R ÁP LI PÁL OK L. ÉP Í T É S Z M ÉR N Ö K, F E L E L Ő S T E R V E Z Ő - E 1 8-0 0 47 S Z A N Y I T I BO R M A G A S É P ÍT Ő T E CHN IK US A L T U S S A V A R I A T E R V E Z Ő IRODA KFT MŰSZAKI LE ÍRÁS TEL.: +36 94 509 075 FAX.: +36 94 509 077 E-MAIL: altus@t-online.hu WEB: www.altussavaria.hu ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ. A NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM ÉS A SZÍNHÁZ KÖZÖTTI TÉR FELÚJÍTÁSÁNAK TERVEI 9700 SZOMBATHELY, WELTHER K. U. 31. S Z E N T G O T T H Á R D VÁROSKÖZPONTJÁNAK MEGÚJÍTÁSA CIVIL É S V Á L L A L K O Z Ó I P A R T N E R S É G B E N (NYDOP-2009-3.1.1/A) MEGBÍZÓ: SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9970 SZENTGOTTHÁRD, SZÉLL KÁLMÁN TÉR. 11. 1
TARTALOMJEGYZÉK CÍMLAP TARTALOMJEGYZÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK 2. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT 3. A TERVEZETT FELÚJÍTÁS 4. TERVEZŐI NYILATKOZAT MŰSZAKI TERV C3 HELYSZÍNRAJZ - MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT ÁLLAPOT M=1:200, 1:2000 2
MŰSZAKI LEÍRÁS a szentgotthárdi Nagybolgogasszony templom és a Színház között fekvő közterület felújításának terveihez (Szentgotthárd, Széll Kálmán tér, 15. hrsz.) Mottó A természet mindenkori állapota a lélek tükre. Jelen pillanatban még éretlen természetünké. Az épített környezet az ember mindenkori tudásszintjét tükrözi, így például a városszélek tájbaoldódása az ott élők tudatminőségének megfellebbezhetetlen mutatója. A városba egyre beljebb haladva több száz, néhány esetben több ezer év tudásszintjének információival találkozhatunk. Kivételesen torz esetekben csak az utóbbi emberöltőjével. Somlósi Lajos 1. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK A Clairvaux-i Szent Bernát szerzetesrendet II. Géza királyunk telepítette le hazánkban, majd III. Béla uralkodása idején monostorok alapítása kezdődött. Szentgotthárdra 1183-ban jöttek szerzetesek Trois- Fontaines-ből és dél-francia mintára (Provance-i Le Thoronet és Senanque) építették fel három hajós, román templomukat és az ahhoz kapcsolódó kolostort, mely tervezési területünkön állt. A Rába és a Lapincs torkolatánál található épületegyüttest a török időkben, a Széchyek hatalmaskodása alatt, várkastéllyá alakították át. Később 1605-ben, a Bocskai szabadságharc idején, Wolfgang Tieffenbach császári zsoldoskapitány felrobbantotta. A románkori bazilika közép- és déli oldalhajójának romjaira Széchenyi György kalocsai érsek 1676-77-ben barokk templomot építtet. Amikor sok-sok viszontagság után Róbert Leeb heiligenkreuz-i apát a szentgotthárdi apátságot visszaszerezte a ciszterci rend számára, a bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgram-ot bízta meg a monostor és a templom terveinek elkészítésével. A kolostorba 1746-ban beköltözhettek a szerzetesek, de a templom megáldására csak 1764-ben kerülhetett sor. Sajnos a monostor építése nem teljesedett ki, anyagi lehetőségek híján nem került sor a az északi szárny megépítésére (ez szintén a tervezési területen épült volna meg). Az egykori, első kolostor telke ma városi tulajdonban áll. Kialakulatlan építészeti és kertészeti viszonyai ellenére időszakos szabadtéri rendezvényeknek nyújt otthont. 2. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT Városépítészet Szentgotthárd esetében a mottóban említett távlatok évezredes nagyságrendje él. Ugyanakkor a város két meghatározó szakrális műemléke, a Megtártemplom és a Nagyboldogasszony fenéges épületei között elterülő teresedés ma a maradvány- vagy zárványterek szomorú képét mutatja. Az egykori virágzó kolostor vitalitása helyett ma egy vizenyős mélyterületet találunk, melynek még megközelítése is bajos. 3
A kedvezőtlen állapot első oldásaként, a közelmúltban megtörtént a Nagyboldogasszony rekonstrukciója. Így a déli térfal már méltó környezetet teremt. Bízva a Magtártemplom Multifunkcionális Kulturális Központtá fejlesztésének sikerében, remény van a déli határoló elemek megújulására is. Ezáltal nemcsak esztétikailag, de funkcionálisan is átgondolásra szorul a közbezárt tér végső rendezése. Kertépítészet A területen ma - a dicső múlt ellenére - sok kertészeti értéket nem említhetünk. Növényzete a kényszerű rézsűket keretező cserjékből, rossz minőségű gyepből és kitaposott, felgazosodott, kavicsolt felületekből áll. Az egykori magasszintű szakrális kertészet alapnövényének tekintett puszpáng ma csak mint a telekhatárokat kijelő, csenevész sövénykiültetés van jelen. A kert helyét élő víz nem táplálja, mert a feltárt (keresztelő?) kút is csak biztonsági üveg védelméből szemlélhető. Az egykori, első kolostor kertje bizonytalan kavicstakaróként, kissé szegényesen, de legalább kijelölésre került. Ez a gesztus ugyanakkor a Színház tervezőinek felkészültségét és alázatát jelzi a szűk anyagi források fogságában is. Építés-biológiai szempontok A tervezési terület és környezete a felső-rába vidék tájtemplomának gyújtópontjában fekszik. Ezt felismerve hívta be avatott II. Géza királyunk a cisztercieket annak - a Nagybodogasszony-kultusz szerinti - működtetésének megszervezésére. Úgy a tágabb természeti környezet (Lapincs-Rábadeltától a Kolostor által szervezett területekig) mint annak magasrendű szent helyei (első, második és harmadik templom) környezetének állapota kihat az itt élő emberek jólétére. Közvetlenül, a Helyre koncentrálva, negatívumként kell megemlítenünk a kút (mint vízelem) jelenlegi inaktivitását, az egykor a kút erejét ellensúlyozó huszártorony elbontását (tűzelem). Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a ciszterci templom szentélyének hatósugarában létesített, mintegy 3 MegaWatt teljesítményű kazán áthelyezéséről minél előbb gondoskodni kell. Nem szokványos eleme ez a szakrális tereknek... Az üzemeltetéséhez szükséges egykori tereprendezés, a határoló vasbeton támfalak kedvezőtlenül alakítják a műemléki épületegyüttes környezetét. 3. A TERVEZETT FELÚJÍTÁS A tervezési területen két beavatkozást tervezünk: Egyrészt a telken álló Multifunkcionális Közösségi és Kulturális Központ épületének akadálymentesítése céljából rámpa-rendszer létesül, mely - értelem szerűen - a projekt B1-es elemében (az épület felújításához tartozóani) kerül kidolgozásra. Másrészt a terület zöldfelületi- és burkolatrendszerének felújítását tervezzük, a szükséges támfalak építésével és a rézsük, illetve terepszintek korrekciójával. A terv főbb elemei akövetkezők: A Széll Kálmán tér felől templom most felújított terméskő lábazatával harmonizáló alacsony mellvédfalat emelünk. Ez a kilátást-rálátást nem korlátozza, viszont kellő hangsúlyal zárja a területet és architektonikus tagolása révén segít a közlekedési elemek, kapuk áttekintésében. A 4
terület súlypontjából vezet a meanderező vonalvezetésű rámpa az egykori kolostorkert szívébe, ahonnan a Kulturális Központ akadáéymentes felvonója is elérhető lesz. A rámpát a kolostorkertekre emlékeztető virágos lágyszárú terülőcserje és félcserje növények gazdag szőnyege kíséri sziklakert szerű kiültetésben. Az első kolostor udvara már korábban is kijelölésre került. Ennek a kavicsolt térrésznek a megjelenését nem változtatjuk meg. Új elem viszont, hogy a keretezéseként alacsony puszpángsövényből rekonstruáljuk a kerengő főfalainak rajzolatát a térben. Ezzel a történeti emlék láttatásán túl a tér újraszervezését is megvalósítjuk. Az így kialakított dísztér rendezvények, szabadtéri előadások megtartására is alkalmassá válik. A mobil színpadot (amely nem projekt-elem) nemcsak a keleti oldalon, hanem a templom előtt, délen is fel lehet állítani, kulisszaként használva a megújult barokk templom homlokzatot. Kelt: Szombathely, 2010. január 4. Rápli Pál felelős tervező okl. építészmérnök É 18-0047 5
3. TERVEZŐI NYILATKOZAT Építés helye, ingatlan címe: 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér, 15. hrsz. A környezet meghatározó jellemzői, védettségi minősítése: Országos műemléki védettség Alulírott tervező tervezői feleősségem tudatában nyilatkozom, hogy A./ 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 19. (1) bek. előírása szerint (tov.: Ép. kódex) az építészeti-műszaki tervmentációt annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal, (és - a Ép. kódex 28. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben - az érintett útkezelővel) nem kellett, hogy egyeztessek. B./ Az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval - a Ép kódex 19. (2) bekezdésben meghatározott követel-mények tekintetében, / az 19. (1) bekezdés b) pontja szerint a ba) be) pontoknak megfelelően egyeztetésre kiterjedően/ - szintén nem kellett, hogy egyeztessek. C./ továbbá az építészeti-műszaki dokumentációt illetően: a) a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, továbbá az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelmények teljesítésének módja tárgyában egyeztetett-e az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatóval, b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése nem volt szükséges / szükséges volt c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmaztam, e) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg f) az (1) bekezdés szerinti egyeztetés megtörtént, továbbá annak tartalmáról, illetve a követelmények teljesítése módjának a műszaki leírásban történő igazolásáról, g) jogszabályban meghatározott esetekben a betervezett építési célú termékekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusáról és számáról, h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz azbesztet / nem tartalmaz. ( a szükséges rész aláhúzandó, ill. áthuzandó) Felelős tervező neve: Képesítés: Kam. névjegyzék száma: Rápli Pál okl. építészmérnök, okleveles városépítési, városgazdasági szakmérnök É-18-0047 Levelezési cím: 9700 Szombathely, Welther K. u. 31. Szombathely, 2010. január 4. Rápli Pál felelős tervező 6