J E G Y Z İ K Ö N Y V

VI.1-29/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei ülésérıl

2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS VI.1-29/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei ülésérıl Jelen vannak: Dr. Balogh Zoltán Ruchti Róbert Baranyai Lırinc Sárfy Péter Bársony László Sárközi Krisztina Dr. Borbás Zoltán Schiller-Kertész Tamás Dr. Bozori Endre Schunder Tibor Gyıri István Simon Géza Dr. Hidas János Sipos Imre Kerti Katalin Szaniszló Zoltán Dr. Konczer Erik Székely Antal Kovács Attila Szenes Lajos Dr. Laky Zoltán Sztanyó Imre Dr. Lázár Mózes Talabira Jánosné Dr. Mészáros Gyula Tóth Gyızı Michl József Turbuk István Dr. Molnár Attila Turi Bálint Pálmai József Dr. Udvardi Erzsébet Papp Károly Vasas Mihály Popovics György Dr. Völner Pál Rohonczi László (összesen: 37 fı közgyőlési tag) továbbá: Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra megyei aljegyzı Horányi Márton könyvvizsgáló Murányi Ferenc, az Idısügyi Tanács társelnöke Vörös István, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Kandikó József, a MÜTF rektora Beer Jánosné, az MSZEDDSZ megyei képviselıje a megyei önkormányzat intézményeinek vezetıi a Megyei Önkormányzati Hivatal fıosztályvezetıi, osztályvezetıi, munkatársai (16 fı) (16 fı)

3 (Az ülés megkezdése elıtt a közgyőlés tagjai a következı anyagokat kapták kézhez: A Pénzügyi Bizottság 2010. február 22-ei ülésén hozott határozatai (A közgyőlés tagjai e- mailban kapták kézhez.) A meghívón szereplı 1. napirendi ponthoz kiegészítés (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) Sürgısségi indítvány: Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) A meghívón szereplı 2. napirendi ponthoz könyvvizsgálói jelentés (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) A meghívón szereplı 10. napirendi pont elıterjesztése (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) Tájékoztató a 2010. április 21-ére szervezett Paksi Atomerımő látogatásról, a jelentkezés lehetıségérıl Csatolva a jegyzıkönyvhöz.) Dr. Völner Pál köszönti a megjelenteket. Bejelenti, hogy február 25-e, a kommunizmus áldozatainak emléknapja van ma. Kéri a testület tagjait, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg az áldozatokról. Ezt követıen megállapítja a határozatképességet, majd az elektronikus formában kiküldött anyagokra hívja fel a figyelmet, amelyek alapján a kiküldött meghívóhoz képest módosító javaslatot terjeszt elı. Javasolja, hogy az 1. napirendi pontot követıen tárgyalja a testület a Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében tárgyú sürgısségi indítványt, majd az elıterjesztés napirendre vételérıl testületi döntést kér. (Dr. Bozori Endre eltávozott. Jelen van: 36 fı közgyőlési tag.) Javaslatára a megyei közgyőlés a sürgısségi indítványt elfogadja és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 26/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a sürgısségi indítványt elfogadva napirendre tőzi a Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében tárgyú elıterjesztést. Határidı: Felelıs: azonnal Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

4 A kiküldött meghívó, valamint a sürgısségi indítványról hozott döntés alapján a következı napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról 2. Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében 3. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének módosítása 4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása 5. Tájékoztató a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról 6. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye 2009. február 1-jétıl megbízott beszámolója vezetıi megbízás idıtartama alatt végzett tevékenységérıl 7. 2010. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának megvalósítására 8. Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi nemzetközi kapcsolatairól 9. Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009-ben végzett idegenforgalmi feladatairól 10. Döntés középfokú oktatásban résztvevı tanulók elhelyezését biztosító kollégium vásárlásáról 11. Alapító okiratok módosítása 12. A Komárom-Esztergom Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzatokkal kötött együttmőködési megállapodások felülvizsgálata 13. Felterjesztés a szociális és munkaügyi miniszter részére az állami támogatásra jogosultság feltételei a szociális szakosított ellátások területén tárgyban Interpelláció - Kérdés Egyéb bejelentés Kérdés, észrevétel, más javaslat nem hangzott el. (Dr. Jónás László megérkezett. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.) Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés a napirendi javaslatot egyhangúlag - határozathozatal nélkül - elfogadja.

5 1. napirendi pont: Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál négy szavazást rendel el. Elıször a Segítı kéz Vértesszılısért Alapítvány támogatásával kapcsolatban kéri a testület döntését. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 27/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Segítı Kéz Vértesszılısért Alapítvány számára a vértesszılısi templom és orgona felújítására az elnöki keret terhére 100.000 Ft. támogatást nyújt. Határidı: Felelıs: azonnal Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Ezt követıen kéri, aki egyetért a Batthyány Mőemlékegyüttes Védelmében Alapítvány támogatásával, az szavazzon. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a következı határozatot hozza: 28/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Batthyány Mőemlékegyüttes Védelmében Alapítvány számára az André Mészáros Emlékkiállítás megrendezéséhez az elnöki keret terhére 30.000 Ft. támogatást nyújt. Határidı: Felelıs: azonnal Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Ezt követıen kéri, aki egyetért a Szent Borbála Kórház behajthatatlan követeléseinek leírásával, az szavazzon. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és egyhangúlag a következı határozatot hozza:

6 29/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés engedélyezi a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza részére, összesen 1.918.410 Ft. behajthatatlan követelés leírását. Határidı: Felelıs: azonnal Dr. Kovács József, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza fıigazgatója Végezetül a Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl tárgyú elıterjesztésrıl kéri a testület döntését. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és 36 igen és 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül - a következı határozatot hozza: 30/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elfogadja a következı közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést: 4/2010. (I.28.) 10/2010. (I.28.) 6/2010. (I.18.) 11-18/2010. (I.28.) 2. Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekrıl adott tájékoztatót. 2. napirendi pont: Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 31/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elrendeli a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Komárom) engedélyezett létszámának csökkentését 2010. év április hónap 1. nappal 1 fıvel (a szakközépiskolában: 1 fı részmunkaidıben festı elméleti oktatói dolgozó).

7 2. Kijelenti, hogy a létszámleépítés során 1 fı részmunkaidıben foglalkoztatott közalkalmazottnak az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévı üres álláshelyeken, az elıreláthatólag megüresedı álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál az érintett munkavállalók munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának magszakítás nélküli foglalkoztatására nincs lehetıség. 3. Módosítja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szerv 2010. évre engedélyezett teljes és részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek számát a következık szerint: a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiumában (Komárom) a teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 2010. április 1-jétıl 68 fırıl 68 fıre, a részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 1 fırıl 0 fıre. Ebbıl a kollégiumban teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 16 fırıl 16 fıre, részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 0 fırıl 0 fıre, a szakközépiskolában teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 52 fırıl 52 fıre és részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 1 fırıl 0 fıre. 4. Elrendeli 2010 évben a pályázat benyújtását a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésére. Határidı: 2010. április 1. Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke 3. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének módosítása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Gyıri István tájékoztatást ad arról, hogy a Pénzügyi Bizottság egyhangúlag támogatta az elıterjesztés közgyőlés általi elfogadását. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 4/2010. (II.25.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl szóló 3/2009. (II.26.) számú többször módosított - önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítésérıl (A rendelet a jegyzıkönyv melléklete.)

8 4. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és 35 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül - a következı rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 5/2010. (II.25.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzıkönyv melléklete.) 5. napirendi pont: Tájékoztató a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról Elıterjesztı: Dr. Kandikó József, a MÜTF rektora Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke Dr. Völner Pál tisztelettel köszönti a napirendi pont elıterjesztıjét, valamint a fenntartó részérıl Farkas Krisztinát, az EDUTUSZ Nonprofit Közhasznú Zrt. vezérigazgatóját. Dr. Kandikó József és Farkas Krisztina szóbeli kiegészítése a jegyzıkönyv melléklete. (Maszlavér István megérkezett. Jelen van: 38 fı közgyőlési tag.) Ruchti Róbert tájékoztatást ad arról, hogy a Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság az elıterjesztést megtárgyalta, s a fıiskola nagyra törı terveit megismerve azt kívánják, hogy azokból minél több elem, ha lehet, akkor valamennyi valósuljon meg, ezzel is gyakoroljanak jótékony hatást a megyében található középfokú intézményekre. Kérdés nem hangzott el. HOZZÁSZÓLÁS Michl József köszönetet mond az érdekes anyagért, amelynek egy részérıl külön is szólni kíván. Nagy örömmel olvasta a Magyary Zoltán Közigazgatási Intézet létrehozásával kapcsolatos elképzeléseket. Tata polgármestereként különös büszkeséggel töltötte el az, hogy Magyary Zoltán a megyében is segíteni tudja mind azt a fejlesztést, mind azt a tudást, amit a közigazgatás terén meg kellene tenni. Most már nem csak a budapesti Corvinus Egyetemnek lesz Magyary Zoltán Intézete és Szakkollégiuma, hanem a tatabányai fıiskolának is.

9 Ezt követıen közbeesı kérdést tesz fel, amelyre Farkas Krisztina válaszolt. Dr. Hidas János köszönetet mond mindazoknak, akik a közgyőlés elé kerülı igen alapos elıterjesztés készítésében részt vettek. Mint az alapítvány kuratóriumának tagja tájékoztatást ad arról, hogy a kuratóriumi üléseken komoly, az érveket és ellenérveket is felsorakoztató, sokszor az érzelmektıl sem mentes vita folyik, de kijelentheti, valamennyi tagot az vezérli, hogy a legjobb megoldást találják meg a felmerülı problémákra. Az, hogy a kuratórium most egyhangúlag tudott dönteni a fıiskola jövıjérıl, egy komoly összefogást mutat. Ebben a munkában külön kiemeli Bársony László kuratóriumi tag személyét, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik ilyen jellegő munkákban. Ugyancsak kiemeli dr. Kandikó József rektor személyét is, megállapítva azt, hogy kettejük munkája nélkül ma nem lehetne a testület elıtt lévı nagy ívő koncepcióról beszélni. Véleménye szerint a megyei közgyőlésnek is meg van a speciális szerepe és feladata: a fıiskolával, illetve majd az egyetemmel meg kell keresni azokat a közös pontokat, ahol leginkább megfogalmazható az együttmőködés. A közös gondolkodásra, az együttmőködésre komoly garanciát lát a jelenlegi rektor személyében és a jelenlegi fenntartó nyitottságában. Arra kéri a megyei testületet, hogy tegyenek meg mindent, hogy majd a konkrétumokban is megnyilvánuljon az együttmőködés lehetısége. Egyúttal pedig adjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a megfogalmazott koncepció megvalósulhasson a megye települései, közösségei, vállalkozói és elsısorban a fiataljai részére. Befejezésül ismételten megköszöni az eddig elvégzett munkát, a további feladatok elvégzéséhez pedig sok sikert és jó eredményt kíván a fıiskolának. Bársony László megállapítja, hogy a hasonló jellegő tájékoztató anyagokat általában vita és hozzászólás nélkül szokta tudomásul venni a testület. Most viszont élénk érdeklıdés tapasztalható az elıterjesztés iránt, s ezt a közös alapítványi fenntartású fıiskola jövıje váltotta ki. Tájékoztatást ad arról, hogy a fıiskolát alapítványi fenntartásban - 1992-ben hívták életre. Az elmúlt 18 évben az intézmény nagyon szép ívő pályát futott be, nem csak hazai, de - határon túli tagozata révén - nemzetközi hírnevet is kiváltva magának. 18 évvel ezelıtt azt volt az alapító szándéka, hogy tatabányai székhellyel jöjjön létre felsıfokú oktatási intézmény. Az azóta eltelt idıszakban nagyon sok nagy horderejő döntés született az intézmény sorsával kapcsolatban, de a mostanihoz fogható nem. Amikor az alapító amellett döntött, hogy a fenntartói jogot átadja egy magáncégnek, egy Zrt-nek, akkor végig kellett gondolnia néhány fontos kérdést. Az alapvetı cél az volt, hogy ez a felsıfokú intézmény megmaradjon Tatabányán, a megyében. Alternatívaként felmerült, hogy társuljanak más magán vagy alapítványi felsıfokú intézménnyel, de ez azt eredményezte volna, hogy rövid távon megszőnik a fıiskola. Együttmőködést kezdeményeztek más állami egyetemekkel, ami hozhatott volna eredményt, de hosszú távon pénzügyileg nem tudták volna a hátteret biztosítani, mivel alapítóként 3-4 évig, amíg túlélik a többi intézményt - évente 150 M forintot kellett volna bele tenniük a rendszerbe. Ez ismerve az alapító önkormányzatok anyagi helyzetét nem volt járható út. Ahogy dr. Hidas János is az elıbb elmondta, nagyon komoly, éles érzelmektıl sem mentes - viták során az összes lehetıséget megvizsgálták, amelynek a végén hihetetlen gyorsasággal született meg az a konszenzusos döntés, amelyrıl ma tájékoztatást kapott a testület. Meggyızıdése, hogy a legjobb döntést sikerült meghozniuk, amellyel az eredeti célt is elérték, nevezetesen: megmaradt Tatabányán a

10 felsıfokú képzés. Viszont ez a váltás nem elég akkor, ha az alapítók és az alapítókat megtestesítı mindenkori képviselı-testületek nem állnak az ügy mellé. Nem feltétlenül pénzügyi vonatkozásban, hanem amint már elhangzott abban, hogy ki-ki a saját eszközrendszerével a településén, a területén népszerősítse ezeket a törekvéseket. (Dr. Laky Zoltán eltávozott. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.) Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 32/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés tudomásul veszi a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról szóló tájékoztatást és köszönetet mond az elıterjesztés elkészítéséért. Dr. Völner Pál köszönetet mond Farkas Krisztinának és dr. Kandikó Józsefnek az ügy személyes képviseletéért, a testület elé kerülı anyag elkészítéséért. (Dr. Laky Zoltán visszaérkezett. Dr. Hidas János eltávozott. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.) 6. napirendi pont: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye 2009. február 1-jétıl megbízott beszámolója vezetıi megbízás idıtartama alatt végzett tevékenységérıl Elıterjesztı: Szabó Mónika mb. fıigazgató Dr. Völner Pál köszönti a napirendi pont elıterjesztıjét, majd tájékoztatást ad arról, hogy az elıterjesztést az illetékes bizottság megtárgyalta. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 33/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény megbízott vezetıjének az intézmény egy éves mőködésérıl és vezetıi tevékenységérıl adott beszámolóját. Határidı: Felelıs: azonnal Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

11 7. napirendi pont: 2010. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának megvalósítására Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Ruchti Róbert a testület elıtt lévı intézkedési tervbıl azoknak a szerepére szeretné a közgyőlés figyelmét felhívni, akik a fogyatkozó pénzügyi muníció mellett nagyon szerény költségtérítés ellenére - lelkiismeretbıl, lelkesedésbıl és elhivatottságból végzik a munkájukat. Itt azokra a kollégákra, intézményvezetıkre gondol, akik helyet adnak különbözı sportrendezvényeknek. Ezt azért kénytelen külön megemlíteni, mert az elıterjesztésben csupán egy mondat erejéig szerepel az a szomorú tény, hogy létezik ugyan valamiféle sport normatíva, de miután az más igazgatási, közmővelıdési és egyéb normatívákkal együtt kerül leutalásra, így jórészt bizony a fenntartó anyagi kondíciójától függhet a sporttámogatás, hiszen számos más a fenntartó szempontjából fontosabb dologra is fordíthatja azt a pénzt. Szomorúan állapítja meg azt is, hogy az egy-két évvel ezelıtt megszüntetett diáksport normatívája sajnos nem került vissza a rendszerbe. Ilyen helyzetben, ilyen komisz körülmények között pedig jelentısen felértékelıdik azoknak az embereknek, intézményeknek a szerepe, akik, amelyek át-, illetve felvállalják e nemes tevékenység támogatását. (Dr. Hidas János visszaérkezett. Jelen van: 38 fı közgyőlési tag.) Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál a szavazás elıtt még annyit kíván elmondani, hogy amíg tavaly mintegy 7 M Ft állami forrás érkezett a megye sportjának a támogatására, addig az idei évben semmi. Bejelenti, a tartalékok képzése során valamilyen szinten gondoltak erre a feladatra is. Bízik abban, hogy a költségvetés módosításakor lehetıség nyílik a sport támogatására. Ehhez viszont szükség lesz a feszes költségvetés betartására és a jó gazdálkodásra, mert csak e feltételek együttes teljesítése esetén lesz lehetıség akár csak a kisebbségi ügyeknél a sport támogatására. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 34/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Sportkoncepció végrehajtására vonatkozó, a határozat mellékletét képezı 2010. évre szóló intézkedési tervét. Határidı: Felelıs: - folyamatos (2010. december 31-ig) - a 2010. évi intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésére, illetve a 2011. évi feladatok meghatározására: 2011. január Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

12 A 34/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat melléklete Komárom-Esztergom Megye Sportkoncepciója végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 2010. Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erınlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok megteremtése vagy különbözı szintő versenyeken elérendı eredmények céljából. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetıséget nyújt az egyén önmegvalósítására. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidı-eltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok (hátrányos helyzető településeken élı gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élı emberek, nık, romák) felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. A kiemelkedı sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erısítéséhez, ami erısíti a társadalmi kohéziót. Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlenül pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stressz terhelés tünetei (alvászavarok, fejfájás), kevesebb a káros szenvedéllyel élık száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere betegségben szenvedı betegek aránya. Cél tehát a népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével: minél szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megırzése érdekében növeljék sportaktivitásukat. Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása rehabilitációs célból. A harmonikus társadalom a meggyengült közösségi kapcsolatok erısítése és az egyén képességeinek és készségeinek fejlıdése, fejlesztése nélkül nehezen képzelhetı el. A sport az egyik legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erısítésére, kialakult gyakorlata, technikái, metodikája van. Az integrált sport megvalósulása esetén pedig különösen alkalmas lehet a másság, a fogyatékosság széles körő elfogadtatására. A sport közösségi kohéziót erısítı hatását a jövıben kutatni, dokumentálni és tudatosan fejleszteni kell. A Sportstratégiában megfogalmazott jövıképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország sportnemzet státuszának megırzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva belátható idın belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket és ezáltal: javítsuk a magyar polgárok életminıségét; javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; Törölt: -

13 hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. E társadalmi célok elérése érdekében elırébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A Sporttörvény a települési önkormányzatok kötelezı sportfeladatául szabja az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtését, illetve önként vállalt feladatként jelöli meg a megye számára is a gyermek-, ifjúsági- és diáksport segítését. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a 2009-ben is kiemelt figyelmet fordított a sport valamennyi területére: Az egységes pályázati rendszer keretein belül lehetıséget teremtett és támogatást biztosított a megyei sportági szakszövetségek részére versenyrendszerük mőködtetéséhez. 6 millió forintos pályázati keretet biztosított Közgyőlésünk az utánpótlás-nevelési feladatok megvalósításához, a körzeti és megyei bajnokságok/kupák lebonyolításához. Komárom-Esztergom megyei sportági szakszövetségek mőködésének folyamatosságát biztosítva továbbra helyet biztosított a Megyei Önkormányzat hivatali épületében feladataik, programjaik megvalósításához. A nemzetközi sportkapcsolatok terén együttmőködve a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetségével, nemzetközi referens közremőködésével biztosította az információáramlást, a szövetségek és partnereik közötti kapcsolattartást. Tárgyalások folynak Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és a Rajnai Labdarúgó Szövetség között labdarúgó utánpótlás-nevelési feladatok ellátásáról, térségi edzésközpontok létrehozásáról (mőfüves pályák) A diáksport 2008/09. és a 2009/10. tanévi versenyrendszerének lebonyolítását végzı Komárom-Esztergom Megyei Diáksport Tanáccsal együttmőködve, országosan is elismerve rendezi a diákolimpiai versenyeket. Számos korosztályos országos döntı házigazdája, szervezıje és lebonyolítója megyénk. Új sportágak megismertetésére törekedtünk, újabb versenyprogramok bevonását versenyrendszerünkbe. Sportnapok, az egészséget népszerősítı sportrendezvények, országos korosztályos versenyek koordinálásában, megszervezésében és lebonyolításában közremőködtek sportreferenseink, pl.: - Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton 2009. október 19-23. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermarathon 20. évfordulója alkalmából a Szervezı Bizottság megkereséssel élt dr. Völner Pál úr, a Megyei Közgyőlés elnöke felé, hogy dr. Szakács Imre úrral, Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlésének elnökével és dr. Szőcs Lajos úrral, Pest Megye Közgyőlésének elnökével csatlakozzanak a rendezvényhez és kerékpáron teljesítsék a saját megyei szakaszukat és a megye határán a szomszéd megye elnökének adja át a stafétabotot. Dr. Hidas János, a Megyei Közgyőlés alelnöke családjával együtt október 21-22-én teljesítette a majd 80 km-s megyei szakaszt, az érintett településeken együtt kerekezve a polgármesterekkel és az ıket kísérı iskolás gyerekekkel.

14 1. Az iskolai sporttevékenység és a diáksport feltételeinek javítása érdekében. Az utóbbi évek kedvezı és kedvezıtlen tapasztalatai hazánkban is egyértelmővé tették, hogy a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, az egészségkárosodások megelızése, a káros szenvedélyek elleni eredményes harc, a felnövekvı generáció mozgás gazdag, sportos életvitelének kialakítása csak a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógustársadalomra alapozva valósítható meg. Ezért lehetıvé kell tenni, hogy a testnevelés és a sport valamennyi az egyén és a társadalom szempontjából hasznos funkciója (egészségmegırzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erısítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a nemzetek és az országos közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidı kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen a közoktatás intézményeiben is. Ennek legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport. A diáksport-foglalkoztatás és versenyrendszer célja: Azon iskolai tanulók részére, akik a minıségi utánpótlás-nevelési képzésbe gyengébb sportbeli képességeik miatt nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetıséget kell adni a szabadidısport jellegő diáksport-foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Ki kell bennük alakítani az egészségtudatos magatartás iránti igényt, és fel kell készíteni ıket az egész életpályát kísérı mozgásra, sportolásra. Törölt: A diáksport szervezeti struktúrája és a versenyrendszere megyénkben igen jól szervezett, országos összehasonlításban is eredményes, elismert. A megyében 9 városi DSB mőködik, felosztva egymás között a megye területét. A DSBk-hez tartozó iskolák száma nem egyenletesen oszlik meg, vannak több iskolával rendelkezı DSB-k és vannak kisebb körzetek. A körzetek versenyeit a DSB-k irányítják, szervezik. Az általános iskolai diákolimpiai versenyek felmenı rendszerben kerülnek megrendezésre, a körzetek legjobbjai jutnak a megyei döntıbe. Természetesen a diákolimpiai versenyeken kívül más sportágakban is vannak rendezvények (pl. tőzharc, judo, kick-box, stb.). A körzeti versenyeket a MDST hangolja össze. A középfokú iskolák versenykiírását a tanács titkára készíti el a sportágfelelısök bevonásával, figyelembe véve, hogy az iskolák érdekeit, teherviselı képességét. Megyénk diáksportjának háromszintő a szervezıdése: 1. Alapszintő foglalkoztatás, versenyek: Ide tartoznak az intézményeken belüli különbözı házi-, vagy iskolai versenyek rendezése, szervezése, a sportági speciális felkészítı tevékenység sportcsoportokban, sportszakkörökben, iskolai szakosztályok -ban. E tevékenységi területnek a finanszírozása intézményi feladat, melyhez minden iskolának rendelkezésére áll az un. normatív támogatás, bár a nehéz helyzetben lévı fenntartók nem minden intézmény számára teszik elérhetıvé. Szakmai felelıse az iskolai testnevelı tanár és szabadidı szervezı tanár (ahol van ilyen). 2. A második szint az alapfokú versenyeztetés: Ezt a feladatot látják el a Diáksport Bizottságok, elnökük koordinálásával. Valamennyi DSB tanévi terjedelmő versenynaptárt készít, amelyben az adott terület hagyományokra épülı kiskörzeti versenyeit, az iskolák közötti villámtornákat, kupaversenyeket és a felmenırendszerő Diákolimpiák versenyprogramját találhatjuk meg. Ezeknek a

15 programoknak a teljesítéséhez egy-egy polgármesteri hivatal, egy-egy iskola járul hozzá anyagi támogatást nyújtva, míg a felmenırendszerő versenyek megrendezéséhez a DST biztosítja a rendezési költségeket. 3. A DST éves versenynaptárában elfogadott program teljesítése: E program gerincét a különbözı sportágak diákolimpiai megyei döntıinek megrendezése, a felvállalt országos elıdöntık és országos döntık lebonyolítása alkotják. A MDST egyik legnagyobb feladata a megyei döntık megszervezése, lebonyolítása, a diákolimpiai sportágakban (asztalitenisz B kategória, atlétika, duatlon, grundbirkózás, játékos sportversenyek, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, leány labdarúgás, terem labdarúgás, röplabda, torna B kategória, úszás, szellemi diákolimpia). Ez évente 60-70 rendezvény lebonyolítását jelenti, ahol biztosítani kell a versenypályát, bírókat, orvost stb. A MDST arra törekszik, hogy a megyei versenyeket minél több DSB bevonásával a megye különbözı városaiban rendezze meg, próbálva így az iskolák utazási költségeinek csökkentését. Helyszínek - többek között: Tatabánya, Tata, Esztergom, Dorog, Oroszlány, Komárom, Kisbér, Ács. A megyei versenyeken kívül a MDST feladatai közé tartozott azoknak a területi, országos versenyeknek a szervezése is, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség felkérése alapján vállalt el. Az elmúlt tanévek alatt 5 országos döntıje és 20 selejtezı, illetve területi rendezvénye volt az elnökségnek. Ezeket fıleg szellemi diákolimpia, kézilabda, kosárlabda, röplabda, játékos sportvetélkedı és atlétika sportágban szerveztük. A visszajelzések alapján minden rendezvény mind az országos vezetık, mint pedig a résztvevı csapatok vezetıinek körében elismerést váltott ki. 2008-ban Komárom-Esztergom megye volt a rendezıje az alábbi országos versenyeknek: Országos döntı: - Atlétika II. korcsoport Országos elıdöntık: - Kézilabda V. korcsoport - Kosárlabda IV. korcsoport - Labdarúgás V. korcsoport - Lábtenisz III-IV. korcsoport - Lábtenisz V-VI. korcsoport - Röplabda III. korcsoport - Torna I-II-III-IV. korcsoport 2008-2009. tanévben kiemelkedı sport teljesítményt nyújtott és kiváló eredményeket ért el, ezáltal országos elismerésben részesült a dorogi Eötvös József Általános Iskola és a tatai Eötvös József Gimnázium. Az iskolai testnevelés és diáksport területén cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erınlétének elérése a mindennapos elegendı testedzésen keresztül, a testmozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Ezek eredményeként hatékonyan elızhetı meg az egészségkárosító viselkedések kialakulása. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális és szakmai feltételek megteremtése. A sportiskolai rendszer célja: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthetı: egyfelıl a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelıl az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése irányába.

16 - A sportiskolai rendszer korszerősítésének folyamatában súlyozottan a közoktatás típusú sportiskolák jogi és tartalmi mőködési feltételeinek megteremtése a cél. A közoktatás típusú sportiskolák mőködéséhez szükséges igazítani az azonos képzési célt megvalósító egyesületi típusú sportiskolák képzési rendjét is. Komárom-Esztergom megyébıl e programban résztvevı iskolák: - Tata: Kıkúti Általános Iskola Eötvös József Gimnázium - Tatabánya: Dózsa György Általános Iskola Tatabányai Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium A Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a diáksport szervezettségének megırzését, az alapfokú és felmenı rendszerő versenyek feltételeinek megteremtését; figyelmet fordít a diáksport infrastrukturális feltételeinek, valamint a sportreferensek közremőködésével a diáksport személyi feltételeinek biztosítására, a költségvetés lehetıségeinek függvényében anyagi támogatására. 2. Sportirányítás, sportági szakszövetségek, sportegyesületek A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia egyik legfontosabb célkitőzése a többcélú kistérségi társulások önkéntes részvételének erısítése a sporttal kapcsolatos feladatok ellátásában. Kistérségi szinten könnyebben biztosítható a szükséges infrastrukturális és pénzügyi háttér, létesítmény-szám, könnyebb az üzemeltetés, kiszőrhetıek a felesleges párhuzamosságok. Különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománnyal és a sportvállalkozásokkal együttmőködve és a kialakítandó Nemzeti Sportinformációs Rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és a tapasztalatok segítségével innovatív kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új, regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportigazgatás kialakításáig és mőködésének megkezdéséig tartó átmeneti idıszakban kezdeményezı szerepet kell vállalnia, különös figyelmet fordítva a területi kiegyenlítıdésre; ágazati egyeztetésekre, a humán területekkel való kapcsolattartásra; a sporttörténeti értékeink megırzésére; valamint a szabadidı-gazdaság fejlesztésének támogatására. A helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal alakítják sportszervezetük rendszerét. A megyei önkormányzattal való kapcsolatuk alapja a jövıben a szorosabb együttmőködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása kell legyen. A területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak információ-közvetítı, összegyőjtı, valamint a sportéletet koordináló szerepe van. A szövetségek egy része mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A szervezeti struktúra alsó szintjén a sportolás valódi színterét képezı egyesületek találhatók. Itt valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között, hiszen léteznek olyan egyesületek, melyek egyaránt otthont adnak a diáksportnak, az utánpótlás-nevelésnek, illetve a versenysport mellett a rekreációs sportnak is. A fogyatékos sportolók integrációjának kérdése a legkevésbé megoldott.

17 Ösztönözni kell azt, hogy a települési önkormányzatok többcélú társulásai az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét mint a társadalompolitikai célkitőzések megvalósításának egyik eszközét is szerepeltessék. A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti a megyében mőködı sportági szakszövetségekkel történı együttmőködést. Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata minden évben Sportgála keretében díjazza az elmúlt esztendıben kiemelkedı teljesítményt nyújtott sportolókat és sportvezetıket, valamint odaítéli a 2009. évben alapított: Komárom-Esztergom Megyei Sportdíja -t, a megye legmagasabb sportkitüntetését. Az elmúlt évekhez hasonlóan a szövetségek mőködéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítja. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság és a sportreferensek bevonásával, az éves költségvetés figyelembe vételével pályázati lehetıséget biztosít (anyagi támogatást nyújt), valamint folyamatos kapcsolatot tart a szakszövetségekkel. 3. Utánpótlás-nevelés A magyar fiatalok nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. Század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.) A verseny-, élsport minıségi utánpótlás-nevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban országosan 70-75 ezer gyermek vesz rész. A tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programnak, valamint Héraklész Csillag Programnak megyénk kiemelt tehetségő ifjú sportolói is tagjai. A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti az utánpótlás-nevelési programok megvalósítását Együttmőködik a megyei sportegyesületekkel, sportszövetségekkel a feladatok megvalósítása érdekében. 4. Fogyatékkal élık sportja A fogyatékossággal élık sportja eszköz kell, hogy legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékos személyek és az épek egyaránt. A fogyatékossággal élık sportjában két fı irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegő, másrészt a szabadidısport jellegő, de nemzetközi eseményeket is rendezı egyéb sérülésspecifikus mozgalmak. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékos személyek rekreációs célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult a nagy költségvetéső nemzetközi versenyek támogatása mellett. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérıen, a hangsúlyt a fogyatékos személyek sportba történı tömeges bevonására kell helyezni.

18 A fogyatékos emberek sportjának szervezeti és megvalósulási oldala jelenleg fogyatékossági típusok szerint jelenik meg a sport színterein. A fogyatékos személyek sportjában a fejlıdés a sportági integráció útján valósulhat meg azokon a területeken, ahol az lehetséges. Az országos irányelvekkel és a jogszabályi feltételekkel összhangban, valamint a Megyei Önkormányzat és az országos sport fıhatóság együttmőködési megállapodásában foglaltak alapján kívánja elvégezni a vállalt feladatokat. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével együttmőködve a Fogyatékkal Élık Komárom-Esztergom Megyei Sportszervezetével - mőködésükhöz segítséget nyújt, a megállapodásban foglaltak szerint anyagi támogatást biztosít. 5. Nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatok Világjelenség napjainkban, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik eleme a sport is. Sok esetben jelent nyitást, a kontaktus felvételének elıszobáját, s ezután más területek következnek, illetve következhetnek. Megyénk nemzetközi kapcsolatai már korábban, széles körben kialakultak. Közülük sok az élı, rendszeres találkozó. A Komárom-Esztergom megyében mőködı sportszövetségek 50 %-nak vannak nemzetközi sportkapcsolatai. Kiemelendı terület a németországi Rajna- Pfalz Tartomány sportszövetségei, valamint a szlovákiai Galánta és Nyitra járással fennálló kapcsolatok. A sporttörvény a települési önkormányzatoknak lehetıségként ajánlja a helyi sportszervezetek támogatási módjaként az adottságaiknak megfelelı részvételt a nemzetközi kapcsolatokban, illetve közremőködést a nemzetközi sport népszerősítésében. Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlıség, társadalmi kohézió, stb.) A Megyei Önkormányzat elismeri a partnerkapcsolatok értékeit és az együttmőködések folytatásában érdekelt. Az Önkormányzat vezetése a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Rajna-Pfalz Tartományi Sportszövetsége közötti sportkapcsolatot fontosnak ítéli, támogatja további partnerkapcsolatok kialakítását, a folyamatban lévı programok megvalósítását. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével a költségvetés ismeretében a partnerkapcsolatban résztvevık számára támogatást biztosít. 6. Szabadidısport A szabadidısport szervezésének, az emberek mozgósításának a megvalósításban kiemelt szerepe van az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek. A rekreációs sporttevékenységet végzık (szabadidı sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban, illetve létesítményhez nem kötötten, közterületen, a szabadban, valamint otthon a lakásban szokott mozogni. Jelenleg még a népesség alacsony hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlıdésnek indult specializálódott szolgáltatók (pl. fitness terem, squasch pálya) által nyújtott sportolási lehetıségeket.

19 A szabadidısport, rekreációs sport célja a bıvítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sport iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt egy, a sportolásra ösztönzı pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, másrészt az egészséges, a mozgásgazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén szükséges a sportolási terek (multifunkcionális szabadidıközpontok, szabadidıparkok) fejlesztése, a lehetıségek javítása. Meg kell találni annak a formáját, hogy a munkahelyi sportolási lehetıségeket biztosító ösztönzı rendszer kialakításra kerüljön. Törölt: - A Megyei Önkormányzat szabadidısportban betöltött szerepe elsısorban a koordinációban és a különbözı akcióknál, rendezvényeknél a lakosság tájékoztatásában van szerepe, ezért a Komárom-Esztergom Megyei Szabadidısport Szövetséggel és a társszervezetekkel együttmőködve végzi tevékenységét. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság döntése alapján egyedi, kiemelt szabadidısport rendezvények támogatási lehetıségeit megvizsgálja. 7. Sportegészségügy A sportegészségügy, ennek részeként a sportorvoslás a fizikai aktivitást, illetve a sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozását jelenti. Egyik meghatározó funkciója a magas szintő fizikai aktivitást rendszeresen végzı versenysportolók, ezen belül az élsportolók egészségügyi ellátása, gondozása. A sportegészségügy fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A primer prevenciós egészségfenntartó tevékenységek orvosi és vizsgálati hátterének biztosítása. A sportorvosi hálózatban dolgozóknak különösen kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fogyatékossággal élı sportolókra. 8. Sportszakember képzés, tanfolyamok A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett sportélet. Nagy figyelmet kell fordítani a képzések korszerősítésére, az edzık és pedagógusok szakmai-módszertani felkészültségének folyamatos gazdagítására, illetve megújítására. A sportszakember-képzés és továbbképzés (sportoktató, sportedzı, szakedzı, sportmenedzser, sportvezetı) esetében tartalmi-módszertani megújításra van szükség, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az edzık továbbképzésében kiemelkedı fontosságú egyrészt az edzık folyamatos képzése, tudásának állandó modernizálása, melynek felelısei a felsıoktatási intézmények, szakmai felügyelıi a sportági szövetségek, másrészt szintén a szövetségek a felelısei az edzık gyakorlati képzésének és továbbképzésének, melynek során a fiatalok gyakorlott edzık mellett tanulhatnak. A szakképzések korszerősítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben részt vevı oktatók továbbképzését. A játékvezetık, versenybírók alapfokú képzése helyi szinten történik. Ezen feladat ellátását a megyei sportági szakszövetségek végzik.

20 Évtizedekre visszatekintı hagyománya van az alap- és középfokú edzıi tanfolyamok szervezésének és lebonyolításának. Megyénknek is fontos szerepe van abban, hogy a sportvezetık, edzık részére szőkebb hazájukban kapjanak lehetıséget az ismeretek megszerzésére, továbbképzésekre. A tanfolyamok önköltségesek. A szervezést a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzı Intézetével kötendı megállapodás alapján a sportreferensek végzik. A Megyei Önkormányzat támogatja a sportoktatói, illetve a sportedzıi tanfolyamok lebonyolításának lehetıségeit a jelentkezık függvényében. Lehetıségeihez mérten teret biztosít és együttmőködik az önkormányzat a sportági szakszövetségekkel a játékvezetı, versenybíró képzésben, továbbképzésekben 9. Nemzeti Sportinformációs Rendszer A Nemzeti Sportinformációs Rendszer létrehozásának célja az volt, hogy a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújtson a döntés-elıkészítéshez, ellenırzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást, közérdekő információt nyújt a sport területén mőködı társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklıdık részére. A Megyei Önkormányzat szorgalmazza és elısegíti a megyei sportegyesületek, sportszövetségek és sportszakemberek (edzık, sportvezetık) Nemzeti Sportinformációs Rendszerben történı regisztrálását, ezáltal elısegítve egy egységes adatbázis létrehozását. 10. Sportlétesítmények helyzete. Új építése, a meglévık fejlesztése az iskolai sporttevékenység koordinálása érdekében. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentıs létesítménygondokkal küzd. A sportszféra szereplıinek egyöntető véleménye, hogy Magyarországos a sportlétesítmény-ellátottság mind a létesítmények számát, mind állapotát tekintve nagyon rossz helyzetben van, ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén, másik nagy problémát az uszodák hiánya jelenti. A sportélet a sportlétesítmények hiánya miatt a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított. Tervezett létesítményfejlesztések (2008-2013.) Multifunkcionális létesítmények Varázskapu Program: 2008. és 2013. között a cél a sportolás és egészségmegırzés centrumai köré szervezve, 1 db pilot jellegő regionális, 4 db kistérségi komplex szolgáltatást nyújtó épületegyüttes létrehozása. Fenntartható, környezetbarát, új lokális együttmőködéseket fejlesztı, a civil szervezıdéseknek teret adó, a szabadidı-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminıség javulását lehetıvé tevı komplex centrumokra van szükség. A komplex funkciók egy új, XXI. Századi fenntarthatósági modell hazai kialakítását célozzák, mert a létesítmények nemcsak színterei a szabadidısportnak, az egészségmegırzésnek és az életminıség javításának, de szinterei a szabadidı-gazdaság, a sportipar fejlesztésének is.

21 Sport a kistelepüléseken program: e program célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlıség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élıknek. A program központi költségvetési forrásokból, pályázati úton nyújt támogatást elsı körben a 2500 fınél kevesebb lakosú kistelepüléseken lévı sportpályák állapotának javítására. Az Élet a vizeinken program az ország nyílt vizei által biztosított lehetıségek környezettudatos kihasználását tőzi ki célul Korszerő, környezetbarát, szabályozott mőködtetéssel rendelkezı, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sporttelepek létrehozásával, a megújulási folyamatokat kistérségi és regionális szinten egyaránt jelentısen segíti a program. Szabadidısport fejlesztését szolgáló szabadidıparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, a jelzett turistaút-hálózat, erdei tornapályák, körséta utak, városi futópályák fejlesztésére irányuló programok beindítása. Jégpálya-, jégcsarnok-építési program Olimpiai központok fejlesztése Sportág specifikus létesítményfejlesztési program Tornaterem-építési program Tanuszoda-építési program A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények vonatkozásában: A meglévı sportlétesítmények hatékony mőködtetéséhez szükséges fedezetet az önkormányzat a költségvetési rendeletében biztosítja. A szabadtéri sportlétesítmények állagmegóvásához, bıvítéséhez rendelkezésre álló saját források növeléséhez minden pályázati lehetıséget meg kell ragadni. 11. Kapcsolattartás társszervezetekkel: A Megyei Önkormányzat a sportreferenseken keresztül biztosítja az állandó kapcsolatot a társszervezetek, országos sportszervezetek és az önkormányzat vezetısége, valamint a bizottságok között. Folyamatos kapcsolattartás az országos szakmai fıhatóságokkal (Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, minisztériumok, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Olimpiai Akadémia, stb), a társmegyék sport szakigazgatási szerveivel, valamint a képzések terén a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával Kistérségi társulásokkal történı együttmőködés megyénket érintı tervek megvalósításában, feladatok elvégzésében történı közremőködés A Magyar Olimpiai Bizottság szakmai iránymutatásai alapján megyei olimpiai mőhelyek kialakítása és kiemelt támogatása, az olimpiai eszme népszerősítése A sportfeladatok elvégzése, megvalósítása érdekében együttmőködés a Komárom- Esztergom megyében mőködı sportági szakszövetségekkel, valamint érdekvédelmi szervezeteikkel Támogatás, kapcsolattartás a megyében mőködı sportegyesületekkel, sport klubokkal a szabadidısport, verseny- és élsport, valamint a diáksport valamennyi területén Közremőködés a lakossági szemlélet formálásában, a sporttémájú pályázatok népszerősítésében, elkészítésében