KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Kulturális és audiovizuális Ünnepeljük Európa kulturális sokszínűségét! politika Európa kulturális és kreatív ágazata a gazdaság, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió fontos motorja
TARTALOM KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu!uj47mc Miért van szükség európai kulturális és audiovizuális politikára?... 3 Hogyan közelíti meg az EU a kérdést?... 4 Milyen eszközökkel él az Európai Unió?... 7 Kitekintés: Mit tartogat a jövő?... 11 További információk... 12 Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Az európai digitális menetrend Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Uniós fellépés a csalás és a korrupció ellen Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Kulturális és audiovizuális politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon: istockphoto scanrail 12 o. 21 29,7 cm ISBN 978-92-79-41544-9 doi:10.2775/13182 Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.
K U L T U R Á L I S É S A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A 3 Miért van szükség európai kulturális és audiovizuális politikára? A kulturális sokféleség és a kreativitás támogatása A kultúra és a kreativitás az európai projekt két központi eleme. Hiszen a kultúra formálja identitásunkat és életvitelünket, vezérli törekvéseinket, és meghatározza azt, ahogyan másokhoz és a világhoz viszonyulunk. Környezetünk és mindennapjaink elválaszthatatlanok a szűk és tágabb értelemben vett kultúrától. A technológia rohamos fejlődése a kulturális és kreatív ágazat számára számos lehetőséget, de kihívásokat is rejt magában. Az Európai Unió elkötelezetten támogatja ezen ágazatok szereplőit a kulturális örökségüket ápoló helyi közösségektől a díjnyertes filmek alkotógárdájáig annak érdekben, hogy valamennyien élhessenek a kínálkozó lehetőségekkel, és könnyebben leküzdhessék az útjukban álló akadályokat. A kulturális sokszínűség az EU elengedhetetlen összetevője, ám a nyelvi és kulturális különbségek a piac felaprózódását eredményezik. A világméretű gazdasági válság miatt pedig egyre nehezebb finanszírozáshoz jutni a kreatív ágazatban. Ráadásul az új digitális technológiák nagy hatást gyakorolnak a hagyományos terjesztési módszerekre: teljes könyvtárak vándorolnak át a könyvespolcokról merevlemezekre, mindehhez azonban nem könnyű fenntartható üzleti modellt kialakítani. A kihívások tehát jelentősek. Kreatív impulzusok nem csak a gazdaság számára Az európai kulturális és kreatív iparágak szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatásban, az innováció fejlesztésében, de a társadalmi kohézió megteremtésében is. Ezek az ágazatok termelik az európai GDP körülbelül 4,5%-át, és az uniós munkaerő mintegy 3,8%-át foglalkoztatják (ez körülbelül 8,5 millió munkavállalót jelent). A kulturális és kreatív ágazatok mindemellett bebizonyították, hogy gazdasági visszaesés idején a többi iparágnál jobban helyt tudnak állni, és szerepet játszanak az innovációban, a készségfejlesztésben és a városrehabilitációban, továbbá kedvező hatással vannak más gazdasági területekre, így az idegenforgalomra és az információs és kommunikációs technológiákra. Az uniós szintű közelítésmód előnyei Az Európai Unió országai saját maguk kezelik a kulturális és audiovizuális politikával kapcsolatos kérdéseket. Az EU az ezen a téren végzett munkájával kiegészíti a tagállamok tevékenységét, és újabb dimenzióval gazdagítja azt. Az Unió egészéből származó összesített adatok segíthetik a tagállami döntéshozatalt, és rávilágíthatnak olyan bevált módszerekre, amelyeket adott esetben más tagállamok is átvehetnek. E célból az EU mechanizmusokat alakított ki a tagállamok közötti együttműködés céljaira. A 2014 és 2020 közötti időszakban az EU a Kreatív Európa program révén amely a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programot váltja fel 1,46 milliárd eurót fektet a kulturális és kreatív ágazatokba. Ez 9%-os növekedést jelent az előző költségvetési időszakhoz képest. A Kreatív Európa program célja az, hogy határokon átnyúló kulturális projektek, például együttműködési tevékenységek, platformok és hálózatok, valamint műfordítási projektek támogatásával ápolja közös kulturális örökségünket. A Kreatív Európa program emellett a tagállami forrásokat kiegészítve előmozdítja az európai filmművészet érvényesülését, elősegíti az új filmek terjesztését, ezáltal pedig fokozza az audiovizuális ágazat versenyképességét. Az audiovizuális média egységes piacának megteremtése, illetve a gyermekek online védelmére irányuló Biztonságosabb internet program létrehozása két olyan fellépés, amelyben az átfogó megközelítés sokkal hatékonyabb a tagállami szintű problémakezelésnél. Számos régióban és városban bebizonyosodott már, hogy a kultúra és a kreatív ágazat jelentősen hozzájárul a gazdasági versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez. Az EU regionális politikája ezért célzott alapok segítségével támogatja a kultúra területén, illetve a kulturális és a kreatív ágazatokban megvalósuló stratégiai befektetéseket.
4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Hogyan közelíti meg az EU a kérdést? Gyümölcsöző együttműködés Kulturális menetrendjének végrehajtása érdekében az Európai Unió szorosan együttműködik a tagállamokkal, a régiókkal, a kulturális szervezetekkel és a kulturális élet egyéb szereplőivel. Például a kulturális turizmus fejlesztését szolgáló, alulról szerveződő projektek vagy a kulturális jelentőségű területek rehabilitációjára irányuló törekvések, illetve a független filmek terjesztésének támogatására összpontosító és más hasonló erőfeszítések úgy érhetik el céljukat a leghatékonyabban, ha a különféle szinteken működő szervezetek összefognak egymással, és egyesítik erőforrásaikat. Együttműködés a kultúráért: szakpolitikai keret A 2007-ben létrehozott európai kulturális menetrend támogatja: a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet; a kultúrát mint a kreativitás és az innováció mozgatórugóját; valamint; a kultúrát mint az Unió nemzetközi kapcsolatrendszerének fontos elemét. E célok elérése érdekében a tagállami hatóságok, az uniós intézmények és az európai kulturális ágazat között 2007 óta szoros együttműködés áll fenn. Az együttműködés keretében a tagállami hatóságok képviselőket delegálhatnak az uniós szakértői csoportokba, amelyek az úgynevezett nyitott koordinációs módszer a tagállamok közötti önkéntes együttműködésen alapuló új irányítási mód szerint megvitatják a nemzeti és regionális szinten bevált gyakorlatokat és a kiemelt területeken folytatandó közös munka új módozatait. A szakpolitikák kialakítása terén már meglévő szakértelem legteljesebb kihasználása érdekében az Európai Bizottság rendszeres eszmecseréket és információcseréket folytat a kulturális ágazatokban tevékenykedő szervezetekkel. Ez a strukturált párbeszéd számos központi kérdést ölel fel ilyen például a kulturális és kreatív iparágak helyzete, a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális örökség és a kultúrához való hozzáférés. Több olyan független csoport is létezik Európában, amely feladatául tűzte ki a kultúra ápolását. A kulturális örökség gondozásával foglalkozó szervezeteket például az Europa Nostra kezdeményezés fogja össze. Ez az összeurópai kulturális örökségvédelmi szövetség mintegy 250 összesen 5 milliónál is több tagot számláló nem kormányzati és nonprofit szervezetet egyesít, és egy olyan, szakemberekből és önkéntesekből álló hálózatot alkot, amelynek célja, hogy kulturális örökségünket megőrizze, és a jövő generációira hagyományozza. Az Európai Bizottság által kétévente megtartott Európai Kulturális Fórum lehetőséget biztosít az érdekelteknek és a döntéshozóknak arra, hogy találkozzanak egymással, és megvitassák az ágazat legfontosabb kérdéseit. Az EU mindemellett az Unión kívüli országokkal, valamint a regionális és nemzetközi szervezetekkel folytatott kulturális együttműködésnek is elkötelezett támogatója. Az európai kulturális menetrend elfogadása óta a kultúrára egyre inkább olyan politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségű stratégiai tényezőként szokás tekinteni, amely hozzájárul a külpolitikai célkitűzések megvalósításához. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezmény szerződő feleként az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy külső fellépései egyik központi elemévé teszi a kulturális sokféleség kérdését, és a nemzetközi kapcsolatokon belül érvényesítendő újszerű és aktívabb kulturális szerepet dolgoz ki Európa számára. istockphoto/chinaview Az EU minden szegletéből származnak jó ötletek
K U L T U R Á L I S É S A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A 5 Összefogás az audiovizuális ágazatért Nemzeti szinten: Az uniós tagállamok több forrásból például az adókból, televíziós bevételekből, illetve az is előfordul, hogy a szerencsejátékokból befolyó összegekből támogatják audiovizuális ágazatukat. Minden országban létezik nemzeti filmintézet vagy hasonló testület a filmipar támogatására. A filmgyártás területén az uniós tagállamoknak bizonyos szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az európai filmek tisztességes versenyben mérethessék meg magukat. A szabályok értelmében például a tagállami hozzájárulás nem haladhatja meg a produkciós költségek 50%-át. Független csoportok: Európa-szerte számos olyan, polgári kezdeményezéssel létrehozott szervezet működik, amely arra törekszik, hogy versenyképesebbé tegye az audiovizuális ágazatot, és felkarolja a kreativitást. Ilyen például a European Film Promotion nevű szervezet és az Európai Filmakadémia. A 34 európai ország szakmai szervezeteit összefogó European Film Promotion az európai filmművészet egész világra kiterjedő promócióját és marketingjét tűzte zászlajára. E szervezetek a European Film Promotion égisze alatt közösen dolgoznak azon, hogy az európai filmművészetet és tehetséget az egész világgal megismertessék. Az Európai Filmakadémia mind a 3000 tagja a filmművészetben jártas szakember. Az Akadémia gyakorlati foglalkozásokat, konferenciákat és más eseményeket szervez, hogy népszerűsítse Európa filmes kultúráját. Az Európai Filmakadémia szerteágazó tevékenységének fénypontja az évente megrendezett Európai Filmdíj díjátadó gálája. A huszonegy kategóriában (például a legjobb európai film, a legjobb rendező, a legjobb színésznő és színész kategóriában) odaítélt díj kiváló alkalom arra, hogy az európai filmipar évről-évre felvonultassa az évi filmes termés legjavát. Az európai közönség bevonása díjak és jelölések Rendkívül fontos, hogy a kultúra és az audiovizuális kifejezésformák alakításában az uniós polgárok is szerephez jussanak, hiszen a kreatív iparág csak az ő közreműködésükkel járulhat hozzá ahhoz, hogy a társadalmi befogadással, a kölcsönös megbecsüléssel és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos célok megvalósuljanak. AZ EURÓPAI UNIÓ KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI DÍJA: Az építészet, amely átgondolt és szemet gyönyörködtető tervezői megoldásaival teszi könnyebbé indennapjainkat, társadalmi, kulturális és környezeti szempontból is hatással van életünkre. Az Európai Unió kortárs építészeti díja (más néven a Mies van der Rohe-díj) a ma és a holnap kreatív és innovatív európai építészeinek munkáját ismeri el. Ez az európai építészet legrangosabb díja. AZ EURÓPAI UNIÓ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE DÍJ: Európa gazdag kulturális örökségét az építészeti emlékektől az ipari épületekig, a művészeti alkotásoktól a történelmi kertekig számos mű képezi. Az Európai Unió Kulturális Öröksége díjat, vagyis az Europa Nostra-díjat minden évben az örökségünk megóvásában, kutatásában és népszerűsítésében jeleskedő kiemelt projektek kapják. Stefan Baumann Carnuntum Régészeti Park A 2014-es Európai Örökség cím egyik nyertese
6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L European Union A díjak szárnyakat adhatnak a fiatal előadóművészeknek: a 2014-es European Border Breakers Awards (EBBA) díjátadó ünnepsége AZ EU MEDIA-DÍJA: A MEDIA-díjat 2012 óta ítélik oda a legnagyobb közönségsiker várományosának ítélt alkotásnak, amelyet a zsűri a MEDIA programból nyújtott támogatásra előterjesztett alkotások közül választ ki. A kiválasztott projekt forgatókönyvírójának és producereinek díjátadójára a cannes-i filmfesztiválon kerül sor. EUROPEAN BORDER BREAKERS AWARDS: Európa kulturális sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint feltörekvő zenészeinek sokasága. A European Border Breakers Awards (EBBA) azokat az európai előadóművészeket ismeri el, akik első külföldön kiadott lemezükkel hazájukon kívül is jelentős közönségsikert érnek el. A díj, amely egyfajta főhajtás Európa kiemelkedő zenei tehetségei előtt, arra bátorítja az előadóművészeket, hogy zenéjüket az egész kontinens közönségével megismertessék. AZ EURÓPAI UNIÓ IRODALMI DÍJA: A díj célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs európai irodalom változatosságára és sokszínűségére, elősegítve az irodalmi művek európai forgalmazását, és népszerűsítve a nem nemzeti jellegű irodalmi alkotásokat. A könyvkiadók a Kreatív Európa programon keresztül pályázhatnak a díjnyertes könyvek fordításának támogatására. EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM: Az Európai Örökség címet az európai integrációs folyamat szempontjából szimbolikus jelentőségű helyszínek kaphatják meg. E helyszínek az európai történelmet, eszméket és értékeket, valamint az európai integrációt jelképezik és hirdetik. A helyszíneket szimbolikus értékük, illetve az európai történelemben és az Európai Unió és a polgárai közötti távolság csökkentésében játszott szerepük alapján, alapos mérlegelést követően választják ki.
K U L T U R Á L I S É S A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A 7 Milyen eszközökkel él az Európai Unió? A kultúra finanszírozása: a Kreatív Európa program A program a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus program sikerére épít. Célja az európai kulturális és kreatív ágazatok megerősítése. A program egyfelől segít megőrizni és előmozdítani Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét, illetve bemutatja gazdag kultúráját, másfelől hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedéssel kapcsolatos európai célok eléréséhez, elősegíti a kulturális és kreatív ágazatok alkalmazkodását a digitális korhoz, valamint új nemzetközi lehetőségeket, piacokat és közönséget teremt. A program keretében finanszírozott projektekkel sok millió embert és számos szervezetet sikerült megszólítani, köztük filmkészítőket, forgalmazókat, értékesítőket és az audiovizuális szakma más képviselőit, továbbá mozirajongókat, művészeket és kulturális szakembereket, kiadókat és könyvkedvelőket. A program az alábbiakat támogatja: nemzetközi együttműködési projektek az EU-n belüli és kívüli kulturális és kreatív szervezetek között; olyan hálózatok létrehozása és működése, amelyek a kulturális és a kreatív szektor szereplőinek segítenek abban, hogy kilépjenek a nemzetközi porondra, és javítsák versenyképességüket; irodalmi művek fordítása és promóciója az EU-ban; kulturális szereplők platformjai, amelyek népszerűsítik a feltörekvő művészeket, és teret biztosítanak a valódi európai kulturális és művészeti alkotásoknak; kapacitásépítés és szakmai képzés az audiovizuális szakemberek számára; fikciós, animációs és kreatív dokumentumfilmek, valamint videojátékok fejlesztése az európai film-és televíziós piacok és egyéb érdekelt platformok számára; kapacitásépítés és szakmai képzés az audiovizuális szakemberek számára; audiovizuális munkák forgalmazása és értékesítése Európában és Európán kívül; európai filmeket népszerűsítő filmfesztiválok; pénzalapok a nemzetközi koprodukciós filmek számára; közönségfejlesztés a filmirodalom javítása és az európai filmek iránti érdeklődés növelése érdekében, számos különféle esemény révén. 2016-tól a Kreatív Európa programnak része lesz egy 121 millió eurós pénzügyi garanciaeszköz is, melynek célja, hogy a kulturális és a kreatív szektor további pénzforrásokhoz jusson. A kulturális és kreatív ágazatokat az EU más programok révén is finanszírozza: az Erasmus+ támogatja az oktatás és képzés révén történő készségfejlesztést, a tudásbővítés és a partnerségek előmozdítása érdekében pedig támogatja tudásfejlesztési szövetségek és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek létrejöttét; COSME, the EU programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises, supports entrepreneurship, access to finance and markets for small and medium enterprises; a Horizont 2020 a kutatást és az innovációt a kultúra és a kulturális örökség területén is támogatja. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007 óta 3,3 milliárd eurót különített el a kulturális örökség megőrzésére és védelmére, 2,2 milliárd eurót a kulturális infrastruktúra fejlesztésére, 555 millió eurót pedig a kulturális szolgáltatások támogatására. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjain keresztül az EU 1998 óta további 150 millió eurót fektetett kulturális projektekbe. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv Ha az uniós országok mindegyike saját televíziós szabályozással rendelkezne, nehéz lenne más európai országokból sugárzott műsorokat fogni. Ezért az Európai Unió 1989-ben elfogadta a határok nélküli televíziózásról
8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L istockphoto Deklofenak szóló irányelvet, amelyben rögzítette az egész Unióban kötelező, minimális szabályozás alapelveit. Az internetre köthető tv-készülékek és az audiovizuális tartalom terjesztésének új formái azonban új kihívások elé állították a törvényalkotókat: hogyan óvhatjuk meg a fiatalokat az ártalmas tartalmaktól, és hogyan szabhatunk gátat a gyűlöletkeltésnek úgy, hogy közben a szólásszabadsághoz fűződő jog se sérüljön? A határok nélküli televíziózásról szóló irányelvet ezért az Európai Bizottság 2007-ben módosította ( 1 ). Az irányelvet 2010-ben kodifikálta az Európai Parlament és az Európai Tanács. Az irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatások valamennyi típusára vonatkozik, így a hagyományos televíziózásra (lineáris szolgáltatások) és a lekérhető (nem lineáris) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, és ezekkel kapcsolatban számos követelményt fogalmaz meg. E követelmények a médiaszolgáltatók azonosítását, a gyűlöletkeltés tilalmát, a fogyatékkal élők hozzáférését, az európai alkotások népszerűsítését, a kereskedelmi közleményekre vonatkozó bizonyos minőségi előírásokat, a szponzorálást és a termékmegjelenítést érintik. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv azonban figyelembe veszi a szolgáltatás felett gyakorolt felhasználói ellenőrzés mértékét, ezért a lineáris és a lekérhető szolgáltatásokat eltérően kezeli. A lekérhető szolgáltatások (VoD) mivel viszonylag csekély hatást gyakorolnak a társadalom egészére némileg enyhébb szabályozás alá esnek. A televíziós műsorszolgáltatásra ellenben szigorúbb követelmények vonatkoznak, különösen a reklám, a kiskorúak védelme és az európai alkotások népszerűsítése és terjesztése terén. ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1 24. o.). Az Europa Cinemas hálózat az európai filmművészetet népszerűsíti Az európai alkotások népszerűsítését illetően a műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályok előírják, hogy az adásidő többségi hányadát a különböző műfajú európai alkotások számára kell fenntartani. Továbbá a műsorszolgáltatóknak adásidejük vagy műsorkészítési költségvetésük legalább 10%-át olyan európai alkotásokra kell szánniuk, amelyeket a műsorszolgáltatóktól független producerek állítanak elő. A lekérhető médiaszolgáltatások esetében a tagállamok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy miként kívánják népszerűsíteni az európai alkotásokat: intézkedéseket hozhatnak például az európai alkotások műsorkínálaton belüli részarányával vagy hangsúlyosabb helyen való szerepeltetésével kapcsolatosan, vagy előírhatják, hogy a lekérhető videofilmeket nyújtó szolgáltatóknak pénzbeli hozzájárulást kell biztosítaniuk ezen alkotások készítéséhez és jogainak megszerzéséhez. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv a származási ország elvét minden esetben kiterjeszti valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy minden szolgáltatásnak meg kell felelnie azon ország szabályainak, amelyben a szolgáltató található. A szabályok végrehajtása az adott tagállam feladata. 2012 májusában a Bizottság ismertette az irányelv alkalmazásáról szóló első jelentését. Ennél még frissebb fejlemény, hogy mivel a hagyományos műsorszórás és az online környezet nyilvánvalóan közelít egymáshoz a Bizottság nemrég nyilvános konzultációt kezdeményezett annak feltárására, hogy ez a konvergencia mit jelenthet Európa gazdasági növekedése, az innováció, a kulturális sokszínűség és a fogyasztók szempontjából. Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek című zöld könyv alapján folytatott konzultáció 2013 őszén zárult le, majd ezt követően a Bizottság közzétette a dokumentummal kapcsolatban beérkezett hozzájárulásokat, úgymint a végrehajtói dokumentumot és a visszajelzéseket. Az irányelv célravezető szabályozásának értékelését 2015-ben tervezik a REFIT szabályozási gyakorlat alapján.
K U L T U R Á L I S É S A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A 9 Az Európa Kulturális Fővárosa program A program közel 30 évvel ezelőtti indulása óta az európai városok minden évben versenybe szállhatnak a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címért. Az Európa Kulturális Fővárosa cím új és kreatív lendületet adhat a városoknak, új helyi közönséget teremt a kulturális események számára, és segíti a helyi kulturális szervezőket az európai és globális hálózatépítésben. Ezenkívül egyedülálló lehetőséget kínál a városok megújítására, arculatuk megváltoztatására vagy nemzetközi ismertségük növelésére, ami az idegenforgalom fejlődését és új befektetések érkezését vonhatja maga után. Az Európa Kulturális Fővárosa cím mindemellett hathatósan segítheti a társadalmi befogadást és a kultúrák közötti párbeszédet, például a közösség tagjait bevonó, kreatív tájékoztatási programok és az önkéntesek hatékony mozgósítása révén. Ám a cím mindenekelőtt arra nyújt lehetőséget, hogy az európai és Európán kívüli polgárok felfedezzék kontinensünk bámulatos kulturális sokszínűségét, és a címet viselő városokban megrendezett kulturális eseményeken keresztül rácsodálkozzanak közös gyökereinkre, történelmünkre és értékeinkre. Európa Kulturális Fővárosai kiválóan szemléltetik az EU kulturális sokszínűség iránti elkötelezettségét, valamint azt, hogy a kultúra hogyan képes összekovácsolni Európa lakóit. E városok jól szemléltetik azt, hogy a kultúrának igenis fontos szerep jut a fenntartható fejlődést célzó politikáinkban, mivel az európai városok és régióik hosszú távú fejlődésének részeként ösztönzik a dinamizmust, a kreativitást és a társadalmi befogadást. Szabadtéri rendezvény Umeåban, Európa 2014. évi kulturális fővárosainak egyikében EUR-TEXT Vissza a jövőbe! Az EUR-TEXT programsorozat különböző művészeti ágakban (a zene, a divat, a képzőművészet területén) alkotó cseh, francia lengyel és máltai művészeket szembesít egymással abból a célból, hogy hidat építsen a kortárs kifejezésmódok és az európai kulturális örökség között. Legyen szó klasszikus festmények által inspirált divatbemutatóról, Schubert IX. szimfóniájának korabeli hangszereken való előadásáról vagy a divattervezés által inspirált műalkotások kiállításáról, az EUR-TEXT párbeszédet kezdeményez a múlt és a jelen között. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke
10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L istockphoto/dpmike Berlinale Talent A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál ideje alatt minden évben fiatal, nagy jövő előtt álló audiovizuális szakemberek gyűlnek össze hat napra szerte a világból, hogy megosszák tapasztalataikat, és tanuljanak az iparág neves szakértőitől. A berlini esemény szervezői háromszáz, pályafutása elején álló forgatókönyvírót, producert, rendezőt, zeneszerzőt, szerkesztőt és fiatal filmkritikust választanak ki és hívnak meg. Az ígéretes tehetségű fiatal szakemberek műhelytalálkozókon vesznek részt, és már befutott filmkészítőkkel találkoznak. A Berlinale Talent seregszemléjének egyik kiemelt támogatója a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja. Operation Kino Az Operation Kino projekten keresztül a Kreatív Európa a Balkán-félsziget és Törökország azon nehéz helyzetű területeit célozza meg, ahol csak elvétve akad egy-két mozi, és arra bátorítja az ottani önkormányzatokat, hogy támogassák a több célra is hasznosítható digitális mozik megnyitását a régió kulturális központjaiban. A projekt keretében emellett az erdélyi, a szófiai, a szarajevói és az isztambuli nemzetközi filmfesztivál körülbelül 15 játékfilmje nagy hírverés közepette turnéra indul ezekben az országokban. Zentropa egy független filmgyártó cég A Lars von Trierhez és Susanne Brierhez fogható elismert rendezők mindig jó eséllyel számíthatnak filmjeik támogatására, akár a MEDIA segítsége nélkül is. A pályakezdő tehetségek azonban csak támogatással és anyagi segítséggel juthatnak el erre a szintre. A dániai központú filmgyártó vállalat, a Zentropa jelentős segítséget kapott a MEDIA programtól: megalakulása idején, az 1990-es évek elején a cég jelentős MEDIA-támogatásban részesült, ami a Zentropát átsegítette működésének első évein. Anders Kjærhauge, a Zentropa igazgatója a következőket mondta: Mivel Dániában akkoriban senki sem hitt a Zentropa ötletében, a MEDIA támogatása létfontosságú volt a cég fennmaradása szempontjából. TA cég felbecsülhetetlen segítséget jelent azon rendezők számára, akik a MEDIA programnak köszönhetően jutottak támogatáshoz. Susanne Bier, a 2011-ben Oscar-díjat nyert Egy jobb világ című film rendezője kifejtette: Manapság, a globalizáció korszakában, fontosnak tartjuk, hogy Európa számos területen így a kulturális csere területén is egységes álláspontot alakítson ki, ez az elgondolás pedig már önmagában is igazolja a MEDIA program létjogosultságát. A Zentropa és a MEDIA program egyszerre született meg az 1990-es évek elején. Ragaszkodó, de zabolátlan gyermekekként együtt cseperedtünk fel, majd egyszerre léptünk tinédzserkorba, ami bizony sok veszekedéssel járt. Ennek ellenére mindig odafigyeltünk egymásra, mivel közös volt a célunk: a színvonalas európai filmek ügyének támogatása. Most a felnőttkor küszöbén, immár 20 évesen sok kiváló film és rengeteg megosztható tapasztalat van a tarsolyunkban, és komolyan hiszünk abban, hogy együtt fogunk megöregedni is! Anders Kjærhauge, a Zentropa igazgatója Az Operation Kino célja, hogy a moziszerető közönség az EU félreeső vidékein se maradjon filmszínház nélkül
K U L T U R Á L I S É S A U D I O V I Z U Á L I S P O L I T I K A 11 Kitekintés: Mit tartogat a jövő? Ha előre tekintünk, megállapíthatjuk, hogy az EU kulturális jövőképének mindenekelőtt az európai polgárok bevonásáról kell szólnia. Ahhoz, hogy országaink kulturális sokszínűségét gazdaságilag is kamatoztathassuk, és elérjük, hogy az egyes kultúrák megértéssel és tisztelettel forduljanak egymás felé, a szakpolitikák minden szintjén tenni kell: például az oktatásban nagyobb teret kell biztosítani a kultúrának, valamint ösztönözni kell a kulturális alkotótevékenységet és az abban való részvételt. Ma, a gazdasági instabilitás és a globalizáció korában a következő kihívásokkal nézünk szembe: Felkészülés a digitális jövőre A digitális technológia napjainkban jelentősen meghatározza azt, hogyan állítjuk elő, terjesztjük és vesszük igénybe a kulturális javakat: digitalizálási hullám söpör végig a mozikon, és a filmterjesztési eljárások gyökeres átalakulásának vagyunk tanúi. Európaiak milliói követik munkába menet kedvenc tévésorozatukat okostelefonjaikon, néznek onlin e tartalmakat a nappalijukban lévő TV-n, vagy töltik fel az internetre a maguk által létrehozott tartalmakat. Európában több mint 40,4 millió internetre csatlakoztatott televízió üzemel, és 2016 végéig a háztartások többségében megtalálható lesz ez a készülék. Ezek a változások pedig valósággal elmossák a fogyasztók, a média és az internet közötti hagyományos határokat. Az európai kulturális és kreatív iparágak e digitális változás egyik mozgatórugóját jelentik, mivel olyan új utakat nyitnak meg, amelyeken az európai polgárok felfedezhetik és élvezhetik a digitális tartalmakat, illetve részt vehetnek azok létrehozásában. Az Európai Bizottság egyik prioritása, hogy támogassa Európa nemzetközi vezető szerepét a minőségi tartalmak előállítása terén, egyszersmind a digitális környezetben is megőrizze az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyelőnyét. A Kreatív Európa program célja elősegíteni, hogy a kulturális és a kreatív ágazat maradéktalanul kiaknázza a digitális átállás által teremtett lehetőségeket. E változások nyomon követése érdekében Az európai filmek terjesztése a digitális korszakban elnevezésű cselekvési terv keretében 2 millió euró fordítható a következő célokra: az európai filmek terjesztési feltételeinek javítása az Unióban; az európai filmek nézőszámának növelése és a befogadói kör kiterjesztése világszinten; a piaci szereplők és döntéshozók helyzetbe hozása azáltal, hogy időben értesülnek a terjesztési platformokat érintő változásokról. istockphoto Small Frog A jövőt nem láthatjuk előre, de gondoskodhatunk arról, hogy kreatív ágazataink felkészüljenek rá
12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Finanszírozáshoz jutás A kulturális és audiovizuális ágazatokban működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knek) tevékenységeik bővítéséhez és üzleti vállalkozásuk növekedéséhez forrásokra van szükségük, ám többségük nehezen jut bankkölcsönhöz. Az EU 2016-tól kezdődően fokozatosan bevezet egy olyan kulturális és audiovizuális ágazatokat szolgáló eszközt, amely finanszírozást biztosít a kkv-k számára. Emellett várhatóan egy új kapacitáskiépítési rendszer is megkezdi működését, amely szakértői szolgáltatásokat fog nyújtani a hitelezőknek azzal a céllal, hogy ez utóbbiak jobban megértsék a kulturális ágazatok működését. Közönségfejlesztés A Kreatív Európa további célja, hogy valamennyi tevékenységi területén ösztönözze az európai kulturális alkotások tartós közönségének fejlesztését és megerősödését szolgáló új technikákat. A közönségfejlesztés többdimenziós kulturális, társadalmi és gazdasági dimenzióból összetevődő folyamat, amely a következőket foglalja magában: új közönség kialakítása; a meglévő közönséggel való kapcsolatok elmélyítése; a közönség diverzifikálása; NA-01-14-986-HU-C a médiaműveltséggel kapcsolatos európai együttműködés fejlesztése. További információk Ha a kiadványban található információk felkeltették érdeklődését, bővebb információkért látogasson el az alábbi webhelyre: XX Kreatív Európa az Európai Bizottság keretprogramja a kultúra és a médiaágazat támogatására: http://ec.europa.eu/programmes/creative-europe XX Kérdése van az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek: 00 800 6 7 8 9 10 11 http://europedirect.europa.eu ISBN 978-92-79-41544-9 doi:10.2775/13182