E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom. 2015. április VII. évfolyam 4. szám

2015. április VII. évfolyam 4. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ ismertetését Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Aktuális Megjelent a tűzvédelmi szakmai képesítési követelményeket szabályozó rendelet Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Szükséges-e biztosítani a 2,75 méter közlekedési utat a tűzcsapok mellett? Szükséges-e a meglévő létesítményeket kockázati osztályba sorolni? Tűzvédelmi házirend és Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése A padlástérben történő tárolás szabályai 1

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. április 2. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek február végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ bemutatását Lassan végéhez közeledik az új OTSZ változásait bemutató cikksorozatunk. Utolsó fejezetként az éghető folyadékok és gázok használati szabályait, az ellenőrzéseket, karbantartásokat, felülvizsgálatokat, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük. XIX. fejezet Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Az éghető folyadékok szállítása és tárolása szinte mindenkit érint valamilyen szinten. Az már mindenki előtt ismeretes volt, hogy padlástérben, pincében, illetve menekülési útvonalon I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes osztályú aeroszolt tilos tárolni. Új elemként került bele a szabályzatba bár az eddigi gyakorlat alapján is így hajtotta végre a hatóság, hogy a kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások az irányadók (ez más szabályozásból már ismert, pl.: ADR). Nem tartalmazta a régi szabályozás, hogy a 20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén készenlétben kell tartani legalább 1 db szóróeszközt (pl.: lapát), továbbá: legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásakor legalább 0,02 m 3 mennyiségű felitató anyagot, 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazása tekintetében legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. A 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló-helyiségekben is legalább 1 db szóróeszköz és legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell hozzáférhető helyen tartani. Újdonság, hogy a személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig 1 személy kíséretében használható. A lakásban és garázsban történő I-II-III. tűzveszélyességi osztályú folyadék tárolása mindig sarkalatos pont volt a társasházaknál. Többlakásos épületben a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes aeroszol legfeljebb 10 liter mennyiségben tárolható, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pedig 30 liter mennyiségben. Az önálló egylakásos lakóépületben az előírás nem változott, tehát I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék 20 literes mennyiségben, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék 60 liter mennyiségben megengedett. 2

Az eddigi szabályozásban nem szerepelt, hogy a lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsi üzemanyagtartályán kívül tárolónként, parkolóállásonként legfeljebb 5 liter gépkocsi, robbanómotoros gép, háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. Az éghető gázok tárolása tilos (gépjármű üzemanyagtartálya kivételével). Az új OTSZ már szabályozza, hogy a kereskedelmi rendeltetés esetén milyen mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, robbanásveszélyes aeroszol tárolható. A vas-, barkács-, festék- és építőanyagok, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egységekben a 17. melléklet 1. táblázatában foglalt mennyiségek háromszorosa is megengedett, ha a szomszédos helyiségektől a kereskedelmi egységet tűzgátló építményszerkezetekkel választják el. A pinceszinti tárolás kereskedelmi egységekben is tilos az I-II. fokozatú folyadékokra, robbanásveszélyes aeroszolokra. Egyéb közösségi rendeltetés esetén az alábbi szabályokat kell figyelembe venni I-III. tűzveszélyességi fokozatú és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok esetén: fémszekrényben 20 liter, robbanásgátló szekrényben 50 liter, folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. minden más szekrényen kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. Tömegközlekedési eszközökön nem szállíthatók éghető folyadékot tartalmazó edények, kivéve éghető folyadék összetevőjét tartalmazó élelmiszerek (szeszesitalok), háztartási cikkek, lakkok, festékek és ezek oldószerei személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben. Az éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban szabályairól a korábban megszokott hosszas szabályozás helyett néhány alapvető előírás szerepel az új jogszabályban. E szerint többkamrás tartályoknál figyelni kell, hogy a rekeszekben nem tárolhatók egymással reagáló anyagok, illetve tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melynek mennyisége a mértékadó tűzfelület alapján kell, hogy történjen: a föld alatti tartályok esetében legalább 34A és 144B, a föld feletti tartályoknál pedig 55A és 233B oltásteljesítményű készüléket kell készenlétben tartani. A szabadba került anyagot fel kell tudni itatni, erre 0,1 m 3 homok vagy 0,05 m 3 száraz abszorbens fel itató anyagot kell tartani. A kamrákban történő tárolásra is csak oly mértékben terjed ki az új szabályozás, hogy felitató anyagot, szórólapátot kell készenlétben tartani, valamint ha kimérést végeznek, akkor legalább 2 m 2 -es tűzoltó takarót kell elhelyezni. A kamra bejárata közelében 2 db (további kamrák esetén 1-1 db) 55A és 233B oltásteljesítményű készüléket kell elhelyezni. Az üzemanyagtöltő állomásokra vonatkozó szabályok is megváltoztak az éghető folyadékok tárolása szempontjából. A töltőállomáson kenőanyag, illetve egyéb éghető folyadék a kezelőépületen kívül csak A1-A2 anyagból készült, legfeljebb 500 literes űrtartalmú szekrényben vagy konténerben tárolható, zárt edényben, kombinált csomagolásban. Itt a robbanásveszélyes és a tűzveszélyes anyagok együtt is tárolhatók. A tárolókból kútoszloponként 2 db helyezhető el, de a töltőállomás területén az árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m 3 lehet. A töltőállomás kezelőépületében palackban vagy flakonban I-II. fokozatú folyadék legfeljebb 500 liter mennyiségben, III. fokozatú folyadék szintén 500 liter mennyiségben tárolható. A palackok, flakonok űrtartalma maximum 2 liter lehet. Üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II fokozatú folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. fokozatú folyadékokból legfeljebb 3000 liter tárolható. Ezek űrtartalma maximum 20 liter lehet. Az üzemanyagtöltő állomásokon elhelyezendő tűzoltó készülékekre vonatkozó előírások nem változtak, így azokat nem részletezem. Nem változott továbbá az éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson. 3

A PB-palackokkal kapcsolatos előírások lényegében szintén nem változtak, azonban az utóbbi időszakban elszaporodott illegális palacktöltések miatt a jogszabályba belekerült az alábbi új elem: PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. Minden olyan tevékenység, amely során a PB-gázpalack szelepén keresztül, a gázpalackba pébégáz kerül a legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba történő átfejtés kivételével, palacktöltésnek minősül. A PB-palackoknál, továbbá az új OTSZ-be bekerültek azok a kritériumok, hogy mikor kell egy palackot sérültnek tekinteni, és a továbbiakban a használatból kivonni, és a töltővállalatnak vagy cseretelepnek jelenteni a sérülést. Tehát a kritériumok az alábbiak: legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, égésnyomok látszanak rajta, éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy átalakítás nyomai észlelhetők rajta. XX. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Az üzemeltetők számára szinte ez az egyik legfontosabb fejezet, hiszen a hatóság az ellenőrzések során elsődlegesen a tűzoltó-technikai berendezések ellenőrzését, karbantartását vizsgálja meg. Az üzemeltetők által megbízott tűzvédelmi szakembereknek tehát különös tekintettel kell lenniük az ellenőrzésekre, karbantartásokra. Az új jogszabályban az ellenőrzési kötelezettségeket összegyűjtötték egy táblázatba, így jelentős részük egy helyen megtalálható. Az érintett műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni. Sokszor gondot okozott, hogy az üzemeltető nem tudott az üzemeltetési hatáskörébe tartozó eszközök működésképtelenségéről vagy az azt befolyásoló tényezőkről. Az OTSZ-ben ezt a problémát úgy oldották fel, hogy a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírással és annak dátumának feltüntetésével igazolja a tudomásulvételt. Ezt követően az üzemeltetőnek 10 munkanapon belül kell gondoskodnia a hibák kijavításáról, ha az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésnek megfelelő működésre, vagy valamilyen esemény során (gyakorlat, tűzriadó, tűzeset) nem töltötte be funkcióját. Az üzemeltető által megbízott személynek kell végrehajtania az üzemeltetői ellenőrzést. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a berendezés időszakos felülvizsgálatának és karbantartásának esedékességére. Az ellenőrzést végzőnek szemrevételezéssel vagy (ha rendelet előírja) gyakorlati próbával kell ellenőrizni a működőképességet. Nem újdonság, hogy ezekről az ellenőrzéseket írásban kell dokumentálni, illetve ha valamilyen működést befolyásoló tényezőt tapasztalt, azt szintén írásban kell jelezni. Az ellenőrzés szempontjai nem változtak. Ahogy azt már a tűzoltó készülékeknél megszokhattuk, vizsgálni kell az elhelyezést, a hozzáférhetőséget, a sértetlenséget, feliratokat, illetve a működőképesség szempontjából fontos kijelzőket. Újdonság, hogy az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrző rendszerrel, ez azonban csak akkor fogadható el, ha az ellenőrzés eredményét és elvégzésének tényét a hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. Amennyiben olyan technikai eszközt kell vizsgálni, melyhez külön jogosultság (szakvizsga) szükséges, az időszakos felülvizsgálat, karbantartás során elvégzendő feladatai nem változtak az előző szabályozásokhoz képest. A rendkívüli felülvizsgálatoknál annak elvégzését és eredményét írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt a munkavégzést követően átad vagy 5 munkanapon belül megküldi. Az üzemeltető köteles az ellenőrzés, karbantartás stb. során a megállapított hibákat kijavítani a hiba súlyosságától függő időn belül. Ez utóbbi kicsit nehezen megfogható, ezért azt javaslom, hogy amennyiben az ellenőrzés vagy karbantartás bármilyen formája során hiányosság merül fel, arról haladéktalanul intézkedjünk. A hatóság számára bizonyítsuk, hogy mindent megteszünk a hiba kijavítása érdekében. Az azonnali intézkedés már kimerülhet egy figyelmeztető felirat elhelyezésében, árajánlat bekérésében vagy valamilyen intézkedési szándékot kifejező dokumentumban. Ez sok esetben átsegítheti az üzemeltetőket, amikor a hatóság működésképtelen tűzoltó-technikai termékkel találkozik. 4

Figyeljünk arra, hogy haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy az érintett eszköz tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. Célszerű az üzemeltetőknek felkészülniük arra, hogy a felülvizsgálat, karbantartás során a csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyozniuk kell. Ez sok esetben elég lehet több kézi tűzoltó készülék kihelyezésével, azonban elképzelhető, hogy az ellensúlyozás olyan mértékben kiterjedhet, hogy fel kell függeszteni az üzemeltetést, használatot a védelmi szint helyreállásáig. A legcélszerűbb ilyen esetben a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetni, és értesíteni őket a karbantartás miatti kiesésről (például a tűzjelző, tűzoltó berendezések karbantartása során). Az OTSZ-be bekerült a kötelezettség-átvállalás is, hiszen nagyon sok esetben az egyes gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelemért külsős szervezetek a felelősek. Ebben az esetben a kötelezettségek végrehajtását más személy vagy szervezet teljes körűen vagy részben átvállalhatja. Ehhez az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel, illetve a szükséges írásbeli meghatalmazással. Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata A beépített tűzoltó berendezésekkel kapcsolatos karbantartási és felülvizsgálati időintervallumok és szabályok az előző szabályozáshoz mérten lényegében nem változtak markánsan. Az üzemeltetői ellenőrzési naplóban továbbra is található napi, havi, illetve 3 havi üzemeltetői ellenőrzés, míg a felülvizsgálat és karbantartás ciklusideje 6 hónap, illetve 1 év. Az üzemeltetési naplókat azonban 5 évig meg kell őrizni. A tűzoltó berendezéseket pedig hetente, illetve havonta kell üzemeltetői ellenőrzés alá vonni, az időszakos felülvizsgálata és karbantartása pedig évenkénti. A berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat az új jogszabály a ciklusidőknek megfelelően részletezi. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása A tűzoltó készülékek szinte mindenhol megtalálhatók; a hatóság a dokumentációkon túl ezeknek a szabályszerűségét vizsgálja leginkább. A készülékeket a készenlétben tartó vagy annak képviselője negyedévente ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét nyilvántartó lapon kell vezetni. A készenlétben tartói ellenőrzést a hatóság döntése esetén 1 hónapra kell rövidíteni, ha olyan körülmények, környezeti tényezők állnak fenn, melyek ezt az előírást megkövetelik. Volt rá példa, hogy a készenlétben tartói felülvizsgálati ciklus között a készülékek üzemképtelenné váltak. A készülékek felülvizsgálata során mindig gondot okozott, hogy honnantól számítsák a felülvizsgálati idő kezdetét, az 5 éves karbantartás türelmi idejét stb. Az új jogszabály az alábbiakat fogalmazta meg: A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, a z adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. Tűzoltóvízforrások felülvizsgálata Nagyon fontos az új szabályozásban, hogy a tűzoltóvízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák elvégzéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A vízforrások és az esetleges szerelvény-szekrényeinek felülvizsgálata nem változott, továbbra is félévente kell felülvizsgálni, a nyomáspróba ciklusideje pedig 5 éves. A természetes vízforrások mint tűzoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat alkalmazni. A szerelvény-szekrények teljes körű felülvizsgálata pedig éves ciklusidejű. 5

A száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbáját 5 évente kell elvégezni. Az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett. A használatbavételi eljárás során a korábbi szabályozásban már előírt vízhozammérést az új szabályozás is átvette, azonban annak módjáról már másképp rendelkezik. Az új szabály szerint a mérést a legkedvezőtlenebb időszakban, az épület, építmény 100 méteres körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt és nyitott állásában a nyitott esetben a csonkok kupak-kapoccsal zárt állapota mellett 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat akkor eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szivárgás nem tapasztalható. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata A villamos felülvizsgálatok ciklusideje annyiban változott, hogy míg a jogszabály korábban a tűzveszélyességi osztálytól tette függővé a ciklusidőt, addig az új szabályozás az alábbiak szerint fogalmazza meg. A villamos felülvizsgálatok ciklusideje: 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként. A feltárt hiányosságok kijavítására a felülvizsgáló határnapot szab meg, melyet szerepeltet a felülvizsgálati jegyzőkönyvben. A hibák kijavítását a berendezés üzemeltetőjének hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Átalakítás vagy rendeltetésváltás során a villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője csak abban az esetben végezteti el újból a tűzvédelmi felülvizsgálatot, ha a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. A felülvizsgálat részét képzi a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezéssel már a korábbi jogszabályok is foglalkoztak. A jogszabályban már volt szó korábban elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről. Ismétlésképpen lássuk, milyen esetekben kell erről gondoskodni! Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot. A fenti esetekben kell felülvizsgálni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet, az új szabályozásban azonban megtaláljuk a felülvizsgálatokat taglaló részben, melyek azok az esetek, amikor rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani. Rendkívüli felülvizsgálat szükséges: az üzembe helyezés előtt, az átalakítás, bővítés után, tűzesetet követően, a technológia változása után vagy a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról. A felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi követelménye, valamint a vizsgálati szempontok nem változtak. Villámvédelmi rendszer felülvizsgálata Az új OTSZ a villámvédelmi rendszereket is norma, illetve nem norma szerint kategorizálja. 6

A nem norma szerinti villámvédelmi rendszereket az alábbi esetek szerint kell felülvizsgálni: a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként, a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát. A norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatát pedig az alábbi esetekben kell végrehajtani: létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, a létesítést követően az átadás előtt, a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően. XXI. fejezet Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (továbbiakban: TMMK) teljesen új elem az 54/2014. BMrendeletben, mellyel az építmény tulajdonosának kell rendelkeznie a használatbavételt követő 30 napon belül. Mi is az a TMMK? A TMMK-ban nem csak a már megépült épület tűzvédelmi, létesítési követelményei szerepelnek (ez a tűzvédelmi tervfejezetben, valamint a hatóság által előírtakat tartalmazza): az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, a villamos rendszer és a villámvédelem kialakítását, a felvonók, mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, a tűzjelző, tűzoltó, vészhangosítási rendszer kialakítását, rajzi mellékleteket, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát, az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. Egyeseknek jó hír, másoknak kevésbé, hogy a TMMK-t csak a rendelet hatálybalépését követően használatba vett építményekre kell elkészíteni, azok közül is csak az alábbiakra: 5 szintesnél magasabb lakóépületek 1000 nm-nél nagyobb közösségi épületek 1000 nm-nél nagyobb ipari épületek 2000 nm-nél nagyobb tárolási épületek 3000 nm-nél nagyobb mezőgazdasági épületek Speciális építménynek minősülő a közúti alagút, valamint a metró és felszín alatti vasút. A tűzvédelem helyzetét érintő változásokat 30 napon belül át kell vezetni és fel kell tüntetni. Fontos, hogy a TMMK az építmény tartozéka, tehát tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos részére azt át kell adni, továbbá a tulajdonosnak az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítania kell. A tűzvédelmi szabályzathoz hasonlóan a TMMK-t az építmény területén kell tartani, elkészítési módja lehet elektronikus vagy nyomtatott formátum. Szintén a tűzvédelmi szabályzathoz hasonlóan a használatbavételt követő 5. évben majd azt követően 5 évente a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni. A felülvizsgálat szempontjai a következők: az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e, a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban. Aktuális Megjelent a tűzvédelmi szakmai képesítési követelményeket szabályozó rendelet 2015. március 25-én megjelent a belügyminiszter 9/2015. (III. 25.) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. Az új jogszabály 2015. április 7

2-től hatályba is lépett, egyúttal hatályon kívül helyezte a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendeletet. Az új jogszabály megalkotásának az volt a célja, hogy egységes szemléletű szabályozás szülessen a belügyminiszter által irányított hivatásos katasztrófavédelmi szervek és ezen ágazat vonatkozásában a szakmai képesítési követelmények tekintetében. Az új jogszabály a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem, iparbiztonsági és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, az elismerhető képzettségeket és mindezek képzési struktúráját szabályozza. Az új, 2015. március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) már nem tartalmazza azokat a képesítési, jogosultsági követelményeket, amelyek a tűzvédelem speciális területeire vonatkozólag a régi OTSZ-ben még szerepeltek. Ilyen például a villamos berendezések, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatát végzők, illetve a villámvédelem tervezését és felülvizsgálatát végzők képesítési követelményei. Ennek pótlása érdekében is indokolt volt ezeknek a szakképesítéseknek a megjelenítése az új rendeletben. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy a gazdálkodó szervezeteknél mennyi az a minimális időtartam, ameddig a tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni kell. Az épületek tűzbiztonságát segíti, hogy legalább havonta a szakember átvizsgálja az épület tűzvédelmi megfelelőségét. A tűzvédelmi oktatásokat, a létesítmény tűzvédelmi szabályzatának készítését, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló területén a tűzkockázat-elemzés és tűzterhelés-számítás készítését a továbbiakban kizárólag tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Ez mind a tűzvédelmi oktatások színvonalának emelését, mind pedig a tűzvédelmi szabályzat megfelelőségét eredményezheti, növelve az állampolgárok, valamint a munkavállalók tűzvédelmi ismeretét, gyakorlatát. Új elem, hogy számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás készítésére az új rendelet hatálybalépését követően csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező jogosult. Az új jogszabály az alábbi módosításokat tartalmazza a korábbihoz képest: 1. A rendelet hatálya Az új BM-rendelet hatálya a korábbiakhoz képest kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományú tagjain kívül a közalkalmazottaira is, illetve kiemeli, hogy a katasztrófavédelem ágazatba tartozik az iparbiztonság szakágazat is. 2. Értelmező rendelkezések A korábbi rendeletben szabályozott tűzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyam, tűzvédelmi szolgáltatás és képzéssel kapcsolatos egyéb költség fogalmak az új rendelet értelmező rendelkezései között már nem szerepelnek. Ugyanakkor olyan új fogalmak jelentek meg, mint az önkormányzati és létesítményi tűzoltó tanfolyam, az önkormányzati és létesítményi tűzoltó szerparancsnoki tanfolyam, az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam, a tűzoltásvezető I. tanfolyam, a tűzoltásvezető II. tanfolyam, a tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szakágazati tevékenység. 3. Szakmai képesítési követelmények Az új BM-rendelet a szakmai képesítések szintjeit az alkalmazó szerveknél szakterületenként és szolgálati beosztások vagy munkakörök szerint határozza meg. Az ÖM-rendelet külön határozta meg a képesítési követelmény teljesítése szempontjából elfogadott szakmai képzési formákat a gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazat 8

területén foglalkoztatottak esetében és külön a tűzvédelmi munkakört ellátók és tűzvédelmi szolgáltatást végzők részére. A régi ÖM-rendelettel szemben az új BM-rendelet a katasztrófa- és polgári védelem szakágazat területén, valamint a tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan határozza meg az elfogadott szakmai képzési formákat. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófa- és polgári védelem szakágazat területén foglalkoztatottak esetében az új BM-rendelet a felsőszintű képesítések esetében az eddig elfogadott képesítéseken felül az alábbi képesítéseket is elismeri: katasztrófavédelmi referens szakképesítés-ráépülés; rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány; rendészeti szervező szakképesítés, iparbiztonsági szervező szakmairány; rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás; katasztrófavédelmi szakirányú felsőoktatási szakképzés; rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció; védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány; had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, katasztrófavédelmi műveleti szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, iparbizton sági szakirány. Ezen túlmenően kimondja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél polgári védelmi és iparbiztonsági beosztás betöltésére jogosító képesítések elfogadottak a gazdálkodó szervezeteknél katasztrófavédelmi szakágazatban foglalkoztatottak azonos szintű képesítéseként. A gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelmi szakágazat területén foglalkoztatottak esetében az új BM-ren delet a felsőszintű képesítések esetében az eddig elfogadott képesítéseken felül az alábbi képesítéseket is elismeri: tűzvédelmi főelőadó szakképesítés; rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány; katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA; tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés; főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szak. Ezen túlmenően kimondja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél tűzoltó és tűzvédelmi beosztás betöltésére jogosító felsőszintű képesítések elfogadottak a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak azonos szintű képesítéseként. A korábbi szabályozáshoz képest a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) által szervezhető egyéb szakmai képzések, továbbképzések, tanfolyamok köre jelentősen bővült, pl.: műveletirányítók, közbiztonsági referensek, próbaidős tiszti állomány, biztonsági összekötők részére. A katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi képzési rendszer az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben nem szereplő, belső szakmai képzéseinek oktatásigazgatási szabályait az új BM-rendelet értelmében már nem jogszabály, hanem a BM OKF képzési szakterületére vonatkozó szabályzata tartalmazza. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjai, valamint ez utóbbiak szakmai felügyeletét végző személyek által az új BMrendelet hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítéseinek szintjei is tovább bővültek, illetve új szakterületként megjelentek az iparbiztonsági szakterület követelményei. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazatban foglalkoztatottak által az új BM-rendelet hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítései a felsőszint esetében kibővültek számos tűzvédelmi szakiránnyal kapcsolatos képesítéssel. A gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelem szakágazatban, illetve a tűzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatottak által az e rendelet hatálybalépése előtt 9

megszerzett, elismerhető szakmai képesítései a felsőszint esetében kibővültek a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon, rendészeti szervező szakképzésben szerzett képesítésekkel. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem beleértve az iparbiztonságot is és a polgári védelem szakágazatokban ügyintézői munkakörben foglalkoztatottaknak már nem elegendő az alapszintű, hanem legalább középszintű katasztrófavédelmi szakképesítéssel kell rendelkezniük. Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum havi 8 órában, a korábbiakhoz képest bővített területen: robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, forgalomba hozatala, tárolása, amennyiben az anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása, amennyiben a tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb 10 000 m 2, ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet esetén, amennyiben a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, olyan épületrész, épület esetén ahol tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, olyan épületrész, épület esetén, amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, olyan épületrész, épület esetén, amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő. Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum havi 16 órában, a korábbiakhoz képest bővített területen: robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, forgalomba hozatala, tárolása, amennyiben az anyag együttes egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/litert, tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása, amenynyiben a tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja a 10 000 m 2 -t, olyan épületrész, épület esetén, amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, olyan épületrész, épület esetén, amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, olyan épületrész, épület esetén, amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt. Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum heti 40 órában: amennyiben a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, akkor a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz az új BM-rendeletben meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. Ahol az új BM-rendelet középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el, amennyiben: a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztat vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltet a gazdálkodó szervezet. Ahol az új BM-rendelet felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthatja, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. Ahol az új BM-rendelet felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását NEM írja elő, ott legalább középszintű tűzvédelmi szak- 10

képesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat tűzvédelmi szabályzatot. Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely 2015. április 2-án még nem foglalkoztat a fenti feltételek szerint meghatározott szakképesítésű személyt, arról legkésőbb 2015. szeptember 28-ig gondoskodnia kell! Csak felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladéktároló területén a determinisztikus tűzkockázatelem zés és tűzterhelés számítás készítésére. Csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező jogosult: Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára, 2017. szeptember 1-től a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás készítésére. Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkező személy jogosult: villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának vezetésére, abban érdemi munka folytatására. Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítésen felül sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezéskezelő szakképesítéssel is rendelkező személy jogosult: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek ha ott az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő villamos berendezéseinek vizsgálatára. Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel és kizárólag sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkező személy is jogosult: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát elvégezni, amennyiben mindegyikük rendelkezik erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel, és legalább az egyikük rendelkezik sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezéskezelő szakképesítéssel. Csak a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti műszaki tervező (villamos tervező), aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkező vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet kapott személy jogosult: villámvédelmi berendezés tervezésére, a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellenőrzéséért felelős építési műszaki ellenőri feladatok ellátására. Csak az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett személy jogosult: villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására. Az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult: rendkívüli felülvizsgálat végzésére. Csak ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró, az MMK-ban bejegyzett villamosmérnök-szakértő, igazságügyi villamos szakértő vagy villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő jogosult: elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatának végzésére. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatának végzésére olyan akkreditált vizsgáló intézet vagy szervezet is jogosult, amely ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró, az MMK-ban bejegyzett villamosmérnök-szakértő, igazságügyi villamos szakértő vagy villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértőt foglalkoztat. 11

Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Szükséges-e biztosítani a 2,75 méter közlekedési utat a tűzcsapok mellett? Felül kell-e vizsgálnunk a meglévő tűzcsapokat, és ha nem biztosított a 2,75 méter, akkor azokat át kell helyezni vagy a 2,75 méteren belül lévő akadályokat, használati tereket meg kell szüntetni? Válasz A régi OTSZ a kérdéssel összefüggésben két szabályt tartalmazott. Egyrészt a tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapokkal kapcsolatban előírta, hogy 1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat, és ezt jelölni kell, valamint általánosságban kimondta, hogy a tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy sáv közlekedési út szabadon maradjon. Ehhez képest az új OTSZ IX. fejezetében, a 76. (3) bekezdése előírja, hogy a tűzcsapoknál a tűz oltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon. A jogszabálynak e rendelkezése lényegében pontosítása a korábbi szabályozásnak, és mivel a 4. (1) bekezdés a) pontja alapján a IX. fejezetben foglaltak a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak, ezért meglévő tűzcsapok esetén elegendő a régi OTSZ szerinti előírást teljesíteni (azaz egy sáv közlekedési utat szabadon hagyni), nem kell a 2,75 métert alkalmazni. Szükséges-e a meglévő létesítményeket kockázati osztályba sorolni? El kell-e végezni meglévő létesítmény esetében a kockázati osztályba sorolásokat és azt tűzvédelmi szakértőnek vagy tervezőnek kell készítenie? Válasz Az új OTSZ IV. fejezete rendelkezik a tűzveszélyes ségi és kockázati osztályba sorolásról. Tekintettel arra, hogy a 4. (1) bekezdés c) pontja alapján a IV. fejezetben foglaltak az építmények tűzvédelmi létesítési előírásainak számítanak, ezért nem kell a meglévő létesítményt, annak épületeit, helyiségeit kockázati osztályba sorolni. A kockázati osztályba sorolást akkor kell elvégezni, ha a létesítmény valamelyik területén módosítás, bővítés pl.: funkcióváltozás történik, vagy esetleg olyan létesítési követelményt kell alkalmazni, amelyhez szükséges a kockázati osztály ismerete. Tűzvédelmi házirend és Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése A 3 szintes társasházunkra vonatkozóan szükséges tűzvédelmi házirendet vagy Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet készítenünk? Válasz A régi OTSZ 592. (1) bekezdése előírta, hogy a kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. Ugyanakkor az új OTSZ ezt a rendelkezést már nem tartalmazza. Az új OTSZ a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésének kötelezettségét csak 5 szintesnél magasabb lakóépület esetén írja elő és kizárólag a 2015. március 5. után használatba vett épületeknél. 12

zák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Az új OTSZ 191. (5) bekezdése kimondja, hogy padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Jelenleg tehát a 3 szintes társasház nem kötelezett tűzvédelmi házirend vagy Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére. Az új OTSZ rendelkezésében bevezetett vessző alapján az 1 méteres távolság már csak a kéményre vonatkozik, a tetőszerkezet éghető anyagú elemeire nem. A padlástérben történő tárolás szabályai A padláson a tetőszerkezettől be kell tartani az 1 méteres távolságot tárolás esetén? Válasz A régi OTSZ 574. (2) bekezdése előírta, hogy az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályoz Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, negyedik szám, 2015. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.