Szakdolgozat-készítési útmutató

Szakdolgozat-készítési útmutató a BGE KVIK BA/BSc és MA/MSc hallgatói számára

Tartalomjegyzék 1. A SZAKDOLGOZAT... 3 2. A SZAKDOLGOZAT FORMÁZÁSA, SZERKESZTÉSE... 3 3. A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE... 4 4. A SZAKDOLGOZAT TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK... 5 BEVEZETŐ... 5 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 6 KUTATÁSI MÓDSZEREK... 6 EREDMÉNYEK... 6 KONKLÚZIÓK, JAVASLATOK... 7 ÖSSZEFOGLALÁS... 7 HIVATKOZÁSOK, REFERENCIÁK... 7 PLÁGIUM, ÁTVÉTEL, IDÉZET... 8 VÉGSŐ JAVASLATOK... 8 MELLÉKLETEK... 9 KÖVETELMÉNYEK A SZAKDOLGOZAT KUTATÁSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ... 10 A KÜLSŐ, FEKETE BŐRKÖTÉS FORMÁTUMA... 11 A CÍMOLDAL FORMÁTUMA... 12 KONZULTÁCIÓS IGAZOLÓLAP... 13 EREDETISÉGI NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZATRÓL/PROJEKTMUNKÁRÓL... 14 A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATÁNAK SZEMPONTJAI... 15 A HARVARD-MÓDSZER SZERINTI HIVATKOZÁS... 17 1

Előszó helyett Kedves Hallgatók! Szakdolgozatot írni és általában véve: alkotni jó! Ezért kérjük, ne úgy tekintsenek a szakdolgozat megírására, mint kötelező, kényszerű követelményre, hanem mint egy nagyszerű lehetőségre, hogy létrehozzák talán a legmagasabb szintű tudományos alkotást, amit az életük során elkészítenek. Önök, mint kutatók, felvetnek egy problémát, és a szakirodalom olvasásával valamint önálló kutatással a végére járnak, megoldják. Ha komolyan veszik ezt a feladatot, nagyon lelkesítő, nagyon izgalmas munka vár Önökre, amelyhez a BGE KVIK oktatói ezzel az útmutatóval kívánnak segítséget nyújtani. BGE KVIK Oktatási Dékánhelyettes 2

1. A szakdolgozat A szakdolgozat célja, hogy a hallgató a tanulmányok zárásaként egy szabadon választott probléma, témakör szakirodalmi áttekintésével, önálló kutatással, az eredmények elemzésével bizonyítsa, felkészült a szakmai életbe való bekapcsolódásra. A szakdolgozatot készítő hallgató munkáját konzulens (belső témavezető) segíti. A konzulens általában a egyetem oktatója, de indokolt esetben a hallgató választhat magának külső konzulenst is. Ha a hallgató külső konzulenst is kíván felkérni, akkor erről tájékoztassa a tanszéket. A szakdolgozatok terjedelmi és tartalmi követelményei természetesen eltérőek a BA és az MA képzéseken. Az alapképzésen (BA) a szakdolgozat terjedelme (a bevezetéstől az összefoglalásig, kiegészítő szövegrészek mellékletek, táblázatok, függelék, stb. nélkül) minimum 40, maximum 60 oldal (80-120 ezer karakter), egyidejűleg két specializációt végzett hallgató komplex szakdolgozata esetén annak terjedelme (a bevezetéstől az összefoglalásig, kiegészítő szövegrészek mellékletek, táblázatok, függelék, stb. nélkül) minimum 60, maximum 80 gépelt oldal (120-160 ezer karakter). A mesterképzésen (MA) a szakdolgozat terjedelme (a bevezetéstől az összefoglalásig, kiegészítő szövegrészek mellékletek, táblázatok, függelék, stb. nélkül) minimum 60, maximum 80 oldal (120-160 ezer karakter). A dolgozat legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a felső terjedelmi korlátot. A szakdolgozatok formai és tartalmi követelményeiről a következő részekben szólunk. 2. A szakdolgozat formázása, szerkesztése 12-es betűméret és másfeles sortávolság, Újságokban szereplő betűtípusok (pl. Times New Roman) használata, Sorkizárt szerkesztés. A bekezdések első sorát 1-1,5 cm-rel beljebb kell húzni. A margótávolság a jobboldalon 2,5 cm, a baloldalon 2,5 cm, továbbá itt kötésmargónak 2 cm megadása. Az oldalszámok arab számokkal az oldallap alján vagy tetején középre igazítva szerepeljenek. A szakdolgozat első számozott oldala szövegszerkesztővel készített tartalomjegyzék legyen. (Emlékeztetőül: a Word akkor tud automatikusan tartalomjegyzéket előállítani, ha a fejezetcímekre a megfelelő szintű Címsor stílust alkalmazzuk.) A mellékletekben, függelékben, táblázatokban és illusztrációkban, ezek aláírásaiban a kisebb betűméretet és szimpla sortávolság alkalmazható, sorkizárt szerkesztés nélkül. Az ábrákat, a diagramokat és a táblázatokat külön kell sorszámozni. Minden ábrát, diagramot, táblázatot a sorszám mellett címmel és forrással is el kell látni. A számozások legyenek folyamatosak az egész dolgozatban: pl. 1. táblázat, 2. táblázat, 1. ábra, 2. ábra, I. melléklet, II. melléklet, stb. Ennek érdekében ajánlott az automatikus sorszámozás használata a Hivatkozás / Felirat beszúrása parancsokkal. Táblázatok, grafikonok, képek csak azok érdemi elemzésével helyezhetők el a törzsrészben. Ellenkező esetben ezeket a mellékletbe vagy a függelékbe kell elhelyezni. Kerülendők az öncélú dekorációk: a szöveghez csak lazán kötődő, a téma kifejtését, megértetését érdemben nem szolgáló illusztrációknak nincs helye a dolgozatban. Az ábrák és grafikonok estében is az érthetőség és áttekinthetőség legyen a fő szempont. Azonos szintű címeket azonos módon kell formázni: ezért is célszerű a Címsor stílusokat használni. A fejezeteket és alfejezeteket következetesen kell számozni, pl. 1.1., 1.2., 1.2.1. stb. Háromnál több fejezetszint használatát célszerű kerülni. Az új fejezetek lehetőleg mindig új oldalon kezdődjenek, az alfejezetek folyamatosan is írhatók. Az oldallap aljára azonban csak akkor kerüljön új alfejezetcím, ha legalább 2 sornyi szöveg írható alá. 3

A szövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű megjegyzéseket ajánlott lábjegyzetben megjeleníteni. Ezeket az oldal alján arab számokkal folyamatosan számozva (nem fejezetenként újrakezdve) kell elhelyezni. A szakdolgozatot A4-es méretű fehér papírlapokra kétoldalas formában kell kinyomtatni és beköttetni. Hivatkozások: A hivatkozásokkal és a bibliográfia megszerkesztésével kapcsolatos részletes követelményeket a csatolt 6. sz. melléklet (A Harvard-módszer szerinti hivatkozás) tartalmazza. 3. A szakdolgozat felépítése Kemény borító (ld. 2/a. sz. melléklet) Üres fehér fedőlap, Címoldal (ld. 2/b. sz. melléklet) Titkosítási kérelem (esetleges) Igazolás szakdolgozati konzultációkról A szakdolgozatokba a hallgatók beköttetik a témavezető aláírásával ellátott konzultációs igazolólapot ezzel bizonyítják, hogy a követelmények szerint legalább három alkalommal sor került szakdolgozati konzultációra. (ld. 3. sz. melléklet) Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról A hallgató az eredetiségi nyilatkozatban arról nyilatkozik, hogy a szakdolgozatot maga írta, az eredmények a saját kutatásából származnak. A megfelelő űrlapok a honlapra feltöltött dokumentumtárban találhatók. (ld. 4. sz. melléklet) Köszönetnyilvánítás vagy ajánlás Nem kötelező eleme a dolgozatoknak a köszönetnyilvánítás. Ha mégis szeretnénk alkalmazni, törekedjünk arra, hogy rövid legyen legfeljebb fél, háromnegyed oldal terjedelmű. A köszönetnyilvánításban megjelenő személyek sorrendje tükrözze egyrészt az illetők rangját, másrészt a segítség mértékét, mellyel hozzájárultak a dolgozatunkhoz. A legrangosabb és legtöbbet segítő személyek előbb jelenjenek meg. A családunkat, barátainkat, személyes kapcsolatainkat legfeljebb az utolsó bekezdésben említsük meg. Tartalomjegyzék A szakdolgozatokban feltétlenül szerkesszünk tartalomjegyzéket (az első számozott oldal), mégpedig lehetőleg a 2. pontban megfogalmazott irányelveknek megfelelően. Ne felejtsük el a jegyzéket a dolgozat elkészülte után a legvégén frissíteni, hogy biztosan a jó oldalszámok kerüljenek az egyes fejezetek és alfejezetek mellé. Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke Ha a hallgató nagyobb számú ábrát, illusztrációt, táblázatot használt a szakdolgozatában, valamint ezek gyors vissza- és megkereshetősége valamilyen ok miatt fontos lehet a megértés szempontjából, érdemes ilyen jegyzéket készíteni. Tartalmazza annak sorszámát, címét, valamint a dolgozat oldalszámát, ahol megtalálható. Word-ben automatikusan generálható a Hivatkozás / Ábrajegyzék beszúrása paranccsal. Az ábra-, táblázat-, illusztrációjegyzék nem kötelező eleme a szakdolgozatnak. Rövidítések jegyzéke Ha vannak a dolgozatunkban gyakran visszatérő rövidítések, mozaikszavak, melyek a laikus olvasó számára ismeretlenek lehetnek, célszerű azokat abc-rendbe szedve a dolgozat elején öszszefoglalni egy külön oldalon. Rövidítéseket, mozaikszavakat csak úgy használjunk a dolgozatunkban, ha azokat a szövegben való legelső megjelenésükkor azonnal feloldjuk függetlenül attól, hogy azt esetleg a rövidítések jegyzékében is megjelenítettük. Pl....Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)... ezt követően már mindenhol elegendő csak a BGE rövidítést alkalmazni. 4

Maga a szakdolgozat szövege A dolgozat törzsszövege a dolgozatok lényegi része. Az egyes részekkel kapcsolatos tudnivalókról a következő, tartalmi kérdéseket tárgyaló fejezetből tájékozódhatnak. A tudományos igénnyel készített tanulmányok, szakdolgozatok a következő részekre tagolódnak - bevezetés - szakirodalmi áttekintés - alkalmazott kutatási módszerek - kutatás - eredmények - konklúziók, javaslatok - összefoglalás Függelékek, illetve mellékletek A mellékletbe, függelékbe olyan adatok, információk kerüljenek, melyek hasznosak lehetnek az érdeklődő olvasó számára, vagy amelyek bizonyítják az elvégzett munkát, de amelyek nem szükségesek a törzsszövegben leírtak megértéséhez. Fontos, hogy a mellékletbe ne kerüljön olyan anyag, ami nélkül a törzsszöveg nem érthető, ezzel ugyanis állandó lapozgatásra kényszerítjük az olvasót. Tipikusan mellékletbe valók pl. egy vizsgált intézmény (iskola) dokumentumai, házirendje; a résztvevőkkel kitöltetett kérdőív egy üres mintapéldánya; a nyers, még feldolgozatlan adatokat tartalmazó táblázatok, képek, fotók. A mellékletbe betehetünk teljes anyagokat (dokumentumokat, táblázatokat stb.), de a dolgozat törzsrészébe csak azok kiértékelt, feldolgozott, eredménnyé átszámított részei kerüljenek Mellékletek listája (csak ha valóban szükséges) Felhasznált irodalom Az irodalomjegyzék abc-rendbe szedve tartalmazza azokat a forrásokat, melyeket felhasználtunk a dolgozat elkészítéséhez. A felhasznált irodalmak jegyzéke részletes, számos adatot kell, hogy tartalmazzon az adott forrásról. Erről a Hivatkozások fejezetben részletesen olvashatnak. Fontos, hogy az irodalomjegyzék csak olyan forrásokat tartalmazzon, amelyeket valóban elolvastak, ismernek. Hivatkozáskor a törzsszövegben mindig utalni kell a dolgozatban kifejtett gondolat forrására, azaz a szöveg adott pontja és az irodalomjegyzék megfelelő tételei között kapcsolatot kell teremteni. Ennek módjáról szintén később olvashatnak. Üres fehér zárólap. 4. A szakdolgozat tartalmával kapcsolatos ajánlások Bevezető A bevezetőben röviden megindokoljuk a témaválasztásunkat, érzékeltetjük a dolgozatban feldolgozott probléma relevanciáját, kedvet csinálunk az olvasónak a dolgozatban való elmélyedéshez. A bevezető ne legyen túl hosszú: házi dolgozatban kb. egy bekezdés, szakdolgozatban 1-2 oldal terjedelmű legyen. A bevezetőben helye van a személyes információknak is. Itt esetleg írhatunk magunkról, a munkánkról, arról, hogy személyes életünk hogyan kapcsolódik a feldolgozni kívánt témához. A tudományos dolgozat alapvetően objektív, tárgyilagos. A tanszékek oktatói mind a BA, mind az MA képzés hallgatói számára összeállítottak szakdolgozati témajavaslat-jegyzékeket. Ezek azonban csak témakörök, nem a konkrét dolgozatcímek. Ezeken a témakörökön belül gondolkodhatnak konkrét vizsgálatokban, konkrét problémák feldolgozásában. Ideális esetben már úgy jelentkeznek a konzulensüknél is, hogy konkrét elképzeléseik vannak arról, miről szeretnének írni, mit szeretnének vizsgálni. 5

A kiadott témajegyzék-javaslatok mellett természetesen lehetőségük van más témát választani. Arra azonban ügyeljenek, hogy olyan témát ne válasszanak, ami nagyon távol esik a tanszéki képzések jellegétől. (Az ilyen témákat nagy valószínűséggel a képzésvezetés nem hagyja jóvá.) Szakirodalmi áttekintés A tudományos dolgozatok magja, lelke az önálló kutatás, a kutatási eredmények bemutatása és megbeszélése. A dolgozat összes többi része így a szakirodalmi áttekintés is szervesen kapcsolódik a saját kutatásokat bemutató fejezetekhez, nem lehet attól független egység. Törekedjünk minél frissebb szakirodalomhoz hozzájutni. Néhány nagyon alapvető művet, jelentős szerzőt leszámítva ne nagyon használjunk a 90-es éveknél korábban született műveket. Általában minden témának van már újabb feldolgozása is. Forrásként könyveket, folyóirat-cikkeket és egyéb cikkeket olvashatnak, illetve az internet bizonyos tartalmai is funkcionálhatnak forrásként. A felhasznált szakirodalom tudományos igényű, tartalmas mű legyen. Különösen kerüljük az internet ellenőrizhetetlen forrású tartalmait, a populáris irodalmat, a bulvártartalmakat. Népszerűsítő ismeretterjesztő forrásokat használhatunk, ha azok hitelesek (pl. ilyenek a Mindentudás egyeteme előadássorozat részei is). Különösen a szakirodalmazás kezdeti fázisaiban olvashatunk felsőoktatási tankönyveket is akár a BGE saját kiadványait, akár más intézmények által használt könyveket. A jó szakirodalmi összefoglalónak azonban a tankönyvi szintet meg kell haladnia! Kutatók, oktatók, felsőoktatási hallgatók számára számos online adatbázis létezik, melyek adott szakterületek kutatási eredményeit gyűjtik tudományos szakcikkek formájában. Minden hallgatónknak, de az MA képzés hallgatóinak különösen ajánlott ezen adatbázisok használata. Az adatbázisok használata nem evidens. Az adatbázisokat legegyszerűbben a kari és elektronikus könyvtár, valamint az Idegenforgalmi Szakkönyvtár oldaláról tudják elérni. Kutatási módszerek Ezen a ponton ki kell térnünk a megfelelő vizsgálati módszer és eszköz kiválasztására. Felhívjuk figyelmüket, hogy az esetleg szükségesnek vélt primer kutatást (kérdőív, interjú, stb.) meg kell előzze az alapos szakirodalmi tájékozódás (szekunder kutatás), analógiák tanulmányozása, az elérhető adatbázisok célirányos feldolgozása és elemzése, s csak ezek után célszerű (ha a téma szempontjából egyáltalán szükséges) valamilyen primer kutatási módszer alkalmazása. Megjegyezzük: az utóbbi nem helyettesíti az előbbit. Eredmények A vizsgálat eredményeinek bemutatásánál a hallgatók gyakran abba a hibába esnek, hogy az összes eredményüket nyersen, feldolgozatlanul az olvasóra zúdítják. Ez az eljárás általában nem indokolt. Ha mégis szükséges a nyers eredmények bemutatása, általában elég azokat a Mellékletek vagy a Függelék fejezetben elhelyezni. Az eredmények prezentálásánál fontos, hogy az eredmények jellegétől függően azokat egy jól áttekinthető, önmagában is értelmes táblázatban, diagramban vagy grafikonban mutassuk be. Az eredmények megjelenítésével kapcsolatos javaslatok: A számszerű eredményeket lehetőleg csak akkor foglaljuk bele a szövegbe, ha kevés számszerű eredményünk van, vagy azokat valami ok miatt különösen fontosnak tartjuk kiemelni. Általában törekedjünk az eredmények valamiféle grafikus megjelenítésére, de ez ne legyen öncélú. Akár táblázatot, akár grafikont, akár diagramot szerkesztünk, minden esetben törekedjünk arra, hogy ezek az elemek önmagukban is értelmesek legyenek. Ennek érdekében a következőkre ügyeljünk: - Minden grafikus elemnek legyen címe. - A táblázatok fejlécei, a grafikonok tengelyei legyenek pontosan feliratozva. - Ne feledkezzünk el a jelmagyarázatról sem. 6

o - Mindezeket a magyarázó részeket a megfelelő szerkesztési eszközökkel emeljük ki, különítsük el maguktól az eredményektől! Törekedjünk táblázataink, grafikonjaink stb. szép, harmonikus, egységes megjelenítésére! - Ezeket az objektumokat folytatólagosan számozzuk (pl. 1. táblázat, 2. ábra). Az ábraaláírások formátuma eltérhet a főszövegtől pl. írhatjuk kisebb betűmérettel, dőlt betűvel vagy más betűtípussal, szimpla sortávolsággal. Az viszont fontos, hogy ugyanúgy formázzuk meg az aláírásokat végig a dolgozatban. Az MS Excel program segítségével számos diagram-típus közül választhatunk. Törekedjünk olyan módon megjeleníteni az eredményeket, hogy a kapott ábra ne csak szép legyen, hanem informatív is. Konklúziók, javaslatok Mint korábban említettük, jó, ha az eredmények értékelése teljesen vagy részben elkülönül magától az eredményközléstől. Ebben a fejezetben van lehetőségünk az eredményeink értékelésére, következtetések levonására és a javaslatok megfogalmazására. Összefoglalás A dolgozatot összefoglalással zárjuk. Itt már nem feltétlenül az eredményeket foglaljuk össze legalábbis ilyen téren nem kell törekednünk a teljességre. Lehetünk kissé személyesek és szubjektívek, és kutatásunkból csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyeket a legfontosabbnak tartunk, vagy amelyek a leginkább inspirálóak lehetnek. Az Összefoglalás fejezet egyik célja az, hogy egyben kitekintést nyújtson, milyen további kutatásokat tartana szükségesnek a szerző. Mi a saját kutatásának tanulsága, értelme, mivel járult hozzá akár a személyes fejlődéséhez, vagy szakterülete műveléséhez. Ilyen és ehhez hasonló fejtegetésekkel egyben búcsút is veszünk az olvasótól. Hivatkozások, referenciák A tudományos dolgozatok fontos, elengedhetetlen része a források pontos dokumentálása. Hallgatóinknak érezhetően sok gondot okoz a hivatkozások, illetve a hivatkozások jegyzékének (referenciák) megszerkesztése. Mielőtt áttekintenénk a hivatkozások konkrét módjait, tárgyaljunk meg előzetesen néhány problémát. A hallgatók gyakran érzik, hogy szinte egyetlen mondatot sem írhatnak le a dolgozatukban hivatkozás nélkül, hiszen maguktól semmit sem tudnak. Nem ők találták ki a legalapvetőbb tényeket sem, melyekre egy-egy fejezetet építenek. Általában azt szoktuk mondani, hogy adott szakterület szempontjából releváns, alapvetőnek tekinthető információkra nem kell hivatkozni. Szó szerint is idézhetünk mások munkáiból, de ennek is megvannak a szabályai. Általában csak indokolt esetben idézzünk, és akkor is röviden! Ha a forrás tartalmának összefoglalása is elegendő lenne, ne idézzünk szó szerint. A szó szerinti idézet rövid legyen (maximum kb. egy bekezdés), és csak akkor alkalmazzuk, ha az különösen jól megragad egy jelenséget, vagy ha az idézet minden szavát fontosnak érezzük. Ilyenkor is fontos természetesen, hogy az idézet forrását pontosan megadjuk ennek módját ld. később! A hallgatók néha elkövetik azt a hibát, hogy korrekten hivatkozva, idézőjelek között oldalakat beidéznek más művekből, mondván, ennél jobban ők sem tudták volna összeszedni a gondolatokat. Ez szinte mindig hiba. Az oldalakon keresztül beidézett szöveg valószínűleg inkább a Mellékletek közé való, vagy elégedjünk meg a lényegre törő tartalmi összegzéssel. 7

Plágium, átvétel, idézet Plágium az, amikor más szerző gondolatait, eredményeit a forrás korrekt feltüntetése nélkül a sajátunkként tüntetünk fel, mindezt rosszhiszeműen. Az ilyen helyzet kerülendő, súlyos következményei lehetnek egyetemünkön: enyhébb esetben korrekcióra, súlyosabb esetben a szakdolgozat visszavonására szólítjuk fel a hallgatót. A plágium miatt visszavont dolgozatok esetében az érintettnek teljesen új dolgozatot kell készítenie. Ennek elkerülése érdekében vegyük tekintetbe, hogy mely esetek minősülnek plágiumnak: Plágiumot követünk el, ha szerző nélküli írásokat idézünk akár szó szerint, akár tartalmilag. Ez a veszély különösen internetes források esetén áll fenn. A legtöbb népszerű internetes információs portál és az online lexikonok (pl. Wikipedia) általában nem tüntetik fel a szerzőket. Ha alapos megfontolás után ilyen forrásokra hivatkozunk (azaz megbízunk azok hitelességében), a lentebb megfogalmazott módon hivatkozzunk rájuk is. Plágium az is, ha szó szerinti idézetnél elmulasztjuk kitenni az idézőjeleket. A módszerek (tesztek, kérdőívek) elsődleges forrását is fel kell tüntetni, mivel ezek az eszközök is más személy szellemi termékei. Valószínűleg az eredmények megbeszélésénél is szükségünk lesz hivatkozásokra. Ennek elmulasztása szintén plágiumnak minősül. Plágium az is, ha más munkákból származó ábrák, illusztrációk, táblázatok vagy bármely grafikus elem forrását elmulasztjuk megjelölni. Megjegyezzük: egy kutatási munka esetében természetes, hogy mások (olvasott, hallott) gondolatai hatnak ránk, formálják saját gondolatainkat. Természetes az is, hogy felhasználjuk ezekből azokat, amit fontosnak tartunk. Két dologra figyeljünk: - egyrészről: jól használjuk fel mások, már korábban megszületett gondolatait, - másrészről (ahogy arról fentebb már volt szó) adjuk meg a hivatkozást, forrást a dolgozat kellő helyén. Végső javaslatok Ebben az összefoglalóban részletesen olvashattak a tudományos dolgozatok szerkezetéről, az egyes részek tartalmi vonatkozásairól és konkrét útmutatást kaptak a hivatkozási rendszer elkészítéséhez. Dolgozatot, főleg szakdolgozatot írni időigényes dolog. Hosszú az út egy jó ötlettől a kész dolgozatig. Ha rászánják a szükséges időt, akkor Önök is jobban élvezik a munkát, és a bírálók is kedvezőbben fogják azt értékelni. A dolgozatra fordított idő nem a számítógép előtt ülve töltött időt jelenti: gondolkodhatunk róla, másokkal beszélgethetünk a készülő alkotásról, és mindeközben jó ötleteink támadhatnak, jó tippeket kaphatunk másoktól is. Praktikus, ha friss ötleteket azonnal leírjuk egy papírra, így nem felejtődnek el. Az időt különösen jól kell beosztani a dolgozatleadás finisében. Soha ne halasszák a munkát a legutolsó pillanatra! A konzulens szívesen átnézi, elolvassa a késznek minősített dolgozatokat, de erre csak akkor van esélye, ha jóval a leadási határidő előtt megkapja azt. Jelezzük: legalább 2-3 héttel a végső leadási határidő előtt be kell nyújtaniuk munkájukat belső témavezetőjüknek (a határidőket a szaktanszékek szabályozzák), előzetes véleményalkotás céljából. A konzulensnek nem lehet feladata érdemben átnézni a leadás napja előtti éjszaka átküldött dolgozatot. Különösen ügyeljenek a magyar nyelv szabályai szerinti helyesírásra, nyelvhelyességre és stílusra. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a konzulensnek nem dolga a szöveget kijavítani, magyar nyelvre átfordítani. Ha a témavezető úgy ítéli meg, hogy a szöveg gyenge nyelvi színvonala miatt aránytalanul sok időt venne igénybe annak elolvasása, és e miatt nem tud a tartalomra koncentrálni, kérheti a hallgatót, hogy előbb javítsa ki a nyelvi hibákat, és utána jelentkezzen újra konzultációra. Egy igényesen megszerkesztett, szép, magyar nyelven megírt dolgozat már önmagában fél siker. Nyelvhelyességi, vagy stiláris szempontból kifogásolható szakdolgozatot a tanszékek (s a témavezetők) nem fogadhatnak be. 8

MELLÉKLETEK 9

1. sz. melléklet Követelmények a szakdolgozat kutatási tervének elkészítéséhez A kutatási terv kötelező tartalmi elemei 1.) A szakdolgozatot készítő hallgató neve, képzése, évfolyama. 2.) A szakdolgozat címe (amely nem azonos az Intézeti Tanszék által kiadott témakörök megnevezésével, hiszen a konkrét cím lehet a témán belüli konkrétabb, szűkebb terület is). 3.) a) A témaválasztás indoklása: a téma időszerűségének, a kiválasztásban közrejátszó személyes motivációnak ismertetése. b) Problémafelvetés: azoknak a kérdéseknek, problémáknak a felvetése, amelyek szempontjából a hallgató a következő fejezetekben (a szakdolgozat érdemi részében) vizsgálni fogja a választott témakört. c) Célkitűzés rögzítése, esetleges előfeltevés (hipotézis) felvázolása. d) A dolgozat elméleti alapjaira, kapcsolódásaira való utalás. 4.) A szakdolgozatban alkalmazni kívánt kutatási módszerek: a szakdolgozatban feldolgozott anyag és a feldolgozás módszereinek bemutatása, kiválasztásuk indoklása. 5.) A szakdolgozat váza: a szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek címét tartalmazza, decimális beosztást követve, arab számozással (tartalomjegyzék-szerűen). 6.) A forrásanyagok megjelölése (nappali / távoktatás tagozaton 15 db). A kutatási terv terjedelme: minimum 5 gépelt oldal (1,5-es sortávval, 12-es betűmérettel, Times New Roman CE betűtípust alkalmazva, sorkizárva, oldalszámozása arab számokkal a lap alján középen, margók 2 cm szélesek, a lap bal margója az esetleges kötés érdekében további 1,5 cm-rel növelendő.) 10

2/a sz. melléklet A külső, fekete bőrkötés formátuma SZAKDOLGOZAT Kovács Ildikó év./. 11

2/b sz. melléklet A címoldal formátuma BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A szakdolgozat konkrét, elfogadott címe Konzulens: név beosztás Készítette: név szak specializáció tagozat év 12

3. sz. melléklet Konzultációs igazolólap IGAZOLÁS Szakdolgozati / projektmunka konzultációkról Hallgató neve: Tagozat, képzés, szak, specializáció/szakirány: Belső konzulens neve, beosztása: Szakdolgozat / projektmunka címe: Konzultáció időpontja Konzultáció tartalma Témavezető aláírása Hallgató aláírása 1. 2. 3. 4. 5. (Minimum 3 alkalommal kell a konzulenssel egyeztetni. A dátum mellett szerepelnie kell, hogy miről volt szó az adott időpontban.) Kelt: Budapest, 20.. Belső konzulens aláírása 13

4. sz. melléklet Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról/projektmunkáról Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforlgalmi Kar Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról/projektmunkáról Név, Neptun-kód Elérhetőség Levelezési cím (ir. sz., város) (utca, házszám stb.) Kar (rövidítve), tagozat, szak Telefonszám: E-mail cím: Hallgató adatai Szakdolgozat/projektmunka címe Témavezető Beadási határidő Szakdolgozat/projektmunka adatai Oldalszám összesen Alulírott... nyilatkozom, hogy a csatoltan bírálatra és védésre beadott szakdolgozat/projektmunka teljes egészében a saját munkám. A felhasznált forrásokat az irodalomjegyzékben feltüntettem, a rájuk vonatkozó, szabályszerű hivatkozásokat a szövegben megtettem. A szakdolgozat/projektmunka más szakon vagy intézményben sem a saját nevemben, sem máséban nem került beadásra. Tudatában vagyok annak, hogy plágium (más munkájának sajátomként történő feltüntetése) esetén a szakdolgozat/projektmunka érvénytelen, ezért elutasításra kerül.... (aláírás) 14

5/a sz. melléklet A szakdolgozat bírálatának szempontjai 1. Szöveges bírálat 1. A választott téma aktualitása, jelentősége 2. A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala 3. Szakirodalmi áttekintés 4. Alkalmazott kutatási módszerek 5. Elemzés és az eredmények értékelése 6. Ajánlások, végkövetkeztetések 7. Stílus, nyelvhelyesség 8. Hivatkozások szakszerűsége 9. Szakdolgozat külső megjelenése A szakdolgozatot bírálók a szakdolgozattal kapcsolatos két-három kérdést is megfogalmaznak, amelyeket a záróvizsgán a szakdolgozat készítőjének a vizsgabizottság feltehet. 15

2. Szakdolgozat értékelőlap 5/b sz. melléklet A hallgató neve: Képzés megnevezése: Szak/specializáció: / Tagozat: A szakdolgozat címe: A választott téma aktualitása, jelentősége (maximális pontszám: 10) Pontszám: 1. A téma releváns és időszerű A cím egyértelműen utal a szakdolgozat témájára A kutatási/vizsgált terület az adott képzési szinten kutatható kérdéseket vet fel. A szakdolgozat logikai felépítése, a témafeldolgozás színvonala (maximális pontszám: 15) Pontszám: A téma a képzési területhez kapcsolódik és nem triviális 2. A szakdolgozat felépítése logikus és megfelel az előírásoknak A leíró, elemző és következtető részek aránya megfelelő A témafeldolgozás tükrözi a szakdolgozat írójának jártasságát a szakterületen A dolgozat eredeti, önállóan készített mű Szakirodalmi áttekintés (maximális pontszám: 15) Pontszám: A szakirodalmi áttekintés a téma alapos ismeretét tükrözi 3. A szakirodalmi áttekintés a kutatási területhez kapcsolódó anyagokat tekint át A hivatkozások döntő többsége friss A szakirodalom elemzése szintetizáló és kritikai jellegű Alkalmazott kutatási módszerek (maximális pontszám: 10) Pontszám: 4. A választott kutatási módszer megfelel a kutatás témájának és céljának A kutatás leírás kellően szakszerű és részletes A kutatás módszertanilag jól kivitelezett Elemzés és az eredmények értékelése (maximális pontszám: 15) Pontszám: Az eredmények leírása világos és jól értelmezhető 5. Az eredmények az adatok elemzéséből világosan következnek Az eredmények értelmezése helytálló és objektív Az eredmények szöveges és grafikus megjelenítése/ábrázolása arányos Ajánlások, végkövetkeztetések (maximális pontszám: 20) Pontszám: A következtetések logikusan levonhatók az eredményekből Az eredmények összhangban vannak a dolgozat céljával/a dolgozat kifejti, hogy milyen mértékben 6. valósultak meg a célok Az ajánlások rámutatnak a kutatás (eredményeinek) gyakorlati hasznára A kutatás folytatásának lehetőségei kifejtésre kerülnek A kutatás megvalósítása során felmerülő problémák, ill. a kutatás gyenge pontjaival tisztában van a szakdolgozat írója Stílus, nyelvhelyesség (maximális pontszám:5) Pontszám: 7. A dolgozat stílusa és nyelvhelyessége megfelel a műfaj elvárásainak A szöveg koherens és jól követhető A szakmai szó- és fogalomhasználat tükrözi a szakdolgozó jártasságát a témában Hivatkozások szakszerűsége (maximális pontszám: 5) Pontszám: 8. Az idézések és a hivatkozások az előírtaknak megfelelő formában készültek A hivatkozási lista tartalmaz minden idézett/hivatkozott művet Szakdolgozat külső megjelenése (maximális pontszám: 5) Pontszám: 9. A szakdolgozat esztétikus, jól áttekinthető Az ábrák könnyen érthetőek A szöveg tördelése, tematikus egységek számozása az elvárásoknak megfelelő Összes pontszám (maximum 100 pont): Értékelés: 0 60 pont elégtelen (1) 61 70 pont elégséges (2) 71 80 pont közepes (3) 81 90 pont jó (4) 91 100 pont jeles (5) Érdemjegy betűvel: számmal: Dátum:... A bíráló neve (nyomtatott betűvel) A bíráló aláírása 16

6. sz. melléklet Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A Harvard-módszer szerinti hivatkozás Tájékoztató szakdolgozat készítéséhez a BGE KVIK hallgatói részére Összeállította: Bártfai Endre adjunktus 17

Tartalomjegyzék FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK... 18 A SZÖVEGKÖZI IDÉZÉS FŐBB LEHETŐSÉGEI (HARVARD-MÓDSZER)... 20 1. KÖNYV... 20 2. KÖNYVFEJEZET (TANULMÁNYKÖTET TANULMÁNYA)... 22 3. FOLYÓIRATCIKK... 22 4. KORMÁNYZATI PUBLIKÁCIÓ... 23 5. ÚJSÁGCIKK... 23 6. DOKTORI ÉRTEKEZÉS, DISSZERTÁCIÓ... 24 7. ILLUSZTRÁCIÓ... 24 8. KIADOTT KOTTA... 25 9. SZABADALOM... 25 10. SZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ (MINT LEVELEZÉS, BESZÉLGETÉS, INTERJÚ)... 26 11. ELEKTRONIKUS FORRÁSOK... 26 12. TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, GRAFIKONOK... 29 13. IDÉZETEK ÉS PLAGIZÁLÁS... 30 14. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS: PÉLDÁK A HARVARD-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁRA... 31 A szakirodalmi hivatkozások gyűjtése, rendszerezése, korrekt kezelése a kutatómunka egyik komoly kihívást jelentő területe. Szerencsére rendelkezésre állnak olyan szoftveres megoldások, amelyek (rövid betanulás után) nagyban megkönnyítik ezt a munkát. Figyelmükbe ajánljuk az alábbi rendszereket: Mendeley (ingyenes) Zotero (ingyenes) Endnote (nem ingyenes, de létezik speciális diákár) 18

Fogalmi meghatározások Referenciák (hivatkozások): tanulmányaik során a főiskolák, egyetemek hallgatói sok könyvet, forrásmunkát olvasnak el, kapcsolódva az egyes tantárgyak követelményeihez, írásbeli feladatokhoz. A hivatkozás annak a formája, hogy bemutassák, hogy mennyiségben és minőségben megfelelő olvasmányokat, előtanulmányokat végeztek el. Szükséges, hogy a másodlagos forrásokat mások munkájának felhasználását megadják annak érdekében, hogy ne kövessenek el plagizálást, az ötletek, megállapítások forrása követhető legyen az olvasó által. Plagizálás (ollózás, irodalmi lopás): az a cselekedet, amikor mások ötleteit, felfedezéseit, megállapításait sajátunkként tüntetjük fel. Referencia lista: írásbeli projektek, disszertációk, szakdolgozatok végén fel kell tüntetni a forrásokat, hivatkozásokat. Ez a referencia lista tartalmazza mindazokat a műveket (függetlenül attól, hogy (i) szó szerint, idéző jellel és az oldal megadásával vagy (ii) tartalmi, nem szó szerint kerülnek idézésre), melyeket a saját szöveg létrehozásához felhasznált a szerző, és ez alapján azonosíthatóak saját gondolatainak szerzői/forrásai. Szó szerinti (direkt) idézésnél kötelező megadni az oldalszámot. A különböző forrásokat, munkákat a szerzők szerint alfabetikus sorrendben kell felsorolni, először a szerző vezetéknevét, majd keresztnevének kezdőbetűjét (ha több keresztnév van, akkor azok kezdőbetűit). Ha ugyanannak a szerzőnek több műve került felhasználásra, akkor a legelső munkával kezdve időrendi sorrendben kell megadni azokat. A referencia listánál nem szükséges elkülöníteni a könyveket, folyóiratokat, és más forrásokat, alfabetikus sorrendben kell mindet felsorolni a Harvard-módszerben megadottak szerint. Megjegyzés: ha ugyanaz a szerző egynél többször kerül idézésre, időrendi sorrendet kell alkalmazni. Amennyiben egyazon szerzőnek ugyanabból az évből több referenciája is felsorolásra kerül, az évszám mögé tett betűvel lehet azokat megkülönböztetni, például 2003a, 2003b, 2003c. Bibliográfia (felhasznált irodalom): azoknak a műveknek a teljes listája, melyeket a szerző munkája elkészítéséhez felhasznált, igénybe vett. Általában azokat a műveket is tartalmazza, melyek nem kerülnek idézésre a szövegben. Amennyiben nincs külön referencia lista, akkor a bibliográfia a referenciákat is tartalmazza. Egyébként a bibliográfia csak azokat a műveket tartalmazhatja, melyeket a szerző saját véleményének kialakításában fontosnak ítélt meg. 19

A szövegközi idézés főbb lehetőségei (Harvard-módszer) Egyetemünkön a Harvard-módszer szerint kell a szövegközi idézésnél eljárni, melynek különböző formáit adjuk meg a következőkben. Kérjük, munkájuk során csak ezeket a hivatkozási módokat használják! 1. Könyv A könyv esetében a következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni: Szerző/k és/vagy szerkesztő/k (vagy a szervezet/társaság, amennyiben a szerző nem szerepel; vagy a cím, ha szerző vagy szervezet nincs megadva; KISKAPITÁLIS BETŰKKEL) kiadás/megjelenés éve cím (dőlt/kurzív betűkkel) kiadás, kötet száma és fordítás (ha rendelkezésre áll) kiadó kiadás helye (város). A mű címét és a szerző nevét a címoldal alapján kell megadni, nem a könyvborítóról. A szerző nevét a következőképpen kell mindig megadni: - magyar név esetén vezetéknév és keresztnév első betűje, pont (pl. CSIZMADIA L.) - külföldi név esetén vezetéknév, vessző és keresztnév első betűje, pont (pl. KOTLER, P.) Ez a szabály minden referencia listára, felhasznált irodalom listára vonatkozik! A kiadásra vonatkozó részletes adatok (kiadó neve, kiadás helye, kiadás éve) általában a címoldal hátlapján találhatóak. Előfordul, hogy több évet is megadnak. Ebben az esetben az edition vagy ennek rövidítését edn kell megkeresni, és az ehhez tartozó évet kell használni. Amennyiben a könyv nem tartalmazza ezeket az adatokat, hivatkozásnál az n.d. (no date, jelentése: nincs kiadási év) és/vagy n.p. (no place, jelentése: nincs kiadás helye) rövidítéseket kell használni. (a könyvtárban é.n. = év nélkül; k.n. = kiadó nélkül; 3. kiad.) A könyvek szövegközi illetve felhasznált irodalomban való hivatkozásának lehetséges formáit vesszük most sorra figyelembe véve a különböző lehetőségeket. a. Egy szerző (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (BROWN, W. L. 2000, p.33). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BROWN (2000) álláspontja szerint vagy... a vezetőség felelőssége meghatározott (BROWN, W. L. 2000.). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: BROWN, W. L. (2000). Consumer Behaviour, Wiley & Sons, New York. b. Két szerző (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd a szerzők neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (BLACK. C. and WHITE, Z. 2001, p.33). A szerzők neve között - magyar nevek esetén az és, - külföldi nevek esetén az adott nyelvnek megfelelő kötőszó ( and, und ) szerepeljen! (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BLACK and WHITE (2001) álláspontja szerint vagy a vezetés innovatív volt, de nem önálló (BLACK, C. and WHITE, Z. 2001). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: BLACK, C. and WHITE, Z. (2001). Psychology, 2nd. edn., Harper & Row, New York. 20

c. Három vagy több szerző (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd a szerzők neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (BROWN, W. L. BLACK, C. WHITE, Z. and GREY, K. 2002, p.33). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BROWN, BLACK, WHITE and GREY (2002) álláspontja szerint vagy a vezetés felelőssége korlátozott (BROWN, W. L. BLACK, C. WHITE, Z. and GREY, K 2002). Az (i) és (ii) pontoknál később használható a (BROWN és mások., 2002) forma, a nevek felsorolása helyett. (iii) Referencialistánál vagy felhasznált irodalomnál: BROWN, W. L., BLACK C., WHITE, Z. and GREY. K. (2002). Managers, Addison Wesley, Wokingham. d. Ismeretlen, névtelen / szerző nélkül Amikor a szerző neve nincs pontosan megjelölve, megadva, de szerepel egy szervezet neve, akkor a szervezet nevét kell használni, például (Mintel, 1999). Ha nem lehet beazonosítani a szerzőt, két megoldás lehetséges: vagy az Ismeretlen (rövidítve: Ism.) (Ism., 2003) formulát, vagy a könyv címét ha nem túl hosszú lehet használni (Vezetési stílusok, 2003). e. Két vagy több szöveg, különböző szerzőktől Ebben az esetben a szerzőket és a kiadás évét pontosvesszővel különítjük el egymástól, és kétféle sorrendben adhatjuk meg: (i) időrendi sorrendben (BROWN, W. L. 2000; BLACK, C. and WHITE, Z. 2001; BLACK, C. WHITE, Z. and GREY, K. 2002) vagy (ii) betűrendi sorrendben (BLACK, W. L. and WHITE, Z. 2001; BLACK, W. L. WHITE, Z. and GREY, K. 2002; BROWN, W. L. 2000). f. Azonos szerző egynél több munkája Ez az eset akkor fordulhat elő, amikor egy szerző elképzeléseinek összegzése több munkából történik, melyek egy adott időszakban (például 2000-ben és 2001-ben) íródtak. Ilyenkor a következőképpen kell eljárni: (BROWN, W. L. 2000; 2001a; 2001b). A műveket a referencialistában, a felhasznált irodalomnál a korábbiaknak megfelelően külön-külön fel kell sorolni fentiek szerint. g. Másodlagos források Olyan hivatkozást jelent, amikor egy szerző más szerző művéből idéz munkájában. Ebben az esetben célszerű az eredeti forrásban utána nézni, és azt idézni. Ha mégis a másodlagos forrást kell használni, mindkét/mindegyik szerző nevét fel kell tüntetni. (i) Szószerinti idézetnél: a feladatorientált vezetés elavult (VIOLET, A. idézi BROWN, W. L. 2000, p.23). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: VIOLET (Idézi BROWN, W. L. 2000) álláspontja szerint (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomban: VIOLET, A. (2000). Management in the future. In R. BROWN (ed.) Management paradigms, Blackwell, Oxford, pp.108. Fontos megjegyzés: másodlagos referenciák vagy referencia kivonatok használata csak akkor megengedett, ha az eredeti szöveg nem található vagy nem lehet hozzájutni. Túl sok másodlagos forrás használata csökkenti az írás hitelességét. 21

2. Könyvfejezet (tanulmánykötet tanulmánya) Gyakran előfordul, hogy a felhasznált könyvben a fejezeteket nem azonos szerző írta, és a könyv ezekből a külön írásokból lett szerkesztve. Könyvfejezet (tanulmánykötet tanulmánya) esetében a következő adatokat kell megadni, az alábbi sorrendben: fejezet/tanulmány szerző(i), a könyv/tanulmánykötet megjelenésének éve, a fejezet/tanulmány címe, az In -szó (-ban, -ben) a könyv/tanulmánykötet szerkesztője (szerk. vagy pl.: ed.) a könyv/tanulmánykötet címe (dőlt/kurzív betűkkel), kiadó, kiadási hely, a tanulmány oldalszámai. A hivatkozást a könyveknél megadott módon kell megtennünk, de a felhasznált irodalom felsorolásánál figyelni kell arra, hogy mind a fejezet (tanulmány) szerzője, mind a könyv (tanulmánykötet) szerkesztője is megadásra kerüljön. (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (GREY, K. 2001, p.33). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: GREY (2001) így összegzi vagy... a vezetőség felelőssége meghatározott (GREY, K. 2001). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: GREY, K. (2001). The management contract. In P. Blue and S. Pink (eds.) The Way Fotward, Blackwell, Oxford, pp.31-42. 3. Folyóiratcikk A folyóiratcikk esetében a következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni: szerző(k), megjelenés éve, a cikk címe, a folyóirat neve/címe (dőlt/kurzív betűkkel), a folyóirat évfolyam- és szám száma (ha rendelkezésre áll), oldalszámok. A folyóirat kiadására vonatkozó adatokat általában a borítólapon lehet megtalálni. Amennyiben itt nem található, a címlapon vagy a tartalomjegyzék oldalon kell keresni. a. Egy szerző (i) Szó szerinti idézetnél: a folyóiratcikkben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (GOLD, D. 1998, p.162). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: GOLD (1998) álláspontja szerint vagy... a vezetőség nem vállalt felelősséget tevékenységéért (GOLD, D. 1998). 22

(iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: GOLD, D. (1998). Humour, Management Studies, Vol. 16, No. 2, pp.161-167. b. Két vagy több szerző A könyveknél ismertetett módon, a folyóirat címét dőlt betűkkel, úgymint a fent megadott formánál. c. Ismeretlen szerző (i) Szó szerinti idézetnél: az idézett szöveg zárójelben, majd a folyóirat neve és az évszám (Management Today, 1999) vagy (Ismeretlen, 1999) ha a folyóirat neve nagyon hosszú (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: a folyóirat neve, az évszám és az oldalszám (Management Today, 1999, p.42) vagy (Ismeretlen, 1999, p.42) ha a folyóirat neve nagyon hosszú. (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: Management Perspectives (1998). The untouchables, Sept., p.3. 4. Kormányzati publikáció Egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra publikált kormányzati anyagok, melyek hivatkozásánál a könyvekre megadottak szerint kell eljárni. A kormányzati kiadványokra jellemző, hogy általában nem szokták megadni a szerző nevét, de amennyiben megadják, úgy először a szerző nevét kell megadni, ha nincs szerző, akkor a szerkesztő/megbízó szervezet nevét, majd a könyvnél megismert adatokat kell felsorolni. 5. Újságcikk A újságcikknél a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben: szerző(k), megjelenés éve, a cikk címe, az újság neve (dőlt betűkkel), a megjelenés napja/hónapja, oldalszám(ok). Amennyiben nincs megadva a cikk szerzője, egyszerűen a cikk címével kell kezdeni a hivatkozást. Az újság teljes nevét kell használni, ahogy az a címoldalon szerepel. (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (BRICKRED, J. P. 2002, p.3). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: BRICKRED (2002) álláspontja szerint vagy... a vezetőség felelőssége meghatározott (BRICKRED, J. P. 2002.). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: Not again! (2002). The Guardian, December 4, p.3. vagy BRICKRED, J. P. (2002). The service domain, The Guardian, December 5, p.a10. 23

6. Doktori értekezés, disszertáció A doktori értekezések, disszertációk esetében a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben: szerző, az elkészítés éve, cím (dőlt betűkkel), a közvetlen idézet oldalszáma(i), a mű típusa, anyatanszék/iskola, oktatási intézmény, székhely. (i) Szó szerinti idézetnél: a könyvben szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (MUSTARD, J. L. 1998, p.63). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: MUSTARD (1998) álláspontja szerint vagy... a vezetőség felelőssége meghatározott (MUSTARD, J. L. 1998). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: MUSTARD, J. L. (1998). Managing international events, Ph.D. thesis, Dept. Of International Tourism, Wyefield University, Lessiter. 7. Illusztráció A szakdolgozatokban gyakran szerepelnek képek, szobrok, műtárgyak illusztrációként, melyeknél a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben: alkotó (például művész vagy szobrász), készítés éve, a mű címe (dőlt betűkkel), anyag (például márvány, vízfesték), kiállító intézmény, kiállítás helye (város), szekció/részleg, regisztrációs szám. Az illusztrációk felhasználásánál figyelembe kell venni a szerzői jog vonatkozó szabályait. (i) A mű teljes felhasználásánál: az illusztráció alá (CRIMSON, N. N. 2001). (ii) A mű egy részének felhasználásánál: az illusztráció alá (CRIMSON, N. N. 2001.). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált illusztrációnál: CRIMSON, N. N. (2001). The man, stone, Whitsable Gallery, Lowchester, Department of Fine Art, Regisztrációs szám 2002-88-14. 24

8. Kiadott kotta Zenei témájú, művészetekről szóló írásoknál, szakdolgozatoknál fordul elő, hogy közzétett, kiadott kottára hivatkoznak, abból idéznek. Ebben az esetben a következő adatokat az alábbi sorrendben kell megadni: szerző, megjelenés éve, zenemű címe (dőlt betűkkel), alkotótárs (amennyiben van), kiadó, kiadás helye. (i) A kotta azonos felhasználásánál: a kiadványban szereplő eredeti kotta idézőjel között, majd zárójelben a szerző neve, a kiadás éve és a pontos oldalszám, ahonnan idézünk (LEMON, Q. 2001, p.5). (ii) A kotta nem azonos felhasználásánál: LEMON (2001) így tipizálta a barokk hangzást vagy... a barokkos hangzás jellemzői (LEMON, Q. 2001). (iv) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: LEMON, Q. (2001). Twelve rounds, J. B. Sage (ed.), London, Foxall Music. 9. Szabadalom Műszaki témájú írásokban, szakdolgozatokban, disszertációkban történnek idézések, összefoglalások szabadalmak alapján. Ezeknél a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben: feltaláló(k), a találmány szabadalmaztatásának éve, kedvezményezett, a találmány neve (dőlt betűkkel), szabadalmi szám. (i) Szó szerinti idézetnél: a szabadalomban szereplő eredeti szöveg idézőjel között, majd zárójelben a feltaláló(k) neve, a szabadalmazás éve és a pontos oldalszám, ahonnan szó szerint idézünk (SALMON, A. 2002, p.33). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: SALMON (2002) álláspontja szerint vagy... a vezetőség felelőssége meghatározott az alkalmazásnál (SALMON, A. 2002). (iii) Referencia listánál vagy felhasznált irodalomnál: SALMON, A. (2002). FC Airlines. Biodegradable in-flight service tray, UK Pat. 9,999,999. 25

10. Személyes kommunikáció (mint levelezés, beszélgetés, interjú) Az egyik leggyakrabban alkalmazott adatgyűjtési módszer a kommunikáció, mely során nagyon sok információt kapnak a kutatók, szakdolgozatot és disszertációt írók. Ennél a kutatási módszernél is meg vannak a hivatkozás bevált adatai, melyek a következők és az alábbi sorrendet kell betartani: szerző/beszél(get)ő, a kommunikáció éve, a kommunikáció típusa (dőlt betűkkel), hónap és nap. (i) Szó szerinti idézésnél és (ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a könyvnél, de itt lehet alkalmazni egy másik módszert is. Az idézett, vagy összefoglalt szöveg után be kell írni a kommunikációra vonatkozó adatokat (TEAL, S. I. personal communication, 2003. július 29.), és a végleges referencia listában illetve a felhasznált irodalomnál már nem kell egyéb információt megadni. (iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: TEAL, S. I. (2003). Personal letter, július 29. 11. Elektronikus források Az elektronikus források ma a legnépszerűbbek és a legtöbbet használtak a különböző írásbeli feladatoknál, legyenek azok házi szakdolgozatok, szakdolgozatok, vagy disszertációk. Használatukhoz elektronikus eszközökre van szükség. Ide tartoznak: www címek, komputeres adatbázisok, magnó- és videoszalagok, lézer diszkek és számítógépes programok. Az elektronikus forrásoknál általában a következő adatokat kell megadni az alábbi sorrendben: szerző, cím (on-line), forrás (dőlt betűkkel), az elektronikus média típusa, hozzáférés/elérhetőség (pontos URL cím), a használat dátuma. (URL = Uniform Resource Locator = az oldal címe az inteneten. Mindig a keresés során elért oldal címét kell megadni, nem elég ha csak az van megadva, hogy www.google.hcom, hanem a pontos cím például http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html. Az elérés dátuma azért fontos, mert az adatok időnként módosításra kerülnek, és egy későbbi keresésénél már nem biztos, hogy azonosak.) Figyelem: Az elektronikus forrásokra való hivatkozásnál figyelembe kell venni, hogy jelenleg nincs konszenzus az elektronikus források jelölésére, így minden itt közölt információ pusztán a szerzők ajánlása! A hasonló típusoknál visszautalunk a korábban megadott hivatkozási módokra. 26

Minél pontosabb a forrásra vonatkozó adatok köre, annál könnyebb azok újabb elérése illetve ellenőrzése, amennyiben az szükségessé válik. 1. Internetes forrás Internetes forrásnál meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: szerző(k), a publikáció éve, a tanulmány címe [on-line], közzétevő intézmény, közzététel helye, oldalszám (ha rendelkezésre áll), URL, a hozzáférés dátuma. (i) Szó szerinti idézésnél és (ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a könyvnél. (iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: LAVENDER, L. (1999). Role play [online]. Royal University, London. Elérhetőség/hozzáférés: http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html [olvasva: 2003. július 27.]. 2. Elektronikus könyv (e-könyv) Elektronikus könyvnél meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: szerző(k), a publikáció éve, e-könyv címe [on-line], közzétevő intézmény, közzététel helye, oldalszám (ha rendelkezésre áll), URL, a hozzáférés dátuma. (i) Szó szerinti idézésnél és (ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a könyvnél. (iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: SILVER, T. (1995). Management innovations [on-line]. Olive University, Coral Bay. Elérhetőség/hozzáférés: http://onlinebooks.library.uolive.edu/webbin/listing/slivnet [olvasva: 2005. július 24.]. 3. Elektronikus (folyóirat) cikk (pl. Emerald adatbázisból) Elektronikus folyóiratnál meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: szerző(k), a publikáció megjelenésének éve, a tanulmány/cikk címe, a folyóirat címe (ha rendelkezésre áll) [on-line], a folyóirat évfolyam és szám száma (ha rendelkezésre áll) 27

oldalszám, URL, a hozzáférés dátuma. (i) Szó szerinti idézésnél és (ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a folyóiratcikknél. (iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: PLUM, P. (1998). How to get ahead, Management in organisations [on-line]. Elérhetőség/hozzáférés: http://www.eoc.org.uk/eoceng/eoccs/abouteoc/48.asp [olvasva: 2003. július 23.]. 4. Folyóirat cikk CD-ROM-ról CD-ROM-ról származó folyóiratcikknél meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: szerző(k), a publikáció megjelenésének éve, a tanulmány/cikk címe, a folyóirat címe [CD-ROM], a megjelenés évfolyama vagy hónapja (ha rendelkezésre áll), példányszám (ha rendelkezésre áll), oldalszám, cég/adatbázis, tételszám (item). (i) Szó szerinti idézésnél és (ii) tartalmi, nem szó szerinti idézésnél azonosan kell eljárni a hivatkozásnál, mint a folyóiratcikknél. (iii) Referencia listánál és felhasznált irodalomnál: HEATHER, M. (1994). Management knowhow, Information [CD-ROM], Augusztus, pp.1-2. Elérhetőség/hozzáférés: VIO- LET adatbázis, tételszám (item): 94-222007. 5. Film, videofelvétel vagy TV adás Film, videofelvétel és TV adás esetében meg kell adni a következő adatokat az alábbi sorrendben: a film, videofelvétel, TV adás címe, a gyártás éve, anyag meghatározása, társszerző (lehetőleg a rendező), a produkció részletei, gyártó, gyártás helye. (i) Szó szerinti idézésnél: a videofelvétel szövege idézőjel között és azután a videofelvétel címe és a gyártás éve (Yellow Moon, 1999). (ii) Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: a Yellow Moon (1999) videofelvételen Rosemary Rose hallgatólagosan elismerte, hogy vagy sok ösztönző pénzügyi eszközt alkalmaztak (Yellow Moon [videofelvétel], 1999). 28