Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Crearea de laboratoare de restaurare de înaltă performanţă cu centrele Debreţin-Oradea HUROMUZEUM 0901/024 Proiectul Crearea de laboratoare de restaurare de înaltă performanţă cu centrele Debreţin-Oradea se realizează în cadrul Programului de Cooperare Transfrontalieră Ungaria România 2007-2013, finanţat de către Fondul European de Dezvoltare Regională (FEDR), completat de co-finanţarea naţională a celor două State Membre, Ungaria şi România. Liderul de proiect este Consiliul Judeţean Hajdú - Bihar, iar parteneri sunt Direcţia Muzeelor din Judeţul Hajdú - Bihar din Ungaria şi Muzeul Ţării Crişurilor Oradea. Obiectivele proiectului HUROMUZEUM sunt următoarele: derularea de activităţi comune în cadrul reţelei tematice de restaurare a patrimoniului cultural, crearea de laboratoare de restaurare în cadrul reţelei comune de infrastructură, elaborarea unei publicaţii comune de specialitate, precum şi creşterea cooperării dintre specialişti. Ca rezultat al proiectului se vor crea trei laboratoare de restaurare (pictură, lemn şi paleontologie) la Muzeul Ţării Crişurilor din Oradea şi două laboratoare de restaurare (hârtie, textile) şi un laborator Röntgen, la Muzeul Déri din Debreţin. Specialiştii celor două muzee vor folosi în comun laboratoarele de restaurare create pentru a conserva patrimoniul cultural mobil. Conferinţa de deschidere şi cea de închidere a proiectului oferă posibilitatea intensificării cooperării transfrontaliere dintre grupurile de specialişti create prin proiect. Valoarea totală a proiectului este 133.705 Euro, din care 9.700 Euro reprezintă bugetul Consiliului Judeţean Hajdú - Bihar, 58.825 Euro bugetul Direcţiei Muzeelor din Judeţul Hajdú - Bihar şi 65.180 Euro este bugetul Muzeului Ţării Crişurilor Oradea. Durata proiectului este de 12 luni (1 februarie 2011 31 ianuarie 2012). Dr. Csordás - László Enikő manager proiect Consiliul Judeţean Hajdú-Bihar Erika Posmoşanu asistent de proiect Muzeul Ţării Crişurilor 1
Huro Muzeum Nyítókonferencia Kiemelt műszaki tartalommal rendelkező restaurátor műhelyek kialakítása Debrecen Nagyvárad központokkal HUROMUZEUM 0901/024 A Kiemelt műszaki tartalommal rendelkező restaurátor műhelyek kialakítása Debrecen Nagyvárad központokkal, című projekt a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Únió (ERFA) finanszírozásával, valamint Románia és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A projekt vezető partnere a Hajdú - Bihar Megyei Önkormányzat, a projektpartnek a Hajdú Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum. A HUROMUZEUM című projektnek az allábiak a főbb célkitűzései: közös tevékenységek lebonyolítása a kulturális örökség restaurálását célzó tematikus hálózat keretén belül, restauráló műhelyek létrehozása hálózat infrastruktúrális kerei között, közös szakmai kiadvány elkészítése, valamint a szakemberek közti együttműködés színtjének növelése. A projekt eredményeként a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban három restaurátor (festmény, fa és őslénytani) műhely és a debreceni Déri Múzeumban két restaurátor (papír, textil) műhely és egy Röntgen laboratórium kialakítása valósul meg. A két múzeum szakemberei közösen használnak fel a restaurátori műhelyeket a kultúrális örökségek állagának javulása érdekében. A nyító- és a zárókonferencia lehetőséget ad a határon átnyúló együttműködés erősítésére a létrejövő szakmai csoporton belül. A projekt összértéke 133.705 Euro, amelyből 9.700 Euro a Hajdú - Bihar Megyei Önkormányzat, 58.825 Euro a Hajdú - Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és 65.180 Euro a nagyváradi Körösvidéki Múzeum költségvetését jelenti. A projekt időtartama 12 hónap (2011. február 1. - 2012. január 31.) Dr. Csordás - László Enikő projektmenedzser Hajdú - Bihar Megyei Önkormányzat Erika Posmoşanu projekt asszisztens Körösvidéki Múzeum 2
Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Problematica restaurării picturii pe suport de lemn în arta cultă şi cea de factură populară Procesele de degradare şi restaurare au cauze determinabile. O parte rezidă în însăşi materialitatea obiectului, în modalitatea de a pune în operă, toate acestea constituindu-se în factori interni ai operei de artă. Cea de a doua rezidă în modul de conservare şi factorii de mediu sau factori externi. Pornind de la aceste premize, expunerea îşi propune o prezentare a particularităţilor domeniului picturii pe suport de lemn în general, a problematicii comune şi a deosebirilor dintre cele două obiecte de artă care fac de fapt obiectul prezentului demers. Primul obiect este o lucrare aparţinând şcolii franceze de pictură de sfârşit de secolul al XIX-lea, autor Ferdinand Humbert, cu titlul Soldat algerian, pictat în tehnica ulei pe panou de lemn. Al doilea obiect este o icoană pe lemn din Nordul Transilvaniei respectiv Bihor pictată în tehnică tempera pe panou de lemn, lucrare datată din secolul al XVIII-lea (1718?) şi semnat Savu Zugrav. Materialul expunerii, prezintă pe scurt specificul fiecărui obiect, starea de conservare, problematica de restaurare a fiecăruia, etapele şi tratamentele aplicate fiecărui obiect, însoţite de imaginile martor ale acestui demers. Florian Heredea restaurator pictură Muzeul Ţării Crişurilor, Oradea 3
Huro Muzeum Nyítókonferencia A fa alapú festmények restaurálási problematikája a népi és a művelt művészetben A lebomlás és restaurálás folyamatainak meghatározó okai vannak. Egyik része, a tárgy anyagiságában, az alkotásba való helyezésében rejlik, melyek együttesen a műalkotás belső tényezőit alkotják. A másik része, a gyűjteményi kezelésben és a környezeti tényezőkben rejlik, vagyis a külső tényezőkben. A fenti feltevésekből kiindulva, a bemutató, egy áttekintést javasol a fa alapú festészet területének sajátosságaira, a közös kérdésekre és különbségekre ami a két művészeti tárgyat jellemzik és melyek ennek a lépéseit képezik. Az első műalkotás, egy a francia iskolához tartozó festmény, a XIX. század második feléből, melynek szerzője Ferdinand Humbert, címe Algériai katona, tehnikája olaj faalapon. A második tárgy, egy Észak-Erdélyből, illetve Bihar megyéből származó ikon, melynek tehnikája tempera faalapon. A műalkotás a XVIII. századból származik (1718?), Savu Zugrav jelölésével. Ez az áttekintés, röviden bemutatja mindkét tárgynak sajátosságait, a megőrzés állapotát, a restaurálás minden kérdését, szakaszát és alkalmazott kezeléseit, fotók kiséretében. Florian Heredea festményrestaurátor Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 4
Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Restaurarea unui corset de femeie datând de la sfârşitul secolului al XVI-lea, din săpăturile arheologice de la cimitirul Doboz din Debreţin Cimitirul Doboz din Debreţin a fost descoperit în anii 1920. Majoritatea descoperirilor este constituită din fragmente şi accesorii de îmbrăcăminte, precum corsetul de femeie datat pe la sfârşitul secolului al XVI-lea şi care a reprezentat tema lucrării de licenţă în restaurare. Textila era într-o stare foarte gravă de deshidratare, prezentînd mari lipsuri din material. Scopul conservării a fost stabilizarea stării fragmentelor şi consolidarea lor în condiţii optime. După dezasamblare şi îndepărtarea prafului, murdăria a fost eliminată prin curăţire umedă. Fragmentele de catifea au fost fixate pe un suport textil cu fir de mătase subţire, cu cusături specifice, suprafaţa ei acoperindu-se cu mătase crep pentru protejare. Nu s-a realizat întregirea piesei, scopul restaurării fiind păstrarea informaţiilor transmise de aceasta. Pentru documentare şi ilustrarea ei în expoziţie s-a procedat la reconstrucţia corsetului. Tóth Ilona Csilla restaurator textile Muzeul Déri, Debreţin 5
Huro Muzeum Nyítókonferencia Egy 16. század végi női ruhaderék restaurálása a debreceni dobozi temető leletanyagából A debreceni Dobozi-temetőt az 1920-as években tárták fel. A leletanyag jelentős hányadát teszik viselettöredékek és kiegészítők. Akkor került elő az a 16. század végi női ruhaderék is, melynek restaurálására diplomamunka keretében sor került. A régészeti textil hiányos, erősen kiszáradt állapotban került kezelésre. A konzerválás célja a töredékek állapotának stabilizálása volt, és a darabok biztonságos rögzítése a legoptimálisabb formában. A bontást és a portalanítást követően a szennyeződéseket nedves tisztítással lehetett eltávolítani. A bársony töredékek a varrókonzerválás során vékony selyemfonallal kerültek rögzítésre az alátámasztó anyagon, a felületre selyemkreplin került. A restaurálás célja a tárgy által közvetített információk megőrzése volt, ezért kiegészítésre nem került sor. Kiállítási illusztrációként elkészült a ruhaderék feltételezett eredeti állapotának rekonstrukciója. Tóth Ilona Csilla textilrestaurátor Déri Múzeum, Debrecen 6
Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Prepararea resturilor fosile de vertebrate din Triasicul mediu din Bihor Colecţia paleontologică din Triasicul mediu a muzeului orădean cuprinde peste 1350 de piese cu resturi fosile de nevertebrate şi vertebrate: numeroase specii de reptile marine şi peşti, care provin din siturile de la Lugaşu de Sus Gruiu Pietrii şi Peştiş Valea Lion. Fauna de vertebrate a colecţiei cuprinde şi materialul tip pentru două specii noi de reptile: Nothosaurus transsylvanicus JURCSAK, 1976 şi Tanystropheus biharicus JURCSAK, 1975. Procesul de preparare preliminară a resturilor fosile de vertebrate începe deja în timpul săpăturilor, odată cu colectarea eşantioanelor de calcar şi marno-calcar. Dintre metodele de preparare în laborator am utilizat metoda mecanică şi cea chimică, dar şi aplicarea succesivă a celor două metode. Oasele, foarte fragile, au fost impregnate cu o soluţie de Plexigum diluată în alcool în procent de 3% şi lac pe bază de nitroceluloză diluată în acetonă în proporţie de 5-10%, pentru a le proteja în timpul procesului de prepare şi restaurare. Tratarea eeşantioanelor cu acid acetic s-a dovedit eficientă nu numai pentru prepararea resturilor scheletice izolate de macrofaună, dar şi pentru obţinerea unui important material microfaunistic, în special dinţi şi solzi de peşti şi reptile marine de mici dimensiuni (1-2 mm). Microfauna se află în prezent în curs de determinare taxonomică. Elisabeta Popa restaurator paleontologie Muzeul Ţării Crişurilor, Oradea 7
Huro Muzeum Nyítókonferencia Bihari középső-triász időszaki gerinces fosszilis maradványok preparálása A nagyváradi múzeum középső-triász időszaki őslénytani gyűjteménye több mint 1350, gerinctelen és gerinces fosszilis maradványt foglal magában, amelyek a felsőlugasi Gruiu Pietrii és a pestesi Lion völgyi lelőhelyekről származnak. A gyűjtemény gerinces faunája két új hüllőfaj, a Nothosaurus transsylvanicus JURCSAK, 1976 és a Tanystropheus biharicus JURCSAK, 1975, típus anyagát is tartalmazza. A gerinces fosszilis maradványok előzetes preparálása már az ásatások során elkezdődik, a mészkő és márgás-mészkő minták gyűjtése közben. A laboratóriumi preparálási módszerek közül a mechanikai és a kémiai preparálási módszert külön-külön, de a két módszer egymást követő alkalmazását is használtam. A törékeny csontokat alkoholban hígított 3%-os Plexigum oldattal és acetonban hígított 5-10%-os nitrocellulóz alapú lakk oldattal impregnáltam, hogy védve legyenek a preparálási és restaurálási folyamat során. Az ecetsavas kezelés nemcsak a makrofauna csontváz maradványainak preparálásában bizonyult hatékonynak, de egy fontos, 1-2 mm-es nagyságrendű, főleg tengeri hüllő és ha fogakból és halpikkelyekből álló mikrofaunisztikai anyag preparálásában is. Jelenleg a mikrofauna rendszertani azonosítása van folyamatban. Elisabeta Popa őslénytani restaurátor Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 8
Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Original sau copie. Rolul relicvelor în expoziţii. Adesea se fac copii după piese aparent inimitabile, unice şi originale. Scopul final constă în redarea cât mai precisă a trăsăturilor caracteristice. Copiile executate cu maximum de profesionalism se mai numesc şi copii autentice sau copii nobile. Au existat perioade în care se executau copii numai după creaţii artistice originale, în schimb, în zilele noastre, copii după orice tip de obiecte pot fi întâlnite în diverse expoziţii, în cadrul unor ocupaţii cu caracter de pedagogie muzeală, ori în punctele comerciale ale diverselor muzee. Tot în zilele noastre, după obiectele muzeale se execută copii digitale. În parte, cu scop de arhivare, în parte, sub formă de miniaturi digitale, în parte prin imagini cu rezoluţie mai slabă, puse în slujba marelui public prin intermediul internetului. Sunt situaţii în care singura modalitate de păstrare a originalului este realizarea unei copii. Există şi o categorie de expoziţii în cadrul cărora pot fi vizionate numai copii, realizate însă cu ajutorul mijloacelor tehnice care dau impresia obiectului original. În pofida obiceiului de a expune obiectul în copie, nu se poate renunţa la valorificarea prin expunere a originalului, care atrage atenţia asupra sa prin deosebita importanţă a muncii de restaurare. În timp ce copiile după obiecte includ doar valori informative, piesa originală incubă de o valoare de relicvă. Nici cele mai perfecte copii nu pot substitui originalul. Mai ales că relicvele - în accepţiunea preluată de la Benjamin Walter - dispun de o aură proprie, aparţinând unor alte ordini ale existenţei şi prin aceasta putem beneficia în mod nemijlocit de prezenţa unei lumi demult dispărută. Tocmai această reprezentare înţeleasă ca o aducere în prezent deosebesc originalele de copii şi de obiectele cotidiene. În cazul relicvelor se pune în lumină nu numai funcţia utilitară (uneori nici măcar aceasta), ci prinde contur şi limbajul uman, al aceluia care le-a utilizat, cu alte cuvinte evocă acea lume care începe cu a fost odată. Obiectele originale, prin prezentarea lor în expoziţii, se ridică din rândul obiectelor similare, dispărute pe parcursul istoriei, aşadar primesc o încărcătură estetică. Acest din urmă concept înseamnă că relicvele intră în rândul pieselor demne de a fi contemplate şi totodată ele dispun de o putere demiurgică. Pe drept cuvânt vizitatorii au sentimentul că se implică în istoria unei lumi demult apuse. Lakner Lajos director Muzeul Déri, Debreţin 9
Huro Muzeum Nyítókonferencia Eredeti vagy másolat. A relikviák szerepe a kiállításokon. A megismételhetetlen, egyedi és eredeti tárgyakról gyakran készítenek másolatokat. A cél az eredeti tárgy jellemző tulajdonságainak minél pontosabb visszaadása. A legszakszerűbben készített másolatok az úgynevezett hiteles másolatok vagy nemes másolatok. Voltak korok, amikor csak művészeti alkotásokról készítettek másolatokat, mára azonban minden tárgytípus kópiája megtalálható a kiállításokon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon és a múzeumi boltokban. Napjainkban a múzeumok tárgyairól digitális másolatokat is késztenek. Részben archiválás céljából, részben a digitálisan kicsinyített, rosszabb fölbontású képeket a nagyközönség számára is elérhetővé teszik az interneten. Van, amikor a tárgy megőrzésének egyetlen módja, ha másolat készül róla. S vannak olyan kiállítások, melyeken ugyan szinte csak másolatok láthatók, mégis a technika segítségével olyan érzést keltenek, mintha eredetieket látnánk. A másolatok használatának gyakorisága ellenére sem mondhatunk le azonban az eredeti tárgyak kiállításáról, amely a restaurátori munka fontosságára, kiemelt szerepére hívja föl a figyelmet. Míg ugyanis a kópiák csak ismeretértékkel rendelkeznek, addig az eredeti darabok ereklye-értékkel is. A leghitelesebb másolatok sem helyettesíthetik ezeket. Az ereklyék ugyanis a Walter Benjamin-i értelemben vett aurával rendelkeznek, vagyis a lét egy másik rendjébe tartoznak, s általuk közvetlenül lehet részesedni egy olyan világból, amely már elmúlt. Épp ez a jelenlévővé tétel -ként értett reprezentáció különíti el őket a másolatoktól és a mindennapi tárgyaktól. A relikviák esetében nemcsak a használati funkcióra derül fény (néha még arra sem), hanem megszólal az ember is, aki használta, vagyis megidézik az egyszer volt világot. Az eredeti tárgyak a kiállítások révén kiemelkednek a történelem során megsemmisült társaik sorából, esztétizálódnak. Ez utóbbi egyszerre jelenti, hogy a látni érdemes tárgyak sorába kerülnek és egyszerre, hogy világteremtő erővel rendelkeznek. A látogatók joggal érezhetik úgy, hogy általuk egy másik történelemmé vált világba avatódnak be. Lakner Lajos múzeumigazgató Déri Múzeum, Debrecen 10
Huro Muzeum, Conferinţa de deschidere Restaurarea unui candelabru din lemn, cu braţe, datând din a doua jumătate a secolului al XIX-lea În cadrul acestui proiect, grupa de restauratori în lemn a muzeului orădean, şi-a propus să prezinte, pe scurt, un material care cuprinde: etapele procesului de restaurare pentru care am optat în urma analizei minuţioase a materialului din care este confecţionat bunul cultural de referinţă; modalităţi de punere în valoare a acestuia; starea obiectului la intrarea sa în laboratorul de restaurare; tipurile de degradări pe care le reprezintă obiectul. Candelabrul achiziţionat în 1970 de la un colecţionar orădean pe nume Jakabovits V., are forma conică, a fost executat în stil neoclasic, având două rânduri de braţe dispuse radial pe două nivele, prin tehnici de prelucrare precum strungire, sculptare, băiţuire, lustruire. A fost expusă datorită calităţii deosebite şi stilului în sala festivă a muzeului până în 2008, când s-a dispus oficial începerea procesului de restaurare. În raport cu cele propuse, s-a formulat strategia de desfăşurare a procesului de restaurare, s-au stabilit tehnicile, s-au ales materialele necesare unui demers coerent, cu scopul de a reda obiectului funcţionalitatea sa iniţială. Precub Attila restaurator lemn Muzeul Ţării Crişurilor, Oradea 11
Huro Muzeum Nyítókonferencia Egy XIX. század második feléből származó karos facsillár restaurálása A projekt keretében, a nagyváradi múzeum fa-restaurátorainak célja, rövid beszámolóban bemutatni: a céltárgy restaurálási folyamatát, melyet az alapanyag alapos elemzése után választott, eme anyagának és funkcionalitásának helyreállítását, a tárgy restaurálás előtti állapotát valamint azokat a megrongálódásokat amik magát a tárgyat jellemezték. A restaurálásra szánt csillárt a Körösvidéki Múzeum 1970-ben vásárolta Jakabovits V.-től, egy nagyváradi műgyűjtőtöl. A toboz alakú, neoklasszikus csillárnak két sor karja van körkörösen elhelyezve, tehnikailag esztergálva, szobrászi díszitő faragással ellátva, pácolva, illetve fényezve van. A csillár kiválló minősége és sílus jegyei miatt, rögtön a múzeum dísztermébe lett elhelyezve 2008-ig, amikor a vezetőség elhatározta restaurálását. Ennek kapcsán megfogalmaztuk a restaurálási stratégiát, kiválasztottuk a szükséges anyagokat és az alkalmazandó tehnikát, azzal a céllal, hogy a műtárgy anyagát és használati rendeltetését eredeti állapotába visszaadjuk. Precub Attila farestaurátor Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 12