VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom. XI. 1969. Fasc. 1-2. Adatok egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon, bagolyköpetvizsgálatok alapján (Előzetes jelentés) Irta: Schmidt Egon Magyar Madártani Intézet, Budapest Az egyes állatcsoportokon belül a faunisztikai munka és a ponttérképek elkészítése európaszerte egyre nagyobb méretekben folyik. Különösen fontos ez olyan fajok vonatkozásában,melyeknek mező- és erdőgazdasági szempontból van jelentőségük. A kismelősök elterjedési térképeinek elkészítésénél igen nagy szerepet kapnak a bagolyköpetvizsgálatok és ez késztetett arra, bogy a MADÁRTANI INTÉZETben folyó rendszeres bagolytáplálkozásvizsgálatok eredményeit előzetes jelentés formájában közzétegyem. Bár Magyarországon GRESCHIK (1924) korábban közölt már néhány bagolyköpetekből származó kisemlős elterjedési adatot, jelen dolgozatban, néhány egészen kis gyűjtést leszámítva, csak az 1950 óta összegyűlt: adatok szerepelnek. Az anyag elsősorban gyöngybagolytól (Tyto alba /SC0P./) és erdei fülesbagolytól (Asio otus /L./), részben macskabagolytól (Strix aluco L.) és kuviktól (Athene noctua /SC0P./) származik. + Bent foglaltatnak a dolgozatban az 1950 óta megjelent köpetvizsgálatokkal kapcsolatos munkák (FESTETICS 1955, I960, KRETZOI és VARRÓK 1955, SCHMIDT + A köpeteket főként a MADÁRTANI INTÉZET külső munkatársai gyűjtötték, fáradságos munkájukat ezúton is hálásan köszönjük.
A bagolyköpetek gyűjtőhelyei Fundorte der Eulengewölle
1962, 1964, 1965, 1967, KÖVES és SCHMIDT 1964, KRETZOI 1964, MARIÁN és SCHMIDT 1967) adatai is. A következőkben az egyes emlősfajok neve után megadom az előfordulási helyeket, melyek a számok segitségével a közölt térképen azonosíthatók. Kimaradtak a dolgozatból az erdei egér (Sylvaemus) és a patkány (Rattus) csoport képviselői, amelyek a köpetekből előkerülő koponyák és állkapcsok alapján nem determinálhatók mindig pontosan, továbbá a denevérek (Chiroptera) melyek feldolgozása külön munka tárgya lesz. Vakond (Talpa europaea L.): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 12.Kőszeg. - 27.Visegrád. - 30.Papréti vadászlak (Pilis).- 32.Leányfalu. - 35.Szentendre. - 36.Pilisszentkereszt. - 58.Kisdobsza.- 73.Bácsalmás. - 97.Zagyvaróna. - 103.Tarkő (Bükk). - 105.Udvarkő (Bükk). - 114.Csengersima. - 129.Csorvás. A gyöngybagoly köpeteiben 24580 gerinces zsákmányállat között mindössze 4 vakond akadt, a macskabagoly esetében 1041-re 37 példány jutott. Ez azt jelenti, hogy a gyöngybagolynál 6000, a macskabagolynál 28 elfogyasztott gerincesre jut egy-egy vakond. Erdei cickány (Sorex araneus L.): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 4. Szigliget. - 6. Nagykapornak. - 8.0szkó. - 9.Körmend.- 10.Egyházasrádóc. - 13.Sopronkövesd. - 14.Nagylózs. - 18.Doborgazsziget. - 19.Pannonhalma. - 22.Vértesszőllős. - 24.Esztergom. - 28. Kisoroszi. - 29.Vác. - 30.Papréti vadászlak (Pilis).- 32.Leányfalu. - 34.Szigetmonostor. - 35.Szentendre. - 39.Budajenő. - 40. Telki. - 41.Páty. - 44.Csákvár. - 46.Tordas. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49.Csala puszta. - 50.Pákozd. - 52.Velence. - 54.Pelsőhidvég. - 55-Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 62.Szalánta. - 63.Turony. - 64.Szederkény. - 66.Villány. - 67-Töttös. - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 70.Dávod. - 71.Bácsszentgyörgy. - 73.Bácsalmás. - 76.Szeged. - 78.Deszk. - 83.Mártély. - 86.Apaj puszta. - 88.Ócsa. - 92.Jászberény 96.Somoskőujfalu. - 97.Zagyvaróna. - 103.Tarkő (Bükk). - 104.Sajóvelezd. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 113.
Panyola. - 115.Nagyiván. - 117.Debrecen. - 118.Pocsaj. - 122. Doboz. - 124.Gyula. Az eddig feldolgozott anyagban is megmutatkozott, hogy az erdei cickány nagyobb egyedszámban csak az ország nyugati, hűvösebb és csapadékosabb, részben már alpesi behatásu területein fordul elő. Az egyéb cickányfajokhoz viszonyított legnagyobb menynyiséget a Kisbalaton területén, Pacsán és Nagykapornakon gyűjtött gyöngybagolyköpetekből kaptam. Ugyanekkor Délkelet-Dunántulon, az Alföld déli részein és a Tiszántúlon, vagyis Magyarország legszárazabb területein, csak igen kis számban vagy egyáltalán nem került elő. Törpe cickány (Sorex minutus L.): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 4. Szigliget. - 5.Nemesvita. - 8.0szkó. - 10.Egyházasrádóc. - 13. Sopronkövesd. - 20.Nagyigmánd. - 22.Vértesszőllős. - 32.Leányfalu. - 35.Szentendre. - 38.Nagykovácsi. - 39-Budajenő. - 40. Telki. - 44.Csákvár. - 46.Tordas. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49.Csala puszta. - 50.Pákozd. - 52.Velence.- 53. Ráckeve. - 54.Pelsőhidvég. - 55.Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 62.Szalánta. - 66.Villány. - 68.Lippó. - 71. Bácsszentgyörgy. - 73.Bácsalmás. - 76.Szeged. - 77-Szőreg. - 86. Apaj puszta. - 88.Ócsa. - 89.,Tiszavárkony. - 93.Csornád. - 96. Somoskőújfalu. - 97.Zagyvaróna. - 104.Sajóvelezd. - 105.Udvarkő (Bükk). - 108.Tornyosnémeti. - 115.Nagyiván. - 118.Pocsaj. - 122.Doboz. - 124.Gyula. A törpe cickány mennyiségi viszonyait egy adott területen belül, mint hozzá ökológiailag legközelebb álló fajjal, az erdei cickánnyal célszerű szembeállítani.a Magyarországon eddig vizsgált gyöngybagolyköpetekben 6 (6,3) erdei cickányra esett egy törpe cickány, de ez az arány a különböző részpopulációk esetében természetesen eltérő lehet. Ha csak azokat az adatokat vesszük, ahol a Sorex-ek a köpetekben legalább 50 példánnyal szerepeltek, ugy a törpe cickánynak az erdei cickányhoz viszonyított százalékos értéket tekintve a következő eredményeket kapjuk:
n Kisbalaton 11,5 819 Pacsa 6,4 376 Csákvár 15,8 76 Pákozd 11,7 103 Telki 5,3 94 Szentendre 3,1 97 Pécs 0,0 63 Bácsalmás 0,0 50 Nagyiván 43,8 73 Sajóvelezd 5,2 96 Tornyosnémeti 39,8 128 Feltűnő a törpe cickány teljes hiánya a köpetekben Pécsett és Bácsalmáson, másrészt nagyszámú előfordulása a Hortobágyon (Nagyiván) és az ország északkeleti részén (Tornyosnémeti). Ha európai viszonylatban nézzük a kérdést, ugy a két faj, egymáshoz viszonyitott értékét tekintve, a száraz Pannon-medencében kerül legközelebb egymáshoz (Sorex araneus : Sorex minutus 4,6 : l) (SCHMIDT 1969). Vizi cickány (Neomys fodiens /PENNANT/): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 9.Körmend. - 88.Ócsa. A Neomys-fajok köpetekből való determinálása nem minden esetben lehetséges. A rendelkezésemre álló anyagot az állkapocsmagasságban mutatkozó különbségek felhasználásával határoztam meg (SCHMIDT 1969, nyomdában). Ennek érdekessége volt, hogy a Neomys fodiens nagyságrendbe tartozó példányok mindössze négy pontról kerültek elő, három esetben ugyanott Neomys anomalus is előfordult. Hegyvidéki vizi cickány (Neomys anomalus /CABRERA/) i 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 9.Körmend. - 29.Vác. - 35.Szentendre. - 39. Budajenő. - 40.Telki. - 44.Csákvár. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49.Csala puszta. - 50.Pákozd. - 52.Velence. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 64.Szeder-
kény. - 67.Töttös. - 68.1ippó. - 86.Apaj puszta. - 92.Jászberény. - 104.Sajóvelezd. - 108.Tornyosnémeti. - 124.Gyula. A faj, de a genus hazai elterjedését nézve nyomban teltünik, hogy az előfordulások elsősorban a Dunántulra esnek. A Dunától keletre, tehát Magyarország pusztai jellegű területein, csak egészen elszórtan és akkor is csak nagyon kis számban találkozhatunk a Neomys nem képviselőivel. Tornyosnémetiben például több mint 3500, gyöngybagolyköpetből származó, gerinces zsákmányállat között mindössze 8 Neomys anomalus került elő. A Gyulán telelő erdei fülesbaglyok nyolc éven át rendszeresen gyűjtött köpeteinek vizsgálata során 6500-at meghaladó táplálékállat között csupán 1 példányt sikerült találni.különösen szembetűnő a vizi cickányok hiánya ott, ahol a gyöngybagoly vadászterülete folyóártér vagy egyéb nedves területek közelében van (Nagyiván, Szeged). A Hortobágy szélén lévő Nagyivánban 982 gerinces zsákmányállat között 158 cickány, de egyetlen vizi cickány sem volt. A zsákmány álla tok tekintetében magas értékkel szereplő Szeged (kb. 900) vagy Bácsalmás (kb. 2000) egyetlen Neomys-t sem produkált, valószínűnek látszik tehát, hogy a vizi cickányok Magyarország alföldi jellegű területein nem vagy csak nagyon szórványosan fordulnak elő. Keleti cickány (Crocidura suaveolens /PALL./): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 6.Nagykapornak. - 8.0szkó. - 9*Körmend. - lo.egyházasrádóc. - 13.Sopronkövesd. - 14.Nagyldzs. - 16.Sopron. - 17«Mosonmagyaróvár. - 19.Pannonhalma. - 20.Nagylgmánd. - 25.Pilismarót. - 29.Vác. - 34.Szigetmonostor. - 35.Szentendre. - 59.Budajenő. - 40. Telki. - 41.Páty. - 42.Bp.Hármashatárhegy» - 44. Csákvár. - 46.Tordas. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49.Csala puszta. - 50.Pákozd. - 51.Sukoró. - 52.Velence» - 54. Pelsőhidvég. - 55«Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 62.Szalánta. - 63.Turony. - 64.Szederkény. - 65.Nagyharsány. - 66.Villány. - 67. öttös. - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 71»Bácsszentgyörgy. - 72.0sávoly. - 73.Bácsalmás. - 76. Szeged. - 77»Szőreg. - 82.Szatymaz. - 85.Kecskemét. - 86.Apaj puszta. - 87.Dabaa. - 89.Tiszavárkony. - 92.Jászberény. - 93.
Csornád. - 94.Bernecebaráti. - 96.Somoskőújfalu. - 97-Zagyvaróna. - 104.Sajóvelezd. - 105.Udvarkő (Bükk). - 106.Miskolc. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 115.Nagyiván. - 117.Debrecen. - 121.Geszt.-122.Doboz. - 124.Gyula. - 126.Szabadkígyós. - 129.Csorvás. - 130.Gerendás. - 131.Orosháza. - 132.Kardoskut. A keleti cickány hazánkban a köpetvizsgálatok szerint általánosan elterjedt, nagyobb egyedszámban azonban csak a Dunától keletre található. Mezei cickány (Crocldura leucodon /HERMANN/); 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 6.Nagykapornak. - 8.0szkó. - 9.Körmend. - lo.egyházasrádóc. - 13.Sopronkövesd. - 14.Nagylózs. - 16.Sopron. - 20. Nagyigmánd. - 24.Esztergom. - 29.Vác. - 34.Szigetmonostor. - 35.Szentendre. - 38.Nagykovácsi. - 39.Budajenő. - 40.Telki. - 41.Páty. - 44.Csákvár. - 45.Tárnok. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49.Csala puszta. - 50.Pákozd. - 51.Sukoró. 52.Velence. - 54.Felsőhidvég. - 55.Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 62.Szalánta. - 63.Turony. - 64.Szederkény. - 66.Villány. - 67-Töttös. - 68.Lippó. - 69.Moháos. - 70.Dávod. - 71.Bácsszentgyörgy. - 72,Caávoly.- 73.Bácsalmás. - 75»Kiskundorozsma. - 76.Szeged. - 77.Szőreg. - 82. Szatymaz. - 83.Mártély. - 89.Tiszavárkony. - 92.Jászberény. - loo.nagyréde. - 101.Nagyfügéd. - 104.Sajóvelezd. - 105.Udvarkő (Bükk). - 106.Miskolc. - 107.Boldogkőváraija. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 112.Tiszavasvári. - 113.Panyola. - 115. Nagyiván. - 117.Debrecen. - 118.,Pocsaj. - 122.Doboz. - 123.Sarkadremete. - 124.Gyula. - 125.Békéscsaba. - 126.Szabadkígyós. - 129.Csorvás. - 130.Gerendás. - 131.Orosháza. - 132.Kardoskut. Az előbbi fajhoz hasonlóan szintén a Dunától keletre él nagyobb számban. Ürge (Citellua cltellus /L./): 46.Tordas, - 73.Bácsalmás. - 86. Apaj puszta. A kifejezetten nappali aktivitású ürge a baglyok köpeteiben
csak egészen elvétre fordul elő. Csíkos egér (Siclsta subtilis /PALL./): 40.Telki. - 86.Apaj puszta. A Telkiből származó példány egyben e faj ujabb dunántuli előfordulását is jelenti. A további kutatások hivatottak megtalálni azt a feltehetőleg izolált kis populációt, ahonnét a bagoly az emiitett példányt zsákmányolta. A templomtorony, ahol a köpeteket gyűjtöttem a gyöngybagoly állandó tanyája volt (fiókáit is találtam ott). Ez, valamint az a tény, hogy a gyöngybagoly prédáját 2 3 óra leforgás alatt megemészti és ezt követőleg köpet alakjában vissza is adja, gyakorlatilag kizárja a távolabbról behurcolás eshetőségét. Nagy pele (Glis glis L.)i 32.Leányfalu. - 35.Szentendre. - 38. Nagykovácsi. - 103.Tarkő (Bükk). - 105.Udvarkő (Bükk). A pelék életmódjuknál fogva elsősorban a macskabagoly táplálékában játszanak jelentősebb szerepet, a gyöngy- és erdei fülesbagoly köpeteiben csak egészen elvétve találhatók. Tekintve, hogy saját anyagom elsősorban e két utóbbi fajtól származik az előfordulások száma nagyon csekély. Mogyorós pele (Muscardlnus avellanarius /L./)t 58.Kisdobsza. - 61.Pécs. - 96.Somoskőújfalu. - 97.Zagyvaróna. - 103.Tarkő (Bükk). - 105.üdvarkő (Bükk). - 108.Tornyosnémeti. - 124.Gyula. Hörcsög (Cricetus cricetus /L./): 21.Tata. - 40.Telki. - 47. Martonvásár. - 73.Bácsalmás. - 107.Boldogkőváraija. - 108.Tornyosnémeti. - 118.Pocsaj. A kis és középnagyságú baglyok köpeteiben a hörcsög, még azokon a területeken is,ahol egyébként gyakori, csak alkalmilag fordul elő (főleg fiatal példányok). Részben mert a kifejlett állat -valószínűleg- tul nagy a kisebb bagolyfajok részére, részben mert vele azonos biotopban a mezei pocok mindenütt sokkal na-
viszony- gyobb egyedszámmal található, s igy zsákmányolásukra lag ritkán kerül sor. Erdei pocok (Clethrionomys glareolus /SCHREBER/): l.zsigárd. - 2.Kisbalaton. - 3-Pacsa. - 7.Vindornyaszőllős. - 8.0szkó. - 10. Egyházasrádóc. - 13.Sopronkövesd. - 18.Do"borgazsziget. - 21.Tata. - 23.Sárisáp. - 27-Visegrád. - 30.Papréti vadászlak (Pilis). - 32.Leányfalu. - 35.Szentendre. - 36.Pilisszentkereszt. - 40. Telki. - 57. Péterhida. - 58.Kisdobsza. - 59.Bodorfa. - 62.Szalánta. - 66.Villány. - 68.1ipp<5. - 69.Mohács. - 93.Csornád. - 96.Somoskőújfalu. - 97.Zagyvaróna. - 98.Salgótarján. - 102.Kisnána. - 103. Tarkő (Bükk). - 104.Sajóvelezd. - 105.Udvarkő (Bükk). - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 110.Sátoraijaujhely. - 117.Debrecen. Az erdei pocok erősen erdőhöz, fás területekhez kötött faj s ennek megfelelően a gyöngy- és erdei fülesbagoly köpeteiben csak mint szinező elem jelentkezik az erdőszéleken, vágásokban stb. zsákmányolt példányok révén. A macskabagoly táplálékában viszont már rendszerint nagyobb számmal szerepel, s mint az erdőben domináns pocokfaj, köpeteire mindig jellemző. A kifejezetten alföldi jellegű gyűjtőhelyeken nem találtam, a debreceni példányokat a baglyok a Nagyerdő közelében zsákmányolhatták. Vizi pocok (Arvicola terrestris /L./)s 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 8.0szkó. - 9.Körmend. - 19.Pannonhalma. - 29.Vác. - 33.Pócsmegyer. - 34.Szigetmonostor. - 39.Budajenő. - 40.Telki. - 46. Tordas. - 50.Pákozd. - 52.Velence. - 54.Felsőhidvég. - 61.Pécs. - 67.Töttös. - 68.Lippó. - 70.Bávod. - 73.Bácsalmás. - 81.Sándorfalva. - 86.Apaj puszta. - 90.Farmos. - 92.Jászberény.-115. Nagyiván. - ll6.hortobágy-halastó. - 117.Debrecen. A vizi pocok a gyöngy- és erdei fülesbagoly mint alkalmi zsákmány szerepel. tápláléklistáján, Földi pocok (Pltymys subterraneus /DE SELYS-LONGCHAMPS/) :2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 4.Szigliget. - 6.Nagy kapornak. - 8.0szkó.
- 9.Körmend. - 10.Egyházasrádóc. - 11.Szombathely. - 13.Sopronkövesd. - 15.Balf. - 19.Pannonhalma. - 21.Tata. - 23.Sárisáp. - 24.Esztergom. - 27.Visegrád. - 30.Papréti vadászlak (Pilis). - 32.leányfalu. - 36.Pilisszentkereszt. - 39.Budajenő. - 40.Telki. - 42.Bp.Hármashatárhegy. - 43.Budaörs. - 44.Csákvár. - 46. Tordas. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49-Csala puszta. - 50.Pákozd. - 52.Velence. - 54.Pelsőhidvég. - 55-Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 60.Aranyosgadány. - 61. Pécs. - 62.Szálánta. - 63.Turony. - 64.Szederkény. - 67 Töttös. - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 73.Bácsalmás. - 74.Kunbaja. - 76. Szeged. - 90.Parmos. - 93.Csornád. - 94.Bernecebaráti. - 96. Somoskőújfalu. - 97-Zagyvaróna. - 98,Salgótarján. - 103.Tarkő (Bükk). - 105.TJdvarkő (Bükk). - 106.Miskolc. - 107. Boldogkőváralja. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 117-Debrecen. - 118.Pocsaj. - 120.Szarvas. - 121.Geszt. - 122.Doboz. - 124.Gyula. - 129-Csorvás. - 130.Gerendás. - 131.Orosháza. A földi pocok a köpetvizsgálatok szerint a Dunántulon általánosan elterjedt, de előkerült csaknem minden északmagyarországi gyűjtésből is. Hiánya az Alföld középső részein valószínűleg csak az ottani kisszámú gyűjtőhellyel és viszonylag csekély anyaggal magyarázható. Az Alföld déli részén és a Dél-Tiszántúlon csaknem minden ponton ráakadtam a köpetekben. Debrecen környékén az ott több éven át egyugyanazon helyen talált erdei fülesbagoly köpetek segítségével 1960-1961-ben a faj gradációját lehetett megállapitani,amikor is a földi pocok százalékos menynyisége a gerinces zsákmányállatszámhoz viszonyítva a következőképen alakult: 1960/61 (ősztől tavaszig) 9,4^ n = 788 1961/62 (ősztől tavaszig) 10,2 $ n = 1535 1963/64 (ősztől tavaszig) 0,1 n = 766 1964/65 (ősztől tavaszig) 0,2 # n = 553 Az első két évben kapott értékek az ország egyéb területeiről származó eredményeket is figyelembevéve, kiugrónak számitanak és feltétlen a populáció tulszaporodására mutatnak.
Patkányfejű pocok (Microtus peconomus /PALI./)t 2.Kisbalaton, - 4.Szigliget. - 18»Doborgazsziget. A szigligeti előfordulás hazánk faunájára uj adat«, A kérdéses populáció eredete nyilván a kisbalatonival azonos. Mezei pocok (Microtus arvalis /PALL./); A köpetekből változó számban, de valamennyi gyűjtőhelyen előkerült, a lelőhelyek felsorolása igy szükségtelennek látszik. A populációs ingadozások az ugyanazon helyen periodikusan (negyedévenként vagy évenként) gyűjtött köpetekből jól követhetők voltak. A különböző bagolyfajok esetében kapott eredmények értékelése természetesen itt is eltérő. A gyöngy bagolynál, melynek zsákmány listája általában sokkal több fajt tartalmaz mint az erdei fülesbagolyé, a százalékos értékek jobban megoszlanak s a mezei pocok esetében is alacsonyabb szinten jelzik ugyanazt a populációs sűrűséget. Alábbiakban (lásd: Táblázat) két példán mutatom be a köpetvizsgálatok használhatóságát a mezei pocok populációk sürüségviszonyainak tanulmányozására. Táblázat A Bácsalmás $ B Gyula <$= 1966 szeptember-november 20,5 1961/62 telén 35,8 1966 december-február 21,3 1962/63 telén 21,3 1967 március-május 42,8 1963/64 telén 38,0 1967 junius-augusztus 56,3 1964/65 telén 84,3 1967 szeptember-november 51,6 1965/66 telén 16,2 1967 december-február 22,4 1966/67 telén 71,6 1968 március-május 34,9 1967/68 telén 77,2 1968 junius-augusztus 29,8 1968/69 telén 16,9 Táblázat. A mezei pocok (Microtus arvalis) az összzsákmányállatszámhoz viszonyított százalékos értéke negyedévenként gyűjtött gyöngybagoly (A) és évenként a telelés! időszakban gyűjtött erdei fülesbagoly (B) köpetekből. (Tabelle, Prozentualer Anteil der Feldmaus /Microtus arvalis/ an der Gesamtbeutetierzahl in vierteljährlich gesammelten Schleiereulengewöllen /A/, und in jährlich während der Überwinterungszeit gesammelten Gewöllen der Waldohreule /B/. )
A gyöngybagoly (A) esetében a mezei pocok fogyasztás elsősorban a tavaszi és nyári hónapokban volt intenzív, ezek közül is kiemelkedik az 1967-es év, amikor a köpetekből előkerült példányok száma lényegesen magasabb volt mint 1968 megfelelő időszakában. Ugyanekkor az erdei fülesbagollyal (B) végzett vizsgálat során jól követhető volt amint az emlékezetes 1964/65 évi nagy Microtus arvalis gradációt követő összeomlás (1965/66) után a populáció a következő évekre ismét felerősödött s ujabb csúcsokat produkált. Az 1968/69-es év azután ismét erős hullámvölgyet jelzett.az 1967/68-as év egyébként az ország több pontján gyűjtött erdei fülesbagoly köpetekben is feltűnően erős Microtus arvalis dominanciával jelentkezett, igy pl. Sárisápon 91,4 Í, Szombathely környékén 89,9 1 (az összzsákmányállatszámra vonatkoztatva). Csalitjáró pocok (Microtus agrestis /L./); 2.Kisbalaton. - 3. Pacsa. - 4.Szigliget. - 6.Nagykapornak. - lo.egyházasrádóc. - 58.Kisdobsza. A köpetvizsgálatok a faj több uj dunántuli előfordulási tárták fel. helyét Törpe egér (Micromys minutus /PALI./). 2.Kisbalaton. - 3-Pacsa. - 4.Szigliget. - 6.Nagykapornak. - 8.0szkó. - 9.Körmend. - 10. Egyházasrádóc. - 12.Kőszeg. - 13.Sopronkövesd. - 18.Doborgazsziget. - 19.Pannonhalma. - 21.Tata. - 22.Vértesszőllős. - 23. Sárisáp. - 24.Esztergom. - 29.Vác. - 34.Szigetmonostor. - 35. Szentendre. - 37.Pilisborosjenő. - 39-Budajenő. - 40.Telki. - 41.Páty. - 44.Csákvár. - 46.Tordas. - 47.Martonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49-Csala puszta. - 50,Pákozd. - 52.Velence. - 54.Pelsőhidvég. - 55.Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 62.Szalánta. - 63.Turony. - 65.Nagyharsány. - 66.Villány, - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 73.Bácsalmás. - 76. Szeged. - 79.Algyő. - 81.Sándorfalva. - 82.Szatymaz. - 84.Petőfiszállás. - 85.Kecskemét. - 86.Apaj puszta. - 87.Dabas. - 89. Tiszavárkony. - 90.Farmos. - 92.Jászberény. - 93.Csornád. - 96. Somoskőújfalu. - 98.Salgótarján. - 99.Mátraszele. - 104.Sajó-
velezd. - 106.Miskolc. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsékéked. - 111.Tiszadob. - 112.Tiszavasvári. - 113-Panyola. - 115.Nagyiván. - 117.Debrecen. - 118.Pocsaj. - 120.Szarvas. - 121.Geszt. - 122.Doboz. - 124.Gyula. - 126.Szabadkígyós. - 131.Orosháza. A zsákmány listákon korábban nem szerepelt magas értékkel, de - különösen a keleti megyékben - 1965/66 és 1966/67-ben a telelő erdei fülesbaglyok köpeteiben az egész országra kiterjedő erős gradációját lehetett megállapítani (SCHMIDT 1968).Ebben az időszakban a törpe egér néhány ponton az összes zsákmányállatok 15-17 $-át is elérte. Pirók egér (Apodemus agrarius /PALL./): l.zsigárd. - 2.Kisbalaton. - 54.Felsőhidvég. - 59.Bodorfa. - 62.Szalánta. - 66.Villány. - 67.Töttös. - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 70.Dávod. - 107. Boldogkőváralja. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 112. Tiszavasvári. - 113.Panyola. - 117.Debrecen. - 118.Pocsaj. - 121.Geszt. - 124.Gyula. A pirók egér VÁSÁRHELYI (1942) szerint elsősorban az Alföldön, ott is a keleti megyékben fordul elő. Ezt a megállapitást megerősítik a köpetvizsgálatok eredményei is, igy pl. a Gyulán telelő erdei fülesbaglyok köpeteiből éveken át csaknem valamennyi gyűjtésből előkerült.százalékos értéke a zsákmánylistákon 1-2 $ körül mozgott, ami az egyéb rágcsálófajokhoz viszonyitva reális értéknek látszik. 1967/68 telén azonban három egymást követő gyűjtésben is jelentékenyen magasabb számmal szerepelt a Gyuláról kapott köpetekben (1967 XI.16: 7,0 1968 1.14: 6,71 \ 1968 II.8: 8,3'%),ami egy lokális gradációra enged következtetni. Házi egér (Mus musculus L.): 2.Kisbalaton. - 3.Pacsa. - 6.Nagykapornak. - 8.0szkó. - 10.Egyházasrádóc. - 13.Sopronkövesd. - 14.Nagylózs. - 19.Pannonhalma. - 20.Nagyigmánd. - 21. Ta ta. - 22.Vértesszőllős. - 23.Sárisáp. - 24.Esztergom. - 29-Vác. - 31. Tahitótfalu. - 33.Pócsmegyer. - 34.Szigetmonostor. - 35-Szentendre. - 38.Nagykovácsi. - 39.Budajenő. - 40.Telki. - 41.Páty.
- 42.Bp.Hármashatárhegy. - 44.Csákvár. - 46.Tordas. - 47-Ma2>tonvásár. - 48.Székesfehérvár. - 49-Csala puszta. - 50.Pákozd. - 51.Sukoró - 52»Velence. - 53.Ráckeve. - 54.Felsőhidvég. 55.Kölesd. - 56.Baranyaszentgyörgy. - 57.Péterhida. - 59.Bodorfa. - 61.Pécs. - 62.Szálánta. - 63.Turony. - 64.Szederkény. - 66.Villány. - 67.Töttös. - 68.Lippó. - 69.Mohács. - 70.Bávod. - 71.Bác s s zentgyörgy. - 72.Csávoly. - 73.Bácsalmás. - 75.Kiskundorozsma. - 76.Szeged. - 77.Szőreg. - 79-Algyő. - 80.Sasér. - 81.Sándorfalva. - 82.Szatymaz. - 83.Mártély. - 84.Petőfiszállás. - 85.Kecskemét. - 86.Apaj puszta. - 87.Dabas. - 89.Tiszavárkony. - 90.Farmos. - 91.Nagykáta. - 92.Jászberény. - 93.Csornád. - 95-Szécsény. - 96.Somoskőújfalu. - 104.Sajóvelezd. - 106.Miskolc. - 108.Tornyosnémeti. - 109.Alsókéked. - 111.Tiszadoh. - 112.Tiszavasvári. - 113.Panyola. - 115.Nagyiván. - 116. Hortobágy-halastó. - 117.Debrecen. - 118.Pocsaj. - 119.Hencida. - 120.Szarvas. - 121.Geszt. - 122.Doboz. - 123.Sarkadremete. - 124.Gyula. - 125.Békéscsaba. - 126.Szabadkígyós. -127. Kétegyháza. - 128.Telekgerendás. - 129.Csorvás. - 130. Gerendás. - 131.Orosháza. - 132.Kardoskut. A házi egér a köpetvizsgálatok szerint legnagyobb számban a Tiszántúlon fordul elő, ami valószínűleg a száraz, meleg klimát kedvelő szabadban élő forma (Mus.m.spicilegus) nagyobbszámu jelenlétével magyarázható. Ezt alátámasztandó érdemes egymás mellé állítani a Magyarország nyugati és keleti felén történt gyűjtések idevágó eredményeit. A közölt adatok gyöngybagoly köpeteiből származnak, a százalékos értékek az együttes zsákmányállatszámra vonatkoznak: Nyugat-Dunántul 5, 5 Északkelet-Dunántul 14, 5 Délkelet-Dunántúl 8, 3 Duna-Tisza köze 18, 2 Dél-Tiszán tul 33, 8 Északkelet-Magyarország 10, 1 Észak-Magyarország 3, 4
Daten zur Verbreitung einiger Kleinsäugerarten in Ungarn, an Hand von Eulengewölluntersuchungen (Vorläufiger Berieht) Von E. Schmidt Ungarisches Ornithologisches Institut, Budapest Verfasser gibt in seiner Arbeit kleinsäugerfaunistische Daten an, welche aus der Analyse der seit 1950 in Ungarn gesammelten Eulengewöllen gewonnen worden sind. Obwohl die bis jetzt gewonnenen Daten zu weitergehenden Polgerungen im allgemeinen noch nicht zureichend sind, stellt er fest, dass es mit dem vorliegenden Material doch möglich war, hinsichtlich einiger Arten über deren Verbreitung und mengenmässigen Verhältnissen gewisse Peststellungen zu machen. Insbesondere hinsichtlich der Spitzmäuse (Soricidae), welche stets in grosser Zahl in den Schleiereulengewöllen (Tyto alba /SC0P./), die einen wesentlichen Teil des vorliegenden Materials ausmachen, vorhanden waren. So kommt zum Beispiel die nässeliebende Waldspitzmaus (Sorex araneus L.) in grösster Dichte in Westungarn vor, gegenüber den Südosten Transdanubiens, in der südlichen Teilen der Tiefebene, und den südlichen Gebieten jenseits der Theiss, die zu den trockensten und wärmsten Gegenden Ungarns gehören, wo sie nur in ganz geringer Zahl, oder überhaupt nicht vorkommt.von den Wasserspitzmausarten fand sich hauptsächlich die Sumpfspitzmaus (Neomys anomalus CABRERA) in den Gewöllen. Die Verbreitung der Neomys- Arten in Ungarn erstreckt sich vor allem auf 1 Transdanubien, östlich der Donau dagegen, also in Gebieten mit Puszta-Charakter, kommen sie nur ganz sporadisch vor. Aus Gewöllen der Waldohreule (Aslo otus /L./) kann man in erster Linie auf die Populationsveränderungen der Feldmaus (Microtus arvalis /PALL./) schliessen. Da die Beuteliste der Schleiereule bedeutend vielfältiger ist, gibt sie die Dichte ein und derselben Microtus arvalis Population mit einem niedrigeren Wert an als die Waldohreule, welche sich in Ungarn hauptsächlich mit Feldmäusen er-
nährt. Bei der Hausmaus (Mus mus cuius 1.) konnte festgestellt werden, dass sie in gross ter Zahl vor allem auf den allertrokkensten Gebieten Ungarns jenseits der Theiss vorkommt* Verfasser begründet dies damit, dass die meist im Freien lebende Form der Hausmaus (Mus m. spicilegus) dort in grösster Menge vorkommt, die Schleiereule also sowohl bei der Jagd in der Umgebung der Häuser, als auch auf den Feldern auf sie stösst. Die Gewölluntersuchungen lieferten des weiteren noch neue Daten zum Vorkommen einiger in Ungarn seltenen Kleinsäugerarten wie Sicista subtilis (PALL.), Mlcrotus oeconomus (PAll.) und Microtus agrestis (L.). Irodalom - Literatur 1. FESTETICS,A. (1955): Megfigyelések a gyöngybagoly és a kuvik életéből (Aquila, 59-62, p.401-403). 2. FESTETICS,A. (i960): Ujabb adatok a gyöngybagoly táplálkozásához (Aquila, 66, p.41-51). * 3. GRESCHIK,J. (1924): Gyomor- és köpettartalom vizsgálatok. Adatok hazánk apró emlőseinek faunájához (Aquila, 30-31, p.243-268). 4. KÖVES,E. és SCHMIDT,E. (1964)1 Adatok Tornyosnémeti környéke kis emlősfaunájának ismeretéhez bagolyköpetvizsgálatok a- lapján (Vertebr. Hung., Budapest, 6, p.97-108). 5. KRETZ0I,M. (1964): Bagolyköpetvizsgálatok (Aquila,6Q- 70, p.47-50). 6. KRETZOI,M és VARRÓK,S. (1955): Adatok a gyöngybagoly táplálkozásmódjának állatföldrajzi jelentőségéhez (Aquila, 59-62, p.399-401). 7. MARIÁN,M. és SCHMIDT,E. (1967): Adatok a kuvik (Athene noctua /Scop./) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon (Móra Ferenc Muzeum Évkönyve, Szeged, p.271-275). 8. SCHMIDT,E. (1962): Adatok Apaj-puszta környéke kisemlősfaunájához (Vertebr. Hung., Budapest, 4, p.83-91). 9. SCHMIDT,E. (1964): Gyöngybagoly-köpetvizsgálatok eredményei (Aquila, 69-70, p.51-55).
10. SCHMIDT,E. (1965 ) : Über die Winternahrung der Waldohreulen in Ungarn (Zool. Abh. Mus. Tierk., Dresden, 27, p.307-317). 11. SCHMIDT,E. (1967): Néhány adat a gyöngybagoly táplálkozásökologiájához (Aquila, 73-74, p^og-l^). 12. SCHMIDT,E. (1968): Über die Massenvermehrung der Zwergmaus, Micromys minutus (Pallas,1771), in Ungarn an Hand von Untersuchungen von Waldohreulengewöllen (Säugetierkundl. Mitt., 16, p.30-34). 13. SCHMIDT,E.: Angaben zur tiergeographischen Bedeutung der Ernährung sunt er suchungen der Schleiereule ( Ty to alba/scop./) in Europa an Hand von Gewöllanalysen (Aquila, 76, nyomdában). 14. SCHMIDT,E.: Über die Koronoidhöhe als Trennungsmerkmal bei den Neomys-Arten in Mitteleuropa, nebst neue Pundorte ihrer Verbreitung in Ungarn (Säugetierkundl. Mitt., nyomdában). 15. VÁSÁRHELYI, I. (1942): Das Vorkommen von Apodemus agrarius Pall.in Ungarn (Pragm.Faun,Hung., Budapest, 5, p.122 123).