Angyalföldi SZABÓ ZOLTÁN 1929-ben született Angyalföldön. A Képzőművészeti Főiskola festő szakán 1958-ban fejezte be tanulmányait. Néhány évvel később megkapta a tehetséges fiatal alkotók támogatására alapított hároméves Derkovits ösztöndíjat. A hatvanas évek második felében rövid ideig a Kilencek művészcsoporttal mutatja be munkáit. 1969-ben munkásságát Munkácsy-díjjal értékelték, amely után 1970-ben rendezi meg első nagy, gyűjteményes kiállítását a budapesti Ernst Múzeum termeiben. Ettől kezdődően kisebb-nagyobb válogatásban rendszeresen jelentkezik alkotásaival Budapesten és vidéken. 1976-ban ismét a Műcsarnokban rendez önálló kiállítást legújabb műveiből, amelyet Kecskeméten, Szegeden és Vácon mutatnak be. Ugyanebben az évben a szolnoki Damjanich Múzeum rendez kiállítást saját és a művész anyagából az észt fővárosban, Tallinnban. A Szolnoki Galériában és a győri Műcsarnokban 1977-ben rendeznek tárlatot munkáiból. Ugyanebben az évben Érdemes Művész kitüntetéssel ismerik el munkásságát. 1983-ban Tihanyban, 1984-ben Németországban mutat be nagyobb anyagot. Számos vidéki, budapesti kiállítása után 1987-ben ismét az Ernst Múzeum rendez gyűjteményes tárlatot anyagából. Több pályázati kiállításon díjazták munkáit, így háromszor a Szolnoki Festészeti Triennálén, legutóbb 1996-ban Hódmezővásárhelyen nyert fődíjat. Murális feladatai között jelentős sgraffitoja Regölyben, Sátoraljaújhelyen, Jánoshalmán és Tiszaeszláron. Borsodnádasdra, Nagykőrösre kerámiamozaikot, Bajára muránói mozaikot, Bácsalmásra márvány mozaikot készített. Több gobelin tervét kivitelezték.
A művész sajátos helyet foglal el századunk második felének képzőművészetében Olyan egyéniség, aki őstehetségként indul, tanárai is csak egyengetni tudták útját, alakítani mindig robbanásra kész egyéniségét, de eltéríteni a maga választotta útról, eszményeitől nem igen lehetett. Kevés olyan következetes, önmagához és művészetéhez hű művészt ismerünk korunkban mint Szabó Zoltán. Szabó Zoltán mindig ideáit, benső elégedetlenségeit festette. Ecsettel, szénnel, ceruzával; rá jellemző monumentális expresszivitással. Tizenhárom-tizennégy évesen élte át a háborút, felnőtt embert is próbára tévő tapasztalásokkal. A félelem mindattól amit látott, aminek kénytelen tanúja volt, kitörölhetetlenül idegeibe ivódott. Azért festette korai Deportálás vásznát, Golgotáját, Megfeszítettjét, s rajzolja azóta is a halálba menetelők, a megvertek, a megalázottak, szenvedők végtelen sorát. A Korpusz Szabó Zoltánnál a hatvanas években elsősorban a saját vívódásait asszociálta. A kilencvenes évekre a témához kapcsolható minden képzettársítás önpusztító világunkra vonatkoztatható. Szabó Zoltán kilencvenes években készített nagyméretű rajzai között több ízben jelenik meg a megcsúfolt, megalázott, szenvedései közepette emberré lett Istenfia. A Megfeszítés Szabó variációiban a közérzetté lett létbizonytalanság, tehetetlenség, kirekesztődés expresszív képi kifejeződése. Szabó Zoltán lényegében murális művész. Kompozíciói akkor is monumentálisak, amikor néhány centiméteres papírdarabkára dobja fel egy-egy kompozíciója vázlatát. Akkor is amikor intim témához fordul, például aktokat rajzol. De akkor is, amikor erős koloritú tájakat, lovakat, súlyosan kontúrozott csendéleteket fest. A magyar művészet történetében egyedülálló Szerelmespárjai, Madonnái, munkájukat kiegyensúlyozott nyugalommal végző ember-csoportjai, zenélő, olvasó, fekvő, ülő nőalakjai az óriás istenek, vagy a szabózoltáni isteni Óriások boldog Olymposzára engednek bepillantást. Ezen belül a mű inspirációjának függvényében, az olaj, a pasztell vagy a szén technikája révén alakul a kép drámaisága, lírai töltése, dekorativitása. Szabó Zoltán képeit ösztönző gondolatvilága, tematikája nem változik, csupán eszköztára bővül, festőisége, színhasználata gazdagodik. Igazában mindig is csak a figurákkal kifejezhető tematika
érdekelte. A legerősebb érzelmek: szeretet, szenvedés, gyűlölet. Kifejezésükhöz nem véletlenül kölcsönzi a jól ismert bibliai sémákat, fest számos Madonnát a szeretet megidézésére, Golgotát a gyász, az emberi szenvedés adaptációjára. Egy-egy figurája az évek során önmagát érlelve újabb és újabb megfogalmazásokig szinte az asszociációk összegzésévé, a kapcsolódó fogalmak szimbólumává vált. Így az Anya és gyereke, a Kubikus, a sokszor saját vonásait viselő Korpusz. Az utóbbi években a német Almsick Galerie és a svéd Galleri 88 foglalkozik művészetével. Budapesten a Körmendi Galéria gyűjti és értékesíti évek óta munkáit. A főművek közül az Anyám, az Apám, a Fekete Madonna, a Szeretet egy-egy változata, több jellegzetes monumentális kompozíciója, nagyméretű aktja a Körmendi-Csák Gyűjteményben található. A Körmendi Galéria Nagybányai úti kiállítótermében 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben az MHB-IMMO ART belvárosi Galériájában rendeztek kiállítást műveiből. Szabó Zoltán nagy teljes életművét átfogó gyűjteményes tárlatát a művész 70. születésnapja alkalmából - 1999 elején a Szolnoki Damjanich János Múzeumban tekinthette meg a közönség. Mérföldkőnek érezzük ezt a kiállítást nemcsak azért, mert a művész pályájának több mint negyvenéves periódusát ölelte fel, de azért is, mert több, azóta már nagy méretekben megvalósult festői elképzelés, kompozíciós ötlet ezen a kiállításon jelentkezett első ízben. A tárlaton a 90-es évek terméséből válogatott olaj és pasztell képek, szén- és tusrajzok mintegy a korábbiak összegzését adják, s a következő évek terméséhez szolgálnak bázisul. Igazolják ezt a művész, 2000-ben a Vigadó Galériában és az Újlipótvárosi Klub Galériában valamint 2002-ben Sopronban a Hajnóczy házban megrendezett önálló kiállításai, s az azóta festett olaj és pasztell munkák. Szabó Zoltán munkásságának kiemelkedő alkotásai, 2000 óta Sopronban a Templom u. 18. sz. alatt a Csák Gyűjtemény keretében egy külön teremben kerülnek, állandó jelleggel bemutatásra.
Egyéni kiállításai 1970 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. kat.) Műcsarnok, Győr Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1971 Művelődési Központ, Tata Tisztiklub, Budapest 1976 Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) Észt Művészeti Intézet, Tallinn Megyei Művelődési Központ, Kecskemét Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged Madách Művelődési Központ, Vác 1977 Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.) Műcsarnok, Győr 1983 Tihany (gyűjt. kat.) Hevesi Sándor Művelődési központ, Nagykanizsa 1984 Georg von Almsick Galerie, Gronauepe (Német Szövetségi Köztársaság) Iskolai Galéria, Csepel 1987 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. kat.) Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Városi Kiállítóterem, Kazincbarcika 1988 Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely Kaesz Gy., Szakmunkásképző Intézet, Budapest Dózsa Művelődési Központ Csepel Galéria, Budapest 1993 Szegfű Klub 1994, 1995, 2004 Körmendi Galéria, Budapest 1995 Georg von Almsick G., Gronauepe MHB 1997 Kastélygaléria, Szirák Városi Kiállítóterem, Hajdúszoboszló Lord Major Galéria, Budapest 1998 Szegfű Klub, Budapest 1999 Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.) 2000 Vigadó Galéria, Budapest Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest Georg von Almsick G., Gronauepe. 2002, 2006 Csák Galéria, Sopron
Csoportos kiállításai 1961 Ifjúsági Biennálé, Párizs 1966 Kilencek, Műcsarnok, Budapest 1976 Palazzo Reale, Milánó 1985 Magyar Gobelin 1945-1985 1992 Isolda Galerie, Wiesbaden Hamburg. 1993, 1994 Art Expo Budapest 1998 ART BUDAPEST HUNGEXPO 1999 Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár 1999, 2004 Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2000 Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár
Köztéri művei Zenélő lányok (sgraffito, 1960, Regöly, Művelődési Ház) Gyümölcsszedők (sgraffito, 1965, Sátoraljaújhely, Hősök tere) Sport (sgraffito, 1970, Jánoshalma, Sportkombinát) Zene (márványmozaik, 1972, Bácsalmás, Művelődési Ház) Gyümölcsszedők (gobelin, 1972, Budapesti Történeti Múzeum) Nők gyermekekkel (gobelin, 1974, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) Család (sgraffito, 1975, Tiszaeszlár, Művelődési Ház) Szüretelő lányok (kerámiamozaik, 1978, Nagykőrös, Konzervgyár) Zenélő lányok (sgraffito, 1984, Borsodnádasd, Művelődési Ház) Anyák gyerekekkel (muránói mozaik, 1985, Baja, Pártszékház).
Művei gyűjteményekben Damjanich János Múzeum, Szolnok Déri Múzeum, Debrecen Fővárosi Képtár, Budapest Kuny Domonkos Múzeum, Tata Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba Nemzeti Galéria, Szófia Szombathelyi Képtár, Szombathely Szolnoki Galéria, Szolnok Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Városi Múzeum, Banja Luka Városi Múzeum, Skopje.
Irodalom HAULISCH L.: Szabó Zoltán, Művészet, 1963/9. PERNECZKY G.: Csoportok és művészek, Élet és Irodalom, 1968. október SETTI C. I.: Szabó Zoltán, Scena Illustrata, 1973/4. EGRI M.: Szabó Zoltán, Művészet, 1974/? ARADI N.: Szabó Zoltán kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1976/9. VADAS J.: Izmos madonnák, Élet és Irodalom, 1976. május 15. EGRI M.: Szabó Zoltán, Mai Magyar Művészet, 1978 ACSAI J.: Legszívesebben az eget festeném meg. Beszélgetés Szabó Zoltánnal, Művészet, 1958/2. ACSAI J.: Spekulációk nélkül, Művészet, 1988/3. EGRI M.: Szénnel festett képek, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1. TASNÁDI A.: Festő a változó világban, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996 EGRI M.: Szabó Zoltán, Budapest, 1978. EGRI M.: Szabó Zoltán, 2005 (a Körmendi Galéria kiadása) Egyebek Filmek KOLONITS I. (rendező): Arcképek ötféleképpen, MAFILM, 1971 SOÓS Á. (rendező): A "Szabci", TV-portréfilm, 1987.
A kamaratárlat képei
Cím Szeretet Technika tempera Anyag papír Sz. 125 M. 150 cm Készült 1969 Jelz. b.l.: Szignó Szabó Zoltán 95 Angyalfö Kompozíció pasztell papír 100 130 cm 1972 j.l.: Szabó Z. 72 Barátságos lovak olaj karton 70 100 cm 1997 b.f.: Szabó Zoltán 1997 Lovak női akttal krétarajz 70 100 cm 1996 j.f.: Szabó Zoltán Angyalföld Esti olvasás pasztell papír 60 84 cm 1984 b.f.: Szabó Zoltán 84 Cím nélkül tusrajz papír 28 38 cm 1986 j.l.: Szabó Z 86 Lovaskép tempera papír 30 35 cm 1986 j.f.: Szabó Zoltán 86 Mosás tusrajz papír 62 86 cm b.l.: Szabó Zoltán Munkásfej olaj farost 139 122 cm 1998 k.l.: Szabó Zoltán 98 Szabadság golyóstoll papír 36 30 cm 1994 b.l.: Szabó Zoltán 94 Lovak szénrajz papír 37 52 cm 1992 j.l.: Angyalföld Szabó Zoltán Muzsikálók golyóstoll papír 20 28 cm 1987 j.l.: Szabó Z Lány virággal olaj farost 120 100 cm 1995 j.f.: Szabó Zoltán Memento olaj farost 100 150 cm 1987 b.f.: Szabó Zoltán 1987 Önarckép pasztell papír 100 70 cm 1981 b.f.: Szabó Zoltán Apám szénrajz karton 130 110 cm 1970 j.l.: Szabó Z. 1970 Anyám II. szénrajz karton 130 110 cm 1960 j.l.: Szabó 1960
Teregetők vegyes technika papír 45 62 cm 1997 b.l.: Angyalföld Szabó Zoltán (Ló) pasztell papír 45 60 cm 1975 j.l.: Angyalföldi Táj olaj farost 75 99 cm 1974 b.l.: Szabó Zoltán 74 Cím nélkül golyóstoll papír 27 41 cm b.f.: Szabó Zoltán Lóversenyen tus papír 42 35 cm 1981 b.l.: Szabó Z 81 Cím nélkül golyóstoll papír 14 10,5 cm 1995 b.l.: Szabó Zoltán 1995 Érzéki lovak pasztell papír 70 100 cm 1997 b.f.: Szabó Zoltán 97 Cím nélkül vegyes technika papír 69,5 99 cm 2008 j.l. Angyalföldi Szabó Zoltán 2008. Virágcsendélet I. olaj farost 120 99 cm 2010 b.l.: Angyalföldi Szabó Zoltán 2010.IV.20.