JEGYZŐKÖNYV a Magyar Épületgépészek Szövetségének Pécsett 2014. február 22-én, 13.30-kor kezdődő 2. közgyűlésről

JEGYZŐKÖNYV a Magyar Épületgépészek Szövetségének Pécsett 2014. február 22-én, 13.30-kor kezdődő 2. közgyűlésről Bozsó Béla ügyvezető: Tisztelt közgyűlés, kedves kollégák, Bozsó Béla a MÉGSZ ügyvezetője vagyok. Köszöntöm tagjainkat, pártoló tagjainkat. Előzetesen tájékoztatást adok néhány formalitásról, szabályról: A mai napra meghirdetett első közgyűlésünkön nem jelent meg annyi tag, amennyit az alapszabály az érvényesség feltételéül megszabott, ezért határozatképtelen volt. Az alapszabály értelmében az előre meghirdetett második közgyűlést kell megtartanunk, amely a határozatképességét nem vizsgálja. A közgyűlésről hangfelvétel készül, az alapján jegyzőkönyv. A közgyűlés zártkörű, csak a tagok és munkatársak lehetnek jelen. Felhívom a figyelmet, hogy ha valaki nem a mozgó mikrofonba beszél, hozzászólása esetleg nem kerül be a jegyzőkönyvbe és a többiek sem fogják hallani, tehát mindenki várja meg míg odaérünk vele. A belépéskor csak a magánszemély tagok vagy a tagcégek állandó tagi képviselői kaptak szavazócédulákat a hivatalos és érvényes taglista szerint, az átvételt a jelenléti ív aláírásával kellett igazolni. Helyettesítés, képviselet nem lehetséges az egy évvel ezelőtt elfogadott alapszabálymódosítás értelmében. Szavazati joga a rendes tagoknak van, ők kaptak színes, lepecsételt cédulákat, a pártoló tagoknak csak tanácskozási joga van. Kérem, válasszunk 2 fő jegyzőkönyvhitelesítőt! Két jelölés érkezett, a közgyűlés először Balázs Gábort nyílt szavazással, látható többséggel megválasztotta jegyzőkönyv-hitelesítőnek, majd Németh Vilmost is nyílt szavazással, látható többséggel megválasztotta jegyzőkönyv-hitelesítőnek. Bozsó Béla bejelentette, hogy levezető elnöknek a közgyűlés első, a beszámolókat tartalmazó részére elnökség jelöltje Domonkos László, kérte, hogy jelöljenek a tagok más személyt. Jelölés nem érkezett, ami után a közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel megválasztotta Domonkos Lászlót levezető elnöknek. Domonkos László az elnökség megbízásából az alábbi napirendeket terjesztette a közgyűlés elé: Tevékenységi beszámolók az elmúlt négy év munkájáról A 2013-as év pénzügyi beszámolói A Felügyelő Bizottság jelentése Szünet Elnök, alelnökök, Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság választása Alapszabály módosítása További javaslatok napirendre nem érkeztek, a közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel elfogadta a javasolt napirendeket. 1. napirend: Tevékenységi beszámolók az elmúlt négy év munkájáról: Domonkos László tájékoztatást adott arról, hogy az elhangzott beszámolók egyes adatai a szövetség közhasznúsági mellékletébe is bekerülnek. Sőbér Lívia projektszervező a szakmai napok, konferenciák és országjáró rendezvénysorozatok tartalmát és eredményességét prezentálta. Az elmúlt négy éves időszakban indította a MÉGSZ

2 többek között a Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben konferenciát, az Ipari és Technológiai valamint a Megújuló Energia Szakmai Napot, melyeket egyaránt jelentős érdeklődés kísért. Ez elmondható az országjáró rendezvénysorozatokról is, amelyeknek kisebb része minden megyeszékhelyre eljutott, nagyobb része a régióközpontokban került megrendezésre. A szakma jelentős eseményei voltak a Hungarotherm és Reneo szakkiállításokra szervezett magas színvonalú konferenciák is. Összességében elmondható, hogy a szövetség szakmai ismeretterjesztő rendezvényeit évente mintegy négyezer épületgépész kolléga látogatta. Tamás Kinga képzési vezető az Oktatási Intézet elmúlt négy éves felnőttképzési tevékenységéről számolt be. Kilencven tanfolyamon mintegy ezernyolcszáz épületgépész képzése vagy továbbképzése történt meg. A tanfolyamok jelentős részét az OKJ-s képzések (épületgépész technikus, épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő, gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló) tették ki. A jogszabály által kötelezővé tett képzések közül az arcképes gázszerelői igazolvány meghosszabbítása iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. A Magyar Mérnöki Kamara által előírt kötelező továbbképzés elvégzésében is segítséget nyújtott a szövetség az érdeklődőknek. Az Oktatási Intézet fő célja a magas színvonalú, ügyfélbarát, ugyanakkor mérsékelt árú szakképzések indítása volt. Az is törekvéseink között szerepelt, hogy lépést tartva a korral, a távoktatás bevezetésével tovább csökkentsük a képzésekre jelentkezők költség- és időráfordítását. Gyárfás Attila ügyvezető elnök: - A MÉGSZ a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az elmúlt időszakban is legfontosabb feladatának tekintette az épületgépész szakma érdekeinek szakmai képviseletét a különféle szakmai fórumokon és bizottságokban. A kormányzati szervek részére összeállított javaslatok alapját a tagságtól beérkező vélemények, a szakmai konferenciákon és a szaksajtóból szerzett szakmai tapasztalatok valamint az épületgépészeti szolgáltatások igénybevevőitől egyre nagyobb számban érkező kérdések, észrevételek képezték. Az ügyvezető elnök kitért arra is, hogy más szakmai szervezetekkel is tartotta a MÉGSZ vezetősége a kapcsolatot, egyeztették a véleményeket, tapasztalatokat annak érdekében, hogy az esetleges egyeztetett közös fellépés javítsa az érdekérvényesítés hatékonyságát. Talán a legeredményesebb terület a Gázipari Műszaki Szakbizottságban folytatott munka volt, aminek eredményeként jelentős számban kerültek be a GMBSZ-be a szövetség javaslatai. A szakbizottsággal sikerült elérni azt is, hogy a gázfelülvizsgálói tevékenység műszaki tartalma egységes legyen, azonban kudarcként kell elkönyvelni, hogy a több éves lobbimunka után a felülvizsgálat a kormány döntése miatt váratlanul kikerült a vállalkozók hatásköréből. Fontosnak tartotta a vezetőség, hogy a szövetség részt vegyen az egyszerűsített gázkészülékcsere eljárásának és feltételrendszerének kidolgozásában. Jelentős szakmai és pénzügyi kapacitással, más építőipari egyesületekkel együtt vettünk rész a kormányzati ciklus kezdetén az Épületenergetikai Munkabizottságban, amelynek ajánlásai azonban csak részben jelentek meg a kormányzati programokban. A vállalkozói érdekvédelem is bekerült a szövetség elnöksége által fontosnak tartott feladatok közé, és sikerként könyvelhető el, hogy a lánctartozások visszaszorítása érdekében hozott jogszabályokban, pl. a Teljesítésigazolási Szakértői Szervről szóló részben is megtalálhatók a MÉGSZ javaslatai. Amikor lehetőség nyílt rá, több kisebb-nagyobb részben elavult vagy nem megfelelő építési jogszabály módosítását is javasoltuk, így pl. évente szorgalmaztuk az OTÉK bizonyos pontjainak javítását, azonban ezen a területen nem születtek látványos sikerek. Elsősorban pártoló tagjainkat érintette az építési termékekről szóló rendelet (CPR) kidolgozása, amellyel kapcsolatban az érdeklődő pártoló tagokkal együttműködve tettük meg javaslatainkat. Az érdekvédelmi munka fontos része volt az is, hogy számos konferencián, szakmai napon előadásokat tartottak a szövetség vezetői, ezeken is felhívva a figyelmet a szakma megoldásra váró problémáira. Gyárfás Attila beszámolóját Varga Pál a napkollektoros, míg Fodor Zoltán geotermikus hőszivattyús területen végzett szakmai képviselet rövid ismertetésével egészítette ki. Bozsó Béla ügyvezető a beszámolója kezdetén azokról a szolgáltatásokról szólt, amelyek csak a tagok számára elérhetők. Ezek a felnőttképzések, az Energiaőr 1.0 szoftver és a napenergia- 2

3 hasznosítási konferencia kedvezményes hozzáférési lehetőségei, az ingyenes Csőposta és Épületgépész, a MÉGSZ hétvégék és a nyári nyilvános kibővített elnökségi ülések szakmai és közösségi programjai, a tagozati programok, a szaktanároknak szervezett szakképzési fórumok, az évente minden tagnak megküldött szakmai kiadvány, a megsz.hu-n biztosított cégkereső és internetes szolgáltatások. A szövetség többi szolgáltatását a tagok mellett már minden szakmabeli is igénybe veheti, de a tagok számára természetesen ezek is hasznosak. Az elmúlt négy évben a szövetség vezetői és munkatársai szakmafejlesztő projektekben is részt vettek, ezek közül a legfontosabbak a Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter, az Épületgépészeti Hegesztési és Technológiai Klaszter, a szakképzés fejlesztésének irányait elemző BUSH-projekt valamint egy közvélemény-kutatás a szakma körében a felsőoktatással szembeni igényekről. Az ügyvezető is kitért az elmúlt négy évben épített épületgépészeti és építőipari kapcsolatok alakulására. A Magyar Építőanyagipari Szövetségbe (MÉASZ) való belépésnek kettős motivációja volt. Egyrészt a szövetség vezetősége részt akart venni az építőipari piacélénkítés érdekében végzett lobbizásban, másrészt a pártoló tagokat tömörítő Gyártói és Márkaképviselői Tagozat számára szakmai kapcsolatokat kínál az építőanyagokat gyártó és forgalmazó cégeket összefogó szakmai szervezet. A MÉGSZ jó néhány épületgépészeti szakmai szervezettel munkakapcsolatban van, azonban ennek ellenére nem sikerült a teljes szakmai összefogás mindenki számára megfelelő, működőképes modelljét megtalálni az elmúlt négy évben. Az erre vonatkozó kezdeményezést még a MÉGSZ tette meg 2010-ben, az egyeztetési folyamat azonban néhány hónap múlva elakadt nem a MÉGSZ elnökségének hibájából. Ennek az időszaknak fontos eredménye az Alapértékeink és alapgondolataink a szakmáról című dokumentumgyűjtemény, amely az elnökség állásfoglalásait tartalmazza a szakmáról és a szakmán belüli együttműködés lehetséges módjairól. Érzékelhető, mondta Bozsó Béla, hogy sokak szerint a MÉGSZ nem hagyható ki a szakmai összefogásból, ami jelzi a szövetség súlyát. Az elnökség azonban csak elvszerű, átlátható, egyenrangúságon alapuló és az eredményesség esélyét előrevetítő egyeztetési-együttműködési rendszer felépítésében és működtetésében hajlandó részt venni. Ma már látható, hogy egy ilyen rendszer felépítéséhez nem egy nagy ugrás, hanem hosszabb út vezet, amelyen haladva sok kisebb-nagyobb érdekvédelmi feladat egyezetését és képviseletét kell sikeresen megoldani. Az ügyvezető külön kiemelte, hogy a 2009-ben alapított Meszlényi Zoltán Díjat az elmúlt négy évben sikerült a szakma megbecsült, értékes elismerésévé tenni, amelyért Meszlényi Zoltán családtagjai is hálásak. Összegzésként az ügyvezető kijelentette, hogy a szövetséget az elhúzódó piaci válság éveiben sikerült eredményesen működtetni és fejleszteni, aminek következtében a magyar építőipari civil szféra egyik legnagyobb és legismertebb szervezetévé vált. Köszönetet mondott ezért minden tagnak, vezetőségi tagnak, munkatársnak, partnernek, akik az elmúlt négy évben a szövetség sikereiért dolgoztak. A tevékenységi beszámolókhoz hozzászólás nem volt. Szavazás: A közgyűlés nyílt szavazással és látható többséggel elfogadta a tevékenységi beszámolókat és azt, hogy ezek egyes adatai a közhasznúsági melléklet tartalmát képezzék. 2. napirend: 2013-as év pénzügyi beszámolói Domonkos László tájékoztatást adott arról, hogy a MÉGSZ és Magyar Épületgépészetért Kft. pénzügyi eredményeiről külön-külön ad tájékoztatást Varga Anikó közgazdász, aki kontrollerként segíti a szövetség és a kft. munkáját. Tájékoztatást adott arról is, hogy az elhangzott beszámolók adatai a szövetség közhasznúsági mellékletébe is bekerülnek. Varga Anikó a MÉGSZ és a Kft. egyszerűsített éves pénzügyi beszámolója táblázatainak 2013-ra vonatkozó adatait vetítette ki a közgyűlés számára (1. melléklet), az adatok többségét szóban is ismertette, értelmezte és az összefüggéseket magyarázta. 3

Az adatok ismertetése mellett elmondta, hogy az elhúzódó építőipari válság, a felnőttképzési és rendezvényszervezési terület külső adottságainak változásai erősen éreztették hatásukat a 2013-as év gazdálkodásában, amelynek következményeként a két szervezet veszteséget produkált. A korábbi években felhalmozott tartalékok ehhez fedezetet nyújtanak, amelynek következtében mindkét szervezet likvid, de a tendenciát meg kell fordítani 4 3. napirend: A Felügyelő Bizottság jelentése: Füredi Ferenc, a Felügyelő Bizottság elnöke felolvasott jelentésében (2. melléklet) részletesen ismertette a felügyeleti tevékenységüket. Mint mondta, a két szervezetnek nincsenek köztartozásai, a könyvelés átlátható rendszerben zajlik, szakmai színvonala megnyugtató. Az elnökség az alapszabálynak megfelelően működteti a két szervezetet, a szövetség 2013-as alapszabálymódosítását az illetékes bíróság bejegyezte. A Felügyelő Bizottság elnökének beszámolójához hozzászólás nem volt. A Felügyelő Bizottság beszámolóját követő szavazások: 1. A közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel elfogadta a MÉGSZ 2013-as egyszerűsített éves beszámolója alapján a 2013-as gazdálkodást és azt, hogy a beszámolók egyes adatai a 2013-as közhasznúsági melléklet tartalmát képezhetik. 2. A közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel elfogadta Magyar Épületgépészetért Kft. 2013- as egyszerűsített éves beszámolója alapján a 2013-as év gazdálkodását. 3. A közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel elfogadta a Felügyelő Bizottság jelentését. szünet A közgyűlés 2. része: tisztségviselők választása Bozsó Béla ügyvezető kérte a közgyűlést, hogy a második szakasz levezetésével bízza meg. A közgyűlésnek nem volt más jelöltje, nyílt szavazással látható többséggel elfogadta, hogy a közgyűlés második szakaszát Bozsó Béla vezesse le. Bozsó Béla olvassa: Mielőtt a választásokat megkezdjük, kérem, hogy a közgyűlés az elnökség által alkotott, előzetesen minden tagnak kiküldött és most is szétosztott, Közgyűlési jelölési és választási szabályok című határozatát erősítse meg. Módosítási javaslat nem volt. A közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel elfogadta a Közgyűlési jelölési és választási szabályok című szabályzatot. (3. melléklet) Bozsó Béla a következő szavazatszámlálási szabályokra tett javaslatot: A szavazatok számlálására 3 fős szavazatszámláló bizottságot válasszon a közgyűlés. A bizottság az alábbi szabályok betartásával számolja a szavazatokat. Minden szavazatot együtt és egyszerre tekintsenek meg, és a rajta levő szavazatot összesítsék szavazatösszesítő jegyzőkönyvbe (átadok hozzá papírokat). Elnökválasztás esetén az a szavazólap érvényes, amelyen egy név olvashatóan és áthúzás nélkül szerepel. Alelnökök esetében legfeljebb 7 név szerepelhet a szavazólapon (tehát 7-nél kevesebb igen), bizottsági tagok esetében legfeljebb három. Érvénytelen a szavazólap, ha a meghatározottnál több nevet tartalmaz. 4

5 Érvényesen szavazni csak az adott szavazási forduló szavazólapján lehet, amelynek meghatározott színe van és amelyen szerepel a szövetség bélyegzőnyomata. Elnök az lesz, aki a szavazattöbbséget kap. Alelnök a 7 legtöbbet kapott személy lesz, bizottsági tag a 3 legtöbbet kapott személy. Szavazategyenlőség esetén megismételjük a szavazást az egyenlő szavazatot kapott jelöltek között. A számlálás végén a jegyzőkönyvet ellenőrizzék, tüntessék fel rajta az összes megszámlált szavazócédula számát, az egyes nevekre érkező szavazatokat valamint az érvényes és érvénytelen cédulák számát, végül írják alá a jegyzőkönyvet. A megszámlált szavazócédulákat zárják borítékba, a leragasztásnál írják alá, és adják át a közgyűlés levezetőjének. Módosítási javaslat nem érkezett, a közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel elfogadta a felolvasott szabályokat. Szavazatszedő bizottság választása: Bozsó Béla: Kérem a tagságból azokat, akik nem jelöltek, és nem cégtársai, munkatársai, családtagjai stb. a jelölteknek, jelentkezzenek a bizottságba: A jelentkezések alapján a közgyűlés egyenként nyílt szavazással és látható többséggel elfogadta a szavazatszedő bizottság tagjainak Szalai Lászlót, Kormos Lászlót és Dezső Józsefet. 4. napirend: Elnökválasztás Bozsó Béla ismerteti a választás menetét és szabályait: A jelölő bizottság elnökét meg fogom kérni, hogy ismertesse azon tagok nevét, vagyis az előzetes jelölési listát, akik vállalják az indulást az elnöki megbízatásért. Ők abc-sorrendben lépjenek a közgyűlés elé. Először a jelölők közül egy személy megindokolhatja a tag elnöki megbízatásra való jelölését. A jelölt ezután mondhatja el beszédét. Ezek után szavaz a közgyűlés a jelöltek listájára való felvételről. A jelölési rész lezárása után szavazás következik. Az elnökválasztás kétfordulós, ha kettőnél több a jelölt és a szavazattöbbséget senki nem szerzi meg. A második fordulóba már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be a második fordulóban már csak szavazás történik. Gyárfás Attila a jelölő bizottság elnöke ismertette azok neveit, akik a közgyűlést megelőző hetekben jelölést kaptak az elnökségre: Domonkos László 1 jelölés, Golyán László 29 jelölés, Kirch Ervin 2 jelölés. Több jelölés a közgyűlésen nem érkezett. Kirch Ervin és Domonkos László közölte, hogy a jelölést nem fogadják el. A tagok közül Németh Vilmos röviden indokolta Golyán László jelölését. A közgyűlés nyílt szavazással és látható többséggel Golyán Lászlót a jelöltek listájára felvette. Golyán László beszédet mondott: Hangsúlyozta, hogy a szövetség az elmúlt 8 évben elvszerűen és következetesen működött. Olyan működési, érték- és célrendszer valamint alapszabály jött létre, amelynek eredményeként a MÉGSZ működése nem személyfüggő. A megválasztott tisztségviselők, az elnök, az alelnökök világosan meghatározott érték- és célrendszer szerint végezhetik a munkájukat. Kiemelte, a szövetség működésének három alappontja továbbra is a belső és külső elfogadottság, valamint a működés feltételeinek biztosítása. A belső és külső elfogadottság azt jelenti, hogy a tagok körében és a szakmán belül elfogadott legyen, hogy a társszakmák, társzakmai szervezetek, hivatalok, hatóságok, minisztériumok is elfogadják, partnernek tekintsék. A harmadik fontos alappont pedig, hogy a szövetség a nehezedő körülmények között is megtartsa a személyi és tárgyi adottságait. 5

6 Az elnökjelölt kitért arra is, hogy a szakmán belül vannak vélt és esetlegesen valós érdeksérelmek, félreértések, de előfordul a tények szándékos félremagyarázása is. Kijelentette, hogy a lehetőségek szerint ezek ellen tenni kíván, és ugyanolyan nyitott a szakmai szervezetek közötti együttműködésre, mint 2010-ben, amikor azt a szövetség elnöksége kezdeményezte. Mi minden tekintetben korrekten jártunk el folytatta beszédét Golyán László, nem a tevékenységünk eredményezte az együttműködési rendszer felépítésének meghiúsulását. Félreértés, vélt érdeksérelmek lehettek az okai, melyek az érintettek megújított szándéka esetén orvosolhatók. Nagyon fontosnak ítélem az Alapértékeink és alapgondolataink a szakmáról című alkotmányunk szerinti működést, amelyből idézek egy gondolatot: A szakma szervezeteinek nem lehet célja a másik legyőzése. A közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel megszavazta, hogy az elnök személyéről nyílt szavazás döntsön. A közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással megválasztotta Golyán Lászlót elnöknek. 5. napirend: Alelnökök választása Gyárfás Attila a jelölő bizottság elnöke ismertette az alelnökségre jelöltek előzetes listáját. Mint elmondta, a tagok további személyeket is jelöltek, de csak az alábbiak vállalták a jelölést. Domonkos László 27 jelölés Horváth Zoltán 22 jelölés Kirch Ervin 23 jelölés Murányi Sándor 21 jelölés Paziczki László 19 jelölés Pánger László 22 jelölés Varga Pál 25 jelölés A közgyűlésen jelenlévő tagok miután a fenti személyek röviden bemutatkoztak és néhány kiemelt tervükről is beszéltek, nyílt szavazással és látható többséggel egyenként megszavazták, hogy a jelöltek előzetes listáján szereplő személyek felkerüljenek a jelöltek listájára. A levezető elnök kérdése nyomán további jelölések a közgyűlésen nem történtek. Miután a jelöltek száma megegyezett az alelnökségre választható személyek számával, a közgyűlés nyílt szavazással látható többséggel megszavazta, hogy az alelnökjelöltekről nyílt szavazással dönt. A közgyűlés nyílt szavazással és látható többséggel egyenként megszavazta, hogy Domonkos László, Horváth Zoltán, Kirch Ervin, Murányi Sándor, Paziczki László, Pánger László, Varga Pál a MÉGSZ alelnöke legyen. 6. napirend: Felügyelő Bizottság megválasztása Gyárfás Attila, a jelölő bizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést a Felügyelő Bizottsági tagságra előzetesen jelöltek listáját: Antal István Fehér János Füredi Ferenc Imre Lajos 14 jelölés 18 jelölés 27 jelölés 21 jelölés 6

7 A közgyűlésen jelenlévő tagok nyílt szavazással és látható többséggel egyenként megszavazták, hogy a jelöltek előzetes listáján szereplő személyek felkerüljenek a jelöltek listájára. A közgyűlésen további jelölések nem történtek. A levezető elnök tájékoztatott arról, hogy a titkos szavazás során az erre a célra kiosztott lebélyegzett szavazólapon legfeljebb 3 fő neve szerepelhet, az ennél több név érvénytelen. A tagok ezt követően írásban szavaztak, a szavazatszedő bizottság összegyűjtötte a szavazatokat és egy másik teremben megszámlálta azokat. A szavazatszámlálás közben a közgyűlés módosította a szövetség alapszabályát. 7. napirend: Alapszabály módosítása A levezető elnök előterjesztette az elnökség által javasolt módosítási javaslatokat. 1. módosítás: A közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel megszavazta, hogy az alapszabály III/3-as részének 4. mondatából törlésre kerüljön a jogi képviseletére szöveg, és helyette a jegyzésére vagy a cég cégjegyzésére szöveg kerüljön bele (vastagon szedve az alábbi szövegekben a törlendő rész és aláhúzva a közgyűlés által elfogadott rész.) 3. A tagfelvételt írásban kell kérni. A belépési nyilatkozat a tagnyilvántartás vezetéséhez és a taggal való kapcsolattartáshoz szükséges adatokat, valamint, az alapszabály rendelkezéseinek megtartására, az adatváltozás bejelentésére és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazza. Ha jogi személy vagy más szervezet lép be, meg kell adni a szervezet állandó tagi képviselőjének nevét. Az állandó tagi képviselő csak a szervezet jogi képviseletére jegyzésére vagy a cég cégjegyzésére jogosult személy lehet. A jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény a természetes személyekkel megegyezően csak egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet a tagi képviselő adhat le. 2. módosítás: A közgyűlés a tagsági viszony megszűnéséről szóló III/12-es pont szövegét nyílt szavazással, látható többséggel az alábbi újabb alponttal egészítette ki: 12.6.utódlással, ha a tagcég állandó tagi képviselője azt kérvényezi, hogy a cég helyett ő mint magánszemély lehessen tag, vagy ha magánszemély azt kérvényezi, hogy helyette az általa jegyzett cég legyen a tag az ő állandó tagi képviseletével. Ezen esetekben a tagjelölti év letöltése nem követelmény, az új tagság az elnökség jóváhagyásával létrejön. 3. módosítás: A közgyűlés nyílt szavazással, látható többséggel a III/13-as pontot szöveg törlése nélkül az alábbi aláhúzott szövegrésszel egészítette ki III/13. Kizárható az egyesületből az a tag, aki: 13.1. az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít 13.2. nem hajtja végre az egyesület közgyűlésének és elnökségének határozatait 13.3. nem tartja meg az egyesület alapszabályának előírásait 13.4. aki az egyesületnek bármilyen módon kárt okoz, így különösen, ha hátráltatja munkájában, megsérti jó hírnevét. 7

8 Felügyelő Bizottság választásának eredménye: A szavazatszedő bizottság tagja ismertette az eredményt: Füredi Ferenc 44, Fehér János 42, Imre Lajos 30 szavazattal lett a bizottság tagja, Antal István 19 szavazatot kapott. 8. Etikai Bizottság választása Gyárfás Attila a jelölő bizottság elnöke ismertette a jelöltek előzetes listáját: Balázs Gábor 15 jelölés Béndek Ferenc 15 jelölés Fehér János 1 jelölés Imre Lajos 3 jelölés Kirch Ervin 1 jelölés Lukács Alajos 19 jelölés Nagy István 2 jelölés Pánger László 2 jelölés Sonkolyné Szekercés Margit 24 jelölés Fehér János, Imre Lajos, Kirch Ervin, Nagy István és Pánger László jelezte, hogy nem vállalja a jelölést. A közgyűlésen jelenlévő tagok nyílt szavazással és látható többséggel egyenként megszavazták, hogy a jelöltek előzetes listáján szereplő személyek felkerüljenek a jelöltek listájára. A közgyűlésen további jelölések nem történtek. A levezető elnök tájékoztatott arról, hogy a titkos szavazás során az erre a célra kiosztott lebélyegzett szavazólapon legfeljebb 3 fő neve szerepelhet, az ennél több név érvénytelen. A tagok ezt követően írásban szavaztak, a szavazatszedő bizottság összegyűjtötte a szavazatokat, majd a számlálás után kihirdette az eredményt: Sonkolyné Szekerczés Margit 41, Lukács Alajos 40, Balázs Gábor 38 szavazattal lett a bizottság tagja, míg Béndek Ferenc 13 szavazattal nem lett a bizottság tagja. Golyán László elnök rövid zárszavával ért véget a közgyűlés. További melléklet: Közgyűlési meghívók Jelenléti ív Tisztségviselők elfogadási nyilatkozatai 8