MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram Terméktájékoztató a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram 2009. évi pályázataihoz Budapest, 2011. augusztus 8.
Hatályos: 2011. augusztus 8-tól Panel Plusz Hitelprogram Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram 2009. évi pályázataihoz Termékleírás A. Általános előírások Hitelprogram keretösszege 40 milliárd Ft. 1 Hitelprogram célja A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramja keretében az iparosított technológiával épült lakóépületek szén-dioxid kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása című pályázathoz (a továbbiakban: Pályázat) kapcsolódó hitelnyújtás, továbbá az ilyen jellegű korszerűsítést, felújítást eredményező tevékenységek Pályázaton kívüli finanszírozása. Hitel típusa Éven túli lejáratú beruházási hitel. Hitelfelvevők köre A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése szerinti helyi önkormányzat, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 2. -a szerinti lakásszövetkezet, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. (1) bekezdése szerinti társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: Társasházi Közösség; a lakásszövetkezet és a Társasházi Közösség együttesen: Lakóközösség) részére. Hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan helyi önkormányzat, amely adósságrendezési eljárás alatt áll, nem felel meg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározott hitelfelvételi korlátnak, lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette. az olyan lakásszövetkezet, amely csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, 1 A Panel Plusz Hitelprogram 40 milliárd forintos keretösszege része a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretösszegének. Módosítva a 8/2011. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos: 2011. április 1-től.
3 a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, az olyan Társasházi Közösség, amely nem rendelkezik a 2003. évi CXXXIII. törvény 5. (2) bekezdésében megjelölt alapító okirattal, továbbá annak az 5. (5) bekezdés alapján az illetékes földhivatalhoz benyújtott, és a 43. (3) bekezdése szerint őrzött példányával, lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette. A hitel felhasználása A hitel felhasználható az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítására az alábbi munkálatokra: 1. Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje; 2. Homlokzatok és födémek hőszigetelése; 3. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, energia-megtakarítást eredményező felújítása; 4. A megújuló energiafelhasználás növelése a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra; 5. Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése; 6. Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására. A hitel felhasználására vonatkozó további szabályokat a Terméktájékoztató tartalmazza. A hitel nem használható fel befejezett beruházás finanszírozására, más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására, a Pályázat körében nem elismerhető költségek finanszírozására. Hitel célja és összege 5.1. Közvetlen pályázatot kiegészítő hitel 5.1.1. A Lakóközösség az 1/3 állami támogatás mellett a költségek legfeljebb 2/3-át hitelből fedezi. 5.1.2. A helyi önkormányzat a saját tulajdonú bérházai energiatakarékos felújításánál az 1/3 állami támogatás mellett a költségek legfeljebb 2/3-át hitelből fedezi. 5.2. Kétlépcsős pályázatot kiegészítő hitel A helyi önkormányzat az általa, a Lakóközösségek részére a lakóépületek felújításának támogatására meghirdetett pályázat keretében nyújtható, a költségek legfeljebb 2/3-ának megfelelő mértékű önkormányzati támogatást hitelből fedezi. 5.3. Önálló hitel 5.3.1. A Lakóközösség 25%-os saját erő mellett a felújítási költségek 75%-át hitelből fedezi. 5.3.2. A helyi önkormányzat saját tulajdonú bérházai energiatakarékos felújításánál a 25%-os saját erő mellett a felújítási költségek 75%-át hitelből fedezi A hitel maximális összege az 5.1. és az 5.2. hitelcél esetén lakásonként legfeljebb 1 000 000 Ft, az 5.3. hitelcél esetén lakásonként legfeljebb 1 125 000 Ft lehet. Amennyiben a beruházással, felújítással érintett lakóházban olyan lakóingatlan van, amelynek (rész)tulajdonosa olyan vállalkozás, amely nem jogosult az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK (megjelent az Európai Unió hivatalos lapjában, L 379/5. szám, 2006.12.28.) bizottsági rendelet értelmében csekély összegű (de minimis) támogatásra, akkor a Lakóközösség nem igényelhet kedvezményes kamatozású hitelt az érintett lakóingatlanra/lakóingatlanrészre.
4 Saját erő Az 5.1. és 5.2. hitelcél esetében saját erő nem szükséges, az 5.3. hitelcél esetében a saját erő 25%, amelybe beszámítható az államháztartás más alrendszeréből vagy közösségi forrásból kapott támogatás is. Hitelfelvételi jogosultság Az 5.1. hitelcél esetében a hitelt kizárólag azok a Lakóközösségek és helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Pályázat keretében állami támogatást kaptak. Az 5.2. hitelcél esetében a hitelt kizárólag olyan helyi önkormányzat veheti igénybe, amely nyilvános pályázatot írt ki a közigazgatási határain belül elhelyezkedő, az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására. Az 5.3. hitelcél esetében hitelt kizárólag Lakóközösségek és helyi önkormányzatok igényelhetnek, amennyiben az általuk elvégezni tervezett munkálatok megfelelnek a Pályázatban előírt műszaki feltételeknek, és erre vonatkozóan rendelkeznek az Energia Központ Nonprofit Kft. által kiállított igazolással. Hitel pénzneme HUF Felszámítható hiteldíjak Kamat Helyi önkormányzat esetében: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%/év Lakóközösségek esetében: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%/év Kezelési költség Nem kerül felszámításra. Folyósítási jutalék Nem kerül felszámításra. Projektvizsgálati díj Egyszeri díj, amelynek mértékét és esedékességét a finanszírozó hitelintézet állapítja meg. Módosítási díj Eseti díj, amelynek mértékét és esedékességét a finanszírozó hitelintézet állapítja meg. Rendelkezésre tartási jutalék 0,25%/év Előtörlesztési díj Nem kerül felszámításra. Futamidő alakulása Rendelkezésre tartási idő Lejárat Türelmi idő Szerződéskötéstől számított legfeljebb 4 év. Szerződéskötéstől számított legfeljebb 15 év. Helyi önkormányzat esetében a szerződéskötéstől számított legfeljebb 4 év. Lakóközösség esetében a szerződéskötéstől számított legfeljebb 4 év. Amennyiben a Hitelfelvevő lakástakarékpénztári szerződéssel rendelkezik, akkor a hitel lejárata és türelmi ideje a lakás-takarékpénztári szerződéshez igazodik, de a türelmi idő nem haladhatja meg a 100 hónapot. Törlesztés ütemezése A türelmi időt követően negyedéves egyenlő törlesztő részletek. Biztosítékok A finanszírozó hitelintézet belső szabályzata szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Szerződéskötési és folyósítási feltételek A szerződéskötés és folyósítás feltételeit a finanszírozó hitelintézet saját belső szabályzata alapján
5 határozza meg. Az 5.1. és 5.2. hitelcélok esetében a folyósítás feltétele a támogatási szerződés megkötése, vagy a pályázat támogatásáról szóló értesítőlevél benyújtása a finanszírozó hitelintézethez. Kérelem benyújtása, közbeszerzés A helyi önkormányzat esetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályait kell alkalmazni a pénzügyi szolgáltatást végző hitelintézet kiválasztására. A hitelkérelmeket a hitelprogramban résztvevő hitelintézetekhez kell benyújtani. Az 5.3. hitelcél esetében a hitelkérelemhez csatolni kell az Energia Központ Nonprofit Kft. által kiállított igazolást. A finanszírozásban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. honlapján, a http://www.mfb.hu címen teszi közzé. Az MFB Zrt. közvetlenül nem finanszíroz. Igénybevételi lehetőség A hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig van lehetőség.
6 B.) A kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos szabályai Állami támogatás fennállása Amennyiben a felújítással érintett lakóházban olyan lakóingatlan van, amelynek tulajdonosa vállalkozás, akkor a Lakóközösségnek nyújtott kedvezményes kamatozású hitelnek a vállalkozás lakóingatlanára eső része az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK (megjelent az Európai Unió hivatalos lapjában, L 379/5. szám, 2006.12.28.) bizottsági rendelet értelmében csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az állami támogatás nyújtója az MFB Zrt., kedvezményezettje a vállalkozás. Állami támogatás mértéke A vállalkozásnak bármely 3 (három) pénzügyi év időszakában odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurót, közúti szállítás területén működő vállalkozás esetén a 100 000 eurót. Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű ( de minimis ) támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. A Lakóközösségnek nyilatkoznia kell arról, hogy a lakóházban hány állami támogatásra jogosult vállalkozás van, amely lakástulajdonnal rendelkezik. A vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult az állami támogatásra. Állami támogatás kategóriája Az állami támogatás kategóriája: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: D. Csekély összegű támogatás. A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani. Támogatástartalom kiszámítása A vállalkozásnak nyújtott állami támogatás összegét a vállalkozás tulajdonrészére jutó hitel alapján az MFB Zrt. állapítja meg. A támogatástartalom az ügyfelenként azonos egyéni referencia kamatláb (referencia alapkamatláb+4%) és a kedvezményes kamat különbözetének a hitel futamidejére számított jelenértéke.
Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram Útmutató a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram 2009. évi pályázataihoz Budapest, 2011. augusztus 8.
8 Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1 AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE 9 2 AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE 9 3 KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI 9 4 AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA 10 MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE 14 5 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 14 5.1 A HITELPROGRAM CÉLJA 14 5.2 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 14 5.3 A HITELFELVEVŐK KÖRE 15 5.4 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE 15 5.5 A HITEL FELHASZNÁLÁSA 16 5.6 A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL 19 5.7 A HITELPROGRAM KERETÉBEN ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK 19 5.8 A FELÚJÍTÁS KÖLTSÉGEINEK FINANSZÍROZÁSA 20 5.8.1 Közvetlen pályázatot kiegészítő hitel (5.1.) és Kétlépcsős pályázatot kiegészítő hitel (5.2.) 20 5.8.2 Önálló hitel (5.3. hitelcél) 21 5.9 A HITEL IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 22 5.10 FELSZÁMÍTHATÓ HITELDÍJAK 22 5.11 FUTAMIDŐK ALAKULÁSA 23 5.12 TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE 23 5.13 BIZTOSÍTÉKOK 23 5.14 SZERZŐDÉSKÖTÉSI ÉS FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK 23 HARMADIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS 25 6 ELJÁRÁSI FOLYAMAT 25 6.1 KÖZVETLEN PÁLYÁZATOT KIEGÉSZÍTŐ HITEL (5.1. HITELCÉL) 26 6.2 KÉTLÉPCSŐS PÁLYÁZATOT KIEGÉSZÍTŐ HITEL (5.2. HITELCÉL) 26 6.3 ÖNÁLLÓ HITEL (5.3. HITELCÉL) 26 7 A KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEI 27 7.1 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA 27 7.2 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE 27 7.3 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS KATEGÓRIÁJA 28 7.4 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA 28 8 HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA 29 9 A HITELKÉRELEM BEFOGADÁSA 29 10 ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS 30 NEGYEDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32 ÖTÖDIK RÉSZ: MELLÉKLETEK 33
9 Első rész: Általános rendelkezések 1 Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere A Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram elindításáról és a kapcsolódó állami támogatásokról szóló 1060/2005. (VI. 4.) Korm. határozat alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként, 20 milliárd forintos 2009 szeptemberétől 30 milliárd, majd 2011 áprilisától 40 milliárd forintra megemelt - keretösszeggel a panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia (a továbbiakban: iparosított technológia) felhasználásával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése felújítása céljából meghirdette a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogramot (a továbbiakban: Hitelprogram). Jelen Útmutató a Hitelprogram keretében nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. Az Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a Hitelprogram keretmegállapodásában, a Refinanszírozási Eljárási Rendben, továbbá a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak az irányadók. Az Útmutató elválaszthatatlan részét képezi a Hitelprogram Termékleírása. Külön Terméktájékoztató rendelkezik (letölthető az MFB Zrt. honlapjáról) a Hitelprogram keretében az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása című, LFP-2008-LA-2 pályázati konstrukción benyújtott és annak feltételrendszere alapján elbírált pályázatokhoz kapcsolódó hitelekre. 2 Az Útmutató alkalmazási köre Jelen Útmutató a Hitelprogram tekintetében meghatározza a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő helyi önkormányzatok, lakásszövetkezetek, a társasházak tulajdonostársainak közösségei számára a Hitelprogram részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait a Hitelprogramra irányadó keretmegállapodás mellékletét képező, a Panel-program és a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram pályázatok hiteleire egyaránt kiterjedő Refinanszírozási Eljárási Rend szabályozza. A Hitelprogramra a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram szabályai nem vonatkoznak. Ezt az Útmutatót az MFB Zrt. és a finanszírozó hitelintézetek között érvényben lévő keretmegállapodás keretében a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram pályázatokhoz kapcsolódó hitelkérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. 3 Kapcsolódó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei Az Útmutató az alábbi jogszabályokra és állami irányítás egyéb jogi eszközeire épül: a) a Sikeres Magyarországért Panel Plusz hitelprogram elindításáról és a kapcsolódó állami támogatásokról szóló 1060/2005. (VI. 4.) Korm. határozat, b) a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretösszegének emeléséről szóló 1147/2009. (IX. 4.) Korm. határozat, c) a Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram keretösszegének átcsoportosításáról a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramba és a
10 Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretösszegének megemeléséről szóló 1003/2011. (I. 14.) Korm. határozat, d) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), e) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, f) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény, h) az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, i) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, j) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), k) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, illetve a 2012. január 1-jétől helyébe lépő 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.), l) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, m) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerétől szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet, n) a Zöld Beruházási Rendszer működtetésének, felhasználási jogcímeinek, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 10/2009. (VII. 17) KvVm utasítás, o) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, p) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, q) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, r) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. december 15-én L 379. 5. oldal). A jogszabályok esetleges változásait figyelembe kell venni, a Hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. 4 Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata A beruházás, felújítás megkezdésének időpontja: Az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a felújításhoz kapcsolódik (olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan). A beruházás a pályázat, illetve az 5.3. hitelcél esetében a hitelkérelem finanszírozó hitelintézet általi befogadása után saját kockázatra megkezdhető. Előleg, foglaló kifizetése nem számít a beruházás megkezdésének. 2 A beruházás, felújítás befejezésének időpontja: A hitelből befejezett beruházás nem finanszírozható. A beruházás befejezettnek tekintendő, amennyiben a beruházás műszaki átadás-átvételi eljárása során az Energia Központ Nonprofit Kft. az utólagos helyszíni ellenőrzést elvégezte. 3 Egyéni referencia kamatláb: Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb. Egyéni vállalkozó: 2 Hatályos: 2009. szeptember 22-től. 3 Hatályos: 2009. szeptember 22-től.
11 a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében. Fejlesztés: Olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Felújítás: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység. Hitelintézet: Akivel az MFB Zrt. refinanszírozási keretmegállapodást kötött. Iparosított technológiával épült épület: A panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb, előregyártott technológia felhasználásával épített lakóépület. Kis- és középvállalkozás (KKV): A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások. Ez alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összeg foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. (2) bekezdése szerinti partnervagy 4. (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Köztartozás: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. -ának 20. pontjában meghatározott fizetési kötelezettség.
12 Lakás: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. -a szerint kialakított lakóépület vagy épületrész. Lakóépület: Olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található. Lakóingatlan: a lakás, a lakóépület, valamint a tanya. Lakásszövetkezet: A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére, fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. A lakásszövetkezetet a tag és nem tag tulajdonosok alkotják. Nem tag tulajdonosnak minősül az a személy, aki a lakásszövetkezetbe nem lépett be, aki a lakásszövetkezetből kilépett, illetőleg abból kizártak. A lakásszövetkezet közgyűlésén figyelemmel kell lenni a nem tag tulajdonost megillető jogokra. Őt a meghatalmazást kivéve a közgyűlésen történő szavazás, továbbá a lakásszövetkezeti tagnak járó szolgáltatások, vállalkozási bevételek és ezekhez fűződő kiadások kivételével a taggal azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): A referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értéke. Megújuló energiaforrás: Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőle energia, mert a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (pl. napenergia, szélenergia, biomassza /növényi és állati eredetű szerves anyagok/, geotermikus energia, vízenergia). Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. szerinti vállalkozás. Nem lakáscélú albetét: A pályázat szempontjából nem minősül lakáscélúnak az az albetét és a közös tulajdoni hányadból ezen albetétet megillető arányos rész, mely az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként van nyilvántartva (pl. üzlet, iroda, raktár és az ezen helyiségekhez tartozó garázs). Referencia alapkamatláb: Az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb alapja. A referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a nemzeti fejlesztési miniszter közleményt ad ki, illetve azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzéteszi. Refinanszírozás: A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hitelhez forrás biztosítása. Saját forrás: A hiteligénylő által a felújítás finanszírozásához biztosított forrás, amelynek része a pályázaton elnyert támogatás. Saját erő: a hiteligénylő rendelkezésére álló, a felújításhoz felhasználható pénzeszköz. Külső forrás: a saját erő azon része, amit a hiteligénylőnek visszafizetési kötelezettséggel vagy a nélkül bocsátottak rendelkezésére (például más hitel vagy más pályázaton elnyert vissza nem térítendő támogatás, ESCO típusú vállalkozói szerződés által biztosított fedezet, stb.). Támogatástartalom:
13 A vállalkozásnak nyújtott állami támogatásnak a Pénzügyminisztérium 5/2009 számú Pénzügyi közlöny 1835. oldalán megjelent a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására című közleményben meghatározott képlet alapján kiszámított összege (jelenértéke). Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat. Társasház: Lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Vállalkozás: A KKV törvény hatálya alá tartozó és a KKV-nak nem minősülő olyan vállalkozások, amelyek egyéni vállalkozó, gazdasági társaság (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közkereseti társaság, egyesülés), szövetkezet, és európai részvénytársaság formában működnek. Visszafizettetési kamat: A jogellenes támogatás visszatérítésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak, valamint a 271/2008/EK bizottsági rendelet alapján állapít meg. A visszafizettetési kamatról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a nemzeti fejlesztési miniszter közleményt ad ki, illetve azt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszatérítésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszatérítésének időpontja között, akkor a kamat mértékét 1 éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamat alapulvételével.
14 Második rész: A Hitelprogram feltételrendszere 5 Általános feltételek 5.1 A hitelprogram célja A Hitelprogram célja, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormány rendelet) 28. és 35. alapján az iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése, felújítása támogatása céljából kiírt pályázaton és a Zöld Beruházási rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében az iparosított technológiával épült lakóépületek szén-dioxid kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására kiírt pályázaton (a továbbiakban együttesen: Pályázat) elnyerhető támogatásokhoz kiegészítő forrást, a Pályázatot nem érintő esetekben pedig kedvezményes kamatozású hitelt nyújtson a helyi önkormányzatok, lakásszövetkezetek, társasházi közösségek részére. A Hitelprogram hitelcéljait a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Termékleírásának Melléklete az 5. hitelcélon belül tartalmazza. A Hitelprogram hitelcéljai a következők: 5.1. hitelcél: Közvetlen pályázatot kiegészítő hitel 5.2. hitelcél: Kétlépcsős pályázatot kiegészítő hitel 5.3. hitelcél: Önálló hitel A Pályázat kezelését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft. (Energia Központ Nonprofit Kft., postacíme: 1437 Budapest, Pf. 328) mint szakértői szervezet közreműködésével végzi. A Pályázatról részletes ismertető az Energia Központ Nonprofit Kft. (www.energiakozpont.hu) internetes honlapján érhető el. 5.2 Általános feltételek Hitelprogram keretösszege Hitel típusa Hitel összege A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. által biztosított forrás 40 milliárd Ft. 4 A keretet a befogadott hitelkérelmek érkezési sorrendben terhelik. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig, vagy állampapír fedezet mellett vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. Éven túli lejáratú beruházási hitel. A finanszírozásban részt vevő hitelintézetek által nyújtott és az MFB Zrt. által refinanszírozott hitel legnagyobb összege az 5.1. és az 5.2. hitelcél esetén lakásonként legfeljebb 1 000 000 Ft, az 5.3. hitelcél esetén lakásonként legfeljebb 1 125 000 Ft lehet., az 5.8. pontban meghatározottak szerint. Amennyiben a beruházással, felújítással érintett lakóházban olyan lakóingatlan van, amelynek (rész)tulajdonosa olyan vállalkozás, amely nem jogosult az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK (megjelent az 4 Módosítva a 8/2011. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos: 2011. április 1-től.
15 Európai Unió hivatalos lapjában, L 379/5. szám, 2006.12.28.) bizottsági rendelet értelmében csekély összegű (de minimis) támogatásra, akkor a Lakóközösség nem igényelhet kedvezményes kamatozású hitelt az érintett lakóingatlanra/lakóingatlanrészre. Hitel devizaneme Kérelem benyújtása, közbeszerzés Igénybevételi lehetőség HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. A helyi önkormányzat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályait alkalmazza a pénzügyi szolgáltatást nyújtó hitelintézet kiválasztására. Lakóközösség és a helyi önkormányzat a hitelkérelmet a finanszírozó hitelintézethez nyújtja be. A programban részt vevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. honlapján, a http://www.mfb.hu teszi közzé. A Hitelprogram keretében a refinanszírozási hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig 5 van lehetőség. Hitel kizárólag a Hitelprogramban részt vevő hitelintézeteken keresztül refinanszírozási konstrukció keretén belül nyújtható. Az MFB Zrt. közvetlenül nem finanszíroz. A hitelügyletek azonosítására az MFB Zrt. által képzett azonosító jel szolgál, az MFB Zrt. az azonosító jelet a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretén belül képzi meg. 5.3 A hitelfelvevők köre A hitelprogramban részt vehet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése szerinti olyan helyi önkormányzat, amely a Pályázat előírásai szerinti támogatási rendszert hozott létre a közigazgatási határain belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épített társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására, továbbá, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 2. -a szerinti lakásszövetkezet, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. (1) bekezdése szerinti társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: Társasházi Közösség; a lakásszövetkezet és Társasházi Közösség együtt: Lakóközösség). 5.4 A hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan helyi önkormányzat, amely adósságrendezési eljárás alatt áll, nem felel meg az Ötv.-ben meghatározott hitelfelvételi korlátnak, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, 5 Módosítva a 9/2007. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2007. november 19-től.
16 a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, az olyan lakásszövetkezet, amely csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, az olyan Társasházi Közösség, amely nem rendelkezik a 2003. évi CXXXIII. törvény 5. (2) bekezdésében megjelölt alapító okirattal, továbbá annak az 5. (5) bekezdés alapján az illetékes földhivatalhoz benyújtott, és a 43. (3) bekezdése szerint őrzött példányával, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette. 6 5.5 A hitel felhasználása 7 A hitel felhasználható az 1992. július 1. előtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása során, a mindenkori pályázati előírások szerint elvégezhető munkálatok finanszírozására. Ezek a következők lehetnek: 1. Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje: a) Az épület külső nyílászáróinak energiatakarékos felújítása vagy cseréje a lakások legalább 90 %-ában, a nyílászáró cseréhez kapcsolódóan, amennyiben a nyílászáró szerkezeti részét képezi a szakipari fal, annak cseréjével együtt. A 90%-os határ elhagyható, ha a tervezett épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a C energiahatékonysági kategóriát. Ezzel egyidejűleg a cserélendő, felújítandó nyílászárók esetében a külső árnyékoló szerkezetek elhelyezése is támogatható, de egy adott homlokzati oldalon valamennyi érintett nyílászáróra fel kell szerelni. b) A lépcsőházak, és az egyéb közös, fűtött helyiségek (pl. közös tárolók stb.) külső nyílászáróinak energiatakarékos felújítása vagy cseréje 100%-ban. A lépcsőházi nyílászárók felújítása vagy cseréje esetén a lépcsőházak hő- és füstelvezetésének korszerűsítését is el kell végezni. A fenti 1. b) pontban leírt munkálatokra csak abban az esetben lehet hitelt igényelni, ha az 1. a) pontban leírt munkákat a hiteligénylő már korábban elvégezte, vagy a finanszírozott beruházás során végzi el, vagy a lakások nyílászárói a hitelkérelem benyújtásakor már kielégítik az érvényben lévő hőtechnikai előírásokat. A beépítésre kerülő nyílászárókra vonatkozóan az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet) hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelményértékeit be kell tartani. 6 Hatályos: 2009. szeptember 22-től. 7 Módosítva a 16/2010. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos: 2010. április 1-től.
17 2. Homlokzatok és födémek hőszigetelése: a) az épület valamennyi homlokzatának hőszigetelése, b) homlokzati (egy vagy mindkét) végfalak hőszigetelése, c) az utolsó fűtött lakószint feletti födém teljes felületének (fölső síkjának) hő- és vízszigetelése, ha az épület lapos tetős szerkezetű, vagy hőszigetelése és magastető kialakítása, amennyiben a tervezett magastető nem beépítethető kialakítású, vagy az utolsó fűtött lakószint feletti födém teljes felületének (fölső síkjának) hőszigetelése beépítetlen magastető, illetve tetőfelépítmény esetében, d) Az első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) vagy külső térrel (árkád) érintkezik. Az egyes határolószerkezetek hőátbocsátási tényező értékének meghatározásakor az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelményértékeit be kell tartani. A fenti 1. és 2. pontban leírt munkálatokra csak abban az esetben lehet hitelt igényelni, ha a 3. b) l. pontban leírt épületszintű fűtésszabályozás és mérés már megoldott, vagy azt a jelenlegi felújítás keretében fogják elvégezni. 3. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energia-megtakarítást eredményező) felújítása: a) Új szellőzőrendszer kialakítása, (lakásonkénti vagy központi) hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítése, vagy a meglévő szellőző rendszerek légtechnikai és tűzbiztonsági előírásokat egyaránt érvényre juttató felújítása, korszerűsítése a szükséges légcsere biztosítása érdekében. Ehhez kapcsolódóan, az aknák falainak megfelelővé tételét, lezárását, aknák szintenkénti szakaszolását, tűzgátló csappantyúk beépítését, valamint amennyiben műszakilag megoldható, a szellőzőcsatorna tisztítását is kötelezően el kell végezni. b) Meglévő fűtési rendszerek felújítása, korszerűsítése, átalakítása: 1. Az épület (vagy a pályázat tárgyát képező épületrész) hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése. 2. A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) beszerelése. 3. A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) beszerelése. 4. Az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszer átalakítása ezen belül: a) strangszabályozó szelepek beépítése, vagy cseréje; b) az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. 5. Kazánok, hőközpontok energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, valamint szükség szerint a fűtési vezeték felújítása, cseréje. 6. Hőleadók energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, valamint szükség szerint a fűtési vezeték felújítása, cseréje. A fenti 3. b) 1-6. pontjaihoz kapcsolódóan kötelezően el kell végezni az építéssel, felújítással, átalakítással érintett, aknában elhelyezett gépészeti vezetékek aknafalainak megfelelővé tételét, lezárását, aknák szintenkénti szakaszolását, tűzgátló csappantyúk beépítését. c) Hálózati melegvíz-ellátási berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, ha szükséges, a melegvíz- és cirkulációs vezetékek
18 hőszigetelése, ezzel egyidejűleg kötelezően elvégzendő az aknában elhelyezett gépészeti vezetékek aknafalainak megfelelővé tétele, lezárása, aknák szintenkénti szakaszolása. d) A használati melegvíz fogyasztásának lakásonkénti egyedi mérését lehetővé tevő mérőórák felszerelése. e) Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsoló-biztosító-, főelosztó berendezés korszerű berendezésekre történő cseréje, valamint a lakások mérőórájáig kiépített elosztóhálózat és világítási hálózat teljes felülvizsgálata, felújítása az érvényben lévő szabvány (MSZ EN 2364) követelményei szerint. f) Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje, csere esetén biztonsági felvonó beépítése. Amennyiben a felújítás műszaki tartalma az 1/b, 2/a, 2/b, 2/c, 2/d, 3/a, 3/b, 3/c és 3/f pontokban leírt munkálatok valamelyikének elvégzésére vonatkozik, abban az esetben a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság véleményének beszerzése szükséges. 4. A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra: a) Napkollektorok (melegvíz termelésre) telepítése. b) Napelemek (áramtermelésre) telepítése. c) Kapcsolt hő- és áramtermelés (földgáz, biogáz) berendezéseinek telepítése. d) Biomassza (palett/faháncs kazánok, fagázosítással működő rendszerek, stb., különösen napkollektorral párosítva) berendezéseinek telepítése. e) Hőszivattyú telepítése. f) Geotermikus rendszerek telepítése. g) Épületbe integrált mikro szélerőmű (áramtermelésre) telepítése. h) Egyéb speciális megújuló energiaforrások és tárolóik (egyedi elbírálás) telepítése. A műszaki, illetve gazdasági megvalósíthatóságot 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 4. mellékletben ( Az 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alternatív energiaellátásának megvalósíthatósági elemzéséről ) foglaltak szerint kell vizsgálni. Megújuló energiaforrás létesítése akkor is támogatható, ha helyileg nem az épülethez kötődik, de a felhasználás egyértelműen az érintett lakásokra irányul. 5. Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése: Támogatható minden olyan beavatkozás, melynek az épület nyári szoláris terhelését megfelelő mértékben csökkenti anélkül, hogy a téli sugárzási nyereség csökkenne. A szerkezetek támogathatóságához az alábbi feltételek teljesítése és dokumentumok benyújtása szükséges: Árnyékoló szerkezetek esetén épületenergetikai szakértő által kiállított nyilatkozat arról, hogy a nyílászáró+árnyékoló együttes alkalmazása esetén a g-érték nem nagyobb, mint 30%. Szükséges továbbá egy olyan, indoklással ellátott nyilatkozat is, mely igazolja, hogy az árnyékoló a fűtési idényben nem csökkenti a nyílászáró árnyékoló nélküli g-értékét. Árnyékvető szerkezetek esetén épületenergetikai szakértő által végzett benapozás számítás, mely igazolja, hogy a nyári napforduló idején (jún. 21.) az árnyékvetővel ellátandó nyílászárók középpontjai árnyékolt állapotban lesznek (maximum napi négy óra benapozás megengedett). Szükséges továbbá egy olyan benapozás számítás is, mely igazolja, hogy az árnyékvető december 21-én nem csökkenti a benapozottságot.
19 Gépi hűtés, klimatizálás nem támogatható. Külső árnyékoló, árnyékvető szerkezetek beépítése általában építési engedélyköteles tevékenység! 6. Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására: Minden olyan megoldás támogatható, melynek kedvező energetikai hatása a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján kimutatható és nyáron nem fokozza a túlmelegedést, azaz a lodzsa átszellőzése biztosítva marad. A beüvegezett lodzsának fűtetlennek kell maradni. 5.6 A hitel nem használható fel 8 befejezett beruházás finanszírozására, más hitel (ugyanazon hitelfelvevő részére, részben vagy egészen folyósított hitel, a finanszírozó hitelintézettől függetlenül) kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására (a hitelfelvevő által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása tiltott hitelkiváltásnak minősül), áfa finanszírozására, amennyiben a hitelfelvevő áfa visszaigénylésre jogosult, a beruházási hitel kamatának finanszírozására, továbbá a Pályázat által nem elismerhető költségek finanszírozására: o az ugyanazon épületben lévő, nem lakáscélú önálló albetétek energia-megtakarítást eredményező felújításának, korszerűsítésének költségei, o a lakások energia-megtakarítást nem eredményező felújítási munkálatainak költségei, o a pályázat elkészítéséhez kapcsolódó ráfordításoknak az általános forgalmi adót is tartalmazó költségei (pl. a pályázat sokszorosításának költségei, postaköltség); o a közbeszerzési eljárással kapcsolatos költségek (pl. tanácsadó és hirdetmények díja); o a hálózatfejlesztési hozzájárulás költsége, o a távfűtőművek tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése, cseréje. 5.7 A hitelprogram keretében elszámolható költségek Mindhárom hitelcél esetében a beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének és nem haladják meg az adott piacon általánosan elfogadott mértéket. A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. A felújítás teljes költségét bruttó módon, amennyiben a hiteligénylő áfa visszaigénylésre jogosult, vagy amennyiben az adott beruházás esetén a számla a fordított áfa adózás szabályai szerint kerül kiállításra, abban az esetben nettó módon kell meghatározni. A saját erő tekintetében a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzatai alapján eljárni, figyelembe véve azt, hogy az 5.1. és 5.2. hitelcélnál saját erő nem szükséges, az 5.3. hitelcélnál a saját erő mértéke legalább 25%, továbbá azt, hogy a saját erőbe beszámítható a közösségi forrásból vagy az államháztartás más alrendszereiből elnyert támogatás (külső forrás). A költségmegosztás szempontjából az érintett lakások számát a Pályázat előírásai szerint kell megállapítani. 8 Módosítva a 16/2010. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos: 2010. április 1-től.
20 5.8 A felújítás költségeinek finanszírozása 5.8.1 Közvetlen pályázatot kiegészítő hitel (5.1.) és Kétlépcsős pályázatot kiegészítő hitel (5.2.) A Pályázatban meghatározott célokhoz hitel igényelhető a közvetlen pályázatot kiegészítő hitelcél (5.1. hitelcél) és a kétlépcsős pályázatot kiegészítő hitelcél (5.2. hitelcél) keretében. A központi költségvetést terhelő költséghányad nem lehet több mint a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 1/3-a, és összege lakásonként nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot. A fennmaradó 2/3-ad rész az önkormányzat által kiírt pályázat alapján a helyi önkormányzat és a Lakóközösség között oszlik meg. Az állami támogatást pályázat útján lehet igényelni. Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeikre, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik energiatakarékos felújítására. Kétlépcsős pályázat esetén az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit. Közvetlen (egylépcsős) a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a pályázatkezelőhöz. Amennyiben a felújítás megvalósítása során a felújítás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás és a hitel összege nem nő, ha a felújítás megvalósítása során az önkormányzati pályázatban meghatározott költségekhez képest többletköltségek merülnek fel. Ezt a részt saját erőből kell finanszírozni.