A somogyi megyeszékhely, Kaposvár környékén már az újkőkorban voltak települések, a történelem hajnalának leletei nagy számban kerültek elő a Kapos folyó völgyéből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban is jelentős népesség élt a Zselic dombvidékén, a honfoglalás idejében pedig szlávok lakták, tőlük ered az ott őshonos tölgyre utaló tájegység neve (Zselic). A somogyi erdők szívében várja a látogatókat a három csillagos Hotel Kardosfa A török hódoltság előtti időszakban a Zselicet kizárólag magyarok népesítették be, ebben az időben a kistáj legfontosabb terményei a búza és a bor volt. Buda, Pécs és Szigetvár eleste után azonban megszállták a törökök, ezért szinte teljesen elnéptelenedett a vidék. A népességcsökkenést a későbbiekben németek betelepítésével ellensúlyozták a földbirtokosok. A 19. század elejére az erdőgazdálkodás mellett jellemzően haszonállatokat tartottak, és a honos jól mézelő hársnak köszönhetően megerősödött a méhészet. A 20. századi iparosodás és a földbirtokrendszer megváltozása következtében a múlt század végére az erdőrengeteg rejtekén újra elnéptelenedtek a falvak, nevük csak a földrajzi megnevezésekben és a nép ajkán maradt fenn az utókornak. 1. oldal (összes: 11)
A szúrós csodabogyó piros termései virítanak az erdőben A dombság szívében 1976-ban kialakított tájvédelmi körzet erdőrezervátumot is magába foglal. Európában elsőként kapta meg a Nemzetközi Csillagoségbolt-park elismerést 2009-ben. Természeti értékeit főként jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. Manapság erdőgazdálkodással, mezőgazdasági növénytermesztéssel hasznosítják a területet, föllendült a turizmus, és továbbra is kiemelkedő Zselic méhészeti jelentősége. 2. oldal (összes: 11)
Rockenbauer Pál emlékműve a Gyertyánosi tónál Országos turisztikai ismertséget Rockenbauer Pál közismert alkotása, az...és még egymillió lépés címmel vetített országjáró kéktúra filmsorozata hozott a tájnak. A Kaposvártól délre nyíló dombság bejáratának a Gyertyánosi parkerdőt tekinthetjük. A Gyertyánosi tóba nyúló földnyelven található a Rockenbauernek állított emlékmű és pihenőhely. Bár maga a parkerdő nem erről, hanem az ott fakadó Négytestvér-forrásról ismert a turisták előtt. A négy fivér örök életre beírta magát a történelembe, Jutas, Üllő és Tarhos 907-ben a pozsonyi csatában, Levente 895-ben a bolgárok ellen halt hősi halált a honfoglalás során. Ha millió lépést nem is tehetünk a Zselicben, de több ezernyi csillagot szinte kizárólag innen szemlélhetünk. 3. oldal (összes: 11)
Négytestvér-forrás a Gyertyánosi Parkerdőben A SEFAG Zrt. az országban egyedülálló módon és helyen alakított ki látogatóközpontot Zselici Csillagpark néven. A tájvédelmi körzet szívében 2015-ben megnyílt turisztikai együttes növekvő népszerűségnek örvend, a látogatók megismerhetik az égboltba írt legendákat és a környezet természeti csodáit. A települések fényei miatt Magyarországon is egyre kevesebb helyen figyelhető meg természetes állapotában az éjszakai égbolt. A fényszennyezéstől védett területek egyike a Zselici Tájvédelmi Körzet. Ugyan a horizonthoz közel felfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben a Tejút sávja megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett. Derült éjszakákon közel kétezer csillagot láthatunk az égbolton ragyogni, amíg lakott területeken, vagy azok közelében mindössze néhány százat, rosszabb esetben néhány tucatot, javarészt a felesleges fényszennyezés miatt. A zselici erdőség szívében működő csillagvizsgálóban a csillagászati és természeti témájú kiállítások 4. oldal (összes: 11)
mellett távcsőkupola és planetárium várja az érdeklődőket. A kupolában található 40 centiméter átmérőjű tükrös távcsővel az éjszakai égbolt rejtett kincsei, például a Naprendszer bolygói, azok gyűrűi és holdjai, csillaghalmazok és galaxisok részletei is megcsodálhatók. Nappal, éltető csillagunk, a Nap felszínét vizsgálhatjuk a speciális naptávcsővel. A programok során megismerhetjük a Nap életének fontosabb állomásait, a Naprendszer és a Tejút szerkezetét, a távcsöves megfigyelések érdekes és látványos célpontjait, vagy akár a távcsövek működését. A csillagképek, a Tejút és a hullócsillagok szabad szemmel is megfigyelhetők az épület erre a célra kialakított teraszáról. A Látogatóközpontban állandó és időszaki kiállítások is helyet kapnak. A természeti kiállítás a Zselic élővilágát mutatja be, különös tekintettel a szürkületben és éjszaka aktív állatokra, például a baglyokra, vagy az aranysakálra. A csillagászati kiállítás fő eleme a meteoritgyűjtemény. A világűrből érkezett és a Föld felszínébe becsapódott testek érdekesek, láthatunk a korai Naprendszer összetételének, a Föld keletkezésének megértését segítő leleteket, illetve kalandos történetű, sok esetben az aranyéval vetekedő árú kő- és vasdarabokat. Az 53 férőhelyes planetáriumban csillagászati, természeti és környezetvédelmi témájú tudományos ismeretterjesztő teljes kupolás (térhatású) filmeket vetítenek. Az azt megelőző előadásokon pedig a csillagos égbolt leglátványosabb elemeiről (Tejút, csillagképek, bolygók), hallhatnak izgalmas részleteket a vendégek. 5. oldal (összes: 11)
Kilátó az összefüggő erdőtömb közepén A mintegy 8000 hektáros összefüggő erdőtömb közepén, a Zselici Csillagpark látogatóközpontjának szomszédságában található Zselici kilátóról elénk tárul a Badacsony, a Kelet-Mecsek, és tiszta időben egészen a horvát Papuk-hegység vonulatáig ellátni. Zselicet járva a túrázóban hamar megfogalmazódik, hogy az itteni rengeteg valóban kerekerdő. Lakott település egyáltalán nincs a környéken, de még néptelen pusztán sem halad utunk. Csak itt, a lösz alapkőzeten kialakult zselici dombok között alkot társulást a hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyeg borítja a 6. oldal (összes: 11)
talajt. A tömegesen nyíló hóvirágok látványát kankalinok, szellőrózsák és keltikék színesítik. Egy-egy illatfelhőbe burkolózó boroszlánbokron túl kakasmandikót is láthatunk, a liliomfélékhez tartozó védett faj legnagyobb számban épp a Zselicben virágzik. Tavasszal a tócsák is megelevenednek, vizükben a sárgahasú unkák nászra készülnek. 7. oldal (összes: 11)
A szerencsések gímbikát is láthatnak Másutt a rengeteg fa- és cserjefaj teszi változatossá az erdőt, melyek közül nyári melegben az ezüsthárs már messziről mutatja fénylő levélfonákait. A fűszeres illatú erdő csöndjét mozgalmas madárdal telíti. Naplemente után a szentjánosbogarak fénye villan, közben reggelig a macskabaglyok rikoltoznak. Az élményt a harkályok dobolása teszi igazán izgalmassá. Télen a hó alól is előtűnnek az örökzöld csodabogyóbokrok, csak virítanak piros terméseik. A szerencsésebbek találkozhatnak a fenséges gímszarvasbikával, őzekkel, vagy láthatnak a fejük fölött köröző ragadozó 8. oldal (összes: 11)
madarakat. A Zselic mindegyik évszakban tartogat meglepetéseket. A Zselicben barangoló turisták több kijelölt túraútvonalat járhatnak be, egy részüket kerékpáron is. Bármelyiken indulunk, a zselici erdő varázslatos környezetet mutat, számos természeti és kultúrtörténeti emlékkel. A Kelet-Zselicben, Gálosfától déli irányban kihagyhatatlan úti cél a Csepegőkő, mely egy homokkő leszakadásból eredő forrás cseppkőképződményekkel. Nyugat-Zselicben, a Kardosfa Hotel közeléből induló nyolc túraútvonal mellett, a már említett gyertyánosin kívül a Tókaji Parkerdőt is érdemes felfedezni. Tűzrakó helyek, esőbeállók, nordic walking pálya, iható vizű források, tavak és patakok kísérik utunkat. Népszerű pihenőhely a Ropolyi-tó környéke A Ropolyi-tó közelében két érdekes helyet is felkereshetünk: a Dugáskuti forrás 8 C-os vize kulinális élvezet a vezetékes vízhez szokott szomjas turistáknak. Honnan az érdekes elnevezés? A területen évtizedekkel ezelőtt élő jó minőségű tölgyes állományból hordódongákat készítettek, ennek a neve a Zselicben duga. Ezekkel a dugákkal ütötték körbe a kutat, hogy tisztán tartsák. Jelenleg az 1940-es években épített kőállás védi a forrást. A Zselicet felkereső kisgyerekes családok körében igen népszerű a Katica Tanya, ahol kicsik és nagyok egyaránt találnak kedvükre való szórakozási lehetőséget. 9. oldal (összes: 11)
Európa Nostra-díjas falumúzeum Szennán Szennán található hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma, különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. A Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a hazai nagyvadfajokkal, őshonos háziállatokkal találkozhatnak a látogatók, lovas kocsin vagy traktoron zötykölődve barátkozhatnak velük, majd helyben készült vadtermékeket kóstolhatnak. Ihárosi Péter 10. oldal (összes: 11)
Szerző: Ihárosi Péter Közzététel ideje: 2018. 08. 23., csütörtök, 14:40 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/08/23/zselicben-az-egbolt-foldig-er 11. oldal (összes: 11)