a Közösen Ecserért Egyesület lapja www.ecserert.hu ecserert@ecserert.hu 2233 ecser pf. 9. I. évf. 3. szám. 2013. nov. 20. Adventi ökumenikus gyertyagyújtás December 1-én vasárnap 16 órakor Adventi Ökumenikus Gyertyagyújtásra kerül sor az ecseri római katolikus templomban Barotai Endre római katolikus plébános, Bálint Klára református lelkipásztor és Németh Mihály evangélikus lelkész szolgálatával, Dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke köszöntőjével. Az ünnepségen fellép: Szekeres Adrien Szeretet ünnepén (Kiss Gábor- Szekeres Adrien) Engedd hát (Kiss Gábor - Szekeres Adrien) Olyan, mint te (Kiss Gábor - Szabó Ágnes) Híd a folyót (Kiss Gábor - Simon Attila) Száncsengő csilingel (Nagy Tibor - Komár László) Száncsengő (Tradícionális) Ave Maria (Tradícionális) Szívből adni (Kiss Gábor - Jánosi) Szálljon a dal (Kiss Gábor - Major Eszter )
2 c s a l á d Hasznos tanácsok útmutató a világhálóhoz A netezés ma már az első számú időtöltés a fiatalok körében megelőzi az olvasást, de még a tévézést is. A világháló veszélyeiről egyre többet beszélnek, arról azonban talán kevesebbet, hogy miként lehet elkerülni ezeket. Nyerges László néhány megfontolandó és egyszerű módot javasol. szülőknek 1. Állíts be szűrőket a gyerek által használt gépen, és időnként ellenőrizd a meglétüket. 2. Beszélgess vele a veszélyekről: idegenekkel levelezés, chatelés, érzékeny információk megosztása. 3. Mutass neki te érdekes dolgokat: elsősorban olyat, ami őt érdekli, és nem olyat, ami téged! Kövesd az érdeklődését! Impresszum A Közösen Ecserért Egyesület megbízásából kiadja a Heart Communications Kft. Kapcsolat: 1065 Budapest, Hajós utca 13-15. (06-1) 302-5354 heart@heartcom.hu Grafikai tervezés: Plazma Design Stúdió 4. Mutass példát, lássa, hogy te is értelmes dolgokat nézel a neten! 5. Nézd vissza a gyerek által megnézett helyeket, ez segít felmérni az érdeklődését, a veszélyes helyeket, illetve a szűrőket utánaállítani. 6. Tanítsd meg információt keresni a gyereket: érdemes több forrást megnézni, mert sok hamis és téves információ van fenn, és ezek néha egymás forrásai. és gyerekeknek: 1. Nem minden igaz, amit az interneten olvasol vagy látsz: nyertél, téged választottunk, nézd, milyen nagy/kicsi/édes stb. 2. Ha valami nagyon csábít, hogy rákattints/megnézd, akkor azt nagyon nem kellene. 3. Ha valaki ismerősként jelentkezik nálad, mindig kérdezz tőle olyanokat, amiket csak ő tudhat! Így elkerülheted azokat, akik más nevében esetleg nem jó szándékkal gyűjtik az ismerősöket. 4. Csak akkor tölts le valamit, ha legális forrásból és megbízható helyről származik! 5. Rengeteg időt el lehet tölteni a számítógép mellett legalább annyit tölts a szabadban is, lehetőleg mozgással, mert minél később szoksz rá/vissza a mozgásra, annál rosszabb. 6. A netes barátkozás nem pótolja a személyes találkozásokat, beszélgetéseket ha esélyed van valakivel élőben találkozni, ne hagyd ki! Fotó: Bartos Gyula Nyomdai kivitelezés: Pauker Nyomdaipari Kft. A www.ecserert.hu portál fejlesztője: Tóth Zalán Kapcsolat: 2233 Ecser Pf. 9. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Szakonyi Péter levelek@ecserert.hu Székely Attila, főszervező A Családi Körben vendége: Dr. Beer Miklós December 7.-én Maglódon tart előadást a Váci Egyházmegye püspöke Harmadik alkalommal kerül megrendezésre Maglódon a Családi Körben Keresztény Rendezvény. A Család éve alkalmából 2011-ben elindított esemény célja, hogy a meghívott előadók által felhívja a figyelmet a család egységének értékeire és fontosságára; utat mutasson a válságban lévő családoknak és a fiataloknak a családi élet megvalósításához. Az elmúlt években országosan ismert és Maglód városához kötődő személyek látogattak el a településre. Vendégek voltak Kerényi Lajos és Jelenits István piarista szerzetesek; Marton Zsolt plébános, a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó szervezője és Bíró László tábori püspök. 2012-ben elfogadta a meghívást Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. Előadására több mint félezer ember jött el nemcsak Maglódról, hanem az ország több pontjáról is. 2013. december 7.-én (szombaton) 18 órakor - a Maglódi Művelődés Háza, Bubik István Színháztermében - Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke tart előadást. Közreműködik a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola alsó tagozatos énekkara. A rendezvény védnöke Tabányi Pál, Maglód Város polgármestere. A Családi Körben családbarát rendezvény. Az előadás ideje alatt a kisgyermekek részére játszóház lesz biztosítva a MagHáz földszinti klubtermében. A rendezvényt támogatja Maglód Város Önkormányzata és a MagHáz Kulturális Közalapítvány. Jöjjön el Ön is december 7.-én és legyünk együtt újra Családi Körben!
a k t u á l i s 3 Iskolai visszásságok Kérdések válaszokra várva Bizonyára sokukban felmerülhet a kérdés, miért is foglalkozik a Közösen Ecserért Egyesület a Laky Ilonka Általános Iskola életével, az iskolai közétkeztetési díjak eltulajdonításának ügyével. Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést, hogy miért állít valótlanságokat, pontatlanságokat, miért csúsztat, értelmez és magyaráz félre az Egyesület. Mások szerint az iskolát és az ott lelkiismeretesen dolgozó embereket próbálják ismeretlenül mocskolni az Egyesület tagjai. Ismét mások szerint meg kellene várni a hivatalos rendőrségi eljárás befejezését, s csak utána lehetne véleményt mondani. Ezek méltánylandó vélemények és meglátások, de a Közösen Ecserért Egyesület megalakulásakor az alapítók kimondták, hogy úgy támogatják az önkormányzatot, a helyi intézményeket, intézményvezetőket, hogy közben erős civil kontrollt kívánnak gyakorolni. Ennek része az iskolai visszásságok vizsgálata is, hiszen minden ecseri érdeke a tisztánlátás és a zavaros ügyek feltárása. Főleg akkor, ha az erre hivatott szervek ebben késlekednek. Az Egyesület vállalta a kultúra és az oktatás támogatását, valamint az önkormányzat működési költségeinek ésszerűsítését is mégpedig úgy, hogy közben folyamatosan elemzi és értékeli az önkormányzat működését. Tesszük ezt azért, mert az Egyesület szívügyének tekinti a szülőket terhelő gyermeknevelési költségek csökkentését. Úgy véljük, az eddigi működésünkkel, megrendezett és tervezett rendezvényeinkkel, tényekkel alátámasztott írott és elektronikus kiadványainkkal alapvető célkitűzéseinket valósítjuk meg, ezáltal tisztulni fog a falu közélete, hatékonyabbá válik az önkormányzat működése, végső soron Ecser értékeinek gyarapodásához járulunk hozzá. Nézzük a tényeket! Az Egyesület sohasem állította azt, hogy az intézményvezető vagy annak helyettese egy fillér közpénzt vagy egyéb köztulajdont is eltett volna. Az viszont sajnálatos tény, hogy az iskolai étkezési térítési díjak beszedése kapcsán sikkasztás alapos gyanújával ismeretlen tettes ellen rendőrségi eljárás folyik. A gyanúsítottat a rendőrség meg fogja nevezni. Nem akarjuk a nyomozás eredményét megelőlegezni, csupán a környezetet és a felelősök körét vizsgáljuk. Ecser jelenlegi polgármestere, Gál Zsolt éveken át a vizsgált időszakban is igazgatóhelyettesként dolgozott az általános iskolában. Az iskola 2009. augusztus 31-én elfogadott szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) egyértelműen megfogalmazza, hogy a mindenkori igazgatóhelyettes foglalkozik az intézmény gazdasági és pénzügyeivel, valamint egyéb gazdasági ügyekkel, amelyekre az igazgatótól megbízást kap. Eszerint 2010 októberéig Gál Zsolt, azt követően pedig Kiss Katalin igazgatóhelyettesként a pénzügyi, számviteli, gazdasági ügyeken túl egyértelműen felelősek voltak az ebédpénzek befizetésének ellenőrzéséért és többletbefizetések visszatérítéséért. (forrás: ecser.hu) Kit terhelhet felelősség? Az igazgatóhelyettesi felelősséggel kapcsolatban a 2013 májusában megtartott falugyűlésen az akkor még alakulóban lévő Egyesület által feltett kérdésre Gál Zsolt polgármester úgy válaszolt, hogy nem volt gazdasági igazgatóhelyettes az iskolában. Majd a képviselő-testület 2013. május 15- én megtartott soros ülésen is valótlanságot állított a polgármester akkor, amikor úgy nyilatkozott, hogy ő maga nem volt gazdasági igazgató, sem gazdasági helyettes, ilyen státusok nem is voltak. Hiszen az iskolai SZMSZ-ben egyértelműen az szerepel, hogy igenis van a gazdasági és pénzügyekért megnevezett felelős személy, aki nem más, mint a mindenkori igazgatóhelyettes. (forrás: http://ecser.hu) Egy 2009. szeptember 1-jei keltezésű, Szeverné Csekei Csilla iskolaigazgató által aláírt munkaköri leírásban az ebédpénzek beszedésével megbízott iskolatitkár rendszeres ellenőrzésére az igazgatóhelyettest jelölték ki ezt a posztot az adott időszakban Gál Zsolt látta el. Nem csak pénzügyi kérdések Mégis, mi az, ami elvárható lett volna az ilyen felelősséggel felruházott igazgatóhelyettestől? Időnként ellenőrizni kellett volna, hogy ki és milyen céllal viszi el és használja az iskola bélyegzőjét. Valódi vagy szabálytalanul beszerzett csekkfüzetet használt-e az iskolatitkár? Az iskolaszéf tartalmát, a pénz- és dokumentummozgás időnkénti kontrollját elvégezte az ezért felelős személy? Az ellenőrzésekről vezetett-e jegyzőkönyvet Gál Zsolt igazgatóhelyettes? A felsorolt ellenőrzések megtörténtek-e? Ha nem, akkor ez a mulasztás hozzájárult-e a tízmillió feletti sikkasztáshoz? Mindezen kérdésekre eddig sajnos nem kaptunk választ. Márpedig nem friss, néhány hetes történésekről, hanem évekre visszamenő, hosszú időn át tartó visszaélésekről, illetve ezek körülményeiről van szó. A tisztánlátás, a vétkesek elszámoltatása és a következtetések levonása egy darabig még húzható ugyan de elkerülhetetlen. Néhány gondolat az igazgatóválasztásról A Közösen Ecserért Egyesület azt a kérdést tette fel Balog Zoltán miniszternek, hogy a Szeverné Csekei Csilla által a Laky Ilonka Általános Iskola intézményvezetői állásának betöltésére benyújtott pályázat objektív értékelését nehezítette-e Gál Zsolt polgármester voksolása az iskolai szavazáson. Oknyomozásunk a következőket derítette ki. A 2012. szeptember 1-jétőlhatályos 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. (2) bekezdése szerint a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról. E törvény 70. (5) bekezdése szerint azonban Gál Zsolt polgármester óraadó tanárként a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben így az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal öszszefüggő szakmai vélemény tartalmáról nem rendelkezik szavazati joggal, mint szabadságon lévő iskolaigazgató helyettes, viszont szavazhat. Ezek szerint Gál Zsolt polgármester mint szabadságon lévő iskolaigazgató helyettes részt vehetett a szavazásban, azonban figyelembe véve azt a tényt, hogy a polgármester egyben az iskola üzemeltetését is irányítja, ezért a temérdek funkciója miatt úgy gondoljuk, hogy önmérsékletet kellett volna gyakorolnia. Természetesen a tantestület minden tagja felnőtt korú és döntésképes, de teljes bizonyossággal nem állítjuk-állíthatjuk azt, hogy Gál Zsolt polgármester, az iskolát üzemeltető szervezet vezetője és szabadságon lévő iskolaigazgató helyettes és óraadó tanár részvétele és jelenléte a szavazáson nem gyakorolhatott befolyást a nevelőtestület tagjaira, nem okozhatott zavart a tanárok körében.
4 h á t t é r Szakértői vélemény Szervezetfejlesztéssel és szabályozással is foglalkozó társaságunkat felkérte a KÖZÖSEN ECSERÉRT EGYESÜLET, hogy a Laky Ilona Általános Iskola Szervezeti Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) megvizsgálva, mondjon véleményt a vezetői felelősségről. az igazgató és átruházott felelősség miatt a gazdasági ügyekben - SZMSZ szerint kiemelten a térítési díjakkal kapcsolatban - az igazgatóhelyettes vezetői felelőssége nem vitatható. A számunkra átadott SZMSZ és a kapcsolódó jogszabályok vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatók meg: Az SZMSZ 2009.augusztus 31.-én elfogadásra került és végig hatályban volt egészen a sikkasztás gyanújának idejéig. Az SZMSZ 5. oldala rögzíti a jogszabályi hátteret és megállapítja, hogy a dokumentum nem vonhat el és nem is szűkíthet olyan jogot, amelyet magasabb rendű jogszabály állapít meg. Az SZMSZ 10. oldalán rögzítésre került, hogy az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes alkotja. Ugyanitt az SZMSZ rögzíti, hogy az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ugyanitt az SZMSZ egyértelműen rögzíti az igazgatóhelyettes átruházott feladatait, valamint felelősségét a térítési díjak befizetésének ellenőrzéséért és többletfizetések visszatérítéséért. Az SZMSZ 11.oldalán szabályozásra került, hogy az igazgatóság hetente tart megbeszélést és az is, hogy az iskola vezetőségének(melynek szintén tagja az igazgató és az igazgatóhelyettes) tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az SZMSZ 12.-13. oldalán témakörönként szabályozásra kerültek a vezetői munka egyes részterületei. Ez alapján a fegyelmi ügyek a vezetőség, a munkaköri leírások a vezetőség, a beszerzések engedélyezése az igazgató és az igh. feladat és felelősségi körébe tartozik. A kártérítési ügyekkel egyedül az igazgatóhelyettes, míg utalványozással egyedül az igazgató foglalkozhat az SZMSZ szerint. Az SZMSZ-ben utalást a pénzkezelési szabályzatra nem találtunk. Fentiek alapján megállapítható, hogy az iskola szűkebb vezetését ellátó 2 fő gazdasági szempontból - a feladatkörök, ha- táskörök és felelősségi körök döntő részét centralizáltan gyakorolta. Megállapítható az is, hogy a vizsgált dokumentum kellő részletességgel szabályozza a munkamegosztást és az átruházott feladat és felelősségi köröket, így a térítési díjakkal kapcsolatos anomáliák csak az ellenőrzési funkciók alacsony szintű vagy elmaradó teljesítésére vezethetők vissza. A rendelkezésre álló vezetői eszköztár minden eleme, a szabályzat előírásai, a heti igazgatósági megbeszélések, az utalványozás, vagy a munkaköri leírások szigorítása elég eszköz kellett volna, hogy legyen a visszaélések feltárására, mégis hosszú időn keresztül erre nem került sor. A hatáskörök fenti gyakorlása nem tette lehetővé a gazdálkodási funkciók érdemi ellenőrzését, mivel beszámolási, visszacsatolási kötelezettséget nem tartalmazott az SZMSZ a szélesebb iskolavezetőség vagy az intézmény fenntartója felé. Elvileg ellenőrzési fórumként működhetett volna a havonta összeülő iskolavezetőség, de ezen megbeszéléseket is az igazgató készíti elő és vezeti le (SZMSZ 11.oldal), ahol nyilvánvalóan segítője az iskola gazdasági ügyintézésével, üzemeltetésével foglalkozó igazgatóhelyettes. Mivel a tárgyalt témakörökre nincs kötött napirendi pont, a vezetők előtt lehetőség nyílhatott tetszőleges témák el és kihagyására. Ugyancsak meglepő, hogy a visszaélési gyanú kipattanását követően sem indítottak az iskola vezetői fegyelmi eljárást vagy vizsgálatot. Mindezen szabályozási és ellenőrzési gyengeségek melyek megváltoztatására mindkét vezetőnek lehetősége volt - oda vezettek, hogy a vezetői körben a gondatlanságból okozott károkozás felvethető. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 82..(1) bekezdése szerint a magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. E rendelkezés alapján az igazgató és átruházott felelősség miatt a gazdasági ügyekben - SZMSZ szerint kiemelten a térítési díjakkal kapcsolatban - az igazgatóhelyettes vezetői felelőssége nem vitatható. Budapest, 2013. november 19. Humán Etap Tanácsadó és Szolgáltató KFT. Galambos Elemér - ügyvezető Kisbej András - vezető tanácsadó Szekeres Adrien Egy énekesnő az advent bűvkörében Szekeres Adrien, aki évek óta az adventi koncertek legsikeresebb előadója, Egerben született 1973. október 6-án. Számos szavaló- és énekverseny győzteseként, tanárai bátorítására jelentkezett az ország egyetlen irodalmi-drámai tagozatos gimnáziumába, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba. Az iskola szellemisége nagyban befolyásolta gondolkodásmódját és a művészetekkel való kapcsolatát. 1991-ben a gimnáziumot képviselve kimagasló teljesítményt nyújtott az Erkel diákünnepeken. Magánének kategóriában első helyezést szerzett, és neki ítélték a fesztivál nívódíját, valamint egy különdíjat is. Érettségi vizsgái után 1992-ben búcsúzott el Szentestől. Sík Olga növendékeként elindult meghódítani a fővárost. Az ezt követő néhány évben számos énekversenyen vett részt sikerrel. Egy ilyen alkalommal beleszeretett hangjába a kitűnő muzsikus, Bényei Tamás, a Hot Jazz Band vezetője, és 1995-ben meghívta állandó vendégnek zenekarába, angol és magyar nyelvű albumaikon rendszeresen hallható egy-egy gyöngyszem Adrien tolmácsolásában. Az igazi nagy siker azonban még váratott magára, bár szárnypróbálgatásaira a Magyar Rádió zenei osztályán is felfigyeltek, és 1996-ban emerton-díjjal jutalmazták. 2008. november végén jelent meg a Szeretet ünnepén című karácsonyi albuma, amelyen tradicionális és saját dalok is elhangzanak. Ez is a közönség kedvence lett, néhány hét alatt több mint hatezer példány fogyott el belőle, ami egy szezonális album esetében igazán szép siker.
a k t u á l i s 5 Tisztelt MÁV-igazgatóság! Mint a Közösen Ecserért Egyesület elnöke fordulok Önökhöz. Az ecseri vasútállomáson a közelmúltban kihelyezett jegykiadó automaták sajnálatos módon nem használhatók folyamatosan. Vagy az egyik, vagy sok esetben mindkettő elromlik, így az utazóközönség nem tud jegyet váltani, a pénztár ugyanis az automaták kihelyezése óta nem működik. Az állomás épületére kifüggesztett hirdetmény szerint a jegyváltás december 1-jéig pótolható a szerelvényen szolgálatot teljesítő kalauznál. Utána büntetést fog fizetni az utas akkor is, ha fizikai akadálya van a jegyváltásnak? Ez rendkívül méltánytalan eljárás lenne! A gépi jegyváltással egyéb probléma is van, ugyanis a bérletet vásárolni kívánó utasok nem kaphatnak áfás számlát, holott a munkáltatók csak ezt tudják elszámolni. Ha a bérletet használó utas Ecser és Budapest-Keleti pályaudvar között utazik, akkor meg tudja oldani, megveszi a bérletet a Keleti pályaudvaron. Ha viszont Ecser Rákoshegy vagy Ecser Rákos viszonylatában utazik, akkor is be kell utaznia minden hónap elején a Keleti pályaudvarig a bérletért. Ez az utast felesleges utazásra kényszeríti, miközben minden kereskedelmi és szolgáltató ágazatban működő magyar vállalkozás köteles a vevőnek áfás számlát adni, ami a gépi bérletvásárlás esetén nem valósul meg. Szeretném továbbá felhívni figyelmüket, hogy nagy örömmel fogadtuk az állomás épületének felújítását, most azonban a gépi jegykiadás bevezetésével egy időben az utasok csak az épület megújult homlokzatában gyönyörködhetnek, mert a várótermet ráccsal és lakattal gondosan bezárták. Váróterem funkcióját nem tölti be, nincs hová behúzódni az esős, hideg téli napokban. Magam és az ecseri utazóközönség nevében várom válaszukat és hathatós intézkedésüket. Ecser, 2013. november 6. Tatár Dóra a Közösen Ecserért Egyesület elnöke tatardora@gmail.com Hirdessen a Közösen Ecserért lapban! Kiadványunk havonta 1500 példányban jelenik meg, és eljut minden ecseri háztartásba. Hirdetéseket felveszünk: 1/1 oldal 15 000 forint/megjelenés 1/2 oldal 7 500 forint/megjelenés 1/3 oldal 4000 forint/megjelenés. A hirdetésekre szóló megrendelést és a megjelentetni kívánt szöveget és képet vagy grafikát minden hónap 10-ig kérjük elküldeni a tatardora@gmail.com címre. KÖZÖSEN ECSERÉRT EGYESÜLET EGYESÜLETI TAGFELVÉTELI KÉRELEM Egyesületi tagfelvételemet kérem a KÖZÖSEN ECSERÉRT EGYESÜLETBE. Az alapszabályban foglaltakat megismertem és elfogadom. Kérelmező adatai Ecser, 2013. Név: Postai cím: E-mail cím: A Közösen Ecserért Egyesület alapszabálya teljes terjedelemben elolvasható a www.ecserert.hu honlapon.......... a kérelmező aláírása
6 a k t u á l i s Visszahúz a telekadó Nem kifejezetten Ecseri jelenség, mert az egész fővárosi agglomerációban bizonytalanná teszi a befektetési környezetet a nem egységesen kivetett, akár évente változtatható telekadó vélik helyi vállalkozók, akik szerint az önkormányzatok gyakran diszkriminatív módon vetik ki a közterhet. Budapest északkeleti agglomerációjában vállalkozások tömege vethetné meg a lábát, a közeli M0-s, a ferihegyi repülőtér és a XVII. kerület közelsége kiváló infrastrukturális lehetőségeket biztosít. A közlekedési folyosó nemcsak fontossá teszi a környéket, hanem állandó fejlődési lehetőséget is kínál. A következő uniós költségvetési ciklusra vonatkozó, Pest megye és a főváros között aláírt megállapodás értelmében pedig az agglomeráció a korábbinál nagyobb európai uniós támogatásban részesülhet. Az operatív programokból származó háromszázalékos átcsoportosítás jól jöhet a településeknek mondta el a Napi Gazdaságnak Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Új vállalkozók megjelenésére azonban legalábbis egyelőre nem lehet számítani, a korábban pénzüket földterületbe fektető vásárlók is az ellehetetlenülés határán állnak. Hegyi Gábor, a Közösen Ecserért Egyesület alapító tagja szerint a környéken megvásárolt 400 hektár föld közművesítésével, az elhelyezkedéséből adódó lehetőséggel élve kiváló logisztikai központot lehetne létrehozni. A gazdasági válság miatt "beragadt" vállalkozás azonban most csak viszi a pénzt a kifejezetten magas, négyzetméterenkénti 40 forintos telekadóval. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke megerősítette, hogy a nem egységesen kivetett telekadó a közpénzek és az államháztartás szempontjából egyaránt aggályos. A cégeknek van ugyan jogi lehetőségük a teher gyakran diszkriminatív kivetésének orvoslására (az adónem egységesítésével kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnának), erre azonban nem vállalkoznak inkább másik régiót keresnek. A környéken így elmaradnak az ingatlanberuházások, a kieső adóbevételeket az önkormányzatok kénytelenek mások további terhelésével pótolni, a környék pedig egyre inkább elszegényedik. A vállalkozókat leginkább az bizonytalanítja el, hogy nem tudják, a következő évben mekkora telekadót vetnek ki az önkormányzatok, egyik évről a másikra akár több száz forintra is nőhet e teher véli Lindwurm György, a DTZ Hungary Kft. vezető ingatlanbefektetési tanácsadója. Hogy ez miként fest a számok nyelvén? Tegyük fel, valaki ötezer forintos négyzetméterenkénti áron vásárolt telket, amelyre négyzetméterenként 2500 forint hitelt vett fel. Évi ötszázalékos kamat mellett (ez négyzetméterenként és évente 125 forintra rúg) a telekadó akár a kamatteher mértékét is meghaladhatja. Tovább számolni éppen ezért teljesen értelmetlen. TK ELADÓ Pest megyében, Ecseren 11.883 m 2 szántó besorolású ingatlan eladó. Irányár: 1.000Ft/m 2 Telefon: +36 30 431 9296 Közösen Ecserért Egyesület Tatár Dóra elnök asszony részére 2233 Ecser Pf. 9.
a k t u á l i s 7 Stratégia helyett ötletelés Valójában nem tudni, a 2010. októbere óta fennálló új önkormányzati vezetésnek mi is az intézmények ellátásán kívül a falu működtetésével kapcsolatos elképzelése, mi a fejlesztések iránya? alapján építkezett a Takarékszövetkezet és így lett beadva egy pályázat az új községháza kialakítására a megvásárolt egyházi ingatlanokon a parkban és a volt Szent Imre utcai lebontott ingatlan helyén. Most mit is láthatunk az utóbbi időkben? Lebontásra került a volt zöldséges és ingatlan iroda. De csak egy része, mert menet közben rájöttek, hogy kidől az kocsma fala! Így maradt meg egy vak bejárat a kocsma mellett, ami természetesen nem tár fel semmit. Ezen a helyen létesült az un. lakodalmas szobor, amit a hagyomány őrzök kezdeményeztek és több civil szervezet jelentős nagyságú pénzzel támogatott. Igaz csak a szobor kompozícióra voltak tervezet változatok az alkotó Gelencsér Pétertől, a lebontott helységekből kialakult kis park és a posztamens már ötlet szinten jött létre. Így lett méreteiben aránytalan az egész téralkotásnak nem igen nevezhető szobor és környezete. Többek között az ötletelgetés miatt van vagy 5 fajta betonkő azon a kis területen nem összhangban a mellette lévő művelődési ház járdájának térburkolatával. A Széchenyi utca közepén lévő patakon átmenő híd is a hagyomány őrzők javaslata és pénze révén valósult meg. Köszönet nekik ezért is! Az is nehezen dőlt el a testületen belül, mit is csináljanak, mi legyen az első ütem, melyik irányba kezdjenek. Végül az I. ütem a fent említett hídtól a templomig tartó csatlakozást jelentette. Így egy út mérnök bíztak me a Széchenyi utca páros oldali területének tervezésével, aki a helyi adottságokból (ABC) és szokásokból (búcsú) indult ki. Nem végzett közmű feltárást, valószínűleg talajmechanikai vizsgálatot sem. Ezek elmaradásáért lett komplikált és a kijelölt határidőtől erősen elcsúszott az út és parkoló kivitelezés, amely ismételten nem nélkülözhette a spontaneitást. A kivitelező kiválasztása un. meghívásos tárgyalásos közbeszerzési eljárással folyt. Három az ecseri beruházásokban teljesen ismeretlen cég lett meghívva ajánlat adására, az Ép-Ker 99 Kft. (Kóka), a GEOWAY Kft.(Kétbodony --- Nógrád megye) és a HERMABER Kft. (Százhalombatta). Az utóbbi két cég adott be csupán ajánlatot, azokat sem egyszemélyben, hanem a meghívástól eltérően un. konzorciumi társakkal. Mivel a két alapajánlat értéke között több mint 25% eltérés Az látszik, hogy az iskola kerítésen és épületen belüli beruházásai (kazánok, hátsó kerítés, tantermek felújítása, munkagépek áthelyezése, energetikai pályázaton indulás, egyéb), a kényszeredetten létrehozott önkormányzati EKO Kft (köznyelv szerint: pénzmosoda) szánalmas menedzselése valamint a Széchenyi utca a célirány. Az iskolánál tavaly elkészült a Hunyadi utcai szomszédok felöli kerítés, idén 9 hónap alatt a kazánok cseréjén kívül 30 mft értékben készült valami az épületen belül. Lapunk ezt a bizonyos valamit nem tudta kideríteni. Az utóbbinál meg a gond ott van, hogy a településközpontot ad hoc jelleggel, a ténylegesen szűk vezetés ötletelgetésével, spontán és koncepció nélkül valósítják meg. Még maga a Képviselő-testület sem kapott olyan írásos anyagot, amely egyértelműsítené, miként akar a polgármester/alpolgármester elérni? Még az sem tisztázódott mi is igazán a településközpont, mik a határok. Az előző vezetések meghatározták ezt az intézményi és szolgáltató létesítmények határaival:iskola-posta-templom-művelődési ház; maga a Széchenyi utca a hivataltól az Abc-Óvoda-Takarék; valamint a benzinkúttól az orvosi rendelőig terjedő szakasz. A Bajcsy- Zs. utca Széchenyi utca Grassalkovich tér vonatkozásában karakterterv is készült, ez volt, ezért a tárgyaláson csupán 163.035 Ft + Áfa árlejtés történt. Így a győztes 37.456.000 Ft-ért a GEOWEY Kft lett (a behozott Kvadrát Kft-el közösen). Megvizsgálva a GEOWEY Kft. közel 5 éves múltját az nem baj, de elgondolkodtató, hogy 2012. 04. 04-ig az ügyvezetést egy ecseri személy látta el, aki többek között az alpolgármester baráti köréhez is tartozik (tenisz open társa), az már nagyobb gond mennyire stabil a cég. Ugyanis a törzstőkéje a minimális 500.000 Ft és az utóbbi három lezárt éveiben az árbevétele 33-, 14- és 40 mft volt! De valószínűsítjük, ezek a kritériumok megfeleltek a pályázati kiírásnak. Ami magát a kiírást minősíti, erősen negatívan! Ezeken kívül sok ember, az ott élők és maga a kivitelező sem értette, miért is kellett a több évtizede meglevő néhol 40-50 cm-es útalapot felszedni? Kiderült a szeptemberi
8 a k t u á l i s képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből, főleg a gázvezeték nem kellő mélysége és egy tűzcsap sérült záró idoma okozott még tervtől történő eltérést (de összesen 6 vagy 7 módosítás volt az eredeti tervhez képest ) illetve cserét és így határidő csúszást. Ezzel indokolta a polgármester a speciális folyóka kialakítását, ami néhol 10 cm-nél kevesebb csapadékvíz folyást tesz lehetővé, a fedetlen bejároknál meg a gépkocsik felakadását okozza, mert a XVII. kerületben a Madárdombon van hasonló megoldás! Nem értjük, miért nem kellett a műszaki eltérések és a határidőcsúszás miatt szerződés módosítani? Egyesületünk véleménye szerint az említett megoldások sokasága erősen sérti a közbeszerzési törvény rendelkezéseit! Nem tudjuk a fentiek okán, miként lehetett 1.000.000 Ft kötbért érvényesíteni, aminek persze a falu szempontjából örülni tudunk. Egyébiránt a kötbér levonással is a beruházás 21.445 Ft/m2 fajlagos értéken valósult meg, amely alapvetően magas ár! Készül az írásunk idején az un. sétány és környezete is ezen a negyed Széchenyi utcai szakaszon, amelyet már másik, igazán helyi és érintett kivitelező végez. A munkálatok úgy kezdődtek el, hogy a képviselő-testület igaz pár nappal, de utólagosan döntött a beruházásról, a kivitelezőről. Nem értjük, miként felel meg ez a pályáztatás nélkülöző döntés a közbeszerzési feltételeknek. A spontaneitás itt is jelentkezik, hisz a híd felöli sétány a most kiépített útra jutat, nincs zebra vagy védőkorlát. Ezen kívül más színű, piros díszítő burkolat lett lerakva, mint a pár tíz méteren belül található szobornál van, nem beszélve a már említett művházas járdaburkolatról. Végül is látvány és a faluközpont rendezése miatt el lehet fogadni ezt a két beruházást egy átutazó szemszögéből. A civil kontrolt felvállaló Közösen Ecserért Egyesületünk azért nem érti, ez a Széchenyi utcai kb. 40.000.000 Ft-os értékű beruházás a legfontosabb volt a község mostani életében? Tudjuk, van még sok szilárd útburkolat nélküli út és járda a Kálvária területén! Sajnos van elég olyan járda a faluban, ahol az idősek botladozva, nehezen tudnak menni és szinte nem lehet a babakocsit tolni! Andalogva sétálgatni akar Ecser lakossága azon a kb. 150 m-es viakolor járdán, a patak partján? Véleményünk szerint NEM!!! Tatár Dóra és Ónodi Béla Podmaniczky-díjas iparművészek kiállítása a Vecsési Művelődési Házban! (cím: Vecsés, Vértesi Nándor u. 9.) A kiállítást megnyitja: Szlahó Csaba, Vecsés polgármestere Megnyitó: 2013. december 6. 18.00 óra Minden kedves ecserit szeretettel látunk!
h i t é l e t 9 Ökumenikus adventi gyertyagyújtás Római Katolikus Egyház. Barotai Endre - Római Katolikus Plébános 2233 Ecser, Grassalkovich tér 1. tel.: 29-325-169 barotai.endre@vaciegyhazmegye.hu Református Egyház Bálint Klára - Református Lelkipásztor Liliom u. 6. tel.: 29-325-204 balintklari@freemail.hu Evangélikus Egyház Bálint Klára - a gyülekezet lelkipásztora Németh Mihály lelkész Lelkészi Hivatal: 2234 Maglód, Sugár u. 79 tel.: 06-29-325-555, +36/20-770-30-26 email: mnemeth@lutheran.hu Ecser Római Katolikus Temploma A templom a XVIII. századból származik. A templom a barokk építészeti stílus jegyében épült, de a századok folyamán végzett átalakítások során egy-két barokk vonását elvesztette. A főoltár XVIII. századi barokk, sárgásbarna színre márványozott fa. Fölötte Páduai Szent Antal olajfestménye arany keretben ismeretlen festőtől. A kép jobb alsó sarkában 1901-es évszám található, bár művészettörténészek szerint a XVIII. századból származik az oltárkép. A szószék fából készült, copf stílusú, sárgásbarna márványozással díszitett. A keresztelőkút szintén copf stílusú, barnára márványozott kő. A XVIII. század végéről származik. Említésre méltó a szintén XVIII. századi fából készült Szűz Mária és Ecce Homo szobor. Advent December 1-jén, vasárnap 16 órakor Ökumenikus adventi gyertyagyújtás A templom jelenleg három haranggal rendelkezik, melyből kettő a XIX. századból való: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György harang, illetve az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített Szűz Mária harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata a következő: Páduai Szent Antal tiszteletére - Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő magyarország aranykoszorús mestere Budapesten - Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk. Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangját jégfelhő szétoszlatására, illetve tűzjelzésre. Katolikus templomunkban várjuk a híveket! énekel: Szekeres Adrien Egy 1940-es jelentés szerint, melyet a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített Mikla Pál plébános - az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350 600 cm-es nagyméretű freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta. 1955-56-ban újjáfestették a templombelsőt. 1956-57-ben kívülről is megújult a templom. Ekkor táblás jellegű motívumok kerültek a mennyezetre. Ugyancsak 1956-ban készült el a belső műkő lábazat, illetve a homokfúvásos technikával gyártott jelenlegi ablakok, melyek magyar szenteket ábrázolnak. A templomtornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók, valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. 1963-ban került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására. A 60-as évek elején végrehajtott TSZszervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára. 1967-ben elektromos fűtéssel látták el az épületet, majd 1969-ben ismét külső felújítást végeztek rajta. A harangok elektromos működtető rendszerel való felszerelése 1981- ben készült el. Ugyanebben az évben szerelték be a jelenlegi olajfűtést. 1984-től új padok szolgálják az ecseri katolikusok kényelmét. A veszélyessé vált sekrestyét 1986-ban lebontották, még ebben az évben felépült az új sekrestye. 1990-ben ismét újultak meg az évszázados falak. A felújítás ideje alatt a kártalanítás címén visszakapott korábban államosított - kántortanítói lakás (presszó) épülete szolgált ideiglenes kápolnaként. 1994-ben készült el a templom új márvány padozata. 1996-ban az oltárkép, 1997-ben a keresztelőkút, egy évvel később a szószék, majd 1999-ben a főoltár restaurálására került sor. 2010-ben a sérült homokfújt ablakok cserére kerültek, a jelenlegi ablakokat (a homlokzaton ábrázolt Piétával együtt, a hívek adományaiból) a korábbi szentek megjelenítésének megfelelően festett, ólmozott szinesablak formában Tatár Dóra-Ónodi Béla-Ónodi Mátyás készítette.
10 h i t é l e t Az ecseri plébánia épületét 1740-ben Grassalkovics Antal építtette. Az akkori viszonyok alapján igen kényelmes és korszerű lakás lehetett, amit később a századok során természetesen javítani és renoválni kellett, mely miatt eredeti stílusában változások történtek. Ennek ellenére egy 1958-as leírás műemlékként említette. A régi ecseri plébániaépület 1977-ben került lebontásra. Az újonnan elkészült jelenlegi plébániát 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök A Maglódi Református Egyházközség története Az 1900. esztendőben Maglódon a református vallásúak lélekszáma csupán 30-35 körüli volt, akik a testvér evangélikus egyház istentiszteleteit buzgón látogatták, nagyobb ünnepek alkalmával pedig a szomszédos falvak (Gyömrő, Pécel, Üllő) református templomát keresték fel. E létszámát tekintve csekély, de érzéseiben erős kis közösség szívében megfogant a vágy, egy helyi kis gyülekezet kereteinek megalkotására. 1911. karácsony másnapján a helybéli evangélikus egyházközség lelkésze Simkó Gyula, a református fiókegyház hivatalos megalakulása céljából az evangélikus templomot átengedte. Az alakuló közgyűlés Tóth József gyömrői lelkész elnöklete alatt, óriási lelkesedés mellett a fiókegyházzá való megalakulást kimondta. Védnökké: gróf Teleki Tibor országgyűlési képviselőt, nagybirtokost, lelkésszé: Tóth Józsefet, főgondnokká: Molnár Sándort választották. 1912-ben lehetőség nyílt arra, hogy a kis közösség jutányos áron, részletre megvásárolhasson egy területet, rajta egy imaházzá, s két-tantermes iskolává átalakítható gazdasági épülettel. Ugyan ebben az évben gróf Dessewffy Emma ezüstkeresztelési kancsót és úrvacsorai készletet ajándékozott a gyülekezetnek, mind a mai napig ezeket használjuk. 1919-ben közadakozásból harmóniumot vásárolt az egyház rendkívül olcsó áron Wodianer Rudolf úrtól, 1924-ben harangra tettek szert. 1922-ben Dr. Halmi János lett Gyömrő új lelkipásztora, s ő járt át a havonkénti egyszeri istentiszteletekre. Molnár Sándor súlyos betegsége következtében Kóczán László nagybirtokost választották új főgondnokul. Érdekességként jegyzem meg, hogy 1928- ban kis leányegyházunk gondnoka Domján Elek, Domján Edit színész édesapja volt. 1947-ben 550 főre erősödött meg a Maglódi Fiókegyház, így Gyömrőről levált, s Missziói Egyházközséggé alakult önálló lelkipásztorral, felkarolva az Ecsertől Szőlősnyaralóig elterülő községek reformátusságát. Ez időtől vezetjük anyakönyveinket is. Maglód első önálló református lelkésze az Erdélyből menekült Bódi György volt. Őt 9 év múltán Farkas Miklós lelkész követte 1956- ban, aki 4 évig volt Maglódon lelkipásztor. 1960-ban Baranyából érkezett Filepp József nagytiszteletű úr, ő 12 évig volt a gyülekezet lelkésze. Ebben az időszakban került Maglódra Hajdú Lajos bácsink, s ő lett gyülekezetünk hűséges, mélyen hívő, sokat dolgozó gondnoka hosszú évtizedeken át. 1972 és 75 között Monorról járt át hozzánk Gulyás László lelkipásztor, s beosztott lelkésze Tenke Sándor. Gyömrőről pedig sokszor, sok ízben Hegyi-Füstös István lelkipásztor úr, - aki felfedezte számunkra az 1928-as Presbiteri jegyzőkönyvet. 1975-ben érkezett Maglódra az ifjú, tettre kész, sármos lelkipásztor, Kálmán Péter, aki 1983-ig, 8 éven át volt a gyülekezet vezetője. Nagytiszteletű úr nevéhez, és sokak (pl. a Kollár család) sok munkájához fűződik templomunk megépítése, amit 1978. november 19-én, ünnepélyes keretek között vett használatba gyülekezetünk. Ezekben az években kezdett felpezsdülni a gyülekezeti élet. 1983-ban érkezett meg Maglódra, s négy évig szolgált itt, a szintén fiatal, de már akkor tudós, tehetséges Balog Zoltán lelkipásztor. 1987 őszén, a tanulmányúton lévő Balog Zoltánt helyettesíteni jött Maglódra a huszonéves Szabó Klára lelkésznő, majd a megüresedett lelkipásztori álláshelyre őt hívta meg a gyülekezet. 1995-ben a romos parókia épületét kívül-belül - többek között külföldi támogatással - teljesen felújítottuk, s a tulajdonunkban még nem lévő épület hányadot, megvásároltuk. - A templom teljes födémcseréjére 1997-ben került sor. Padfűtésünk, beprogramozható harangjaink vannak. De, amiért a leghálásabbak vagyunk, hogy gyülekezetünk folyamatos és egyenletes arányban növekszik. Az évenkénti kb. 40 temetésre 50-55 keresztelő jut. A megkereszteltek 80%-a jár rendszeresen hittanórára. Az utóbbi években 30 fő körüli volt konfirmandusaink száma. Heti 28 órában, kb. 250 gyermeknek tartunk hittanórákat. 1989-ben, tekintettel a Maglódi Missziói Egyházközség megerősödésére, egyházközségünk anyaegyházközséggé lépett elő, s ettől kezdve a nevünk Maglódi Református Egyházközség. Soli Deo Glori! Egyedül Istené legyen a dicsőség! A maglódi evangélikus templom A Maglód nagyközség történetével foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy az 1700-as évek elején a törökök pusztítása után a Felvidékről szlovák anyanyelvű evangélikus családok népesítették be a falut. Az első időkben az ecseri katolikusokkal közösen használtak egy kisebb középkori templomot. A ma is használatban lévő evangélikus templom a középkori templom helyén 1775 és 1778 között épült fel. Ez Maglód legrégebbi műemlék épülete. A templom görögkereszt alaprajzú, torony nélküli épület. Mint ahogyan a Türelmi Rendelet csak ilyen feltételekkel engedte meg az evangélikus hívőknek a templom építését. A templomtól 200 méter távolságra áll a templomhoz tartozó, a XVIII. századból származó Harangláb. A templomot 1778-ban szentelték fel. Késő barokk stílusú épület. A dél felé néző főhomlokzat szélei falsávval keretezettek, középső része előre ugrik. A főhajó keleti és déli bejárata elé félköríves nyílású bejárati előépítmények kerültek. A homlokzatok jellegzetessége az egy szegmentíves, szalagkeretes, magasan elhelyezkedő ablak. A maglódi templom belső kialakítása és szépsége az eredeti különleges berendezési tárgyainak köszönhető. Az oltár létrejötte -felépítése és formai kiképzése alapján- az 1740-es évekre tehető. Az oltárszekrényt, az azon található oszlopokat, rokokó jellegű, kagylókból, leveles indákból és virágdíszekből álló áttört, aranyozott csipkeszerű díszítés veszi körül. Az eredeti festés sötét olajzöld, melyet az arany, ezüst motívumok díszítenek. Az oszlopok mellett az oltár díszei még Pál apostol és Keresztelő Szent János és két angyal fából készült festett szobra. Az oltáron három oltárkép található, melyek közül a középső - a keresztre feszített Krisztust ábrázoló - az eredeti. A Három királyok imádása és a Mennybemenetel című képeket a XX. század közepén adományozták a gyülekezetnek. Az eredetiekről nem tudunk. A szószék kosár és a hangvető az 1770- es években készült fából. Dísze az aranyozott keretben látható három festett kép. A középső a magvető példázatát ábrázolja, mellette Péter illetve (Mózes) /Pál! alakját mintázta meg
h i t é l e t 11 a művész. A hangvetőt sas és nap kép díszíti. A karzatmellvédeket festmények díszítik, melyek a felújítási munkák után kerültek felszínre. Feltehetően a XX. század elején került lefestésre, mivel az I. világháború után vásárolt orgona játszóasztalát úgy helyezték el, hogy az első két festmény egy-egy része hiányzik. Az első kép azt ábrázolja, ahogyan az Ószövetség népe átadja a Szentírást az Újszövetség népének. A másodikon a hárfázó Dávid király látható. A harmadik címe: Ábrahám, aki kész lenne feláldozni fiát. A negyediken Jákob lajtorjája látható. Az ötödiken a tüzes szekéren égbe emelkedő Illés próféta, míg a hatodikon Jézus mennybemenetele látható. A karzatmellvédek képei alatt szlovák nyelvű gótbetűs feliratok találhatóak. A karzat képei stílusukban és ábrázolásmódban a szószékével egyeznek. Ezek is az 1770-es évekből származnak. Templomunk egyik különleges darabja sajnos már nem látható. Az oltárral egyidős 1740-ből származó Keresztelő Angyal szobra, mely a keresztelő tálat tartotta és a szószék alatt állt. A tökéletes testarányú, klasszikus szépségű faszobrot 2001 nyarán ellopták templomunkból. Gyülekezetünk szeretné lehetőségei szerint mielőbb elkészíttetni ennek másolatát. A műemléki felügyelet irányítása és szakértő mérnökök útmutatása alapján templomunk 1998-1999 között teljesen visszanyerhette eredeti szépségét. A belső tárgyak restaurálása részben fejeződött be, a szószék helyreállító restaurálása még nem történt meg. A maglódi evangélikus gyülekezet 1546-ban alakult. A római katolikus hívőktől különvált, egyre gyarapodó lutheránus közösség a templom használatára is igényt tartott, amit Amurát pasa a protestánsoknak ítélt. A török hódoltság végére a település elnéptelenedett. Az utolsó írásos adat ebből a korból arról tudósít, hogy egy Satellis nevű lelkész Maglódról került a (Balassa)gyarmati evangélikus egyházhoz prédikátornak. A többnyire a Felvidékről idetelepült magyar és tót nyelvű lakosok megpróbáltatásai azonban nem szűntek meg, mivel a falut 1704-05-ben, a Rákóczi szabadságharc alatti nehéz idők és terhes viszontagságok megrendítették. 1773-ban a gyülekezet kérvényt nyújtott be Mária Terézia királynőhöz, hogy engedélyezze templomuk bővítését. A kérvény beadását megelőzően, 1771-ben, a váci püspökség az ecseri római katolikusok nevében nyújtott be kérvényt a templomra vonatkozó igényükkel, azt állítva, hogy a templom a katolikusoké volt, azok költségén lett javítva, csakhogy Ráday Pál gróf azt tőlük 1719-ben elvette és az evangélikusoknak adta. A templom tulajdonjogának kérdését egy a Helytartótanács által kiküldött - római katolikus-evangélikus - vegyes bizottság döntötte el a helyszínen. Tanúkat hallgattak meg. De az ekkor élő legöregebb tanúk is mind egyöntetűen azt vallották, hogy soha nem volt a maglódi templom katolikus kézen. A templomépítés perirata megőrizte a tanúk elmondásait. A jegyzőkönyvből néhány tanú vallomása: Gregorius Miklós: Miolta a tanú Péczelen lakik úgy, mint 50 esztendőtől fogvást, azóta tudja, hogy mindig lutheránus templom volt, és a Prédikátorokat is ösmerte. A templomper 1775. március 6-án az evangélikusok javára dőlt el. A templom tulajdonjogát eldöntő vegyesbizottság, Mayerhoffer János pesti kőművesmester szakmai vezetésével 1775. március 28-án tűzte ki az ezer lelkesre bővítendő templom helyét. A főbejárat délen, az oltár helye északon lett kitűzve. A kitűzést a régi templomot is befoglalva délre és keletre bővítve hajtották végre. Az alapkövet 1775. október 16-án tették le Sztankovics Sámuel lelkészsége alatt, akiről a következőt jegyezte le a krónika: valaminthogy Mózes a Kánaán földjét övéinek megszerezte, s ő maga még sem jött bele: úgy itt is Sztankovics pap e templomot fölépítette, de előbb, mintsem fölszentelte és az isteni igét benne hirdette volna, meghalt. A templomot Klanicza Márton lelkészsége alatt szentelték fel 1778. november elején. A templom építői a pesti Jung (Junck) József építőmester, és a szintén pesti Hacker József ácsmester voltak. Az építkezés költsége: 2965 forint 10 garast tett ki. 1782-ben rendezték be a templomot, oltárt, orgonát vásárolva. A kereszt alaprajzú, torony nélküli templom a magyarországi evangélikus templomok között mind nyújtott centrális elrendezésével, mind rendkívül értékes berendezésével különleges helyet foglal el, egyik egyedülálló hazai példája a Nyugat- Európában gyakori protestáns templomtípusnak, amely talán sziléziai mintára terjedt el a Felvidéken (Késmárk, Nagypalugya, Hybe, Kassa, Miskolc) továbbá Pest környékén (Domony, Cinkota, Maglód). Az oltár A templom berendezései közül kiemelkedik az oltár. 1740 körül készült. A fából faragott oltárépítmény korinthoszi fejezetű oszloppárjai mellett balról Pál apostol, jobbról Keresztelő János szobra látható. Az oszlopok fölötti párkányzaton egy-egy angyalszobor van. A középső, fő oltárkép eredeti. A keresztrefeszitett Jézust ábrázoló Kálvária jelenet. Az oltárképek közül kettő a predellán lévő Háromkirályok imádása és az oromzaton lévő Mennybemenetel nem egyidős az oltárral. Az oltár asztala előtt megközelítőleg négyzet alaprajzú, festett farácsozatú oltárrács található. Ez 1833-ban készült. Alatta kripta méghozzá a templom újjáépítésében jeleskedő - Pongrácz Boldizsár és családja temetkezési helye található. Legutoljára 1992- ben történt kísérlet, a kriptába való lejutásra. Ekkor a falban két befalazott járatot találtak, mely a maglódi legendárium szerint két alagutat rejt. Az egyiket a faluban lévő Kóczán kastély irányában; a másikat Ecser felé. A szószék Az oltártól balra elhelyezkedő szószék közepén aranyozott keretben, a magyarországi evangélikus egyházművészetben is egyedülálló ábrázolás látható. Bal oldalt várost ábrázoló háttér előtt magot vető, kalapot, térdnadrágot viselő férfi alakja látható. A kiszórt magokat egy felhőből kinyúló mennyei kéz öntözi. A kép jobb oldalán áldozati oltár előtt térdelő, evangélikus papi öltözéket: Luther kabátot és mózestáblát hordozó lelkész imádkozik. A felhők felett latin nyelvű Sine me nihil felirat olvasható. A szószék kosarán lévő ábrázolás Jézus Magvető példázatából, a magvetőt jeleníti meg, amint szórja az ige-magot. Az égből Isten keze kancsóból öntözi a magvetést. A képen János evangéliuma 15. rész 5. verséből latin nyelvű felirat: Sine me nihil - Nélkülem semmit - hirdeti mit sem ér a lelkész áldozatos szolgálata, magvetése a mag szóból származó nevű Maglódon, ha nincs rajta Isten áldása. A restaurálásra váró szószéken, a magvető ábrázolás mellett, balra Péter, jobbra Pál apostol képe; alatta pedig Szentlélek-galamb ábrázolás látható. A szószék hangvetőjének mennyezetén sas és nap szimbólum látható. A szószékkosár fölötti hátfalon lévő latin felirat tanúsága szerint 1777-ben készítették a szószéket az imádság és igehirdetés céljára. A szószék előtt fából faragott keresztelő angyal szobor állt. Ezt az 1782-ben készült műremeket, melyet az egész Magyarországi Evangélikus Egyház legszebb ilyen jellegű alkotásának tartottak, 2001-ben ismeretlen tettesek ellopták. Pótlásáról, másolat készítésével napjainkban gondoskodik az egyházközség. Papi pad Az oltár mögött az 1800-as évekből származó klasszicizáló, barna mázolású papi szék áll. Innen indul a szószékre vezető lépcső. A papi pad homloklapján hamis aranyozással díszített görögkereszt, benne kehely látható. Orgona Az egy játszóasztallal és pedállal rendelkező 10 változatos hangszert felirata szerint készítette Bajusz Kálmán Újpesten. A harangláb A torony nélküli templomtól mintegy 200 méterre, a patak közelében, az Öregfalu irányában áll az 1720 körül épült harangláb, melyben három harang lakik. Ezek közül a legrégibb az 1723-ban Budán öntött kisharang, melyen az ismert Kálvária jelenet: a Keresztre feszített Krisztus látható anyjával, Szűz Máriával és szeretett tanítványával, János evangélistával.
12 n y í l t l e v é l Nyílt levél iskola ügyben Gál Zsolt Úrnak Ecser Polgármestere Polgármester Úr! Közösen Ecserért Egyesületünket úgy véljük megszólította. Idén októberben a következő mondat jelent meg Öntől: Felkérem a Közösen Ecserért Egyesület képviselőit egy nyilvános beszélgetésre a Művelődési Házban, ahol előre írásban leadott kérdéseikre szeretnék válaszolni. Erre nem vállalkozhatunk! Az ecserieknek és Egyesületünknek ugyanis nem kérdéseink vannak, hanem tények. A biztonság kedvéért itt megismételjük, összefoglaljuk az Önnek vélhetően gondot jelentő cikkek legfőbb megállapításait. Egyesületünk a civil kontrollt az Ecserért Közösen újságunkon keresztül is gyakorolja ( www.ecserert. hu ). lapunk hasábjain megjelentek olyan, a polgárokat érintő cikkek, amelyek tájékoztattak több millió forintos sikkasztásról. Amint az köztudott a Laky Ilonka általános iskolában a szülőktől beszedett térítési (étkeztetési) díjat dézsmálták több éven keresztül. A vizsgálatot a rendőrség folytatja. Az iskola szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) (forrás: http://ecser.hu/pdf/113622385141968981701.pdf 10. oldal ) szerint az igazgató-helyettes felelős a térítési díjak befizetésének ellenőrzéséért és többletfizetések visszatérítéséért. Az SZMSZ-t a Nevelőtestület 2009. augusztus 31.-én elfogadta. Az iskola igazgató-helyettese 2009-2010 között Gál Zsolt, majd ezt követően a sikkasztás felfedezéséig 2012-ig Kiss Katalin volt. A közelmúltban Polgármester úr lakossági fórumot hirdetett meg, az alábbi indoklással: A fórum azért vált szükségessé, mert szeretnék választ adni az Önkormányzati Konyha körül kialakult helyzetre, illetve Ecsert érintő egyéb kérdések tisztázásával szeretném megelőzni, hogy továbbra is hamis vádak és hamis feltételezések lássanak napvilágot Polgármester Úr! Újságunk az Önkormányzati Konyha ezen belül a térítési díjak sikkasztása körül kialakult helyzetről adott tájékoztatást. Az Önkormányzat honlapján elérhető dokumentumok alapján a térítési díjak befizetésének és többletfizetések visszatérítésének ellenőrzéséért felelős igazgató-helyetteseket neveztük meg Kiss Katalint és Gál Zsoltot, valamint Gál Zsolt polgármestert, illetve Szeverné Csekei Csilla iskola igazgatót. Nem Ecsert érintő egyéb kérdésekről, hanem konkrétan az iskolában történekről illetve ezek ellenőrzéséről szóltak a lapunkban megjelent cikkek. Polgármester Úr! Úgy véljük, hogy a lakossági fórum meghirdetése is aggályos. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) szóló 8/2007./III.08./ számú rendelet szerint lakossági fórum összehívására a képviselő - testület hivatott. Arról nem is beszélve, hogy meggyőződésünk szerint az ebédpénzek elsikkasztásának felelősségéről nem lakossági fórumon kell számot adni Ecser. 2013. november 19. Ecserért Közösen Egyesület 51. A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően: a, fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, b, véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, c, nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, d, a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértést gyakorol, e, jóváhagyja a hivatal ügyrendjét, f, irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét. X. fejezet A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK 56. (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre: a, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra b, a közvetlen tájékoztatásra, c, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre (2) Fontosabb lakossági fórumok: a, közmeghallgatás, b, falugyűlés (3) A képviselő-testület évente egyszer, ősszel közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.