JOGSZABÁLYOK. I. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 1160 Ft 2009. NOVEMBER 10. TARTALOM

I. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 1160 Ft 2009. NOVEMBER 10. oldal JOGSZABÁLYOK 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól... 4665 214/2009. (IX. 30.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozat-tételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról... 4668 HATÁROZATOK 1162/2009. (IX. 22.) Korm. határozat a Kutatási és Tudománypolitikai Tanácsról... 4673 KÖZLEMÉNYEK A Tempus Közalapítvány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata... 4673 A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye 4678 Felhívás a felsõoktatási intézmények 2010. évi Szép magyar beszéd versenyére... 4681 TARTALOM oldal Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei mûsorszolgáltatási szabályzatok közzétételérõl... 4682 A Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szaktanácsadói névjegyzéke 2009/2010 4690 Közlemény az Országos Képzési Jegyzékben a honvédelemért felelõs miniszter illetékességébe tartozó szakképesítések Országos szakmai szakértõi, valamint az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékérõl... 4717 Pályázati felhívás felsõoktatási intézmények vezetõi és oktatói álláshelyeinek betöltésére... 4727 Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére... 4729 Pályázati felhívás pedagógus álláshelyek betöltésére... 4736 Egyetemi szintû oklevél érvénytelenítése... 4737 Érettségi bizonyítvány érvénytelenítése... 4738 A Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola közleménye megsemmisített bizonyítványok és törzslapok listájának közzétételérõl... 4738 Közlemény bizonyítványkönyvek megsemmisítésérõl... 4739 Közlemény bizonyítvány érvénytelenítésérõl... 4739 A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások, helyesbítés... 4740 JOGSZABÁLYOK A Kormány 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelete az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdése a) pontjában és b) pontjának bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el: 1. A Kormány az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) való felvételi eljárásban az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálása kérdésében e rendelet 1. mellékletében írt területeken bejegyezhetõ igazságügyi szakértõi szakterületekhez kapcsolódóan az ott meghatározott hatóságot szakhatóságként jelöli ki. 2. A szakmai gyakorlat szakirányú jellegérõl szóló szakhatósági állásfoglalás (a továbbiakban: szakhatósági állásfoglalás) iránti megkereséshez csatolni kell az alábbi iratokat: a) az igazságügyi szakértõi személyi lap, b) az elõírt képesítés meglétét tanúsító okirat másolata, c) a szakmai mûködés részletes leírása, d) a szakmai gyakorlati idõ meglétének vagy a tudományos tevékenység végzésének igazolására a munkáltató,

4666 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám megbízó, gazdasági társaság, igazságügyi szakértõi intézmény vagy más foglalkoztató által kiállított, egyéni vállalkozó esetén pedig a tevékenységi kör megkezdésének idõpontjára vonatkozó igazolás, e) a kérelmezõ korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszûnése esetén a szakmai gyakorlat idõtartamát alátámasztó szerzõdést vagy amennyiben a szerzõdésbõl nem állapítható meg a jogviszony megszûnésének idõpontja, vagy a szakmai gyakorlat idõtartama a szerzõdést, illetve a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszüntetését vagy megszûnését igazoló okirat másolatát. 3. (1) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során a kérelmezõ által megjelölt szakterületen az elõírt képesítés megszerzésétõl a névjegyzékbe való felvételi kérelem benyújtásáig végzett tényleges gyakorlati vagy tudományos tevékenységet kell figyelembe venni. A különbözõ idõpontokban szerzett gyakorlati idõket össze kell adni. (2) A szakmai gyakorlati idõbe a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem számítható be a megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a szülési szabadság, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósítása alatt végezhetõ keresõ tevékenység kivételével a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama. (3) Környezetvédelem, természetvédelem és vízügy területein bejegyezhetõ szakterületek esetében a szakmai gyakorlat megkezdése után a fizetés nélküli és a rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a katonai szolgálat, a szülési szabadság, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a táppénz, valamint az ösztöndíj folyósításának idejét összesen legfeljebb három hónap, az egyetemi doktori (PhD) képzés idejét legfeljebb tizenkét hónap tartamáig lehet a gyakorlat idejébe beszámítani. 4. A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza a) a kérelmezõ által megjelölt szakterület megnevezését, b) azt, hogy a kérelmezõ a bejegyezni kért szakterületen szakirányú szakmai gyakorlati idõvel rendelkezik-e, és ha igen, ez milyen mértékû, c) a szakirányú szakmai gyakorlattal igazolt igazságügyi szakértõi szakterületen fennálló terület megnevezését, ha van olyan terület, amelyen a kérelmezõ kiemelkedõ gyakorlattal rendelkezik. 5. E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. 6. Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányúságáról e rendelet hatálybalépéséig kérelmezett vagy kiadott hatósági bizonyítvány a névjegyzékbe való felvételi eljárásban 2010. október 1-jéig felhasználható. 7. (1) A Kormány a névjegyzékbe vétel feltételei fennállásának az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti felülvizsgálata során az igazságügyi szakértõ által igazolt egyetemi vagy fõiskolai szintû alapképzésben szerzett végzettség szakterületnek megfelelõ szakirányú jellege elbírálásnak kérdésében e rendelet 2. mellékletében meghatározott hatóságot az ott írt feltételek fennállása esetén szakhatóságként jelöli ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás (a továbbiakban: képesítés szakirányúságáról szóló szakhatósági állásfoglalás) iránti megkereséshez csatolni kell az igazságügyi szakértõ által igazolt végzettségrõl szóló okirat másolatát. (3) A képesítés szakirányúságáról szóló szakhatósági állásfoglalás kiadására irányadó ügyintézési határidõ tizenöt munkanap. 8. (1) E rendelet 6. -a 2011. október 2. napján hatályát veszti. (2) A 7., a 2. melléklet és e 2011. december 31. napján hatályát veszti. 9. (1) Az állami vezetõk és az államigazgatási szervek köztisztviselõi számára biztosított juttatásokról és azok feltételeirõl szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdésében az, ellátmányként, költségtérítés szövegrész helyébe a költségtérítés, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegérõl és kifizetésérõl szóló kormányrendelet szerinti napidíj szöveg lép, valamint hatályát veszti a 7. (2) bekezdés a) pontja. (2) Hatályát veszti az állami vezetõk külföldi napidíjáról szóló 6/2009. (VI. 12.) KüM rendelet. (3) A tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl szóló 7/2009. (VI. 26.) KüM rendelet módosításáról szóló 8/2009. (IX. 18.) KüM rendelet rendelkezéseit ha az az érintett személy számára kedvezõbb 2009. július 1-jétõl alkalmazni kell. (4) Hatályát veszti a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. -a és az azt megelõzõ alcím. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4667 1. melléklet a 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálása kérdésében kijelölt szakhatóságok A területek megjelölése, amelyeken az igazságügyi szakértõi szakterületek bejegyezhetõk a névjegyzékben Szakhatóság 1. tûzvédelmi vagy ipari baleset-megelõzési terület Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 2. egészségügyi terület Országos Tisztifõorvosi Hivatal 3. munkabiztonsági terület Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség 4. mezõ- és erdõgazdálkodási, valamint élelmiszer-ipari területek agrárpolitikáért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdõgazdálkodásért, térképészetért, földügyért, vadgazdálkodásért és halgazdálkodásért felelõs miniszter 5. közlekedési terület a) a b) pontban foglalt kivétellel a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága b) az ejtõernyõ, függõvitorlázó, helikopter, repülõgép, siklóernyõ és vitorlázógép légi üzemeltetése; az ejtõernyõ, függõvitorlázó, siklóernyõ és vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása; a helikopter és repülõgép mûszaki üzemben tartása, karbantartása; a légiforgalmi szolgálatok szakterületeken a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága 6. közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó az a területi mérnöki kamara, melynek a kérelmezõ a tagja terület 7. ipari terület a) a b) és c) pontban foglalt kivétellel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága b) a bányászat és a szénhidrogén termelés, -kutatás, -szállítás szakterületeken a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága c) a vendéglátóipar szakterületen a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 8. informatikai terület informatikáért felelõs miniszter 9. hírközlési terület elektronikus hírközlésért felelõs miniszter 10. környezetvédelem és természetvédelem területei Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 11. vízügyi terület Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 12. kulturális terület kultúráért felelõs miniszter 13. gyógypedagógiai, munka- és szervezetpszichológiai, valamint oktatásért felelõs miniszter pedagógiai pszichológiai területek 14. közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területek adópolitikáért, pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter 15. idegenforgalmi terület turizmusért felelõs miniszter 16. lakásügyi terület lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter 17. építésügyi terület a) a b) és c) pontban foglalt kivétellel az a területi mérnöki kamara, melynek a kérelmezõ a tagja b) az építészet; a táj- és kertépítészet; a településrendezés és a területrendezés szakterületeken az a területi építész kamara, melynek a kérelmezõ a tagja c) a beruházás, beruházás lebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés; az építéstechnológia; az épületfizika; az épületszerkezet és az épületenergetika szakterületeken az a területi építész vagy mérnöki kamara, melynek a kérelmezõ a tagja 18. személy- és vagyonvédelemi területek rendészetért felelõs miniszter 19. kriminalisztikai terület rendészetért felelõs miniszter 20. audiovizuális média területe audiovizuális politikáért felelõs miniszter 21. titokvédelmi terület minõsített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelõs miniszter

4668 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám 2. melléklet a 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez A névjegyzékbe vétel feltételei fennállásának felülvizsgálata során a képesítés szakirányúságának elbírálása kérdésében kijelölt szakhatóság A szakhatósági közremûködés feltétele Szakhatóság Ha az igazságügyi szakértõ gépjármûvekkel kapcsolatos közlekedési szakterülete a gépjármû-közlekedési mûszaki (javítás, karbantartás, jármûértékelés); a közúti szállítás, fuvarozás; a közúti jármû vizsgálat; a közúti jármûtervezés mûszaki; a közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó létesítmények technológiai tervezése, fenntartása; a mobil rakodógép, rakodásgépesítés szakterületek valamelyikének megfelel. Ha az igazságügyi szakértõ környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakterülete a környezetvédelem vagy természetvédelem területein bejegyezhetõ szakterületek valamelyikének megfelel. Ha az igazságügyi szakértõ vízügyi szakterülete a vízügyi területen bejegyezhetõ szakterületek valamelyikének megfelel. Ha az igazságügyi szakértõ informatikai szakterülete az informatikai területen bejegyezhetõ szakterületek valamelyikének megfelel. Ha az igazságügyi szakértõ hírközlési szakterülete a hírközlési területen bejegyezhetõ szakterületek valamelyikének megfelel. közlekedésért felelõs miniszter környezetvédelemért és természetvédelemért felelõs miniszter vízügyért felelõs miniszter informatikáért felelõs miniszter elektronikus hírközlésért felelõs miniszter A Kormány 214/2009. (IX. 30.) Korm. rendelete a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozat-tételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 67. (1) bekezdésében, valamint az 5. (2) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következõ rendeletet alkotja: 1. (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (2) bekezdés c) d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Etv. Harmadik része hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelõs hatóságként] c) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében ca) kereskedelmi és ipari szakterületen elsõ fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, másodfokon a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, cb) a területfejlesztés és területrendezés területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, területrendezési szakértõi tevékenységeknél a cc) pontban meghatározott kivétellel elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát, cc) a területfejlesztés és területrendezés területén, a külön jogszabályban meghatározott, a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó területrendezési tervezési, területrendezési szakértõi tevékenységeknél elsõ fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, cd) a településfejlesztés és településrendezés területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, településrendezési szakértõi tevékenységeknél a ce) pontban meghatározott kivétellel elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát, ce) a településfejlesztés és településrendezés területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési, település-

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4669 rendezési szakértõi tevékenységeknél elsõ fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, cf) az építésügy területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési, építésügyi mûszaki szakértõi, építési mûszaki ellenõri, felelõs mûszaki vezetõi, tervellenõrzési, energetikai tanúsítói, beruházáslebonyolítói tevékenységeknél elsõ fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, cg) az építésügy területén, a külön jogszabályban meghatározott, a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési, építésügyi mûszaki szakértõi, építési mûszaki ellenõri, felelõs mûszaki vezetõi, tervellenõri, energetikai tanúsítói, beruházáslebonyolítói tevékenységeknél elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát, ch) az építésügy területén a felvonó és mozgólépcsõ karbantartó-szerelõ, valamint felvonó- és mozgólépcsõ ellenõri tevékenység esetén elsõ fokon a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, d) az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében katasztrófavédelem, tûzvédelem, valamint polgári védelem szakterületen elsõ fokon az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot, másodfokon az önkormányzati minisztert, [jelöli ki.] (2) A Korm. rendelet 1. (2) bekezdése a következõ f) g) ponttal egészül ki: [Az Etv. Harmadik része hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a Kormány a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelõs hatóságként] f) a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében fa) közlekedési szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, másodfokon a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, fb) postaügyi szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, másodfokon a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, g) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében informatikai és elektronikus hírközlési szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, másodfokon a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert [jelöli ki.] (3) A Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal kiegészül a következõ d) e) ponttal: [A Kormány az Etv. IV. fejezete hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban azon szakmák tekintetében, amelyek esetében a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása] c) a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter hatáskörébe tartozik ca) közlekedési szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, másodfokon a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, cb) postaügyi szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, másodfokon a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert; d) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozik, kereskedelmi és ipari szakterületen elsõ fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, másodfokon a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert; e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter hatáskörébe tartozik, informatikai és elektronikus hírközlési szakterületen elsõ fokon a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, másodfokon a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert jelöli ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelõs hatóságként. (4) A Korm. rendelet 1. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg az 1. a következõ (5) (6) bekezdéssel egészül ki: (4) A Kormány az Etv. 60/A 60/C. -sa szerinti eljárásokban az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel eljáró hatóságként az Oktatási Hivatalt, másodfokon az oktatási és kulturális minisztert jelöli ki. (5) A Kormány eljáró hatóságként a) az Etv. 60/A 60/C. -sa szerinti eljárásokban a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján elismerendõ szakmák tekintetében elsõ fokon az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt, másodfokon az Egészségbiztosítási Felügyeletet, b) az Etv. 60/B. szerinti eljárásokban okleveles építészmérnök és okleveles építész tervezõ mûvész szakképzettség esetén elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát, c) az a) és b) pontban nem említett esetekben az Etv. 60/B. -a szerinti eljárásokban, ha az adott szabályozott szakma folytatása a Magyar Köztársaság területén engedélyköteles vagy a szolgáltatási tevékenység folytatásának és megkezdésének általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti bejelentés kötelezettség hatálya alá tartozik, az engedélyezésre, illetve a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatóságot jelöli ki. (6) Az elismerésért felelõs hatóság rendszeresen tájékoztatja az Etv. IV. fejezete hatálya alá tartozó döntéseirõl a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározásáért felelõs minisztert. 2. A Korm. rendelet 2. -a helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a következõ 3 5/A. -sal egészül ki: 2. (1) A Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében az e rendelet 1. és 2. szá-

4670 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám mú mellékletében meghatározott szabályozott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatásnyújtó köteles a szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelenteni az adott szabályozott szakma vonatkozásában az 1., illetve a 2. számú mellékletben meghatározott hatóságnak. (2) A szolgáltatásnyújtó a 2. számú mellékletben meghatározott szabályozott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységét csak azt követõen kezdheti meg, hogy azt az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság a bejelentés alapján a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenõrzését követõen engedélyezte. (3) A Kormány az Etv. 40. -a szerinti elismerésért felelõ hatóságként az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az 1. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák tekintetében ott megjelölt hatóságot jelöli ki. (4) A Kormány az Etv. 41. -a szerinti elõzetes ellenõrzést végzõ hatóságként a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a 2. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák tekintetében ott megjelölt hatóságot jelöli ki. (5) Az 1. számú melléklet 1 6. pontjában felsorolt szabályozott szakmák esetében a Kormány az Etv. 40. -a szerinti elismerésért felelõs hatóságként a) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületen, területrendezésiés településtervezési szakági tervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi mûszaki szakértõ, építési mûszaki ellenõr, felelõs mûszaki vezetõ) elsõ fokon a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, b) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet az építész kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületen, területrendezésiés településtervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi mûszaki szakértõ, építési mûszaki ellenõr, felelõs mûszaki vezetõ) elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát jelöli ki. (6) A 2. számú melléklet 5 9. pontjában felsorolt szabályozott szakmák esetében a Kormány az Etv. 41. -a szerinti elõzetes ellenõrzést végzõ hatóságként a) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületen, területrendezésiés településtervezési szakági tervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi mûszaki szakértõ, építési mûszaki ellenõr, felelõs mûszaki vezetõ) elsõ fokon a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarát, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamarát, b) az adott szakmagyakorlást szabályozó külön kormányrendelet az építész kamarák hatáskörébe tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületen, területrendezésiés településtervezési szakterületen, valamint építésügyi szakterületen (építésügyi mûszaki szakértõ, építési mûszaki ellenõr, felelõs mûszaki vezetõ) elsõ fokon a Budapesti Építész Kamarát, másodfokon a Magyar Építész Kamarát jelöli ki. 3. (1) A szolgáltatásnyújtó bejelentésének tartalmaznia kell a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. (1) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat, b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik-e megfelelõ szakmai biztosítékkal, valamint a szakmai biztosítékot nyújtó szervezet nevérõl és a szakmai biztosítékot megalapozó szerzõdés azonosításához szükséges adatokról, a szakmai biztosítékkal fedezett kockázatokról, a szakmai biztosíték területi hatályáról és a szakmai biztosíték összegérõl vagy az abban foglalt garancia felsõ határáról, c) a szolgáltatásnyújtás adott naptári évben tervezett idõtartamát, valamint d) a szolgáltatásnyújtás során Magyarországon használni kívánt szakmai címet. (2) A szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolni kell a) az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát, b) olyan okirat hiteles másolatát és hiteles fordítását, amely tanúsítja, hogy valamely tagállamban letelepedettként jogosult az adott szakma gyakorlására, c) a szolgáltatásnyújtó azon képzése sikeres elvégzését tanúsító okiratainak hiteles másolatait és hiteles fordításait, amely tagállamában a szolgáltatásnyújtásra felkészítette, d) az Etv. 38. (2) bekezdése alá tartozó esetben annak az okiratnak a hiteles másolatát és hiteles fordítását, amely tanúsítja, hogy a szolgáltatásnyújtó a bejelentés benyújtását megelõzõ tíz év folyamán legalább két évig gyakorolta az adott szakmát a letelepedés szerinti tagállamban. (3) Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében a (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem hiteles fordítást is elfogad. 4. A 2. számú mellékletben felsorolt szabályozott szakmák esetén a szolgáltatásnyújtó bejelentésnek tájékoztatást kell továbbá tartalmaznia a) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratához vezetõ képzés idõtartamáról és tartalmáról, b) ha szakmai tapasztalattal rendelkezik, akkor szakmai tapasztalatáról, továbbá c) ha a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata megszerzését követõen szakmai továbbképzésben vett részt, akkor a szakmai továbbképzésérõl. 5. Ha szolgáltatásnyújtó a bejelentési kötelezettség alá tartozó határon átnyúló szolgáltatásnyújtás során ténylegesen nem maga végzi az adott tevékenységet, akkor a 3. (1) bekezdése d) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott adatok bejelentését a szolgáltatási tevékenységet ténylegesen végzõ személyre vonatkozóan kell megtenni. Ha az ilyen szolgáltatásnyújtás a 2. melléklet hatálya alá tartozik, akkor a 4. -ban meghatározott adatok bejelentését is a szolgáltatási tevékenységet ténylegesen végzõ személyre vonatkozóan kell megtenni, és az elõzetes ellenõrzést is e személy szakmai képesítése tekintetében kell lefolytatni.

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4671 5/A. (1) A szolgáltatásnyújtó bejelentése egy évre szól. (2) Ha az elsõ alkalommal tett bejelentés lejártát követõen a szolgáltatásnyújtó ismételten határon átnyúló szolgáltatást kíván Magyarországon nyújtani, és a 3. (2) bekezdésében meghatározott okiratok által tanúsított körülményekben nem történt lényeges változás, akkor a szolgáltatásnyújtó bejelentésének csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. 3. (1) A Korm. rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 4. (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó nyilatkozatáról szóló 5/2008. (II. 21.) OKM rendelet. (3) A felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 189/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 16. -a a következõ (4) (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Hatályát veszti az R. 3. (1) bekezdése, 9. (3) bekezdése, 9. (5) bekezdése, 11. (1) bekezdés b) és c) pontja, 11. (2) bekezdése, 12. (7) bekezdésében a határozatában szövegrész, 17. (1) bekezdése, 18. -a és 19. (2) bekezdés a) pontja. (5) Az 1 15., valamint a (3) (4) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. (4) A (2) (3) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 214/2009. (IX. 30.) Korm. rendelethez,,1. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez Sorszám Az Etv. 40. (1) bekezdése szerinti elõzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó szabályozott szakmák Szabályozott szakma megnevezése Hatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni 1. Felvonó- és mozgólépcsõ karbantartó-szerelõi tevékenység Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2. Településtervezési tevékenység 2. (5) bekezdése szerint 3. Településrendezési szakértõ 2. (5) bekezdése szerint 4. Területrendezési tervezési tevékenység 2. (5) bekezdése szerint 5. Beruházás-lebonyolítói tevékenység 2. (5) bekezdése szerint 6. Energetikai tanúsítói tevékenység 2. (5) bekezdése szerint 7. Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértõi tevékenység Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 8. Jövedéki ügyintézõi tevékenység Vám- és Pénzügyõrség 9. Vámkezelõ Vám- és Pénzügyõrség 10. Vámügyintézõ Vám- és Pénzügyõrség 11. Idegenvezetõi tevékenység Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 12. Lovastúra-vezetõ tevékenység Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 13. Tûzvédelmi tevékenység Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 14. Polgári védelmi tevékenység Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 15. Igazságügyi szakértõi tevékenység Igazságügyi és rendészeti miniszter 16. A közvetítõi tevékenységrõl szóló törvény hatálya alá tartozó közvetítés Igazságügyi és rendészeti miniszter 17. Biztonságtechnikai tervezõ, szerelõ Országos Rendõr-fõkapitányság 18. Biztonságtechnikai szerelõ Országos Rendõr-fõkapitányság 19. Mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervezõ, szerelõ Országos Rendõr-fõkapitányság 20. Mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelõ Országos Rendõr-fõkapitányság 21. Magánnyomozó Országos Rendõr-fõkapitányság 22. Személy- és vagyonõr Országos Rendõr-fõkapitányság 23. Fegyveres biztonsági õr Országos Rendõr-fõkapitányság 24. Az állattenyésztéshez kapcsolódó mesterséges termékenyítési Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ szolgáltatások 25. Magán-állatorvosi tevékenység Magyar Állatorvosi Kamara 26. Adótanácsadás pénzügyminiszter

4672 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám Szabályozott szakma megnevezése Hatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni 27. Adószakértõi tevékenység pénzügyminiszter 28. Okleveles adószakértõi tevékenység pénzügyminiszter 29. Könyvviteli szolgáltatás pénzügyminiszter 30. Belsõ ellenõr pénzügyminiszter 31. Társasházkezelõ társasházkezelõ és ingatlankezelõ szolgáltató lakóhelye (székhelye) mûködési területe szerint illetékes körzetközponti jegyzõ 32. Ingatlankezelõ társasházkezelõ és ingatlankezelõ szolgáltató lakóhelye (székhelye) mûködési területe szerint illetékes körzetközponti jegyzõ 33. Ingatlanközvetítõi tevékenység az ingatlanközvetítõi, illetõleg ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szolgáltató (lakóhelye) székhelye mûködési területe szerint illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzõje, Pest megyében a megyei önkormányzat fõjegyzõje, Budapesten a Fõvárosi Önkormányzat fõjegyzõje 34. Ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ az ingatlanközvetítõi, illetõleg ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szolgáltató (lakóhelye) székhelye mûködési területe szerint illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzõje, Pest megyében a megyei önkormányzat fõjegyzõje, Budapesten a Fõvárosi Önkormányzat fõjegyzõje 2. számú melléklet a 214/2009. (IX. 30.) Korm. rendelethez,,2. számú melléklet a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelethez Az Etv. 41. (1) bekezdése szerinti elõzetes ellenõrzés alá tartozó szabályozott szakmák Sorszám Sorszám Szabályozott szakma megnevezése 1. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. tv. 3. e) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével Elõzetes ellenõrzést végzõ elsõfokú hatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei 2. Tûzvédelmi szakértõ Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 3. Gázszerelõ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 4. Növényvédelmi tevékenység Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara területileg illetékes szerve 5. Építészeti-mûszaki tervezõi tevékenység, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével 6. Építésügyi mûszaki szakértõi tevékenység, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével 7. Építési mûszaki ellenõri tevékenység, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével 8. Felelõs mûszaki vezetõi tevékenység, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével 9. Tervellenõr, az Etv. IX. fejezetének hatálya alá tartozó szabályozott szakmák kivételével 10. Felvonó- és mozgólépcsõ ellenõri tevékenység Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Elõzetes ellenõrzést végzõ másodfokú hatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala Önkormányzati miniszter Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint 2. (6) bekezdése szerint Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4673 HATÁROZATOK A Kormány 1162/2009. (IX. 22.) Korm. határozata a Kutatási és Tudománypolitikai Tanácsról 1. A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. (1) bekezdésében meghatározott testületként Kutatási és Tudománypolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) mûködik. 2. A Tanács a) állást foglal a tudományos kutatással és a technológiai fejlesztéssel összefüggõ, stratégiai jelentõségû kérdésekrõl, így különösen a feladatkörével érintett jelentõs projektek megvalósításáról, b) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak való elõterjesztést megelõzõen megtárgyalja Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát, c) a Kormány általi megtárgyalást megelõzõen állást foglal az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról szóló beszámolóról, d) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottságának való elõterjesztést megelõzõen megtárgyalja az elnöknek a pénzügyi források fõ jogcímek szerinti felosztására, illetve a kiemelt kutatási területekre és felhasználási célokra tett javaslatát, e) a Kormány általi megtárgyalást megelõzõen állást foglal az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok beszámolójáról. 3. A Tanács elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. A Tanács további tagjai a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Rektori Konferencia által kijelölt személy, valamint a miniszterelnök által a kutatás-fejlesztés területén kiemelkedõ tevékenységet végzõ vállalkozások vezetõi, továbbá a tudományos kutatással és a technológiai fejlesztéssel összefüggésben kiemelkedõ szakmai tudással rendelkezõ személyek közül felkért négy személy. 4. A Tanács üléseinek elõkészítésére, valamint állásfoglalásai végrehajtásának figyelemmel kísérésére szakértõi munkacsoport mûködik, amelynek elnöke a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, egy-egy további tagját a Tanács többi tagja jelöli ki. 5. A Tanács és a munkacsoport mûködésével összefüggõ titkársági feladatokat a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látja el. 6. A Tanács és a munkacsoport mûködésének részletes szabályait a Tanács határozza meg. 7. Ez a határozat a közzétételét követõ hónap elsõ napján lép hatályba. 8. Hatályát veszti a tudomány-, technológia- és innováció-politika tevékenységében való társadalmi és szakmai részvételrõl és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1036/2009. (III. 28.) Korm. határozat. 9. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1. számú melléklet 1. sorában a,,730 szövegrész helyébe a,,729 szöveg, 8. sorában a,,654 szövegrész helyébe a,,655 szöveg, 10. sorában az 521 szövegrész helyébe az 525 szöveg, 14. sorában az 5784 szövegrész helyébe az 5788 szöveg, 2. számú melléklet 8. sorában a,,892 szövegrész helyébe a,,888 szöveg, 8.3. sorában a,,165 szövegrész helyébe a,,161 szöveg, 9. sorában a,,917 szövegrész helyébe a,,921 szöveg, 9.1. sorában a,,317 szövegrész helyébe a,,321 szöveg lép, továbbá hatályát veszti a H. 5 6. pontja. 10. A 8 9. pont e határozat hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a bekezdés az e határozat hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök KÖZLEMÉNYEK A Tempus Közalapítvány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: alapító) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény [az alapításkor hatályos] 74/G. -a alapján az állami közfeladatok folyamatos biztosítása céljából határozatlan idõre közalapítványt hoz létre. 1. A közalapítvány neve: Tempus Közalapítvány. 2. A közalapítvány székhelye: 1093 Budapest, Lónyay utca 31. 3. A közalapítvány célja: 3.1. A közalapítvány a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 4. -ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. -ában, valamint a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott közfeladatok ellátása és elõsegítése érdekében az alábbi célokra jött létre: A magyar szakképzés, oktatás és kutatás-fejlesztés európai felzárkózásának és kapcsolódásának, az európai integráció gondolatának és a Magyar Köztársaság EU-tagságból adódó kötelezettségeinek, feladatainak végrehajtása, az ezzel járó kihívásoknak való megfelelés elõmozdítása és támogatása. * Az alapító okirat módosítását a Fõvárosi Bíróság a 12.Pk.60.336/1996/47. számú végzésével a nyilvántartásában átvezette.

4674 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám A magyar oktatás keretein belül a nõk és a férfiak esélyegyenlõségének elõmozdítása, a fogyatékkal élõ személyek igényeinek kielégítése, a rasszizmus és az idegengyûlölet leküzdésének elõsegítése. A CEEPUS-program végrehajtásának és a CEEPUS Magyarországi Irodája mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Leonardo da Vinci-programja végrehajtásának és a Leonardo Nemzeti Iroda mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Socrates-programja végrehajtásának és a Socrates Nemzeti Iroda mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Egész Életen Át Tartó Tanulás Programja a Socrates- és Leonardo da Vinci-programok folytatásaként létrehozott program végrehajtásának és az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programja Nemzeti Iroda mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Tempus-programja végrehajtásának és a Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Erasmus Mundus-programja végrehajtásának és az Erasmus Mundus Nemzeti Kapcsolattartó Pont mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió EUROPASS Training programja végrehajtásának és a EUROPASS Training Nemzeti Kapcsolattartó Pont mûködtetésének biztosítása. Az Európai Unió Európa a polgárokért programja végrehajtásának és az Európa a Polgárokért Nemzeti Kapcsolattartó Pont mûködtetésének biztosítása. Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozatának elõírásai szerint ellátja az Europass Mobilitási Igazolvánnyal (Europass-mobilitás) kapcsolatos feladatokat. Az Alumni for Europe hálózat mûködtetése. Az Európai Unió Európai Nyelvi Díj programjának lebonyolítása. Az Európa-tanulmányi Központok hálózatának mûködtetésével járó koordinációs feladatok ellátása. A Világ Nyelv pályázati programcsomag végrehajtásának és a Világ Nyelv Programiroda mûködtetésének biztosítása. A szellemi erõforrások fejlesztése érdekében olyan nemzetközi és hazai programok szervezése, amelyekre az oktatásért felelõs miniszter a közalapítványt felkéri. 3.2. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap tervezését és felhasználását segítõ felnõttképzések szervezése és lebonyolítása. A fenti tevékenységek megfelelnek a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. -a c) 4. pontjában szereplõ közhasznú tevékenységeknek. 4. A közalapítvány vagyona 4.1. A közalapítvány induló vagyona az alapításhoz rendelkezésre bocsátott 18 millió Ft összegû vagyon, amelyet Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványnak a Diákcsere Mozgalomért Szakalapítványa útján a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium bocsátott rendelkezésre. A közalapítvány törzsvagyona az induló vagyon 5%-a. A közalapítvány mûködéséhez a közalapítvány vagyonának hozadéka felhasználható. A kamatjövedelmek növelik a vagyont. A közalapítvány mûködési költsége nem haladhatja meg az éves tervezett költségvetés kiadásainak a 10%-os mértékét. Ez az összeg tartalmazza a kuratórium és a felügyelõbizottság tagjainak tiszteletdíját és költségtérítését is. Tiszteletdíjra évente legfeljebb a mûködési költség huszonöt százaléka használható fel. 4.2. Az alapító 2 millió Ft-tal növeli a közalapítvány induló vagyonát az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása érdekében. A közalapítvány induló vagyona ezzel együtt összesen 20 millió Ft. 5. Csatlakozás a közalapítványhoz A közalapítvány nyitott, ahhoz bármely kül- és belföldi természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ társulásai csatlakozhatnak támogatásuk felajánlásával. A közalapítvány kuratóriuma dönt a csatlakozási szándék elfogadásáról. A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. A közalapítvány gazdálkodása 6.1. A közalapítvány vagyonának felhasználásáról jelen alapító okirat rendelkezései, a közalapítványhoz csatlakozó adományozók által meghatározott és a kuratórium által elfogadott feltételek keretei között a kuratórium dönt. 6.2. A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, annak veszélyeztetése nélkül folytathat, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapító okiratban megjelölt célokra, tevékenységekre fordíthatja. 6.3. A közalapítvány csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi [irányítást biztosító] befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A közalapítvány által létrehozott gazdálkodószervezet további gazdálkodószervezetet nem alapíthat, és gazdálkodószervezetben részesedést nem szerezhet. 6.4. A kuratórium a közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a feladatai végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, továbbá a felosztás fontossági sorrend szerinti módjáról. 6.5. A közalapítvány az általa támogatásban részesítettel a támogatás célját, a felhasználás rendjét, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köt. 6.6. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. 6.7. A közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásá-

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4675 nak fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 6.8. A kuratórium minden évben február 28-áig köteles az alapítónak írásban beszámolni a közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, június 20-áig pedig vagyoni helyzetérõl és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. 7. A közalapítvány szervezete és képviselete 7.1. A kuratórium 7.1.1. A közalapítvány döntést hozó, képviselõ és vagyonkezelõ szerve a kuratórium. 7.1.2. A kuratóriumnak 8 tagja van. Az elnök és a kuratóriumi tagok megbízatása 2009. június 30-áig szól. 7.1.3. A kuratóriumi tagság megszûnik a kuratóriumi tag halálával, a kuratórium kijelölésének a Ptk. 74/C. (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával, lemondással, a határozott idõtartam lejártával, valamint a közalapítvány megszûnésével. A köztisztviselõ kuratóriumi tag megbízatása az alapító ellenkezõ döntésének hiányában köztisztviselõi jogviszonyának megszûntével megszûnik. 7.1.4. A kuratórium elnökét és tagjait az alapító jelöli. 7.1.5. A kuratórium tagjai: Elnök: dr. Galambos Gábor A kuratórium további tagjai: Ducza Istvánné, dr. Fedor Mihály, Halász Gábor, dr. Balogh Árpád, Szira Judit, Loboda Zoltán, dr. Szivi József. 7.1.6. A kuratórium tagjai tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíj összege a kurátorok esetében ülésenként bruttó 25 000 Ft, a kuratórium elnöke esetében bruttó 50 000 Ft. 7.1.7. A kuratórium tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. -ának (3) bekezdés d) pontjában és az 5. -ának (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelõen ötévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A kuratóriumi tag nyilatkozni köteles a vele egy háztartásban élõ hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetérõl is ugyanezen törvény 1. -ának (1) bekezdése szerint. 7.2. A kuratórium munkáját segítõ testületek 7.2.1. A kuratórium jogosult a munkáját segítõ testületek létrehozására, elsõsorban tanácsadói funkcióval. 7.2.2. A kuratórium által létrehozott tanácsadó testületek elnökét és tagjait a kuratórium kéri fel feladataik ellátására. A mûködésükre vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat állapítja meg. 7.3. A közalapítvány képviselete A közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok elõtt a kuratórium elnöke képviseli. Képviseleti joga önálló és teljes körû. Az elnököt akadályoztatása esetén Ducza Istvánné kuratóriumi tag helyettesíti. Ebben az esetben az elnököt helyettesítõ kuratóriumi tagot teljeskörûen megilleti az elnök jogköre. Az elnököt helyettesítõ tagnak, a helyettesítés idõtartama alatt megtett intézkedéseirõl az elnök és a kuratórium felé beszámolási kötelezettsége van. A kuratórium a közalapítvány igazgatója és alkalmazottai részére a kuratórium által meghatározott döntések végrehajtása tekintetében a Ptk. 74/C. (4) bekezdésének keretei között képviseleti jogot biztosíthat. A közalapítvány bankszámlái feletti rendelkezésre az elnök, a közalapítvány igazgatója, az elnököt helyettesítõ tag, Halász Gábor és Szira Judit kuratóriumi tag jogosult. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két rendelkezésre jogosult személy együttes aláírása szükséges. A mûködésre, valamint a képviseletre, az aláírásra és az utalványozásra vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg. 8. A közalapítvány mûködése 8.1. A kuratórium mûködése 8.1.1. A kuratórium szükség szerint, de legalább évente 3 alkalommal ülésezik. 8.1.2. A kuratórium ülését az elnök hívja össze. A kuratórium napirendjére vonatkozóan a kuratóriumi tagok, illetõleg a felügyelõbizottság elnöke a kuratórium elnökének írásban nyújtják be javaslataikat a kuratórium ülése elõtt legalább tíz nappal. Az ülések napirendjét és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó elõterjesztéseket legalább egy héttel az ülés elõtt hely és idõpont megjelölésével, írásban kell megküldeni. A kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kuratórium határozatait. A jegyzõkönyvet az elnök és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá, valamint a kuratóriumi ülésen megválasztott hitelesítõ hitelesíti. 8.1.3. A kuratórium ülésein állandó meghívottként részt vesz a külpolitikáért felelõs miniszter, a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter és az agrárpolitikáért felelõs miniszter egy-egy képviselõje is. 8.1.4. A kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vesz a felügyelõbizottság elnöke, valamint a közalapítvány igazgatója. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium kivételes esetben, és csak akkor tarthat zárt ülést, ha a nyílt ülés tartása jogszabályban elõírt titokvédelmi vagy egyébként személyhez fûzõdõ jogokat sértene. 8.1.5. A kuratórium üléseire az elnök döntése alapján külsõ személy(ek) is meghívható(k). A meghívás tényét és a meghívottak személyét a kuratóriumi ülés meghívójában a vonatkozó napirendi pontnál fel kell tüntetni. 8.1.6. A kuratórium határozatképességéhez elegendõ legalább 5 kuratóriumi tag jelenléte a kuratórium ülésein, azonban a határozathozatalban részt vevõk számától függetlenül legalább a résztvevõk felének függetlennek kell lennie az alapítótól. Ha a kuratórium nem határozatképes, akkor a kuratórium ülését el kell halasztani. Az elnök a kuratórium ülését 14 napon belül újra összehívja.

4676 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám 8.1.7. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: a közalapítványi vagyon kezelése, ennek során döntés a közalapítvány céljainak megfelelõ vagyoni hozzájárulások és pénzügyi források elfogadásáról, valamint azok felhasználásáról; kötelessége gondoskodni a pénzeszközökkel való gazdálkodás átláthatóságáról; döntések meghozatala a közalapítvány céljaival megegyezõ tevékenységek támogatásáról; az éves mérlegbeszámoló jóváhagyása; a közhasznúsági jelentés és mellékletei elfogadása; a közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elfogadása; a kuratórium ügyrendjének elfogadása; a közalapítvány keretében koordinált programok magyarországi megvalósításával összefüggõ döntések meghozatala; a kuratórium az alapító képviseletében eljáró oktatásért felelõs miniszter elõzetes jóváhagyásával dönt a közalapítvány igazgatójának személyérõl és véleményt nyilvánít az alkalmazandó programvezetõk személyével kapcsolatban; a közalapítvány feladatai megszûnésekor javaslattétel a közalapítvány megszûnésére; döntés a közalapítvány könyvvizsgálójának kiválasztásáról. 8.1.8. A kuratórium határozatait a személyi kérdések kivételével nyílt szavazással hozza. A kuratórium kivételes esetben a kezelt programok szabályai miatt határidõhöz kötött kuratóriumi döntések szükségessége esetén az elektronikus és internet alapú kommunikáció eszközeinek (pl. Skype, MSN, videokonferencia, telefon) igénybevételével is hozhat határozatot. Ez esetben a kuratóriumi tagok fizikai részvétele helyettesíthetõ technikai eszközök igénybevételével az SZMSZ-ben meghatározott részletszabályok alapján, úgy, hogy a kívülállók a döntés folyamatában értesüljenek a vitáról és a döntés eredményérõl. A kurátorok a napirend elfogadásakor határoznak arról, hogy melyik kurátor milyen módon vesz részt a napirend megtárgyalásában és a határozat meghozatalában. Az ülést levezetõ elnök és a jegyzõkönyv hitelesítõje csak azon kurátorok közül kerülhet ki, akik fizikailag is részt vesznek az ülésen. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. A határozatok elfogadása a közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata kivételével egyszerû szótöbbséggel történik. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szavazata dönt. A közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzata elfogadásához minõsített szótöbbség szükséges. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat nem lehet ellentétes a jelen alapító okirattal. 8.1.9. A kuratórium elnökére, tagjaira, valamint a közalapítvány igazgatójára vonatkozóan a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. -ának (1) bekezdésében és 9. -ának (1) (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8.1.10. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás. 8.2. A közalapítvány operatív egységei és mûködésük 8.2.1. A szolgáltató egységek és a programirodák azaz összefoglalóan operatív egységek mûködése Az operatív egységek készítik elõ a közalapítvány harmadik féllel történõ szerzõdéskötéseit, valamint biztosítják a megkötött szerzõdésekben foglaltak végrehajtását, a közalapítvány igazgatójának irányításával. Az operatív egységek az általuk koordinált programok sikeres végrehajtása érdekében kapcsolatot kezdeményeznek és tartanak az adott programok célcsoportjaihoz tartozó hazai és európai intézményekkel, szakmai szervezetekkel, valamint együttmûködnek a programokat irányító hivatalos szervekkel. 8.2.2. A közalapítvány igazgatójának és a programok vezetõinek a feladatai a) A közalapítvány igazgatójának feladatai: a kuratórium által meghatározott elvek alapján és keretek között irányítja a közalapítvány operatív egységeinek mûködését, gondoskodik a kuratórium által meghatározandó feladatok elõkészítésérõl, végrehajtásáról és ellenõrzésérõl; köteles gondoskodni a jogszabályban elõírt számviteli, könyvelési rend kialakításáról, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésérõl, a Ptk. 74/C (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen, jelen alapító okirat 7.3. pontjában meghatározottak szerint képviseli a közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok elõtt. b) Az egységvezetõk és a programvezetõk feladatai: az egységvezetõk a szolgáltató egységek vezetõi, a programvezetõk a programirodák vezetõi, a programvezetõk az adott programok szakmai koordinációját végzik a kuratórium által jóváhagyott munkatervek alapján, az egységvezetõk és a programvezetõk hivatali felettese a közalapítvány igazgatója, az egységvezetõk és a programvezetõ az általa irányított tevékenységekrõl közvetlenül a közalapítvány igazgatójának, és az õ közvetítésével a kuratóriumnak köteles beszámolni,

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4677 a kuratórium elnökének utasítására az egységvezetõk és a programvezetõk az elnöknek vagy a kuratóriumnak is kötelesek közvetlenül beszámolni. 8.3. Felügyelõbizottság A közalapítvány gazdálkodásának, számvitelének és ügyvitelének ellenõrzésére az alapító négytagú felügyelõbizottságot hoz létre, amelynek elnökét és tagjait az alapító kéri fel. A megbízás 2009. június 30-áig szól. A bizottsági tagság megszûnik a bizottsági tag halálával, jelölésének visszavonásával, lemondással, a határozott idõtartam lejártával, valamint a közalapítvány megszûnésével. A felügyelõbizottsági tagság megszûnhet a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszûnésével, az alapító döntésének függvényében. 8.3.1. A felügyelõbizottság elnöke és tagjai: Elnök: Fésûsné Illés Edit. További tagok: Koleszár Katalin, Orosz Hajnalka, dr. Polónyi István. 8.3.2. A felügyelõbizottság az éves mérlegbeszámoló és elkészített könyvvizsgálói jelentés alapján vizsgálja a közalapítványt és a kuratórium tevékenységét. Célvizsgálatot folytat, ha a közalapítvány céljait veszélyeztetve látja. Szükség esetén a vizsgálatok lefolytatásához külsõ szakértõket is igénybe vehet. A felügyelõbizottság elnöke részére a kuratórium elé döntésre terjesztett legfontosabb jelentéseket, elõterjesztéseket meg kell küldeni. A felügyelõbizottság elnöke vagy annak képviselõje a kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelõbizottság a közalapítvány mûködését érintõ tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal beszámol az alapítónak. Az alapító felkérése alapján a felügyelõbizottság más alkalommal is tarthat vizsgálatot. 8.3.3. A felügyelõbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 8.3.4. A felügyelõbizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíj összege a felügyelõbizottság tagjai esetében ülésenként bruttó 25 000 Ft, elnöke esetében bruttó 50 000 Ft. 8.3.5. Nem lehet a felügyelõbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a kuratórium elnöke vagy tagja, b) a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást, d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 8.3.6. A közalapítvány megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél betölt. 8.3.7. A felügyelõbizottság ellenõrzései során a kuratórium elnökétõl jelentést, a közalapítvány alkalmazottaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, a közalapítvány irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 8.3.8. A felügyelõbizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a közalapítvány érdekeit sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntéseit teszi szükségessé, a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. A kuratóriumot a felügyelõbizottság indítványára annak megtételétõl számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelõbizottság is jogosult. 8.3.9. Ha a kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 9. A közalapítvány megszûnése A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona a hitelezõk kielégítése után az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. 10. Záró rendelkezések 10.1. A közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító Magyar Köztársaság Kormánya nevében és felhatalmazása alapján az oktatásért felelõs miniszter jár el. 10.2. 2001. január 1-jétõl a közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését a pályáztatás útján felkért könyvvizsgáló végezheti. 10.3. A közalapítványi vagyon kamatai kezelésének és felhasználásának szabályait a közalapítvány vagyonkezelési szabályzatában kell meghatározni. 10.4. A közalapítvány mûködésérõl évente beszámol az alapítónak. 10.5. A közalapítvány az általa kezelt programok pályázati felhívásait saját kiadványai és honlapja mellett a Pályázati Figyelõben teszi közzé. A közalapítvány mûködésének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a Hivatalos Értesítõben teszi közzé.

4678 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám 10.6. A közalapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 10.7. A közalapítvány mûködésére a jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv és a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kormány felhatalmazása alapján: Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetõket, hõsi temetõket, hõsi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetérõl és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. a) pontjában biztosított döntési jog alapján: 1. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009. február 19-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: 11/2009. számú határozatával A kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Borsod-Abaúj-Zemplén megye temetõibõl az alábbi sírhelyeket: Parcella/tábla Sor Sír Név Tevékenység Abaújszántó, Városi köztemetõ jobb oldali 1426 Jászay Pál történész, az MTA tagja Alsózsolca, Városi köztemetõ Vay-kripta 1. terem B 21 Vay Miklós, báró szobrász Vay-kripta 1. terem F 23 Vay Miklós, báró politikus, fõispán, hétszemélynök, koronaõr, református fõgondnok, a Fõrendiház elnöke, az MTA tagja Vay-kripta 2. terem J 26 Vay Miklós, báró tábornok, hadmérnök, optikus, mûszertervezõ, mezõgazdász Dédestapolcsány, Köztemetõ I Lajos Árpád néprajzkutató, muzeológus Encs-Abaújdevecser, Református temetõ Csoma József történész, régész, az MTA tagja Hidasnémeti, Római katolikus temetõ 17/1 Ferdinandy Geyza jogász, jogtörténész, államtitkár, az MTA tagja 18/1 Ferdinandy Gyula jogász, politikus, igazságügyi, illetve belügyminiszter Kázsmárk-Alsókázsmárk, Köztemetõ Régi temetõrész Péchy Tamás politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, képviselõházi elnök, 1848-as százados, evangélikus fõgondnok Mád, Református temetõ Cornides Lajos Pándy Sámuel 1848-as õrnagy; erdõmérnök, szõlész, borász 1848-as alezredes

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4679 Parcella/tábla Sor Sír Név Tevékenység Mezõcsát, Református temetõ I 40 30 Mészáros Kálmán orvos, utazó, vadász, író IV 29 52 Kováts Mihály orvos, kémikus, mineralógus, nyelvész, az MTA tagja Mezõkövesd, Köztemetõ 2 11 31 Herkely Károly néprajzkutató, muzeológus Miskolc, Avasi református temetõ I B 14a/1 214a Marjalaki Kiss Lajos történész, régész I B 18/4 269 Regéczy Nagy Imre állatorvos, fiziológus I C 1/1-1/2 343-344 Petró Sándor orvos, mûgyûjtõ II A 1/1 1 Apostol Pál református püspök, teológiai tanár II A 1/4 4 Zsarnay Lajos református püspök, fõiskolai tanár, teológus, az MTA tagja III B 18/17 235 Berecz Károly író, publicista III D 42/1 690 Latabár Endre színész, rendezõ, színigazgató Latabár-kripta templom mellett Palóczy László politikus, alispán templom mellett Szemere Bertalan jogász, politikus, belügyminiszter, miniszterelnök, az MTA tagja Miskolc, Mindszenti római katolikus temetõ 1 2 6 Gyulay Zoltán bányamérnök, egyetemi tanár, dékán, bányászattörténész, múzeumigazgató 2 2 1/2 Benke József színész, író Bal oldali kriptasor 50 218 Szántay Szémán István görög katolikus pap, püspöki helynök, író, irodalomtörténész Miskolc, Mindszenti evangélikus temetõ Fõ út B 17B Csengey Gusztáv író, költõ, evangélikus lelkész, teológiai tanár és rektor Kriptasor B 19 Zelenka Pál evangélikus püspök, író Miskolc, Deszka-temetõ V/3 1/9 Mokry-Mészáros Dezsõ festõ, grafikus V/3 13/5 Diószeghy Dániel kohómérnök, egyetemi tanár V/4 1/b Tüdõs István református püspök, fõiskolai tanár V/4 felsõsor 6a Révész Kálmán református püspök, egyháztörténész, fõiskolai tanár V/7 12/2 Budai József botanikus, kertész X 19/3 Gálffy Ignác felsõkereskedelmi iskolai igazgató, régész, író Miskolc, Szent Anna temetõ 4 7 7 Déryné Széppataki Róza színész, operaénekes, író 7 2 25 Saád Andor orvos, antropológus, régész, muzeológus Miskolc, Bábonyibérci temetõ 2 8 17 Bodgál Ferenc néprajzkutató, muzeológus Miskolc, Felsõhámori temetõ 2 12 15/16 Herman Ottó zoológus, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus 2 12 17 Vásárhelyi István zoológus, muzeológus

4680 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám Parcella/tábla Sor Sír Név Tevékenység Miskolc, Szentpéteri kapui temetõ Dísz II 1 11 Szalay Lajos grafikus 21 1 14 Lenkey Zoltán grafikus Miskolc, Minorita templom Monok, Római katolikus templom Fáy István, gróf Kelemen Didák zongoramûvész, zeneszerzõ, író minorita szerzetes, tartományfõnök, író kápolna Széchényi György, gróf politikus, fõispán kápolna Széchényi Pál, gróf zászlós, posztumusz fõhadnagy, hõsi halott Putnok, Városi temetõ 5 12-17 Serényi kripta Serényi Béla, gróf politikus, földmûvelésügyi, illetve kereskedelemügyi miniszter Sajókaza, Köztemetõ Radvánszky Béla, báró történész, mûvelõdés- és irodalomtörténész, politikus, fõispán, koronaõr, az MTA tagja Sajószentpéter, Református ótemetõ 3 22 Lévay József költõ, alispán, az MTA tagja Sárospatak, Református temetõ 1 2 6 balról Mátyás Ernõ református lelkész, teológus, fõiskolai tanár 1 4 6 balról Cs. Szabó László író, mûkritikus, fõiskolai tanár 1 10 1 Erdélyi János filozófus, esztéta, fõiskolai tanár, író, költõ, színigazgató, az MTA tagja 3 Harsányisírkert Harsányi István református lelkész, irodalom- és egyháztörténész, teológus, fõiskolai tanár, dékán 3 4 5 Somosi János református lelkész, teológus, fõiskolai tanár, az MTA tagja 3 5 5 balról Szeremlei Gábor református lelkész, filozófus, teológus, jogász, fõiskolai tanár 3 5 6 balról Vass Imre mérnök, barlangász 5 1 utolsó sír Várkonyi Hildebrand Dezsõ pszichológus, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, dékán 6 1 Emõdy Dániel jogász, fõiskolai tanár 6 4 D. Nagy Barnabás református lelkész, irodalom- és egyháztörténész, teológus, fõiskolai tanár, rektor 8 Zsoldos Benõ klasszika-filológus, levéltáros 12 1 Finkeysírkert Finkey Ferenc jogász, egyetemi tanár, rektor, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA tagja 12 Katonakripta Hegedûs László református lelkész, pedagógus, az MTA tagja Sátoraljaújhely, Köztemetõ 9 20 25 Nemes Lampérth József festõ, grafikus 10 22-23 1-2-3-4 Fejes István református püspök, író, költõ Sátoraljaújhely, Piarista templom altemplom Katona Mihály Dénes piarista szerzetes, pedagógus, mezõgazdász

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4681 Parcella/tábla Sor Sír Név Tevékenység Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-sírkert Kazinczy Ferenc író, költõ, irodalomszervezõ, nyelvújító, az MTA tagja Szerencs, Vártemplom Rákóczi Zsigmond, báró hadvezér, Erdély kormányzója, majd fejedelme Tállya, Református temetõ 1 1 kripta Szabó Gyula szõlész, borász, gyógyszerész Tállya, Római katolikus temetõ 1 6 Lavotta János zeneszerzõ, hegedûmûvész Tarcal, Farkas-temetõ Waltherr László Imre történész, levéltáros, nyelvész, az MTA tagja Tard, Római katolikus temetõ Telepy György festõ, díszlettervezõ, színész, író Tiszatarján, Református temetõ II 1 39 Édes Gergely református lelkész, költõ, író Dr. Boross Péter s. k., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke Felhívás a felsõoktatási intézmények 2010. évi Szép magyar beszéd versenyére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság, az ELTE Fonetikai Tanszéke és az Eszterházy Károly Fõiskola meghirdeti a 2009/2010-es tanévre a felsõoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyét, amelynek célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése. A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevõket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevõ, kifejezõ beszéd iránti igényesség. A pedagógia, azaz az embernevelés fogalmát kiszélesítve várjuk a jogtudományi karok hallgatóit is, akiknek a mindennapi munkájában a retorikai elemek biztos használatának szintén nagy a jelentõsége. Péchy Blanka mûvésznõ, a Kazinczy-díj alapítója, a világ és egyházi felsõfokú intézményekre is kiterjesztette alapítványát. Az országos döntõn a hazai és a határainkon túli pedagógusképzõ felsõoktatási intézmények és a jogtudományi karok azon hallgatói vehetnek részt, akik a helyi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak. A versenyfeladat: Egy szabadon választott és egy kötelezõ szöveg értõ és értetõ (de nem színészi) élõszóbeli bemutatása, elsõsorban a 20 21. századi, esetleg a 19. századi magyar publicisztika, esszéirodalom vagy a kevéssé párbeszédes széppróza termékeibõl. A szöveg ne haladja meg a három (3) percet; a választott szöveg ne fordítás, hanem eredeti magyar írásmû vagy annak valamely részlete legyen. A teljesítmény értékelésének fõbb szempontjai: a) jó szövegértés és szöveghûség, b) a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése, c) a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelõ tolmácsolás, d) jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelõ hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerõ illõ alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelõ, mértéktartó használata.

4682 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám Kérjük az illetékes tanszékeket, illetõleg a beszédmûvelés oktatóit, hogy különös gondot fordítsanak ezekre a szempontokra a versenyzõk felkészítésekor és a helyi versenyek megrendezésekor. Az országos döntõt 2010. április 9 10-én rendezzük meg Egerben. Ezt az alkalmat a szakmai továbbképzés és a tapasztalatcsere fórumává is kívánjuk tenni, ezért oktatók és szakemberek részvételére is számítunk. A rendezvény szervezése érdekében kérjük a felsõoktatási pedagógiai intézményeket, hogy 2010. február 26-ig (az erre szolgáló lapon) szíveskedjenek megküldeni a kiválasztott versenyzõk(!) és a részt vevõ tanár(ok) nevét, valamint az étkezési és szállásigényeket. A jelentkezéseket a következõ címre kérjük megküldeni: Eszterházy Károly Fõiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék, 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (Zimányi Árpád tanszékvezetõ). A hallgatók és az oktatók kollégiumi szállásáról az elõzetes jelentkezés alapján a rendezõ intézmény, a hallgatók elhelyezésének költségeirõl pedig a szervezõbizottság gondoskodik. Az utazási költség, valamint a tanárok szállás- és étkezési díja a küldõ intézményt terheli. A rendezõ intézmény a verseny részletes programját a jelentkezõnek közvetlenül küldi meg, s tájékoztatja a kísérõ tanárokat a befizetendõ összegrõl, a befizetés módjáról, ezért kérjük a jelentkezési lap pontos kitöltését. Kérjük, hogy a versenyzõ a választott szövegét a forrás pontos megjelölésével 10 példányban hozza magával, s jelentkezésekor adja le a szervezõirodában. A versenyzõk teljesítményét szakmailag kompetens zsûri bírálja el. Az országos döntõ legjobb versenyzõi (a létszámtól és a verseny színvonalától függõen 10 15 fõ) Kazinczy-érmet és pénzjutalmat kapnak. Sor kerül különdíjak és könyvjutalmak odaítélésére is. Az országos döntõ programját szakmai és kulturális rendezvények egészítik ki. Oktatási és Kulturális Minisztérium Kazincy-díj Alapítvány Bizottság Eszterházy Károly Fõiskola ELTE BTK Fonetikai Tanszék Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy az 1781/2009. (IX. 9.) számú határozatával közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Contitrade Kft. (2144 Kerepes, Szabadság út 252.) földfelszíni sugárzású mûsorszolgáltatót, akinek mûsorszolgáltatási szabályzatát alább közöljük. Dr. Boros Márta s. k., megbízott fõigazgató A Contitrade Kft. (Pelikán Rádió 93,6 Gödöllõ) mûsorszolgáltatási szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1. A Contitrade Kft Pelikán Rádió 93, 6 (a továbbiakban: Rádió) néven a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint az Országos Rádió és Televízió Testülettel (a továbbiakban: ORTT) 2000. április 27. napján kötött mûsorszolgáltatási szerzõdés rendelkezéseinek betartásával helyi rádiós mûsorszolgáltatást végez. 1.2. A Pelikán Rádió 93, 6 teljes mûsorideje napi 24, heti 168 óra. 1.3. A mûsorszolgáltatási szabályzat a Rádió minden munkavégzésre irányuló bármely jogviszonyban álló alkalmazottjára nézve kötelezõ. 1.4. A Rádió vállalja, hogy a törvényi elõírásoknak és az ORTT közmûsor-szolgáltatókra vonatkozóan hozott állásfoglalásainak maradéktalanul eleget tesz. 2. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai 2.1. A Rádió tulajdonosai politikai pártoktól függetlenek. 2.2. A Rádió tevékenységét pártoktól és politikai mozgalmaktól teljesen függetlenül folytatja, ezzel párhuzamosan garantálja a véleménynyilvánítási és sajtószabadságot.

32. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 4683 2.3. A Rádió sem parlamenti, sem önkormányzati választásokon nem támogat képviselõjelöltet. 2.4. A Rádió nem fogad el támogatást politikai pártoktól, szervezetektõl, a választási kampányidõszak kivételével kizárólag a már elrendelt népszavazással összefüggésben politikai hirdetést nem közöl. 2.5. A pártok és politikai mozgalmak alapelveirõl, nézeteirõl pontos és pártatlan tájékoztatást ad. A politikai jellegû mûsorokban nem ad elõnyt és nem mellõzi következetesen egyik pártot sem, követi a sokoldalúság és kiegyensúlyozottság elvét. Lehetõséget teremt arra, hogy a hallgató az eltérõ álláspontokat megismerhesse, azokat összehasonlíthassa. 2.6. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, nem toboroz pártok rendezvényein való részvételre. 2.7. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepelteti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõdésre számot tartó személyiségeit, de ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen eszmei vagy politikai nézetrendszer kifejezõdésévé. 2.8. A politikai pártok tisztségviselõinek, szakértõinek, szaktanácsadóinak kommentárjai, jegyzetei, hírmagyarázatai a Rádió mûsoraiban nem jelennek meg. 2.9. A mûsorszerkesztés tartalmára és formájára valamely mûsorszám tartalma, idõtartama, mûsorkörnyezete stb. A vonatkozó kéréseket sem pártoktól, sem politikai mozgalmaktól, sem állami vagy helyi közigazgatási szervektõl, azok tisztségviselõitõl nem fogad el, sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják a sem maguk, sem más szervezet megjelenítésének körülményeit. 3. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 3.1. A Rádió hírszolgáltatásának biztosítására a Rádió Hírszolgálat Magyarország -gal kötött együttmûködési megállapodást, mely a hírszolgáltató számára kötelezõvé teszi a tárgyilagosság elvének betartását. 3.2. A Rádió regionális hírmûsoraiban a vételkörzet híreit, eseményeit, közéleti, kulturális történéseit, sporthíreit veszi alapul, különös tekintettel a hallgatók érdeklõdésére, de szem elõtt tartva a sokoldalúság és kiegyensúlyozottság elvét. A mûsorszolgáltató gondoskodik arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó vagy vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásolható vélemény megismerhetõ legyen. A regionális hírmûsorokban kommentár és saját vélemény nélkül kell a híreknek szerepelniük. A hírforrásokat meg kell nevezni, de a megjelölés nem szolgálhat reklámcélokat. A hírekben elhangzott értesüléseket gondosan ellenõrizni kell, amennyiben az értesülések bizonytalanok, úgy a hír nem sugározható. 3.3. Híreket és közérdekû információkat elhallgatni vagy visszatartani tilos. Azonban azt mérlegelni kell, hogy az egyes információk nem sértenek-e nemzetbiztonsági vagy egyéb fontos érdekeket. 3.4. A helyi közéletben felmerülõ vitás kérdéseket a szereplõk álláspontjának tárgyilagos ismertetésével, elfogulatlanul kell bemutatni, függetlenül attól, hogy a vitában érdekelt felek milyen társadalmi státuszt foglalnak el. 3.5. Nem élõ elõzetesen szerkesztett mûsorok során ügyelni kell arra, hogy a véleménynyilvánító mondanivalója a szerkesztés során ne sérüljön. Ezzel párhuzamosan azonban a szerkesztés során el kell érni, hogy az adásba durva kifejezések, becsületet, jó hírnevet, vagy egyéb személyiségi jogokat sértõ megnyilvánulások ne kerüljenek. Amennyiben élõ adásban a fentiek mégis elhangzanak, úgy a mûsorvezetõnek a véleménytõl azonnal el kell határolódnia. 3.6. A megfelelõ hatáskörrel rendelkezõ szervek által elrendelt hírzárlatot a Rádió tiszteletben tartja, de a hírzárlat tényét nyilvánosságra hozza. 3.7. Ha a hírmûsorban vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leggyorsabban ki kell javítani a hallgató erre történõ kifejezett felhívása mellett. 4. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 4.1. A Rádió minden adásba kerülõ munkatársától megköveteli a helyes, választékos magyar nyelv használatát. Kifejezetten tiltott a trágárság és a durva kifejezések alkalmazása. Kerülendõ az idegen nyelvû szó használata, fõként ha annak van anyanyelvi megfelelõje. Amennyiben az idegen nyelvû szavak alkalmazása nem elkerülhetõ, úgy használatukkor kifejezetten ügyelni kell az adott nyelv kiejtési szabályaira. 4.2. A Rádió munkatársainak a megszólalókat személyiségük megsértése nélkül kell a helyes nyelvhasználtra késztetni. 4.3. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, trágár, káromkodó kifejezéseket. 5. A magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek kultúrájának és életének bemutatása 5.1. A Rádió mind regionális híreiben, mind egyéb mûsoraiban rendszeresen bemutatja a vételkörzetében élõ nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét, szervezeteik mûködését. Programajánló mûsorelemében közzéteszi a kisebbségi csoportok kulturális mûsorainak ajánlóját. 5.2. A mûsorszolgáltató mûsoraiban nem ad helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, a közgondolkodásban kialakult negatív sztereotípiáknak.

4684 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 32. szám 5.3. Annak érdekében, hogy a hallgatóság minél szélesebb rétege értesüljön a mûsorokban, ajánlókban elhangzó információkról, a közléseket magyar nyelven kell megtenni, azonban abban az esetben, ha a nyilatkozattevõ még ha beszéli is a magyar nyelvet ragaszkodik anyanyelvéhez, a Rádió kötelessége a pontos tolmácsolás biztosítása. 5.4. A kisebbségeket érintõ mûsorok készítésénél az érintett szervezetek képviselõit be kell vonni. 6. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 6.1. A Rádió biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének megjelentését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a hallgatók széles köre, minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 6.2. A Pelikán Rádió 93,6 kulturális mûsoraiban és programajánlóiban elsõsorban a vételkörzetében történõ kulturális eseményeknek szentel figyelmet, ezekrõl rendszeresen beszámol. 6.3. Világnézeti mûsorszámaiban a kiegyensúlyozottságra, a különféle nézetek bemutatására törekszik. Tilos értékítéletet vagy szimpátiasorrendet felállítani vagy sugallni az egyes vallások, világnézetek között, tilos az egyes vallások tanait és szokásait egymással szembeállítani. Nem megengedhetõ az sem, hogy a nyilatkozók befolyásolják a hallgatókat negatívan más vallásokkal, világnézetekkel szemben. 6.4. Vallási mûsor reklámmal nem szakítható meg. 6.5. A Rádió tudományos mûsorszámaiban teret ad az egymástól eltérõ vélemények kifejtésének akár interaktív formában is. Ügyel arra, hogy új tudományos eredmények ismertetése ne kelthessen a hallgatóságban alaptalan várakozást. 6.6. A mûsorszámok szerkesztésénél elõnyt élveznek azok a témák, melyek a magyar kulturális örökség ápolását vagy a fiatalok szellemi, erkölcsi fejlõdését célozzák. 6.7. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását. A kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmaz. 7. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 7.1. A Rádió reklámot csak a többi mûsorszámtól jól elkülönítve, elõzetes szignál után közöl. A reklám végét szintén szignál jelzi. 7.2. Támogatott mûsorszám esetén a támogatót közvetlenül a mûsorszám elõtt vagy után kell megnevezni. A megnevezés semmiféle formában nem lehet termék vagy szolgáltatás reklámértékû megnevezése. 7.3. A Rádió közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás közzététele során mindig megnevezi azok forrását. A közleményeket tárgyilagosan közli, ahhoz kommentárt nem közöl. A közlemények elejét és végét szignál jelzi. 7.4. Politikai hirdetéseket csak választási idõszakban közöl. A politikai hirdetés elejét és végét szintén szignál jelzi. 8. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 8.1. A Rádió nem ad olyan mûsorszámot, amely a kiskorúak személyiségfejlõdõsére káros lehet. 8.2. Tilos az erõszakos magatartást példaként és a szexualitást öncélúan bemutatni. 8.3. Mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismertetését, az életkorhoz illõ pozitív magatartásformák kialakulását. 8.4. Gyermekek és fiatalkorúak csak a szülõ, gondviselõ vagy törvényes gyám hozzájárulásával szerepelhetnek mûsorokban. A Rádió fokozottan tiszteletben tartja a mûsorszámaiban szereplõ kiskorúak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Semmilyen körülmények közt nem él vissza a kiskorú jóhiszemûségével vagy tapasztalatlanságával, nem hozza nevetséges helyzetbe, nem teszi ki lelki vagy testi erejét meghaladó megpróbáltatásnak. 8.5. Kiskorúaknak szóló mûsort reklámmal megszakítani tilos! 9. Reklámtevékenység, mûsorszámok támogatása 9.1. A Rádió mûsoridejében a reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorában sem haladhatja meg a hat percet. 9.2. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. 9.3. Reklám csak a mûsorszámok közt jeleníthetõ meg, mûsorszámot megszakítva nem. Sportközvetítések és egyéb közvetítések szünetében ahol természetes szünet van a reklám közlése megengedett. 9.4. A reklám közzététele során a mûsorszolgáltatónak a vonatkozó jogszabályokat (pl. reklámtörvény) is figyelembe kell vennie. 9.5. A reklám tényállásáért tudatos félrevezetés kivételével a Rádió nem tartozik felelõsséggel. 9.6. A Rádió burkolt, illetve tudatosan félrevezetõ reklámot nem közöl. 9.7. A reklám nem élhet vissza kiskorúak tapasztalatlanságával, nem szólíthatja fel õket arra, hogy ösztönözzék szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áruk, szolgáltatások meg- vagy igénybevételére. 9.8. A reklám tartalma nem sértheti a jó ízlést. Nem kelthet félelmet, nem népszerûsítheti az erõszakos magatartást, a környezetrongálást, az állatkínzást.