GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
3. hét
Előadás áttekintése A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával
A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei
BÚZAFAJOK NYUGATI IRÁNYÚ VÁNDORLÁSA (Reinöhl nyomán)
A BÚZAFAJOK GÉNCENTRUMA ÉS ELTERJEDÉSE (Reinöhl nyomán) SZÁRMAZÁS vad alakor (Tr. boeoticum) alakor (Tr. monococcum) vad alakor x kecskebúza vad tönke (Tr. dicoccum) (Aegilops speltoides) (Aegilops bicornis) tönke (Tr. dicoccum) négyszálkás búza (Tr. carthlicum) x Aegilops squarnae közönséges búza (Tr. aestivum)
A búzafajok termesztésének kora és tartama, valamint mértéke a történelem előtti és alatti időkben Württembergben A fekete sáv mérete mutatja a termesztés mértékét (Bertsch et Bertsch nyomán)
A BÚZA TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA 1901-2008 KÖZÖTT A VILÁGON 250000 3 Termőterület, 1000 ha 200000 150000 100000 50000 2,5 2 1,5 1 0,5 Termésátlag, t/ha 0 0 1901-1910 1911-1920 1921-1930 1931-1940 1941-1950 1951-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2008 Termőterület (1000 ha) Termésátlag (t/ha)
A BÚZATERMELÉS LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (2010-2020) Egyéb 33% (34%) USA 9% (8%) Kína 17% (15%) Oroszország 9% (8%) Összes termelés 2010: 676 millió t (2020: 719 millió t) EU-27 termelése: 138,3 millió t (2010) 156,8 millió t (2020) EU-27 felhasználása: 144,2 millió t (2010) 161,5 millió t (2020) Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI (2010) India 12% (12%) EU-27 20% (22%)
mio t 30 LEGNAGYOBB BÚZAEXPORTŐR ÉS IMPORTŐR ORSZÁGOK, ILLETVE RÉGIÓK KIVITELE ÉS BEHOZATALA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010) 20 +8% +23 % 0% -13% +282 % +4% +27% 10 +70% +32% +33% -105% 0% +14% +5% +4% 0-10 -20-30 USA Ausztrália EU-27 Kanada Argentína Oroszország Ukrajna Algéria Brazília Egyiptom Irán Japán Afrika (egyéb) és Közel-Kelet Ázsia (egyéb) Latin-Amerika -40 Forrás: USDA 2009/2010 2019/2020
BÚZA TERMELÉS 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Termelés (1000 MT) 1 EU-27 138 143 2 Kína 114 500 3 India 80 680 4 Oroszország 61 700 5 Egyesült Államok 60 314 6 Kanada 26 500 7 Pakisztán 24 033 8 Ausztrália 22 500 9 Ukrajna 20 900 Ssz. Ország Termelés (1000 MT) 10 Törökország 18 000 11 Kazahsztán 17 000 12 Irán 12 000 13 Argentína 9 600 14 Egyiptom 7 900 15 Marokkó 6 370 16 Üzbegisztán 6 200 17 Egyéb országok 52 083 Világ összesen 678 423
BÚZA EXPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok 27 216 2 Kanada 17 000 3 EU-27 15 500 4 Ausztrália 15 000 5 Oroszország 13 500 6 Argentína 8 500 7 Ukrajna 8 500 8 Kazahsztán 6 000 9 Kína 2 000 10 Brazília 1 000 S.sz. Ország Export (1000 MT) 11 Pakisztán 1 000 12 Törökország 1 000 13 Mexikó 850 14 Japán 425 15 E.Arab Emirátusok 400 16 Horvátország 300 17 Dél-Afrika 300 18 Szerbia 275 19 Paraguay 250 20 Sri Lanka 200 * Becsült adat
BÚZA EXPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) S.sz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok 23 500 2 EU-27 20 000 3 Kanada 18 000 4 Oroszország 17 500 5 Ausztrália 14 000 6 Ukrajna 9 000 7 Kazahsztán 7 500 8 Argentína 4 500 9 Törökország 3 200 10 Mexikó 1 200 11 Uruguay 1 100 12 Egyéb országok 6 819 Világ összesen 113 964
BÚZA IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom 7 800 2 Brazília 7 000 3 Algéria 5 600 4 Indonézia 5 600 5 Japán 5 500 6 EU-27 5 000 7 Irán 4 500 8 Koreai Köztársaság 4 100 9 Marokkó 4 000 10 Irak 3 700 Ssz. Ország Import (1000 MT) 11 Mexikó 3 600 12 Nigéria 3 300 13 Egyesült Államok 2 722 14 Afganisztán 2 300 15 Fülöp-szigetek 2 300 16 Banglades 2 000 17 Pakisztán 2 000 18 Jemen 2 000 19 Venezuela 1 750 20 Tunézia 1 600 * Becsült adat
BÚZA IMPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom 9 300 2 Brazília 6 500 3 EU-27 6 000 4 Indonézia 5 500 5 Japán 5 300 6 Algéria 5 000 7 Irak 4 000 8 Dél-Korea 4 000 9 Nigéria 3 700 10 Irán 3 500 11 Egyesült Államok 3 250 12 Fülöp-szigetek 3 000 13 Mexikó 2 900 14 Törökország 2 800 Ssz. Ország Import (1000 MT) 15 Jemen 2 300 16 Afganisztán 2 000 17 Szíria 2 000 18 Líbia 1 850 19 Marokkó 1 800 20 Szaúd-Arábia 1 800 21 Izrael 1 700 22 Szudán 1 700 23 Venezuela 1 525 24 Dél-Afrika 1 500 25 Peru 1 500 26 Egyéb országok 36 390 Világ összesen 126 319
BÚZA EXPORT-IMPORT 2008.* (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok 27 216 2 Kanada 17 000 3 EU-27 15 500 4 Ausztrália 15 000 5 Oroszország 13 500 6 Argentína 8 500 7 Ukrajna 8 500 8 Kazahsztán 6 000 9 Kína 2 000 10 Brazília 1 000 11 Pakisztán 1 000 12 Törökország 1 000 13 Mexikó 850 14 Japán 425 15 E. Arab Emirátusok 400 16 Horvátország 300 17 Dél-Afrika 300 18 Szerbia 275 19 Paraguay 250 20 Sri Lanka 200 * Becsült adat Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom 7 800 2 Brazília 7 000 3 Algéria 5 600 4 Indonézia 5 600 5 Japán 5 500 6 EU-27 5 000 7 Irán 4 500 8 Koreai Köztársaság 4 100 9 Marokkó 4 000 10 Irak 3 700 11 Mexikó 3 600 12 Nigéria 3 300 13 Egyesült Államok 2 722 14 Afganisztán 2 300 15 Fülöp-szigetek 2 300 16 Banglades 2 000 17 Pakisztán 2 000 18 Jemen 2 000 19 Venezuela 1 750 20 Tunézia 1 600
BÚZA EXPORT-IMPORT 2009. (Forrás: USDA-FAS, Production, Supply and Distribution (PS&D) database) Ssz. Ország Export (1000 MT) 1 Egyesült Államok 23 500 2 EU-27 20 000 3 Kanada 18 000 4 Oroszország 17 500 5 Ausztrália 14 000 6 Ukrajna 9 000 7 Kazahsztán 7 500 8 Argentína 4 500 9 Törökország 3 200 10 Mexikó 1 200 11 Uruguay 1 100 12 Egyéb országok 6 819 Világ összesen 113 964 Ssz. Ország Import (1000 MT) 1 Egyiptom 9 300 2 Brazília 6 500 3 EU-27 6 000 4 Indonézia 5 500 5 Japán 5 300 6 Algéria 5 000 7 Irak 4 000 8 Dél-Korea 4 000 9 Nigéria 3 700 10 Irán 3 500 11 Egyesült Államok 3 250 12 Fülöp-szigetek 3 000 13 Mexikó 2 900 14 Törökország 2 800 15 Jemen 2 300 16 Afganisztán 2 000 17 Szíria 2 000 18 Líbia 1 850 19 Marokkó 1 800 20 Szaúd-Arábia 1 800 21 Izrael 1 700 22 Szudán 1 700 23 Venezuela 1 525 24 Dél-Afrika 1 500 25 Peru 1 500 26 Egyéb országok 36 390 Világ összesen 126 319
A VILÁG LEGNAGYOBB BÚZATERMELŐ TÉRSÉGEI, ORSZÁGAI KIBOCSÁTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: Agricultural Outlook, FAPRI 2010) 250 Termelés, millió tonna 200 150 100 50 0 USA-Can Arg.-Bra. EU-27 FSU India Kína Ausztrália Egyéb 2009/2010 2019/2020
A VILÁG BÚZAFELHASZNÁLÁSÁNAK KÖZÉPTÁVON VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA (Forrás: USDA, FAPRI) USDA 2008/2009 FAPRI 2018/2019 115,47 20,8 122,304 47,54 518,15 587,374 167,05 170,452 Takarmány Bioüzemanyag Élelmiszer és egyéb Zárókészlet 0 200 400 600 800 1000 ezer tonna
A BÚZATERMESZTÉS ÁTNÉZETES TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (Pepó Péter, 2010) Római idők Pannonia (Dunántúl) primitív búzafajok termesztése Honfoglalás előtti időszak Kárpát-medence szlávok, avarok, egyéb itt élő népek termesztettek Tr. dicoccum, Tr. spelta, Tr. aestivum Honfoglalás előtt Magyarok vándorlás fő gabona: árpa, köles, pohánka búza csak korlátozott mértékben Honfoglalás után Árpád-házi királyok még mindig a kása gabonák a fontosak, egyre jelentősebb azonban a búzatermesztés XIV-XVI. század meghatározó gabona a búza belső ellátás mellett igen fontos export Török hódoltság XVI-XVII. század az ország meghatározó, alföldi területein csökkenő búzaterület és alacsony színvonalú agrotechnika Uradalmi gazdálkodás XVIII-XIX. század hatalmas, újara benépesített területek, egyoldalúan szélsőséges búza vetésszerkezet, kedvező gazdasági feltételek (Napóleoni-háborúk, dualizmus) újból fontos exportcikk termékenyítő hatás a gépgyártásra, malomiparra Két világháború között vegyes gazdálkodás (kisüzemek, elmaradott termesztéstechnológia kiváló fajták (Bánkúti 1201) uradalmak) 1945-1990 szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyorsan fejlődő agrotechnika jó fajták jelentős export a KGST országokba 1990- napjaink kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági feltételek változó birtokméret heterogén technológiai és szakmai szint változó értékesítési lehetőségek EU tagság
Fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és termésátlaga Magyarországon (2006-2009) Növény Vetésterület ezer ha Termésátlag t/ha 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 Őszi búza 1 066 1 107 1 083 1 126 4,12 3,6 5,02 3,83 Rozs 39 41 42 41,18 2,49 1,96 2,65 1,87 Tritikále 136 136 127 129 3,40 2,94 3,82 2,97 Tavaszi árpa 121 142 127 126 3,57 2,58 5,02 2,57 Őszi árpa 177 187 196 196 3,92 3,68 4,79 3,6 Kukorica 1 129 1 096 1 144 1 167,8 7,03 3,75 7,60 6,49 Borsó 18 21 19 17,7 2,67 2,22 2,57 1,62 Szója 35 30 28 31 2,36 1,82 2,66 2,31 Napraforgó 536 517 559 540 2,23 2,05 2,70 2,34 Repce 139 223 251 2,62 2,37 2,16 2,65 2,14 Burgonya 22 25 25 21 24,35 23,11 25,65 24,57 Cukorrépa 46 40 9 13,4 51,22 38,73 57,27 51,79 Dohány 5,9 5,6 5,8 5,8 1,55 1,12 1,65 1,33 Lucerna 145 134 143 108 4,93 4,34 5,38 3,98
ha 1800000 AZ ŐSZI BÚZA VETÉSTERÜLETÉNEK ÉS TERMÉSÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, 1921-2009) t/ha 6 1600000 1400000 5 1200000 4 1000000 800000 3 600000 400000 200000 0 1921 1924 1927 1930 1933 1936 1939 1942 vetésterület (ha) 1945 1948 1951 1954 1957 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 termésátlag (t/ha) 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2 1 0
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA HAZÁNKBAN (KSH adatok) Év Termésátlag (kg/ha) Átlag (kg/ha) Min. - max. termés (%) 1980 4740 1981 4580 1982 5140 1983 4710 1984 5370 1985 4120 1986 4910 1987 4910 1988 5450 1989 5240 1990 5050 1991 5190 1992 4070 1993 3060 1994 4610 1995 4240 1996 3280 1997 4210 1998 4140 1999 3590 2000 3610 2001 4320 2002 3520 2003 2640 2004 5120 2005 4500 2006 4125 2007 3591 2008 5017 2009 3850 Termésingadozás intervalluma (%) 4917 84-111 27 4144 74-125 51 4029 66-127 61
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI VETÉSTERÜLETE (AKII adatok, 2009)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2007)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2008)
ŐSZI BÚZA MEGYÉNKÉNTI TERMÉSÁTLAGA (AKII adatok, 2009)
A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK RÉSZEI (tömeg %) Termés- és maghéj Aleuronréteg Endospermium Csíra 8,0 % 7,0 % 82,5 % 2,5 % Összesen 100,0 %
A BÚZASZEM KÉMIAI ÖSSZETÉTELE Víz Nyersrost Nyerszsír Nyersfehérje albuminok globulinok gliadin glutelin N-mentes kiv. anyag keményítő cukrok pentozánok Hamu 10,0-13,5 % 2,0-2,5 % 1,5-2,0 % 11,0-18,0 % 0,40 % 0,60 % 4,00 % 4,00 % 65,0-70,0 % 50,0-60,0 % 2,5 % 6,0-7,5 % 1,8-2,0 %
BÚZASZALMA KÉMIAI ÖSSZETÉTELE 1000 g szárazanyagban % Nyersfehérje 4,8 Nyerszsír 1,6 Nyersrost 43,9 Nitrogénmentes kivonható anyag 44,6 Hamu 5,1 Kémiai összetevők % C H O N S Fűtőérték MJ/kg Illóanyag % Hamu % 45 6,0 43 0,6 0,12 17,3 74 6,0
szemtermés A búza felhasználása liszt ipar sütőipar édesipar müzli tápszerek tésztaipar élelmiszeripar (keksz, chips) keményítőgyártás szeszipar textilipar műanyagipar gyógyszeripar takarmány abraktakarmány takarmánypremixek szalma + egyéb részek alomanyag papírgyártás energetika takarmányipar vegyipar szervesanyag-visszapótlás
Német kenyérfélék
Francia kenyérfélék
Amerikai kenyérfélék
Kelet-európai és orosz kenyérfélék
Ázsiai kenyérfélék Indiai Japán Kínai
Közép-Kelet és Észak-Afrika kenyérféléi
A BÚZA MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI Hagyományos minőségi kategóriák malmi minőség (különféle kenyérfélék és péksütemények) javító minőség takarmány minőség (fehérjetartalom, aminosav-összetétel stb.) Új minőségi kategóriák speciális élelmiszeripari felhasználás keksz és egyéb édesipari hamburger snack fagyasztott tészták vitális glutin előállítás (élelmiszeripari adalék) ipari feldolgozás búzacsíra olaj alkohol gyógyszeralapanyag (E-vitamin, glutaminsav stb.) biobúza száraztészta (durum, részben aestivum) külpiaci minőség (W, P,L bagett és egyéb termékek) intervenciós minőség
MINŐSÉGI MUTATÓK ÉS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK A BÚZATERMESZTÉSBEN Minőségi mutató Magyar Szabvány Javító Malmi I. Intervenciós Francia Szabvány Kanadai tavaszi piros búza CWRSW Hl tömeg (kg) >78 >76 >73 >80 Fehérjetartalom % >12,5 >12,5 >10,5 >11 >13,5 Sikér % >34 >30 >32,5 Sikérterülés (mm) 2-5 3-8 Esésszám (sec) >300 >250 >220 >220 Valorigráfos érték >70 (A 2 ) >55 (B 1 ) Zeleny-féle szám (ml) >35 >35 >22 >65 W (10-4 J) 140-160* 180 350 P (mm) 40-60* 70 100 L (mm) 90-130* 100 100 * saját mérés
KANADÁBAN KIALAKÍTOTT BÚZAFAJTA CSOPORTOK Rövidítés Megnevezés Felhasználás CWRS Nyugat Kanadai Piros Tavasz Kenyérbúza CWAD Kanadai Borostyán Durum Borostyán színű durumbúza CPSR Kanadai Préri Tavaszi Piros Ázsiai exportra tésztagyártáshoz CWES Nyugat Kanadai Extra Erős Tavaszi Fagyasztott tészta gyártásra CPSW Kanadai Préri Tavaszi Fehér Kenyérbúza közel-keleti exportra CWSWS Nyugat Kanadai Lágy Fehér Tavaszi Gyenge liszt, sütemény, keksz CWRW Nyugat Kanadai Piros Őszi Kenyérbúza CWFW Nyugat Kanadai Takarmánybúza Takarmányozás A csoportba sorolás paraméterei (vizuális): a szemtermés - színe - mérete - alakja - alsó része - vállmagassága - csúcsi rész magassága Alcsoportok kialakítása: - fehérjetartalom - fuzáriumfertőzöttség
BÚZA SZABVÁNYOK ÉS A TERVEZETT PANNON VÉDJEGY KATEGÓRIÁINAK MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI MSZ 6383: 1998 824/2000/EK Pannon védjegy Minőségi kritériumok Javító Malmi I. Malmi II. Malmi III. EURO búza Prémium kategória Standard kategória Hektoliter tömeg (kg/hl) 78 76 76 72 73 80 78 Szemkeménység HI, min. (%) - - - - - 60 50 Búza nyersfehérje tartalom min. (%) - - - - - 14,0 12,5 Búza nyersfehérje tartalom szárazanyagra, min. (%) - - - - - 16,0 14,5 Nedvességtartalom, max. (%) 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5 13,5 13,5 Esésszám, min. (sec) 300 250 230 220 220 300 250 Beltartalom Hamutartalom (%) - - - - - 0,5 0,5 Liszt nyersfehérje tartalom, min. (%) 12,5 12,5 12,0 11,5 10,5 13,0 11,5 Liszt nedves sikér mennyisége, min. (%) 34 30 28 26-34,0 11,5 Nedves sikér terülése (mm/h) 2-5 3-8 3-8 - - - - Szedimentációs érték Zeleny szerint (ml) 35 35 30 20 22 50 40 Sütőipari értékcsoport (értékszám), min. A(>69,9) B1(69,9-54,8) B2(54,8-44,9 - - - - Farinográf vízfelvétel 14 %-ra, min. (%) - - - - - 60 55 Farinográf tészta kialakulási idő, max. (perc) - - - - - 4,0 6,0 Farinográf stabilitás, min. (perc) - - - - - 10,0 6,0 Alveográf W, min. (10-4 joules) - - - - - 280 220 Alveográf P/L, max. - - - - - 1,0 1,5 Extenzográf energia 135 percnél, min. (cm 2 ) - - - - - 120 75
AZ EURO BÚZÁRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Sikér min. 26% Fehérje min. 11,5% Fajsúly/kg/hl min. 76% Esésszám (Hg) min. 220 Nedvesség max. 14,5% Zeleny index (ml) min. 30 W min. 160 Keverékesség max. 2% Ezen belül fuzárium max. 1% egyéb káros keverék max. 0,5%
Lisztfajták felhasználása Búzaliszt A sütéshez szükséges legfontosabb nyersanyag. Ha a lisztet vízzel összekeverjük, gyúrjuk, akkor jellegzetesen megváltozik. Könnyen emészthető. Rozsliszt A rozs mostohább éghajlatú vagy gyengébb talajú vidék gabonája. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni. (max. 50%) A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban. Graham-liszt Az elnevezése a liszt bevezetését kezdeményező Graham amerikai orvos nevéből származik. A Graham-liszt étkezési búzából őrölt liszt, amely a gabonaszem héjrészeit (korpa) is tartalmazza. Emésztési zavarokban szenvedő betegek részére nagyon ajánlott. A Graham-liszt nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljes kiőrlésűek. Durumbúza A mérsékelt égöv melegebb vidékein (főleg Olaszországban) váltja fel részben a kenyérbúzát. Lisztje fehérjében igen gazdag, szeme igen kemény (neve is innen ered). A durumbúzából sikérjének különleges minősége alapján főleg a száraztészta gyártásának kiváló alapanyaga. A tojásos tésztákkal szemben túlfőzve sem ázik szét. A durumlisztes kenyér kissé sűrűbb, tömörebb, mint a fehérkenyér; belseje a kukoricakenyérre emlékeztető sárgás színű lesz. Tönkölybúza Ősi faj. Ezt a búzafajtát már Egyiptomban is termesztették. Rendkívül magas fehérjetartalma (azaz jól keleszthető a magas sikértartalma miatt), ideális ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt az emésztőrendszer számára igen kedvező. Szeléntartalma különösen magas. Szeretik bio élelmiszerként, mert teljesen vegyszermentesen termeszthető. Bátran használható minden olyan receptnél, ahol búzalisztet említenek. Kukorica-liszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle a kenyér. Rizsliszt Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Sűrítő adalékként is praktikus. Árpaliszt Csak magában használva nagyon tömör, lapos lesz a kenyér. Bizonyos arányban búza- és rozsliszttel keverik. Kis mennyiségben használjuk. Vas és cink tartalma említésre méltó. Hajdinaliszt Szójaliszt Molnár-liszt Földes ízű, kis mennyiségben használandó. Magas fehérje tartalmú, egészséges táplálék kiegészítő. Kis mennyiségben használjuk, csupán 5-10% legyen a lisztmennyiség súlyának. Nagyobb mennyiségben a tészta állagát rontja. Ez egyfajta keverékliszt (volt), amibe sokféle gabonát öntöttek össze: búzát, rozsot, árpát, kukoricát.
Lisztfajták Kód Megnevezés Megjegyzés BL-51 Sima búzaliszt Német kódja: 405 Régebben dupla nullás liszt "00" BL-55 Finom (búza) liszt Német kódja: 550 Fehér színű. Péksütemények és kenyér sütéséhez alkalmas liszt. BL-80 Fehér kenyérliszt Német kódja: 1050 Angolul: white bread flour A finomlisztnél sötétebb színű finomliszt. Kenyérsütéshez az a legalkalmasabb lisztfajta. BL-112 Félfehér kenyérliszt (Egységes búzaliszt) BL-200 Teljes kiőrlésű búzaliszt Német kódja: 1700 BF-53 Egyszer fogós liszt BF-55 Félfogós liszt BFF-55 Rétesliszt (kétszer fogós liszt) Angolul: strong white bread flour Régebben nullás liszt "0" Jó sikértulajdonságú, kuglófokhoz, gyümölcskenyerekhez és egyéb sült tésztafélék készítéséhez használjuk. AD Búzadara Angolul: strong white softgrain bread flour GL-200 Graham liszt TL-50 Tésztaipari liszt DSL Durum simaliszt TDD Tésztaipari durum dara TBL-70 Fehér tönköly(búza)liszt TBL-300 Teljes kiőrlésű tönköly(búza)liszt RL-60 Fehér rozsliszt (rozsláng) A félbarna kenyér készítéséhez használjak. RL-90 Világos rozsliszt Barna kenyér készül belőle. RL-125 Sötét rozsliszt RL-190 Teljes kiőrlésű rozsliszt
MAGYARORSZÁG BÚZA MÉRLEGE Megnevezés Mennyiség (ezer tonna) Megtermelt termés 3.000 6.000 Belső felhasználás - malomipar - takarmány - vetőmag - ipari felhasználás - veszteség Belső felhasználás összesen átlag 1.200 1.300 700 900 270 300 10 20 50 100 2.230 2.620 2.425 Export (intervenció) 575 3.575
A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával
A búza vegetatív és generatív fejlődése (Feekes-skála)
ZADOK-FÉLE FENOLÓGIAI KÓDRENDSZER 00 09 csírázás 10 19 kelés 20 29 bokrosodás 30 39 szárbaindulás és hajtásnövekedés 40 49 zászlóslevél kialakulása 50 59 kalászhányás 60 69 virágzás 70 79 tejesérés 80 89 viaszérés 90 99 teljesérés
KUPERMAN-FÉLE ONTOGENETIKAI ETAPOK 1. Az elsődleges hajtás-tenyészőcsúcs képződésének állapota. 2. A szalmaszár csomójának, szártagjainak, levélhüvelykezdeményeinek differenciálódása. 3. A hajtás-tenyészőcsúcs megnyúlása (elsődleges tengely), az első szegmentumok egyidejű differenciálódása és a pikkelyszerű védőlevelek fejlődése. 4. A pikkelyszerű védőlevelek hónaljából kilépő kalászkakezdemények (másodlagos tengely) kialakulása. 5. A pelyvák és toklászok, valamint a termő- és porzókezdemények képződésének kezdete. 6. A sporangiumszövet (virágporszemek) és a termő fejlődése. 7. A kalászkaszártagok hosszanti megnyúlása, a pelyvák, toklászok és virágok, valamint szálkaszerű képződmények vagy szálkák növekedése. 8. Kalászolás. 9. Virágzás, megtermékenyülés. 10.Csíra- és endospermium-képződés. 11.Viaszérés. 12.Teljesérés.
Fejlődési stádiumok a BBCH skála alapján
Kelés 1 levél 2 levél 3 levél Bokrosodás kezdete Bokrosodás vége Szárbaindulás
szárnövekedés virágzás érés szemtelítődés
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA I. (Pepó Péter, 2010) Csírázás kelés betakarítás utáni dormancia hypogeaikus csírázás hőoptimum 15-20 o C, vízfelvétel a szemtömeg min 50% időtartam 8-15 nap AGROTECHNIKA elővetemény talajművelés tápanyagellátás vetés (idő, mélység) Fiatal növény fejlődése keléstől 3 leveles állapotig hőoptimum 10-15 o C, megfelelő vízellátás AGROTECHNIKA megegyezik a csírázás-kelés szakasszal Bokrosodás első mellékhajtás megjelenésétől szárindulásig ősszel kezdődik tavasszal folytatódik télen vernalizáció (jarovizáció) opt. (-1) (+1) o C, ideje 40-60 nap előfeltétele a szárbaindulásnak bokrosodás hőoptimuma 13-18 o C, áttelelés (kifagyás, kipállás, felfagyás)időtartam 8-15 nap áttelelés elősegítése AGROTECHNIKA - szénhidrátképződés vetésidő - bokrosodási mélység - vetésmélység tavaszi bokrosodás elősegítése - télvégi N-fejtrágyázás kalászszám/m 2 - gyomirtás - belvízlevezetés - betegségek elleni védelem
FIZIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A BÚZA FENOLÓGIAI SZAKASZAIBAN, AZOK AGROTECHNIKAI BEFOLYÁSOLÁSA II. (Pepó Péter, 2010) Szárbaindulás intenzív szárnövekedés első szárcsomó kialakulásától - kalászolásig 35-50 nap hőoptimum 16-20 o C, nagy víz- és tápanyagfelvétel kalászdifferenciálódás intenzív szárazanyag képződés AGROTECHNIKA N-fejtrágyázás szemszám/kalász gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő öntözés Kalászolás első kalászok megjelenésétől az első portokok megjelenéséig generatív szakasz kezdete hőoptimum 18-21 o C, nagy vízigény relatív rövid időtartam (4-9 nap) AGROTECHNIKA N-fejtrágyázás minőség, ezerszemtömeg betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem Virágzás első portoktól az utolsó portok elhervadásáig előfeltétel: rövid-hosszú nappalos megvilágítás hőoptimum 19-22 o C, csapadékmentesség relatív rövid időtartam (5-8 nap) N-fejtrágyázás minőség, ezerszemtömeg AGROTECHNIKA Fuzárium elleni védelem kártevők elleni védelem Szemtelítődés érés az utolsó portok leszáradásától a teljes érésig hőoptimum 20-23 o C, mérsékelt csapadékosság 30-45 nap aszály lerövidítheti tápanyagtranszlokáció a vegetatív részekből a szemtermésbe szakaszai: zöld-, tejes-, viasz-, teljesérésés AGROTECHNIKA optimális betakarítási idő (mennyiségi minőségi optimum)
A BÚZA TERMÉSÉT MEGHATÁROZÓ TERMÉSELEMEK Tenyészidőszak okt. csírázás kelés nov. fiatal növény nov. bokrosodás kalász/m 2 dec. jan. opt. 500-800 db/m 2 febr. márc. bokrosodás ápr. máj. máj. szárbaindulás int. szárnövekedés kalászolás szemszám/kalász opt. 30-40 db/kalász Termés 6-12 t/ha máj. virágzás jún. jún. zöldérés tejesérés ezerszemtömeg júl. júl. viaszérés teljesérés opt. 40-50 g
A TERMÉSELEMEKET BEFOLYÁSOLÓ ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI ÉS AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010) Terméselem Agroökológiai feltételek Genotípus Agrotechnikai elemek Kalászszám/m 2 őszi hőmérséklet és vízellátás téli időjárás koratavaszi alacsony hőmérséklet, csapadékos időjárás vetőmag minősége (csírázóképesség) a fajta kezdeti fejlődési erélye a fajta bokrosodó képessége elővetemény talajelőkészítés őszi alaptrágyázás vetéstechnológia belvíz elleni védelem felfagyás elleni védelem télvégi N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem Szemszám/kalász tavaszi hőmérséklet és csapadék fotoperiodizmus kalászolás virágzáskori időjárás fajták kalászhossza fajta kalászkaszáma/kalász termékenyülés szárbainduláskori N-fejtrágyázás gyomirtás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem szárrövidítő öntözés Ezerszem-tömeg érés időszakának hőmérséklet és csapadék viszonyai fajta ezerszemtömege vegetatív source generatív sink kalászoláskori N-fejtrágyázás betegségek elleni védelem kártevők elleni védelem betakarítás
Előadás összefoglalása A búza fenntartható, integrált termesztéstechnológiájának általános elemei A búza származása, termesztésének történeti áttekintése a világon és hazánkban A búzatermesztés jelenlegi helyzete és jövőbeli perspektívái A búza fő- és melléktermékének minősége, felhasználási területei A búza morfo-fiziológiai tulajdonságainak összefüggésrendszere az agrotechnikával Ontogenetikai osztályozási rendszerek Fiziológiai változások a fenológiai szakaszokban, azok agrotechnikai befolyásolása A termésképződési folyamatok ökológiai, biológiai és agrotechnikai összefüggései
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a búza származását, termesztésének történetét, a legfontosabb termesztési adatokat a világon. Ismertesse a hazai búzatermesztés történetét, jelenlegi helyzetét. Ismertesse a búza fő- és melléktermék felhasználását, a búza minőségi paramétereit. Ismertesse a búza ontogenetikai fejlődését, osztályozási rendszerét, a termésképződésre ható tényezőket.
Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése. Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben. Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár