Annex for the Midterm report LIFE11/NAT/HU/000926/ Implement and demonstrate conservation techniques to improve Rook colony formation 2013-2014 Prepared by MME The work was supported by the European Union s LIFE - Nature Fund
Summary of action C3 Responsible person and Beneficiary: Éva Horváth (MME) Other participants (by beneficiaries): Szabolcs Solt (MME), László Kotymán (KMNPD) and the Municipalities of Kardoskút and Székkutas (according to the Commitment in cooperation) 1. Goal Improving the most efficient technique that helps Rook nesting with nest material placement. If more resources are available, it is probable that hierarchically subordinate specimens will not leave the colony but will also build nest, so not only quality but also quantity of nests available for Red-footed Falcons will increase. 2. Indicator (achieved/not achieved) Nest material placed for Rooks by 01/03/2013: achieved Nest material placed for Rooks by 01/03/2014: achieved Evaluation of the following indicators: the quality (height, dimension, stability) of rook nests in treated colonies vs. control colonies by 31.12.2015 (in progress). 3. Brief description of the activities Between 2008 and 2012 small amount (that fitted in the rover) of nest materials were placed out, which were used by the birds, removed and built in the nests in a few days. This time it was not observed whether the materials were used only for building new nests or they have been built in the earlier built nests consistently, but the number of nests in the colony definitely raised. The current project aimed to set an example of community awareness applied for conservational goals with re-using twigs, branches and sticks which became municipal green waste after public parks and gardens spring cutting and couldn t be used as fuel wood with social purpose. Collaborating with the local government (Municipalities of settlements around the rook breeding sites) the branches were delivered to the Körös- Maros National Park Directorates local site and were placed to the surroundings of selected Rook colonies by conservation specialists. 2013: Observations in 2 colonies: test colony in Csajág, in the HUKM10004 Natura 2000 site, and as control colony in the Vörös Ida forest, south from Csajág, more than 12km far as the crow flies. Nest material were placed in the surroundings of the test colony, it consisted of colour marked size-cutted braches and sticks that were judged as suitable nest materials for Rooks. It was a delay in the planned field works (and in the nesting of Rooks) due to the extraordinary cold and humid weather, and due to huge inland water and stains. The nest materials were placed in 5 packs depending on their sizes in a dry clearing next to the forest. One additional pack was placed under a grove to observe the distance of collecting. Each pack had different colouring:
- purple: forked branches from the forest next to Kardoskút with 30-60 cm length and maximum 2 cm diameter; - blue: forked branches of fruit trees with 20-40 cm length and maximum 2 cm diameter; - red: non-forked branches of fruit trees with 20-60 cm length and 1,1-2 cm diameter; - yellow: non-forked branches of fruit trees, rose and grape cuttings with 20-60 cm length and 0,1-1,1 cm diameter; - beige: pieces and leftovers shorter than 20 cm with 2 cm diameter; - green: non-forked branches of fruit trees with 20-40 cm length and maximum 2 cm diameter, placed further. Due to the delay of placement the efficiency of this time period was not evaluated. The Rooks started nesting before the nest material placement and the fast growing of the undergrowth made the discovering of the branches difficult for the birds. 2014: In 2014 spring weather was ordinary and it caused no delay in field works. The collected nest materials were placed out several times in different dates to realize the best and most effective time period of placement. The leftovers of 2013 were reorganized as new packs in 20th February. The freshly collected branches were placed out in 2 additional intervals: the branches placed out in 15th March were painted pink and the branches placed out in 27th March were painted orange to differentiate from last years sticks. There was another location this year where nest materials were placed out: a small group of Rook pairs started building nests above the artificial nestbox colony in the Kárász forest. A few sheaf of branches were placed in the surroundings. 4. Results (expected/achieved) Declaration about cooperation with the Municipalities of settlements Székkutas and Kardoskút. (achieved) By 2016 the municipalities will provide the green vaste for the action. The treatment is expected to cause significant (at least 50%) improvement of the nest site quality of Rooks and therefore Red-footed Falcons (in progress, first results are available under action D2). 5. Continuation (further actions): In the following years more nest material will be placed in the region, with different timing, to better understand the urge of a limited resource factors in nest building, and to see the efforts in different colony sizes, if additional nest material could help to stabilize a newly born small colonies. A popular articulate booklet will be edited and achieved to promote the best methods in cooperation between nature conservation organizations and local Municipalities. The aim of this cooperation is to prevent and conserve rookeries and their natural breeding communities to help our Red-footed Falcon population find their former nesting places in a definitely raising number.
Az akció célja A vetési varjú fészeképítését mesterségesen segítő módszer kidolgozása, a varjak és varjúfészkeket használó egyéb madárfajok (fokozottan védett és védett ragadozómadarak: kék vércse, vörös vércse, erdei fülesbagoly) védelme érdekében: pusztai facsoportokban a varjak fészeképítésének segítésére alkalmas gallyak kihelyezése. Előzmények Az akció keretében végzett beavatkozások tervezésekor az volt az elméleti megközelítésünk, hogy a pusztai környezetben, szigetszerűen álló facsoportokban a varjak fészeképítésére alkalmas gallyak mennyisége erősen limitált, ami egyben limitálja a védelmük szempontjából kedvező helyen lévő telepek erősödését, a fészkek számának növekedését is. Ez egyben azzal is jár, hogy a telepek idővel nem növekednek, inkább áthelyeződnek, és esetenként a korábbihoz képest jóval kedvezőtlenebb adottságú helyen születik új kolónia, ahol egyben a természetvédelmi érdekek érvényesítése is nehezebb, nagyobb ellenállásba ütközik. Gondoljunk itt a varjútelepek ellen irányuló, a közelmúltig tapasztalható illegális tevékenységekre, amelyek jogi eljárást vonnak ugyan maguk után, de a fészekrongálásokat, vagy a madarak zavarásával okozott természetvédelmi kárt már nem hozzák helyre. Az előzetes tapasztalatok alapján úgy tűnik, a vetési varjak megtelepedése segíthető fészeképítésre alkalmas gallyak kihelyezésével. A módszer részletes vizsgálata hozzájárulhat nem csak a vetésivarjú-állomány növeléséhez, de áttételesen a varjúfészekben költő ragadozómadarak, így a kék vércse aktív védelméhez is. A helyi önkormányzatokkal zajló és induló együttműködések egyben jó alapot szolgáltatnak egy sok madárfajt érintő, összetett fészkelő rendszer és az ökológiai összefüggések megismertetésére a szélesebb közönséggel, szemlélet-formálásra, valamint a természetvédelmi célú társadalmi és közösségi szerepvállalás fontosságának népszerűsítésére. 2008-tól 2012-ig tartó időszak 2008 és 2012 között kis mennyiségű, egy-egy terepjáró gépkocsira való, általunk fészeképítésre alkalmasnak ítélt méretű gally kihelyezésének előzetes hazai (Magyarország) és partiumi (Románia) tapasztalatai alapján a vetési varjak fészeképítése segíthető, stimulálható, bár ennek jelentőségét és hatékonyságát, a stimulálhatóság mértékét nehéz volt a kis lépték miatt megítélni. A fészeképítésre alkalmas gallyak kihelyezésével párhuzamosan a telepek fészekszáma is megnövekedett és a madarak meglepően gyorsan, a kihelyezést követően már néhány nap elteltével elhordták a felkínált alapanyagot. (Amit ekkor nem volt módunk vizsgálni, hogy ténylegesen a varjak fészeképítését segíti-e a beavatkozás legnagyobb mértékben, illetve, hogy mennyire hatékonyan stimuláljuk mindezzel a varjak fészeképítését, új fészkek születnek szinte csak a kihelyezett gallyaknak köszönhetően, vagy egyenletesen épül be a felkínált anyag a már megkezdett fészkekbe.)
Fészekanyag kihelyezése 2012-ben a Vásárhelyi-pusztán A most zajló projekt keretében egy terveink és reményeink szerint példa-értékű gyakorlat bevezetésével, azzal tervezünk mintát szolgáltatni egy közösségi szerepvállalás természetvédelmi célú alkalmazásának lehetőségére, hogy a HUKM10004 Natura2000 site régiójában működő települési önkormányzatokkal együttműködve, a településeken hulladékként jelentkező, tavaszi metszések, park-ápolási munkák során összegyűlt, szociális tüzelő céljára nem alkalmas, vékony gallyat hasznosítjuk a varjak számára kihelyezett fészekanyagként. Ennek keretében a településekkel folytatott előzetes egyeztetést követően az önkormányzatok a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt helyre juttatják el a hulladékként jelentkező gallyat. Ezt aztán természetvédelmi szakemberek helyezik ki a kijelölt vetésivarjú-kolónia közelébe. 2012-ben a gallyak kihelyezése mellett már elkezdődtek az előzetes egyeztetések a környező települések önkormányzataival, aminek eredményeképp 2012.05.11-én Székkutas és Kardoskút polgármestereinek aláírásával megszülettek az előzetes együttműködési nyilatkozatok, miszerint az önkormányzatok készek együttműködni a természetvédelmi szervezetekkel a kék vércse, és a vele társfészkelő madárfajok közösségeinek védelme érdekében. Fészekanyag kihelyezése 2013-ban 2013-ban az előző évek tapasztalatai alapján fontosnak tartottuk egy olyan vizsgálati protokoll kidolgozását, ami már nemcsak arra ad választ, hogy a kihelyezett fészekanyagot összegyűjtik-e, felveszik-e a varjak, hanem arra is, hogy a felszedett gallyak milyen mértékben segítik elő a varjútelepek stabilizálását, a fészekszám növelését vagy a fészkek minőségének javulását, a varjak megtartását egy adott területen, illetve hogy milyen fafajról származó, milyen méretű gallyak a legmegfelelőbbek a vetési varjak számára. Ebben az évben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták Natura2000 site (HUKM10004) területén, előzetesen megfestett és általunk fészeképítésre alkalmasnak ítélt, méretre vágott gallyakat helyeztünk ki a Csajági varjútelep mellé. Kijelöltünk ugyanakkor egy ún. kontroll telepet, a Békéssámson községhatárához tartozó Vörös Ida erdőben, ahová szándékosan nem helyeztünk ki fészekanyagot.
Ebben az évben már a fészekanyagnak való rőzse nagy részét Kardoskút Község Önkormányzata biztosította a település szélén 2010-ben telepített (közel 1600 pusztaszil, tölgy, juhar és ostorfa telepítésével létrehozott) erdőfolt szezonális gallyazása, karbantartása folyamán keletkezett települési zöldhulladékból. Emellett kiskerti metszésből származó gyümölcsfa ágak, rózsa- és szőlővesszők is kerültek a megfestett fészekanyagba. Az összegyűlt gallyakat Kardoskút település saját önkormányzati gépjárművel, önköltségén szállította a Körös-Maros Nemzeti Park sóstói állattartó telepére, ahol méretre vágtuk és vastagság, hosszúság, valamint elágazás alapján frakcionáltuk, majd az így keletkezett kupacokat összekötöztük és terepjáró gépkocsira raktuk (https://www.facebook.com/falcoproject/photos/a.580414125319407.140055.5647023202239 21/606704746023678/?type=1&theater). Fészekanyag méretre vágása a Körös-Maros Nemzeti Park sóstói állattartó telepén Gallyal megrakott terepjáró A szélsőséges időjárási viszonyok 2013-ban erősen megnehezítették a fészekanyag kihelyezését a Vásárhelyi-puszta vetésivarjú-telepére (http://www.falcoproject.eu/hu/content/kek-vercseink-iden-kaptak-hideget-meleget). A márciusi hó, és sok esőzés következtében a varjútelepek az egész régióban szinte megközelíthetetlenné váltak. A február első és második hetére tervezett fészekanyag kijuttatás megvalósítására a magas vízállások miatt 2013 április 16-án került sor. Mindezzel párhuzamosan, természetesen korántsem ekkora mértékben, de a varjak is megcsúsztak a fészeképítéssel, és a megszokotthoz képest kb. két héttel később kezdtek kotlásba.
Nagyságrendileg két terepjáró-platónyi gallyat szállítottunk ki közvetlenül a telep mellé. A kijuttatást nehezítette, hogy a gépkocsival a teleptől mintegy másfél kilométernyi távolságra meg kellett állnunk. Innen gyalog, a gallykupacokat létrára kötözve, illetve háton cipelve, több fordulóval szállítottuk tovább a fészektelepig, a gyepeken itt-ott combközépig érő vízben gázolva. (https://www.facebook.com/falcoproject/photos/a.580414125319407.140055.5647023202239 21/606703399357146/?type=1&theater) Fészekanyag szállítása a Vásárhelyi-puszta vízállásos gyeppel körülvett varjútelepére A varjútelep mellett a gallyakat méret és elágazás szerint 5 különböző kupacban helyeztük el az erdőfolt melletti tisztás legmagasabb, vízállástól mentes részére. Kísérletképpen egy távolabbi, önállóan álló kis liget alá is kiraktunk egy kupacot, hogy amennyiben ezt is felhasználják a madarak, kiderüljön, milyen távolságban gyűjtenek fészekanyagot. A különböző mérettartományú kupacokat különböző színű festékkel fújtuk le, ügyelve arra, hogy lehetőleg minden egyes gally megszíneződjön valamilyen mértékben. Festés során az alábbi színeket használtuk: Lila: a Kardoskút település határában 2010-ben telepített erdőfoltból származó, 30-60 cm hosszúra vágott, maximum 2 cm átmérőjű, erősen elágazó gallyak Kék: kiskerti metszésből származó, 20-40 cm hosszúságúra vágott, maximum 2 cm átmérőjű, elágazó gyümölcsfa ágak Piros: kiskerti metszésből származó, 20-60 cm hosszúságúra vágott, 1,1-2 cm átmérőjű, elágazástól mentes gyümölcsfa ágak, rózsa- és szőlővesszők Sárga: kiskerti metszésből származó, 20-60 cm hosszúságúra vágott, 0,1-1 cm átmérőjű, elágazástól mentes gyümölcsfa ágak, rózsa- és szőlővesszők Drapp: a gallyak méretre vágása során keletkezett 20 cm-nél rövidebb, maximum 2 cm átmérőjű gallydarabok, "töredékek" Zöld: a kiskerti metszésből származó, 20-40 cm hosszúságúra vágott, maximum 2 cm átmérőjű, elágazástól mentes gyümölcsfa ágak, önálló, távolabb elhelyezett kupacban
Fészekanyag festése Az 5 megfestett gallykupac a Vásárhelyi-puszta varjútelepének előterében A fészekanyag kihelyezési időpontjának későbbre tolódása egyben azt is jelentette, hogy mire a felhasználható gallyak a telepre kerültek, addigra a varjak nagy része már túl volt a fészeképítésen és kotlásban volt. Így nem volt reálisan várható, hogy a gallyak nagy része beépül majd a fészkekbe. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a rengeteg víznek köszönhetően a gallykupacokat nagyon hamar benőtte, elfedte az aljnövényzet, megnehezítve a varjaknak a gallyak detektálását, megtalálását. Aljnövényzettel fedett fészekanyag kupacok
A fészekanyag kihelyezésének hatékonyságát tehát 2013 őszén nem volt módunk érdemben vizsgálni, bár a kihelyezett kupacok egy részét a puszta madárközössége láthatóan felvette, elhordta. Fészekanyag kihelyezése 2014 2014.01.31-én Lengyel György, Kardoskút Község új polgármestere aláírta a projekttel való együttműködési nyilatkozatot, melynek értelmében a jövőben az önkormányzat kész közösen szerepet vállalni, együttműködni a természetvédelmi szervezetekkel, a kék vércse, és a vele társfészkelő madárközösségek érdekében. A 2014-es év tavaszi időjárása kedvezően alakult. Az összegyűlt fészekanyagot több időpontban juttattuk ki a fészektelep mellé, választ keresve arra a kérdésre is, hogy mikor érdemes, mikor a leghatékonyabb a varjak segítésére kiszállítani a gallyakat. Mivel az előző év során a varjak a kihelyezett fészekanyagnak viszonylag kicsi részét használták fel, így a fészeképítés megkezdéséhez viszonyítva kellő időben 2014. február 20-án fellazítottuk, újra kupacokba raktuk az ottmaradt anyagot. A Kardoskút település önkormányzata által ez évben összegyűjtött gallyakat további két lépcsőben szállítottuk a telep mellé. A második alkalommal 2014. március 15-én kirakott gallyakat, amelyek kiskerti metszésből származó gyümölcsfagallyak valamint rózsa- és szőlővesszők voltak, méretre vágva, és az előző év színeitől megkülönböztethető pink színre festve helyeztük a fészektelep mellé. A harmadik alkalomra 2014. március 27-én került sor, a 2010-ben Kardoskút település szélén telepített erdőfoltból származó gallyakat az előzőektől jól megkülönböztethető narancssárga színnel festettük meg. Előző évről maradt fészekanyag 2014.03.15-én kihelyezett adag
2014.03.27-én kihelyezett gallytömeg előtérben a két héttel előtte kirakott kupac maradékával 2014-ben nem csak a Vásárhelyi-pusztán helyeztünk ki fészekanyagot, hanem a Csanádipusztákon található Kárász-erdőben is. A Kárász-erdőn tavasszal ugyanis megfigyeltünk egy néhány vetésivarjú-párból álló csapatot, amely az ebben az erdőfoltban, mintegy 23 évvel ezelőtt létesített műfészek telep fölé kezdett építkezni. A jelenség nem ismeretlen. Korábbi évekből is számos olyan eset ismeretes, amikor az évek óta működő műfészek-telepre költöztek be a vetési varjak (Palatitz P., Solt Sz., Fehérvári P., Neidert D. és Bánfi P. (2006): Kékvércse-védelmi Munkacsoport 2006. évi beszámolója. Heliaca 2006. 16-24. p.). 2014. március 9-én, Balogh Gábor, helyi természetvédelmi őr segítségével néhány kéve gallyat helyeztünk el a kialakulóban lévő kis varjútelep mellé. A Kárász-erdei műfészek-telepen kialakulóban lévő varjútelep
Gallyak kihelyezése a fészektelep mellé