MUNKAVÉDELEM 1.4 Távmunkában foglalkoztatottak munkavédelme Nagy-Britanniában Tárgyszavak: távmunka; kockázatértékelés; munkavédelem. A munkaadóknak fel kell mérniük azokat a tipikus kockázatokat, amelyek otthon dolgozó, távmunkában foglalkoztatott alkalmazottaikat fenyegetik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) távmunkáról szóló egyezményének 177. cikke a következőket mondja ki: a távmunka kifejezés olyan munkát jelent, amelyet távmunkásnak minősített személy végez a) saját lakásán vagy más, választása szerinti helyiségekben, amelyek nem azonosak a munkaadó munkahelyével, b) díjazás ellenében, c) amelynek során a munkaadó útmutatása szerint terméket készít vagy szolgáltatást nyújt, függetlenül attól, hogy ki adja a használt berendezést, anyagokat vagy egyéb eszközöket, hacsak ez a személy nem annyira önálló és gazdaságilag független, hogy önálló dolgozónak tekinthető az ország törvényei, szabályai vagy bírósági döntés alapján, d) az alkalmazotti státusban lévő személyek az egyezmény értelmében nem válnak távmunkásokká csak azért, mert alkalmanként, mint alkalmazottak, inkább otthon végzik munkájukat, nem pedig szokásos munkahelyeiken, e) a munkaadó kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki közvetlenül vagy közvetítő útján akár előír a nemzeti törvényhozás közvetítőket, akár nem üzleti tevékenységével összefüggő távmunkát ad. Nagy-Britanniában az 1974. évi Egészség és biztonság a munkahelyen elnevezésű törvény (HSW Act) szerint azokat kell alkalmazottaknak tekinteni, akik alkalmazotti szerződés alapján dolgoznak. A szerződés lehet írott vagy szóbeli megállapodás is. Az alkalmazotti státusz meghatározásához azonban nem a szerződés, hanem a törvény az
irányadó, amely olyanokat is alkalmazottnak tekinthet, akiknek a szerződésében nem ez áll. Így valószínűsíthető, hogy a törvény a távmunkásokat is alkalmazottaknak tekinti, ha a munkaadó biztosítja azokat a gépeket és munkaeszközöket, amelyeken a munkaadó utasítása szerint munkájukat végzik, vagy pedig, ha a munkaadó munkájuk minőségét szigorúan ellenőrzi. A brit törvény előírja, hogy a munkaadóknak védeniük kell alkalmazottaik köztük a távmunkában foglalkoztatottak egészségét, biztonságát és jó közérzetét. Ennek érdekében megfelelő tájékoztatással kell őket ellátni és szükség esetén gyakorlati oktatásban részesíteni. A távmunkásoknak viszont jelenteniük kell a munkaadónak, ha a munkával kapcsolatban valamilyen veszély, kockázat merül fel. A munkaadóknak még az önfoglalkoztatók esetében is ügyelniük kell arra, hogy a munka ne veszélyeztesse a dolgozók egészségét és biztonságát. Az 1999. évi foglalkozás-egészségügyi és biztonsági szabályzat előírja, hogy a munkaadóknak fel kell mérniük a kockázatokat, mielőtt egy otthon dolgozó távmunkást foglalkoztatnának. Ennek során tisztázni kell a munkaadó és a távmunkás feladatait, hogy biztosíthatók legyenek a munka biztonságos elvégzésének körülményei. Ennek betartásáról ellenőrök gondoskodnak, akik felkeresik a munkaadókat és a távmunkásokat, hogy megbizonyosodjanak az otthoni munkavégzés kockázatainak helyes kezeléséről. Az ellenőrök feladata továbbá, hogy kivizsgálják az egészségre, biztonságra, közérzetre káros munkakörülményekkel kapcsolatos panaszokat köztük a távmunkások panaszait is és segítsenek azok rendezésében. Példák a távmunka kockázatainak felmérésére Megállapított kockázat: társadalmi elszigeteltség Érintett: a távdolgozó a munkaadóknak meg kell győződniük arról, hogy a távmunkát végző jelölt szavahihető, és kellő felelősségérzettel, önbizalommal, önfegyelemmel, jó időgazdálkodási és kommunikációs készséggel rendelkezik; a munkaadók távmunkásaik részére teleházat működtethetnek, hogy ezzel is csökkentsék elszigeteltségérzésüket;
a munkaadónak törekednie kell arra, hogy a távmunkásokkal rendszeresen személyesen találkozzon, hogy ők is a vállalathoz tartozónak érezzék magukat; a munkaadóknak ugyanazt a támogatást kell megadniuk a távmunkásoknak, mint az irodában bent dolgozóknak; a távmunkások tartsanak rendszeres munkaközi szüneteket, pl. menjenek sétálni vagy vásárolni, hogy más emberekkel kapcsolatba kerüljenek. Megállapított kockázat: kézi anyagmozgatás Terhek mozgatása súlyos ártalmakat okozhat, különösen a hátnak. A fő kockázatok a következők: nehéz, ömlesztett, nehezen megfogható vagy nem stabil terhek mozgatása, ügyetlen emelés vagy mozgatás, rossz elérhetőség, teher tolása vagy húzása, többször ismétlődő cselekvés, ami nem tesz lehetővé elegendő pihenést két teher között, elfordulás és meggörnyedés. Érintett: a távmunkás és esetleg családtagjai a munkaadóknak kockázatos kézi anyagmozgatás nélkül kell megszervezniük a távmunkát; ahol a távmunkához tárgyak mozgatása tartozik, a munkaadó felel a kockázatok felméréséért és csökkentéséért; ha terhek emelése szükségszerű, jó technikákkal a kockázatok csökkenthetők: a terheket a testhez a lehető legközelebb tartva kell felemelni; kerülni kell az elfordulást, inkább lábbal kell a megfelelő irányba lépni, kerülni kell a meggörnyedést, ehelyett a terhet a csípő magasságában kell tartani, kerülni kell az ágaskodást, a tárgyakat legfeljebb vállmagasságban szabad tartani, ne cipekedjen hosszú távolságra, használjon zsákhordó taligát vagy targoncát, kerülni kell az ingatag terheket, a tárgyakat szorosan dobozokba kell csomagolni, kerülni kell az ismétlődő cselekedeteket tartson rendszeres szüneteket és, ha lehetséges, változtasson a rutinmunkán,
kerülni kell a nehezen kezelhető dobozokat, alkalmazzon fogantyút a dobozokon, ne emelje túl magát legyen tisztába képességeivel, a férfiak és a nők közötti teherbírásbeli különbséggel. az alkalmazottakat tájékoztatni kell a felsoroltakról és mindezeket be is kell velük gyakoroltatni. Megállapított kockázat: munkaeszközök A munkaadó felelős a távmunkás rendelkezésére bocsátott munkaeszközökért. Érintett: a távmunkás, családtagjai és mindazok, akiket a munkaeszköz veszélyeztet A munkaadóknak biztosítaniuk kell, hogy az otthon dolgozó távmunkások rendelkezésére bocsátott munkaeszközök rendeltetésszerűen használhatók legyenek. Amennyiben egy munkaeszköz az egészségre vagy a biztonságra nézve kockázatot jelent, a munkaadóknak biztosítaniuk kell, hogy azt csak az a személy használja és tartsa karban, akit erre kijelöltek és betanítottak. A munkaadóknak intézkedniük kell, hogy a gép veszélyes részei ne legyenek hozzáférhetők. A berendezéshez mellékelni kell a biztonsági adatlapot és a szállító kezelési kézikönyvét, valamint az azokban lévő útmutatást be kell tartani. A távmunkásokat be kell tanítani a berendezés használatára, hogy munkájukat helyesen és biztonságosan végezhessék. A munkaadóknak rendszeresen ellenőriztetniük kell a munkaeszközt és olyan állapotban kell tartani, hogy ne okozzon balesetet a távmunkásnak, vagy másoknak. A munkaadóknak megfelelően képezniük kell azokat a személyeket, akik a távmunkát végzők rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket ellenőrzik, hogy a távmunkásokat helyesen eligazíthassák. Szükség esetén a gépet megfelelő védőráccsal kell ellátni. Szükség esetén a távmunkást védőeszközzel kell ellátni. A munkaadók felelősek a távmunkásoknak szállított elektromos berendezésekért. Az elektromos berendezések kockázatainak csökkentése érdekében a következő lépéseket kell megtenni
ellenőrzés előtt meg kell győződni arról, hogy a gép ki van kapcsolva, meg kell győződni arról, hogy a dugó nem sérült, ellenőrizni kell, hogy az otthoni elektromos hálózat megfelel-e az elektromos berendezésnek, ellenőrizni kell a dugókhoz vezető huzalok megfelelőségét és épségét, ellenőrizni kell, hogy a berendezés nem sérült-e, nincsenek-e rajta laza alkatrészek vagy csavarok, nincsenek-e túlhevülésre utaló égési nyomok, ki kell javítani az olyan elektromos berendezéseket, amelyek a távmunkásnak balesetet okozhatnak, ellenőrizni kell, nincsenek-e útban vezetékek, ha igen, másképpen kell őket elhelyezni, pl. az asztal alá, hogy ne okozzanak balesetet. Az alkalmazottakat a felsoroltakról tájékoztatni kell és oktatásban kell részesíteni. Megállapított kockázat: képernyős berendezések A munkaadóknak meg kell győződniük arról, hogy a távmunkások által használt képernyős berendezések biztonságosak és nem károsítják az egészséget. Érintett: a távmunkás A munkaadónak teljes körű kockázatfelmérést kell végeznie a távmunkás részére. A képernyős berendezés vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie: a képernyőnek tisztának, olvashatónak és vibrálásmentesnek kell lennie, a képernyőnek nem szabad csillognia és tükröződnie, a fényerőt és a kontrasztot úgy kell beállítani, hogy ne erőltesse a szemet, a megvilágításnak megfelelőnek kell lennie, hogy a képernyőn a finom részletek is láthatók és olvashatók legyenek, a billentyűzetet úgy kell elhelyezni, hogy kényelmesen lehessen rajta dolgozni, a képernyőnek és a számítógépnek tisztának és portalannak kell lennie, a széket a megfelelő magasságra kell állítani, hogy kényelmesen lehessen dolgozni,
a számítógépnek az asztalon helyes szögben kell állnia, hogy kényelmesen lehessen rajta dolgozni, kényelmetlen mozdulatok nélkül, az asztal alatt elég helynek kell lennie, hogy a munkát végző szabadon mozoghasson az asztalon lévő munka és a számítógép között, csuklótámasztót kell adni azoknak a felhasználóknak, akik ezt igénylik, az asztalnak elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy minden munka kényelmes elvégezhető legyen, a munkavégzéshez megfelelő természetes és mesterséges világítást kell biztosítani. Az alkalmazottakat a felsoroltakról tájékoztatni kell és oktatásban kell őket részesíteni. Megállapított kockázat: elcsúszás, megbotlás, elesés A távmunkás elcsúszhat, megbotolhat és eleshet a földön lévő iratcsomókban, dobozokban vagy az ott húzódó kábelekben. A polcokról leeshetnek tárgyak és megsérthetik az alattuk tartózkodó személyeket. Érintett: a távmunkás, családtagjai és mások A szükségtelen tárgyakat biztonságosan kell elhelyezni. A többi tárgyat megfelelő polcokon, szekrényekben és egyéb alkalmas tárolókban kell tartani. Tartson rendet a munkaterületen akadályokban és körös-körül heverő tárgyakban, amelyek elkerülhetik az ember figyelmét, könnyen meg lehet botlani. Ellenőrizze, hogy nincsenek-e a padlón laza részek, lyukak, repedések, kopott szőnyeg vagy gyékény stb. A polcok legyenek jó állapotban és legyenek biztonságosak. A bútorokat úgy kell elrendezni, hogy a földön húzódó vezetékek ne veszélyeztessék az alkalmazottakat. Ahol ez nem lehetséges, a vezetékeket biztonságosan rögzíteni kell, pl. gumibevonattal. A megvilágításnak elég erősnek kell lennie. Ki kell cserélni, meg kell javítani vagy tisztítani a lámpákat, mielőtt a megvilágítás túl gyenge lenne ahhoz, hogy biztonságosan lehessen dolgozni. A távmunkásokat szükséges a felsoroltakról tájékoztatni, eligazítani és oktatásban részesíteni.
Megállapított kockázat: sérülés és betegség A távmunkások az otthoni munkavégzés során különböző sérüléseket szenvedhetnek. Érintett: a távmunkás, családtagjai és mások A törvény előírásai szerint a munkaadóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a távmunkások elsősegély alapoktatásban részesüljenek, hogy szükség esetén elláthassák magukat és tudják, mikor szükséges mentőt hívni. A munkaadóknak biztosítaniuk kell, hogy a távmunkások a munkahelyről is kérhessenek elsősegélynyújtást. Az elsősegélynyújtóknak a szaktanfolyam elvégzéséről megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkezniük A munkaadók kötelesek a távmunkásokat elsősegélydobozzal ellátni és annak használatára kioktatni. A távmunkások kötelesek jelenteni sérüléseiket a munkaadónak, hogy azokat a baleseti nyilvántartásba bevezessék. A munkaadók a törvény szerint kötelesek a lehető leggyorsabban általában telefonon vagy e-mailben jelenteni minden munkával kapcsolatos balesetet, sérülést, betegséget vagy vészhelyzetet a foglalkozás-egészségügyi és biztonságügyi hatóságnak. A távmunkásokat mindezekről szükséges tájékoztatni és részükre oktatást kell tartani. (Szabó Ildikó) Ellis, P.: Homeworking. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 33. k. 2. sz. 2003. p. 10 24. Lundberg, U.; Lindfors, P.: Psychophysiological reactions to telework in female and male white-collar workers. = Journal of Occupational Health Psychology, 7. k. 4. sz. 2002. okt. p. 354 364. Alagutak tűz elleni védelme Röviden A Security 2002 biztonságtechnikai szakkiállításon mutatott be a Total Walther cég egy rendszert a föld alatti közlekedési utak tűzvédelmére. Az alagutakban kiemelt veszély a tűz gyors terjedése. Az alagút
tűz elleni védelmének MicroDrop rendszerrel való megvalósítása speciálisan kifejlesztett, finom permetező fúvókákkal ellátott oltórendszeren alapul, amelyek rendszeres távolságban helyezkednek el az alagútban. Tűz esetén a porlasztott köd a fúvókán át kilép, az alagút levegőztető rendszerének a hatására néhány másodperc alatt hideg vízfelhő keletkezik, amely elősegíti a veszélyes füst és az éghető gázok lecsapódását. Az így létrejövő szabad látási viszonyok és a tűz fészkének hűtése következtében a tűzoltók könnyen elérhetik a mentés helyszínét. Az azonnali oltás automatikus megkezdésének előfeltétele a tűz gyors jelzése. Ennek érdekében a fúvókákkal párhuzamosan speciálisan kifejlesztett füstgázérzékelő és elszívó rendszert telepítenek, amelynek érzékelői a füstöt sokkal hamarabb észlelik a levegőben, mint a hagyományos füstjelzők. A tűzveszélyes helyzetek kialakulásának megakadályozására az alagutakban szabályozzák a gépjárművek forgalmát. Megfelelően megválasztott helyekre telepített kamerák segítségével a figyelést végző személyzet megállíthatja a forgalmat, korlátozhatja a gépjárművek haladási sebességét vagy riasztást rendelhet el. A Total Walther biztonságtechnikai rendszerének részét képezi a hangjelzések leadása is. A magas műszaki minőség és a biztonságos telepítés garantálja, hogy a gépjárművezetők még zárt ablak esetén is a hangosbeszélőn át érkező információkat egyértelműen és jól hallják. (Technische Überwachung, 44. k.1/2. sz. 2003. p. 16.) A víz tűzoltó hatásának növelése A Security 2002 biztonságtechnikai szakkiállításon bemutattak egy új tűzoltó anyagot, a FireAde 2000-et, amelynek alkalmazásával növelhető a víz tűzoltó képessége. A tűz oltását az alábbi elvek alapján lehet végrehajtani: a gyújtó energia elvonása a hő elnyelésével (a nagy felületek benedvesítése, a párolgás gyorsítása), az oxidálószer (oxigén) kizárása a rendszerből habfilm képzésével, a tüzelőanyag eltávolítása kémiai reakciók végbemenetele során (a szénhidrogének megkötése, nem éghető emulziók képződése), a szabad gyökök láncreakciójának megszakítása az energia elnyelésével.
A FireAde 2000 többszörösére növeli a víz folyási képességét és mélyen behatol a nedvszívó anyagokba. Ezáltal kiváló oltási hatás érhető el az A tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok esetében. Az égő anyag telítése megakadályozza a visszagyulladást és az ívkisülést. A B tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadéktüzek esetében a FireAde 2000 megkönnyíti a szénhidrogén-molekulák megkötését az éghető üzemanyagok éghetetlenné tételére. Ezáltal a felszíni tüzek esetében mentési területek alakíthatók ki, megkönnyítve az emberek mentését a gépjármű tüzeknél bekövetkező üzemanyag-kiömlés esetén, az oltás után illetve alatta. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó gáztüzek és a D tűzveszélyességi osztályba tartozó fémtüzek estén is jó eredmények érhetők el. A FireAde 2000. veszélytelen, nem mérgező, nem korrozív (ph=7,2), biológiailag lebontható, környezetbarát anyag. Egyszerű szállítani és korlátlan ideig tárolható. Friss és sós vízben egyaránt alkalmazható. (Technische Überwachung, 44. k. 1/2. sz. 2003. p. 16.)