Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/5 http://www.eski.hu/hol Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2008. április 2.
Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. április 2. EU egészségügy... 2 Kampány a fejlett, egész EU-ra kiterjedő rákszűrésért... 2 EU: Intelligens megoldások az idősek és fogyatékosok számára... 6 Egészségpolitika... 7 A cseh kormány elhalasztotta az egészségügyi reformról szóló tárgyalást... 7 A lengyel kormány 100 napja... 7 Egészségügyi rendszerek működése... 9 A gazdaság és az egészségügy Csehországban 2006-ban... 9 A lengyel gyógyszer- és egészségügy 2008-ban... 10 Nyereséges német biztosítók... 11 A baby boomer nemzedék megbéníthatja az amerikai egészségügyet... 13 Magyarország 2008 elején: a Business Monitor International értékelése... 14 Népegészségügy... 16 Testsúly és kialvatlanság... 16 Kórházügy... 17 Az NHS kórházaknak engedélyezik a reklámtevékenységet... 17 Egészségügyi informatika... 18 Az EU fellép az ICT titoktartás védelmében... 18 Humánerőforrás... 19 4000 új szülésznő az NHS-ben... 19 Az ápolónőhiány problémái Csehországban... 19 Egészségügyi statisztika... 21 2007-es országos egészségügyi jelentések az USA-ban... 21 Egészségügyi Világszervezet (WHO)... 22 Egészség minden szakpolitikában - Könyvismertetés... 22 Előkészületek a Környezet és az Egészség összefüggésével foglalkozó 5. Miniszteriális Konferenciára... 22 WHO: az apák szerepe a családok egészségének megőrzésében... 24
EU egészségügy Kampány a fejlett, egész EU-ra kiterjedő rákszűrésért Február 13-án 3 daganatos megbetegedésekkel foglalkozó parlamenti érdekcsoport első ízben ült össze a MAC (MEPs Against Cancer Európai Parlamenti Képviselők a Rák Ellen) keretében, hogy bizottsági tisztviselőkkel és szakértőkkel együtt megvizsgálják, hogyan lehetne fejleszteni a rákszűrési programokat az EU- tagállamokban. A tanácskozást a következő Rákszűrésről szóló Bizottsági Jelentés megvitatására időzítették. Az első ülésszak elnöke, Liz Lynne EP-képviselő az Eurobarométer-kutatás adataira hivatkozva feltárta a tagállamok közötti jelentős különbségeket a szűrések terén. Németországban például a megkérdezettek 19%-a vett részt vastagbélrák-szűrésen a megelőző évben. Ez az arány is alacsony, de még mindig jóval magasabb a szűrésen résztvevők aránya, mint Cipruson (1%), vagy Szlovéniában, Romániában és Bulgáriában (2%). Hasonlóan nagy különbségek vannak a manuális mellvizsgálatok és a méhnyakrák- szűrés terén. Az állampolgároknak is sokkal jobban tudatában kellene lenniük a szűrővizsgálatok fontosságának: meg kellene érteniük, hogy a szűrések megmenthetik az életüket. Meg kell szüntetni a szűrések terén a szakadékot a tagállamok között. Az Európai Parlament teljes mértékben támogatta az Európai Tanács 2003. decemberi ajánlását a mellrák-, vastagbélrák- és méhnyakrák- szűrésre vonatkozóan. Most az a feladat, hogy biztosítsák ennek az ajánlásnak teljes körű és következetes implementálását minden tagállamban. Liz Lynne felhívta a figyelmet arra a nemrég kiadott, rákszűrés-fejlesztésre vonatkozó Parlamenti Határozatra, amely felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a prevencióra és kezelésre vonatkozó fokozottabb intézkedésekre. A MAC megalakulását az is ösztönözte, hogy a Szlovén Elnökség a daganatos megbetegedéseket prioritássá emelte. Remélik, hogy a következő elnökségek is folytatják majd ezt a munkát. Liz Lynne kiemelte, hogy a daganatos betegségek megdöbbentő mértékben növekednek: becslések szerint 2006- ban több mint 2,2 millió új esetet diagnosztizáltak. A rák az elkövetkezendő években is Európa egyik legfőbb népegészségügyi kihívása marad. Markos Kyprianou egészségügyi biztos két kulcsfontosságú tényezőt emelt ki: a megelőzést és a korai felismerést, mely utóbbi szorosan összefügg a szűréssel. A prevencióban fontos szerepe lehet az olyan politikáknak, amelyek az élelmiszerekben található karcinogének minimalizálására, valamint az alkohol és dohányzás negatív hatásairól történő tájékoztatásra irányulnak. Emellett új védőoltások váltak elérhetővé, így például a méhnyakrák elleni vakcina. A Hepatitis B elleni védőoltás szintén elősegítheti a májrák kialakulásának megakadályozását. A korai felismerést illetően egyes államok szűrőprogramjai sokkal fejlettebbek a többinél. A mellrákra vonatkozóan már a 4. minőségbiztosítási irányelveket adják ki, a méhnyakrákra vonatkozóan a másodikat, a vastagbélrákra vonatkozóan pedig 2009 elején fognak kiadni irányelveket. A Szűrési Jelentést nyár elején fogják kiadni, és megküldik az Európai Parlamentnek. Emellett vannak egyéb bizottsági kezdeményezések is, így pl. az Európai Rákellenes Kódex felülvizsgálata, a Dohányreklámokra vonatkozó Irányelvről és a Tanács dohányzás megelőzésére vonatkozó ajánlásairól szóló jelentések. Ugyanakkor a Bizottság csak javaslatokat, ajánlásokat tehet, ill. irányelveket alkothat: nem kényszerítheti a tagállamokat arra, hogy végrehajtsák azokat. A MAC megalakulása és tevékenysége ösztönözheti a tagállamokat az irányelvek implementálására. 2
Karin Joens, EP- képviselő és az Európai Parlament Mellrák Csoportjának elnöke amellett érvelt, hogy a mellrákszűrés csak akkor lehet hatékony, ha a programokat pontosan hajtják végre, bizonyíték alapú adatokra és tudományos specifikációkra támaszkodva. Az EU irányelveinek megfelelő mammográfiai szűrés a mellrák halálozási rátáját akár 35%-kal is csökkentheti, és biztosítja az egyenlő hozzáférést mindenki számára. A nőket szervezett módon kellene behívni a szűrésre, hogy minden egyes nőt el tudjanak érni a célzott korcsoportban, tekintet nélkül társadalmi-gazdasági, képzettségi szintjükre, ill. lakóhelyükre. Habár az első irányelveket már 1992-ben kiadták, sok tagállam még nem rendelkezik megfelelő szűrőprogrammal, még az EU-15-ök közül sem. A jelenlegi mellrák halálozási ráták több mint 50%-kal változnak. Európai szakértők szerint amennyiben a szűrést és a kezelést megfelelően hajtják végre, a mellrák esetek 90%-a gyógyítható lenne. A szűrésnek lakosság-alapúnak kell lennie, röntgent pedig csak a kijelölt szűrési központokban lehetne végezni. A kezelést multidiszciplináris teameknek kellene végezni, olyan minősített egységekben, amelyek elérték az évi 150-es műtéti szintet. Az Európai Rák Hálózat és az Európai Akkreditációs Együttműködés a Bizottsággal szövetségben egy uniós akkreditációs rendszer kidolgozásán fáradozik, amely támogatná a nemzeti egészségügyi rendszereket minőségileg ellenőrzött kompetenciaközpontok létrehozásában, és standardizálná a szűrési központok minősítését. Jolanta Dičkutė EP-képviselő az EP 2006-ben alakult méhnyakrák csoportjának képviseletében elmondta, hogy évente méhnyakrák szűrési heteket rendeznek, hogy felhívják a nők figyelmét arra, hogy tegyenek lépéseket a méhnyakrák kockázatának csökkentésére. A méhnyakrák mortalitási arány különösen magas Litvániában, ahol minden második nő, aki ebben a betegségben szenved, meg is hal benne. Máltán a legalacsonyabb a méhnyakrák mortalitási aránya. A méhnyakrák egyedülálló a tekintetben, hogy nagyon korán támad. A nők 25-35 éves koruk között fertőződnek meg vele, amikor kisgyermekeket nevelnek. A szervezett szűrésekkel az esetek akár 80%-át meg lehetne akadályozni. A probléma az implementációs források hiánya, elsősorban az új tagállamok esetében, amelyeket arra bátorítják, hogy a Strukturális Alapokat nagyobb mértékben használják föl ilyen célokra. A méhnyakrákszűrés életeket menthet, hosszabb távon pedig az egészségügyi rendszer költségeit is csökkenti. Elengedhetetlen a nemzeti kormányok elkötelezettsége a nők, különösen a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatása iránt. Lynn Faulds Wood, az Európai Rákbeteg Koalíció elnöke szót emelt a vastagbélrákra vonatkozó európai irányelvek kidolgozása mellett, és felhívta a figyelmet a szűrések fontosságára. A rák ezen típusának évekig tart a kifejlődési szakasza, és a korai stádiumban a betegek még nem tudnak a betegségükről, nem érzékelik a problémát. Korai felismeréssel meg lehet előzni az előrehaladott stádiumot. Christa Maar, a Felix Burda Alapítvány elnöke bemutatta a vastagbélrákról szóló Brüsszeli Deklarációt, amelyet 2007 májusában írtak alá egy európai konferencián. Elmondta, hogy a vastagbélrák a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak. Ugyanakkor mindeddig csak 14 EU- tagállam implementálta a nemzeti szűrőprogramot. A Brüsszeli Nyilatkozat felhívja a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy akciótervet a szűrőprogram minden tagállamban történő implementálására, valamint uniós irányelvek kidolgozására, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a magas rizikójú csoportoknak. Németországban sikerült haladást elérni: 2002 októbere óta, az állami betegbiztosítók ingyenes preventív kolonoszkópiát ajánlanak minden 55 éven felüli állampolgárnak. Ennek ellenére a részvételi arány még mindig alacsony. Németországban nincs szervezett szűrőprogram, továbbá hiányzik a magas rizikójú csoportok célzott felderítése és szűrése is. A jövőbeni célok között szerepel, hogy innovatív módot találjanak a betegek szűrőprogramon való részvételének ösztönzésére, így például a cégeket arra akarják motiválni, hogy a szűrést integrálják az alkalmazottaik számára biztosított egészségügyi programba. 3
Alojz Peterle EP- képviselő egy a Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselőiből álló EU Rák Munkacsoport létrejöttét szorgalmazta, amelynek nem igényelne ugyan hatalmas erőforrásokat, de óriási segítséget nyújthatna a legjobb gyakorlat cseréjében a prevenció, szűrés és kezelés terén. Felhívta a figyelmet arra, hogy még azokban az országokban is, ahol van megfelelő egészségpolitika, az eredmények továbbra is elmaradnak a várakozásoktól. Dr. Karl Freese, a DG Sanco (Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága) tagja kifejtette az EU Rákszűrés kezdeményezésének hátterét, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2006-os adatait felsorakoztatva. Az említett évben 331.000 új mellrák megbetegedést diagnosztizáltak, és 90 ezren haltak meg ebben a betegségben. A méhnyakrák esetében 36.000 volt az új esetek száma, 15.000 pedig a halálozások száma. A vastagbélrák esetében 140.000 volt az új esetek száma és 68.000 a halálozások száma a nők körében, a férfiak körében pedig 170.000 új esetet diagnosztizáltak, és 78 ezren haltak meg ebben a betegségben. A tagállamok között nagyok voltak az eltérések, különösen a méhnyakrák esetében. A bizonyíték alapú szűrésnek, valamint az ezt követő megfelelő kezelésnek megvan a potenciálja ahhoz, hogy csökkentse a méhnyakrák, ill. vastagbélrák kialakulásának esélyét. De csak akkor lehet eredményt elérni, ha a minőség a szűrőprogram minden egyes szintjén optimális. 2003 decemberében az Egészségügyi Tanács Rákszűrési Ajánlást fogadott el. Világosan meghatározta a legjobb gyakorlat alapelveit, és felhívta a tagállamokat arra, hogy nemzeti programokat kezdeményezzenek, és megfelelő minőségi standardokat dolgozzanak ki, hogy minden lakost elérjenek. A szűrések eredményessége érdekében kulcsfontosságú, hogy elérjék azokat az embereket, akiknek a leginkább szükségük van arra, ezért elengedhetetlen a lakosság-szempontú megközelítés. Dr. Lawrence von Karsa, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség Szűrésminőségi Kontrollcsoportjának vezetője közzétett néhány eredményt a Bizottság szűrési jelentéséből. 2007- ben 24 országban több mint 50 millióan vettek részt szűrővizsgálaton. A jelentés rávilágított az egyes tagállamok között a szűrőprogramok terén megmutatkozó különbségekre. Így például az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Finnország rendelkezik nemzeti vastagbélrák- szűrőprogrammal, Belgium, Írország, Görögország és Dánia azonban nem. Az Egyesült Királyságnak, Svédországnak, Finnországnak és Hollandiának van méhnyakrák- szűrőprogramja, Görögországnak és Bulgáriának nincs. A mellrákra vonatkozóan szintén Görögországban és Bulgáriában hiányzik a tervezett szűrőprogram. Dr. von Karsa szerint előtérbe kell helyezni a méhnyakrák-szűrést, valamint a lakosság alapú megközelítést. Professor Håkan Mellstedt, az Európai Orvosi Onkológiai Társaság elnöke elmondta, hogy azt szeretnék, ha az onkológusokat jobban bevonnák a szűrési tevékenységbe, amely szoros kapcsolatot jelentene a szűrés és a magas színvonalú és hatékony kezelés között. Amennyiben a tagállamok nem kezelik prioritásként a szűrést, elmulasztanak egy fontos lehetőséget, hogy csökkentsék a daganatos megbetegedések terhét. Dr. Panos Kanavos, a London School of Economics munkatársa felhívta a figyelmet a szűrések gazdasági jelentőségére. Elmondta, hogy a vastagbélrák esetében a szűrésen való részvételi arány sokkal alacsony, mint a többi daganattípus esetében. A behívottaknak csak az 50-60%-a jelenik meg a szűrésen. A részvétel általában a behívás erősségétől függ, amit számos tényező befolyásol, például, hogy az egészségügyi rendszer adó- vagy biztosítás alapú, a behívás anonim-e, illetve az, hogy van-e emlékeztető/figyelmeztető levél. Úgy véli, hogy összevetve a költségeket és hasznokat, nyilvánvaló, hogy a mellrák-, méhnyakrák- és vastagbélrák-szűrések mind az állampolgárok, mind az egészségügyi rendszer számára költséghatékonyak. Hangsúlyozta, hogy meg kell vizsgálni az egyes szűrési technikák költséghatékonyságát. A döntést körültekintően kell meghozni, minden országnak meg kell vizsgálnia saját helyzetét az implementáció előtt. 4
Dr. Marija Seljak, a szlovén egészségügyi minisztérium népegészségügyi főigazgatója bemutatta a szlovén EU-elnökség rákprogramját. Céljuk, hogy megvizsgálják, hogyan lehet csökkenteni a szakadékot a tagállamok között a rákszűrés, diagnózis, kezelés, gyógyítás és túlélési arány terén. Két fő üzenetet közvetített: először is, hogy nemzeti rákterveket kell készíteni, amely az összes elengedhetetlen elemet tartalmazza: a prevenciót, a korai felismerést, a kezelést, a rehabilitációt, a palliatív ellátást és a kutatást. Másodszor, az adatokat fel kell használni a bizonyíték alapú döntéshozatalra, ehhez pedig lakossági rákregiszterre van szükség. Dr. Seljak a prevenciót hangsúlyozta, mint bármilyen rákkontroll terv kulcsfontosságú elemét. Intézkedéseket kell tenni a karcinogéneknek, valamint a foglalkozási és környezeti ártalmaknak való kitettségnek a csökkentésére. Emellett meg kell fontolni az új, preventív alternatívák kidolgozását a fertőző kórokozók ellen. Kifejtette, hogy az Európai Rákellenes Kódex minden bizonnyal értékes eszköz a rák megelőzésére, de össze kell hangolni az új, bizonyíték alapú tudással, valamint szélesebb körben kell átültetni a gyakorlatba. Habár a rákmegelőzés a tagországok felelőssége, számos feladatot uniós szinten jobban lehetne kezelni, így pl. a bizonyítékgyűjtést, hálózatok támogatását, irányelvek, ill. az implementáció eszközeinek megalkotását, partnerségek létrehozását, valamint az olyan területeken való törvényhozást, ahol erre lehetőség van. A szűrésre vonatkozóan uniós irányelveket és akkreditációs sémát kell kialakítani. Az új tagállamokban szakmai, szervezeti és tudományos támogatásra van szükség a lakosság alapú szűrőprogramok kialakításához és fejlesztéséhez. A szervezett szűrőprogramok támogatására a Strukturális Alapokból származó pénzeszközöket használhatják fel. Az EU Egészségügyi Stratégiáját alkalmazhatják a ráktervek kialakításához. A Rák Munkacsoport segíthetné az akciók koordinálását. Dr. Seljak kiemelte a kutatás jelentőségét. Európában a rákkutatás heterogén és fragmentált. Szorosabb határon átnyúló együttműködésre van szükség a tagországok kutatóközpontjai között, és páneurópai kutatási projekteket kell kidolgozni. Növelni kell a beruházás mértékét, a klinikai kísérletek eredményeit pedig átláthatóbbá és a közvélemény számára elérhetővé kell tenni. Szükség van az európai intézmények, a civil társadalom, valamint nemzetközi szervezetek összefogására. A konferencián egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a rákszűrés csökkentheti a daganatos megbetegedések terhét, megelőzheti a betegségek kialakulását, elvezet a jobb kezeléshez, és amennyiben a szűrés betegség-alapú és szigorú minőségi irányelveket követ, csökkentheti az egyenlőtlenségeket. Néhány ország most implementálja a lakosság-alapú szűrőprogramot, amely mintául szolgálhat a többiek számára is. A MAC reméli, hogy a soron következő francia elnökség, amely már tapasztalattal rendelkezik a nemzeti rákterv terén, átveszi a stafétabotot a rák elleni küzdelem iránt rendkívül elkötelezett Szlovéniától. Az üzenet világos: a rákszűrés életeket menthet. Integrált nemzeti ráktervekre van szükség ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a daganatos betegségek komplexitásával. A MAC felügyeli majd, hogy ezek a momentumok rendben megvalósuljanak. Forrás: MEPs AGAINST CANCER REPORT 2008. március. Europe in Wide Screen. Campaign for improved EU-wide cancer screening. (AZS) 2008-03-27 13:44:09 5
EU: Intelligens megoldások az idősek és fogyatékosok számára Az EU új kutatási programjának célja, hogy elősegítse, hogy az idős, ill. fogyatékkal élő emberek a lehető legtovább önállóak és egészségesek maradhassanak. Az Európai Parlament szabad utat adott az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatnak. A program célja olyan információs és kommunikációs technológiák kifejlesztése, amelyek elősegíthetik a korlátozott látási és hallási képességekből adódó memóriazavarok, illetve korlátozott mobilitás ellensúlyozását. A kutatási programban számos EU- tagállam mellett Izrael, Norvégia és Svájc is részt vesz. A határon átívelő kutatási projektekre 250 millió euró összegű pénzeszköz áll rendelkezésre az európai kutatási költségvetésből. A beruházás időtartama a 2008-2013 közötti időszak.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=31682 2008-03-14 11:32:45 6
Egészségpolitika A cseh kormány elhalasztotta az egészségügyi reformról szóló tárgyalást A cseh kormány március 17-én hosszas vita után elnapolta az egészségügyi reform jóváhagyását, és a további tárgyalást április 2-ára tűzte ki. Azon kívül, hogy az ellenzék erősen bírálja, a kereszténydemokrata néppárt is elutasítja az egyetemi kórházak és az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakításának tervét, amelyekben lehetővé válna a magántőke bevonulása is. A kormány alaposabb előkészítést vár, és arra kötelezte az egészségügyi minisztert, hogy a tárca részletesen dolgozza ki a reformtörvények téziseit, és az oktatási minisztériummal egyeztesse az egyetemi kórházak átalakításának kérdését. Az ellenzéki szociáldemokraták szerint az egészségügynek továbbra is meg kell tartania közszolgálati jellegét, az önrész bevezetésével és a magántőke megfelelő korlátozása mellett oldanák meg az anyagi források növelését. Julínek egészségügyi miniszter reformterveit élesen bírálta David Rath ex-miniszter, ezeket szerinte a kormánynak el kellene utasítania, mivel komoly veszélyt jelentenek az egész egészségügyi rendszerre. Az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakításával és privatizálásával a kötelező járulékok magánkézbe kerülnének, és nincs biztosíték az egészségügy céljaira történő felhasználásukra. Ezt Julínek miniszter cáfolta, mivel a részvénytársaságok a törvény szerint kötelesek lesznek a pénzt visszaforgatni az egészségügybe, és az egészségbiztosítók számára pontosan meghatározzák a működési költségek keretét (tervek szerint 4 4, 5 %). A reformtervek pontosítása és egyeztetése heves viták közepette folytatódik Csehországban. (VM) Forrás: http://www.zdravotnickenoviny.cz - 2008. 03. 18. 2008-03-20 13:10:08 A lengyel kormány 100 napja A lengyel kormányfő összegezte a kabinet működése 100 napjának, illetve a 2007. november 16 2008. február 24 közötti időszak eredményeit. Szerinte a legnagyobb kihívás, amely a kabinet előtt áll az, hogy szigorú költségvetési fegyelem mellett magasabb bevételeket nyerjenek az emberek számára. A béremeléseket azonban nem a sztrájkok és a tüntetések segítségével, hanem ésszerű intézkedésekkel kell elérni. Lengyelország a leginkább túlszabályozott ország az EU országai között, 150 jogszabály szorul módosításra. A kormányfő nem támogatja az egészségbiztosítási járulék emelését. Át kell gondolni az állami költségvetés elosztását, például kevesebbet juttatni a politikai pártoknak, és megtakarítást lehet elérni a parlamenti választások egyszerűsítésével. Az új egészségügyi vezetésnek az olyan - 2007. november 16-án fennálló - problémák kiküszöbölésére kellett összpontosítania, mint az egészségügyi szolgáltatások hiányos hozzáférhetősége, az egészségügyi ellátás látszólagos ingyenessége, nem megfelelő kórházi struktúra, az egészségügyi intézmények hiányos ellenőrzése és nem hatékony gazdálkodása (10 milliárd zloty adósság felhalmozása), az Országos Egészségbiztosító Pénztár monopolhelyzete, működésének hiányosságai, az egészségügyi dolgozók bérügyi helyzetének megoldatlansága, stratégiájának hiánya. 7
Az égető problémák kiküszöbölésére az Egészségügyi Minisztérium néhány gyors döntést, illetve mentőintézkedést hajtott végre. Rendeletet adtak ki a kórházak és a rendelők higiéniai körülményeinek javítása, az egészségbiztosítás által támogatott gyógyszerek keretének meghatározása tárgyában, intézkedtek az orvosi ügyelet, illetve szerződések összehangolása ügyében. A kórházak költségvetését 2008-ban 1,33 milliárd zlotyval egészítették ki, az egészségügyi intézmények rekonstrukciójának befejezésére 250 millió zlotyt irányoztak elő, az állami vérellátó-szolgálat költségvetését 31,3 millió zlotyval egészítették ki. A 100 nap alatt az egészségügyi tárca sem szűkölködött a jogszabályokkal összefüggő feladatokban, amelyek az egészségügyi ellátás rendszerbeli változtatására irányulnak. Hét törvényt terjesztett elő társadalmi tárgyalásra, 15 miniszteri rendeletet adott ki, ezen kívül folyamatban van 21 törvénymódosítás kidolgozása. Ezek elsősorban a betegjogi kérdésekre, a közegészségügyi problémákra, a foglalkoztatás-egészségügyre, a mentőszolgálatra, a vérellátó-szolgálatra, az egészségügyi intézmények átstrukturálására, illetve részvénytársaságokká alakítására, az egészségügy finanszírozására, az egészségbiztosításból fedezett szolgáltatáskatalógus meghatározására, a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetésére, az egészségbiztosítás minisztériumi felügyeletének erősítésére, a gyógyszerár-szabályozásra vonatkoznak. Az Egészségügyi Minisztérium vezetősége a törvényekről január óta az ún. fehér csúcs találkozókon folytat egyeztetéseket a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, és tervek szerint március 26-án kerülnek tárgyalásra a parlament elé. Az orvosok kétségüket fejezték ki a tárgyalások hatékonyságát illetően. Ewa Kopacz egészségügyi miniszter nyilatkozata szerint megtesznek mindent azért, hogy minél több megtakarítást érjenek el a finanszírozási források bővítésére. A kiegészítő önkéntes egészségbiztosításra vonatkozó javaslat bevezetésével évente 3 milliárd zloty forrásnöveléssel számolnak az egészségügyi rendszer számára. Az egészségügyi intézmények működése hatékonyságának javításával (kórházak átalakítása, szakmai felügyelet és irányítás erősítése) a költségek 4%-os megtakarítását (évente 1 milliárd zloty) terveznek. Elkerülhetetlennek tartják az egészségügyi szolgáltatások regiszterének bevezetését, amely már 14 éve napirenden van Lengyelországban. Ez a regiszter a kiadások ellenőrzését szolgálná, amellyel kiszűrhető a felesleges pazarlás. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár költségvetésében évente mintegy 5 milliárd zloty megtakarítást lehetne elérni. (VM) Forrás: http://www.mz.gov.pl - 2008. 02. 24. http://www.platforma.org - 2008. 02. 24. http://news.money.plartykil/kopacz - 2008. 03. 17. http://www.money.pl/gospodarka/wiadomosci/ - 2008. 03. 11. 2008-03-18 14:32:34 8
Egészségügyi rendszerek működése A gazdaság és az egészségügy Csehországban 2006-ban Csehországban 2006-ban folytatódott a gazdasági növekedés, a GDP folyó áron 8%-kal, 2000-es árakon 6,4%-kal emelkedett. Az éves infláció 2,5% volt. A bruttó átlagbérek 6,5%-kal növekedtek, a havi átlagbér 2006 végén 20 211 cseh korona volt. Az egészségügyben és szociális ellátásban foglalkoztatottak havi átlagbére 8,6%-kal nőtt, 19 021 cseh korona volt. A lakosság száma 10 266 646 fő. A munkanélküliségi ráta 7,1%. Az összes egészségügyi kiadás mértéke 226 881 millió CZK, az előző évihez képest 5,2%-kal nőtt, a GDP 7%-át tette ki. Meghatározó része a társadalombiztosításból származott (79,3%), az állami és önkormányzati kiadások aránya 8,5%, a magánkiadásoké 12,2%. A korábbi évekhez hasonlóan a kötelező egészségbiztosításban résztvevő biztosítók pénzügyi problémáira az állam által nyújtott segítség jelentett megoldást. Előzetes adatok szerint a Cseh Konszolidációs Ügynökségen keresztül a biztosítók 3,8 milliárd cseh korona összeghez jutottak, miközben az állam is kb. 9 milliárd cseh koronával emelte az inaktívak után fizetett hozzájárulásokat. A társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatók fele nyilvántartott lejárt kötelezettsége 2006. végén 2,4 md cseh korona volt (mindez az Általános Egészségbiztosítónál halmozódott fel), jóval kevesebb, mint egy évvel azelőtt (2005-ben 10,6 md cseh korona volt). A biztosítók követelései kamatokkal együtt ugyanebben az időpontban a biztosítási díjak vonatkozásában 30 md cseh korona összeget tettek ki. 2006-ban a 9 társadalombiztosító összesen 10 297 ezer ügyféllel rendelkezett, 64%-uk az Általános Egészségbiztosítónál volt biztosítva. 2006-ban a biztosítók bevételi összességében 182 833 millió cseh koronát tettek ki. Ebből a biztosítási díj 180 370 millió cseh korona, amiből az állami költségvetésből fizetett rész a jövedelemmel nem rendelkezők után 42 309 millió cseh korona. A biztosítási díjon felül a biztosítóknak pl. a kiegészítő biztosításból is származott bevételük. A kiadások mértéke 180 011 millió cseh korona volt, ebből 174 485 koronát az egészségügyi kiadásokra fordítottak. A működési költségekre fordított arány az összes kiadáson belül 2,9% volt. (A szaldó 2 822 millió cseh korona.) A biztosítók által kifizetett összes egészségügyi kiadáson belül ambuláns ellátásra 23,6%-ot fordítottak (háziorvosi ellátásra 4,9%-ot, fogászatra 5%-ot, ambuláns szakellátásra 7,8%-ot). Fekvőbeteg ellátásra 49,9%-ot, az összes kiadás felét költötték (a kórházakra fordított kiadások az összes kiadás 44,4%-át tették ki.) Gyógyszerkiadásokra, gyógyszerár támogatásra kiadásaik 20,3%-át fordították, gyógyászati segédeszközök támogatására 2,7%-ot. A biztosítók egy főre jutó kiadásai átlagosan 14 910 (férfiakra jutóan) és 17 076 (nőkre) cseh korona között mozogtak (2005). Legalacsonyabbak voltak a 20-24 éves férfiak körében (5820) és az 5-9 éves női korcsoportban (7123). Legmagasabbak a 80-84 éves férfiaknál (46 067) és a 85 év feletti nőknél (42 736 cseh korona). 2006-ban a megszorító intézkedések eredményeképpen az összes gyógyszerkiadás jóval alatta maradt az előző évinek (64 570 millió cseh koronáról 58 970 millió cseh koronára csökkent.), csökkent az eladott mennyiség is. A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátásról 2497 patika, és 213 9
gyógyászati segédeszköz üzlet gondoskodott. A felírt receptek egy lakosra jutó száma 8,71 volt. Egy lakos átlagosan 1235 cseh koronát költött gyógyszerre, és gyógyászati segédeszközre (vényköteles és nem vényköteles forgalom összesen). Az egészségügyben foglalkoztatottak (költségvetési intézmények) átlagbére 2006-ban 22 022 cseh korona volt havonta. Az orvosok, fogorvosok havi átlagbére 42 390 cseh korona, a nővéreké, szülésznőké 17 023 cseh korona. (BI) Forrás: Health service as a part of national economy 2006 Time series of selected financial indicators http://www.uzis.cz/news.php?mnu_id=1000 2008-03-26 12:08:34 A lengyel gyógyszer- és egészségügy 2008-ban Piaci megfigyelők szerint 2007 és 2009 között le fog lassulni a lengyel gyógyszerpiac növekedése. A Business Monitor International egyetért ezzel a nézettel, és rövidtávon a növekedés marginális csökkenésével számol, 2007-ben 4,9%-ra, 2008-ban pedig 4,7%-ra becsült piaci terjeszkedéssel. 2012- re a növekedési ráta várhatóan 3,9%-ra fog visszaesni a BMI előrejelzése szerint, ami erőteljesen ellentétben áll a 2005-ös 9,1%-os növekedési szinttel. Az előrejelzési perióduson túl a BMI 4,5%-os összesített éves növekedéssel számol, amelyben a vénynélküli gyógyszerek szegmense biztosítja legnagyobb mértékben a növekedés dinamikáját. Annak, hogy a Polgári Platform- vezette kormány hogyan kezeli a 2007 szeptemberi parlament-feloszlatást követő, októberi váratlan parlamenti választások utáni fiskális helyzetet, kulcsfontosságú hatása lesz a gyógyszerszektorra nézve. A közkiadások lefaragása, valamint a privatizációs folyamat újjáélesztése a lehetséges kimenetek, és a Polgári Platformnak fontolóra kell vennie a béren kívüli munkaerőköltségek csökkentését elméletben lehetővé téve magasabb fizetési csomagokat, annak érdekében, hogy korlátozza a munkaerő más EU- tagállamokba történő migrációját. Ennek visszhangja lehet a kórházszektorban, ahol a dolgozók egyre intenzívebben tiltakoznak. 2007. 4. negyedév óta több mint 2000 orvos mondott le az állami egészségügyi rendszerről az alacsony béreket kifogásolva. 2006-ban a gyakorló orvosok 30%-os fizetésemelést kaptak, de még mindig kevesebbet keresnek a 2800 zloty (1064 USD) körüli havi átlagbérnél. Következésképpen, számos orvos és nővér vándorolt ki Nyugat-Európába, ahol magasabbak a keresetek. A szabályozó környezet uniós normákkal történő összehangolása, a rendelkezésre álló jövedelem növelése, az erős zloty és az egészségügyi tudatosság fejlesztése együttesen hozzájárulhat az elkövetkezendő években az egészségügyi kiadások növekedéséhez Lengyelországban. A népesség elöregedése kulcsfontosságú tényezője a költségek növekedésének, és ez a trend Kelet- Közép-Európa nagy részére jellemző. A BMI attól tart, hogy a Kelet-Közép-Európa országai a nyugateurópai államoktól eltérően az átmenetet a jelenlegi politikai és gazdasági napirendnek megfelelően hajtották végre, és nincsenek megfelelően felkészülve a jövőbeni demográfiai változásokra. Lengyelországban a lakosság több mint egyötöde eléri az időskort két évtizeden belül. Az is fokozza a problémát, hogy a népességszám néhány esetben drámaian csökken. A BMI álláspontja az, hogy az egészségügyi kiadások hiányának ellensúlyozása érdekében emelni kell a nyugdíjkorhatárt, ösztönözni kell a megtakarításokat, és meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. A 10
gond az, hogy ezen intézkedések végrehajtása rövid távú problémákat okoz, és erős, intervencionista kormányt igényel. A BMI úgy véli, hogy a jobbközép Polgári Platform győzelme a parlamenti választásokon elősegíti majd ezt a folyamatot, mivel ismételten elkötelezték magukat az infláció megfékezése mellett a társadalombiztosítási kiadások terén. A visszatérítések költségvetési megszorításai felgyorsítják a magán ellátás és a megnövekedett out-ofpocket kiadások felé való elmozdulást. A magán egészségügyi ellátást rövid távon nem korlátozza a kereslet, sokkal inkább a tartósan alacsony jövedelemszint. A BMI várakozásai szerint az állami kiadások a 2000. évi 72%-os szintről 2012-re 66,7%-ra fognak csökkenni. A 2008. első negyedévében Ewa Kopacz egészségügyi miniszter mélyreható reformokat jelentett be a lengyel egészségügyi rendszerre vonatkozóan. Az egyik első projekt az egészségügyi központok újjászervezése, nagyobb kereskedelmi hangsúlyt adva nekik, habár a helyi önkormányzatok a fő érdekeltek. Kopacz emellett követeli a gyógyszerek szűkmarkúbb visszatérítését, valamint átláthatóbb rendszert annak eldöntésére, hogy mely gyógyszerekre terjedjen ki az állami fedezet. Ez magában foglalhatja a Nemzeti Egészségügyi Alap monopóliumának felszámolását. Az egészségügyi szektor decentralizációja mellett a kormányzó Polgári Platform ígéretet tett egy betegjogi törvényjavaslatra is.(azs) Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008. április. 2008-03-20 14:31:13 Nyereséges német biztosítók A német kötelező betegbiztosítás a 2007-es évben összesen 155,397 milliárd (149,685 milliárd járulékokból, 5,713 milliárd egyéb bevételek) bevételre tett szert és az évet közel 1,8 milliárd euró többlettel zárta. A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium közlése szerint ezzel a bevétel-kiadás egyenlege a 2006. évinél is kedvezőbben alakult, akkor ugyanis a betegpénztárak 1,6 milliárd euró többlettel zárták az évet. A 2004-es reformok óta a kötelező betegpénztárak egymás után negyedszer értek el nyereséget, amivel a 2003 óta felhalmozott csaknem 6 milliárd euró adósság megszűnt. A tavalyi év pozitív eredménye után a német kötelező betegbiztosítás közel 3,2 milliárd euró pénzügyi tartalékkal rendelkezik. 2006 végén a 242 pénztár közül 187 már újra rendelkezett pénzügyi tartalékkal és 2007 végére tovább javult a helyzet. Ezzel 2009-től jó esély van arra, hogy az új Egészségügyi Alap működésének kezdetéig a teljes adósságállomány megszüntethető. A német kórházak pénzügyi helyzete ezzel szemben teljesen másképp alakul. A pénztárak kórházakra fordított kiadásai jelentősen elmaradnak a 3,7%-os átlagos költségnövekedéstől és ezzel a kórházak viselik a kötelező betegbiztosítás pénzügyi konszolidálásának fő terhét. A Német Kórházszövetség elnöke szerint a kórházak bevételeiből a 2007-es költségnövekedéseket abszolút nem lehetett már fedezni. Egyedül az általános forgalmi adó megemelése csaknem a teljes bevétel növekedést felemésztette és ezért teljesen fedezetlen maradt a személyi költség, valamint a jóval az általános inflációs ráta feletti tárgyeszköz költségnövekedés.(vn) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=31568 11
http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=31585 AOK: http://www.aok.de/bundesweit/ Mellékletek 1) A kötelező betegbiztosítás bevételei és kiadásai 2007 12
2) Reformok és azok hatásai 1999-2006 2008-03-17 12:16:59 A baby boomer nemzedék megbéníthatja az amerikai egészségügyet A Tefen USA nevű tanácsadó cég tanulmánya szerint a második világháború utáni években született 70 millió lakos (baby boomers) öregedése lesújtó hatással lehet az amerikai egészségügyi rendszerre és felemésztheti az ország gyengélkedő gazdaságát. A Medicare and Medicaid Services nemrégen készült jelentése szerint is ha nem tesznek határozott lépéseket ez ügyben, az Egyesült Államok egészségügyi kiadásai megduplázódnak 2017-re, ami a nemzeti össztermék 20%-át tenné ki. A Tefen USA ezt az értéket jóval magasabbra becsüli, azon adatokra alapozva, hogy a 65 éven felüli emberek csaknem háromszor annyi kórházi ápolásban részesülnek, mint az általános lakosság. Az 50-64 éves emberek 62%-a szenved legalább egy krónikus betegségben a következő hat közül: arthritis, magas koleszterin szint, rák, diabetes, szívbetegség, hipertónia. A kórházi kapacitás rohamos csökkenése tovább bonyolítja a problémát. 1990 és 2000 között a kommunális kórházak száma 5384-ról 4915-re csökkent. Ugyanezen időszakban az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 4,2-ről 3-ra csökkent. Ez a kapacitás csökkenés ugyanakkor a kórházi személyzet növekedésével járt együtt. Egyesült Államok egészségügyi ágazatában hatalmas kuszaság áll fenn. A kapacitás csökkenőben van, a költségek magasra szöknek, a betegek száma robbanás előtt áll. 13
Szükségszerű, hogy harmonizálják ezeket az össze nem férő tényezőket és megtörténjen az új gazdasági, orvosi és politikai feltételekhez való alkalmazkodás. A baby boomer nemzedék által előidézett egészségügyi költségek növekedésével a következő súlyos következmények várhatók: A biztosítás nélküli lakosok problémája fokozódni fog, amint a munkaadók csökkentik a nyugdíjas egészségügyi fedezet terhét, lefaragják az egészségbiztosítási díjakhoz való hozzájárulásukat, és némely esetben teljesen eltörlik az egészségügyi juttatásokat. Az egészségügyi ellátás minősége csorbát szenved a kezelések változatosságával, a halálozási rátákban és a műtéti komplikációkban meglevő nagy különbségekkel. A Medicare és Medicaid szövetségi kiadásai hatalmasak lesznek, ami adónöveléshez vagy a kormányzati programok megkurtításához vezet. Az államok költségvetése megsínyli a szárnyaló Medicaid költségeket, kompromittálván az oktatás vagy más helyi kezdeményezéseket. Az ország egészének kevesebb pénze marad az oktatásra, környezetvédelemre, tudományos kutatásra és nemzetbiztonságra. A Tefen USA vezetője úgy véli, hogy sokak vélekedése ellenére a megoldás nem az egyfizetős rendszerben van. Bár a szocializált egészségügy előnnyel jár a hozzáférés szempontjából, nem képes kezelni az alapul szolgáló költség és minőség problémákat, amelyek fenyegetik az amerikai egészségügy funkcionális egységét. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/99646.php 2008-03-13 15:53:11 Magyarország 2008 elején: a Business Monitor International értékelése A magyar parlament 2007 decemberében vitatott egészségügyi reformtörvényt fogadott el, amely először teszi lehetővé a magán üzleti tevékenység egészségügyi piacon történő megjelenését. A dolgozók, tanárok, egészségügyi alkalmazottak tízezreinek tiltakozását figyelmen kívül hagyva, a törvényjavaslatot 204 igen szavazattal, 168 ellenében elfogadta a parlament. A törvény értelmében országszerte összesen 22 új egészségügyi alapot hoznak létre. Magánbefektetők számára engedélyezik, hogy a részvények 49%-át felvásárolják ezekben a létesítményekben. Az új alapok részvényeinek minimális ára 12000 Ft (67,92 USD), összesen 120 milliárd Ft (679,18 millió USD). Annak érdekében, hogy megakadályozzák a monopóliumok kialakulását, az alapító tagok számát 1,5 millióban maximálják, a profitszerzést pedig korlátozzák. A reformok olyan mértékben vitatottak voltak, hogy félő volt, hogy a szocialistákból és szabad demokratákból álló kormánykoalíció felbomlik. Úgy tűnik, ezek az aggodalmak azóta lecsillapodtak, habár a szocialisták közül sokan nem örülnek a magánszektor egészségügybe történő bevonásának, attól tartanak, hogy ez társadalmilag érzékeny csoportokat (pl. időseket) sújthat, habár elismerik, hogy a reform szükséges a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A Business Monitor International górcső alá vette az egészségügyi reformokat, valamint előre jelezte annak lehetséges hatásait a magyar gyógyszerpiacra. A BMI várakozásai szerint a gyógyszereladások 14
mérsékelten növekedni fognak összesen mintegy 3,46 milliárd dollárra, amihez a magánszektor biztosít majd nagy lendületet. A BMI ugyanakkor nem biztos abban, hogy az új kezdeményezések hosszantartóak lesznek, mivel az ellenzéki párt, a jobboldali Fidesz hevesen támadja az intézkedéseket, és meglehetősen esélyesnek tűnik a 2010-es választások megnyerésére. A magyar gyógyszergyártók egyébiránt folyamatosan nehézségeket tapasztalnak a hazai piacon történt árcsökkentések következtében. Részben ennek tudatában, sok gyógyszergyártó intenzívebb erőfeszítéseket tesz a külföldi piacokra történő bejutásra. Így például a Richter Gedeon megszerezte a román Pharmapharmot. A BMI új Gyógyszerészeti Üzleti Környezeti Rangsorolásában Magyarország a vizsgált 16 kelet-középeurópai ország közül a 4. helyre került. Az új rangsorolási kritériumok megerősítették az ország pozícióját a nagyobb gyógyszerpiacra fektetett erőteljesebb hangsúly révén. Magyarországon kis mérete ellenére a régió többi országához viszonyítva magasak az egy főre jutó gyógyszerkiadások.(azs) Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008 április. 2008-03-17 14:09:15 15
Népegészségügy Testsúly és kialvatlanság Az alvás komoly kihatással van a testsúlyra. Japán kutatók kimutatták, hogy azok a férfiak, akik naponta 5 óránál kevesebbet alszanak, nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyossá, mint azok, akiknek alvási ideje a javasoltnak megfelelő. Yoshitaka Kaneita orvosprofesszor kutatásai rávilágítottak, hogy a kevés alvás a vércukorszintre szintén kihatással van, így cukorbetegséghez is vezethet. A szakemberek szerint az alváshiány egy olyan hormont stimulál, mely éhségérzetet kelt, és így komoly kalóriabevitelt idéz elő. A japán kutatók 21 700 férfi lakos bevonásával folytattak vizsgálatot 1999-ben és 2006-ban. A 7 éves időtartamra vonatkozó eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az obezitás rizikója azoknál, akik 1999-ben nem voltak túlsúlyosak és naponta 5 óránál kevesebbet aludtak, 1,36-szorosa volt azokénak, akik megfelelő alvási idő révén pihenték ki magukat. Emellett, a keveset alvóknál az emelkedett vércukorszint rizikója 1,27-szerese volt megfelelően kipihent társaikénak, így a kockázat növekedése ezen a téren is jelentkezett. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/nouvelles/science-sante/2008/03/13/005-sommeil-obesite.shtml 2008-03-14 11:47:50 16
Kórházügy Az NHS kórházaknak engedélyezik a reklámtevékenységet Az egészségügyi miniszter bejelentése nyomán lehetővé válik az angliai NHS kórházaknak, hogy reklámokon keresztül vonzzák a betegeket. A közzétett praxiskód révén az NHS trösztök és a magán ellátó központok versenghetnek a kiváló teljesítmény vagy az alacsony kórházi fertőzés hirdetésével. A jövő hónaptól kezdődően ezen ellátók igénybe vehetik a filmsztárok, sporthírességek vagy közismert orvos szakértők tanúbizonyságát, ha közvetlen személyes tapasztalattal rendelkeznek az adott kórházról, és fizetség nélkül nyújtják ajánlásaikat. A kórházak igénybe vehetnek kereskedelmi szponzorálást is vállalatoktól, amennyiben ez nem ássa alá az NHS iránti közbizalmat. Ennek értelmében a szerencsejáték, alkohol, dohány és testsúlykontrol területén működő cégek ki vannak zárva a reklámozás tevékenységéből. A szabályok április 1-én lépnek életbe, amikor a betegek választási lehetőségét kiterjesztik Anglia bármelyik (állami vagy magán) kórházára, amely megfelel az egészségügyi minisztérium minőség és ár standardjainak. A betegek már 2006 januárjában részesültek némi választási szabadságban, de akkor ez négy helyi kórházra korlátozódott. Nincs pénzügyi korlát megszabva mennyit költhetnek a trösztök hirdetésre, de ha túl sokat költenének, nem lennének képesek a fizetési mérlegük megtartására. Áprilistól kezdődően az NHS webhelyén szintén közzé teszik a várakozási időket, a műtéti fertőzési rátákat és a betegek véleményéről készült felméréseket az ellátás minőségéről. A hirdető cégeknek megengedik az NHS logójának használatát azokon a helyeken, ahol NHS betegeket kezelnek, de nem engedik meg saját szolgáltatásaik vagy termékeik reklámozására. A minisztérium úgy véli, hogy az NHS márkanév igen erőteljes hatást képvisel az emberek tudatában és nem megengedhető, hogy bármilyen kereskedelmi tevékenység kárt tegyen benne. A Brit Orvosszövetség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a betegellátás szűkös forrásait reklámügynökségek kasszáiba térítik. Nézetük szerint a varázslatos képek helyett az ellátás minőségének kell magáért beszélni. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/society/2008/mar/20/nhs.health 2008-03-21 09:54:39 17
Egészségügyi informatika Az EU fellép az ICT titoktartás védelmében Az EU-s intézmények fokozzák erőfeszítéseiket a személyes adatok határozottabb védelméért az internet terén és az új technológiák viszonyában, mint a rádió frekvenciás azonosítás (RFID). Az internetet illetően az un. 29-es Cikkely Munkacsoport magánjogi szabályozói február 19-én arra a következtetésre jutottak, hogy a keresőgépek tevékenysége az EU Adatvédelmi Direktívája alá tartozik. A direktíva kimondja, hogy személyes adatok csak akkor kerülhetnek felhasználásra, ha az illető egyértelmű hozzájárulását adta. Ennek országos szinten történő megvalósítása gyökeres fordulatot jelentene a keresőgépek jelenlegi működéséhez képest. A Google és a Yahoo csak úgy tárolhatna személyes információkat, ha minden egyes felhasználó előzetes beleegyezését kéri. Eddig a keresőgépek korlátlanul és hozzájárulás nélkül tárolták és használták ezeket az információkat, és a felhasználók tudatában sem voltak annak, hogy egy lekérdezés magánadatnak számít. A lekérdezések előzményeiből könnyen készíthetnek egy internetes felhasználói profilt, amit kereskedelmi célokra alkalmazhatnak, így egy keresés valóban magánadatnak számít. Ezek az intézkedések az EU-n kívüli keresőgépekre is vonatkoznának, amennyiben egy EU-s tagállamban működő automatizált berendezést használnak. A rádió frekvenciás azonosítási technológiát az egészségügyben elsősorban a gyógyszertermékek jelölésére használják. A kórházakban az RFID-t többek közt a betegek azonosítására alkalmazzák, lehetővé téve a személyzet számára a betegdokumentációhoz való hozzáférést. Az RFID-t alkalmazó intézmények számára az Európai Bizottság február 21-én bocsátott ki egy ajánlástervezetet. Ebben egy irányelvlistát állított fel, amelyet be kell tartani a magántitoksértés elkerülésére. Mivel az RFID-re nem léteznek jogszabályok, a Bizottság más területek adatvédelmi szabályait javasolja erre az új technológiára. A jelenlegi jogi helyzet megújítására azért van szükség, mert az RFID készülékek alkalmazása gyorsan terjed, és hamarosan kiszorítják a vonalkódos módszert a kiskereskedelemben. Brüsszel javaslata szerint az RFID készülékeket használó üzleteknek kérni kell a fogyasztó jóváhagyását a személyes adatok leolvasásakor, majd az adatokat törölni kell az üzlet elhagyásakor, ha csak nem a fogyasztó működésben kívánja hagyni. Jelenleg a fogyasztók nincsenek tudatában ilyen azonosítók létezésének a szupermarketekben vagy más üzletekben, ezért a Bizottság kérelmezi az állampolgárok tájékoztatását a készülékek jelenlétéről. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/infosociety/ict-eu-acts-growing-privacy-concerns/article-170531 2008-03-12 13:48:03 18
Humánerőforrás 4000 új szülésznő az NHS-ben Alan Johnson brit egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy négyezer plusz szülésznőt toboroznak az NHS-be a következő három év folyamán. Az államtitkár tervbe veszi a munkából kiesett szülésznők visszahívását is a szolgálatba háromezer font értékéig terjedő adomány nyújtásával. Az egészségügyi minisztérium és a brit szülésznők szövetsége (Royal College of Midwives) nyáron indítja be a praxisba való visszatérés kampányát, melynek ösztönzői ingyenes képzést, gyermekgondozási és utazási támogatást, és 1500 font pénzadományt tartalmaznak. Alan Johnson a tervezet érveként a születések számának növekedését hozta fel. Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani ezzel a növekedéssel, és az anyák ellátásának minőségét javítani tudják, 2009-ig ezer szülésznőt toboroznak a kórházi osztályokra, 2012-ig összesen négyezret. Ezek közül a szülésznők közül sokan újonnan kerülnek a szakmába, de többen már korábban is szülésznőként működtek, és megfelelő támogatással szakértelmük visszakerülhet az NHS-be. A térítésmentes képzés és a pénzügyi támogatás a visszatérő szülésznők számára ezt a célt szolgálja. A Royal College of Midwives főtitkára üdvözli a lépést és folyamatos támogatásra számít a kormány részéről. (SZL) Forrás: http://www.dh.gov.uk/en/news/recentstories/dh_083153 2008-03-14 11:54:20 Az ápolónőhiány problémái Csehországban Csehország számos kórháza súlyos gondokkal küzd az ápolónőhiány miatt. Teljes körű statisztika nem áll rendelkezésre, részleges információk szerint Prágában 400-500 ápolónő hiányzik. Egyre kevesebben választják az ápolónői szakmát, és a meglevők közül sokan változtatnak szakterületet vagy külföldön vállalnak munkát. Az akut ápolónőhiánnyal küzdő kórházak vezetői kénytelenek külföldről munkaerőt toborozni, jelenleg Ukrajnából. A pesszimista szakértők szerint a cseh egészségügyben nemsokára az ápolónőhiány fogja jelenteni a legnagyobb problémát. Az előző években az általános ápolástani szakon végzett ápolónők száma 4000-5000 között mozgott, az idén a tanulmányi szabályok változása miatt ez a szám 2000-re csökkent. Az EU előírásokhoz igazított jogszabály szerint az ápolónők tanulmányi időszaka mintegy három évvel hosszabbodott. Az ápolónők egy része más területen, például az adminisztrációban vállal munkát, ahol jobb a fizetés, és nincsenek elviselhetetlen körülmények. Sokan külföldön keresnek munkát a magasabb bérek miatt. Jelenleg 600 ápolónő adott be kérvényt a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásért. Az ápolónők keresete Csehországon belül eltérő (kisebb kórházakban 14-17 ezer, a prágai nagy kórházakban átlagosan 24 ezer korona). Ezzel szemben Németországban a cseh ápolónők 33 ezer koronát keresnek (az ottani ápolónők 7 ezerrel többet). A Cseh Ápolónői Szövetség elnöke szerint a kórházak a legkülönbözőbb megoldásokat alkalmazzák az ápolónők megszerzésére: a szomszédos kórházban való toborzás, vagy jutalom annak a dolgozónak, 19
aki ápolónőt szerez. Vannak kórházak, amelyek önállóan keresnek munkaerőt, módszereiket titokban tartják a konkurencia miatt. Azelőtt előfordult, hogy a frissen végzett ápolónők nehezebben kaptak munkát, jelenleg ilyen fel sem merül. Az újságok tele vannak hirdetésekkel, amelyekben némely intézmények szállást, részben fizetett szabadságot és egyéb kedvezményeket kínálnak. A prágai Motol Oktatókórházban 2000 ápolónő dolgozik, ebből 500 külföldi (szlovák és ukrán). Jelenleg 60 ápolónő hiányát igyekeznek pótolni Ukrajnából, és fontolóra vették Lengyelországot is. A helyzet rosszabbodik azzal, hogy a szlovák ápolónők, akik a jobb bérekért szívesen jöttek Csehországba dolgozni, most egymás után mennek vissza hazájukba. Szlovákiában ugyanis javultak a bérek, és már nem olyan nagy a különbség, amelyért érdemes lenne Csehországban maradni. Újakat sem tudnak könnyen elcsábítani. Vészjósló a Nővér (Sestra) folyóiratnak a közelmúltban végzett felmérés eredményéről szóló közleménye. A megkérdezett ápolónők 40%-a negatív választ adott a kérdésre, hogy újraválasztaná-e szakmáját. Az okfejtés a további kérdésekre adott válaszokban rejlik: az ápolónők kétharmada gyakran túlórázik, egyharmada fizikailag teljesen kifárad a szolgálat után, 67%-a pedig elégedetlen a fizetésével. Az oktatók szerint a jövőbeni ápolónőket sokszor már az első kórházi gyakorlat elriasztja, mivel szembesülnek az ápolónők méltatlan helyzetével. Sokan közülük csak néhány évet bírnak ki ebben a megterhelő közegben. A kiégés veszélye is jobban fennáll, mivel gyakran szenvedéssel, fájdalommal és halállal találkoznak. Nem véletlen, hogy az ápolónők fele a saját a szaklapjában közölte, hogy a szolgálat után pszichikailag kifárad. Az intenzív osztályokon vagy a hospice intézményekben általában 5-7 évet bírnak ki. (VM) Forrás: http://www.zdn.cz/scripts/detail.php?id=348190 20