Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nyilvántartási és okmányigazgatás
Az előadás fő részei 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása 2. Az útiokmány-igazgatás 3. A közlekedési igazgatás
1.1 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása - a vonatkozó szabályozás 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Vhr.) 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról (a továbbiakban: SzigR.)
1.2 A nyilvántartás jellemzői Hatósági nyilvántartás Tartalma: a polgároknak az Nytv.-ben meghatározott személyi és lakcímadatait, valamint az azokban bekövetkezett változások Feladata: az Nytv.-ben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása, és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása Vezető: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal )
1.3 A nyilvántartás tartalmazza a polgár: a) nevét; b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét; c) nemét; d) születési helyét és idejét; e) anyja nevét; f) személyi azonosítóját; g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását); h) lakcímét; i) az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat; j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést; k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét; l) arcképmását, valamint ha a 14. életévét betöltötte aláírását; m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját. + A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az a)-j) pont szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
1.4 Az adatok forrásai a) a polgár lakcímbejelentése; b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása; c) az anyakönyv; d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése; e) a külképviseleti szerv értesítése; f) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály; g) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterületelnevezési és házszámváltozási döntésekről); h) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről; i) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme; j) a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a Hivatal, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai; k) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme.
1.5 Az adatszolgáltatás szabályai Kérelemre (a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérheti) igazgatási szolgáltatási díjköteles (16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM együttes rendelet ) Változások! 2009. június 28-án és 2009. július 1-jén törvényi és kormányrendeleti szintű A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvény 14 éven aluliak is kaphatnak személyazonosító igazolványt lakcímkártyájuk) tartalmazza szüleik nevét és telefonszámát szülőre háramló adminisztratív terhek csökkentése Újszülöttek személyazonosító igazolványa (következő dia részletezi)
1.6 Kiskorúak személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája életkortól függetlenül a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, köteles személyi igazolvány kiadását kérni törvényes képviselő dönt, hogy mely okmányt kéri Újszülöttek részére: tv-es képviselő kórház anyakönyvvezető okmányiroda Ha nem kérelmezik: 12 év feletti kiskorú esetében kérelem az ország bármely okmányirodájában előterjeszthető, és ott mind az érintettnek, mind a törvényes képviselőnek személyesen kell megjelennie 12 év alatti kiskorú esetében kérelem előterjeszthető a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél is, és mindkét esetben a törvényes képviselő írja alá a kérelmet
1.7 Kiskorúak: további részletszabályok Ha csak az egyik törvényes képviselő kérelmezi; képviselet szabályai: Ket. 14 éven aluliak lakcímkártyájának adattartalmát érintő bejegyzések részletszabályai Vhr. módosításával Lakcímkártya iránti kérelem: Újszülött 14 évet be nem töltött Illetékmentességek és fizetendő illetékek
1.8 Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a) a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be, b) a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be, c) a kiadás napjától számított 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be, d) a kiadás napjától számított 10 év, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; e) határidő nélküli, ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.
2.1 Az útiokmány-igazgatás a vonatkozó szabályozás és módosulása a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvény hatály: 2009. június 28. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 117/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet hatály: 2009. június 28. Biometrikus útlevél! (2006: chip, 2009: ujjlenyomat)
2.2 Útlevél kiállítása iránti kérelem Kérelmező: ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik magyar állampolgár Definíció: A magánútlevél, mint a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány hitelesen igazolja birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába beutazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát. Benyújtás helye: belföldön bármelyik okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában, külföldön a konzuli tisztviselőnél Benyújtás módja: Belföld meghatalmazott, Külföld posta Mellékelni kell: Nagykorú kérelmező (6) Kiskorú kérelmező (5) Illeték mértéke Határidők: 30 munkanap (soron kívül: 5 munkanap)
2.3 Az ujjnyomat felvétele Melyik ujjakról kell készíteni Főszabály: 2 ujj Sorrend: mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj Nem kerül sor ujjnyomat felvételezésére 12 év alatti kiskorúak esetében, vagy ha a kérelmező ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen, a kérelmező az útlevél iránti kérelem benyújtásakor az ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen, azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel.
3.1 A közlekedési igazgatás a nyilvántartás részei A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származásellenőrzési nyilvántartás, az Okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás. Országos nyilvántartás, Hivatal vezeti Célja: a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme
3.2 Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető: a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, c) arcfényképét (arcképmását), d) saját kezű aláírását, e) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait, f) elhalálozásának idejét, g) állampolgárságát, h) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait; továbbá az engedély i) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat, j) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat, k) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, l) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat.
3.3 A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzembentartó): a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét, c) külföldi esetén állampolgárságát, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet d) megnevezését, e) székhelyének (telephelyének) címét, f) cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát. A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű a) azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját, b) forgalomban tarthatóságának feltételeit, c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is, d) a járműokmányok és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, e) vonatkozásában a járműokmányoknak és a jármű hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a forgalmi engedély okmány, illetve a jármű hatósági jelzése tekintetében a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat. + a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját.
3.4 A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza: a) a járműtulajdonos (üzemben tartó) természetes személyazonosító adatát (megnevezését), b) a járműtulajdonos (üzemben tartó) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét (telephelyét), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén székhelyét (telephelyét), c) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját, d) a járműokmány okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat, e) a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat, f) a jármű származását igazoló okmányok adatait, g) a származás ellenőrzésének eredményét.
3.5 A parkolási igazolvány nyilvántartás tartalmazza: a) a jogosult természetes személyazonosító és lakcím adatát; b) a jogosult fényképét (arcképmását); c) a jogosult aláírását; d) a jogosult törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcím adatát; e) a jogosult írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását; f) a kiállító hatóság megnevezését; g) a parkolási igazolvány sorszámát; h) az érvényesség időtartamát; i) a kiállítás dátumát; j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat.
3.6 Az Okmánytár Definíció: olyan önálló nyilvántartás, amely része a közúti közlekedési nyilvántartásnak, és az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás alapiratait, valamint a közlekedési nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányokat, valamint a velük kapcsolatos események adatait tartalmazza. Adattartalmát a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet határozza meg. Tartalmazza: az 1964 után kiadott gépjárművezetői engedélyek megszerzésének, valamint a járművek első forgalomba helyezésének, a bejegyzett adatok változásainak adatait, alapiratait; a nyilvántartási eljárásban keletkezett, a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, az adatszolgáltatási korlátozással és az adathelyesbítéssel (adatkarbantartással) kapcsolatos alapiratokat.
3.7 A pontrendszer nyilvántartás A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény az engedély-nyilvántartás résznyilvántartásaként, önálló adattartalommal definiálja A Hivatal a Kknyt. szerinti vezetőiengedély-nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait: a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő), b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét, c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást, d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát, e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét, f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát, g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését, h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot, i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját, j) a vezetői engedély leadásának időpontját, k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját, l) az utánképzés igazolásának időpontját.
3.8 Az adatkezelés időtartama A Hivatal az engedély-nyilvántartás adatait a pontrendszer adatai kivételével az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától számított tíz évig kezeli. Az okmánytár iratait a Hivatal az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától számított 15 évig kezeli. A pontrendszer nyilvántartás kivéve, ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor - a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli. A járművezető haláláig kell kezelni annak a polgárnak a pontrendszerbeli adatait, akinek esetében a vezetői engedély visszaadására nem került sor. A Hivatal a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedély adatait a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.
3.9 Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza: a) a kérelmező nevét és lakcímét, b) a jármű okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését, c) a vizsgálónak a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját, d) az előírások szerint mért és azonosított műszaki és rögzített képi adatokat, e) az okmányok adattartalmának egyezőségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat, f) az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítést, és az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát, g) a külön jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját, h) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.
3.10 Adatigénylés Jogosultak: Kknyt.-ben tételesen felsorolt szervek és személyek az ott meghatározott körben Benyújtás: személyesen, illetve meghatalmazott képviselő útján vagy postai úton írásban Tartalmaznia kell: adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat Speciális fajtája: a közvetlen hozzáféréssel megvalósuló adatigénylés szerződés Megtagadás Díjak
3.11.1 Fizetendő díjak részletesen I. Egyedi azonosító alapján a) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, b) kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként: 700 Ft, de legalább 1400 Ft. II. Csoportképző ismérvek alapján egy eljárásban történő adatszolgáltatás esetén [5. (3) bekezdés] az előzetes tájékoztatás díja: 6750 Ft. a) A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történő adatszolgáltatás díja: A fizetendő díj legkisebb mértéke: 10 000 Ft.
3.11.2 Fizetendő díjak részletesen folytatás b) A csoportképző ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresésének díja: A fizetendő díj legkisebb mértéke: 15 000 Ft. III. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja oldalanként 130 Ft, de legalább 260 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 29 Ft.