KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 25. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

1. Umără szévegu, sî tîrîjé alá, gyirépt ăj sj-áj umărát, o nu. On mondat (0) má c-ány făkut! Băjási pînyé mănká în lok dă pită. Tatyé cîgánsj învăcá sză kakă pînyé dă lá mumă szá o dă lá masă szá. Kînvá nu în ren, în kuptor kusje, káré dîn tyină făsje băjisîcilye. Kupiji la kéril kuptoru, kînd szîmce miroszu-l bun. Pînyé káldă ásá rupe, nu ku kucîtu măruntá, ásá mănká ku kárnyé, ku licso, o sj-áve sză măninsjé. Pînyé ku untură-j há máj bună, kînd unturá sză tupestyé pă pînyá káldă. Jestyé, káré zîsjé, kă pînye cînyé uná családu, dákă toc mănînkă dîn je. (0) Băjási máj multă pînyé mănká, dăkit pită gyirépt ăj nu-j gyirépt 1. Sî cîgánsjilye, sî cîgányi styije sză fákă pînyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt 2. Tînyiri putye sză-ntrebé dă lá mumă szá, kum sză fákă pînyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt 3. Kînvá sî în ren, sî în kuptor kusje. gyirépt ăj nu-j gyirépt 4. Cîgánsjilye făsje kuptoru dîn tyină. gyirépt ăj nu-j gyirépt 5. Kupiji áve mirosz bun, d-áje l-or lat kuptoru kéril. gyirépt ăj nu-j gyirépt 6. Ku kucîtu măruntá pînye lîngă kárnyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt 7. Nu numá licso mănká ku pînyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt 8. Pînyé ku untură-j bună, kînd unturá-j káldă. gyirépt ăj nu-j gyirépt 9. Unturá sză tupestyé pă pînyé, kînd pînye-j káldă. gyirépt ăj nu-j gyirépt 10. Jestyé, káré zîsjé: Családu rămînyé uná,dákă toc mănînkă dîn pînyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2006. május 25.

II. Umără szévegu, sî pă sjinyé-j gyirépt mondatu, ákulo fă o krusjé. Sză bázsj számá, k-on mondat tyár on om patyé sză zîkă! On feladat má c-ány făkut! Mi-j frikă dă doktor - Bună gyiminyácă Miku! Hun tyé dusj? - Firej szănătosz, Sándăru mnyo! Trébé sză mă duk lá doktor. - Lá doktor? Dá nu sză vegyé pă tyinyé, kă bityág jésty. Dă sjé tyé dusj ákulo? - Ám on gyintyé îngurit, sî ro mă daré. Nisj sză mă kulk nu putyem. - Ej. Sî Liná nyé o foszt lá doktor álájtir. Dá pă je kápu o dure. S-áku o daré. Hár sză fijé, kă jo nu misz bityág! - Inká lá börgyár lukră? - Dá. Dá nu s-áflă máj bun lukru. - Mágá ár trăbuji sză s-áflyé sjévá, kă miroszulá nisj jo n-ás biriji. - Styu jo, dá nu-j usuré sză s-áflyé lukru. Nisj jo n-ám inká lukru. Dá Mikulyé! Á nu ci-j frikă dă doktor? - Dá ro mi-j frikă, kă sî mosu zîsje, kă doktorulá ásá máré duremé j-o făkut, kă gîngye, kă nu máj o vinyi ákásză. - Ájoj! Dá áj áhuzît, sj-o păcît Ruzsá lu Jánăs? - Káré uvig pă ulyică-jrá, sî tot rîgye? Ocără bulunducă-jrá áje, nu? - Nu-jrá ásá bulunducă. Áfelă-jrá. Lu toc j-ázsutá. - Dá má dă mult n-o văd. Sjé-j ku je? - În szát ám áhuzît, kă má dă trij luny în korház ăj. Odátă o mérsz lá doktorusztá ku szuflyitu-j, álá j-o dát sjévá szer, s-o mănát-o ákásză. Dă száră má mumă szá ásá l-o tyimát pă mintou, kă Ruzsá pă martyé-jrá. Maj ák-o vinyi ákásză lá szărbătaré. - Na, lá doktorusztá sză mă duk?... Sjé sză fák? - Du tyé lá Liná nyé! Je máj binyé c-azsutá pă báj. - Liná? Dar doktorică-jrá kînvá o sjé? - Ákár înkréz, ákár nu, Liná sză prisjepé lá bityisugurj. Áve dă gînd sză fijé doktorică, dá n-áveny bány dăsztuj, d-áje n-o mérsz pă egyetem. - Na, maj oj vigye jo, sjé styijé băjisîcáje! írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2006. május 25.

Miku Sándăr Liná Ruzsá (0) Áré dă gînd sză márgă lá doktor. X 11. Szănătosz/Szănătasză-j. 12. Îj zîsje mosu szo, kă doktoru ro máré duremé fásjé. 13. Áré dă gînd sză-s áflyé o cîgánkă. 14. Sză vegyé pă jél/je, kă fălosz/fălasză-j. 15. Álájtir o foszt lá doktor. 16. În korház ăj. 17. Ji-j frikă dă doktor. 18. Jél/Je kunastyé pă sjinyivá, káré îj patyé ázsutá. 19. Jél/Je îj patyé ázsutá. 20. N-áve bány pă egyetem. 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2006. május 25.

III. Umără szévegu, sî szfărsestyé mondaturilye! On feladat(0) má c-ány făkut! Dă dojszprăzesj áj dă zîlyé în Ungureme nu putye sză-nvecé băjási lyimbá lor în iskulă, nisj nu ji-jrá szlobod sză szfătászkă băjisestyé întri ungurj. Áku má máj binyé-j ocără, kă dákă într-o iskulă mulcînsj ăsz băjási (o lăkătári), átunsj părinci patyé sză sjejé dă lá igazgato, kît sză cîjé sjászurj lu kupijilor băjisestyé, lăkătărestyé, o sjászurj dă kulturá lor. Dá în iskulyilye nu-sz kényvé dîn sjé kupiji ár putye sză-nvecé, dá nu-sz nisj méstyérj, káré ár putye sză lyénvecé pă kupijije. Dá d-áje jestyé arékityé iskulyé, în káré tot învácă sî dă kultură dă băjás, sî lyimbá băjásilor. Áfelă iskulă-j sî-n Dărámbá. Ákulo má dă doj áj dă zîlyé jestyé ásztá fel. Igazgatou lu iskulyistyije învăcá băjisestyé, dá jél nu-j dă băjás. Ku urtáká-j o kizdilit sză szkrijé s-o kényvé lu kupiji dă lyimbă dă băjás, kă vigye, kă kupiji má nu szfătestyé ásá binyé băjisestyé, ká părinci lor. Sî dă várásztá or făkut kupijilor on tábor, kît sză szîmcé, kă ro binyé-j, dákă sjinyivá sî lyimbásztá o styijé. În multyé rîndurj lyé zîsjé kupijilor: Lyimbá vasztră-j ro mîndră lyimbă, sî dákă voj nu vic învăcá-o, átunsj o muri lyimbásztá, sî ásá sî lumecárá k-o lyimbă máj szărákă o fi. Dă dojszprăzesj áj dă zîlyé în Ungureme băjási nu (0) - lyimbá lor putye sză-nvecé: Nu ji-jrá szlobod sză szfătászkă: 21 - Méstyéri lyimbá lor n-o patyé sz-o-nvecé, kă 22 - Jestyé hungyé-nvácă în iskulă 23 - În Dărámbá învácă kupiji 24 25 - - Áisj pă kupijistye lyé-nvácă pă lyimbá lor: 26 - Igazgatou iskulyistyije-j 27 - Ku jél o kizdilit igazgatou sză szkrijé o kényvé: 28 - D-áje or szkrisz-o pă kényvásztá: 29 Átunsj or făkut on tábor: 30 D-áje fásjé áfel tábor: 31 Ásztá o fi ku lyimbá lor dákă n-or învácă 32 băjisestyé: Áfelă o fi lumecárá fără lyimbá dă băjás: 33 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 Max. Elért 13 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2006. május 25.

írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2006. május 25.

írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2006. május 25.

I. Olvasott szöveg értése Maximális pontszám 1. feladat 10 2. feladat 10 3. feladat 13 ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár I. Olvasott szöveg értése pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2006. május 25.

Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 25. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... I. Kum zîsjény binyé băjisestyé?ályezsjé dîn pátru, káré-j bun. On mondat (0) má c-ány făkut. 0. În szát ám văzut o fátă. a) mîndri b) mîndru c) mîndră d) mîndré 1. Jér ku tyinyé în biszerikă. a) mérg b) áj foszt c) ony merzsjé d) ám foszt 2. Jánăs nu áhugyé pă noj? a) mă b) nyé c) îl d) tyé 3. Tátá-j máj nált, szorá me. a) ká b) kînd c) dăkit d) ku 4. Ro milă mi-j mosu to! a) pă b) dă c) lu d) lá 5. Mînyi sî tu kăpătá sjévá! a) ám b) ác c) vij d) ony 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... II. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá?ályezsjé-l dîn pátru, káré-j bun, sî tîrîjé-l alá! On mondat (0) má c-ány făkut. Multyé rîndurj (0) má ku mámá în Kápos. Masá sî (6) săgye ákulo, kînd kusztá. Într-o kásză (7) săgye áprapé dă tîrg. Calyé vingye, káré je ku mîná kărpe. Mosu áloturj (8), l-a.n domn máré sî făsje kutotu, sjé trébé. Nu-szrá (9), dá binyé kusztá. (10) tată váră ákulo szuktulem sză fju ku masá, kă mámá mirzsje (11), sî nu putye sză mă păzászkă pă minyé. (12) învăcám sză kărpészk dă lá masá. Jo nu kumpăr (13) în boltă. Dákă hungyivá văd on zăbun mîndru, mă ujt, kum l-ás putye sză-l kărpészk, sî jo mă duk lá boltă sză kumpăr anyagurilye, sî (14) ákásză, kînd ám răgáz. (0) a) o mérsz b) ám foszt c) or fuzsjit d) ony merzsjé (6) a) omu b) mîcá c) mosu d) szorá me (7) a) nou b) gálbiny c) nauă d) misj (8) a) mănká b) hărănye c) bătye d) frizsje (9) a) muszkulyic b) bătîrnyé c) găzdásj d) lá noj (10) a) Mámá b) Jo c) Mosu d) Masá (11) a) sză sză kulsjé b) dă száră c) sză lukré d) păkát (12) a) Tot b) Ásá c) Nu d) Dá nisjkînd nu (13) a) pînyé b) ásztăz c) urták d) calyé (14) a) mă kulk b) bijem c) kărpészk d) áj plînsz 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... III. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on vonal numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) plăjosz (15) vegyé (16) fuzsjé (17) kură Várásztá nu-jrá bun, kă ro (0)plăjasză-jrá. Unyirj árgye szarilye, sî átunsj ro káld ăjrá, dá jo máj binyé numá nor (15) pă nor. Átit o pluát, dă ăszrá, káré trăbuje (16) dîn kászálor, kă ápá sî-n kásză (17). Sî în Kápos ăszrá opt ulyic plyinyé dă ápă. Nisj atávilye nu putye sză márgă ákulo. Aminyi pîn dă (18) umblă mirzsuk în ápă (18) kă ápá pîn ákulo (19). (19) ázsunzsjé (20) merzsjé Dákă binyé styu, má toc or putut (20) înnápoj, dá în gárd kutotu o putrizît. Dá jestyé cărj, în káré ásá dă káld ăjrá, dă mulcînsj or murit dă kăldură, sî áfel máré fokurj ăszrá, dă nu lyé (21) styijé putye sză ly-ástyingă nisj ku ázsutor. Nu (21), sjé fel o fi járná, dá mi-j frikă, kă vremásztá o bulunzît. 15 16 17 18 19 20 21 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... IV. Sjé poc szkrijé pă vonalu! Ályezsjé dîn zsjosz! On feladat (0) má c-ány făkut! Biszeriká nasztră má dă (0) áj dă zîlyé-j. Biszerikásztá-j nu ro máré, dá tot. (22) Dá sză nu gîngyic, kă d-áje, kă vál-on domn máré o făkut-o biszerikásztá! Nu. În biszerikásztá (23), ákár înkrigyéc, ákár nu. Masá-m păre, (24), odátă plajé máré o vinyit. Ménku o luvit (25). Aminyi zîsje, kă dákă ménkulá (26) ár fi luvit, toc (27) în kászáje. O mérsz hiru, k-ásztá Dimizo (28). A) în tyityije biszerikistyije B) într-o kásză C) o făkut D) numé máré áré E) kînd je mikă-jrá F) dă dauăszutyé sî trijzăsj G) ár fi murit H) ánume Dimizo ságyé 0. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. F 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2006. május 25.

Beás nyelv középszint Név:... osztály:... maximális pontszám 1. feladat 5 II. Nyelvhelyesség 2. feladat 9 3. feladat 7 4. feladat 7 FELADATPONT ÖSSZESEN 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2006. május 25.

Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 25. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2006. május 25.

Szévegu-l dă elsé: Áku vij áhuzî sjé fel ăjrá bulsjugu pă lá noj, kînd mikă-jrám. Szfărsestyé mondaturilye. Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, jililestyé-l. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Ín szátu nosztru uvig în. cînyé bulsjugu. a) agusztus b)julius 1. Cîgánsjilye kasjé, siteményurj, frizsjé kárnyé, sî ferbé a) unt b) mult 2. Ăjrá s-áfeld, kînd dă dauăzăsj ăszrány, sî săgyeny. a) pă páturj c) pátru 3. Mi-jrá rusînyé dă mámá dă krusjé, kă a) tot bátă-jrá. b) ku gláj máré-m kiszine pă ulyică. 4. În zuá dă bulsjug uvig mult a) mănkám b) bijem 5. Dăpă vásjoră, cîgányi săgye lá a) fok pă hudvár b) másză 6. Dăp-áje toc mirzsje ákásză, káré, sză kulká lá noj. a) ro bát ăjrá, b) dă dăpártyé vinye, 7. Untyu mnyo nu vinyé lá noj, kă a) nu kusztă. b) tot lukră. 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2006. május 25.

Szévegu-l dă dauălye Áku vij styi, dă sjé m-ás kulká jo ásá táré. În feladatusztá trăbu sz-ályézsj, káré mondat ăj gyirépt, káré nu. Ályezsjé dîn pátru, káré-j álá unu, káré-j gyirépt, sî tîrîjé-l alá! (0) Mirá sz-ár kulká ocără. gyirépt ăj nu-j gyirépt 8. Luny kăpălem, márc păzem pă épileturj. gyirépt ăj nu-j gyirépt 9. Sî Mirá hustyunyită-j. gyirépt ăj nu-j gyirépt 10. Urtáku mnyo avut zuă dă năszkut. gyirépt ăj nu-j gyirépt 11. Cîgánu lu Miri má dă mult în Dombovár lukră. gyirépt ăj nu-j gyirépt 8 9 10 11 Max. Elért 4 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2006. május 25.

Szévegu-l dă trijilye Áku vij áhuzî, kum ám umblát jo odátă. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé-întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Sjé fel ăjrá kăcălu-m? Mik sî mîndru. 12. Kum l-ám dusz ákásză pă kăcălu? 13. Sjé gîngyem, sj-o fásjé mámá ku kăcălu? 14. Sjé fel sz-o făkut kăcălu într-o szăptămînă? 15. Dăpă sjinyé mirzsje tot kăcălu? 16. Hungy ăjrá kinyilye, kînd ám vinyit odátă ákásză dîn iskulă? 17. Sj-o păcît kăcălásu? 18. Sj-o zîsz omulá? 19. Sjé-jrá ku minyé? 20. Sjé n-ám jo d-átunsje? 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2006. május 25.

írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2006. május 25.

írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2006. május 25.

maximális pontszám 1. feladat 7 III. Hallott szöveg értése 2. feladat 4 3. feladat 9 FELADATPONT ÖSSZESEN: 20 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2006. május 25.

Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 25. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2006. május 25.

I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 40-80 vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Urtáku mnyo! Ám áhuzît, kă áj o urtákă nauă. Jo nu styu, kînd oj merzsjé lá tyinyé-n Pisju, dá ro m-ár fi vojé sză styu, sjé fel urtákă c-áj áflát. Szkrijé-m dă je, sjé fel ăj, kum ty-áj áflát ku je, sjé fásjé áku, sî sjé máj áj dă gînd! Urtáku-c: Ferku Drág dă Ferku mnyo! Jo áku ro bukurosz misz, sî ku vojé îc părészk dă urtáká me. Átit ám gîngyit sză-c szkrju. Ku grizsă sză fij! A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága Érthetőség, nyelvi megformálás Íráskép Max. Elért pont 11 írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2006. május 25.

II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé 1 sî 2 o témă, sî szkrijé o kártyijé! 1. Lukru-c koc. Ásztá áj umărát în ujság: Lukru - Áj érettségi? - Szfătésty băjisestyé? - Îc plásjé dă kupiji? - Inká n-áj lukru? Háj lá noj în Pisju! Áku kutăny tînyirj sză păzászkă pă kupij dă 3-6 áj dă zîlyé. 6 sjászurj lurku, 70-90 ezeré dă furinc într-o lună Luny-vinyir 10:00-17:00 Tel: 72/987-456 E-mail: lukru@kupijilor.hu Szkrijé hă hirditálásztá o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 80-120 vorbé. Sî-n kártyijé sză szkrij: 1. Păntru sj-áj ápukát tollă? 2. Sjinyé jésty tu? (dă kic áj jésty, numilye-c, hungy-áj învăcát pîn áku) 3. Dă hungy áj vinyit? 4. Sjé styij tu má dă kupij? 5. Kînd áj dă gînd sză kizdilésty lukru, dákă ty-ony la szusz? Poc styimbá sorrendu szemponturilor, dá sză nu mujc nisj dátumu, nisj kiszinálă, sî numilye sză-c szkrij zsjosz, kînd vij szfărsî. írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2006. május 25.

. írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2006. május 25.

2. Áj dă gînd sză kumpărj o kásză nauă. Într-on ujság áj áflát hirdetésusztá: Áj dă gînd o kásză máré nauă ku gárd sî ku hudvár? Jo m-ás vingyé kászá o ás ástyimbá-o p-o kásză máj mikă. plátá: 9M dă furinc Szkrijé-m email áku! orsos@gyura.hu (dăpă 18:00 sjászurj) Orsos Gyurá Szkrijé o kártyijé lu Gyuri. Szkrijiturá-c sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă dă 80-120 vorbé! Sî sză szkrij dă sjé zsjosz ány szkrisz. 1. Sjinyé jésty, hungyé săz, sjé fásj? 2. Sjé fel kásză áj áku? 3. Dă sjé áj dă gînd sză kumpărj o kásză máj máré? 4. Kînd áj putye sză tyé dusj dîn kászá-c áfáră? 5. Kum áj plătyi? Poc styimbá sorrendu szemponturilor, dá sză nu mujc nisj dátumu, nisj kiszinálă, sî numilye sză-c szkrij zsjosz, kînd vij szfărsî. írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2006. május 25.

. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, helyesírás Íráskép Max. Elért pont 22 írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2006. május 25.

Feladat Értékelési szempont elérhető pont A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 1. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 2. Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 Összesen 22 IV. Íráskészség pontszáma 33 elért pont javító tanár I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2006. május 25.