EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.11. C(2019) 1805 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019.3.11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fényforrások energiacímkézése tekintetében való kiegészítéséről, valamint a 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU
INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat jogi és politikai háttere Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete 1 az EU egészére kiterjedően meghatározza az energiafogyasztást befolyásoló termékek energiacímkézésére vonatkozó rendeletek elfogadásának keretét, és hatályon kívül helyezi a 2010/30/EU irányelvben meghatározott előző keretet. Az energiacímkézés egy alapvető uniós politikai eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztók tájékoztatását a belső piacon forgalomba hozott, energiafogyasztást befolyásoló termékek energiahatékonyságáról és a környezeti teljesítményükkel kapcsolatos egyéb szempontokról. Az energiacímkét az európaiak 85 %-a felismeri és használja 2. E keretnek megfelelően a világítástechnikai termékekre az alábbiakban foglalt energiacímkézési intézkedések alkalmazandók: a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézéséről szóló, 2012. július 12-i 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3 ; az energiával kapcsolatos termékek internetes címkézéséről szóló, 2014. március 5-i 518/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 4 foglalt módosításokkal. A világítástechnikai termékek energiacímkézésére vonatkozó intézkedések felülvizsgálata a 874/2012/EU rendelet 7. cikke szerint történik. Ez a felülvizsgálat különösen az ellenőrzési tűrések értékelésére terjed ki. 2017 augusztusában hatályba lépett az (EU) 2017/1369 új energiacímkézési keretrendelet, amely hatályon kívül helyezte a 2010/30/EU irányelvet. A legmagasabb energiaosztályok túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében a hatályon kívül helyezett irányelv lehetővé tette az A+ és A+++ közötti osztályok használatát az energiacímkéken. Idővel a technológiai fejlesztések következtében az A+ és A+++ közötti osztályok is túlzsúfolttá váltak, ami jelentős mértékben csökkentette a címkék hatékonyságát. Ennek megszüntetése érdekében az új keretrendelet előírja a meglévő energiacímkék energiaosztály szempontjából való felülvizsgálatát, és az A-tól G betűig terjedő eredeti skálához való visszatérést. Az energiacímkézési keretrendelet 11. cikke felsorolja azt az öt elsőbbséget élvező termékcsoportot, amelyek esetében 2018. november 2-ig új felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni az energiaosztály szempontjából felülvizsgált címkékre vonatkozóan. Ezen elsőbbséget élvező termékcsoportok egyike a világítás. Következésképpen szükség van a világítástechnikai termékek energiacímkézésére vonatkozó új felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására, hogy a legmagasabb energiaosztályok túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében a termékeken a jelenlegi A++ és E közötti besorolás helyett az A-tól G betűig terjedő skálát alkalmazzák. Végezetül, számos új politikai kezdeményezés mutat rá arra, hogy a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó politikák szélesebb politikai kontextusban is 1 2 3 4 HL L 198., 2017.7.28., 1 23. o. Study on the impact of the energy label and potential changes to it on consumer understanding and on purchase decisions (Tanulmány az energiacímkék és a velük kapcsolatos esetleges változások hatásáról a fogyasztók tudatosságára és vásárlási döntéseire) LE London Economics és IPSOS, 2014. október. HL L 258., 2012.9.26., 3. o. HL L 147., 2014.5.17., 1 28. o. HU 1 HU
relevánsak. Ezek közül a legfontosabbak az energiaunióra vonatkozó keretstratégia, amely fenntartható, karbonszegény és éghajlatbarát gazdaságot szorgalmaz, a Párizsi Megállapodás, amely megújult erőfeszítéseket sürget a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, a Göteborgi Jegyzőkönyv, amelynek célja a légszennyezés visszaszorítása, a körforgásos gazdaságra irányuló kezdeményezés, amely hangsúlyozza többek között a javíthatósági, az újrahasznosíthatósági és a tartóssági szempontok környezettudatos tervezésben való figyelembevételének szükségességét, a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG-k) kibocsátásának költséghatékony csökkentése és amelyet közvetve érint a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó politikák hatálya alá tartozó, villamos energiát használó termékek energiafogyasztása, valamint a stabil és bőséges energiaellátás biztosítására irányuló energiabiztonsági stratégia. Ennek a jogi aktusnak a kidolgozása a világítástechnikai termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó javasolt jogi aktussal párhuzamosan történik. Háttér-információk 2014-ben a Bizottság több termékcsoportot illetően Omnibus felülvizsgálatot 5 végzett, amelynek eredményeiből kitűnt, hogy a világítástechnikai termékekben még jelentős kiaknázatlan energiatakarékossági potenciál rejlik. Ennek nyomán indokolttá vált a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jogi aktusok felülvizsgálata. Ezt a felülvizsgálati tanulmányok is megerősítették, különösen a 2015 októberében befejezett Lot 8/9/19 felülvizsgálati tanulmány 6, amelyhez a tanácsadók kidolgozták az európai fényforrások elemzési modelljét ( Model for European Light Source Analyis MELISA). Az Európai Bizottság a 2016 és 2019 közötti időszakra szóló környezettudatos tervezési munkatervében 7 a világítástechnikai termékekre vonatkozó végrehajtási jogi aktus felülvizsgálatát az egyik legjelentősebb energiamegtakarítási lehetőségként határozta meg, mivel ezen a területen 2030-ig várhatóan évi 125 TWh primerenergia-megtakarítás érhető el (a környezettudatos tervezés és az energiacímkézés együttes hatása). A 28 uniós tagállamban 2015-ben kb. 1,7 milliárd fényforrást értékesítettek, amelyekből kb. 22 % LED-technológiára alapult. Ugyanebben az évben a 28 uniós tagállamban kb. 11,4 milliárd fényforrás volt használatban. Ebből 6,5 % alapult LED-technológiára. Ezek a fényforrások évente összesen 336 TWh villamos energiát fogyasztottak, ami a 28 uniós tagállam teljes villamosenergia-felhasználásának 12,4 %-át teszi ki. Ez évi 132 megatonna CO 2 -egyenértéknek (MtCO 2 eq/a) megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezett, ami a 28 uniós tagállam teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2,8 %-ának felel meg. A MELISA modell legutóbbi verziójára alapuló 2017. októberi hatásadatok alapján a fényforrások energiacímkézésére vonatkozó jelen jogi aktus nyomán 2030-ra csökkenni fog a világítástechnikai termékek villamosenergia-fogyasztása, ami évente 11 TWh villamosenergia-megtakarítást fog eredményezni 8. 5 6 7 8 Hűtőberendezésekre, mosógépekre, mosogatógépekre, mosó-szárító gépekre, világítástechnikai termékekre, set-top boxokra és szivattyúkra vonatkozó Omnibus felülvizsgálati tanulmány, VHK, VITO, Viegand Maagøe, Wuppertal Institut für Klima, Umwelt, Energie for the European Commission, DG ENER-C3 konzorcium, Brüsszel/Delft, 2014. április. Fényforrások környezettudatos tervezésére és/vagy energiacímkézési követelményeire vonatkozó előtanulmány ( Lot 8/9/19 ), 0 7. tevékenységjelentés, a VHK által az Európai Bizottság számára, 2015. október, http://ecodesign-lightsources.eu/documents COM(2016) 773 final, Brüsszel, 2016. november. A 2012/27/EU irányelv villamosenergia-termelésre vonatkozó primerenergia tényezőjének alkalmazásával ezek együttes értéke közel áll a 2016 és 2019 közötti időszakra szóló munkatervben megjelölt 125 TWh primerenergia-megtakarításhoz. HU 2 HU
2. A JOGI AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK Konzultáció az érdekelt felekkel A felülvizsgálati tanulmányok ideje alatt, illetve a konzultációs fórum előtt és után széles körű konzultációra került sor az érdekelt felekkel. Az eljárás során további külső szakértői vélemények begyűjtésére és elemzésére is sor került. A Lot 8/9/19 felülvizsgálati tanulmány keretében két alkalommal került sor az érdekelt felekkel (iparági szereplőkkel, tagállamokkal, nem kormányzati szervezetekkel) folytatott konzultációra. Az érdekelt felekkel tartott első találkozóra 2015. február 5-én került sor, és ennek keretében a 0-s, 1-es, 2-es és 3-as MEErP ( 9 ) feladatokra vonatkozó jelentéseket vitatták meg; a 4-es, 5-ös és 6-os feladatokra vonatkozó jelentésekkel foglalkozó második találkozóra 2015. június 17-én került sor. A tanulmányi jelentéseket aktualizálták az érdekelt felek megjegyzéseivel. Fontos megjegyezni, hogy a MELISA modell elemzésében a LED fényforrások áraira és hatékonyságára vonatkozóan használt előrejelzéseket egyeztették az iparral. Az érintett felek megjegyzéseit a környezettudatos tervezéssel foglalkozó 2015. december 7-i konzultációs fórumra összeállított bizottsági munkadokumentum elkészítésekor szintén figyelembe vették. A 2015-ös munkadokumentumhoz fűzött megjegyzésekből kitűnt, hogy az általános megközelítést, az ambíciószintet és számos részletet, különösen a környezettudatos tervezést illetően nincs egyetértés az érdekelt felek között. Ennek a helyzetnek a megoldása és a különböző megjegyzések megbeszélése érdekében a környezettudatos tervezéssel foglalkozó 2015-ös konzultációs fórumot követően 2016 tavasza és 2017 tavasza között további találkozókra került sor az érdekelt felekkel. A MELISA modell átfogó megbeszélés tárgyát képezte az iparági szakértőkkel, amelynek nyomán megfelelően kiigazításra került. 2017. december 7-én sor került egy második környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumra. 2018. február 12. és május 7. között nyilvános internetes konzultációra került sor, hogy összegyűjtsék az érdekelt felek véleményét olyan kérdésekről, mint például a lehetséges jogalkotási intézkedések várható hatása a vállalkozásokra és az energiafogyasztási tendenciákra. A konzultációban a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó általános részt i. hűtőszekrényekre, ii. mosogatógépekre, iii. mosógépekre, iv. televíziókészülékekre, v. elektronikus kijelzőkre és vi. világítástechnikai termékek vonatkozó termékspecifikus kérdések követték. Az 1 230 válaszból 67 % a fogyasztóktól, míg 19 % a vállalkozásoktól (amelyek háromnegyede kkv, egynegyede pedig nagyvállalkozás volt) érkezett be. A nem kormányzati szervezetek a válaszadók 6 %-át tették ki, míg 7 % az egyéb kategóriába tartozott. A nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok a válaszadók kevesebb mint 1 %-át tették ki, míg a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 0,25 %-os arányt képviseltek. Illetőség szerinti államokra bontva a válaszadók túlnyomó többsége az Egyesült Királyságból (41 %) és Németországból (26 %) származott, míg a válaszadók további 17 %-a ausztriai, belgiumi, franciaországi, hollandiai vagy spanyolországi lakhellyel rendelkezett. A válaszadók 9,5 %-a kilenc további tagállamból származott, 12 uniós tagállamból azonban egyáltalán nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben érkezett válasz. Az unión kívüli válaszadók kb. 5 %-ot tettek ki. 9 A MEErP egy módszertan, amelyet az Európai Bizottság az energiafogyasztást befolyásoló termékek környezettudatos tervezésével kapcsolatos tanulmányok végzése során alkalmaz. HU 3 HU
Egy kivételével valamennyi válaszadó (1 230-ból 1 229) megválaszolta a világítástechnikai termékekre vonatkozó kérdéseket. 719 résztvevő (58 %) csak a világítástechnikai termékekre vonatkozó kérdéseket válaszolta meg. Hatásvizsgálat Amikor egy uniós fellépés várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatással jár, akkor hatásvizsgálatot kell készíteni róla. A 874/2012/EU, a 244/2009/EK, a 245/2009/EK és az 1194/2012/EU rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálatra 2017 májusa és 2018 márciusa között került sor. A hatásvizsgálat alapjául a felülvizsgálati tanulmányok során gyűjtött adatok szolgáltak. A hatásvizsgálattal foglalkozó tanulmányi csapat további adatokat és információkat gyűjtött az ipartól, a szakértőktől és egyéb érdekelt felektől, többek között a tagállamoktól, illetve az ilyen adatokhoz és információkhoz kapcsolódó megbeszélést folytatott velük. Az eljárás során több találkozóra került sor az iparági és tagállami szakértőkkel. A további adatok és információk gyűjtése az alábbiakra összpontosított: energiahatékonyságra vonatkozó kiegészítő piaci adatok gyűjtése a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozóan; a világítástechnikai termékkatalógusokra vonatkozó naprakész adatok gyűjtése, a helyettesítő LED fényforrások elérhetőségének felmérése érdekében; a követelmények finomhangolása; a meghatározások finomhangolása; a T8 fénycsövek különböző kivonási lehetőségeinek megvizsgálása; a villamosenergia-díjak érzékenységi elemzése; kkv-kra és a lehetséges hatásokra vonatkozó bővebb információk gyűjtése; a T8 fénycsöveket használó konkrét ágazatokra vonatkozó bővebb információk gyűjtése. A hatásvizsgálatról szóló jelentést 2018. május 16-án nyújtották be Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. 2018. június 13-i ülését követően a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. június 18-án kedvező véleményt adott ki, azonban fenntartásokat fogalmazott meg. Ezt követően a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményének 10 és az általa a 2018. június 13-i ülést megelőzően megküldött horizontális és konkrét technikai megjegyzések alapján tovább javították a hatásvizsgálatot. Az energiacímkézés esetében levont fő következtetés az volt, hogy a jelentésnek jobban el kell magyaráznia, hogy az energiacímke megléte milyen hozzáadott értéket képvisel a fogyasztók számára. Sor került a hatásvizsgálat kiegészítésére, annak megfelelőbb elmagyarázása érdekében, hogy 2030-ra a fogyasztókra kifejtett átfogó hatás (a beszerzési költségek és a villamosenergia-költségek figyelembevételével) minden értékelt lehetőség esetében pozitív lesz. Emellett 2018. január 26-án közzétették a szóban forgó termékcsoport környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó követelmények felülvizsgálatát célzó szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos bevezető hatásvizsgálatokat, amelyekre 2018. február 23-ig lehetett visszajelzést küldeni. A környezettudatos tervezést érintő intézkedéssel kapcsolatban összesen 17, az energiacímkézést érintő intézkedéssel kapcsolatban pedig összesen 16 megjegyzés érkezett. 10 Hivatkozási szám: Ares(2018)3220771 2018. 06. 18. HU 4 HU
Általánosságban valamennyi érdekelt fél egyetértett a világítástechnikai termékek környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó követelményekkel. Visszajelzések többek között a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények szigorúságára, a fény minőségére, a kék fény mennyiségére, valamint a fényforrásokat tartalmazó termékekben (ún. fényforrást tartalmazó termékek ) található fényforrások könnyű cserélhetőségére/javíthatóságára vonatkozó követelményekre érkeztek. Visszajelzések A Bizottság a minőségi jogalkotási program részeként 2018. október 9. és 2018. november 6. között véleménynyilvánítási időszak keretében gyűjtött a polgároktól és az érdekelt felektől további véleményeket a rendelettervezetről. Összesen 51 visszajelzés érkezett: 33-at vállalatok, illetve vállalkozói szövetségek (8-at nagyvállalatok, 25-öt pedig kkv-k), 11-et nem kormányzati szervezetek (NGO-k), 7-et pedig magánszemélyek nyújtottak be (a visszajelzések 65, 21, illetve 14 %-a). Az észrevételek 13 tagállamból érkeztek: Németországból (28 %), Olaszországból (16 %), Franciaországból és Belgiumból (14 %), valamint további nyolc tagállamból, amelyek fontossági sorrendben a következők voltak: az Egyesült Királyság, Spanyolország, Románia, Ausztria, Hollandia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Dánia. Egy észrevétel az EU-n kívülről, mégpedig Svájcból érkezett. Az NGO-k (fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek) észrevételei elsősorban a következőkre vonatkoztak: az alkalmazás túl késői kezdőnapjai, véleményük szerint ugyanis a rendeletnek már 2020-tól alkalmazandónak kellene lennie; a rendelet hatálya, amelyet megítélésük szerint szélesebb x és y koordinátatartományok alkalmazásával némileg ki kellene terjeszteni; a teljes címke üzletekben való megjelenítésének szükségessége; a fogyasztók tájékoztatása azokról az esetekről, amikor nem végezhetik el maguk a fényforrás cseréjét. Az iparági szereplők észrevételei főként a következőkre terjedtek ki: a termékadatbázisba felveendő fényforrásmodellek számával kapcsolatos követelmények; a régi címkével ellátott termékek újracímkézésére és kiárusítására vonatkozó követelmények; a címke szürke, vízszintes elrendezésű és teljes mértékben méretezhető változatának szükségessége; a tájékoztatási követelmények száma; a vészvilágítási termékek címkézési követelmények alóli mentesítésének szükségessége. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI 1. Hatály Az intézkedések hatálya a fényforrásokra terjed ki. A jelen dokumentum szerint meghatározott fényforrások minden esetben a jogi aktus hatálya alá tartoznak, még akkor is, HU 5 HU
ha egy fényforrást tartalmazó termék, például lámpatestek, tükrök, hűtőszekrények vagy polcok részei. A fényforrást tartalmazó termékek azonban nem tartoznak e jogi aktus hatálya alá (ugyanakkor egyéb energiacímkézési jogi aktusok hatálya alá tartozhatnak). Ennek eredményeképp ez a jogi aktus a továbbiakban nem ír elő energiacímkét a lámpatestek esetében. A hatály minden világítástechnológiára kiterjed, beleértve az izzó fényforrásokat, a halogén fényforrásokat, a fluoreszkáló fényforrásokat, a nagy intenzitású kisülő fényforrásokat és a fénykibocsátó diódákat (nem organikus LED és organikus OLED egyaránt). A fényforrások meghatározása megegyezik a környezettudatos tervezésre vonatkozó javasolt jogi aktusban szereplő meghatározással. Az energiacímkézési jogi aktus alól azonban kevesebb termék mentesül, mint a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogi aktus alól. A környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletben fontos annak a kockázatnak az elkerülése, hogy a különleges jellemzőkkel bíró fényforrások akaratlanul eltávolításra kerüljenek a piacról. Ezeknek a fényforrásoknak az energiacímkézése azonban hasznos, mivel a címkén szerepelni fog, hogy a különleges jellemzők eredményeképpen mennyivel alacsonyabb az adott termék energiahatékonysága. Ennek nyomán lesznek olyan fényforrások, amelyek mentesülnek a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos követelmények alól, az energiacímkézési követelmények alól azonban nem. 2. Energiahatékonysági osztályok A Bizottság egy olyan új energiacímkézési formulára tesz javaslatot, amely jobban tükrözi az energiahatékonyságot, és intuitívabb számítást tesz lehetővé mint a jelenlegi energiacímkézési rendeletben meghatározott energiahatékonysági mutató. Az új mérési módszerben az energiahatékonysági osztályok határértékeit közvetlenül a fényforrás hatékonyságában határozták meg, amelynek kiszámításához a fényforrás teljes fénykibocsátását (lumen, lm) elosztják a 230 V-os elektromos hálózat által biztosított teljesítménnyel (Watt, W), hogy megkapják a lm/w-ban kifejezett értéket. Ez a módosítás azt feltételezi, hogy egy adott energiahatékonysági osztály megszerzéséhez a nagy fénykibocsátású fényforrásoknak nem kell hatékonyabbnak lenniük mint az alacsony fénykibocsátású fényforrásoknak. Ez észszerű megközelítés, tekintettel arra, hogy az új energiacímkézési követelmények alkalmazásának kezdetekor a címkeosztályok célja elsősorban a LED fényforrások hatékonyság szerinti megkülönböztetése lesz. Irányított fényű fényforrások amelyeknél rendszerint csak a kúpban kibocsátott fényt veszik figyelembe és nem hálózati fényforrások (amelyek nem 230 V-os feszültséget vesznek fel) esetében korrekciós együtthatókat alkalmaznak, hogy az ilyen fényforrások hatékonyságát az energiahatékonysági osztályok határértékeihez hasonló hatékonysággá alakítsák át. A javasolt osztályok határértékei úgy vannak kialakítva, hogy az egyes osztályok között 25 lm/w legyen: a 210 lm/w feletti valamennyi fényforrás az A osztályba tartozik. A 85 lm/w alatti valamennyi fényforrás a G osztályba tartozik. 2018 júniusában a piacon nem voltak forgalomban olyan fényforrások, amelyek eleget tettek volna az A és B osztályok hatékonysági határértékeinek (laboratóriumban azonban léteznek ilyenek). Következésképpen ezek az osztályok kezdetben üresen maradnak, az (EU) 2017/1369 rendeletben foglaltak szerint. A piacon jelenleg kapható és jellemzően háztartásokban használt legjobb LED fényforrások az új címkéken az E osztályba tartoznának; a piacon jelenleg kapható legjobb professzionális felhasználású LED fényforrások a D osztályba tartoznának, és a várakozások szerint 2021-re egyesek átkerülnének a C osztályba. A várakozások szerint 2021-ben, az új osztályok alkalmazásának HU 6 HU
megkezdésekor az A osztály továbbra is üres lesz, ugyanakkor elképzelhető, hogy a piacon már elérhető lesz néhány B osztályú fényforrás. A fényforrások rendkívül dinamikus piacán nem könnyű előrejelezni, hogy 2030 körül a modellek milyen aránya fog az A osztályba tartozni, azonban nem valószínű, hogy az új követelmények bevezetésétől számított 10 éven belül szükségessé válna az osztályok aktualizálása. Következésképpen teljesülnek az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott követelmények. 3. Energiacímke A címke felülvizsgálata és aktualizálása az új (EU) 2017/1369 keretrendeletnek megfelelően történik. Az általános elv szerint a címkének a csomagolás azon oldalán kell elhelyezkednie, amely az értékesítési helyen a potenciális vásárló felé néz (láthatósági célkitűzés). Előfordulhat, hogy a fényforrások csomagolása kis méretű. Kis méretű csomagolások esetén a megfelelő megoldás, ha a címkét a csomagolás hátsó részén helyezik el, a csomagolás elülső részén pedig az energiahatékonysági osztályt feltüntető színes nyíl kap helyet. Ha a fényforrást egy fényforrást tartalmazó termékbe (például lámpatestbe) helyezve értékesítik, akkor zavaró lehet, ha a fényforrás címkéjét a fényforrást tartalmazó termék csomagolására helyezik. Ezért ilyen esetekben nincs szükség címkére, a fényforrást tartalmazó termék csomagolásán azonban egy szövegnek tájékoztatást kell nyújtania a termékben található fényforrás energiahatékonyságáról. A meglévő termékek (matricával történő) újracímkézése csak azoknak a termékeknek az esetében szükséges, amelyeket a kereskedők az új intézkedések alkalmazásának kezdőnapját követő 18 hónap elteltével sem értékesítenek; ellenkező esetben ezek a termékek a továbbiakban nem értékesíthetők. 4. A termékinformációs követelmények végrehajtása A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza azokat a világítási paramétereket és egyéb információkat, amelyeket: fel kell tüntetni a fényforráson és annak csomagolásán; rögzíteni kell az (EU) 2017/1369 rendelet értelmében létrehozott termékadatbázis nyilvános részében (ez a rész kinyomtatható termékinformációs adatlapként); rögzíteni kell az (EU) 2017/1369 rendelet értelmében létrehozott termékadatbázis megfelelési részében (ez a műszaki dokumentáció egy része). A termékadatbázisba rögzíteni szükséges paraméterek listája nem csak az energiacímkéhez és annak ellenőrzéséhez szorosan kapcsolódó információkat tartalmaz. A lista tartalmaz továbbá minden olyan információt, amely a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára hasznos lehet olyankor, amikor ellenőrzik a fényforrásokra vonatkozó környezettudatos tervezésről szóló és a jelen jogi aktussal párhuzamosan kidolgozott rendeletnek való megfelelést. 5. Piacfelügyeleti célú ellenőrzési eljárás A piacfelügyeleti hatóságok által alkalmazott eljárás, amelynek segítségével ellenőrzik a fényforrások jelen rendeletnek való megfelelését, összhangban van a Bizottság (EU) 2016/2282 rendeletével 11, amely a szállítók által megadott paraméterértékek ellenőrzésére alapul. Emellett a minták szükséges számát is csökkentették. Ez megkönnyíti a piacfelügyeleti tevékenységeket, és megszüntet bizonyos kétértelműségeket. 11 HL L 346., 2016.12.20., 51. o. HU 7 HU
Az ellenőrzési tűréseket illetően sor került a megközelítés diverzifikálására, amelynek nyomán a különböző paraméterekhez és a minta méretétől függően eltérő tűréseket alkalmaznak. 6. Az alkalmazás kezdőnapja A Bizottság szándéka szerint a jelen jogi aktus alkalmazásának kezdőnapja meg fog egyezni a környezettudatos tervezésről szóló párhuzamosan kidolgozott jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjával. A világítástechnikai termékek energiacímkézéséről szóló meglévő rendelet (874/2012/EU rendelet) az alkalmazás kezdőnapján veszti hatályát, a 874/2012/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének és a 4. cikke (2) bekezdésének kivételével, amelyek a jelen jogi aktus hatálybalépésének napján vesztik hatályukat. HU 8 HU
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019.3.11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fényforrások energiacímkézése tekintetében való kiegészítéséről, valamint a 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 12 és különösen annak 11. cikke (5) bekezdésére és 16. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1) Az (EU) 2017/1369 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energia- és adott esetben egyéb erőforrások tekintetében jelentős megtakarítási potenciállal rendelkező termékcsoportok címkézésének vagy a címkézés energiaosztály szempontjából történő felülvizsgálatának tekintetében. (2) A Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve 13 16. cikkének (1) bekezdése alkalmazásával kidolgozott, és a 2016 és 2019 közötti időszakra szóló környezettudatos tervezési munkaterv 14 meghatározza a Bizottság munkájának prioritásait a 2016 2019-re vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési kereten belül. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv meghatározza azokat az energiával kapcsolatos termékcsoportokat, amelyek elsőbbséget élveznek az előkészítő tanulmányok készítése és a végrehajtási intézkedések elfogadása, valamint a jelenleg hatályos rendeletek felülvizsgálata szempontjából. (3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben foglalt intézkedések révén a becslések szerint 2030-ban több mint 260 TWh teljes éves végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megközelítőleg évi 100 millió tonnával való csökkentésének felel meg. A világítástechnika a környezettudatos tervezésre 12 13 14 HL L 198., 2017.7.28., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). A Bizottság közleménye: A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016 2019. COM(2016) 773 final, 2016.11.30. HU 9 HU
vonatkozó munkatervben szereplő egyik termékcsoport, amelynek esetében a becslések szerint 2030-ra évi 41,9 TWh végső energia-megtakarítás érhető el. (4) A világítástechnikai termékek, konkrétan a lámpák és a lámpatestek energiacímkézésére vonatkozó rendelkezéseket a Bizottság 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza 15. (5) A világítástechnikai termékek szerepelnek az (EU) 2017/1369 rendelet 11. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett azon prioritást élvező termékcsoportok között, amelyekkel kapcsolatban a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia az energiaosztály szempontjából felülvizsgált, az A G skálát alkalmazó címkék bevezetése tekintetében. (6) A 874/2012/EU rendelet a 7. cikkben egy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely előírja a Bizottság számára, hogy a technológiai fejlődés fényében vizsgálja felül a rendeletet. (7) A Bizottság felülvizsgálta a 874/2012/EU rendeletet, és elemezte a világítástechnikai termékek technikai, környezeti és gazdasági szempontjait, csakúgy mint a felhasználók valós életben tanúsított magatartását. A felülvizsgálatra az uniós és harmadik országokból származó érdekelt felekkel és érintettekkel szoros együttműködésben került sor. A felülvizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozták, és az (EU) 2017/1369 rendelet 14. cikke értelmében létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették. (8) A felülvizsgálat megállapította, hogy a világítástechnikai termékek, konkrétan a fényforrások esetében felülvizsgált energiacímkézési követelmények bevezetésére van szükség. (9) E rendelet szempontjából a fényforrások környezetvédelmi jellemzői közül lényegesnek tekintett paraméter az üzem közbeni energiafogyasztás. (10) A felülvizsgálat rámutatott, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek villamosenergia-fogyasztása energiacímkézési intézkedések végrehajtásával jelentős mértékben tovább csökkenthető. (11) Mivel ez a rendelet megszünteti a 874/2012/EU rendeletben a lámpatestekhez meghatározott energiacímkét, a lámpatest szállítók mentesülnek az (EU) 2017/1369 rendelet által létrehozott termékadatbázissal kapcsolatos kötelezettségek alól. (12) Mivel az energiafogyasztást befolyásoló termékek értékesítésére a szállítók és a kereskedők weboldalai helyett egyre növekvő mértékben internetes tárhelyszolgáltató platformokon kerül sor, egyértelműsíteni kell, hogy az internetes értékesítési platformok szolgáltatóinak lehetővé kell tenniük a szállító által biztosított címkének az ár közelében történő feltüntetését. A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a kereskedőt erről a kötelezettségéről, azonban nem felelősek a biztosított címke és termékinformációs adatlap tartalmának pontosságáért. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában azonban az ilyen internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformok szolgáltatóinak haladéktalanul intézkedniük kell az adott termékre vonatkozó információk eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés 15 16 A Bizottság 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. július 12.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 258., 2012.9.26., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). HU 10 HU
letiltása érdekében, amennyiben például a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatása alapján meg nem felelésről szereznek tudomást (pl. hiányzó, hiányos vagy helytelen címke vagy termékinformációs adatlap). Azokra a szállítókra, amelyek weboldalukon keresztül közvetlenül a végfelhasználóknak értékesítik termékeiket, a távértékesítésre vonatkozóan az (EU) 2017/1369 rendelet 5. cikkében meghatározott kötelezettségek hárulnak. (13) E rendeletnek az (EU) 2017/254 bizottsági rendeletben 17 meghatározott információközlési megközelítés figyelembevételével meg kell állapítania a világítási paraméterekre alkalmazandó tűrésértékeket. (14) Az e rendeletben szereplő intézkedésekről a konzultációs fórum szereplői és a tagállami szakértők megbeszéléseket folytattak az (EU) 2017/1369 rendelet 14. cikkének megfelelően. (15) A 874/2012/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet meghatározza a vezérlőegységgel ellátott vagy vezérlőegység nélküli fényforrások címkézésére és a velük kapcsolatos további információk biztosítására vonatkozó követelményeket. A követelmények a fényforrást tartalmazó termékekben forgalomba hozott fényforrásokra is alkalmazandók. (2) E rendelet nem alkalmazandó a IV. melléklet 1. és 2. pontjában megjelölt fényforrásokra. (3) A IV. melléklet 3. pontjában megjelölt fényforrásoknak csak az V. melléklet 4. pontjában szereplő követelményeknek kell eleget tenniük. E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. fényforrás : elektromosan működtetett termék, amelynek rendeltetése, hogy fényt bocsásson ki és/vagy nem izzó fényforrások esetében beállítható legyen úgy, hogy fényt bocsásson ki, és az alábbi optikai jellemzőkkel rendelkezik: a) az x és y színkoordináták a következő tartományban találhatók: 0,270 < x < 0,530; és 2, 3172 x2 + 2, 3653 x 0, 2199 < y < 2, 3172 x2 + 2, 3653 x 0, 1595; b) a fénykibocsátó felület I. mellékletben meghatározott vetületének négyzetmilliméternyi területére eső fényáram < 500 lumen; 17 A Bizottság (EU) 2017/254 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 30.) az 1059/2010/EU, az 1060/2010/EU, az 1061/2010/EU, az 1062/2010/EU, a 626/2011/EU, a 392/2012/EU, a 874/2012/EU, a 665/2013/EU, a 811/2013/EU, a 812/2013/EU, a 65/2014/EU, az 1254/2014/EU, az (EU) 2015/1094, az (EU) 2015/1186 és az (EU) 2015/1187 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ellenőrzési eljárásokban alkalmazott tűrések figyelembevétele tekintetében történő módosításáról (HL L 38., 2017.2.15., 1. o.). HU 11 HU
c) 60 és 82 000 lumen közötti fényáram; d) színvisszaadási index > 0; világítástechnológiaként izzást, fluoreszkálást, nagy intenzitású kisülést, nem organikus fénykibocsátó diódákat (LED), organikus fénykibocsátó diódákat (OLED) vagy ezek kombinációját használja, és az adott technológia fényforrásként ellenőrizhető a IX. mellékletben szereplő eljárás alkalmazásával. E rendelet alkalmazásában azok a nagynyomású nátrium (HPS) fényforrások, amelyek nem tesznek eleget az a) feltételnek, fényforrásnak minősülnek. A fényforrások nem foglalják magukban a következőket: a) LED lapkák vagy LED chipek; b) LED-csomagok; c) fényforrásokat tartalmazó termékek, amelyekből ezek a fényforrások ellenőrzés céljából eltávolíthatók; d) fényforrásokban található fénykibocsátó alkotóelemek, amennyiben ezek az alkotóelemek fényforrásként való ellenőrzés céljából nem távolíthatók el. 2. vezérlőegység : a fényforrásba fizikailag beépített vagy be nem épített egy vagy több eszköz, amelynek célja a hálózat előkészítése az egy vagy több konkrét fényforrás által igényelt villamos formátumra, az elektromos biztonság és az elektromágneses összeférhetőség szempontjából meghatározott peremfeltételek keretén belül. Magában foglalhatja a tápfeszültség és az indító feszültség átalakítását, az üzemi és előmelegítő áram korlátozását, a hidegindítás megelőzését, a teljesítménytényező korrigálását és/vagy a rádiózavarok csökkentését; A vezérlőegység kifejezés nem foglalja magában a 278/2009/EK bizottsági rendelet 18 hatálya alá tartozó tápegységeket. A kifejezés nem foglalja magában továbbá az (I. mellékletben meghatározott) világításvezérlő és nem világító alkotóelemeket, annak ellenére, hogy adott esetben ezeket az alkotóelemeket fizikailag beépítik a vezérlőegységbe, vagy azzal együtt egyetlen termékként hozzák forgalomba. E rendelet értelmében a Power over Ethernet (PoE) kapcsolók nem minősülnek vezérlőegységnek. Power-over-Ethernet kapcsoló vagy PoE kapcsoló : áramellátásra és adatkezelésre szolgáló berendezés, amely a hálózat és az irodai berendezések és/vagy fényforrások között helyezkedik el adatátvitel és áramellátás biztosítása céljából; 3. fényforrást tartalmazó termék : olyan termék, amely egy vagy több fényforrást és/vagy különálló vezérlőegységet tartalmaz. Fényforrást tartalmazó termékekre példák a bennük található fényforrás(ok) külön ellenőrzése céljából szétszerelhető lámpatestek, a fényforrás(oka)t tartalmazó háztartási készülékek, illetve a fényforrás(oka)t tartalmazó bútorok (polcok, tükrök, pultok). Ha egy fényforrást tartalmazó termék nem szerelhető szét a fényforrás és a különálló vezérlőegység ellenőrzése céljából, akkor a teljes fényforrást tartalmazó termék fényforrásnak tekintendő; 4. fény : 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás; 18 HL L 93., 2009.4.7., 3. o. HU 12 HU
5. hálózat vagy hálózati feszültség : 230 (±10 %) voltos, 50 Hz-es váltakozó áramú tápellátás; 6. LED lapka vagy LED chip : kis méretű fénykibocsátó félvezető tömb, amelyre egy funkcionális LED áramkör van építve; 7. LED-csomag : egyetlen villamos alkotóelem, amely elsősorban legalább egy LED lapkát tartalmaz. Nem tartalmaz vezérlőegységet vagy ahhoz tartozó alkotóelemeket, fejet vagy aktív elektronikai összetevőket, és nem kapcsolódik közvetlenül a hálózati feszültséghez. Tartalmazhat egyet vagy többet az alábbiak közül: optikai elemek, fényátalakítók (foszforok), termikus, mechanikus és elektromos interfészek, illetve az elektrosztatikus kisülések kezelésére szolgáló alkotóelemek. A közvetlenül LED lámpatestekben való használatra szánt minden hasonló fénykibocsátó eszköz fényforrásnak minősül; 8. színérték : egy színingernek a színkoordinátákkal (x és y) meghatározható tulajdonsága; 9. fényáram (Φ): az elektromágneses sugárzott teljesítményből az emberi szem spektrális érzékenységének figyelembevételével származtatott, lumenben (lm) kifejezett mennyiség. A fényforrás által egy 4π szteradián térszögben a vonatkozó szabványokban meghatározott feltételek mellett (pl. elektromos áram, feszültség, hőmérséklet) kibocsátott teljes fényáramra vonatkozik. A nem szabályozott fényforrás kezdeti, rövid üzemelési időt követő fényáramára vonatkozik, kivéve ha egyértelműen meg van határozva, hogy szabályozott állapotban vagy egy bizonyos üzemelési idő után kibocsátott fényáramra van szükség. Állítható fényspektrumú és/vagy maximális fényerősségű fényforrások esetében az I. mellékletben meghatározott vezérlési referenciabeállítások melletti fényáramra vonatkozik; 10. színvisszaadási index (CRI) : olyan mérőszám, amely azt a hatást számszerűsíti, amit egy fényforrás fejt ki a tárgyak színének megjelenésére a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz képest, tudatos vagy tudattalan összehasonlítás alapján; ez az index a szabványokban meghatározott első 8 vizsgálati szín (R1-R8) esetében elért színvisszaadás átlag Ra értéke; 11. izzás : az a jelenség, amelynek során a fényforrásban hőből keletkezik fény, jellemzően egy szálszerű vezetőn ( izzószál ) keresztül, amelyet az elektromos áram áthaladása hevít fel; 12. halogén fényforrás : olyan izzó fényforrás, amelyben a volfrám izzószálat halogéneket vagy halogénvegyületeket tartalmazó gáz veszi körül; 13. fluoreszkálás vagy fluoreszkáló fényforrás (FL) : olyan kisnyomású higanyos típusú elektromos gázkisülést alkalmazó jelenség vagy fényforrás, amelynek során vagy amelyben a fény legnagyobb részét a kisülésből származó ultraibolya sugárzás által gerjesztett egy vagy több fényporréteg bocsátja ki. A fluoreszkáló fényforrások egy ( egy végen fejelt ) vagy két ( két végen fejelt ) csatlakozón ( fejen ) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz. E rendelet alkalmazásában a mágneses indukciós fényforrások szintén fluoreszkáló fényforrásnak minősülnek; 14. nagy intenzitású kisülés (HID) : olyan elektromos gázkisülés, amelynek során a fényt előállító ívet a fal hőmérséklete stabilizálja, és az ívkamra által a búra falára kifejtett terhelés meghaladja a négyzetcentiméterenkénti 3 W-ot. A nagy intenzitású kisülő fényforrások a fémhalogén és a nagynyomású nátrium- és a higanygőz típusokra korlátozódnak, az I. mellékletben szereplő meghatározásnak megfelelően; HU 13 HU
15. gázkisülés : olyan jelenség, amelynek során a fényt közvetlenül vagy közvetve gázban, plazmában, fémgőzben vagy gázok és gőzök elegyében bekövetkező elektromos kisülés állítja elő; 16. nem organikus fénykibocsátó dióda (LED) : olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szervetlen anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtesteszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki; 17. organikus fénykibocsátó dióda (OLED) : olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szerves anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtesteszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki; 18. nagynyomású nátrium fényforrás (HPS) : olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fényt túlnyomórészt 10 kilopascal nagyságrendű parciális nyomású nátriumgőz sugárzása adja; A nagynyomású nátrium fényforrások egy ( egy végen fejelt ) vagy két ( két végen fejelt ) csatlakozón ( fejen ) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz; 19. értékesítési hely : olyan fizikai hely, ahol a terméket kiállítják vagy a vásárlónak megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínálják. A mellékletek alkalmazásában az I. melléklet további fogalommeghatározásokat tartalmaz. 3. cikk A szállítók kötelezettségei (1) A fényforrások szállítói gondoskodnak a következőkről: a) az önálló termékként (azaz nem fényforrást tartalmazó termékben) és csomagolásban forgalomba hozott fényforrásokhoz a III. mellékletben meghatározott formátumú címke tartozik, amit a csomagolásra nyomtatnak; b) a termékinformációs adatlap V. melléklet szerinti paramétereit rögzítik a termékadatbázisban; c) a kereskedő külön kérésére a termékinformációs adatlapot nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátják; d) a műszaki dokumentáció VI. mellékletben meghatározott tartalmát beviszik a termékadatbázisba; e) a fényforrások egy meghatározott modelljére vonatkozó vizuális hirdetések a VII. és a VIII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az adott modell energiahatékonysági osztályát és a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját; f) az egyes fényforrásmodellek konkrét technikai paramétereit ismertető technikai promóciós anyagok, beleértve az interneten keresztül elérhető ilyen anyagokat is, feltüntetik az adott modell energiahatékonysági osztályát, valamint a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját, a VII. mellékletnek megfelelően; g) a kereskedők a fényforrások minden egyes modelljére vonatkozóan megkapják a III. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét; HU 14 HU
h) a kereskedők a fényforrások minden egyes modelljére vonatkozóan megkapják az V. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus termékinformációs adatlapot; i) a kereskedők kérésére és a 4. cikk e) pontjával összhangban a termékek energiaosztály szempontjából felülvizsgált nyomtatott címkéit a meglévővel megegyező méretű matrica formájában biztosítják. (2) A fényforrást tartalmazó termékek szállítói: a) információt nyújtanak a termékben található fényforrás(ok)ra vonatkozóan, az V. melléklet 2. pontjának megfelelően; b) a piacfelügyeleti hatóságok kérésére információt biztosítanak arra vonatkozóan, hogy a fényforrások ellenőrzés céljából hogyan távolíthatók el végleges megrongálódás nélkül. (3) Az energiahatékonysági osztály kiszámítása a II. melléklettel összhangban történik. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről: a) az értékesítési helyen valamennyi nem fényforrást tartalmazó termékben található fényforráson megtalálható a szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított címke, és a címke vagy az energiahatékonysági osztály úgy van elhelyezve vagy feltüntetve, hogy a III. mellékletnek megfelelően tisztán látható legyen; b) távértékesítés esetén a VII. és VIII. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátják a címkét és a termékinformációs adatlapot; c) az egyes fényforrásmodelleket népszerűsítő képi reklámok, beleértve az internetes hirdetéseket is, feltüntetik az adott modell energiahatékonysági osztályát, valamint a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját, a VII. mellékletnek megfelelően; d) az egyes fényforrásmodellek konkrét technikai paramétereit ismertető technikai promóciós anyagok, beleértve az interneten keresztül elérhető ilyen anyagokat is, feltüntetik az adott modell energiahatékonysági osztályát, valamint a címkén feltüntethető energiahatékonysági osztályok skáláját, a VII. mellékletnek megfelelően; e) a jelen rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított tizennyolc hónapon belül az értékesítési helyeken elérhető fényforrások meglévő címkéit úgy helyettesítik az energiaosztály szempontjából felülvizsgált címkékkel, hogy utóbbiak eltakarják a meglévő címkéket, függetlenül attól, hogy rányomtatják vagy ráhelyezik azokat a csomagolásra. 5. cikk Az internetes tárhelyszolgáltató platformok kötelezettségei Amennyiben egy, a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti tárhelyszolgáltató lehetővé teszi a fényforrások internetes oldalán keresztül történő értékesítését, a szolgáltatónak lehetővé kell tennie a márkakereskedő által biztosított elektronikus címkének és elektronikus HU 15 HU
termékinformációs adatlapnak a kijelzőmechanizmus révén, a VIII. melléklet rendelkezéseinek megfelelően történő megjelenítését, és tájékoztatnia kell a kereskedőt az azok megjelenítésére vonatkozó kötelezettségről. 6. cikk Mérési módszerek A 3. és 4. cikk értelmében feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető, a II. melléklet követelményeit kielégítő mérési és számítási módszerek alapján kell megadni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszert. 7. cikk Piacfelügyeleti célú ellenőrzési eljárás Az (EU) 2017/1369 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említett piacfelügyeleti célú vizsgálatok során a tagállamok a IX. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárást alkalmazzák. 8. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit adott esetben egy felülvizsgálati javaslattervezettel egyetemben legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének napját öt évvel követő dátumot] a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálatnak többek között az energiahatékonysági osztályokat, a fényforrást tartalmazó termékekben található fényforrások energiahatékonyságához kapcsolódó módszereket, valamint a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontok kezelésének lehetőségét kell értékelnie. 9. cikk Hatályon kívül helyezés A 874/2012/EU rendelet 2021. szeptember 1-jétől hatályát veszti, a 3. cikk (2) bekezdésének és a 4. cikk (2) bekezdésének kivételével, amelyek [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be e rendelet hatálybalépésének napját]-án/-én vesztik hatályukat. 10. cikk Hatálybalépés és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja azonban 2021. május 1-jétől alkalmazandó. HU 16 HU
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2019.3.11. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER HU 17 HU