Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (OFJ) kapcsolatos KAP politikák értékelése Rövid összefoglaló Ezt az Európai Bizottság által finanszírozott tanulmányt a London Economics készítette, az ADAS-szal és az Ecologic-kal közösen Az ebben a jelentésben levont következtetések, illetve előterjesztett ajánlások és vélemények a tanácsadó véleményét fejezik ki és nem feltétlenül tükrözik a Bizottság véleményét 2008. november
1. Bevezetés Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) rendszerének ezen értékelése részletesen ismerteti az OEM/OFJ rendszer végrehajtását és alkalmazását az 1992 2006-os értékelési időszakban, valamint értékeli az OEM/OFJ-rendszer hatékonyságát. 1.2 Az OEM/OFJ- rendszer Az EU-nak az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó rendelete (az 510/2006/EK rendelet és előzménye, a 2081/92/EK rendelet) az EU egész területére kiterjedő védelmet nyújt azon mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elnevezése számára, amelyek szorosan kapcsolódnak előállításuk földrajzi területéhez. Ezeket a termékeket valamely meghatározott területen, bizonyos termékleírásnak megfelelően kell előállítani. Az OEM, illetve az OFJ iránti kérelemnek tartalmaznia kell termékleírást, amely legalább a termék jellemzését, az előállítás módját, valamint az előállítás földrajzi területét magában foglalja. Ezen felül a kérelemnek bizonyítania kell, hogy a termék valamely minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője a termelés régiójához kapcsolódik. Ha az elnevezést már bejegyezték, bármely, a termékleírásnak megfelelő és egy ellenőrző szerv vagy nemzeti hatóság által ellenőrzött termelő használhatja az elnevezést. OEM esetében objektív és kizárólagos kapcsolatnak kell fennállnia a termék jellemzői és földrajzi eredete között. Továbbá, az előállítási folyamat minden szakaszának a meghatározott földrajzi területen belül kell történnie. OFJ jelzésű termékeknél a földrajzi területtel való kapcsolatnak nem kell lényegesnek vagy kizárólagosnak lennie, de okozati összefüggésnek kell fennállnia. Elegendő, ha a termék jellemzői vagy hírneve a földrajzi eredetnek tulajdonítható és ha az előállítás legalább egy szakasza a meghatározott területen történik. A tagállamok igazgatási szervei érvényesítik a tagállamokban az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó rendeleteket, valamint biztosítják az elnevezés védelmét, illetve használatának kizárólagos jogát azon termelők számára, akik megfelelnek a termékleírásnak. 2. Az értékelési módszertan 2.1 A módszertan 2
Mivel a tagállamok többségében nincsenek adminisztratív és statisztikai adatok a rendszer különböző aspektusairól, ez az értékelés nagymértékben a Belgiumban, Dániában, Németországban, Görögországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban lefolytatott esettanulmányokra támaszkodik. Minden egyes esettanulmányba két OEM/OFJ jelzésű terméket és viszonyítási alapként két, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel/földrajzi jelzéssel nem rendelkező terméket vontak be, kivéve a dán és a svéd esettanulmányokat, amelyek egyenként csak 1 OEM/OFJ jelzésű termékre terjedtek ki (lásd a táblázatot a következő oldalon). Az OEM/OFJ jelzésű termékeket úgy választották ki, hogy azok tükrözzék a teljes, oltalom alá vett sokaság megoszlását termékkategóriák szerint (sajtok, friss húsok, stb.). 2.2 Információs források Az esettanulmányok fő információs forrásai a következőkről készült felmérések voltak: az OEM/OFJ jelzésű termékek és a viszonyítási alapként szolgáló termékek termelői; az OEM/OFJ jelzésű termék értékláncának egyéb érdekelt felei (mezőgazdasági termelők, feldolgozók, termelői csoportok, kereskedők, kiskereskedők); fogyasztói szövetségek; hatóságok; OEM/OFJ jelzéssel ellátott termékek és viszonyítási alapként szolgáló termékek olyan termelői, akik a rendszer végrehajtása kapcsán nehézségekbe ütköztek. Ezen felül a tagállamokban a rendszer végrehajtásáért felelős hatóságok tisztviselőire irányult egy, a rendszer végrehajtására összpontosító felmérés, illetve készült egy páneurópai fogyasztói felmérés is. Az értékelés az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó szakirodalom korábbi megállapításait is figyelembe vette, valamint minden nyilvánosan hozzáférhető adatot felhasznált. 2.3 Az értékelés korlátai Az esettanulmányok korlátozott száma nem tette lehetővé, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések teljes sokaságára vonatkozó 3
egyértelmű következtetéseket vonjunk le. Az összes esettanulmány megállapításainak közös vonásai azonban valószínűleg olyan tényekre utalnak, amelyek általánosabban vonatkozhatnak az OEM-ek és OFJ-k sokaságára. A rendszer alkalmazásának elemzése, illetve a fogyasztói felmérés nem ütközik ilyen korlátokba, mivel az OEM/OFJ jelzésű termékek teljes sokaságán vagy a fogyasztók reprezentatív mintáján alapul. 4
Táblázat: Az esettanulmányok által taglalt OEM/OFJ-termékek listája Ország Termék Fajta* Viszonyítási alapként szolgáló termék BE Fromage de Herve OEM CH Wynendale (márka) Jambon d Ardenne OFJ MB Jambon d'aoste TM DE Lübecker Marzipan OFJ BP Zentis Spreewälder Gurken OFJ FV Kühne TM EL Feta OEM CH Kockázható fehér sajt Görögországból és azon kívülről Sitia Lasithi Kritis OEM OO Nem OEM extra szűz olivaolaj (márka nélkül) ES FR Jamón de Teruel OEM MB Minősítetlen sonka Turrón de Alicante/ Jijona OFJ Riz de Camargue OFJ FV Taureau Ailé TM BP Szokásos kemény turron (T. de Alicante) és szokásos puha turron (T. de Jijona) Volaille de Bresse OEM FM Le Gaulois TM HU Szegedi Szalámi OEM MB Herz Téli.szalámi TM Szegedi Fűszerpaprika OEM 1 S Chili-Trade Grounded Paprika TM IT Toscano OFJ OO Extra szűz olivaolaj Toscanából és azon kívülről Mela Val di Non OEM FV Consortio la Trentina TM SE Svecia OFJ CH Vasterbotten TM DK Esrom OFJ CH Havarti (több márkanév) UK Jersey Royal Potatoes OEM FV Cornish Earlies (több márkanév) Whitstable Oysters OFJ FF Lindisfarne Oysters (több márkanév) Megjegyzések; (1) A Szegedi Fűszerpaprika még nem OEM, de várhatóan a közeljövőben azzá válik. Jelmagyarázatok: Sajtok (CH); Húsalapú termékek (MB); Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) (FM); Gyümölcs, zöldség és gabonafélék (FV); Olaj és zsír / Olivaolaj (OO); Kenyér, tésztafélék, cukrászsütemények, cukorkaáru, kétszersültek, kekszek és egyéb pékáru (BP); Friss hal, puhatestűek, rákfélék és ezekből nyert termékek (FF); Egyéb, az I. melléklet alá tartozó termékek (fűszerek, stb.) (S). 2.4 Az értékelés által taglalt OEM/OFJ jelzésű termékek fő jellemzői Az OEM/OFJ-rendszer különböző termékek széles körére terjed ki, amelyek jellemzői például: a forgalmazási csatorna hossza; a termék érettségének mértéke; 5
a termelés helyszíne (külső vagy nem külső régió); a termelés koncentrációjának szintje; a termelés nagyságrendje; és termelői csoport jelenléte vagy annak hiánya az értékláncban. Az esettanulmányok jellemző OEM/OFJ jelzésű terméke egy érett termék, amelynek termelése koncentrált és nagy mennyiségben folyik valamely nem külső régióban, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termék értékláncában termelői csoport működik. 3. Az értékelés eredménye 3.1 A rendszer végrehajtása Jelenleg a tagállamokban jelentős eltérések figyelhetők meg a következőkben: a rendszer promóciójáért és igazgatásáért felelős intézmények; a kérelmezési eljárás során rendelkezésre álló támogatás és iránymutatás szintje; a nemzeti szinten történő kifogásemelésre hagyott határidők; és a megfelelés ellenőrzése valamint betartatása. Ez arra utal, hogy Az EU országainak harmonizált végrehajtási rendszere program tervezett eredménye nem valósult meg teljes mértékben. 3.2 A rendszer kihasználtsága 2008 júniusáig 779 elnevezést jegyeztek be oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként (446 OEM és 333 OFJ). Franciaországból és Olaszországból került ki az összes bejegyzés több mint 40%-a, illetve az összes védett elnevezés közel 90%-a ebben a két országban vagy Németországban, Görögországban, Portugáliában, illetve Spanyolországban található. A bejegyzések tagállamonként eltérő számának okait vizsgáló statisztikai elemzés kimutatta, hogy a mezőgazdasági ágazat méretén kívül más magyarázó tényezők is vannak, például a kérelmezőknek nyújtott ösztönzés és támogatás, az élelmezési kultúrák közötti különbségek, valamint az EUhoz való csatlakozás dátuma. 6
Csak Franciaország, Németország és Spanyolország esetében állnak rendelkezésre információk arra vonatkozóan, hogy mekkora az OEM és OFJ jelzésű termékek részesedése az agrár-élelmiszeripari ágazat teljes forgalmából. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek hozzájárulása csekély, de gazdasági szempontból mégis jelentős, az agrárélelmiszeripari ágazat forgalmának 1% 5%-a. 3.3 Az OEM/OFJ jelzésű termékek összetevőként történő felhasználása más termékekben A feldolgozott termékekben az összetevőként történő felhasználás, illetve a címkéken történő feltüntetés láthatóan nem okoz gondot a termelőknek, és egyes esettanulmányok rámutattak, hogy az iparág az OEM/OFJ-termékek termelői és a feldolgozók közötti megállapodások alapján kezeli az ilyen eseteket. 3.4 Az OEM/OFJ- rendszerben való részvétel indokai A termelők a rendszerben való részvételt főként gazdasági tényezőkkel indokolták, amelyek a forgalmazáshoz, az elnevezés védelme révén növelhető vagy biztosítható piaci részesedéshez és ezáltal a vállalkozás életképességének vagy nyereségességének megtartásához, illetve a fogyasztók felé küldött minőségbiztosítási jelzésekhez kapcsolódnak. 3.5 A termelői árakra és költségekre gyakorolt hatás Az OEM/OFJ-rendszer az esettanulmányokban tárgyalt 18 OEM/OFJ jelzésű termék közül 14 esetében eredményez magasabb árat, és ez a felár 5%-tól 300%-ig terjed. A 18 OEM/OFJ jelzésű termék közül tízet azonban költségesebb is előállítani, mint a viszonyítási alapként szolgáló termékeket, és ez a többletköltség 3%- tól 150%-ig terjed. A másik 8 esetben a költség azonos vagy csak kis mértékben magasabb. A magasabb költségek magasabb termelési, tanúsítási költségeket, illetve a termelői csoporthoz kapcsolódó költségeket tükröznek. Valamely OEM/OFJ jelzésű termék esetében a nagyobb költségek miatti magasabb ár nem feltétlenül jelent magasabb haszonkulcsot is. Mégis, 12 esetben a haszonkulcs magasabb (2% 150%), mint a viszonyítási alapként szolgáló termékek esetében. 4 esetben pedig a haszonkulcs azonos. 3.6 Az OEM/OFJ jelzésű termékek és a kereskedők, illetve kiskereskedők Az esettanulmányok során a kereskedők és kiskereskedők többsége azt jelezte, hogy az OEM/OFJ jelzésű termékek a teljes üzleti forgalmuknak csak nagyon kis részét teszik ki és jelentéktelennek tekinthetők. A legfontosabb 7
előnyt különösen kisebb, vagy szakosodott kiskereskedőknél a kiváló minőségű termékek értékesítésével összefüggő hírnév jelenti. 3.7 Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező termékek egyéb előnyei Az esettanulmányok kimutatták, hogy: az üzleti vállalkozásuk nyereségessége és hírneve szempontjából a rendszer az OEM/OFJ jelzésű termékek külső régiókban található termelői számára nagyobb előnyöket jelent ; az ilyen termékeket kis mennyiségben előállító termelők jobban érzékelik a rendszernek az üzleti forgalom stabilitására gyakorolt hatását ; az ilyen termékeket nagy mennyiségben előállító termelők szerint a rendszer üzleti vállalkozásuk hírneve szempontjából jelent nagyobb hatást. 3.8 Az OEM/OFJ jelzésű termékek és a fogyasztók Az OEM- és OFJ-szimbólumok ismertsége alacsony szintű az EU-ban, még a nagyszámú OEM/OFJ jelzésű termékkel rendelkező tagállamokban is. Az EU teljes területén a vásárlók mindössze 8%-a ismerte fel valamelyik OEM- vagy OFJ- szimbólumot. Emellett e szimbólumok jelentése sem egyértelmű mindenki számára. Például az OEM/OFJ-szimbólumokat felismerő fogyasztóknak mindössze 51%-a jelölte meg helyesen, hogy a szimbólumok azt jelentik, hogy a terméket egy meghatározott területen állítják elő. Ezen felül, a felmérés válaszadóinak körülbelül 25%-a hibásan úgy vélte, hogy az OEM/OFJ-szimbólum arra vonatkozik, hogy a terméket környezetbarát módon, vagy hagyományos recept, illetve megkülönböztető jellemzők felhasználásával állítják elő. Megjegyzendő, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezéseket, illetve az ezekkel összefüggő uniós szimbólumokat csak 2009 májusa után kell az EU-ból származó és valamely bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termékek címkéjén feltüntetni. 3.9 A nyersanyagok eredetével kapcsolatos információk hiánya Csak Németországban és Olaszországban merült fel az a probléma, hogy nincs információ az OFJ jelzésű termékekben felhasznált nyersanyagok 8
eredetéről, mivel a fogyasztói szövetségek kifejtették azt a nézetet, hogy a fogyasztókat félrevezetheti, ha az ilyen termékek csomagolásán nincs kifejezetten feltüntetve, hogy a termékek egyes összetevői az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező régión kívülről származnak. 3.10 Az elnevezések védelme A fő különbség az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés és a védjegyek között az, hogy egy OEM/OFJ bejegyeztetésére szigorúbb feltételek vonatkoznak (a régió különleges jellemzőivel kapcsolatosan). Az esettanulmányok megállapították, hogy egy elnevezés védelmében a védjegyet nem tekintik ugyanolyan hatékonynak, mint az OEM/OFJrendszert, de marketingcélból a védjegyet gyakran együtt használják az OEM/OFJ-megjelöléssel vagy szimbólummal. Az előbbi a piac felosztásának, valamint a termelőspecifikus márka megalapozásának eszköze, míg az utóbbit a fogyasztók felé irányuló erős minőségi jelzésnek, valamint a vidékre való utalásnak tekintik. Összességében úgy tűnik, a védjegyek és az oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések inkább kiegészítői, és nem helyettesítői egymásnak. 3. 11 A minőségi termékek biztosítása Az esettanulmányok többségében az OEM/OFJ jelzésű termékek termelői úgy vélték, hogy a termékek jobb minőségűek. Az esettanulmányokban vizsgált országok többségében található fogyasztói szövetségek is megjegyezték, hogy az OEM/OFJ jelzésű termékek áráért jó minőséget nyújtanak. 3.12 A mezőgazdasági termelők jövedelmének növelése Az esettanulmányok kimutatták, hogy egy elnevezés bejegyzése az OEM/OFJ-rendszerben önmagában nem garantálja akár a hazai, akár a külföldi piaci részesedés növekedését. A piaci részesedések csak akkor nőnek, ha több más további tényező is jelen van, mint például a termelők által egyénileg és közösen követett aktív piacbővítési stratégia, a fogyasztók érdeklődése, védjeggyel együtt való használat, valamint piaci rések megléte. Az esettanulmányok azt is megállapították, hogy az egyes termékeknél eltér az OEM/OFJ-rendszerben való részvétel eredményeként felhalmozódó nyereség- vagy bevételtöbblet megoszlásának szerkezete az ellátási lánc résztvevői között. Egyes esetekben a termelők a nyereségességre gyakorolt jelentős hatásról számoltak be. Általánosabban az OEM/OFJ jelzésű termékek termelői úgy érzékelik, hogy a rendszer jelentős hírnévbeli előnyöket nyújt. 9
3.13 Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékek rendes piaci műveleteit befolyásoló hatások megelőzése, különösen akkor, ha nincs a szokásos elnevezésekről jegyzék Az esettanulmányok során nem figyeltek meg olyan hatást, amelyet a rendszer az oltalom alá vett eredetmegjelöléssel/földrajzi jelzéssel nem rendelkező termékek rendes piaci műveleteire gyakorolt volna. Ami a szokásos elnevezések jegyzékének hiányát illeti, az állandó ítélkezési gyakorlatban egyértelműen kiemelték azt a tényt, hogy egy nemzeti bírónak még akkor is eseti alapon kellene döntenie egy adott elnevezés szokásos jellegéről, ha lenne ilyen jegyzék, és jogvita merülne fel az elnevezéssel kapcsolatban. Továbbá, a Szerződés 234. cikke alapján a jegyzék érvényességét bármikor megtámadhatná egy közvetlenül és személyesen érintett tagállam, illetve jogi vagy természetes személy. Ezért egy ilyen jegyzék valószínűleg nem csökkentené a bizonytalanságot. 3.14 A termékek fokozott sokféleségének biztosítása Míg az OEM/OFJ-rendszer elősegítette termékek előállításának fenntartását, kevéssé járult hozzá az új termékek bevezetésének és az innovációnak az ösztönzéséhez. Továbbá, az esettanulmányokban vizsgált termelők közül csak kevesen diverzifikálták a termelésüket a rendszerben való részvétel következtében. 3.15 A gazdasági tevékenységek megtartása vagy növelése vidéki térségekben Az esettanulmányokból származó csekély bizonyíték azt jelzi, hogy a rendszer kis mértékű pozitív hatást gyakorol ebben a tekintetben, ami az egyes OEM/OFJ jelzésű termékek esetében el is tér. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a rendszer csak egyike annak a sok, gyakran fontosabb tényezőnek, amely a vidéki térségekben a gazdasági fejlődés motorja. 3.16 Kulturális értékek létrehozása vidéki térségekben Összességében az esettanulmányok arra utaltak, hogy úgy tűnik, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések létezése legalábbis megerősíti az OEM/OFJ jelzésű termékek előállítási régióinak kulturális örökségét és értékeit. 4. Ajánlások A fent összegzett megállapítások alapján a következő ajánlásokat tesszük. Az OEM/OFJ-rendszerre és az ilyen jelzésű termékekre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok hiánya olyan probléma, amellyel 10
foglalkozni kell annak érdekében, hogy a rendszert és annak végrehajtását megfelelően nyomon lehessen követni, illetve a rendszerrel kapcsolatos jövőbeli politikákat megalapozó szilárd bizonyítékok gyűljenek össze. 1. ajánlás: A rendelkezésre álló adminisztratív (például az ellenőrzések száma) és statisztikai adatok (például az OEM/OFJ jelzésű termékek előállítására fordított mezőgazdasági területek mérete, a termelés és értékesítés értéke és volumene) bővítése. Ezen ajánlás címzettjei mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok. Az Európai Bizottságnak figyelmet kell fordítania arra, hogy a tagállamokkal kialakítsa az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó adminisztratív és gazdasági adatok gyűjtésének rendszerét. A mezőgazdasági statisztikákért felelős tagállami intézmények vannak leginkább olyan helyzetben, hogy egy ilyen feladatot elvállaljanak. Az EU27-ben nagyok a különbségek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések/földrajzi jelzések számában. Az értékelés elemzése azt mutatta ki, hogy a támogatás és az információk magasabb szintje több bejegyzést eredményez. Mivel a rendszer bizonyos mértékben az OEM/OFJ jelzésű termékek termelőinek javát szolgálja, érdemes lehet befektetni a termelők tájékoztatásának bővítésébe a rendszerről és az előnyeiről, kiváltképpen azokban a tagállamokban, ahol a rendszerben való tényleges részvétel alacsonynak tűnik. 2. ajánlás: A rendszer aktív ösztönzése, valamint a kérelmezők erőteljesebb támogatása. Ezen ajánlat címzettjei elsősorban a tagállamok, de az Európai Bizottság számára is van lehetőség az ilyen jellegű ösztönző tevékenységekben való részvételre. A páneurópai fogyasztói felmérés eredménye kimutatta, hogy az OEM- és OFJ-szimbólumok felismerése és megértése nagyon alacsony szintű az EUban. 3. ajánlás: Aktív kommunikációs kampány elindítása annak érdekében, hogy a fogyasztók ismeretei az OEM/OFJ-rendszerről, valamint az OEM/OFJ-szimbólumokról bővüljenek. Ezen ajánlás címzettjei mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság. Egy ilyen jellegű kampányt a tagállamok vagy az Európai Bizottság is felvállalhat. Az OFJ-termékek esetében a nyersanyagok eredetével kapcsolatos információk hiánya néha összezavarhatja a fogyasztókat az egyes OFJtermékekben felhasznált összetevők valódi eredetével kapcsolatban. 11
4. ajánlás: Meg kell vizsgálni, hogy miként lehet több tájékoztatást adni az OFJ-termékek nyersanyagairól, például legalább a fő összetevők részletes származási adatainak megadásával az OFJtermékek csomagolásán. Ezen ajánlás címzettje az Európai Bizottság. Ez megoldást nyújtana a fogyasztók nyomon követhetőséggel és az összetevők beszerzésével kapcsolatos aggályaira, valamint megszüntetné az OFJ-termékekben található összetevők földrajzi eredetével kapcsolatos esetleges zavart. 12