291 Időrendi áttekintés. 1851. Megalakul az Ungarischer Forstverein, az Országos Erdészeti Egyesület elődje ( Esztergomban, junius 30-án ). 1852. Az Ungarischer Forstverein csatlakozik az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesülethez. 1854. Az Ungarischen Forstverein "Mittheilungen des Ungarischer Forstvereins" cimmel saját lap kiadását indítja meg. 1862. Az Ungarischer Forstverein uj, magyar nyelvű Alapszabályt készit és Magyar Erdész-Egylet név alatt szerepel tovább. Megjelennek az "Erdészeti Lapok", Divald Adolf és Wágner Károly szerkesztésében. 1S65. A politikai enyhülés jele : összeül a magyar országgyűlés. 1866. December 9. Megalakul az Országos Erdészeti Egyesület. Első elnöke Keglevich Béla, titkára Bedő Albert. 1867. Létrejön a "kiegyezés" Ausztria és Magyarország között. ( 1867. évi 12. t. c. ) A titkári hivatal Pozsonyból Pestre költözik. Hatósági jóváhagyást nyer az Alapszabály. A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián bevezetik a magyar nyelvű előadásokat. 1868. Az Egyesület az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel közösen - uj erdőtörvény tervezetét terjeszti a földművelésügyi miniszter elé. 1873. Az Erdészeti Lapok az Egyesület tulajdonába megy át. 1876. Az Egyesület létrehozza a Deák Ferenc-alapitványt, az erdészeti szakirodalom kifejlesztésére. 1879. Az Erdőtörvény ( 1879. évi XXXI. t. c. ) éve. 1881. Bedő Albert, min* országos főerdőmester, az erdészeti közigazgatás élére kerül.
- 292-1882. Első ízben jelenik meg az Egyesület kiadásában az Erdészeti Zsebnaptár. 1883. 1886. 1890. 1894. 1900. 1901. 1904. 1905. 1907. 1911. 1912. Megnyílik az első állami erdészképző szakiskola Asotthalmán. Az Egyesület beköltözik Alkotmány utcai saját székházába. Az Egyesület közgyűlésének fő tárgya : a Magas Tátra természeti é r tékeinek megmentése. Az Egyesület népszerű erdészeti ismeretterjesztő könyvsorozat kiadását kezdi meg. A gazdasági válság súlyos helyzetbe sodorja az erdőgazdaságot is. Megjelenik az erdei munkásokról szőlő 1900. évi XXVIII. t. c. Rendszeresítik az Egyesületben a függetlenített titkári állást. Titkárrá választják Bund Károlyt. Az Egyesület a párizsi világkiállításon aranyérmet nyer kiállított irodalmi termékeivel. Mozgalom indul meg az Egyesületben a belterjes erdőgazdálkodás ki- fejlesztése érdekében...rendkívüli közgyűlés az Egyesületben, az erdőmérnökök szociális problémáinak orvoslására. Az első külföldi tanulmányút Bosznia erdeiben. Megalakul a Borsod-, Gömör-, Heves megyék Erdészeti Egyesülete, az első vidéki erdészeti egyesület. Az Egyesület folyóiratot indit "Az Erdő" címen, az alsóbbfoku szakszemélyzet számára. Az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület magyarországi tanulmány- útja. Az egyesületi törzsvagyon értéke eléri az 1 millió koronát. % Az Egyesület felterjesztéssel fordul a földművelésügyi miniszterhez az Alföldfásitás felkarolása érdekében.
- 293-1913. Elkészül az uj erdőtörvény tervezete ( Horváth Sándor alelnök munkája). Az Egyesület tanulmányutja Ausztriában. 1914. Kitör az I. világháború. 1916. Mozgalom a rokkant erdészeti alkalmazottak érdekében. Az Egyesület Dr. Bedő Albertet tiszteletbeli elnökévé választja. 1917. Győzelmes szocialista forradalom Oroszországban. 1918. Polgári- demokratikus forradalom Magyarországon. Bedő Albert halála ( X. 20.) A kormány Kaán Károlyt nevezi ki az erdészet országos vezetőjéül. 1919. Februárban megjelenik a földreform törvény. Az Egyesület állásfoglalása negatív. Március 21-én kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. Április 3-án államosítják a nagybirtokokat. Márciusban a Földmivelésügyi Népbiztosság az Egyesületet feloszlatja. Augusztus 1. A Tanácsköztársaság elbukik. Szeptemberben az Egyesület ismét megkezdi működését. 1920. Magyarország aláirja a párizsi békeszerződést. 1921. Katasztrófális fahiány. 1922. A háború utáni első külföldi erdészdelegáció hazánkban : a japánok. 1923. Megjelenik az 1923. évi XVIII.-XXI. erdészeti törvénysorozat, Kaán Károly nagy jogalkotása. Kaán Károlyt kibuktatják alelnöki tisztségéből. Az erdészeti személyzet és az Egyesület anyagi helyzete katasztrófálissá válik. Évekig tartó depresszió. 1925. Kaán Károly, az államerdészet vezetője, nyugalomba vonul. Ismét megindul uj erdőtörvény létrehozásának előkészítése. 1926. Az infláció leküzdése, a pengő bevezetése. 1927. Megindul, majd néhány év alatt zsákutcába jut az alföldfásitási akció.
- 294-1929. Kitör a nagy gazdasági világválság. Biró Zoltánt ügyvezetővé választják. 1930. Rendkivüli közgyűlés vitatja meg az uj erdőtörvény tervezetét. Meghal Bund Károly, aki 30 éven át volt az Egyesület titkára. 21. 5 %-kal csökkentik az államerdészeti alkalmazottak létszámát. Megkezdődnek kereskedelmi vonalon a nagy "fa-csaták". Erdőpusztitások. Az Egyesület bekapcsolódik a "fuvarlevél-akcióba". 1933. A gazdasági világválság végetér. Viszonylagos konjunktúra kezdődik az erdészet területén is. 1934. Elnökké választják Waldbott Kelement. 1935. Ismét rendszeresítik a függetlenített titkári állást az Egyesületben. Titkárrá választják Dr. Mihályi Zoltánt. Megszületik az 1935. évi IV. t. c., az uj erdőtörvény. 1936. Magyarországon rendezik meg a n. Erdészeti Világkongresszust és az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetségének IX. Kongresszusát. 1938. Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés. Megkezdődik az országrészek visszacsatolásának időszaka. Augusztusban rendezik meg az első magyar erdőmérnöki továbbképző tanfolyamot. Három év késéssel megjelenik az Erdőtörvény végrehajtási rendelete. Fokozódik a fahiány. 1939. Kitör a II. világháború. 1940. Rendkivüli közgyűlés. Egyedüli tárgya : a súlyos fahiány. Kaán Károly halála. Farkas Jenő fellépése, reform-követelései. 1941. Magyarország hadhal epése. Cenzúrázzák a r Erdészeti Lapokat, szerkesztő bizottságot neveznek ki. 1942. Az Egyesületet a fakitermelői szakma egyedüli országos érdekképviseleti szervévé nyilvánítják.
- 295-1943. Voronyezsi frontáttörés, Sztálingrád. Fordulat a háború menetében. Az Egyesület békét kíván. Kényszertermelések ; katonai munkavezető törzsek felállítása az erdészet területén. Ismét megjelenik az Erdészeti Zsebnaptár. 1945. Végetér a n. világháború. A nagybirtokrendszer megszüntetése, az erdők államosítása. 1946. Megalakulnak a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek. 1948. A népidemokratikus országok erdőgazdasági kongresszusa Szófiában. Újra megindul az egyesületi munka, ismét megjelennek az Erdészeti Lapok. Az Egyesület belép a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe. Létrejön az Erdészeti Tudományos Intézet. 1949. 10 év után az első vándorgyűlés Szegeden. Megkezdődik az átszervezés, az iránykeresés kora. Megalakulnak az első szakosztályok; 1952. Az Egyesület közlönye "Az Erdő címmel folytatja megjelenését. 1954. Az 1040/1954. M. T. számú határozat az erdőgazdálkodás fejlesztéséről. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság létrehozása. 1955. Megalakulnak az Egyesület Helyi Csoportjai. 1957. Intenzív korszak veszi kezdetét az erdészeti és az egyesületi élet területén. A Bedő-dij alapítása. 1958. Az Egyesület a Technika Házába költözik. Az Egyesület szobrot állit Kaán Károlynál Püspökladányban. 1961. Megjelenik az 1961. évi VII. törvény "Az erdőkről és a vadgazdálkodásról '. 1962. Az erdészeti felsőoktatás intézménye «lz Erdészeti és Faipari Egyetem címet és rangot kapja.
- 296 - Az Egyesület közgyűléseinek színhelye. 1866. 1867. Losonc 1868. Debrecen 1869. Kassa 1870. 1871. 1872. Torda 1873. Nem volt megtartva 1874. Kalocsa 1875. Pilismarót 1876. 1877. 1878. 1879. Székesfehérvár 1880. Mehádia ( Herkulesfürdő ) 1881. 1882. Máramarossziget 1883. 1884. Pécs 1885. 1886. 1887. Körmöcbánya 1888. 1889. 1890. TátrafUred 1891. 1892. 1893. 1894. 1895. Besztercebánya
297 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. 1902. 1903. 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1913. 1914. 1915. 1916. 1917. 1918. 1919. 1920. 1921. Sepsiszentgyörgy Pozsony Selmecbánya Menyháza-Zöldes (Arad vm.). (Rendkívüli, V. 15.) ( XII. 18. ) Pécs Fenyőháza (Liptó vármegye ) Budape st Nem volt megtartva Nem volt megtartva. ( I. 9., az 1919-es közgyűlés e z.) (rendkívüli, V. 29.) Dec. 15-re tervezett elmaradt, a közgyűlések általános betiltása miatt. ( II. 16. V ( XH. 17.) 9899/Cs,
- 298-1922. (Rendkivüli, V. 11.) ( XII. 15.) 1923. 1924. 1925. 1926. Sopron 1927. 1928. Szombathely 1929. Párád 1930. (Rendkivüli, 11.22.) ( XII. 20.) 1931. 1932. 1933. 1934. Kecskemét ( VII. 23.) ( XII. 21. ) 1935. Pécs 1936. Miskolc 1937. 1938. Esztergom 1939. Debrecen 1940. (Rendkivüli, I. 25. ) (Rendkivüli, EH. 12. ) ( XII. 19. ) 1941. 1942. 1943. 1944. Nem volt megtartva 1945. Nem volt megtartva 1946. Nem volt megtartva 1947. Nem volt megtartva. 1948.
- 299-1949. Szeged 1950. 1951 Nem volt megtartva 1952. Nem volt megtartva 1953. 1954. Nem volt megtartva 1955. Nem volt megtartva 1956. 1957. Parádfürdő 1958. Pécs 1959. Szeged 1960. Kaposvár 1961. Baja 1962. Debrecen 1963. Nagykanizsa 1964. Eger 1965. Nem volt megtartva 1966. Sopron