SZALAI KATALIN KINCSEIBŐL RÉGIT ÉS ÚJAT AZ ESZTERGOMI FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR 2014 2017 Történeti áttekintés Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár az ország egyik legrégebbi gyűjteménye, története szorosan összefonódik a káptalan és az érsekség történetével. Az esztergomi egyház már a középkorban is egy meghatározott feladatokkal ellátott intézményegyüttest jelentett, tevékenységei ellátásához nélkülözhetetlenek voltak a könyvek, főként liturgikus és az oktatáshoz kötődő munkák. Könyvállománya elsősorban ajándékozás révén, valamint az elhunyt káptalani tagok hagyatékából gyarapodott. 1543-ban az esztergomi vár török kézre kerülése miatt a káptalan tagjai néhány nélkülözhetetlen kódexszel és kevés nyomtatott könyvvel Nagyszombatba költöztek. 1543 és 1820 között az esztergomi érsek és a káptalan Nagyszombatban, illetve Pozsonyban tartózkodott. A nagyszombati egyházkormányzati központot Oláh Miklós (1553 1568) érsek kezdte kiépíteni. A halálakor felvett leltár szerint a székesegyház könyvtárában 44 könyv volt. A könyvtár gyarapításában a hagyatékozás az 1611- es nagyszombati zsinat után vált gyakorlattá. A könyvtár jelentős fejlődésnek indult Lippay György (1642 1666), valamint Szelepcsényi György (1666 1685) érsekségének idején. Lippay György 1642 1643- ban megvásárolta a Fuggerek 1681 kötetes könyvtárát. Szelepcsényi további vásárlásokkal gyarapította az állományt, mely az 1670-es években megközelítette a 3000 kötetet. Ekkorra készült el a könyvtár ma ismert első betűrendes és tematikus katalógusa. A XVIII. században az esztergomi káptalan továbbra is Nagyszombatban működött, de az érsekek gyakran tartózkodtak Pozsonyban, ahol Barkóczy Ferenc (1761 1765) külön érseki könyvtárat is alapított. Ezt a gyűjteményt fejlesztette tovább Batthyány József (1776 1799) bíboros, aki Pozsonyban új érseki palotát építtetett, és itt helyezte el könyvtárát, valamint kiemelkedő jelentőségű kéziratgyűjteményét. A kor nagy mecénásaihoz hasonlóan segítette a tudós kutatókat, rendelkezésükre bocsátotta gyűjteményeit. Szándéka volt a káptalani könyvtár nyilvánossá tétele is. A török kiűzése után a kanonokok és az érsekség Esztergomba történő visszatérése 1820-ig váratott magára. Ekkor kezdődtek meg a nagyszabású építkezések, a Főszékesegyház, a kanonoksor, a Prímási Palota, és a Főszékesegyházi Könyvtár a Bibliotheca építése is. Rudnay Sándor (1819 1831) érsek 1821-ben már elrendelte a pozsonyi gyűjtemény hazaszállítását, és megalapított egy újabb káptalani könyvtárat is Esztergomban.
Ekkor az állományi adatok 54 816 nyomtatott műről és 1391 kéziratról számoltak be, 30 évvel később már 63 740 dokumentum szerepel a statisztikában, kéziratokkal és aprónyomtatványokkal együtt. Simor János (1867 1891) önálló érseki könyvtárának megalapításáig (a prímások hagyatékát őrző mai Érseki Simor Könyvtár) az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományába kerültek az esztergomi érsekek hagyatékai, ezt követően pedig főként a kanonoki könyvgyűjtemények gyarapították a kötetek számát. 1 A jelenleg több mint 200 000 dokumentumot-egységet számláló állomány mind tartalmi, mind nyelvi szempontból egyetemes gyűjtőkörűnek tekinthető, hiszen a teológiai, vallási tárgyú művek mellett a világi tudományok szinte minden ága képviselve van az egyes adományozók, hagyatékozók érdeklődésének megfelelően. Megfigyelhető a dokumentumtípusok sokfélesége: táblanyomatot, számos kódexet, ősnyomtatványt, antikvákat, metszeteket, térképeket, kéziratokat, apró- és kisnyomtatványokat, periodikákat is őriz a könyvtár. A könyvtár gazdagsága néhány kötetet, művelődéstörténeti ritkaságot, különgyűjteményt kiragadva is bemutatható. A Jordánszky-kódex gazdagon díszített magyar nyelvemlék, 1516 1519-ből származó, a legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó kötet. Szinte a teljes Újszövetséget tartalmazza. A világ egyik legnagyobb, óriásfólió méretű, gazdagon díszített, kétkötetes liturgikus kódexe a Bakócz-graduále, melyet Bakócz Tamás (1497 1521) esztergomi érsek készíttetett. A XV. század végéről származó Ulászló-graduále a késő reneszánsz miniatúrafestészet remeke. 1 Forrás: KOVÁCH ZOLTÁN: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története a 11. századtól 1820-ig. Aula Kiadó, Esztergom Budapest, 2006, 104 oldal.
A Szalkai iskoláskönyv néven számon tartott kódex a mohácsi csatában elesett Szalkai László (1524 1526) esztergomi érsek tulajdona volt. A Lövöldi corvina ősnyomtatvány (Raynerius de Pisis: Pantheologia, 1477) Mátyás király ajándéka mint azt kézírásos bejegyzés igazolja a lövöldi karthauziaknak. A Lippay György érsek által megvásárolt Fugger-gyűjtemény főként latin, német és olasz nyelvű munkákat tartalmaz, melyek a XVI. századból és a XVII. század első feléből származnak. Az Anton Fugger super ex librisével ellátott, egységesen fehér pergamenbe kötött művek összessége Európa egyik legnagyobb, egészében megmaradt antikvagyűjteménye. A Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteménye a XVIII. század főpapi mecénása, Batthyány József érsek által összegyűjtött kéziratok összessége. Ennek része Bél Mátyás (1684 1749) történet- és földrajztudós vármegyeleírásainak kéziratos hagyatéka. A könyvtár épülete 1853-ra épült fel Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. A maga korában az épület belső elrendezése egyedülállónak számított. Az építész a teremkönyvtár gondolatától eltávolodva, funkcionálisan elkülönülő helyiségekből álló könyvtárépületet tervezett. Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. 1930 1931-ben készültek a lépcsőház mennyezeti szekkói: Magasi Németh Gábor A hétpecsétes könyv című alkotása a Jelenések könyve egyik látomását örökíti meg, a könyvekben rejlő hatalmat és erőt hivatott megjeleníteni. Épületfelújítás és gyűjteményi fejlesztés (2014 2017) Az épület jelentős, általános megújítása 2015-ben kezdődött. 2 A felújítás első szakaszának eredményeként 2017 májusában újonnan létesített múzeumi kiállítótér átadására került sor, ahol négy teremben állandó és időszaki kiállítások keretében mutathatóak be a gyűjtemény kincsei. A felújítás folytatásaként az emeleti épületrész további szakaszai, később a földszinti fogadótér és a raktár is megújul. Ezt megelőzően kiépült a könyvtár teljes biztonságtechnikai és épületfelügyeleti rendszere, ezzel biztosítva a kötetek pára és hőmérséklet szempontjából történő állandó ellenőrzését. Legvédettebb állományunk, a kódexek számára külön kiépített, biztonságos tárolási lehetőséget (trezort) alakítottunk ki. 2014-ben egy nagy teljesítményű, speciális könyvszkenner vásárlásával megkezdődött a gyűjtemény legértékesebb részeinek digitalizálása. Elsőként az online katalógus szolgáltatását kiegészítendő, a régi katalóguscédulák szkennelt változata vált elérhetővé honlapunkon keresztül (www.bibliotheca.hu), majd a kézirat-kataló- 2 Tervező: KIMA Studio Kft., kivitelező: Alp-Inter Magasépítő Kft., műszaki ellenőr: Hertlik István.
A Bibliotheca felújított lépcsőháza gusleírásai is és megkezdődött a Fugger-gyűjtemény digitalizálása: az így elérhető kötetek száma folyamatosan bővül. A kódexgyűjtemény elektronikus rögzítése megtörtént, ezek publikálására a közeljövőben elkészülő kódexkatalógus megjelenésével kerül sor. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sematizmusainak digitalizált változata szintén honlapunkon található. Kötetink folyamatos feldolgozásával, az online katalógus építésével párhuzamosan több adatbázist építünk. Possessor-adatbázisunk folyamatosan bővülő kínálata köteteink hajdani tulajdonosaira irányítja a kutatás figyelmét, a bejegyzésekről fotókat is közölve. Pantheon-adatbázisunk a könyvtár kéziratos gyűjteményének gazdag személyi anyagát tárja fel, nehezen kutatható hagyatékok levelezéséből, kézirataiból és érdekes dokumentumaiból válogat. A digitalizálás munkálatainak előfeltétele volt a gyűjtemény jelentős metszet-, térkép- és grafikus anyagának modern tárolórendszerben történő elhelyezése, rendezése (a metszettár nagyobb része feldolgozott, kutatható, nyilvánossá tétele a közeli jövőben várható), valamint a kézirattár rendezése is. Az állomány számos darabjának újraköttetése is megtörtént, Majer István kanonok (1813 1893), a XIX. századi Esztergom hely- és művelődéstörténetének gazdag tárházát reprezentáló gyűjteménye megújult, a múzeumi térben kapott helyet. A könyvtár restaurálási programja folyamatos, különös tekintettel védett állományára. A Fugger-gyűjtemény általános és egyedi restaurálása három éve tart, s még több évig jelent feladatot a gerincfeliratok konzerválása, a pergamen pótlása vagy a kötetek
statikai állapotát javító eredeti bőrkötők visszaállítása. 3 Kódexrestaurálási programunk jelentős eseménye, hogy az Ulászló-graduále teljes restaurálása sikeres pályázati munka eredményeképpen 2017-ben megkezdődhetett. Korábbi, szintén állományvédelmet célzó pályázatunk a Batthyánygyűjtemény savmentes, szakszerű tárolódobozokban történő elhelyezését tette lehetővé. 4 Az olvasó- és kutatószolgálat folyamatos biztosítása mellett a gyűjtemény értékes darabjainak hasonmás és kritikai kiadása révén tehető ismertebbé a gyűjtemény. Az MTA PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportja a Nyásiformulárium kritikai kiadásának munkálatait végzi, tervezés alatt áll a Szalkaikódex hasonmás kiadása. Olvasótermünkben tartott kulturális-tudományos rendezvényeink a gyűjtemény további megismertetését szolgálják. Az intézmény bekapcsolódott az országos közmunkaprogramba, így számos segítő feladatot közfoglalkoztatott munkatárs végzett. A könyvtár interaktív honlapján (www.bibliotheca.hu, mely latin nyelven is elérhető) nemcsak hasznos információk segítik a kutatókat, olvasókat, hanem a mai kor eszközeivel a szélesebb érdeklődés számára is közkinccsé válhatnak a digitalizált kötetek, melyek reprezentálják a gyűjteményt, a magyar és európai kulturális örökséget. 3 A restaurálásai munkálatokat Fehrentheil Henriette kamarai restaurátor végzi. 4 A könyvtár sikerrel pályázott a Nemzeti Kulturális Alap 2015. és 2016. évi állományvédelmi kiírásaira.