GÉMOSZ II. Konferencia A Gépjármû-Márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSZ) 2003. november 26-án, Budapesten, a Vajdahunyadvárban tartotta II. konferenciáját. A konferencia központi témaköre a közelgõ uniós csatlakozásnak a hazai gépjármûkereskedelemre várható hatása volt. A konferencia díszvendége, Heinz Havelka, az Osztrák Márkakereskedõi Szövetség elnöke a GVO bevezetésének ausztriai tapasztalatairól tartott elõadást, ebbõl idézünk most részleteket. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, köszönöm a meghívást, hogy a Magyar Gépjármû-márkakereskedõk Országos Szövetsége elõtt bemutathatom az Osztrák Szövetségi Gépjármû-kereskedõi Szövetséget és annak tevékenységét. Az Osztrák Márkakereskedõi Szövetség összesen több mint 10 000 tagüzemnek a képviselete a gépjármû-kereskedelem, motorkereskedelem, motorcsónak-, gumiabroncskereskedelem, alkatrész- és tartozékkereskedelem területérõl. A gépjármû-kereskedelem területén 4200 üzemet képviselünk, amely 2700 márkakereskedõbõl, kb. 1500 szabad használtautó-kereskedésbõl, valamint kb. 35 autóimportõrbõl tevõdik össze. Most szeretnék rátérni munkánk tartalmi súlypontjára. Ahogy azt Önök is tudják, a gépjármû-csoportmentességi rendelet az elmúlt három év vitáinak a középpontjában volt. Szövetségünk úgy az importõröknek mint a kereskedõknek, felkínálta az értékesítési szerzõdések jogi vizsgálatát, minek következtében számos szerzõdést átvizsgálásra be is küldtek. Majdnem az összes márka szempontjából megállapítást nyert, hogy a szerzõdések számos problémás rendelkezést tartalmaznak, különösen amióta a gazdasági keretfeltételek jelentõs mértékben megváltoztak. A minõségi standardokat jelentõsen megemelték, az árrést csökkentették és számos bónuszt vezettek be, melyek viszont különbözõ kritériumoktól függenek, és ezáltal nem jelentenek a vállalat számára egy megbízható, kalkulálható jövedelemforrást. Érdekképviseleti tevékenységünk sikere egy új törvény, amely Ausztria határain kívül is érdeklõdést váltott ki: a beruházásvédelmi Fotó: Jávorka F. törvény. A rendelkezés értelmében a gyártó/ importõr köteles a szerzõdés lejártával olyan beruházások után térítést nyújtani, amely a gyártó/importõr elõírásai alapján került végrehajtásra és a szerzõdés idõtartama alatt nem lehetett leírni. Ahogy azt Önök talán tudják, az EU-ban létezik egy irányelv a régi gépjármûvek hasznosítására. Ezt az irányelvet Ausztriában is átültették és igen terjedelmes (Folytatás a 2. oldalon.) tartalom Meghívó Tisztelt Tagtársunk! Nagy szeretettel meghívjuk Önt az elsõ AUTÓ-MÁRKAKERESKEDÕI BÁL rendezvényünkre. A bál idõpontja és helyszíne: 2004. február 28. Hotel Sofitel Átrium Budapest V., Roosevelt tér 2. 1 GÉMOSZ II. konferencia 2 A GÉMOSZ elnökségének tagjai 3 Tájékoztató a GÉMOSZ elnökség munkájáról 3 Új fényezési szabvány MSZ 2709:2003 4 Szuna József: Beszámoló a 2004-es rezsi óradíjak egyeztetõ tárgyalásairól 4 Villányi Andrea: Figyelemfelhívás a biztosítás közvetítéssel kapcsolatban 5 Fejess Júlia: Fejezetek az autózás történetébõl I. rész 6 Tájékoztató a fogyasztóvédelemmel összefüggõ jogszabályváltozásokról 7 Dr. Lukács Pál: Elektronikai hulladékok 8 Merkantil Bank 8 Castrol Megjelenés az alkalomhoz illõ öltözékben. A jelentkezési lap a www.gemosz.hu honlapunkról tölthetõ le.
GÉMOSZ II. Konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettséggel jár. Az osztrák gépjármû-kereskedõk nem nagyon örülnek neki, mivel a régi gépjármû újrahasznosítása eddig önkéntes megállapodással permentesen történt és alig volt olyan öreg gépjármû Ausztriában, amelynek mentesítése ne történt volna rendeltetésszerûen. Mint az osztrák gazdaság képviselõjének természetesen az az érdekem, hogy ne jöjjön létre azáltal versenytorzulás, hogy egy közvetlenül szomszédos ország alacsonyabb követelményeket támaszt egy gépjármûüzemmel szemben, mint Ausztria. Egy téma, amivel jelenleg igen intenzíven foglalkozunk, a garanciális költségek térítésének problematikája. Mi pont azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a szervizek számára mennyire és milyen terjedelemben térítik meg azokat a munkákat, amelyeket a gyártónak végeznek. Erre vonatkozóan elkészíttetünk egy jogi szakvéleményt és bízunk abban, hogy ennek birtokában konstruktív tárgyalásokat folytathatunk a gépjármûimportõrökkel. Nagyon örülünk annak, hogy a magyar gépjármûágazat úgy döntött, hogy európai szinten aktívvá válik, ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy Brüsszelben jó nemzetközi együttmûködést fogunk lebonyolítani. Ajánlásom a magyar képviseletnek: jó kapcsolatot ápoljanak a kormánnyal és a minisztériumokkal, de arra is gondoljanak, hogy 2004. május 1-jétõl már Brüsszel kezében van a karmesteri pálca. Dr. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a GVO-nak a magyar jogrendszerbe való beépítésérõl beszélt. A versenyhivatal álláspontja az, hogy a GVO magyarországi bevezetéséhez egy, döntõen a magyar versenytörvényre épülõ, annak struktúráját követõ új rendeletet hoznak létre, ami azonban a vonatkozó EU-rendeletet gyakorlatilag teljes egészében átemeli. A rendelet megalkotói elõtt 5 fõ cél lebegett: kizárólagos szerzõdések helyett döntõen szelektív szerzõdések létrehozása, a határokon átnyúló verseny biztosítása, melynek keretében 2005-tõl lehetõségük nyílna a magyar vállalkozóknak is egy másik EU-tagállamban üzlet, kereskedés nyitására, egy kereskedésben / szervizben több márkával is lehessen foglalkozni, a javítás és a vevõszolgálat lehessen független a márkakereskedéstõl, szabad alkatrészforgalom biztosítása. Dr. Gyõzõ Gábor, a Magyar Gépjármûimportõrök Egyesületének elnöke a regisztrációs adó bevezetésének hatása az új- és a használtautó-kereskedelemben címmel tartott elõadást. A regisztrációs adó, mint új adónem bevezetésérõl már sokat hallottunk, ez nem más, mint az új és használt autók elsõ magyarországi forgalomba helyezésekor fizetendõ adó. A regisztrációs adó a gépkocsik fogyasztási adóját váltja fel. Arról, hogy a jövõben milyen idõs és milyen mûszaki állapotú használt autót lehet Magyarországra behozni, még mindig megoszlanak a vélemények. Azonban a korszerûtlen jármûveket lényegesen magasabb regisztrációs adó fogja terhelni. Az új adónem valószínûleg kedvezõ hatással lesz az újautó-eladásokra, a használtautóimportot azonban várhatóan vissza fogja vetni. A GÉMOSZ következõ konferenciájára 2004. május 20-án, a Vajdahunyadvárban kerül sor. Impresszum Autó Márkakereskedõ II. évfolyam, 1. szám ISSN 1589 6862 Kiadó: Gépjármû-márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSZ), 1239 Budapest, Grassalkovich út 255. Felelõs kiadó: Gablini Gábor Felelõs szerkesztõ: dr. Nagyszokolyai Iván Szerkesztõbizottság: Balogh Árpád, Giczy Árpád, Jávorka Ferenc Szerkesztõség: GÉMOSZ Iroda, 1239 Budapest, Grassalkovich út 255., tel.: 1/287-8249, fax: 1/287-8250, e-mail: fjavorka@gemosz.hu Szedészet és nyomdai elõkészítés: X-Meditor Lapkiadó, Oktatásés Rendezvényszervezõ Kft. Nyomdai elõállítás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. A GÉMOSZ elnökségének tagjai: Gablini Gábor elnök (Peugeot) Szuna József alelnök (Opel) Balogh Árpád elnökségi tag (Mazda) Krénusz Ferenc elnökségi tag (VW Audi) Orbán András elnökségi tag (Citroën Nissan) Nyitrai Gábor elnökségi tag (Suzuki) Ivanics Lajos elnökségi tag (Volvo) A kibõvített elnökség tagjai: Török Mátyás Ell. Biz. elnök (Skoda) Békési Mihály Ell. Biz. tag (Renault) Hangácsi Sándor Ell. Biz. tag (Seat) Giczy Árpád Jel. Biz. elnök (Kia) Kovács József Okt. Biz. elnök (Peugeot) Leitold Károly Jel. Biz. tag (VW Audi) Nagy György Gazd. Biz. elnök (Citroën) Sárkány Ferenc Gazd. Biz. tag (Peugeot) Jávorka Ferenc fõtitkár 2 Autó Márkakereskedõ 2004/1
Tájékoztató a GÉMOSZ elnökség munkájáról Novemberi ülés: - beszámoló a rezsióra tárgyalások helyzetérõl - beszámoló a Gazdasági és Közlekedési minisztérium fórumáról - szerviz bizottsági beszámoló - gazdasági bizottsági beszámoló - marketing bizottsági beszámoló - ellenõrzõ bizottsági beszámoló - oktatási bizottsági beszámoló - CECRA koordinációs központ terv Decemberi ülés: - az autóbontási együttmûködés lehetõségei - a Márkakereskedõi Bál elõkészületei - összefoglaló a GVO bevezetésének elsõ tapasztalatairól - beszámoló a rezsióra tárgyalások helyzetérõl - a közgyûlés kiértékelése - a következõ közgyûlés elõkészítése - a GSM szolgáltatók ajánlatainak kiértékelése Januári ülés: - beszámoló a rezsióra tárgyalások helyzetérõl - a szavatosság és jótállás új szabályozása - részvételi terv a nemzetközi konferenciákra - a Bál elõkészületeinek kiértékelése - új tagok felvételi kérelmei - a 2003-as év eredményeinek kiértékelése - a 2004-es évi terv kiértékelése Autó Márkakereskedõ 2004/1 Jávorka Ferenc fõtitkár Új fényezési szabvány MSZ 2709:2003 A jelenleg érvényben lévõ 6/1990/IV.2. KÖHÉM rendelet szerint az M1/ N1 kategóriájú jármûvek fényezésének a vizsgálatánál a fenti szabvány az alábbi minõségi elõírásokat tartalmazza. 1. Gyári új fényezés A jármû fényezése gyári újnak minõsül, ha: a) A fényezés rétegvastagsága megfelel a szabvány értékeinek, kivéve, ha a gyár egyedi gyártásban készíti a jármû fényezését. b) A jármû sérülés- és hibamentes. c) A gyárban és az értékesítés elõtti szükséges szállítások során keletkezett kisebb sérüléseket (pl. kisebb horpadást) a gyári technológiának megfelelõ módon javították, a javított elem fényezésének rétegvastagsága a 2. fejezetnek megfelelõ, és a javítás során roncsolásos módszert (húzatást, hegesztést, melegítést stb.) nem alkalmaztak. 2. A gyári új fényezés rétegvastagságának követelményei 2.1. Külsõ felületek 2.1.1. 1. zóna: a motorfedél, a csomagtérfedél, a tetõ, az övvonal feletti oldalak A rétegvastagság átlaga: 70 µm 300 µm. Az 1. zónába tartozó felületek a feltûnõ észlelési tartományban találhatók. 2.1.2. 2. zóna: az övvonal alatti oldalak A rétegvastagság átlaga: 50 µm 300 µm. A 2. zónába tartozó felületek a kevésbé feltûnõ észlelési tartományban találhatók. A küszöbön mért rétegvastagságba nem számít bele a zajcsökkentõ, illetve tömítõanyaggal bevont felület. 2.2. Belsõ felületek 2.2.1. 3. zóna: ajtók és ajtókeretek belül, utastér belsõ része. A rétegvastagság átlaga: 40 µm 300 µm. A 3. zónába tartozó felületek takartak, nem láthatók. 2.2.2. 4. zóna: motortér, csomagtér. A rétegvastagság átlaga: 30 µm 400 µm. A 4. zónába tartozó felületeken a védõbevonat feladatát veszélyeztetõ hiba nincs megengedve. Megjegyzés: A 4. zónába tartoznak olyan feladatok is, amelyeket a gyártás során pótlólagos és vastagabb védõbevonattal láttak el. A rétegvastagság mértékadó értéke elemenként, vagy övvonallal megosztott elem esetében, elemrészenként öt mérés átlagértéke. 3
Beszámoló a 2004-es rezsi óradíjak egyeztetõ tárgyalásairól Figyelemfelhívás a biztosítás közvetítéssel kapcsolatban Az EU csatlakozás idõbeni közelsége, az aktuális jogszabályváltozások figyelembe vétele mellett jogos igényként merült fel a rezsi óradíjak egységessé tétele, mind az autópiac, mind a biztosítási piac szereplõi részérõl. A 2004-es évre vonatkozó rezsi óradíjak egységesítése témában lefolytatott egyeztetõ megbeszéléseket a GÉMOSZ részérõl Gablini Gábor elnök és Szuna József alelnök, bróker szakértõk - Váradi Emõke (MOSZ Bróker), Horváth István (Peugeot Bróker), Villányi Andrea (Porsche Biztosítási Alkusz Kft.) bevonásával folytatta. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. legmagasabb szintû szakmai vezetését dr. Kálózdi Tamás és dr. Mátrai Miklós vezérigazgatóhelyettesek, Kele József ügyvezetõ-igazgató és Németh Emil fõosztályvezetõ helyettes képviselte. A korrekt és szakmai alapokon nyugvó tárgyalásokat mindkét fél részérõl megnyilvánuló együttmûködési és maximális kompromisszumkésség jellemezte. Ezek a tárgyalások az egész gépjármû és biztosítási szakma számára irányadóak, így a résztvevõ partnerek felelõssége is kiemelkedõ. Az egyeztetések legnagyobb eredménye, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az óradíjaknak az általános piaci tendenciák összefüggésében kell alakulniuk, s nem azoktól elszakítva. Egységes véleményen voltak a felek azt illetõen is, hogy a biztosítók csak akkor tudják az igényekhez közelítõ díjakat megállapítani, ha differenciálnak, és a különbözõ kategóriába sorolt kereskedõk nem azonos óradíjat kapnak, ez márkánként és márkán belül is eltérõ lehet. Összegzésként megállapítható, hogy a 2002-es óradíj tárgyalásokhoz képest pozitív irányú elmozdulás történt, mind az emelés mértéke, mind az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a GÉMOSZ álláspontjainak közelítése terén. Bõvebb információ írásban a GÉMOSZ címén kérhetõ: fjavorka@gemosz.hu, telefonon pedig Jávorka Ferenc fõtitkár tud felvilágosítást adni, a 06-1/287-82-49-es telefonszámon. Szuna József Alelnök 2004. május 1-jével, vagyis Magyarország európai uniós csatlakozásának napjával fog hatályba lépni az új Biztosítási Törvény, amely a biztosításközvetítõkre (azaz az alkuszokra), illetve a márkakereskedésekben valamely alkuszcég megbízásából biztosítási tevékenységet folytató értékesítõre nézve az alábbi lényeges változást tartalmazza. Minden olyan biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ természetes személynek (azaz a márkakereskedésekben a biztosítást kötõ valamennyi értékesítõnek is!), aki az ügyféllel kapcsolatba kerül az alábbi szakképesítést az elsõ nyilvántartásba vételt követõ 24 hónapon belül (azaz 2006. május 1-ig) köteles megszerezni: - Felsõfokú végzettség (bármelyik elfogadott), vagy - Középfokú vagy felsõfokú OKJ-s biztosításszakmai szakképesítés. Annak érdekében, hogy a törvényben feltüntetett kötelezettségnek a márkakereskedések eleget tudjanak tenni, javasoljuk, hogy a jövõben a márkakereskedésben kerüljön kijelölésre két olyan alkalmazotti státuszban lévõ értékesítõ, vagy adminisztratív munkatárs, akik rendelkeznek felsõfokú végzettséggel, vagy az említett szakképesítéssel, és a jövõben a biztosításközvetítéssel kapcsolatos tevékenységet õk végezzék. Felhívjuk továbbá figyelmüket arra, hogy biztosításközvetítõi tevékenység csak akkor tárgyi adómentes szolgáltatás a márkakereskedés részérõl, ha a nála, alkalmazotti státuszban lévõ értékesítõ az ügyfelek részére valóban teljes körû biztosításszakmai tanácsadást végez. Ezt a tevékenységet ellenõrzési jogkörénél fogva az APEH is jogosult folyamatában ellenõrizni. Villányi Andrea Official distributor for: 2040 Budaörs, Pf. 152 2051 Biatorbágy, Erdõvári Ipartelep Telefon: +36 (23) 311-080. Fax: +36 (23) 530-025. E-mail: autocolor@autocolor.hu Pontjavítások a fény sebességével. A Nexa Autocolor (korábban ICI Autocolor) cég legújabb fejlesztésének eredményeként itt az új UV gyors alapozó! Az UV gyors alapozó egy olyan forradalmian új pontjavító rendszer, amely jelentõsen lecsökkenti az elõkészítési idõt, ezzel megszüntetve a fényezõmûhely legszûkebb keresztmetszetét. A gyors felhordást követõen két percig UV-lámpával szárítjuk az anyagot, és a kezdéstõl számított 12 percen belül már fényezhetünk is! Az UV gyors alapozó nem igényel fülkét, ezzel idõt és energiát takaríthatunk meg! Haladjon Ön is fénysebességgel, próbálja ki az új technológiát! Nexa Autocolor = Találékony emberek, nyereséges festék 4 Autó Márkakereskedõ 2004/1
Fejezetek az autózás történelmébõl I. rész - A keréktõl az abroncsig Azt, hogy pontosan mikor is találhatták fel a kereket, valószínûleg már soha nem tudhatjuk meg. A tudomány egységes álláspontja szerint azonban, a Föld különbözõ helyein mindig újra és újra feltalálták. Már évezredekkel ezelõtt gurultak fakerekek Egyiptomban. A futófelületeket bõrbõl vagy fémbõl készült védõköpennyel vették körbe. A késõbbiek során továbbfejlesztették a fakereket küllõs kerékké, majd tömör gumiból készült bandázzsal burkolták. Levegõ elõször 1888-ban került a kerékbe, amikor Dunlop felfedezte a felpumpált biciklikereket. Azután az elmúlt évszázad elején a Continental volt az elsõ olyan gyártó, amely a kerekeket profillal látta el. A gumiabroncsok fekete színt kaptak az anyagba kevert koromtól, amely a kerekek élettartamát növelte. Valamikor az idõk folyamán a feltalálók arra is rájöttek, hogy szövet betéttel sokkal nagyobb stabilitás érhetõ el. 1920 körül került kereskedelmi forgalomba a pamut-kord alapja miatt kordabroncsnak nevezett új kerék típus. A következõ évtizedek folyamán mind tovább tökéletesítették a kerék láthatatlan belsõ szerkezetét. (beszúrás: auto.jpg, képaláírás: Német cégként 1921-ben elsõként hozta piacra a Continental a kord gumikat.) Az 50-es évek elején meghódította a piacot az acélbetétes kerék. A kiegészítõként használt acélhuzalok, amelyek a kereket stabilabbá tették, és a menetbiztonságot javították, megváltoztatták a kordrétegek elhelyezkedését is. A 60- as évek óta sugarasan helyezkednek el a forgásirányhoz képest. A kerék stabilitását egy acélkord öv egészíti ki. Sok gyárban további nylonkötéseket is alkalmaztak. Manapság a modern autógumikat acélradiál keréknek nevezik. A magasság-szélesség arány döntõen az egyre laposabb gumik felé tolódott el, az abroncs egyre szélesebb lett, a fa küllõk helyett pedig ma már acélból, könnyûfémbõl készült felniket használunk, amelyek nem rozsdásodnak, széles választékban állnak rendelkezésre az alkatrész kereskedõknél és szinte minden optikai kívánalmat teljesítenek. Fejess Júlia Autó Márkakereskedõ 2004/1 5
Tájékoztató a fogyasztóvédelemmel összefüggõ jogszabályváltozásokról Ígéretünkhöz híven szeretnénk folyamatosan tájékoztatni a GÉMOSZ tagjait az elõttünk álló változásokról, illetve az Uniós csatlakozás kapcsán szükségessé váló törvények, rendeletek, szabályozók megjelenésérõl, bevezetésérõl. Most a fogyasztóvédelem érdekében történt változásokról, kiemelten a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó módosulásokról kívánunk összefoglaló tájékoztatót adni. 2003. július 1-vel hatályba léptek a 2002. évi XXXVI. törvény azon rendelkezései, amelyek a Polgári Törvénykönyv, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggõ jogharmonizációs célú módosításáról szólnak. A törvénynek a Ptk. módosításáról szóló része túlnyomórészt a szavatosság, valamint a jótállás kérdéskörét érinti. Ahogy arra a törvény címe is utal, a legtöbb új vagy módosított rendelkezés a fogyasztó helyzetét erõsíti meg a forgalmazóval szemben, és ennek megfelelõen a jogszabály a fogyasztói szerzõdésre vonatkozóan szigorúbb és kötelezõ rendelkezéseket állapít meg. A Ptk.-módosítással összhangban a kötelezõ jótállásról szóló, 117/1991. (IX.10.) Korm. rendeletet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2003. november 22-i hatállyal hatályon kívül helyezte, és új szabályokkal helyettesítette, amely rendelet fontosabb szabályait jelen összefoglalónkban szintén ismertetjük. A Ptk-módosítás új fogalomként bevezette a fogyasztói szerzõdés fogalmát. A fogyasztói szerzõdés olyan szerzõdés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerzõdést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; fogyasztó pedig a törvény értelmében a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül esõ célból szerzõdést kötõ személy. A fogyasztói szerzõdés tárgya ingó dolog lehet, kivéve a villamos energiát, a vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet. A fogyasztói szerzõdésekkel kapcsolatban a módosítás egy sor új garanciát épít be az eddigi szabályozásba a fogyasztó érdekében, amelyeket az alábbiakban, külön a kellékszavatosságra és külön a jótállásra vonatkozóan ismertetünk. 1. A szavatosság szabályainak módosulása - A kötelezett, azaz az eladó hibás teljesítésének fogalma továbbra is az, hogy a szolgáltatott dolog a teljesítés idõpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzõdésben meghatározott tulajdonságoknak. Kiegészül viszont a fogalom azzal, hogy hibás teljesítésnek minõsül a dolog szakszerûtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerzõdéses kötelezettség, és azt az eladó, vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért az eladó felelõs. - Az eladó szavatossági felelõsség alóli mentesülésére vonatkozóan a módosítás kiegészíti az esetkört azzal, hogy az eladó nem csak akkor mentesül a felelõsség alól, ha a jogosult, azaz a vevõ a hibát a szerzõdéskötés idõpontjában ismerte, hanem akkor is, ha a hibát a vevõnek fel kellett volna ismernie. Valamint akkor is, ha a vevõ által adott anyag hibájára vezethetõ vissza a hiba, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára az eladó a vevõt figyelmeztette. - A fogyasztói szerzõdés keretében teljesített szolgáltatásokra vonatkozóan a törvény vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy addig, amíg az eladó az ellenkezõt nem bizonyítja, úgy kell tekinteni, hogy a teljesítést követõ 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés idõpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. - A szavatosság tartalmában újdonság, hogy a szolgáltatásnak a teljesítés idõpontjában több kritériumnak kell megfelelnie. Így alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, illetve rendelkeznie kell azzal a minõséggel is, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, figyelembe véve különösen az eladónak a reklámban vagy az áru címkéjén megjelenõ nyilvános kijelentését. Továbbá rendelkeznie kell az eladó által adott leírásban szereplõ, és általa a vevõnek mintaként bemutatott szolgáltatásban lévõ tulajdonságokkal. A reklámnak és az áruhoz tartozó leírásnak tehát a jövõben lényegesen nagyobb szerepe lesz a fogyasztóvédelem és a szavatosság terén. - A vevõ által érvényesíthetõ jogokat illetõen jelentõs változást jelent, hogy amíg a korábban hatályos szabályozás szerint a vevõ választása szerint elsõsorban kijavítást vagy árleszállítást kérhet, addig a jövõben a kijavítás mellett joga lesz elsõsorban kicserélést követelni. Az eladó a fenti igényeket csak akkor nem köteles teljesíteni, ha ez aránytalan többletköltséget jelentene számára. Ennek eldöntéséhez mérlegelni kell az áru értékét, a hiba súlyát és a vásárlónak okozott kényelmetlenséget. Akkor, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga a vevõnek, vagy az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy ennek az eladó nem tud eleget tenni, a vevõ választása szerint árleszállítást kérhet vagy elállhat a szerzõdéstõl. Jelentéktelen hiba esetén azonban nincs helye elállásnak. Továbbra is hatályban marad az a rendelkezés, amelynek értelmében, ha az eladó nem javítja ki a dolgot, a vevõ azt az eladó költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, valamint az a rendelkezés, hogy a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Új rendelkezés a fogyasztói szerzõdésekre vonatkozóan, hogy a törvény megtiltja, hogy a felek olyan kikötést tegyenek, amelyben a fenti szavatossági jogoknak törvényben meghatározott sorrendjétõl a fogyasztó hátrányára térnek el. - A hiba bejelentésének idõpontját illetõen a törvény nem a korábban alkalmazott haladéktalanul kifejezést használja, hanem lazább szabályt fogalmaz meg, csak azt írja elõ, hogy a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb idõn belül köteles a kifogását közölni a vevõ az eladóval. Ugyanakkor a fogyasztói szerzõdések körében idõben közöltnek tekinti a vevõ kifogását, ha azt a hiba felfedezésétõl számított két hónapon belül teszi. A felek ettõl eltérõ megállapodása semmis. A szavatossági jogok érvényesítésére nyitva álló határidõ továbbra is hat hónap. Ha a vevõ menthetõ okból nem tudja érvényesíteni igényét (így különösen, ha a hiba nem volt felismerhetõ) a szavatossági igény egy éven belül, tartós használatra rendelt dolgok esetében három éven belül érvényesíthetõ. Új rendelkezés, hogy a fogyasztói szerzõdés esetében a fentiektõl eltérõen az általános elévülési határidõ két év, és ennél 6 Autó Márkakereskedõ 2004/1
rövidebb határidõt nem is lehet kikötni. Ha a fogyasztói szerzõdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidõben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb határidõ azonban ebben az esetben sem köthetõ ki. Akkor, ha a vevõ menthetõ okból nem tudja igényét érvényesíteni, a határidõ a tartós használatra rendelt dolgok esetében a fogyasztói szerzõdések körében is három év. 2. A jótállásra vonatkozó Ptk - szabályok módosulása - A Ptk. jótállásra vonatkozó új szabályai, amelyek szintén 2003. július 1-jén léptek hatályba, nem változtatnak a jótállás lényegén. A jótállási kötelezettség szerzõdésen vagy jogszabályon alapulhat, és a jótállásra kötelezett a felelõsség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A törvény külön kiemeli, hogy a jótállás a vevõnek a törvénybõl eredõ jogait, azaz a fent részletezett szavatossági jogokat nem érinti. - A törvény kimondja, hogy a jótállás az eladót, a jótállási kötelezettséget keletkeztetõ szerzõdésben, vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. A reklám tehát a jótállás körében is lényegesen fontosabb jogi szerepet tölt majd be a jövõben, mint eddig. - Újdonságnak számít az is, hogy míg korábban a jótállási nyilatkozat tartalmát a jótállási rendelet szabályozta, most már törvényi szinten, azaz a Ptk. jótállásra vonatkozó rendelkezései határozzák meg a jótállási nyilatkozat kötelezõ tartalmi elemeit. 3. 151/2003 (IX. 22.) Korm. rendelet a kötelezõ jótállásról A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásra vonatkozó szabályokat a fenti új jogszabály 2003. november 22. napján beálló hatállyal módosította, egyben hatályon kívül helyezte a kötelezõ jótállást eddig szabályozó 117/1991 sz. Korm. rendeletet. Általánosságban elmondható, hogy a jótállásra kötelezett az eladó - kötelezettségei általánosan enyhültek, a kötelezõ jótállásra kötelezett termékek köre leszûkült, továbbá a jótállási idõ egységesen 1 évre változott. Az új jogszabály legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze: - A legjelentõsebb változás, hogy a kötelezõ jótállásra vonatkozó szabályokat mostantól csak a fogyasztói szerzõdésekre vonatkozóan kell alkalmazni, tehát a forgalmazó és a fogyasztó között létrejött ügyletekben. A jótállási kötelezettség a forgalmazót terheli a fogyasztóval szemben, így az importõrt, aki a terméket a forgalmazónak adja el, illetve azt a forgalmazót, aki a terméket nem fogyasztónak adja el, nem. - A jogszabály részletesen elõírja a jótállási jegy kötelezõ tartalmát, és elõírja, hogy a jótállási jegyet közérthetõen és egyértelmûen, magyar nyelven kell megfogalmazni. - Lényeges új szabály az is, hogy míg a korábbi szabályozás szerint a jótállási igény érvényesítéséhez szükség volt a jótállási jegy és a számla bemutatására is, most már elegendõ csak a jótállási jegy bemutatása az igényérvényesítés esetén, számla bemutatása nem szükséges. - Az ún. háromnapos csere intézményét a rendelet a fogyasztói szerzõdések körében megtartja: de némileg szûkíti az alkalmazásának körét. Az új szabályozás szerint, ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerû használatot akadályozza. Lényeges, a jelen összefoglaló témakörét érintõ szabály az új 49/2003. sz. (VII. 30) GKM rendelet is, amely a szavatossági és jótállási igények intézésének részletes szabályait rögzíti, és amely hatályon kívül helyezi az e tárgyban korábban irányadó 4/1978. (III. 1.) BkM. Rendeletet. Elektronikai hulladékok Az EU-jogrendjében alapvetõen két Direktíva rendelkezik az elektronikai hulladékok vonatkozásában, az egyik a kiselejtezett elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére vonatkozó 2002/ 96/EK-, a másik az ilyen berendezésekben található veszélyes, környezetszennyezõ anyagokról rendelkezõ 2002/ 96/EK Tanácsi Irányelv. Az Irányelvek 2003. február 13-án léptek érvénybe és a bennük foglaltak teljes megvalósítására hat év áll az érdekeltek rendelkezésére. Az elektronikai hulladékokra vonatkozó rendelkezések alapján a kiterjesztett gyártó és importõri felelõsségnek megfelelõen a gyártónak, adott országban hiányában az importõrnek kell gondoskodnia az elhasználódott termékek begyûjtésérõl, környezetbarát kezelésérõl és újrahasznosításáról. A környezetvédelmi tárca elképzelései szerint az elektronikai hulladékok kezelésének problémáját a szerintük - jól bevált termékdíj rendszer elektronikai eszközökre történõ kivetésével lehet Autó Márkakereskedõ 2004/1 megoldani. Kilogrammonként átlag 40-45 forintnyi termékdíjat kell majd fizetni a gyártóknak, forgalmazóknak az államkasszába, a nagyobb termékeknél (fénymásoló, TV) kisebb-, kisebb termékeknél (vasaló, kenyérpirító) nagyobb tömegegység-díjjal kalkulálva. Az egy kilogrammnál kisebb tömegû eszközöknél (órák, mobiltelefonok, hajszárítók stb.) a gyártott mennyiség alapján határozzák meg a díjat. A tárca reményei szerint a mentességi feltételeket teljesítõ gyártók termékdíjfizetés alóli mentesítésével ösztönözni lehet a cégeket a begyûjtõ, kezelõ, hasznosító hálózatok kialakítására. Mindazonáltal a KVVM évente megközelítõleg 4,5 milliárd forint többletbevétellel számol az új termékdíj-féleség bevezetésével, amelyet bár csak környezetvédelmi célokra lehet felhasználni, de a bevezetni kívánt karosszéria termékdíjjal együtt jelentõs pénzösszeghez juttatja a tárcát. Ma Magyarországon a feleslegessé vált elektronikus gépek, eszközök leadása a települési önkormányzatok által mûködtetett hulladékudvarokban a lakosság számára ingyenes. Cégek az ilyen jellegû hulladékot hulladékártalmatlanítási díj megfizetése ellenében elektronikai berendezések hulladékainak átvételére engedéllyel rendelkezõ telepeken adhatják le. Ezekrõl a HOE Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete, a hulladékgazdálkodási egységeket bemutató Internetes portálok, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok és önkormányzatok adnak tájékoztatást. Néhány hulladékkereskedõ fizet a nyomtatott áramköri lapokért, a számítógép házát vaslemezként vásárolják fel. Fizetni kell a TV-, a PC-monitor, a nyomtató, a fax és a telefonok leadásáért. Elõbbiek képcsövében mintegy 2-4 kg ólom és a képcsõ belsõ felületét borító fénypor kadmium tartalma miatt az Európai Hulladékkatalógus (EWC) besorolása alapján EWC 200135* kódszámú veszélyes hulladéknak számítanak. Dr. Lukács Pál 7
8