ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai) a legfontosabbak. Ezekből most hármat emelnék ki: 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 2011. évi LXXXV. törvény A környezetvédelmi termékdíjról 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékról (hatályba lépett 2013. jan.01.-én) A hulladéktörvény legutóbb hatályba lépett fontosabb végrehajtási rendeletei. (Vhr.): (hatályba léptek 2013. jan. 01.-én) 438/2012. (XII.29.) Korm. rendelet A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet A hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról 442/2012. (XII.29) Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet Az elektromos és az elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet A hulladékká vált gépjárművekről 445/2012. (XII.29.) Korm. rendelet Az elem és akkumulátor hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről
2 Az alábbiakban a hulladék törvény és vhr.-jeiből következő főbb kötelezettségre hívnám fel a dohánytermelők figyelmét. I. A keletkezett hulladék nyilvántartása. A hulladék meghatározása: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A keletkezett hulladékokat elkülönítetten kell kezelni. A hulladékokról nyilvántartást kell vezetni. * A nyilvántartáshoz azonban be kell azokat azonosítani. Ezt a 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet alapján tehetjük meg. -Ez a rendelet az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámait tartalmazza. A besorolásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a hulladék milyen eredetű, s hogy milyen tulajdonságokkal bír! Ezek alapján általában négy fő csoportot különböztetünk meg. 1, nem veszélyes hulladék Pl. EWC 02 01 04 műanyag hulladék (nem csomagolásból) EWC 16 01 03 használt gumiabroncsok 2, veszélyes hulladék Pl. EWC* 02 01 08 veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladék EWC*13 02 08 egyéb motor-, hajtómű-, és kenőolajok EWC*16 01 07 olajszűrők EWC*16 06 01 ólom akkumulátorok EWC*16 06 02 nikkel-kadmium elemek EWC*16 01 04 használatból kivont járművek stb. 3, termékdíjas termékből képződött nem veszélyes hulladék pl. csomagolási hulladék (nem veszélyes) pl. EWC 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 4, termékdíjas termékből képződött veszélyes hulladék pl. csomagolási hulladék (veszélyes) pl. EWC* 15 01 10 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok A nem veszélyes anyagokról heti rendszerességgel kell a rendelet mellékletében meghatározott tartalommal a nyilvántartást vezetni.(a nyilvántartás 5 évig nem selejtezhető) Míg a veszélyes anyagokról naprakész nyilvántartást kell vezetni. (s a nyilvántartás 10 évig nem selejtezhető) 2
3 II. A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás Amennyiben a hulladéktermelőnél a keletkezett hulladék éves mennyisége meghaladja az alábbi kategóriák bármelyikében szereplő mennyiséget a, veszélyes hulladék esetén a 100 kg-ot b, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot c, nem veszélyes építési, bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot akkor a termelőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik. Ehhez be kell jelentkeznie a területileg illetékes Környezetvédelmi Hatósághoz, ahol KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) és KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) számot kell igényelnie. Ezek után minden évben a tételes bevallást (a rendelet mellékletében szereplő adattartalommal) az elmúlt évről március 1.-ig meg kell küldeni az illetékes Környezetvédelmi Hatóság részére. III. A hulladékok gyűjtése tárolása: Fontos, hogy a hulladékot szelektíven kell gyűjteni. Hulladékot a hulladéktermelő nem tárolhat! Ezért időben (egy éven belül) gondoskodni kell a: hasznosításáról elszállításáról ártalmatlanításáról IV. A hulladék átadása begyűjtőnek, előkezelőnek, hasznosítónak. Fontos, hogy a hulladék hasznosításáig, illetve ártalmatlanításáig a hulladékért a hulladék termelője a felelős! Ezért köteles meggyőződni arról, hogy akinek a hulladékot átadja megfelelő környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik-e az adott tevékenységre. (Az engedélyek nyilvánosak akár interneten keresztül lekérdezhetők.) Veszélyes hulladék esetén speciális szállítójegyet kell kiállítani, amelyre a hulladéktermelő, a hulladékbegyűjtő, és hulladékhasznosító vagy ártalmatlanító adatait is rá kell vezetni. A veszélyes hulladék megfelelő kezelését ezen a visszaigazolt szállítójeggyel tudja a hulladéktermelő igazolni. 3
4 Mivel a hulladék törvény több szálon kapcsolódik a környezetvédelmi termékdíjas törvényhez, ezért most erről szeretnék néhány gondolatot közreadni. A 2011. évi LXXXV. törvény A környezetvédelmi termékdíjról és Vhr.-je a 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet elég sok termékre vonatkozik (a gumiabroncstól a mobil telefonig), s természetesen a csomagoló szerekre is. Most ezzel kapcsolatban szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet. A törvény alapesetben abból indul ki, hogy a csomagolószerek elkísérik az adott árut a vevőhöz s aztán rögtön hulladékká válnak (a kibontás pillanatában). Ez alól szerencsére van néhány kivétel! így amennyiben a csomagolóeszköz többször használható és szerepel az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában, úgy újrahasználható csomagolóeszköznek minősül! az ULT Magyarország Zrt által a dohánytermelőknek biztosított alábbi csomagolószerek újrahasználhatóak, mert megfelelnek a fenti kritériumoknak. Ilyen a fa raklap a papír dohány doboz a juta félboríték Ezen csomagolószerek után a termékdíj meg lett fizetve az első belföldi forgalomba hozatalkor. Innentől kezdve a dohányanyag csomagolására korlátlanul felhasználhatóak mindaddig amíg funkciójukat el tudják látni. Amikor selejtté válnak, onnantól kell hulladékként kezelni azokat. A fenti csomagolóanyagból keletkezett hulladékok EWC kódjai az alábbiak * EWC 15 01 03 fa csomagolási hulladék * EWC 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék * EWC 15 01 09 textil csomagolási hulladék Fontos, hogy a termékdíjas termékből keletkezett hulladékokat külön kell nyilvántartani (mint azt az előzőekben is láthattuk) és el kell látni azokat még egy HKT kóddal is. A HKT kódokat a Környezetvédelmi termékdíj törvény Vhr.-jéből nyerhetjük. 4
5 Így pl. a fenti anyagok HKT kódjai a hasznosítás függvényében igen eltérőek lehetnek. Ezekből mutatok be néhányat: * fa raklapból keletkezett hulladék HKT 1 420 450 * papír kartonból keletkezett hulladék HKT 1 413 420 * juta félborítékból keletkezett hulladék HKT 1 520 461 Természetesen ez a kis fenti összeállítás a törvény és végrehajtási rendeleteinek alapos ismeretét nem pótolja, úgyhogy akiket érint, kérem, hogy olvassák el azokat, s környezettudatos magatartásukkal mutassanak példát a többi mezőgazdasági termelőnek is! Természetesen a törvények és azok Vhr.-jei szankciókat is tartalmaznak melyeknek tárháza igen-igen széles. S a mulasztási bírságtól a környezet károsítás, mint bűncselekmény-ig is terjedhet. Ezért azt gondolom, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy a törvényeket betartsuk. Nyíregyháza, 2013. jan. 29. Istók József mérnök 5