemeinek alakulására

A vetésidő és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére

A VETÉSIDŐ ÉS A TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE

A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben

A vetésidő hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom változására

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

Az évjárat és a vetésidő hatása a kukorica vízleadás-dinamikájára és termésére

Különböző genotípusú kukoricahibridek tőszám sűríthetőségének vizsgálata csernozjom talajon

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Szemes kukorica és napraforgó elővetemény hatása az őszi búza termésére és kalászszám-értékeire tartamkísérletben

Examination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop

A biológiai alapok jelentősége a kukoricatermesztésben

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

Összefüggés a kukoricahibridek vetésideje, produkciója és a betakarításkori nedvességtartalma között csernozjom talajon

Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára

ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A VETÉSIDŐ SZEREPE A HIBRIDSPECIFIKUS KUKORICATERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSÉBEN

A vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.

Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

A vetésidő és tőszám hatása három kukorica hibrid kelés- és növekedés-dinamikájára

ÚJ LEHETŐSÉGEK A KUKORICA (ZEA MAYS L.) ÖNTÖZÉSÉBEN

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

Eltérő intenzitású növénytermesztési modellek értékelése őszi búza termesztésben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

Termesztés-technológiai elemek hatása a Diana szárazbab fajta terméseredményére

Az NPK műtrágyázás és a különböző genetikai adottságú kukoricahibridek termésmennyisége, valamint minősége közötti összefüggés vizsgálata

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

II. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember

Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó ( Pisum sativum L.) termésére Bevezetés, irodalmi áttekintés

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

A köles termesztéstechnológiájának fejlesztése eltérő ökológiai feltételek között

A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései

Jorunal of Central European Green Innovation (2017)

Őszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban

Nitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

Az évjárat hatása a napraforgó növénykórtani tulajdonságaira

A hazai kukorica minősége

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TENYÉSZTERÜLETÉNEK ÉS TŐSZÁMREAKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA

Zsombik László 1 Erdős Zsuzsa 2

NÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

Growth and clorophyll content dynamics of Winter Wheat (Triticum aestivum L.) in different cropyear

AZ AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK TERMÉSÉRE ÉS KEMÉNYÍTŐHOZAMÁRA

A levélterület és a fotoszintézis szerepe a kukorica vetésidejének optimalizálásában

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

A vetésidő, a tenyészterület és a tápanyagellátás hatása a köles termésére és minőségi paramétereire

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON

I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április

Az eltérő vetésidővel összefüggő környezeti változások hatása a kukorica termésére

Karcagi nemesítésű őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) tápanyag-reakciójának vizsgálata

a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában

A Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

A VETÉSVÁLTÁS ÉS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK NÉHÁNY FIZIOLÓGIAI, AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGÁRA ÉS TERMÉSÉRE

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAIRA.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

JELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról

Mûtrágyázás hatása õszi búzafajták terméshozamára, sütõipari és egyes beltartalmi tulajdonságaira *

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

Átírás:

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 1 Az ökológiai és az agrotechnikai tényezők hatásának vizsgálata kukorica műtrágyázási kísérletben Becze Zsófia Judit Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Debrecen becze@agr.unideb.hu ÖSSZEFOGLALÁS A 2013. év az egyenlőtlen csapadékeloszlás és a nyári hőség miatt meglehetősen szélsőséges tenyészév volt. A kísérletet 2013-ban állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon, nyolc eltérő genetikai alapú és eltérő tenyészidejű hibriddel. Az agrotechnikai tényezők közül az NPK műtrágyázás és a sortáv termést befolyásoló hatását vizsgáltuk. A műtrágya adagok 25 éves tartamkísérleten alapulnak. A kontrollhoz viszonyítva már az kezelésnél is jelentős termésnövekedést értünk el, bár néhány hibrid a növekvő műtrágya adagokra termés - csökkenéssel reagált. A vizsgált hibridek zöme az 50 cm-es sortáv alkalmazásánál ért el nagyobb termést. A hibridek vízleadását augusztus 21. és szeptember 17. között hetente mértünk, egyforma időközönként. A csapadékos szeptember lassította a hibridek érését és vízleadását, emiatt a betakarításkori szemnedvesség-tartalom magasabb értékeket mutatott. Kulcsszavak: tápanyagellátás, sortáv, termés, kukorica SUMMARY The year 2013 was rather extreme breeding year because of the uneven distribution of precipitaion and the summer heat. The experiment was set on with eight different genetic characteristics maize hybrids in 2013. In our study were included different kind of breeding season hybrids. We studied the effect of NKP fertilization and row spacing on the yield. The fertilizer doses are based on 25-year long-term experiment. Compared to control, the treatment has also achieved a significant yield increase, although some hybrid of increasing fertilizer doses yield response to loss. The majority of hybrids reached higher yields using the 50 cm row spacing. The water release of hybrids was measured between 21 th August and 17 th September weekly, at the same time points. The rainy September slowed ripening hybrids and water release, so the grain wet content at harvest showed higher values. Keywords: nutrient supply, row spacing, yield, maize BEVEZETÉS A termesztett fajta értékét az határozza meg, hogy milyen az argoökológiai és termesztés-technológiai alkal mazkodó-képessége, a termésbiztonsága, és más gaz dasági tulajdonsága (Jolánkai et al., 1999). A kukori ca a világon és Magyarországon is kiemelkedően fon tos szerepet tölt be a növénytermesztésben. A humán táplálkozásban is nélkülözhetetlen, kitűnő takarmány, gazdaságosan előállítható energiaforrás és ipari alap anyag (Nagy, 2007). A termésingadozás mérsékléséhez az ökológiai (éghajlat és talaj) és biológiai alapok, va lamint az agrotechnikai tényezők (vetésváltás, tápanyag ellátás, talajművelés, vetés, növényápolás, öntözés, be takarítás stb.) közötti összhang és pozitív kapcsolat biztosítása kiemelkedő jelentőségű (Sárvári és Bene, 2012). A rövidebb tenyészidejű hibridek jobban viselik a viszonylag nagyobb tőszámot és az évjárat hatását, mint a hosszabb tenyészidejű hibridek (Sárvári, 2001). Hazánkban a legdöntőbb termésszabályozó tényező a víz ellátás mértéke (Szász, 1963). A vízhiány kö vet kez té ben az élettani folyamatokban zavarok keletkeznek (Derco, 1979). A címerhányás alatti aszály hatására a terméscsökkenés akár 40 50% is lehet (Claassen és Shaw, 1970). A tápanyag utánpótlás is meghatározó té nye ző a kukorica termesztésénél. A kukorica tápanyag felvétele kezdetben lassú, majd 6 7 leveles korban a szár megnyúlásával intenzívebbé válik. A címerhányás idő szakában a kálium közeledik a teljes felvétel végé hez, de a nitrogén és a foszfor felvétele még a szem - ANYAG ÉS MÓDSZER kép ződés időszakában is intenzív (Győrffy et al., 1965). A jobb tápanyagfeltáró és tápanyag-hasznosító képes ség gel rendelkező hibrideknél nagyobb a gyökérszőrök adszorpciós kapacitása, ezért ezeknek jobb a tápanyag- és vízhasznosító képességük (Debreceniné, 1985). A kukorica kísérlet 2013-ban a DE MÉK Növénytudományi Intézetének bemutatókertjében, kontroll parcellák mellett 3 ismétlésben, véletlen blokk elrende zé sben került beállításra. A hibrideket (1. táblázat) a 2. és 3. ismét lés ben, míg a trágyaszinteket csak a 3. ismét lésben randomizáltuk (a tartamkísérletnek meg fele lően). Nyolc hibridet kontroll (műtrágyázás nélkül) és N 40 kg/hektár, P 2 O 5 25 kg/hektár, és K 2 O 30 kg/hektár hatóanyag alapkezeléssel, a legnagyobb adagként en nek az ötszö rö sét használtuk. A N műtrágya 34%-os ammónium-nitrát, a P műtrágya 18%-os szuperfoszfát, a K mű trágya 60%-os kálium-klorid volt. A kísérlet 25 éves tartam kísérlet, azóta a műtrágyakezelések válto zat lanok. A kísérletben alkalmazott tőszám 74 ezer tő/ha volt. Két különböző sortáv került beállításra: 50 cm és 76 cm. A vetés 2013. április 29-én történt. A növény védelmi ke zelésként vegyszeres gyomirtást alkalmaztunk a kí sér letben; 2,2 liter/ha dózisban Laudis-t, talaj fertőt le ní tésre pedig 12 kg/ha dózisban Force 1,5 G-t. Ked vezőtlen volt, hogy a kukorica tenyészidejében a 345,1 mm sokévi átlagnak csak a töredéke hullott le; a vízhiány a sokévi átlaghoz viszonyítva 147,8 mm volt. 13

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 2 1. táblázat A vizsgált hibridek (Debrecen, bemutatókert, 2013) Hibridek(1) FAO szám(2) P9578 FAO 320 DKC 4014 FAO 320 P9175 FAO 330 GK Boglár FAO 370 P9494 FAO 390 Mv Koppány FAO 420 P0216 FAO 490 P0412 FAO 510 Table 1: The examined maize hybrids (Debrecen, bemutatókert, 2013) Hybrids(1), FAO number(2) EREDMÉNYEK A hibridek vízleadás dinamikáját is vizsgáltuk az érés idő szaká ban, augusztus 21. és szeptember 17. között, he tente azo nos napon elvégzett mintavételezéssel. A beta ka rí tás ra 2013. október 01 03. között került sor. Az eredmé nyek kiértékelését varianciaanalízissel és Pearson-féle korrelációs analízissel végeztük el. A 2013. év időjárása kedvezőtlenül alakult a kukori catermesztésre nézve. Március hónapban a 30 éves átlag csapadék mennyiségének háromszorosa hullott le, a hőmérséklet is alacsonyabb értékeket mutatott a sokévi átlagnál. április hónapban robbanásszerűen tört be a tavasz, és már ekkor meghaladta a közép hőmér sék let az ilyenkor szokásost (2. táblázat). Július-augusztus hónap nagyon aszályos volt, ami rend kívül magas átlaghőmérséklettel párosult. A csa pa dék egyenlőtlen eloszlása nem volt kedvező a nö vé nyek számára. tenyészidőtől és kezeléstől függően 2013. július 04. július 23. között volt a hím és a nő virágzás. A csőmagasság tekintetében igen eltérő képet mutatott az állomány, de döntően 1 méter körül alakult. A kísérletben a hibridek kezdeti fejlődése gyorsnak mu tatkozott, azonban már a virágzás-megtermé ke nyü lés és a szemtelítődés időszakában a magas hő mér sék let következtében a hibridek rövidebb idő alatt es tek át az egyes fenológiai szakaszokon. A kísérletben vizsgált kukoricahibridek termésének áb rázolásához 4 4 hibridet külön-külön diagramon tüntettem fel a könnyebb értelmezhetőség és a jobb láthatóság miatt. A kontrollhoz (műtrágyázás nélküli kezeléshez) vi szo nyítva már az 1. trágyaszinten az N=40 kg/ha, P 2 O 5 =25 kg/ha, K 2 O=30 kg/ha hatóanyag kombi ná ciókkal jelentős termésnövekedést (1,59 6,88 t/ha, hib - ridtől és sortávtól függően) értünk el mindkét sortáv al kalmazásánál (1 2. ábra). Műtrágyázás nélkül (kont - roll) a hibridek csak 2 t/ha körüli, vagy az alatti termést értek el. Szinte mindegyik parcellában megfigyeltünk fejletlen, kisméretű csöveket, a csövek nem vagy csak részben teltek ki. Az aszályos év következtében a hibridek zöménél csak mérsékelt volt az NPK tápanyagreakció. Időjárási adatok (Debrecen, 2013) 2. táblázat Hónapok(1) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 2013 év h mérséklete ( C)(2) -1,0 2,3 2,9 12,0 16,6 19,6 21,2 21,5 14,0 30 éves átlagh mérséklet ( C)(3) -2,6 0,2 5,0 10,7 15,8 18,7 20,3 19,6 15,8 Különbség(6) 1,6 2,1-2,1 1,3 0,8 0,9 0,9 1,9-1,8 2013 év csapadéka (mm)(4) 46,5 48,0 103,0 40,5 67,0 56,5 5,0 9,0 19,3 30 éves átlagcsapadék (mm)(5) 37,0 30,2 33,5 42,4 58,8 79,5 65,7 60,7 38,0 Különbség(6) 9,5 17,8 69,5-1,9 8,2-23,0-60,7-51,7-18,7 Table 2: The weather (Debrecen, 2013) Months(1), temperature ( o C)(2), 30 year average temperature ( o C)(3), Precipitation (mm)(4), 30 year average precipitation (mm)(5), Difference(6) 1. ábra: A tápanyagellátás hatása a kukorica hibridek termésére I. (Debrecen, 2013) 14,00 termés (t/ha)(1) Termés ha-1) (1) 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 50 cm 76 cm P 9578 DKC 4014 P 9175 GK Boglár Megjegyzés: SzD 5% hibrid = 1,13 t/ha, műtr. adag = 0,72 t/ha, kölcs. hat. = 2,04 t/ha; SzD 5% hibrid = 0,87 t/ha, sortáv = 1,44 t/ha, kölcs. hat. = 4,08 t/ha Figure 1: The effect of nutrient supply on the yield of maize hybrids I. (Debrecen, 2013) yield (t ha -1 )(1), LSD 5% hybrid = 1.13 t ha -1, fertilizer level = 0.72 t ha -1, interaction = 2.04 t ha -1 ; LSD 5% hybrid = 0.87 t ha -1, row spacing = 1.44 t ha -1, interaction = 4.08 t ha -1 14

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 3 2. ábra: A tápanyagellátás hatása a kukorica hibridek termésére II. (Debrecen, 2013) 14,00 termés (t/ha)(1) Termés ha-1) (1) 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 50 cm 76 cm P 9494 Mv Koppány P 0216 P 0412 Megjegyzés: SzD 5% hibrid = 1,13 t/ha, műtr. adag = 0,72 t/ha, kölcs. hat. = 2,04 t/ha; SzD 5% hibrid = 0,87 t/ha, sortáv = 1,44 t/ha, kölcs. hat. = 4,08 t/ha Figure 2: The effect of nutrient supply on the yield of maize hybrids II. (Debrecen, 2013) yield (t ha -1 )(1), LSD 5% hybrid = 1.13 t ha -1, fertilizer level = 0.72 t ha -1, interaction = 2.04 t ha -1 ; LSD 5% hybrid = 0.87 t ha -1, row spacing = 1.44 t ha -1, interaction = 4.08 t ha -1 Megállapítottuk, hogy a kísérletben a nagyobb sor távolságnál a hibridek termése alacsonyabb volt. A kö zel 10 tonnás hektáronkénti termést a DKC 4014 hibrid a legnagyobb műtrágya adagnál, a P0216 hibrid a 3. (N=120 kg/ha, P 2 O 5 =75 kg/ha, K 2 O=90 kg/ha ha tó anyag kombináció) és az 5. műtrágya dózisnál (N=200, P 2 O 5 =125, K 2 O=150 kg/ha hatóanyag kombi náció) és a P0412 hibrid szintén a legnagyobb műtrágya adag alkal mazásánál érte el. A P9494 hibrid ese té- ben a 4. mű trágya adagnál (N=160 kg/ha, P 2 O 5 =100 kg/ha, K 2 O=120 kg/ha hatóanyag kombináció) mér tük a termés maximumot 76 cm-es sortávnál. A leg jobb műtrágya reakciót a P0216 és a P0412 közép és kö zépkésői érésű hibridek mutatták. A kontroll parcellák terméseredményei 50 cm-es sor távnál 1,54 t/ha és 3,11 t/ha között, a 76 cm-es sor - táv nál 1,47 t/ha és 2,36 t/ha között alakultak (3. táb - lázat). Minden hibridről elmondható, hogy szignifikáns ter mésnövekedés volt megfigyelhető az 1. trágyaszinten (), de kiemelkedő tápanyagreakcióval rendel kezett a P9494, a P0216 és P0412 hibrid. kezelésnél 50 cm-es sortávnál a P9578 és a P9175 hibridek termését nem növelte szignifikánsan a műtrágya dózis emelése, sőt a GK Boglár, a P9494 és a P0412 hibridek esetében termésdepressziót okozott. A 76 cm-es sortáv alkalmazása esetén csak a P9494 és a P0216 hibridek termése növekedett szignifikánsan, a többié nem érte el a szignifikancia szintet (SzD 5% = 0,72). A GK Boglár és a P0412 hibridek esetében itt is termésdepresszióval járt a tápanyagszint növelése. A kukoricahibridek termőképessége és a műtrágyázás termésnövelő hatása (Debrecen, 2013) 3. táblázat Hibrid(2) FAO szám(3) termés (t/ha)(4) 50 cm sortáv(1) Maximális termés (t/ha)(5) Terméstöbblet (t/ha)(6) P9578 FAO 320 2,52 7,84 1,89 0,32 1,69-0,14 1,56 DKC 4014 FAO 320 3,11 9,40 2,74 0,66 1,88-0,54 1,54 P9175 FAO 330 1,61 8,79 3,88 0,22 1,63 1,02 0,43 GK Boglár FAO 370 1,54 6,70 3,22-0,22 1,97 0,19 0,00 P9494 FAO 390 2,11 9,03 4,80-1,05 1,46 1,02 0,69 Mv Koppány FAO 420 1,95 7,15 1,72 1,54 0,99 0,38 0,38 P0216 FAO 490 2,04 10,56 4,92 1,19 1,80 0,37 0,23 P0412 FAO 510 2,32 12,06 6,88-1,27 4,13-3,51 3,19 76 cm sortáv (7) Hibrid(2) FAO szám(3) termés (t/ha)(4) Maximális termés (t/ha)(5) Terméstöbblet (t/ha)(6) P9578 FAO 320 2,29 7,08 1,59 0,67 1,46-1,01 2,07 DKC 4014 FAO 320 2,02 9,43 2,84 0,24 1,74 0,72 1,87 P9175 FAO 330 1,79 7,93 2,84 0,59 1,44 1,26-0,14 GK Boglár FAO 370 1,47 7,84 3,93-1,08 2,32-0,90 2,10 P9494 FAO 390 2,36 9,15 3,04 0,85 1,34 1,56-0,26 Mv Koppány FAO 420 1,79 7,46 2,90 0,31 0,99 0,38 1,09 P0216 FAO 490 1,53 9,82 4,46 1,10 2,73-1,09 0,95 P0412 FAO 510 1,66 9,98 6,19-1,57 2,96-1,34 2,08 Table 3: The productivity of maize hybrids and the effect of fertilization on yield-increasing (Debrecen, 2013) 50 cm row spacing(1), Hybrid(2), FAO number(3), yield at controll (t ha -1 )(4), Maxiumum yiled (t ha -1 )(5), yield increase (t ha -1 )(6), 76 cm row spacing(7) 15

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 4 Mindkét sortáv alkalmazásánál a P0412 hibridnek volt nagyon jó műtrágyareakciója kezelésnél (4,13 és 2,96 t/ha volt a termésnövekedés). A P0216 hib rid ezen a tápanyagszinten érte el a maximális termést. tápanyagszinten 50 cm-es sortáv alkal ma zásánál a P9578, a DKC 4014, a P0412 hibridek; 76 cmes sortávnál a P9578, a GK Boglár, a P0216 és a P0412 hibrideknél lépett fel termésdepresszió, mely igen jelen tős mértékű volt az 50 cm-es sortávnál a P0412 hib rid esetében (3,51 t/ha). A P9494 hibrid a 76 cm-es sor távnál ezen a tápanyagszinten érte el termésmaximu mát. kezelésnél 50 cm-es sortávnál szigni fi káns termésnövekedést tapasztaltunk a P9578, a DKC 4014 és a P0412 hibrideknél, az értékek 1,56 és 3,19 t/ha között változtak. A GK Boglár egyáltalán nem növe ke dett a termés az kezeléshez viszonyítva. A 76 cm-es sortávnál mindegyik hibridnél meghaladta a szignifikancia szintet (SzD 5% =0,72) a termés növe ke - A hibridek betakarításkori szemnedvesség-tartalma (%) a különböző sortávoknál az ismétlések átlagában 4. táblázat Hibrid(4) Trágyázási szint(1) (5) 1. tr. 2. tr. 3. tr. 4. tr. 5. tr. (5) 1. tr. 2. tr. 3. tr. 4. tr. 5. tr. 50 cm sortáv(2) 76 cm sortáv(3) P9578 23,67 17,93 17,27 15,60 15,60 16,67 25,13 18,93 18,80 16,60 15,33 16,20 DKC 4014 24,20 16,67 14,60 15,87 16,47 15,00 20,40 16,47 16,27 15,33 15,80 14,47 P9175 26,67 18,80 17,87 16,93 17,00 16,20 25,73 18,87 18,27 18,87 17,93 16,00 GK Boglár 20,80 19,27 18,73 18,13 17,60 17,53 24,73 19,33 20,20 17,40 16,47 17,07 P9494 22,33 18,33 17,60 16,40 15,27 16,53 24,33 18,40 16,47 15,93 15,73 15,73 Mv Koppány 37,93 22,80 22,07 19,93 18,60 20,93 29,33 24,27 21,27 21,00 17,60 20,47 P0216 25,27 24,40 25,27 23,07 22,07 21,53 28,93 23,67 23,53 20,20 22,00 20,73 P0412 34,73 26,53 26,27 24,73 24,00 24,40 29,53 27,33 24,93 24,93 23,00 24,53 Table 4: The grain moisture content of hybrids at harvest (%) in the average of the repetitions Fertilizer level(1), 50 cm row spacing(2), 76 cm row spacing(3), Hybrid(4), Control(5) dé se, két hibrid kivételével, ugyanis a P9175 és a P9494 hibridek esetében terméscsökkentő hatása volt a műtrágya adag növelésének. A 4. táblázatban összefoglalt adatok alapján megálla pítható, hogy a szeptemberi csapadékosabb idő jelen tő sen lelassította a hibridek vízleadását, magasabb szemnedvesség-tartalommal kerültek betakarításra, szá rítás vált szükségessé. A kontroll parcellákban jelen tősen magasabbak voltak az értékek, mint a műtrágyáv al kezelt területeken, 20% alá nem is csökkent egy hib rid szemnedvesség-tartalma sem. A legmagasabb szem nedvesség-tartalommal az Mv Koppány hibrid került betakarításra kontroll parcellában 50 cm-es sor távnál. A legalacsonyabb értékeket (15%) az 50 cm-es sortávolságnál a DKC 4014 hibridnél mértük az 5. trágyaszinten. A 76 cm-es sortáv alkalmazásánál 14,47% volt a legalacsonyabb érték, szintén a DKC 4014 hib- ridnél. A vízleadás dinamika méréséhez 4 hibridet választot tunk ki: a P9578 (FAO 320), a GK Boglár (FAO 370), a P0216 (FAO 490) és a P0412 (FAO 510) hibrideket. A műtrágyázás nélküli (kontroll) parcellában a III. ismétlésben, a 2. és 4. trágyaszintnél a II. és a III. is métlésben vizsgáltuk a kiválasztott kukoricahibridek vízleadásának sajátosságait (5. táblázat). Az első minták szemnedvesség tartalmai augusztus ban még magas értékeket mutattak, az 50 cm-es sor távnál előfordult a 61% feletti érték is. A 76 cm-es sor táv alkalmazásánál a hibridek a mérés első időpont jában is alacsonyabb szemnedvesség-tartalommal rendel keztek, a legmagasabb érték 57,8% volt. A korai te nyészidejű hibridek gyorsabban adták le a nedves sé get. A táblázatban jelzett hibridek esetében a szeptemberi csapadékosabb és kissé hűvösebb időjárás a sze mek visszanedvesedését eredményezte, a P0216 hib rid 76 cm-es sortávnál a 4. trágyaszinten megközelítőleg 4%-kal magasabb nedvességtartalmat mutatott az utol só mintavételezésnél. Pearson-féle korreláció analízissel vizsgáltuk a mű trá gyázás és a hibridek termésre gyakorolt hatását. Vizs- gálatainkban a 0,4 alatti értéket gyengének, a 0,5 0,7 közötti r értékeket közepesnek, a 0,8 felettieket pedig erősnek tekinthetjük. A hibrid és a termés között 0,212- es r értéket kaptunk, ez gyenge pozitív korrelációt mu - tat. A műtrágyázás és a termés közötti összefüggésre a vizs gálat eredménye r=0,638, ez közepesen erős korre lá ciónak felel meg. KÖVETKEZTETÉSEK A 2013. év rendkívül aszályos volta korlátozta az NPK műtrágyák termésnövelő hatását. Az idei te nyész év klimatikus viszonyai szélsőségesek voltak a csa pa dék egyenlőtlen eloszlása és a magas nyári közép hőmérsékletek miatt. A szeptember hónap csapadékosabb és hűvösebb idő járása akadályozta a vizsgált hibridek gyors és egyenletes érését, illetve a vízleadását; sőt, egyes hibri deknél a vízleadás dinamika mérése során vissza ned vesedést tapasztaltunk. A kísérletben vizsgált kor szerű biológiai alapok 10 12 t/ha maximális termést értek el. A nemesítők munkájának köszönhetően a rendel kezésünkre álló biológiai alapok a szélsőséges idő járási viszonyok között is megállják a helyüket. A kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a hibridek zömében az 50 cm-es sortáv alkalmazásánál ér ték el a legnagyobb termést. A vízleadás dinamika mérésénél a 76 cm-es sortávnál adtak kedvezőbb ér té keket a hibridek. A vizsgált hatások megbízható érté ke lé s éhez több éves vizsgálatokra van szükség. 16

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 5 A hibridek vízleadás dinamikájának mérési eredményei (%) az ismétlések átlagában (2013) 5. táblázat 50 cm sortáv(1) 76 cm sortáv(2) 08. 21. 08. 27. 09. 03. 09. 10. 09. 17. 08. 21. 08. 27. 09. 03. 09. 10. 09. 17. (3) (3) P 9578 60,8 40,6 32,4 31,8 26,2 51,0 50,0 33,6 29,2 26,4 GK Boglár 48,0 45,0 42,2 35,4 30,8 53,0 42,4 41,4 37,8 36,8 P 0216 61,6 57,2 42,0 38,2 37,6 57,8 52,8 53,4 52,0 36,8 P 0412 52,4 49,0 39,2 39,0 41,8 53,6 48,6 41,2 37,6 35,8 2. tr. szint(4) 2. tr. szint(4) P 9578 37,2 30,9 26,1 22,2 17,1 27,55 32,0 21,8 20,5 19,1 GK Boglár 37,7 32,9 29,3 24,5 21,7 30,35 30,9 29,0 17,6 21,7 P 0216 49,3 41,3 31,0 31,5 30,1 26,45 37,4 33,8 23,8 20,3 P 0412 48,8 39,9 38,2 36,6 35,0 24,75 39,4 34,9 34,6 36,5 4. tr. szint(5) 4. tr. szint(5) P 9578 36,2 28,4 25,1 18,9 15,6 27,05 30,0 23,8 18,0 21,1 GK Boglár 38,2 30,7 25,0 27,4 21,4 30,30 29,0 31,1 17,6 21,3 P 0216 51,7 42,3 28,3 32,2 29,4 26,40 34,6 23,5 21,7 25,4 P 0412 45,5 39,8 37,4 36,3 33,8 25,60 41,6 36,4 35,5 31,0 Table 5: The test results of dynamics of water loss of the maize hybrids (%) in the average of the repetitions (2013) 50 cm row spacing(1), 76 cm row spacing(2), Control(3), 2. fertilizer level(4), 4. fertilizer level(5) IRODALOM Claassen, M. M. Shaw, r. H. (1970): Water deficit effects on corn II. Grain components. Agronomy Journal. Madison. 62: 652 655. Debreceni B.-né (1985): A kukorica ásványi táplálkozása [In: Menyhért z. (szerk.) A kukoricatermesztés kézikönyve.] Mező gazdasági Kiadó. Budapest. 76 92. Derco, M. (1979): Kukorica öntözött körülmények között. Praha. 27. 7: 295 296. Győrffy B. I só I. Bölöni I. (1965): Kukoricatermesztés. Mezőgazda sági Kiadó. Budapest. Jolánkai M. Menyhért z. Széll E. (1999): Fajtaérték a növénytermesz tésben. [In: ruzsányi L. Pepó P. (szerk.) Növénytermesz tés és környezetvédelem.] MtA Agrártudományok Osztálya. Bu dapest. 30 36. Nagy J. (2007): Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó. Budapest. 20 23. Sárvári M. (2001): A termesztési tényezők hatása a kukorica hibri dek termésére. Habilitációs eljárás tézisei. 29. Sárvári M. Bene E. (2012): A kukorica termesztési tényezői. Magyar Mezőgazdaság. 67. 18: 18 21. Szász G. (1963): Különböző termesztett növényeink állományainak evapotranszspirációs vízvesztesége. Debreceni Agrártudományi Főiskola tudományos Közleményei. Debrecen. 157 174. 17

BeczeZs:Layout 1 3/10/14 1:26 PM Page 6