Történelmi Szemle A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata 2018 LX. évfolyam 3. szám Gulyás László Szabolcs Lex és consuetudo: a magyarországi jobbágyköltözés középkori szabályrendszere Az 1917-es orosz forradalmak és Magyarország Pollmann Ferenc, Paál Vince, Hajdu Tibor, Klestenitz Tibor, Csunderlik Péter, Balázs Eszter, Ábrahám Barna, Kaba Eszter, Tamás Ágnes, Vörös Boldizsár
Tartalomjegyzék LX. évfolyam, 2018. 3. szám TANULMÁNY Gulyás László Szabolcs Lex és consuetudo: a magyarországi jobbágyköltözés középkori szabályrendszere 373 Az 1917-es orosz forradalmak és magyarország Vörös Boldizsár Szerkesztői előszó 397 Pollmann Ferenc Jön a muszka! Megy a muszka? Az oroszországi forradalmak hatása a Monarchia hadviselésére a keleti fronton 1917-ben 399 Paál Vince Információk az oroszországi forradalmakról a magyar cenzúrán keresztül. A sajtóellenőrzés Magyarországon az első világháború idején 407 Hajdu Tibor A magyar parlamenti pártok vezetői az 1917. februári orosz forradalomról 417 Klestenitz Tibor Az oroszországi forradalmak értékelése a magyar egyházi közvéleményben 423 Csunderlik Péter Beszéljünk mi is oroszul, cselekedjünk mi is oroszul! Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Galilei Körre 433 Balázs Eszter Szinte csodás krízis. A februári orosz forradalom értelmiségi fogadtatása Magyarországon 1917-ben 443 Ábrahám Barna A szlovákok és az oroszországi forradalmak 459 Kaba Eszter Az 1917 1918-as tél Oroszországban hadifoglyaink legnehezebb időszaka lesz. Hadifogolysorsok és az oroszországi forradalom 469 Tamás Ágnes Az 1917. évi oroszországi események karikatúrák tükrében 479 Vörös Boldizsár Egy vármegyei hivatalnok az 1917-es oroszországi forradalmakról, avagy eszközök az eligazodáshoz a világtörténelemben 499
EX ORIENTE LUX?? Az 1917-es orosz forradalmak és Magyarország SZERKESZTŐI ELŐSZÓ A Történelmi Szemle e száma válogatást tartalmaz az Ex oriente lux?? Az 1917-es oroszországi forradalmak hatásai az első világháború Magyarországán című tudományos konferencia előadásainak tanulmányváltozataiból. A tanácskozás az első világháború történetével foglalkozó centenáriumi konferenciák sorozatába illeszkedett: ezért rendezte együtt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és az MTA BTK Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) a Hadimúzeum Alapítvány támogatásával. A rendezvényen mindkét 1917-es oroszországi forradalom magyarországi fogadtatásának vizsgálatára sor került: szervezői (főszervezője a HM HIM részéről Závodi Szilvia, az MTA BTK TTI részéről Vörös Boldizsár volt) ezért helyezték március és november közé: a 2017. szeptember 28 29-ei napokra. A konferencia első napjának helyszíne a HM HIM, másodiké az MTA BTK TTI volt. Megrendezését indokolttá tette e forradalmak nagy hatása az első világháború menetére és, ezen túlmenően is, Közép-Európa, benne Magyarország történetére. A konferencia főcíme, a latin nyelvű szókapcsolat: Ex oriente lux [keletről jön a fény] egy szakirodalmi munka szerint már jelen volt a kora keresztény patrisztikai irodalomban és azt fejezi ki, hogy a keresztények keletről várták Krisztus második eljövetelét. 1 Az állítás 1917 1918-ban több magyarországi újságban is olvasható volt, így például Jászi Oszkár Ex Oriente lux! címmel írt vezércikket a Világ 1917. március 25-ei számába. 2 A 2017-es rendezvény főcímében az idézőjelek és a kérdőjelek azonban már az e forradalmak következményeit is ismerő utókor emberének távolságtartását is kifejezésre juttatják a száz évvel korábbi optimizmussal szemben. Sőt nem egy, e folyóiratszámban olvasható tanulmányból az is kiderül, hogy több magyarországi kortárs (így a Szabadgondolat című folyóirat bolsevizmus-számának egyes szerzői vagy egy vármegyei hivatalnok) már 1918-ban felismerték, és elítélték az új hatalom által alkalmazott erőszakot. 1 A. V. Podoszinov: Ex oriente lux! Orientacija po sztranam szveta v arhaicseszkih kulturah Evrazii. Moszkva, 1999. 17. Vö. még Máté 24,27. Lásd ehhez Komoróczy Géza: Az ókori Kelet. Ókor 5 (2006) 3 4. sz. 15. 2 Jászi Oszkár: Ex Oriente lux! Világ 1917. március 25. 1 2. Lásd még Dr. Patay Pál: Nekünk nincsen szavunk? Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1917. április 29. 190 191.; [Alpári Gyula]: Vom Osten kommt das Licht! Neues Politisches Volksblatt 1917. november 24. 1 2. (Alpári Gyula szerzőségéről lásd Így látták a kortársak. Magyar írók, költők, publicisták a Nagy Októberről. 1917 1919. Összeáll., az összekötő szöveget írta: Remete László. Bp., 1977. [2. átd., bőv. kiad.] 181., 183 184.); Dvorák József: Új eszme Dunántúli Protestáns Lap 1918. július 7. 121 122. Történelmi Szemle LX (2018) 3:397 398 397
A konferencia szervezésénél (és e folyóiratszám összeállításánál) egyrészt az az elgondolás érvényesült, hogy egy-egy szakember mutassa be: miként hatottak e forradalmak Magyarország társadalmának egyes csoportjaira (Pollmann Ferenc: a katonákra, Hajdu Tibor: a parlamenti pártok vezetőire, Klestenitz Tibor: a keresztény egyházakra, Csunderlik Péter: a Galilei Kör tagjaira, Balázs Eszter: az írókra, az értelmiségiekre, Ábrahám Barna: a szlovákokra, Kaba Eszter: az orosz fogságban lévő hadifoglyokra), másrészt az, hogy léptékváltásokkal, igyekezve teljesebbé tenni az áttekintést, az egyik szerző azt tárgyalja: különböző kiadványok munkatársai miként reagáltak (Tamás Ágnes: az élclapok karikaturistái), egy másik pedig ezt: egy kortársra milyen hatást gyakoroltak, ő miként értékelte azokat (Vörös Boldizsár: Lowetinszky János József vármegyei hivatalnok). Természetesen azzal is szükséges volt foglalkozni, hogy e forradalmakról az első világháború idején milyen információk juthattak el Magyarország lakosságához: a cenzúráról Paál Vince tartott előadást, illetve közöl tanulmányt. 3 A sokféle reagálást, értékelést ismertető, vagy olykor csak felvillantó írásokból ugyanakkor a konkrét eseteken túlmutatóan, általánosabb érvényű összefüggések is kirajzolódnak: például az, hogy egy történelmi esemény bemutatásához-megértéséhez miként nyúlnak vissza korábbi történelmi eseményekhez a kortársak (így egyes értelmiségiek, írók vagy Lowetinszky az 1917-es oroszországi forradalmak esetében korábbi forradalmak, köztük az 1789-es francia forradalom történetéhez) vagy ez: egy történelmi eseményt miként igyekeznek felhasználni külföldi kortársai, saját aktuálpolitikai törekvéseik érdekében (az oroszországi forradalmakat a magyar parlamenti pártok vezetői). Mindezeken túl azonban az 1917-es oroszországi forradalmak e hatásainak körültekintő, széles körű feltérképezése azért is fontos, mert hozzájárul az 1918 1919-es magyarországi forradalmak történetének pontosabb megismeréséhez is: milyen információkkal rendelkeztek, illetve rendelkezhettek ezekről az itteni átalakulások résztvevői? E kutatási eredmények, reményeink szerint, hasznosulnak is majd a magyarországi forradalmak vizsgálatainál. A konferencia szervezői pedig köszönetet mondanak a Történelmi Szemle szerkesztőségének a tanulmányok befogadásáért, közlésük lehetőségéért. Budapest, 2018. szeptember 6. a folyóiratszám szerkesztői nevében Vörös Boldizsár 3 Sajnos valamennyi előadó nem készítette el előadásának tanulmányváltozatát és van olyan rendkívül fontos társadalmi csoport (a korabeli magyarországi gazdasági elit), amelyről a forradalmak hatását jelző érdekes források megléte és a konferencia egyik szervezőjének minden igyekezete ellenére egyetlen szakember sem vállalta előadás tartását és tanulmány megírását. A Történelmi Szemle terjedelmi korlátai miatt pedig az egyes szerzők csak meglehetősen röviden mutathatták be vizsgálatuk tárgyát, eredményeiket. E korlátozás következménye az is, hogy voltak, akik csak a februári oroszországi forradalom magyarországi hatásaival foglalkoztak. 398
Az egyes számok megvásárolhatóak, illetve megrendelhetőek: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B épület 4.44-es iroda Telefon: 224-6700/4624, 4626-os mellék E-mail: bardi.erzsebet@btk.mta.hu, terjesztes@mta.btk.hu Penna Bölcsész Könyvesbolt (hétköznaponként 13 és 17 óra között) 1053 Budapest, Magyar u. 40. Telefon: 06 30 203 1769 E-mail: info@pennakonyvesbolt.hu A folyóirat teljes évfolyama előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál. Ára: 1000 Ft Előfizetőknek: 850 Ft 9770040 963009 1 8 0 0 3