Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal 7562 Segesd, Szabadság tér 1. 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51., 7543 Beleg, Kossuth u.97. Telefon:82/733-402 Telefax:82/598-001 E-mail: segesd@latsat.hu 1/2015. (II.16.) számú jegyzői utasítás Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról Hatályos: 2015. február 16-tól Jóváhagyom:. szerv vezetője
Bevezetés A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 75. (5) bekezdése alapján, - figyelembe véve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit, továbbá a közszolgálati tisztségviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Kormányrendelet - valamint a Segesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete a köztisztviselőket megillető illetménykiegészítésről, szociális, jóléti és egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendeletének, Ötvöskónyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete a köztisztviselőket megillető illetménykiegészítésről, szociális, jóléti és egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendeletének, valamint Beleg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete a köztisztviselőket megillető illetménykiegészítésről, szociális, jóléti és egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 1/2014. (II. 11.) önkormányzati rendeletének rendelkezéseit figyelembe véve, a következő közszolgálati szabályzatot állapítom meg. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókra (a továbbiakban: köztisztviselők) terjed ki. Az e szabályzatban meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket ha a szabályzat kifejezetten másként nem rendelkezik munkaidő-arányosan illetik meg. A szabályzat tartalma A Kttv. 6. 19. a) pontja alapján a közszolgálati szabályzat olyan normatív utasítás, melyben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője (jegyzője) ad ki - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkalmazása szempontjából közjogi szervezetszabályozó eszközként -: - a Kttv.-ben meghatározott kérdésekben, valamint - a jegyző általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben. A munkáltatói jogok gyakorlója A hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző. (A jegyző feletti munkáltatói jogkör gyakorlás rendjét a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.) 2
1. A rendes munkaidő nyilvántartása A jegyző a rendes munkaidő nyilvántartásának szabályait a Kttv. 115. -a alapján az alábbiak szerint szabályozza: A munkahelyen a rendes munkaidőről naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható a rendes munkaidő kezdő és befejező időpontja. A hivatal esetében a nyilvántartás alkalmazott formája a jelenléti ív, melyen a dolgozó naponta feljegyzi a munkaidő kezdő és befejező időpontját, és ezt aláírásával igazolja. 2. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendje A jegyző a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának helyi rendjét a Kttv. 96. (4) bekezdése, valamint a 115. alapján a következők szerint szabályozza: 2.1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése 2.1.1. A rendkívüli munkavégzést a jegyző írásban rendelheti el. 2.1.2. Ha az elrendelés - 5 főnél kevesebb köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését köztisztviselőnként külön-külön kell, - 5, vagy annál több köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését valamennyi köztisztviselőre összevontan is lehet dokumentálni. 2.1.3. Az elrendelés tartalmi követelményei: - a hivatal megnevezése, - a rendkívüli munkavégzés időpontjának meghatározása kezdő és befejező időponttal ( év. hónap.. nap óra. perc), - a rendkívüli munkavégzés elrendelésének dátuma és időpontja, - a rendkívüli munkavégzés során a rendkívüli munkaidő jellege: - munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, - munkaidőkereten felüli munkaidő, - ügyelet, - készenlét alatt elrendelt munkavégzés, - a munkavégzéssel érintett köztisztviselő(k) neve, beosztása (szükség esetén egyéb azonosítója), - a köztisztviselő(k) aláírása - a rendkívüli munkavégzésre rendelés tudomásul vételének igazolására, - keltezés, - a jegyző aláírása, pecsét. 3
2.1.4. A rendkívüli munkavégzés érintett munkanapon történő elrendelésének szabályai: a) A rendes munkaidőben foglalkoztatható munkavállaló számára akkor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni a rendkívüli munkavégzés munkanapján, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendes munkaidő lejárta előtt legalább 4 órával ismertetik az érintettel. b) A rendkívüli munkavégzés elrendelése napján rendes szabadságon lévő munkavállaló számára akkor lehet csak rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha adott feladatot az a) pontban meghatározott személyekkel várhatóan nem lehet ellátni. 2.1.5. Pihenőnapon és munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés elrendelése a rendes munkaidőben adott napon is foglalkoztatható munkavállaló számára akkor lehetséges, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendkívüli munkavégzés időpontját megelőző munkanapon közlik. 2.1.6. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének indokoltságáért a jegyző tartozik felelősséggel. Különösen indokolt lehet a rendkívüli munkavégzés elrendelése, ha: - képviselő-testületi ülésen a hivatal dolgozójának jelenléte indokolt, mivel: - részt vett az előterjesztés összeállításában, - szaktudására, tájékozottságára szükség lehet; - államigazgatási, illetve közigazgatási határidők tartása csak így lehetséges, - olyan feladat ellátására kerül sor, melynek időpontja a rendes munkaidőn kívüli időre esik (pl.: választás lebonyolítása, anyakönyvezési feladatok ellátása stb.). 2.1.7. A rendkívüli munkavégzést elrendelő dokumentumokat évenként elkülönítve gyűjteni kell. 2.2. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása 2.2.1. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának célja, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos ellentételezések megalapozottan, ellenőrzötten történhessenek. 2.2.2. A nyilvántartás rendszerének alapja, hogy a hivatal személyzeti ügyekkel foglalkozó köztisztviselője a munkaköri leírásának megfelelően vezeti A rendkívüli munkavégzés nyilvántartását. 2.2.3. A nyilvántartást folyamatosan, naprakészen kell vezetni. Az adatok valódiságáért a jegyző tartozik felelősséggel. A nyilvántartásba a saját adatai tekintetében a köztisztviselőnek betekintési joga van. 2.2.4. A nyilvántartás felépítése: a) a nyilvántartás első része tartalmazza a rendkívüli munkavégzés összevont nyilvántartását, b) a nyilvántartás második része tartalmazza a köztisztviselőnként vezetendő nyilvántartó lapokat. 2.2.5. A nyilvántartás vezetése: a) A nyilvántartást évenként kell vezetni. b) A nyilvántartás első és második része között számszaki egyezőségnek kell fennállnia, mely egyezőséget legalább negyedévente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét a borítóra fel kell jegyezni. 4
c) A köztisztviselőkre vonatkozó nyilvántartó oldalak jellemzője, hogy: - tartalmazza a szabadidő keletkezésével kapcsolatos részletes információkat, - egyértelműen meghatározza a szabadidő ellentételezésének formáját, - általa könnyen ellenőrizhető a jogszabályban meghatározott szabadidő felhasználására vonatkozó határidő betartása. d) A nyilvántartásban a szabadidő keletkezésével kapcsolatos adatokat megfelelő, ellenőrizhető dokumentumok alapján lehet bejegyezni, pl.: köztisztviselők jelenléti íve; indokolt esetben a rendkívüli munkavégzés jelenléti íve, jegyzőkönyv jelenléti ívei stb. e) A nyilvántartás szabadidő ellentételezésével kapcsolatos adatait a szabadidő engedélyek alapján lehet kitölteni. f) A nyilvántartásokhoz meg kell őrizni köztisztviselőnként a nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat. 2.2.6. A szabadidő megállapításra vonatkozó speciális szabály, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamát fél órára kerekítve is meg kell adni, és a továbbiakban már csak a kerekített idővel kell számolni. A kerekítés szabálya: fél órának számít, ha a megkezdett fél órából a munkavégzés időtartama eléri, vagy meghaladja a 15 percet. A 15 perc alatti időtartamot nem szabad figyelembe venni. 2.3. A rendkívüli munkavégzés elszámolásának rendje 2.3.1. A rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt: - jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő illeti meg, melyet 30 napon belül ki kell adni, - ha a szabadság kiadása nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. 2.3.2. A szabadidő kiadása/megváltása, kifizetésének elszámolása elsősorban a köztisztviselő kérésének megfelelően történhet. A szabadidő kiadásakor figyelembe kell venni, hogy: - a szabadidő kiadására a köztisztviselő kérése alapján kerülhet sor, - amennyiben a köztisztviselő a szabadidő kiadását a szabadidő keletkezésétől számított 15 napon belül nem használja fel, illetve nem jelzi, hogy mikor szeretné felszámolni, a jegyző: - meghatározza a szabadidő kiadásának időpontját, illetve - ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, intézkedik a szabadidő megváltás kifizetéséről. A szabadidő kiadása, vagy megváltása csak engedélyezést követően lehetséges. A használandó nyomtatvány: Szabadidő kivétel/megváltás engedély (a továbbiakban: szabadidő engedély). A szabadidő kiadásának elszámolása a szabadidő engedély alapján történik. A szabadidő engedély alapján kell a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásába bejegyezni a szabadidő felhasználást. A szabadidő megváltás elszámolása szintén a szabadidő engedély alapján történik. Az engedély alapján kerül sor a tényleges számfejtési dokumentumok elkészítésére. 3. A vezetői munkakörben lévő köztisztviselők rendkívüli munkavégzésének ellentételezése 5
A Kttv. 98. (5) bekezdésében foglalt lehetőség alapján a vezetői munkakörben lévő köztisztviselő részére rendkívüli munkáért szabadidő, a nem vezetői munkakörben lévő köztisztviselők részére járó rendkívüli munkáért szabadidő szerint jár. 4. A készenlét nyilvántartása A jegyző a készenlét nyilvántartásának szabályait a Kttv. 115. -a alapján az alábbiak szerint szabályozza: A munkahelyen a készenlétről naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható a készenlét kezdő és befejező időpontja. 5. Szabadság kiadás, és egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartásának rendje A jegyző a szabadság kiadás és az egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartásának helyi rendjét a Kttv. 115. -a alapján a következők szerint szabályozza: 5.1. Szabadságolási terv A szabadságolási terv összeállítása érdekében a jegyző február 15-ig begyűjti a köztisztviselőknek a szabadságuk kivételével kapcsolatos igényeit. Az igények figyelembevételével, de a közszolgálati feladatok zökkenőmentes elláthatóságát szem előtt tartva kell elkészíteni a szabadságolási terv javaslatot. A szabadságolási tervnek tartalmaznia kell: - vízszintesen az év valamennyi munkanapját, - függőlegesen a köztisztviselők nevét. A szabadságolási tervben értelemszerűen be kell jelölni, hogy adott köztisztviselő mely napokon lesz szabadságon. A szabadságolási terv javaslatot közszemlére kell tenni, majd a beérkező módosító javaslatok, kérések lehetőség szerinti figyelembevételével február végéig el kell készíteni a végleges szabadságolási tervet. A szabadságolási terv egy-egy példányát: - a jegyző, - a személyi ügyekkel foglalkozó személy őrzi. 5.2. Szabadság nyilvántartás A jegyző által kijelölt személyi ügyekkel foglakozó személy gondoskodik a köztisztviselők szabadságával kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről. A szabadság-nyilvántartást évenként kell vezetni, az erre rendszeresített formanyomtatványon. 5.3. A szabadság kiadása 6
A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. A bejelentést elég szóban megtenni. A szabadság kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére adható ki. A szabadság kiadása a szabadságengedély (nyomtatvány) kitöltésével lehetséges. A szabadságot a jegyző engedélyezi. A szabadság-engedély alapján a szabadság kiadásának tényét be kell jegyezni a szabadságnyilvántartásba. 5.4. Egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartása A jegyző által kijelölt személyi ügyekkel foglalkozó köztisztviselő köteles az egyéb munkaidő kedvezményekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátni. A munkaidő kedvezményekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a köztisztviselő nevét, - a munkaidő kedvezmény pontos megnevezését, - a munkaidő kedvezményt megadó irat hivatkozási számát, - a munkaidő kedvezményként ténylegesen igénybe vett időtartamot, időtartamokat. A nyilvántartást évenként kell vezetni. 6. A munkakör átadás szabályai Ha az adott köztisztviselő munkakörébe alkalmazott köztisztviselő személyében változás történik, vagy a feladatok egy részének ellátása más köztisztviselő feladatává válik, akkor a feladatátadásról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni (1. melléklet). A munkakör átadásnál az érintett köztisztviselők, a jegyzőkönyvvezető és a jegyző vesz részt. A jegyzőkönyvnek (a kötelező jegyzőkönyvi elemeken túl) tartalmaznia kell: a) a lezártan átadott ügyek számát, b) a folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedéseknek a megjelölését, c) a feladatot átadó köztisztviselőnek a tett intézkedéseiért, vagy mulasztásaiért való felelősségvállalási nyilatkozatát, d) a munkakör ellátása során használt a hivatal tulajdonában lévő eszközöket, segédleteket stb. megjelölve azok használhatósági állapotát, e) az eszközökben tapasztalt hiányt, a hiányért való felelősség megállapítását, és f) minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad, a harmadik példányt pedig irattározás céljából az ügykezelő részére kell átadni. 7. Az egyes illetménypótlékra jogosító munkakörök meghatározása A jegyző az egyes hatáskörébe sorolt illetménypótlékokra jogosító munkaköröket a Kttv. 140.-142. -a alapján a következők szerint szabályozza: 7.1. Éjszakai pótlékra jogosító munkakörök 7
Az éjszakai pótlékra jogosító munkakörök évenként kerülnek meghatározásra. A pótlékra jogosító munkakörök felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel. Az éjszakai pótlékra jogosító munkakörök az 2. mellékletben kerülnek meghatározásra. 7.2. Gépjármű-vezetési pótlékra jogosító munkakörök A gépjármű-vezetési pótlékra jogosító munkakörök évenként kerülnek meghatározásra. A pótlékra jogosító munkakörök felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel. A gépjármű-vezetési pótlékra jogosító munkakörök a 3. mellékletben kerülnek meghatározásra. 7.3. Egészségügyi pótlékra jogosító munkakörök Az egészségügyi pótlékra jogosító munkakörök évenként kerülnek meghatározásra. A pótlékra jogosító munkakörök felülvizsgálata a jegyző feladata. Az egészségügyi pótlékra jogosító munkakörök a 4. mellékletben kerülnek meghatározásra. 7.4. Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök évenként kerülnek meghatározásra. A pótlékra jogosító munkakörök felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök az 5. mellékletben kerülnek meghatározásra. 7.5. Képzettségi pótlék A képzettségi pótlék kerül megállapításra: - a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint - a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként. Képzettségi pótlék állapítható meg annak is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A képzettségi pótlékra való jogosultság a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. (4)-(6) bekezdésében meghatározott mértékek figyelembe vételével az 6. mellékletben kerülnek meghatározásra. 8. Az illetmény kifizetése A jegyző a Kttv. 143. -a alapján a következők szerint szabályozza az illetmény kifizetésével kapcsolatos helyi szabályokat. 8.1. Az illetmény kifizetésének időpontja 8
Az illetmény kifizetésének határideje minden tárgyhót követő 2. nap. A határidőt úgy kell érteni, hogy eddig a napig az illetménynek már jóváírásra kell kerülnie a jogosult fizetési számláján. 8.2. Az illetmény kifizetésének módja 8.2.1. A jegyző a személyi szervezet útján gondoskodik arról, hogy az illetmény jogosultjai megismerjék a lehetséges illetményfizetési formákat, melyek a következők: - fizetési számlára történő utalás, - készpénzfizetés kézbesítése számláról való utalással. 8.2.2. A köztisztviselő minden hónap 10-ig jelentheti be a tárgyhóra vonatkozóan az illetmény kifizetési mód, illetve illetmény kifizetéssel érintett fizetési számla változást. A bejelentést írásban kell megtenni. 8.2.3. A köztisztviselő számára az illetményt úgy kell kifizetni, hogy az utalással, készpénzfizetéssel összefüggő kiadások részére többletköltséget ne jelentsen. 8.2.4. A fizetési számlához kapcsolódóan a köztisztviselő részére évente a központi költségvetési törvényben meghatározott legfeljebb 1.000 Ft mérték figyelembe vételével 12.000 Ft mértékű bankszámla-hozzájárulás jár. 9. A helyettesítési díj mértékének meghatározása A jegyző a hivatalban a helyettesítési díj mértékét a Kttv. 52. (3) bekezdése alapján miszerint a helyettesítési díj a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig terjedhet - a következők szerint szabályozza: - a helyettesítési díj mértéke időarányosan, a helyettesítő köztisztviselő illetményének 40 %-a. 10.1. A cafetéria-juttatás összege 10. A cafetéria-juttatással kapcsolatos szabályok A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 59. (2) bekezdése alapján határozza meg, (amely nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél és 2015. évben nem lehet magasabb 200 000 Forintnál) és amely magában foglalja a munkáltatót terhelő közterheket. A cafetéria juttatás egy főre jutó összegének meghatározásáról a jegyző a 249/2012. Kormányrendelet 9. (2) bekezdése alapján minden év február 15-ig dönt. Az éves keretösszeget ezer forintra kell megállapítani, kivéve ha a keretösszeg megfelel: - a legalacsonyabb értéknek, vagy - a legmagasabb értéknek. Az aktuális évi keretet 7/1. melléklet tartalmazza. 9
10.2. A cafetéria-juttatásként választható juttatások A cafetéria-juttatásként választható juttatások közül minden évben választhatóak a jelen pontban meghatározott juttatások. Az adott évre vonatkozó további választható juttatásokat melléklet tartalmazza. A cafetéria-juttatásként választható juttatások: önkéntes nyugdíjpénztári támogatás önkéntes egészségpénztári támogatás Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP kártya) keretében o SZÉP kártya szálláshely alszámlájára, o SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára, o SZÉP kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás iskolakezdési támogatás, Erzsébet-utalvány. A választható juttatások a hivatal személyi állománya tekintetében azonosak. A) Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás A hivatal a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 %-a erejéig nyújthat hozzájárulást akkor, ha a következő feltételek teljesülnek. Feltételek: - A magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy az adott jogcímen - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásból, valamint - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárakba együttesen történő hozzájárulásból származó bevétele az adóévben más juttatótól nem volt. - Ha a juttató a hozzájárulását havonta, vagy az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azzal, hogy 1. az egyösszegű utalás esetén azt a magánszemélynél a közölt összegnek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekintetni, 2. a megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (Lásd SZJA tv. 71. (3) bekezdés a) pont) B) Önkéntes egészségpénztári támogatás A hivatal a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 %-ának erejéig nyújthat hozzájárulást az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásnál meghatározott feltételek szerint. (Lásd SZJA tv. 71. (3) bekezdés b) pont) C) Széchenyi Pihenő Kártya A hivatal a hozzájárulást a köztisztviselő által meghatározott alszámlá(k)ra, a szolgáltatótól megrendelt elektronikus utalvány kártyán keresztül biztosítja, elektronikus utalvány formájában. A SZÉP kártya juttatás lehet: 10
- szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás; - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás; - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás; (Lásd SZJA tv. 71. (1) bekezdés c) pont) Ezt a cafetéria-juttatási elemet választóknak a főkártya megrendeléséhez a 7/3. mellékletben megjelölt adatokat, és az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot a 7/4. melléklet szerinti nyomtatványt kell kitöltenie. A kártya megrendelése a köztisztviselő igénylése alapján a hivatal pénztárosának feladata, a kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a köztisztviselőt semmilyen költség nem terheli. D) Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-áig adható. A köztisztviselő által kitöltött nyilatkozat (7/2. melléklet) alapján a pénztáros az iskolakezdési támogatások összegéről analitikus nyilvántartást vezet. (Lásd SZJA tv. 71. (1) bekezdés e) pont.) Iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet a munkáltató a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító - papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott - utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. (Lásd SZJA tv. 71. (6) bekezdés g) pont) E) Erzsébet-utalvány A hivatal e cafetéria juttatási elem választása esetén támogatja a köztisztviselők étkezését, vásárlásra alkalmas utalvány juttatásával. Az étkezési utalvány havonta azonos összegben az SZJA tv. 71. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékig terjedhet (havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész). Az Erzsébet-utalványok beszerzése és átadása a pénztáros végzi. 10.3. A cafetéria-juttatás keretösszegének felhasználása 11
Az éves keretösszeg az adott évben a jelen szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. 10.3.1. Nyilatkozat a cafetéria-juttatás keret igénybevételéről a) A tárgyév január 1-én köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező nyilatkozata A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-éig köteles nyilatkozni arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. b) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik Ha a köztisztviselői jogviszony év közben keletkezik, a köztisztviselő a cafetéria-juttatás éves keretösszegének időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott évi naptári napjainak számát kell figyelembe venni. A köztisztviselőt a jogviszony keletkezésekor tájékoztatni kell a részére megállapított keretösszegről. Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik írásban vagy elektronikus úton köteles nyilatkozni arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat-tételi határidők a következők: - az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül, illetve - ha az első munkában töltött napot követő 10 munkanap korábbi időpont lenne a március 1-nél, akkor március 1. - ha az első munkában töltött napot követő 10 munkanap korábbi időpont lenne a február 15-nél és a bérlet térítés juttatást választaná, akkor február 15. c) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás juttatás választás Ha a köztisztviselő az SZJA tv. 71. (3) szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a köztisztviselő a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét. Ez utóbbi választást a nyilatkozaton jelölni kell. d) A nyilatkozat-tétel önhibából történő elmulasztása Ha a köztisztviselő a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a jegyző által meghatározott juttatásra jogosult. 10.3.2. A nyilatkozat évközi módosítása A köztisztviselő által a cafetéria-juttatás adott évi keretösszegének igénybevételére vonatkozó nyilatkozata adott évben egyszer, indokolt esetben módosítható. A módosításhoz meg kell adni a köztisztviselő számára szükséges tájékoztatást különösen arra vonatkozóan, hogy a keretösszegből mennyi a még fel nem használt kerete. A módosítás ismételt nyilatkozat-tétellel történik, melyen meg kell jelölni a juttatás keret igénybevétel módosítás kért dátumát. 12
A módosítási igényt úgy kell leadni, hogy az igény leadás és a módosítás kért időpontja között legalább egy hónap különbség legyen. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha a szerv még nem rendelte meg a köztisztviselő részére annak korábbi nyilatkozata alapján. 10.3.3. Az adott évi keretösszeg maradvány felhasználás A köztisztviselő november 30-ig köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a tárgyi keretösszegének november 30-ig fel nem használt maradványát milyen módon és összegben kívánja felhasználni. (7/5. melléklet) Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a köztisztviselő nem veheti igénybe. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. 10.3.4. Az áthelyezéssel érintett személy cafetéria-juttatása Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. 10.4. Cafetéria-juttatás helyzete a köztisztviselő év közbeni közszolgálati jogviszony megszűnése esetén Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor a) amennyiben a juttatás vissza nem adható vissza kell fizetni, vagy b) amennyiben a juttatás természete miatt a juttatás visszaadható, a köztisztviselő választása szerint a juttatást - vissza kell adni, vagy - vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg. 10.5. Nem jogosult cafetéria-juttatásra Nem jogosult cafetéria-juttatásra: - a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot, (A távollétek időtartamát - a jogosultság szempontjából - nem lehet összeszámítani.) - a tartós külszolgálaton lévő (illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott) köztisztviselő, - Kttv. 57. (1) és (2) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet ellátó köztisztviselő. Ha a köztisztviselő az előzőek miatt az időarányos részt meghaladó mértékben vett igénybe cafetéria-juttatást, a többletjuttatást a távollét vége utáni első munkanapon kell visszafizetni, illetve a juttatást visszaadni a köztisztviselő év közbeni közszolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok szerint. 13
10.6. A cafetéria-juttatás elszámolására vonatkozó szabályok 10.6.1. Utalványok Az egyes cafetéria-juttatások tényleges biztosítását azokban az esetekben, ahol a juttatás természete lehetővé teszi, utalványok formájában kell biztosítani. Utalványok formájában kell biztosítani különösen a következő juttatásokat: - Erzsébet utalvány, - iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), - egyéb, az adott évben a cafetéria-juttatásról való szabályozás szerint olyan választható juttatás, melyeket utalványként is lehet adni. Az utalványok időbeli igénylése és átadása Az utalványok utalvány típusonkénti igényléséről és az igények időbeli eloszlásáról kimutatást kell készíteni. Az utalványokat a költségtakarékossági szempontokat, valamint a költségvetési szerv likviditási helyzetét figyelembe véve kell megrendelni. Lehetőség szerint az utalványokat legalább 1 hónapra előre meg kell rendelni. a) Erzsébet utalvány Az étkezési utalványok esetében a köztisztviselőknek az utalványok ütemezési igényéről nem kell nyilatkozniuk, azt havonta egyenlő részletben kapják meg. Az első három hónapra vonatkozó utalványt március 15-ig kell átadni a köztisztviselők részére. A többi hónapokban a köztisztviselők részére az illetmény kifizetés napjáig ki kell adni. A köztisztviselő távolléte estében az utalványt az első munkában töltött napon át kell adni. b) Az iskolakezdési utalványok Az utalványokat a tanév első napját megelőző 60 napig meg kell rendelni. Az iskolakezdési utalványokat a tanév első napját megelőző 60 és 30 napon belül kell kiadni, hogy a juttatást az érintettek megfelelő módon fel tudják használni. Későbbi kiadás a SZJA törvényben meghatározott határidő figyelembevétel akkor történhet, ha azt a köztisztviselő távolléte, illetve az év közbeni munkakezdése indokolttá teszi. c) Az adott évi cafetéria-juttatás során az előzőeken kívül választható juttatások utalványai Az utalványok igényléséről, időbeli megoszlásáról a köztisztviselőknek nyilatkoznia kell. Az igénylések alapján kell gondoskodni az utalványok megrendeléséről. Az utalványokat a köztisztviselő által megjelölt hónap 10.-éig kell kiadni. (Távollét esetében a határidőt követő első munkanapon kell kiadni.) Az utalványok nyilvántartása Az utalványokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A nem megszemélyesített utalványokról utalvány típusonként külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból megállapítható legyen: - a beszerzés, visszavételezés - időpontja, - értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma, - a kiadás - időpontja, 14
- értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma, - az utalványok aktuális állományának: - értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma. A nem megszemélyesített utalványok esetében az átadás-átvétel igazolására nyilvántartást kell vezetni a jegyek átadás-átvételéről sorszám feltüntetésével. 10.6.2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás A hozzájárulás munkáltató általi hozzájárulását, beleértve a dolgozó által kiegészítést is a 9.8. pontban meghatározott kimutatás alapján kell utalni az érintett szervek részére. A dolgozó általi kiegészítésekről külön nyilvántartást kell vezetni. A dolgozótól a kiegészítését a dolgozó választása alapján: - a személyi juttatásából a munkáltatói utalás hónapjában le kell vonni, vagy - előzetesen a pénztárba be kell fizettetni. 10.6.3. A Széchenyi Pihenő Kártya biztosításának szabályai A hivatal, mint munkáltató: - megrendeli az elektronikus utalványt. A megrendelésben munkavállalónként megadja a szükséges adatokat, - közreműködik abban, ha a munkavállalója a közeli hozzátartozója részére társkártyát igényel. A kártyának alszámláira (szállás, étkezés, szabadidő) a hivatal a munkavállaló által kért és általa engedélyezett összegben biztosít utalvány összeget. A hivatal az eljárása során betartja a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet rendelkezéseit. 10.6.4. Az egyéb, az adott évi cafetéria-juttatás szabályozása során meghatározott választható elemek Ezekre a juttatás elemekre vonatkozó sajátos szabályokat az adott évre vonatkozó rendelkezések között kell meghatározni. 10.7. A cafetéria-juttatás keret összeg köztisztviselőnkénti felhasználása A cafetéria-juttatás keret összeg köztisztviselőnkénti felhasználási - igényről, valamint - a tényleges felhasználásról, - az esetleges évközi keretmódosításokról és a juttatás visszafizetésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban az adatokat: - a juttatások nettó, a közterhek, és a bruttó összegben, illetve - havi bontásban kell szerepeltetni. 15
10.8. A cafetéria-juttatások biztosításának rendje 10.8.1. A költségvetési koncepcióban, majd a tervezéskor a cafetéria-juttatásra felhasználható összeg meghatározása A költségvetési koncepcióban, valamint a költségvetési terv javaslat összeállításakor a jegyző, illetve az általa kijelölt személy köteles javaslatot tenni az érintett költségvetési évre vonatkozó cafetéria-juttatásra. A javaslatnak tartalmaznia kell: - a cafetéria-juttatással érintett köztisztviselők számát, valamint az ismert nem teljes évre való jogosultságokat, - a cafetéria-juttatások személyenkénti éves keret összegét, valamint - a köztisztviselők állományára vonatkoztatott összesített éves keret összeget. A keretösszeg meghatározásnál a személyenként meghatározott legkisebb és legmagasabb összeghatárokhoz kell igazodni. 10.8.2. Az adott évi cafetéria-juttatásokkal kapcsolatos szabályok meghatározása február 15-ig A jegyző a költségvetési tervben jóváhagyott előirányzat alapján meghatározza személyenkénti éves cafetéria-juttatás keretösszeget, valamint a választható juttatásokat. 10.8.3. Tájékoztató és nyilatkozat készítése a cafetéria-juttatások igénybevételéhez Minden dolgozó számára elérhetővé kell tenni a jegyző által meghatározott: - keret-összeget, - az igénybe vehető juttatásokat és azok összeghatárait. A dolgozók részére el kell juttatni azt a nyilatkozatot, melyen nyilatkozhatnak az adott évi cafetéria-juttatás keretösszegük igénybevételéről. A nyilatkozatra fel kell vezetni, hogy a nyilatkozatot meddig kell leadni. 10.8.4. A cafetéria-juttatás helyi nyilvántartási rendszerének működtetése Ki kell alakítani, illetve módosítani kell a nyilvántartási rendszert a választható juttatásoknak megfelelően. Biztosítani kell a dolgozónkénti évenkénti elkülönített nyilvántartást. 10.8.5. A cafetéria-juttatás biztosítási rendjének meghatározása, felelősök kijelölése 16
Az utalványok megrendeléséért, nyilvántartásáért, és kiadásáért a 8. mellékletben meghatározott személy (pénztáros) tartozik felelősséggel. A nem utalványban nyújtott juttatások biztosítására vonatkozóan - a jogosultságról, illetve - a tényleges juttatásról havonta kimutatást kell készíteni. A kimutatás elkészítéséért, valamint a pénzügyi teljesítéséért a 8. mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel. A jegyző legalább háromhavonta köteles tájékozódni arról, hogy cafetéria-juttatások rendszere megfelel-e a jelen szabályzatnak. 11. A köztisztviselő képzésének, továbbképzésének helyi szabályai A jegyző a köztisztviselő képzésének, továbbképzésének helyi szabályait a Kttv. 81. (1) bekezdését figyelembe véve következők szerint szabályozza: 1. Ha a köztisztviselő - nem a központilag vagy a hivatal által előírt - képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a jegyzővel. A köztisztviselőnek írásban kell engedélyt kérnie a képzéssel összefüggő hiányzását megelőző 15 napon belül. Az engedély kérelemben szerepeltetni kell a következőket: - a képzés pontos megnevezését, - a képzés azon időpontjait, mely a köztisztviselő munkaidejét érinti, - a köztisztviselő által kért azon időpontokat, időszakokat, melyekre kéri a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését. A jegyző a kérelem tárgyában 5 napon belül érdemben dönt. 2. A jegyző döntése és engedélye alapján a köztisztviselő mentesíthető a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, és erre az időre illetményre jogosult. Ha a köztisztviselő - a hivatallal tanulmányi szerződést nem kötött - a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni. A jegyző a tanulmányi célú mentesítés időtartamának: - teljes egészének ledolgozásától eltekinthet akkor, ha a képzés célja olyan, hogy a köztisztviselő a munkája során közvetlenül felhasználja az ismereteket, és az ismeretek használata ténylegesen, egzakt módon bizonyítható, - felének ledolgozásától eltekinthet akkor, ha a képzés célja olyan, hogy a köztisztviselő a munkája során közvetlenül felhasználja az ismereteket, de az ismeretek használata nem egyértelműen mérhető. A mentesítés kiterjed: a) az iskolában töltött időtartamra, 17
b) a vizsgára való felkészülés időtartamára, c) a diplomamunkára. 3. Az iskolában töltött időtartamra vonatkozó mentesítés mértékét a jegyző az oktatási intézmény által kibocsátott: - kötelező iskolai foglalkozás és - szakmai gyakorlat időtartalmáról szóló hivatalos igazolásnak megfelelően állapítja meg. Az igazolásokat a mentesítéssel érintett munkanapot követő legkésőbb 3 munkanapon belül le kell adni. 4. A vizsgákkal összefüggő mentesítés az intézmény által meghatározott vizsgák száma alapján történik. 5. A vizsgákra való felkészüléssel, valamint a diplomamunka elkészítésével összefüggésben megállapítható, munkavégzés alóli mentesítés napjait a köztisztviselő kérésének megfelelően kell kiadni. A dolgozónak a mentesítéssel kapcsolatos igényét a tervezett távolléte előtt legalább 5 nappal be kell jelentenie a jegyzőnek. 12. A köztisztviselő további jogviszony létesítésének helyi szabályai A jegyző a köztisztviselő további jogviszony létesítésének helyi szabályait a Kttv. 85. (2) bekezdését figyelembe véve a következők szerint szabályozza: A.) Bejelentés és engedély nélkül gyakorolható és közérdekű önkéntes tevékenység A köztisztviselő szabadon végezhet: a) ún.: gyakorolható tevékenységeket, valamint b) a közérdekű önkéntes tevékenységet akkor, ha az nincs közvetlenül összefüggésben a köztisztviselő munkaköri feladataival. Gyakorolható tevékenységek: tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység. B.) Bejelentés mellett gyakorolható és közérdekű önkéntes tevékenység A köztisztviselő a jegyző felé történő előzetes bejelentést követően végezhet a) ún.: gyakorolható tevékenységeket, valamint b) a közérdekű önkéntes tevékenységet akkor, ha az közvetlenül összefüggésben van a köztisztviselő munkaköri feladataival. A bejelentést legalább a tervezett jogviszony létesítés előtt 5 munkanappal meg kell tenni a gyakorolható tevékenység, illetve a közérdekű önkéntes tevékenység pontos megnevezésének és időtartamának megadásával. C.) Előzetes engedélyhez kötött tevékenységek A nem vezető köztisztviselőre vonatkozó szabályok: 18
A köztisztviselő a jegyző előzetes engedélyével létesíthet további jogviszonyt, illetve végezhet egyéb tevékenységet az alábbi körben: 1. olyan gyakorolható tevékenységek, illetve közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében, melynél a munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével; 2. az 1. pontban nem tartozó tevékenységek esetében, melyek nem esnek a Kttv. 85. (4) bekezdés szerinti korlátozás alá. Az engedély iránti kérelmet legalább a tervezett jogviszony létesítés előtt 10 munkanappal meg kell tenni a gyakorolható tevékenység, illetve a közérdekű önkéntes tevékenység pontos megnevezésének, időtartamának és tervezett munkarendjének megadásával, illetve az érintett egyéb tevékenység megnevezésével. Az engedélyt a jegyző a kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül írásban adja meg, vagy utasítja el. A vezető köztisztviselőre vonatkozó szabályok: A jegyző a vezető munkakört betöltő köztisztviselő részére a Kttv. 87. (2) bekezdésében meghatározott esetekben, írásbeli engedélykérelem alapján engedélyezheti a további jogviszonyt. Az engedély kérelmezésére és elbírálására a 3.1. pontban meghatározottakat kell alkalmazni. 13. A köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásainak mértéke, feltételei, az elbírálás és az elszámolás rendje, valamint a visszatérítés szabályai A jegyző a köztisztviselők szociális, jóléti, és egészségügyi juttatásainak mértékét, feltételeit, az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait az önkormányzatok ide vonatkozó önkormányzati rendeletei (a továbbiakban: rendelet) alapján, figyelembe véve a Kttv. 152. (2) bekezdését a következők szerint szabályozza: 13.1. A különböző juttatások fedezete és a juttatásokkal kapcsolatos feladatok 13.1.1. Az e szabályzat szerint biztosítható (szociális, jóléti egészségügyi) juttatások megítélése és kifizetése csak a hivatal költségvetésében biztosított keret terhére történhet. 13.1.2. A juttatások fedezetéül szolgáló keretet a rendeletben meghatározott módon, valamint az e szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni. 13.1.3. A jegyző a rendeletben meghatározottakon túl, a juttatásokkal kapcsolatban köteles: a) az egyes főbb támogatási formákon belül alkereteket létrehozni a külön is nevesített támogatásoknak, b) a költségvetési rendelet összeállításához a tervévi visszatérülő támogatások összegét meghatározni, és azt bevételi forrásként szerepeltetni. 13.2. Juttatások fajtái A köztisztviselő részére az alábbi juttatások adhatók: - családalapítási támogatás, 19
- illetményelőleg, legfeljebb a mindenkori adómentes mértékig, - sport- és szabadidős tevékenységek támogatása, - képzés, továbbképzés támogatása, - cafetéria juttatás, - béren kívüli természetbeni juttatás, - szemüveg, vagy kontaklencse készítésének díjához hozzájárulás, - szociális támogatás (eseti szociális segély, temetési segély), - illetmény-átutalási támogatás. 13.2.1.Családalapítási támogatás A támogatás feltételei: Családalapítási támogatás adható annak a köztisztviselőnek, akinek adott költségvetési évben gyermeke született. A támogatás feltétele, hogy a köztisztviselő: a) határozatlan időre kinevezett legyen, b) legalább egy éve a hivatallal jogviszonyban álljon, c) a gyermekével egy háztartásban éljen, d) a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát igazolásként átadja, e) nyilatkozzon arról, hogy a gyermekét a támogatás folyósításától számított legalább 1 évig saját háztartásában neveli. A támogatás kérelemre, illetve hivatalból is megállapítható, ha a köztisztviselő felhívásra a gyermek születését igazolja, illetve az ott leírt feltételeknek megfelel. A köztisztviselőt gyermekenként illeti meg a támogatás. Amennyiben a gyermek mindkét szülője a szervnél köztisztviselő, mindkét köztisztviselőt saját jogán megilleti a támogatás. A támogatások mértéke: A családalapítási támogatás vissza nem térítendő, pénzben nyújtott gyermekszületési támogatás, melynek összege gyermekenként 40.000 Ft. A támogatás elbírálásának rendje: A támogatás elbírálásakor a kérelmeket (illetve a hivatal tudomására jutott gyermek születés tényét) a gyermekek születése szerinti sorrendben kell elbírálni. A támogatás megítéléséről, illetve a kérelem elbírálásáról a jegyző írásban tájékoztatja az érintetteket. A támogatás kifizetésének, elszámolásának rendje: A támogatások elszámolása a jegyző támogatást megállapító döntése, valamint a támogatás feltételéül megszabott dokumentumok benyújtása alapján történhet. A támogatást utólag, a támogatást megítélő döntés ügyiratára hivatkozva lehet kifizetni. A támogatást a támogatást megítélő döntést követő 8 napon belül de még az adott költségvetési évben kell kifizetni. A megítélt és kifizetett támogatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a köztisztviselő nevét, - a támogatás jogcímét, a vonatkozó ügyiratszámot, - a kifizethető támogatás összegét, - a tényleges kifizetések összegét, módját, időpontját, hivatkozási számát. A támogatás visszatérítése: 20