1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek előállítása során állati eredetű anyagok (pl. szérum, tripszin és szérumalbumin) használhatók fel. Az ebben a fejezetben felsorolt követelmények a gyártás bármely fázisában, pl. táptalajokban vagy a termékek keverésekor adalékanyagokként használt, gyártási tételekben előállított állati eredetű anyagokra vonatkoznak. Ezek a követelmények nem alkalmazhatók tenyészanyagok??, vagy olyan állati eredetű anyagok ellenőrzésére, amelyekre más gyógyszerkönyvi fejezetekben, például az Állatgyógyászati vakcinák (0062) cikkelyben vagy az 5.2.4. Állatgyógyászati vakcinák előállítására szánt sejttenyészetek c. fejezetben foglalt követelmények vonatkoznak. 2. ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS KÖVETELMÉNYEK Az állati eredetű anyagok feleljenek meg az Európai Gyógyszerkönyv követelményeinek (amennyiben vonatkozó cikkely létezik). Az állati eredetű anyagok felhasználását korlátozni kell a bennük esetlegesen előforduló kórokozókkal kapcsolatos biztonsági, valamint meghatározott (élő vagy inaktivált) antigének jelenlétéből eredő járványtani és/vagy hatósági kockázatok miatt. Általános elvek: amennyiben megvalósítható, ajánlatos az állati eredetű anyagok felhasználását minimálisra korlátozni; indokolt esetek kivételével, állati eredetű anyagok csak abban az esetben használhatók fel gyógyszerek előállítására, ha a felhasználásukat megelőzően az élő idegen kórokozókat validált eljárással inaktiválták. Általános követelmények: minden olyan (adott esetben inaktiválás és/vagy feldolgozás utáni) gyártási tételt, amely élő idegen kórokozót ténylegesen vagy gyaníthatóan tartalmaz meg kell semmisíteni, illetve csak kivételes és indokolt esetben lehet
2 felhasználni; ahhoz, hogy a felhasználás elfogadható legyen, olyan további eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja az idegen kórokozó eltávolítását és/vagy inaktiválását, továbbá bizonyítani kell, hogy az eltávolítás és/vagy inaktiválás kielégítő eredménnyel járt; az olyan gyártási tételt, amely szennyezésként inaktivált idegen kórokozót tartalmazhat, így a kockázatelemzés alapján a célfajban elfogadhatatlan, kimutatható immunválaszt válthat ki, az adott immunológiai állatgyógyászati készítmény előállítására nem szabad felhasználni. 3. KOCKÁZATKEZELÉS Semmilyen óvintézkedés/óvintézkedések nem szavatolhatja/szavatolhatják az állati eredetű anyagok felhasználásának biztonságát, de csökkentheti/ik a felhasználásukból eredő kockázatot. Ezt az állatgyógyászati célra szánt immunológiai anyagok gyártójának számításba kell vennie, amikor állati eredetű anyagot választ gyártási felhasználásra, továbbá kockázatbecslést kell végeznie, figyelembe véve az anyag eredetét és az alkalmazott gyártási lépéseket. Az eddigieken felül kockázatkezelő eljárásokat is alkalmazni kell. Az állatgyógyászati immunológiai gyógyszerek előállítására szánt állati eredetű anyagokat értékelni kell a fennmaradó kockázatok és a felhasználásukból származó előnyök tekintetében. 3-1. KOCKÁZATBECSLÉS A kockázatbecslés során figyelembe kell venni a felhasználásra kerülő állatok származási országában előforduló állatbetegségeket, a forrásként alkalmazott állatfajok lehetséges fertőző betegségeit és a felhasznált szerv vagy szövet fertőzőképességének valószínűségét. Ezen információ alapján a kockázatbecslés részeként jegyzék készíthető az anyagban esetleg jelenlevő kórokozókról. Az anyag és a belőle előállított immunológiai állatgyógyászati gyógyszer élő idegen kórokozóval való fertőzöttségének kockázatát becsléssel értékelni kell. Az anyag és a belőle előállított immunológiai állatgyógyászati gyógyszer inaktivált idegen kórokozóval való fertőzöttségének kockázatát adott eseben szintén meg kell becsülni. Ez például abban az esetben fordulhat elő, amikor olyan szennyezőről van szó, amelytől egy európai ország hivatalosan mentes és/vagy olyan szennyezőről, amely egy európai ország valamilyen specifikus kór-ellenőrző programjának tárgya, továbbá olyan esetben, amikor az inaktivált kórokozó jelenléte kimutatható immunválaszt gerjeszthet a készítményt kapó állatokban. A kockázatbecslés részeként azt is figyelembe kell venni, hogy az anyagban jelen vannak-e olyan antitestek, amelyek befolyásolhatják az élő idegen kórokozók kimutatását és/vagy inaktiválását.
3 A kockázatbecslés megismétlése, illetve a későbbiekben leírt lépéseinek újraértékekése és felülvizsgálata szükségessé válhat a következő változások figyelmbevételéhez: abban az esetben, ha az anyag forrásaként felhasznált állatok származási országában vagy országaiban előforduló betegségek gyakoriságában változás következik be, beleértve az újonnan megjelenő állatbetegségeket (új kórokozók) is; abban az esetben, ha azokban az európai országokban, amelyekben a felhasznált anyagból állatgyógyászati immunológiai gyógyszereket állítanak elő, változás következik be a betegség, illetve a betegség-ellenőrző intézkedések gyakoriságában. 3-2. KOCKÁZATELLENŐRZÉS A kockázatbecslés során azonosított valamennyi potenciális kórokozóra figyelembe véve az anyag javasolt felhasználását kockázatellenőrzést kell végezni, az alábbi intézkedések egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával: az anyag forrásának korlátozásával és ennek auditálásával; validált inaktiváló eljárások felhasználásával; a kórokozók eltávolítására illetve hatástalanítására szolgáló gyártási lépés alkalmasságának bizonyításával; kórokozókra végzett vizsgálatokkal. 4. ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK 4-1. FORRÁS Az állatgyógyászati immunológiai gyógyszerek gyártásában (beleértve a keverést is) felhasznált valamennyi állati eredetű anyagnak ismert és dokumentált forrásból kell származnia (beleértve a forrásként használt állatok és szövetek származási országát és a fajt). 4-2. ELŐÁLLÍTÁS Az állati eredetű anyagokat gyártási számmal ellátott, homogén alapanyagból kell előállítani. Egy gyártási tétel tetszőleges számú állatból származó anyagból állhat, de amint az anyagot definiálták és gyártási számmal ellátták, a továbbiakban a tételhez más anyag nem adható.
4 A nyersanyagból állati eredetű anyag előállítására alkalmazott gyártási eljárás hozzájárulhat az idegen kórokozók eltávolításához és/vagy inaktiválásához (lásd a 4-3. fejezetet). 4-3. INAKTIVÁLÁS ÉS/VAGY MÁS GYÁRTÁSI LÉPÉS IDEGEN KÓROKOZÓK ELTÁVOLÍTÁSÁRA A kiválasztott inaktiválási eljárás és/vagy egyéb gyártási lépést validálni kell, és bizonyítani kell alkalmasságát arra, hogy az illető anyagban az alább leírt lehetséges idegen kórokozók titerét legalább 6 nagyságrenddel képes csökkenteni. Amennyiben ez a titercsökkenés kísérletesen nem igazolható, meg kell állapítani az idegen kórokozók kezelés előtti maximális titerét, figyelembe véve azt a titercsökkenést, amit az alkalmazott inaktiválás/gyártási lépés biztosít, 100-szoros biztonsági ráhagyással számolva. A kezelés előtti kiindulási titer meghatározása céljából az anyag minden egyes tételét meg kell vizsgálni, és igazolni kell, hogy a titer nem nagyobb a megállapított határértéknél, hacsak érvényes és alkalmas adatokon alapuló megfelelő kockázatbecslés azt nem mutatja, hogy a titer mindenképpen az inaktiválás által hatékony módon biztosítható érték századrésze alatt van. Az eljárások validálásához vírusok olyan csoportját kell kiválasztani, amely a különböző típusú és méretű vírusokat megfelelő módon reprezentálja (proteinburokkal vagy anélkül, DNS és RNS, egyszálú vagy kétszálú, hő- és phtűrő), beleértve a különböző mértékben ellenálló tesztvírusokat, figyelembe véve az alkalmazandó műveletek típusait és az anyagban esetlegesen jelenlevő vírusokat. Az eljárás hatékonyságának bizonyítására szakirodalmi közleményekre és/vagy a gyártótól származó kísérleti adatokra lehet hivatkozni, azonban a bizonyításnak az előállítás és az inaktiválás/feldolgozás során alkalmazott körülményekre érvényesnek kell lennie. Inaktivált állatgyógyászati immunológiai gyógyszerek esetében az aktív komponens inaktiválására használt módszer is validálható, annak érdekében, hogy ezen aktív komponens gyártásában használt állati eredetű anyagok lehetséges szennyezőit inaktiválják. 4-4. VIZSGÁLATOK A kockázatbecslés eredményétől és az alkalmazott eljárás validációs adataitól függően az egyes gyártási tételek esetében az inaktiválási/feldolgozási lépés előtt vagy után vizsgálatok végezhetők idegen kórokozókra. Idegen kórokozóktól való mentességre történő vizsgálathoz a szilárd anyagot úgy készítjük elő, hogy alkalmas közegben feloldjuk vagy szuszpendáljuk. Megfelelően érzékeny vizsgálat céljából a készítménynek a validációs tanulmányok során megállapított megfelelő mennyiségét vizsgáljuk.
5 A megállapított kovckázatoktól függően adott esetben inaktivált, valamint élő idegen ágensekre vizsgálatokat kell végezni. Élő idegen vírusoktól való mentesség. Az anyag minden egyes gyártási tételéből egy mintát általános és specifikus vizsgálati módszerekkel meg kell vizsgálni idegen vírusokra. Ezeket a vizsgáló módszereket a lehetséges idegen vírusok egy megfelelő csoportjára vonatkozóan validálni kell a kimutatás érzékenységére és specifitására. Idegen vírusok vizsgálatára megfelelően érzékeny sejttenyészeteket kell használni, beleértve a vizsgálandó anyaggal azonos fajból származó elsődleges sejteket. Általános vizsgálat. A beoltott sejttenyészeteket rendszeresen 21 naponként ellenőrizzük sejtkárosító hatásra. A kiindulási tenyészetek egy részét minden hétnapos időszak végén fixáljuk, megfestjük és vizsgáljuk sejtkárosító hatásra. A tenyészetek egy további részét hemadszorbeáló ágensekre vizsgáljuk. Specifikus vizsgálatok. Az általános vizsgálat végén rendelkezésre álló sejtek egy részét specifikus vírusokra vizsgáljuk. A vizsgálandó specifikus vírusok olyan potenciális idegen vírusok, amelyek a kockázatbecslés során azonosíthatók és amelyeket nem mutat ki az általános vizsgálat. Pestivírusokra vonatkozó vizsgálatot akkor végzünk, ha a kiinduló fajta érzékeny ezekre. Baktériumok és gombák. Az anyagokkal felhasználás előtt sterilitásvizsgálatot végzünk (2.6.1), vagy a bakteriális és gombaeredetű szennyezők inaktiválása céljából sterilezzük őket. Mikoplazma. Az anyagokat felhasználás előtt mikoplazma-mentességre vizsgáljuk (2.6.7) vagy az esetleges mikoplazma eredetű szennyezők inaktiválása céljából sterilezzük.vonatkozó