1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

Hasonló dokumentumok
Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A Meißner-oszcillátor mérőpanel kapcsolási rajza

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

M ű veleti erő sítő k I.

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C

ELMÉLETI ÉS MÉRÉSI ALAPISMERETEK

Mûveleti erõsítõk I.

Tranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?

1. ábra a három RC-tagból felépített fázistoló

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?

DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

2. és 3. ábra az áthidalt T-tag átviteli- és fáziskarakterisztikája

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)

E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem

Elektronika II. laboratórium

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata

Elektronika Oszcillátorok

Név: Logikai kapuk. Előzetes kérdések: Mik a digitális áramkörök jellemzői az analóg áramkörökhöz képest?

Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

D/A konverter statikus hibáinak mérése

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

DR. KOVÁCS ERNŐ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Egyszerű áramkör megépítése és bemérése

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök

O s z c i l l á t o r o k

Versenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

O S Z C I L L Á T O R O K

1. A mérés tárgya: Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D524. Műveleti erősítők alkalmazása

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Számítási feladatok a 6. fejezethez

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

Elektronika 11. évfolyam

Gingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Elektronika I. Gyakorló feladatok

2. MÉRÉS. Poto Board 4. mérőkártya. (Rádiós és optikai jelátvitel vizsgálata)

Elektronika Előadás. Műveleti erősítők táplálása, alkalmazása, alapkapcsolások

ÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

RC tag mérési jegyz könyv

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

10. Mérés. Oszcillátorok mérése. Összeállította: Mészáros András, Nagy Balázs

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

Az ideális feszültségerősítő ELEKTRONIKA_2

Sokcsatornás DSP alapú, komplex elektromos impedancia mérő rendszer fejlesztése

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

1. ábra A Colpitts-oszcillátor, valamint közös drain-ű változata, a Clapp-oszcillátor

Elektronika 2. TFBE1302

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027)

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

Áramkörszámítás. Nyílhurkú erősítés hatása

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

Versenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Elektronika II. 4. mérés. Szimmetrikus differencia erősítő mérése

Modulációk vizsgálata

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének

Átírás:

Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével! 1. 2. 3. 4. Rajzolja fel a Wien-hidas oszcillátor szelektív hálózatát! Hogyan számítható ki az oszcillációs frekvencia! Melyek az oszcillációs feltételek? Hogyan teljesülnek? Milyen tranzisztoros és műveleti erősítős erősítőkapcsolásokat alkalmazunk a fázistolós oszcillátorokban? 5. Hogyan jön létre az amplitúdó-határolás, valamint -stabilizálás a műveleti erősítős oszcillátorban? Ismertessen egy módszert műveleti erősítős kapcsolásban! 1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza A műszeres mérésekhez szükséges műszerek, eszközök: laboratóriumi tápegység; oszcilloszkóp; frekvenciamérő; feszültségmérő (nagy bemeneti ellenállású); digitális multiméter; ajánlott a digitális oszcilloszkóp (alkalmas jelalak vizsgálatára, frekvenciamérésre, feszültségmérésre); ajánlott műszer továbbá a torzításmérő. 1/9

2. ábra A Wien-hidas oszcillátor mérőpanel beültetési rajza 3. ábra A Wien-hidas oszcillátor mérőpanel fényképe 2/9

A PC-s mérésekhez szükséges eszközök, mérőműszerek: személyi számítógép; hangkártya; potenciométeres feszültségosztó és terhelés; Visual Analyzer 2011 ingyenes spektrum-analizátor szoftver. 1. MÉRÉSI FELADAT: Wien-osztó átviteli karakterisztikájának felvétele 1. 2. 3. 4. Távolítson el minden átkötést (jumper-t) a mérőpanelről! Állítsa össze az 4. ábra szerinti mérőkört! Vegye fel a karakterisztikát! Számítsa ki a Wien-osztó sajátfrekvenciáját, majd hasonlítsa össze a mérés során meghatározott frekvenciával! 5. Számítsa ki a sajátfrekvencián a mért adatokból az átviteli tényezőt! U U ß= ki => ß [ db ]=20 lg ß=20 lg ki U be U be Hasonlítsa össze az eredményt az elvi értékkel! ß [db ]= 9,54 db => a mérés értékelése 4. ábra mérőkör a Wien-osztó sajátfrekvenciájának meghatározására, valamint az átviteli karakterisztikájának felvételére 3/9

2. MÉRÉSI FELADAT: A Wien-hidas oszcillátor oszcillációs mérése (zárt hurok) 1. Állítsa össze a 5. ábra szerinti mérőkört (U t=±12v)! 2. A P 3 potenciométerrel hozzon létre oszcillációt, törekedve a a torzításmentes szinuszos kimeneti jelalakra! Jelenítse meg az oszcillogramot! 3. Származtassa a rezonanciafrekvenciát a periódusidőből, vagy digitális oszcilloszkóppal, illetve frekvenciamérővel mérje meg a jel másodpercenkénti rezgésszámát! 4. Mérje meg az oszcillátor kimeneti feszültségét ( U C ), valamint a Wien-osztó kimeneti feszültségét ( U A )! 5. Ellenőrizze a két jelalak 0 fokos eltérését (azonos fázisban a két jel), mellyel a fázisfeltétel igazolható! 6. Számítsa ki a Wien-osztó, valamint az erősítőfokozat átviteli tényezőjét, A -t és ß -t! Vesse össze az eredményeket az elvárt értékekkel! 7. A és ß értékéből számolja ki a hurokerősítést ( H ), majd hasonlítsa össze az eredményt az elvárt értékkel! => a mérés értékelése 8. Távolítsa el a JP12 átkötést, ezáltal megszűnik a negatív visszacsatolás! Jelenítse meg az oszcillogramot! Mit tapasztal? Értékelje a mérést! 5. ábra a Wien-hidas oszcillátor zárt hurkú mérése 4/9

3. MÉRÉSI FELADAT: A Wien-hidas oszcillátor nyitott hurkú mérése A zárt hurkú mérés (oszcilláció megindulása!) elvégzése után célszerű elvégezni a nyitott hurkú mé1 rést. Ezzel a méréssel is lehetőségünk van az oszcillációs jellemzők igazolására: H = A ß=3 =1 3 és ϕ=ϕ A+ ϕb =0. A hurok megnyitása után kétsugaras oszcilloszkóp alkalmazásával egy időben jelenítjük meg a Wien-osztó bemenetének (U C ), valamint az erősítő kimenetének (U D ) oszcillogramját, megmérve azok jelszintjét, valamint ellenőrizve az egymáshoz képest 0 fokos eltérést. 6. ábra a Wien-hidas oszcillátor nyitott hurkú mérése 1. Bontsa meg az előző mérés szerinti zárt hurkot (B és C mérőpontok rövidzárának eltávolítása), majd módosítsa a mérőkört a 3. ábra alapján A P 2 értékén ne változtasson!! 2. Állítsa be a generátoron az előző mérés során kapott oszcillációs frekvenciát, valamint 1 V eff generátorfeszültséget! U 3. Ellenőrizze, a hurokerősítést H = D! Vesse össze az elvárt értékkel ( H =1, H [ db ]=0 db UC, vagyis U C =U D! Figyeljen arra, hogy a két jel fáziseltérésének 0 fokosnak kell lennie (azonos fázisú). Ha mást tapasztal, korrigáljon a frekvencián, majd újra ellenőrizze a hurokerősítést! => a mérés értékelése 5/9

4. MÉRÉSI FELADAT: A Wien-hidas oszcillátor szintfüggő erősítésének mérése A konkrét feladat eme mérés során az U be U ki, vagyis esetünkben a teljes nyitott hurkot mérve U C U D karakterisztika felvétele, az oszcillációs frekvencián. Lényegében a hurokerősítés szintfüggése a vizsgálat tárgya. A feszültségek mérésére a lehetőségeink a következők: kétsugaras digitális oszcilloszkóp, vagy digitális multiméter, vagy pedig analóg váltakozó-feszültségmérő. 1. A 7. ábra szerinti mérőkörben vegye fel az oszcillátor szintfüggő erősítését igazoló U be U ki, vagyis U C U D be-, illetve kimeneti feszültség karakterisztikát! 2. Adjon magyarázatot arra, hogy miért változik a kapott függvény meredeksége! Hogyan függ a bemeneti szinttől a hurokerősítés? => a mérés értékelése 7. ábra a Wien-hidas oszcillátor szintfüggő erősítésének mérése (a mérőkör megegyezik a 3. mérési feladatéval) 6/9

5. MÉRÉSI FELADAT: A Wien-hidas oszcillátor amplitúdó- és frekvenciasta bilitásának, valamint frekvenciaátfogásának mérése Δf. A mérésünk tárgyát képező oszcillátort dekádon belül f0 egy elemmel hangoljuk, a kettős P 1 potenciométerrel. A várható átfogás kb. 10. A frekvenciaátf fogás számítása: á= max. f min A frekvenciastabilitás számítása: s= 8. ábra 1. Állítsa össze az 5. ábra szerinti mérőkört! 2. A tápfeszültség (szimmetrikus) változtatása mellett vegye fel a tápfeszültség frekvencia, valamint a tápfeszültség amplitúdó karakterisztikát! 3. A P 1 potenciométer két végpozíciója mellett mérje meg a kimeneti jel frekvenciáját, majd számítsa ki a frekvenciaátfogást! Használjon digitális oszcilloszkópot, illetve feszültségmérőt és frekvenciamérőt! 7/9

6. FELADAT: A kimeneti jelalak amplitúdóhatárolás vizsgálata, a torzítás mérése (szá mítógépes analízis) Ez a mérési feladat torzításmérővel is elvégezhető (műszeres mérés). a) Állítsa össze a 9. ábra szerinti mérőkört (U t=±15v)! b) A JP1 jumper-soron válassza ki az ellenállásosztós negatív visszacsatoló ágat! c) A P7 potenciométerrel állítson be 775mVeff (2200mVpp) feszültséget, melyet a hangkártya bemenetére csatol! d) A Visual Analyzer 2011 szoftver segítségével jelenítse meg, majd mentse el a kimeneti jel spektrumképét! Mérje meg a torzítást! e) Vizsgálja meg a jelalakot! Írja le, mit tapasztal! f) Végezze el a b), c), d), és e) mérést egyenként a másik három negatív visszacsatoló ág esetében (izzólámpás, diódás, FET-es amplitúdóstabilizáló feszültségosztó)! g) Készítsen táblázatot: összegezze a torzításértékeket az egyes hálózatok esetén! h) Értékelje a mérést! Rangsorolja az egyes módozatokat! 9. ábra különböző amplitúdóhatároló áramkör alkalmazása melletti torzításmérés 8/9

10. ábra a Visual Analyzer 2011 szoftver ernyőképe 9/9