Dunán innen, Dunán túl Egy világváros két arculat Filozófia és művészet 2010/I. féléves feladat Készítette: TAKÁCS GYULA (RQREDM)
Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek. Egy hegedű búgása a félhomályból - valami kertben, egy dombtetőn Budapest fölött. Erich Maria Remarque A város Budapest Magyarország fővárosa. A Duna partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. A város szerkezetét három földrajzi fogalom: a domb, a síkság és a folyó határozza meg. Az ötlet A témaválasztásom alapötlete egy személyes élményből származik. A vonaton utazva fültanúja voltam annak, ahogy egy fiatal lány és egy idősebb bácsi Budapest jó és rossz helyeiről beszélgetnek és megkérdezték, hogy melyik városrészt szeretem jobban. Egyértelmű választ akkor se tudtam adni, hiszen nemrég kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat, és életem egy új szakaszát a fővárosban. A koncepció Szerettem volna megtudni, hogy mi a véleménye másoknak ezzel a témával kapcsolatban. Miért emeli ki minden budai, hogy ő Ott lakik, és a közvélemény miért elégedetlen a pesti belvárossal? Kutatásom célja olyan asszociatív gondolatok összegyűjtése, amelyek az embereknek először eszébe jutnak a két városrészről. A kettészakadt város megosztottsága, az ellentét, és a harmónia megfigyelése. Mivel hatalmas területről van szó, valamint a főváros peremterületei, külső kerületei sajnos elvesztették jellegzetes budai, illetve pesti karaktereiket, így csak a történelmi belvárosra terjedt ki a megfigyelésem, jellemzően az V. és XI. kerületre. Mindkét városrész megfigyelését valamennyi napszakban, több alkalommal végeztem. Vizsgáltam a mozgásokat, az emberek viszonyulását a környezethez, kerestem a sűrűsödési pontokat és időszakokat. Mivel ez a témaválasztás az emberek érzelmeire van kihegyezve, így nem vonhatok le következtetéseket csak a saját gondolataimból. Mindkét oldalon ötven embert szólítottam meg az utcán, hogy megismerjem mások véleményét is.
Dunán innen Buda látképét alapvetően a Gellérthegy és a lankás dombok határozzák meg. Mindig is foglalkoztatott az, hogy egy város karakterét a történelem, és az épített értékeken kívül mi alakíthatja még szebbé. A megfigyelésem arra adott választ, hogy Budapest e területén az emberek mintha új életritmust követnének. A lankás utcák, a zöldterület és a frissebb levegő egy olyan plusz dolgot tud nyújtani, ami képes megváltoztatni a mindennapokat. A budai emberek sznobok. olvastam régebben egy napilapban. Tény, hogy a területet a fényűző villák uralják, de azért az átlag ember is megtalálhatja, és élvezheti a hely szépségeit. Talán itt van lehetőség a passzív kikapcsolódásra, sétálásra, pihenésre. Rengeteg turistacsoporttal találkoztam, akik más országokból érkeztek, és ami leginkább elnyerte a tetszésüket az ennek a helynek a varázsa. A csendes, szabálytalan és kanyargó utcák beleolvadnak a környezetbe. A városnak e területe tényleg fantasztikus lehetőséget kínál a pihenésre, éppen ezért sokan szeretnek, szeretnének itt lakni. A megkérdezettekhez intézett kérdéseim között szerepelt az, hogy Ön melyik városrészt szereti jobban? Meglepődtem, amikor a száz emberből csupán 32 választotta Budát. Mielőtt elkezdtem a kutatást, és csak magamban gondolkodtam a témával kapcsolatban, azt hittem ez az arány fordítva lesz. A kérdőívemben a második kérésem az volt az emberek felé, hogy mondják el, mi az első gondolat, ami eszükbe jut Budáról, és Pestről. Itt nagyon fontosnak tartottam azt, hogy ne helyszínekben, és épületekben gondolkozzanak, hanem asszociatív gondolatokat ébresszenek fel külön-külön mindkét városrészre vonatkoztatva. Azaz mi az a fogalom, mozzanat, tulajdonság, ami először eszükbe jut. Buda esetén az alábbi szavak hangoztak el leggyakrabban: sznobizmus, zöld, színek, domborulat, hegy, nyugalom, természet, csendesebb zaj, család, otthon, pihenés, friss levegő, unalom, gazdagság, érdektelenség, fellengzős viselkedés, beképzelt emberek, változatosság, romantika, séta, hétvége, relaxálás, passzív pihenés, élhető város, tisztaság, idős emberek, harmónia, Az elhangzott szavakkal le lehet írni a városrész jellemzését. Ugyanakkor sajnos azok az értékek, melyeket Buda képvisel, kezdenek eltűnni. Az egyre magasabb beépítettség arány, az utak és tömegközlekedési eszközök térhódítása erősen megtöri azt a harmóniát, ami egykor ember és természet között fennállt. Ma már csak nyomokban ugyan, de még mindig jelen van. Talán az emberek igényei is változnak, hiszen az emberek harmada gondolta úgy, hogy jobban szerei Budát. Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy a városrész néhány ember számára elérhetetlen benyomást kelt, mintha nem lenne szabad a gazdagabb negyedekben sétálni, vagy a zöld területeket élvezni. Szerintem ez a tény nagyon elszomorító.
Dunán túl Pest pontosan az ellenkező fele a fővárosnak. A sík területen elnyúló város körvonalait egyik oldalról a Duna rajzolja meg, a többi irányból viszont nyitott, és folyamatosan terjeszkedő amőbához hasonlít. A pesti utcák a történelem nagy szemtanúi. A pesti belváros szerkezetében az előbb említett szabálytalan utcaforma kiegyenesedett, kiszélesedett, és karakteres rajzolatot ír a földbe. A zártsoros beépítettség szinte falként zárja ki a természetet. Az utakon hemzsegnek a gépjárművek, az emberek sietnek. A rossz állapotban lévő bérházak szomszédságában pompázó luxusszállodák is groteszk látványt nyújtanak. Ugyanakkor szerintem hatalmas fejlődésen ment át Pest. Az utcák már valamennyivel rendezettebbek, egyre több a zöld terület és az emberek véleménye is egyre pozitívabb. A megkérdezettek 68%-a Pest mellett döntött. A megfigyeléseim során rájöttem arra, hogy a városnak ez a fele szinte soha nem alszik. A budai nyugalom és lelassult életvitel itt felgyorsul. Az embereket figyelve éreztem viselkedésükben a stresszt és a sietséget. Hétköznaponként megfigyelhető egy monoton életritmus. A csúcsforgalomban mindenki siet a munkába, iskolába, az utcák telítetté válnak, majd következik egykét nyugalmasabb óra. Ilyenkor idősebb embereket lehet látni, akik vásárolni mennek, sétálgatnak. Megjelennek a turistacsoportok, akik zárt közösséget alkotva mindenhova csoportosan mennek. Dél körül ismét egy nagyobb mozgáshullám indul meg, a kávézók, éttermek megtelnek, majd az esti csúcsforgalomig ismét átlagos nagyvárosi életet figyeltem meg. Késő este pedig a fiataloké a város, az idősebb emberek aludni térnek. Ez a körforgás a budai lakó és pihenőövezetekben nem volt megfigyelhető. Ott inkább egy naposabb hétvégén tudunk mozgási és sűrűsödési hullámokat megfigyelni. Az utcán megállított emberektől Pesttel kapcsolatban is hallottam gondolatokat, melyek közül a legtöbbször említett szavak: dinamizmus, nyüzsgés, síkság, egyhangúság, monotonitás, gépjárművek, szmog, füst, zaj, koszos utcák, hajléktalanok, a természet hiánya, élettel teli, nyüzsgés, pörgés, szürkeség, hangok, szépség, tömeg, menetrend, időhiány, munka, iskola, stressz, szórakozás, vásárlás, társadalmi élet, zsúfoltság, periodikusság, ridegség, gyorsaság, túlhajszolt életmód, A beszélgetéseim során kiderült, hogy az embereket rengeteg dolog zavarja Pesttel kapcsolatban, mégsem tudnak ellene mit tenni, hiszen a munka, az iskola, a család ide köti őket. Így kénytelenek megtanulni a várost a negatív képekkel együtt szeretni. Ha Budának a passzív pihenés, akkor Pestnek egyik kulcsszerepe az aktív pihenés lehet. A vásárlás, színházba, moziba járás, séta, városnézés, éjszakai szórakozás vidámabb életet eredményez. Az emberek közérzete javul, ezáltal pozitívabb véleménnyel lesznek az adott városrésszel kapcsolatban. Talán ezért van az, hogy a megkérdezettek, valamint feltehetően az átlag emberek is a Pesti oldalban látják a nagyobb lehetőségeket.
A Duna A két városrész vizsgálata nem lehet teljes az őket kettéválasztó folyó nélkül. Budapest a Duna legnagyobb és legszebb városa. Különleges karakterét elsősorban a folyónak köszönheti. Gondoljunk csak bele milyen jellegtelen városképet kapnánk, ha képzeletben eltávolítanánk a folyót, és a Pesti oldalt összeillesztenénk Budával. A Dunának tehát ebben az esetben nemcsak élettani, hanem térformáló, esztétikai hatása is van. Megkérdeztem a járókelőket, hogy mit gondolnak erről, és szomorúan tapasztaltam, hogy leginkább semmit. Tudomásul veszik, hogy a várost kettészeli, és az ivóvíz biztosítását szolgálja, de a többit valahogy nem érzik. Talán érthető, hiszen az ember nem tud közvetlen kapcsolatot kialakítani a folyóval, ugyanis a rakpartok járműforgalmai uralják a Duna partot. A sétahajózáson kívül akár különböző vízi sportoknak is rendszeresen helyet adhatna a folyó. Kompromisszum Persze egy várost nem lehet ennyire élesen két részre osztani. A jellegzetes karakterek, sem figyelhetőek meg minden területen. Az emberek viselkedése, a mozgások is változóak, lehetnek átmenetek. Ugyanakkor ezek az ellentétek nagyon jól kiegészítik egymást, és összevetve kiolthatják a negatív érzelmeket, a kedvező lehetőségeket pedig kibővítik. Sikerült megbizonyosodnom arról, hogy egy városrész mennyire más jegyeket hordozhat a domborzati viszonyok, a beépítettség és a természet eltérő arányú megjelenése mellett. Ezáltal eltérő funkcionális helyek, különbező életstílus alakulhat ki. Az utolsó kérdésem, amit feltettem az volt, hogy Ön mit változtatna a városrészen azért, hogy élhetőbb legyen. A válaszokon megint sikerült meglepődnöm. Az ember mindenhonnan kritikus hangvételű cikkeket olvas a budapesti helyzetekről. Mégis, az átlagemberek, akik itt élnek azt válaszolták, hogy semmit. A város így lesz érdekes, így válik egésszé. Mert ha Budát formálnánk pesti mintára, vagy Pestet budaira, akkor elveszne a fővárosból az a plusz dolog, ami megkülönbözteti a többi világvárostól, ez pedig nemmás, mint az ellentétek harmóniája.
Felhasznált források Saját fotók, jegyzetek, tapasztalatok Visontay Péter fotóművész munkái www.hu.wikipedia.org/wiki/budapest