A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

Hasonló dokumentumok
Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

Globális változások lokális veszélyek

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A jövő éghajlatának kutatása

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

ASZÁLYINFORMÁCIÓK A DUNA RÉGIÓBAN A DRIDANUBE PROJEKT

Az éghajlatváltozás és az aszály

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Hazai megfigyelt hőmérsh. rsékleti. Lakatos MónikaM. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, MTA, november

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

Aszálymenedzsment, mint az operatív védelmi rendszer része (aszálystratégia) Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

A NATéR Projekt általános bemutatása

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Éghajlati kutatások és szolgáltatások

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A NATéR továbbfejlesztése

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (NATÉR) ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS FOLYAMATA

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Reprezentatív adatbázisok előállítása klimatológiai vizsgálatokhoz, detektált hazai változások, kitekintéssel a Kárpát-régióra

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése

Átírás:

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály DriDanube Drought Risk in the Danube Region Project co-funded by European Union funds (ERDF, IPA)

A klíma változik. A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 2

Globális felszínhőmérséklet emelkedés 1901-től, IPCC AR5 Melegedés 1981-től A változás térben nem egyenletes: regionális vizsgálatokra van szükség DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 3

Éghajlatváltozás hatásai Magyarországon Hőhullámok gyarapodása Jelenleginél szélsőségesebb vízjárás (szárazodás, aszály, árvíz, belvíz) Számos faj helyi kihalása, új, károkat okozó fajok megjelenése Enyhébb telek, hosszabb vegetációs időszak, túlélő egyedek, lárvák, kártevők elszaporodása Emberi (állati) egészségre gyakorolt hatás - hőhullámok miatti többlethalálozás, élelmiszer ellátással összefüggő változások, szmog helyzetek miatti légúti megbetegedések Új, invazív, allergén növényfajok, allergén gombaspórák hosszabb szóródása Kórokozók gyakoribbak a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elterjedésével (lyme kór, kullancsencephalitis, malária, stb.) DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 4

Hazai hőmérsékleti anomáliák 1901-től 2016-ig az 1981-2010-es átlaghoz viszonyítva 1901-2016 közötti változás: +1,1 C homogenizált (MASH, Szentimrey) és interpolált (MISH, Szentimrey és Bihari) adatok DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 5

A tízéves átlaghőmérsékleti térképek és az országos éves átlagos anomáliák (az 1981-2010-es átlaghoz viszonyítva) DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 6

A legintenzívebb melegedés időszaka Évi átlaghőmérséklet változás, 1981-2015 Nyári átlaghőmérséklet változás, 1981-2015 DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 7

Gyakoribb szélsőségek a változó klímában DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 8

Több hőhullámos nap (napi középhőm. > 25 C) Növekedés: 6 nap DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 9

Fagyos napok 2017 januári hideghullám Csökkenés: 14 nap DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 10

Hosszabb tenyészidőszak 150 Kezdete, változás: -13 nap 340 Vége, változás: 4 nap 140 130 120 110 330 320 310 100 300 90 80 70 290 280 60 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 270 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 11

Késő tavaszi fagyok: 2017 április 20. Agrárkár enyhítési rendszer: agro.met.hu 2017. szeptember 22 Ȧz MMT Éghajlati és az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály előadói ülése

Csapadékviszonyok alakulása DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 13

Éves csapadék összegek eltérései az 1981-2010-es átlagtól 2010 2011 DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 14

Harmincéves átlagok 1901-2010 Évi csapadékösszeg DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 15

Jelen klíma: 1981-2010 és változás Évi menet Évi csapadékösszeg Évi összeg változása, 1961-2015 DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 16

Csapadék szélsőségek: 1901-2015 és a változás térben, 1961-2015 30 25 100 20 80 15 60 10 8 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 5 40 10 Erősen csapadékos (r>95%percentilis) napok csapadéka az éves csapadék %ában, vált: +4,1% A 20 mm-t elérő csapadékú napok száma, vált: +0,8 nap 6 4 2 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 CSAPADÉKOS NAPOK VÁLT., 1961-2015 min:-12,3 átl:-0,5 max: +12,5 12 10 100 90 80 70 60 50 40 30 20 12 Nyári átlagos napi intenzitás (mm/nap), vált: +1,1 mm/nap 10 8 8 6 6 4 4 2 2 0 0 MAX. NAPI ÖSSZEG VÁLT., 1961-2015 min:-11 átl:+0,6 max: +8,3 Legnagyobb 5 nap alatt lehullott csapadékmennyiség (mm), Vált: +3,2mm 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 35 Őszi átlagos napi intenzitás (mm/nap), vált: +0,5 mm/nap 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 120 Csapadékos napok (r>1mm) száma, vált: -15 nap 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2011 140 NAPI INTENZITÁS VÁLT., NYÁR, 1961-2015 min:-1,9 átl:+0,3 max: +2,2 17

Növekvő aszályhajlam DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 18

DriDanube Aszály kockázat a Duna régióban Az aszály helyzetek válságkezelése (Stratégia) javulása, valamint jobb együttműködés nemzeti és regionális szinten a Duna régióban működő operatív szolgálatok és döntéshozó hatóságok között Aszály Felhasználói Szolgáltatások Az aszály kockázatának módszertana és hatásának felmérése, előrejelzése Minta projektek Regionális és nemzeti kapacitásfejlesztés 2017. januártól 2019. júniusig (30 hónap) Program: Duna Transznacionális Program (DTP1-182-2.4) 2. Prioritási tengely: PA2. A környezetért és a kultúráért felelős Duna Régió Specifikus cél: SO2.4 Jobb felkészülés a katasztrófa-kockázatok (aszály) kezelésére a Duna Régióban Projekt költségvetés: 1.974.750 EUR DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 19

Aszály Palmer (1965) definíciója szerint az aszály tartós és jelentős csapadékhiány. Megkülönböztetünk pl. meteorológiai, mezőgazdasági és hidrológiai aszályt, melyek a vízhiány relatív mértékében, időtartamában, térbeli kiterjedésében és a következmények jellegében térnek el. Az aszály számszerűsítésére nincs egységes mérőszám, mert az aszályindexek különböző éghajlati területekre és eltérő felhasználási célokra készülnek. DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 20

SPI (Standard Precipitation Index) Standardizált csapadékindex Az OMSZ SPI számítórendszere 2009 óta működik. Jelenleg 461 csapadékmérő állomás MASH módszerrel ellenőrzött, homogenizált havi csapadékösszegeit használja 1951-től napjainkig. A referencia időszak 1961-1990. Az SPI térképezéséhez az állomásokra számított SPI1, SPI3 és SPI6 értékeket MISH módszerrel sűrű rácshálózatra interpoláljuk, így az ország bármely pontján ismert. Az SPI6 országos átlaga alapján 1981 óta a leghosszabb aszály 2011-2012-ben volt. DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 21

SPI3 Mezőgazdasági hatások, 2017 júliusig DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 22

SPI6 2017 Hidrológiai hatások DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 23

WP3: Aszályinformációs szolgáltatói rendszer Operatívan működő szolgáltatás, műholdas adatok alapján (EO data) Könnyen használható felhasználói felület: Hozzáférés böngészőben (operációs rendszer független) Interaktív felület (produktumokat, dátumokat és területet lelhet kiválasztani) Funkciók: Aszállyal kapcsolatos mutatók, EO (Earth Observation) indexek (növényzet, talajnedvesség, terméshozam előrejelzés) megjelenítése A különböző produktumok vizuális összehasonlítása Specifikációk: Terület: Duna vízgyűjtő Időbeli felbontás: heti képek Térbeli felbontás: 12,5 km-1 km DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 24

Felhasználói felület (előzetes terv) DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 25

Hazai példák, 2017 NDVI vegetációs index NDDI (Normalized Difference Drought index: NDVI és NDWI víz indexek alapján DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 26

WP5: Az aszály kockázat meghatározása Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt WP vezetője: OMSZ, Magyarország Aszálykockázat: az aszály hatásának és bekövetkezési valószínűségének függvénye Az aszály hatásainak elemzéséhez esettanulmányok (AKI) Aszály bekövetkezésének valószínűsége éghajlati adatok elemzése alapján Regionális rácsponti adatbázisok: CARPATCLIM, DANUBECLIM DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 27

Mit tehetünk? Alkalmazkodjunk a már bekövetkezett változásokhoz és készüljünk a jövőre, használjuk a tudást, éljünk az éghajlati információkkal! DriDanube - Drought Risk in the Danube Region 28

Hogyan alkalmazhatóak a klímamodellek eredményei a mezőgazdasági tervezésben? Klímamodellező Csoport, Éghajlati Osztály Tartalom 1. Motiváció 2. Regionális klímamodellezés az OMSZ-ban 3. Eredmények és felhasználás

Forrás: Klímamodellező Csoport Motiváció Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira Hogyan? Az éghajlatváltozás regionális részleteinek megismerése Regionális klímamodellek Az éghajlatváltozás különböző ágazatokra vonatkozó hatásainak feltárása Hatásvizsgálati modellek és módszerek Felhasználás: döntéshozatalban, tervezésben (Ha tudjuk mire készüljünk, az gazdaságilag is kifizetődőbb) 30

Forrás: Klímamodellező Csoport Éghajlati modellezés Éghajlati rendszer Folyamatai, változásai a fizikai törvényeket leíró modellek segítségével tanulmányozható. Jövőbeli alakulását az emberi tevékenység döntően befolyásolja forgatókönyvek Ha Éghajlati akkor projekciók? típusú (előrejelzés) kérdés 31

Forrás: Klímamodellező Csoport Klímamodellezés az OMSZ-ban Modell Felbontás Időszak Forgatókönyv ALADIN 10 km 1961 2100 A1B REMO 25 km 1951 2100 A1B RCP8.5 A1B ALADIN 10 km 1951 2100 RCP8.5 Jövőbeli változások vizsgálata: ALADIN 2021 2050 (rövidtávú tervezés) REMO ALADIN 2071 2100 (hosszútávú stratégiai döntések) Referencia: 1971 2000 32

Forrás: Klímamodellező Csoport Nyári átlaghőmérséklet-változás Modell 1 Modell 2 Modell 3 2021 2050: 1-3 o C melegedés [ C] 2071 2100: 4-5 o C melegedés

Forrás: Klímamodellező Csoport Fagyos napok változása Fagyos nap: T min < 0 C Modell 1 Modell 2 Modell 3 2021 2050 2071 2100 [nap] Múltban jellemző átlagos érték: 94 nap

Forrás: Klímamodellező Csoport Csapadékváltozás Projekciók bizonytalansága jóval nagyobb Éves csapadékösszeg kismértékben változik Éven belüli eloszlás jelentősebben módosul Nyár Modell 1 Modell 2 Modell 3 Ősz Nyár: Csökkenés valószínűsége nagyobb (de ugyanolyan mértékű növekedés is lehetséges) Ősz: Növekvő csapadékmennyi ség, nemlineáris változás

Modell 3 Modell 2 Modell 1 Száraz időszakok hosszának változása [2071 2100, nyár] Forrás: Klímamodellező Csoport (leghosszabb időszak, amikor R nap < 1 mm) [%] Nyári csapadékcsökkenés száraz időszakok hosszának növekedése valószínűbb Legnagyobb változás: ország déli, keleti területei

A klímamodelleredmények felhasználása Éghajlatváltozás becslése modellekkel (modelleredmények + bizonytalanság) Hatásainak számszerű vizsgálata Eredmények felhasználása: tervezés, döntéshozás (pl. városfejlesztés) 37

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ a DriDanube projektről: www.interreg-danube.eu/dridanube DriDanube Drought Risk in the Danube Region Project co-funded by European Union funds (ERDF, IPA)