Hivatkozások jegyzéke

Hivatkozások jegyzéke Penksza K. (1990): New floristic records from Gerecse Mountains. - Abstr. Bot. 15: 61-62. ISSN 0133-6215 1. Matus G. (1993): Néhány új florisztikai adat a Gerecséből. Bot. Közlem. 80: 41-45. 2. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. ISSN 1219-9672 3. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 4. Barina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. ISSN 1219-9672 5. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. ISSN 1589-7788 6. Barina Z. (2006): A Gerecse hegység flórája. Penksza K. (1991): A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. - Abstr. Bot. 15: 63-65. ISSN 0133-6215 7. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. ISSN 1219-9672 8. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 9. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. ISSN 1219-9672 10. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. ISSN 0301-7001 11. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. ISSN 1219-9672 12. Mjazovszky Á., - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 13. Bauer n. Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. ISSN 1219-9672 Penksza K. (1992): Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. - Bot. Közlem. 79: 47-52. 14. Molnár A. - Sulyok J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. ISSN 1219-9672 15. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. ISSN 1219-9672 16. Bölöni J. (1999): Madárbirs fajok Cotoneaster spp.. Tilia 7: 193-232. ISSN 1219-3003 17. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 18. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. ISSN 1219-9672 19. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. ISSN 0301-7001 20. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjeshegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 21. Szerdahelyi T., Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem: 89: 117-126. 22. Fekete G. Varga Z. (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. 23. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geology, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. (1992): Element content of the roots of beech in the stemflow and interstem areas. - In: Bohac, J. (ed): Proceed. VI-th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis. Ceske Budejovice 129-135. 24. Kovács M. (1992): A magnézium forrásai és jelentősége. Akad. Kiad. Budapest. pp. 100. 25. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Penksza K. (1992): Láprétfoltok Esztergom vidéke délkeleti részén. - Bot. Közlem. 79: 145-162. 26. Fekete G. (1995): Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok. Bot. Közlem. 82: 107-127. 27. Kovács J. A. (1995): Lágyszárú növénytársulásainknak rendszertani áttekintése. Tilia 1: 86-144. ISSN 1219-3003 1

28. Molnár A. - Sulyok, J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. ISSN 1219-9672 29. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. ISSN 1219-9672 30. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és E0sztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 31. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. ISSN 1219-9672 32. Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. pp388. 33. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. ISSN 0301-7001 34. Bauer n. Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. ISSN 1219-9672 35. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. -Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Koltay, A. - Penksza, K. - Nagy, L. (1992): Element content of ruderal weeds used as accumulating indicators in some industrial districts of Hungary. - International symposium on ecological approaches of environmental chemicals. Internat. Symp., Debrecen, Hungary, GSF-Bericht 4: 249-253. 36. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 37. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. 38. Szabó I. Szoboszlay S. Krifaton Cs. Bardóczyné Székely E. Kriszt B. (2008): Accumulation of toxic elemnets by white campion (Melendrium album) at a communal waste disposal site in Hungary. Cereal Research Communications 36: 2023-2026. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1992): Heavy metal accumulation by ruderal and cultivated plants in a heavily polluted district of Budapest. - In: Marker, B. (ed.): Plants as biomonitors for heavy metal pollution of the terrestrial environment. VCH Publiser Inc., Weinheim - New York - Basel - Cambridge 495-5O5. 39. Wittig, R. (1992): Patterns and Dynamics: the Example of the European Beech (Fagus sylvatica L.) Forests. In: Teller, A., Matthy, P. & Jeffers, J.N.R. (eds.): Responses of Forest Ecosystems to Environmental Changes. Elsevier, London/New York, pp. 103-114. 40. R. Djingova, I. Kuleff (1994): On the sampling of vascular plants for monitoring of heavy metal pollution. in: B. Markert (Ed.) Environmental Sampling for Trace Analysis, VCH, Weinheim, pp. 395 414. 41. R. Djingova, I. Kuleff, A. Voulgaropoulus (1995): Heavy metal pollution in Sofia (Bulgaria) and Thessaloniki (Greece) using Taraxacum officinale as biomonitor, J. Environ. Chem. 4: 241 245. 42. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 43. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. 44. Szabó I. Szoboszlay S. Krifaton Cs. Bardóczyné Székely E. Kriszt B. (2008): Accumulation of toxic elemnets by white campion (Melendrium album) at a communal waste disposal site in Hungary. Cereal Research Communications 36: 2023-2026. Kovács, M. - Penksza, K. (1992): Biologicals indication of the heavy metal loading in industrial areas. Symp. On Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, Hungary, 97. 45. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1993): Multielement-Analyse der Arten eines Waldsteppen-Waldes in Ungarn. - Phytocoenologia 23: 257-267 46. Markert, B. (1994): Environmental Sampling for Trace Analysis. VCH-Publisher. pp. 524. 47. Markert, B. (1995): Instrumental multielement analysis in plant materilas - a modern method in environmental chemistry and tropical systems research. Technologia Ambiental. MCT/CETEM/CNPq, Rio de Janeiro. 2

48. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 49. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley-Spektrum Co-publication. New York. pp: 165-222. 50. Franzle, S. Markert, B. (2002): The Biological System of the Elements (BSE)--a brief introduction into historical and applied aspects with special reference on "ecotoxicological identity cards" for different element species (e.g. As and Sn). Environ Pollut. 120(1):27-45. 51. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 52. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Penksza K. (1993): A kesztölci Fehér-szirt és környékének flórája és vegetációja. Doktori értekezés Budapest. pp. 114. 53. Barczi A. - Czinkota I. - Gentischer P. (1995): Talajtani és eróziós hatások kimutatása a természetes növénytakaró változása kapcsán, a Kesztölci Fehér-szirt példáján. Agrokémia és Talajtan 44: 515-520. Penksza K. (1993): Adatok Dalmácia flórájához. - Bot. Közlem. 80: 113-118. 54. Morschhauser T. Papp B. (1994): Butanikai tanulmányút Görögországban. Bot. Közlem. 81: 13-20. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Szöke, P. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Koltay, A. (1993): Heavy metal content in cereals in industrial regions. - Acta Agr. Hung. 42: 171-183. 55. Köles P. Póti P. Forgóné Nemcsics M. Naszradi T. (1997): A közúti közlekedés nehézfémszennyező hatása kukoricaállományokban. Növénytermelés 46: 255-266. 56. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 57. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. 58. Szabó I. Szoboszlay S. Krifaton Cs. Bardóczyné Székely E. Kriszt B. (2008): Accumulation of toxic elemnets by white campion (Melendrium album) at a communal waste disposal site in Hungary. Cereal Research Communications 36: 2023-2026. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Penksza, K. - Ötvös, E. (1993): Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. - Bull. of Univ. of Agric. Sci. Gödöllö, 21-28. 59. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 60. Bagi, I. Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 61. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Penksza K. - Turcsányi G. - Kovács M. (1993): A siroki Nyírjes-tó tőzegmohalápjának elemkatasztere. - Bot. Közlem. 81: 29-41. 62. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 63. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Penksza K. - Morschhauser T. - Horváth F. - Asztalos J. (1994): A Kétágú-hegy vegetációtérképe. - Bot. Közlem. 81: 157-164. 64. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. ISSN 1216-2272 65. Bölöni J., Horváth A. (1999): Törpe mandula Amygdalus nana. Tilia 7: 243-253. ISSN 1219-3003 66. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 67. Fekete G. (1998): Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Bot. Közlem. 85: 17-30. 68. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. ISSN 0301-7001 3

69. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 70. Fekete G. Varga Z. (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. (1994): Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, 477-479. 71. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 72. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. 73. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 74. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Tóth, S. - Szöke, P. (1994): Comparative investigation of the distribution of chemical elements in an Aceri tatarico-quercetum plant community and in stands of cultivated plants. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 435-442. 75. Markert, B. (1995): Quality assurance of plant sampling and storage. In: Quevauviller, Ph. (ed.): Quality assurence in environmental monitoring. VCH-Publisher, Weinheim, New York, Tokyo pp. 215. 76. Loppi S. - Nelli L. - Ancora S. - Bargagli R. (1997): Passive monitoring of trace elements bymeans of tree leaves, epiphytic lichens and bark substrate. Environmental Monitoring andassessment 45: 81-88. 77. Monaci, F. - Bargagli, R. (1997): Barium and other trace metals as indicators of vehicular emissions. - Water, Air and Soil Pollut. 100: 89-98. 78. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley- Spektrum Co-publication. New York. pp: 165-222. 79. Bargagli R, Cateni D, Nelli L, et al. Environmental impact of trace element emissions from geothermal power plants. Arch Environ Contam Toxicol 1997; 33: 172-181. 80. Breulmann, G. et al. (1999): Sci. Total. Environ 225: 231. 81. Aksoy A, et al. (1999 Feb 9): Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. as a biomonitor of heavy metals. Sci Total Environ. 226(2-3):177-86. 82. Armstrong J, Armstrong W. 1999. Phragmites die-back: toxic effects of propionic, butyric and caproic acids in relations to ph. New Phytologist 142: 201 217. 83. Loppi S., Giomarelli B. e Bargagli R. 1999. Lichens and mosses as biomonitors of trace elements in geothermal areas (Mt. Amiata, central Italy). Cryptogamie, Mycol., 20 (2):119-126. 84. Báldi, A. Csorba G. (2001): Setting priorities for the conservation of terrestrial vertebrates in Hungary.Biodivers. Conserv. 10: 1283-1296. 85. Jean Armstrong, J. Armstrong, W. (2001):Rice and Phragmites: effects of organic acids on growth, root permeability, and radial oxygen loss to the rhizosphere Am. J. Bot. 88: 1359-1370. 86. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 87. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Penksza K. - Barczi A. - Néráth M. - Gyimóti G. - Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyifélsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 99-105. 88. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Ötvös, E. (1994): Element concentration cadasters of halophytic plant communities in Hungary. - Acta Bot. Sci. Hung. 38: 455-468. 4

89. Bagi, I. Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 90. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Turcsányi, G. - Penksza, K. - Siller, I. - Führer, E. - Tóth, S. - Kovács, M. - Büttner, S. (1994): Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 449-464. 91. Nedić O. Stanković A. - Stanković S. (2000): Specificity of lichen species in respect to Cs binding. - Int. J. Environ. Anal Chem 76: 311-318. 92. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 93. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Penksza, K. - Benyovszky, B. M. - Ötvös, E. - Asztalos, J. (1995): Phytosociological studies of the Cliff Fehér-szirt, near Kesztölc, Hungary. - Acta. Bot. Sci. Hung. 39: 71-95. 94. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. ISSN 1216-2272 95. Isépy, I. - Csontos, P. (1996): Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, 1996, Vol. 1, pp: 309-317. 96. Isépy I. (1998): Diverzitás-vizsgálatok hazai száraz és félszáraz gyepekben. Kitaibelia 3: 75-80. ISSN 1219-9672 97. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. 109-132. 98. Nyakas A. Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 99. Isépy I. (2000): Distribution of social behaviour type in rock grassland and steppe communities. Publ. Of Hort. Food- and Landscape Species of Szent István Univ. 60: 41-46. 100. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 101. Nyakas A. Molnár E. (2001): Morfológiai és levélanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) Keng (Poaceae) fajon. Agrártudományi Közlemények 5-13. 102. Molnár E. (2002): A késeiperje morfológiai változatossága. Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 205-212. 103. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 104. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 105. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 106. Csontos, P. Tamás, J. Balogh, L. (2003): Thousand seed weight records of species from the flora of Hungary, I. monocotyledonopsida. Studia bot. hung. 34: 121-126. 107. Csontos P. isépy I. Lőkös L. - Tamás J. (2007): Védett fajok együttes lőfordulás száraz gyepekben. Tájökológiai Lapok 5(2): 249-260. 108. Csontos P., Simkó H. (2008): A magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.) csírázásbiológiájának vizsgálata Tájökológia Lapok 6: 247-254 Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. - Guely, M. - Czinege, E. (1994): Several contamination of soils by heavy metals near Gyöngyös, Hungary. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, pp. 515-517. 109. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 110. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. 111. Harcsa M. Szemán L. (2008): Gyepalkotó növényfajok társítás-elemzése az ökológiai igények alapján. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 6. évf., 3. szám, p. 395-404. 5

Penksza, K. Barczi, A. Benyovszky, B. M. Möseler, B. M. Birkenheuer, V. Szabó, T. (1995): Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehér-szirt (White cliff) of Kesztölc. Tiscia 29: 3-10. 112. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. ISSN 0301-7001 113. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosion ont the Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 114. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 115. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 116. Centeri Cs. Jakab G. Barta K. Szalai Z. Császár A. (2005): Egyes Magyarországon használatos eróziós modellek összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem pp. 183-192. 117. Tary J. Csúzdi Cs. Kertész Á. Szendrei G. Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. 118. Harcsa M. Szemán L. (2008): Gyepalkotó növényfajok társítás-elemzése az ökológiai igények alapján. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 6. évf., 3. szám, p. 395-404. Penksza, K. (1995): Flora of the Ör-hegy (Gerecse Mts, Hungary). - Stud. bot. hung. 26: 37-48. 119. Matus G. Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. ISSN 1219-9672 120. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. ISBN 963 8326 15 8 121. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 122. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. ISSN 1219-9672 123. Pinke Gy. Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. ISSN 1219-9672 124. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 125. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. ISSN 1219-9672 126. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. ISSN 1589-7788 127. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. 128. Barina Z. (2006): A Gerecse hegység flórája. Penksza, K. (1995): Flora of the Fehér-szirt and its surroundings near Kesztölc, Hungary. - Stud. bot. hung. 26: 49-63. 129. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. ISBN 963 8326 15 8 130. Bauer N. Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 131. Nyakas A. Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 132. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. ISSN 1219-9672 133. Pinke Gy. Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. ISSN 1219-9672 134. Szerdahelyi T. - Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 135. Tar T. (2002):Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89: 127-139. 6

136. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. ISSN 1219-9672 137. M. Vona V. Vona J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi G. (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 261-263. 138. Nyakas A. (1997): Mezőgazgasági növénytan alapjai. Egyetemi jegyzet Debrecen. 139. Gazdagné Torma M. (1998): A vadrezeda (Reseda lutea L.) szabadföldi csírázása és növekedés-analízisének jellemzői, Növénytermelés 46: 583-592. 140. Ferenczy A. - Papp J. - Tillyné Mándy A. (1999): Üvegházi dísznövények oktató adatbázisa. Agrárinformatika p. 1 5. 141. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában. Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 142. Berzsenyi Z. (2002): A növekedésanalízis funkcionális módszere. Növénytermelés 51: 449-467. Benyovszky B. M. Penksza K. Figeczky G. Nagy J. (1996): Lólegelöként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. A Lippai János tudományos ülésszak elöadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei 147-150. 143. Bánkuti K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC a Mátrában, adatok a Cserhát flórájához: Kitaibelia 5: 61-62. ISSN 1219-9672 144. Kun A. Ittzés P. Facsar G. Höhn M. (2000): Sziklagyepek és lejtőszeppek a Középdunai flóraválasztó környékén II. Kitaibelia 5: 209-215. ISSN 1219-9672 145. Harmos K. Sramkó G. Stadler Á. (2001): Adatok a Cserhát edényes flórájához. Kitaibelia 6: 73-86. ISSN 1219-9672 Penksza K. - Káder F. - Benyovszky B. M. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyröl. - Bot. Közlem. 83: 77-105. 146. Bauer N. - Mészáros A. (1998): Adatok a Pélyei-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék). Kanitzia 6: 121-139. ISSN 1216-2272 147. Bauer N. Mészáros A. Simon P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 4: 43-50. ISSN 1219-9672 148. Bauer N. - Mészáros A. Simon P. (2004). Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9: 207-219. ISSN 1219-9672 149. Forster E. Bölöni J. (1999): Szirti fanyarka Amelanchier ovalis MEDIK. Tilia 7. 233-242. ISSN 1219-3003 150. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 151. Bauer N. - Mészáros A. Simon P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 2: 351-356. ISSN 1219-9672 152. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 153. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 154. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 155. Halbritter A. - Csontos P. Tamás J. Anton A.(2004): Dolomitsziklagyepek és eketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédedelmi Közlemények. 10: 9-35. 156. Halbritter A. Tamás J. Anton A. Uzinger N. (2005): Mikroelemtartalom-vizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Tájökológiai Lapok 1: 63-73. 157. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. 158. Csontos P. (2007): Feketefenyvesek ökológia kutatásai. Scientia Kiadó, Budapest pp. 119. 159. Anton A., Csontos P., Tamás J., Kalapos t. (2008): Effects of Pinus nigra plantations on the soils of dolomite grasslands Cereal Research Communications 36: 715-718. 160. Csontos P., Simkó H. (2008): A magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.) csírázásbiológiájának vizsgálata Tájökológia Lapok 6: 247-254 Turcsányi, G. - Siller, I. - Führer, E. - Kovács, M. - Penksza, K. - Büttner, S. Figeczky, G. - Dudás, J.- Mihály, B.(1996): Amount and chemical element content of rhizomorphs in the stemflow and 7

throughfall areas of beech stands on different soil types.- Z. Planzenenernahr. Bodenk.: 159: 513-518. 161. Jentschke G, - Fritz E. - Marschner P. - Rapp C - Wolters V. - Godbold D.L. (1997) Mycorrhizal colonization and lead distribution in root tissues of Norway spruce seedlings. J. Plant Nutr. Soil Sci. 160, 317-321 162. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): The effect of beech stemflow on spatial patterns of soil solution chemistry and seepage fluxes in a mixed beech/oak stand. Hydrol. Process. 14: 135-144. 163. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): Soil nitrogen turnover in proximal and distal stem areas of European beech trees. Plant Soil 218: 117-125. 164. Blanusa, M. - Kucak, A. - Varnai, V.-M. - Saric, M. M. (2001): Uptake of Cadmium, Copper, Iron, Manganese, and Zinc in Mushrooms (Boletaceae) from Croatian Forest Soil. Journal- AOAC International 84: 1964-1971 Barczi A. Grónás V. Penksza K. (1996): A tihanyi táj változásai a századforduló óta. (Change of Tihany region in this century ). Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316. 165. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosionont he Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 166. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 167. Centeri, Cs. Pataki, R. (2002): Sustainable use and management of soils in arid and semiarid regions. 2: 261-262. 168. Cs. Centeri R. Pataki (2005): Soil erodibility measurements on slopes of the Tihany peninsula, Hungary. Advances in GeoEcology 36., ISBN 3-923381-49-2, Catena Verlag Reiskirchen, p. 149-154. 169. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 170. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. 171. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok hills region. 13th International Poster Day: Transport of Water, Chemicals and Energy in the System Soil-Crop Canopy- Atmosphere. Bratislava, 10. 11. 2005., p. 74-80. 172. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the putnok Hills region. Proceedings of the 13th International Poster Day. CD. p. 74-80. 173. Pintér L. Bizikova L., Kutics K., Vári A. (2008): Develeoping a system of sustainability indicators for the Lake Balaton Tájökológia Lapok 6: 271-293. Barczi A. - Penksza K. - Bozzay B. (1996): Antropogén hatások Tihany flórájában. II. Antropizáció és a vidéki települések élőkörnyezeti viszonyai. Nemzetközi Konferencia, Tarcal-Tokaj, 1996. július 24-28. Proceedings of International Conference, p. 202-203. 174. Bauer N. Kenyeres Z. (szerk.) (2002): 40 éves A Bakony természeti képe kutatási program. A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa, Zirc, p. 215 Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Siller, I. - Kaszab, L. (1996): Multielement-analysis of a montane beech forest in Hungary. - Verhandlungen der Gesellschaft für Ökologie 25: 147-152. 175. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 176. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. Kovács, M. Turcsányi, G. Penksza, K. Nagy, J. (1996): Comparasion of the element content of the components of forests as well as grassmoors and meadows evolved in the sites of the forests. In: New perspectives in the research of hardly known trace elements and their role in life processes. Proceedings of the 7. International Symposium Budapest, pp. 21-30. 177. Puskás I. Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. 178. Szegedi L., Szabó L., Fodorné Fehér E., (2008): Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben. Tájökológia Lapok 6: 363-372. 8

Barczi, A. Penksza, K. Czinkota, I. Néráth, M. (1996/97): A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. - Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21. 179. Cs. Centeri (2002): The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula. Acta Botanica Hungarica 44 (3-4), p. 285-295. 180. Bauer N. Kenyeres Z. (szerk.) (2002): 40 éves A Bakony természeti képe kutatási program. A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa, Zirc, p. 215 ISBN 963-202-165-7 181. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 182. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 183. Gournelos, Th. - Evelpidou, N. - Vassilopoulos, A. (2005): An example of Geographical Information Systems (GIS) and artificial intelligence systems (Fuzzy Logic & Neural Networks) conjuction: Application in Geomorphology, Bulletin of Hellenic Geological Association. (In press) Vol. XXXVI, 2004, Proceedings of the 10 th International Conference, Thessaloniki, April 2004, p. 101-107. 184. Tary J. Csúzdi Cs. Kertész Á. Szendrei G. Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. 185. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 186. Király A. (2006): Az Európában alkalmazott mutatószám-rendszerek összehasonlító elemzése. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. sz., p. 35-64. 187. Vona M., Vona V., (2008): A Sósi-patak vízgyűjtőjének eróziós vizsgálata a védett természeti értékek tükrében XXVII. Vándorgyűlés, Budapest, 2008. 09. 267-270. pp. 207 212. ISBN: 978-963-87343-2-7 188. Harcsa M. Szemán L. (2008): Gyepalkotó növényfajok társítás-elemzése az ökológiai igények alapján. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 6. évf., 3. szám, p. 395-404. Penksza K. Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához I. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, I.). Kitaibelia 2(1): 33-37. 189. Vojtkó A. Schmotzer A. Pifkó D. Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. ISSN 1219-9672 190. Király G. Király A. (1999): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4: 229-246. ISSN 1219-9672 191. Sulyok J. Schmotzer A. (1999): Adatok a Tarna-vidék és a Bükk északi előterének flórájához I. Kitaibelia 4: 367-380. ISSN 1219-9672 192. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 193. Harmos K. Sramkó G. (2000): Adatok a Mátra edényes flórájához I. Kitaibelia 5: 63-78. ISSN 1219-9672 194. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 195. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 196. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. ISSN 1219-9672 197. Szűts F. (2003): A tornai vértő (Onosma tornense JÁV) magyarországi előfordulásának ponttérképezése és ökológiai vizsgálata. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban ANP Füzetek II. 17-24. ISBN 963 04 81197 198. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 199. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca partvidéken. Calandrella 12: 59. 9

200. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Rakaca partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 201. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. ISSN 1219-9672 Penksza K. - Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához II. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, II.). Kitaibelia 2(2): 231-232. 202. Vojtkó A. Schmotzer A. Pifkó D. Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. ISSN 1219-9672 203. Somlyay L. - Lőkös L. (1999):Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23. ISSN 1219-9672 204. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 205. 137. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 206. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 422. 207. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. ISSN 1219-9672 208. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 209. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 210. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca partvidéken. Calandrella 12: 59. 211. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Carex nemzetség Zergeboglár Rakaca partvidéki fajairól. Calandrella 12: 60-61. 212. Endes M. Papp L. Szabó S. (2003): A Rakaca partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 213. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. ISSN 1219-9672 214. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Kiss, J. - Penksza, K. - Tóth, F. Kádár, F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227-232. 215. Basedow, Th. (1998): The species composition and frequency of spiders (Araneae) in fields of winter wheat grown under different conditions in Germany. - J. appl. Entomol. 122, 585-590. 216. Mansvelt, J.D., and van der Lubbe, M.J. 1999. Checklist for Sustainable Landscape Management. Elsevier, Amsterdam. 1999. (p. 181). 217. Maohua, M. Tarmi, S. Helenius, J. (2002):Revisiting the species-area relationship in a semi-natural habitat: floral richness in agricultural buffer zones in Finland. Agr. Ecosyst. Environ. 89: 137 148. 218. Boutin, C., Jobin, B., Bélanger, L., Choinière, L., 2002. Plant diversity in three types of hedgerows adjacent to cropfields. Biodivers. Conserv. 11: 1 25. 219. Tixier MS, Kreiter S, Auger P (2000): Colonization of vineyards by phytoseiid mites: their dispersal patterns in the plot and their fate. Experimental and Applied Acarology 24(3): 191-211. 220. Norris R.F. - Kogan, M (2000): Interactions between weeds, arthropod pests, and their natural enemies in managed ecosystemsweed Sci. 48(1): 94-158. 221. Smith, H. Firbank, L. G. Macdonald, D. W. (1999): Uncropped edges of arable fields managed for biodiversity do not increase weed occurrence in adjacent crops. Biological Conservation 89(1):107-111. 222. Thomas, P. - Tomich A. David, E. - Thomasb, Meine van Noordwijk (2004): Environmental services and land use change in Southeast Asia: from recognition to regulation or reward? Agriculture, Ecosystems and Environment (in press) 10

223. Helenius, J. - Jan-Peter C. Bäckman (eds.) (2004): Functional Diversity in Agricultural Field Margins. pp. 722. 224. Paule A. (2005): Lepidopteran and vegetation diversity in tropical field margins: A Case study in northern Thailand. Canton, New York. Penksza, K. (szerk.) (1997): Herbárium CD-ROM Kossuth Könyvkiadó 225. Péter E http://www2.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/tancd/petere.htm Turcsányi G. (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 261-263. 226. Szombati D., Tasi J. (2007): Különböző gyephasznosítási módok hatása a növényállomány összetételére a Hortobágyi vizes él élőhelyrekonstrukciós programban. AWETH 3: 70-101. ISSN 1786-8440 Penksza, K. Kapocsi, J (1998): A Maros-völgy edényes növényei I. (Flora of the Maros-valley, Hungary) Crisicum 1: 35-74. ISSN 1419-2853 227. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113-126. 228. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258. 229. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 230. Molnár V. A. Pfeifer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Kitaibelia 4: 391-421. ISSN 1219-9672 231. Király G. Kevey B. (1999). Hamvas éger Alnus incana (L.) MOENCH. Tilia 7: 24-36. ISSN 1219-3003 232. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. ISSN 1219-9672 233. Csontos, P. Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) 234. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Penksza K. (1998): A Sedo acri-festucetum valesiacae ass. nov. A Rakacai-völgymedencében és a Cserehátban. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása 77-88. ISBN 963 8326 15 8 235. Vojtkó A. (1998): A Bükk sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyapek szünbotanikai kutatása. 133-155. 236. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hesgységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. ISSN 1219-9672 237. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bupapest. pp. 610. (263. oldalon) Nagy, J. - Figeczky, G. - Penksza, K. - Fintha, I. - Molnár, A. - Tóth, Z. - Kalapos, T. (1998): Contribution to the flora and vegetation of lake Bence-tó, NE Hungary. Studia bot. hung. 27-28: 151-161. 238. Kapocsi J. Domán E. - Bíró I. Forgács B. Tóth T. (1998): Florisztikai adatok a Körös- Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75-83. ISSN 1419-2853 239. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 240. Cserhalmi D. Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Nagy J., Figeczky G., Penksza K. (1998b): Decay of peat moss cushions on lake Bence (Bence-tó) in the northern part of the Great Hungarian Plain. Studia bot. hung. (27 28): 163 167 pp. 241. Cserhalmi D. Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Penksza, K. Benyovszky, B. M. Nagy, Z. Káder, F. Dóczi, Á. Tóth, S. (1998): Changes in the grasslands of a study area Sóly (Bakony mountains, Hungary) 17 th General Meeting of the European Grassland federation, Ecological Aspects of Grassland Management, Debrecen Agricultural University, Debrecen, 499-502 242. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. 243. Tóth Cs. Nagy G. Nyakas A. (2002): Legetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 50-59. 11

244. Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. (2003): Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10. különszám DE ATC, pp. 50-55. Benyovszky, B. M. Penksza, K. Barta, L. Szemán, L. (1998): Effect of tramling and grazing on species composition in different natural grasslands. Proceeding of International Conference on Soil Condition and Crop Production, Gödöllő, Hungary, 209-211. 245. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. Penksza, K. Salamon, G. Kapocsi, J. Gyalus, B. Kemény, G. (1998): Floristical and coenological data of the western territory of the Körös-Maros region I. Studia bot. hung. 27-28: 123-130. 246. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Penksza K. - Engloner A. - Asztalos J. - Gubcsó G. - Szegedi E. (1999): Adatok a Körös menti szentély jellegű holtmedrek flórához és vegetációjához. Crisicum 2: 51-65. ISSN 1419-2853 247. Tamás J. - Csontos P. (2002): Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis /L./ chevall) a Pázmándi-sziklákon. Bot. Közlem. 89: 183-186. 248. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. ISSN 1219-9672 249. Csontos, P. Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) Penksza K. (1999): A magyar pázsitfű flóra új természetes tagja a hajszál perje (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler). (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler in Hungary) Kanitzia 7: 51-58. ISSN 1216-2272 250. Papp M. Szabó Zs. Hamvas M. (1999): Összehasonlító alaktani és anatómiai vizsgálatok a Poa pratensis L. és a Poa angustifolia L. hajtásain. Kanitzia 7: 67-74. ISSN 1216-2272 251. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1: 47-52. ISSN 1219-9672 252. Taba E. Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 253. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt, G. Sipos, A. Penksza, K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Penksza K. Engloner A. Bauer L. Asztalos J. (1999): Összehasonlító morfológiai vizsgálatok a Hierochloë nemzetségben I. (Comparative Morphological Studies of Hierochloë Genus I.). Kanitzia 7: 59-66. ISSN 1216-2272 254. Taba E. Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 255. Vojtkó A. (2001): A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó Eger pp. 340. 256. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert. In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 257. Tar T. (2002): Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89. 127-139. 258. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-9. Penksza K. Somlyay L. (1999): A Geum rivale L. felfedezése Magyarországon. (Geum rivale L in Hungary). Kitaibelia 4: 273-275. 259. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 260. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 261. Malatinszky Á. (2003): A Putnoki-dombság boanikai és tájtörténeti feltárása és tájhasznosítási értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 121. 262. Malatinszky Á. (2003): Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél-Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói. 43-47 263. Malatinszky Á. (2001): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. Kitaibelia 12: 124-132. ISSN 1219-9672 264. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Sonntag, E. Pozzi, D. Penksza, K. Zeltner. G.-H. Björk, S. Kohler, A. (1999): Macrophyten- Vegetation und Standorte im eutrophen Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 9: 1-113. 12

265. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. Pintér B. Bratek Z. Csáky P. - Szerdahelyi T. S. Taba E. - Penksza K. (1999): Adatok a Gödöllőidombság flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 86-87: 235-236. 266. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza, K. Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn.. - Bot. Közlem. 86-87: 89-93. 267. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 268. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 269. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 270. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 271. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 272. Zs. K. Szabó. M. Papp. L. Daróczi (2006): Ligule anatomy and Morphology of Five Poa Species. Acta Biologica Cracoviensia 48(2): 83-88. 273. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 274. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza, K. - Engloner A. (1999/2000): Taxonomic study of Festuca wagneri (Degen Thaisz et Flatt) in Degen Thaisz et Flatt. 1905. - Acta Bot. Sci. Hung. 42: 257-264 275. Fekete G. Molnár Zs. Kun A. Virágh K. Botta-Dukát Z. (2002) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 381-414. 276. Veldkamp J. F. (2002): Grass Literature 22:1-10. 277. Šmarda P. (2006): DNA ploidy levels and intraspecific DNA content variability in Romanian fescues (Festuca L., Poaceae), measured in fresh and herbarium material. Folia Geobotanica 41: 417 432 278. Šmarda P. (2008): DNA ploidy level variability of some fescues (Festuca subg. Festuca, Poaceae) from Central and Southern Europe measured in fresh plants and herbarium specimens. Biologia 63: 349 367. Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5(2): 298. 279. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 280. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. (2000): A Festuca javorkae Májovský és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina - csoport határozókulcsa. - Kitaibelia 5: 275-278. 281. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1. 47-52. ISSN 1219-9672 282. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 283. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 284. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 285. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 286. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 287. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 13

288. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 289. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 290. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 291. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 292. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 293. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003): A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 294. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 295. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 296. Király G. (szerk.) (2007): Vörös LiSta. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Penksza, K. (2000): Die Koerrektur der histologischen Beschreibung von Festuca javorkae von Májovszky im Jahre 1962, und Angaben zum Vorkommnis der Art in Ungarn Ber. Inst. Landschafts- Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 10: 49-54. ISSN 0941-7257 297. Joó K. (2001): Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132 (4): 184-185. 298. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 299. Barczi A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 300. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 301. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 302. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 303. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 304. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5 (2): 298. 305. Somlyay L. (2001): A rozsnok (Bromus L.) nemzetség kutatásának története és állása Magyarországon. Kitaibelia 2. 251-257. ISSN 1219-9672 306. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Sonntag, E. Pozzi, D. Penksza, K. Zeltner. G.-H. Björk, S. Kohler, A. (2000): Macrophyten- Vegetation und Standqualität im eutrophen Björka-Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). Limnologica 30: 281-298. 307. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. 308. Falusi E. - Sipos V. K. (2003): Alföldi vízfolyások flórájának és vegetációkutatásának újabb eredményei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 259-262. 309. Melzer, A Schneider, S. (2002): Beeinflusst die Strukturgüte von Fließgewässern das Vorkommen von Makrophyten? Acta hydrochim. hydrobiol. 30: 197 206. 310. Meilinger, P. (2003): Makrophyten als Bioindikatoren zur leitbildbezogenen Bewertung von Fließgewässern. Ein Beitrag zur Umsetzung der EG-Wasserrahmenrichtlinie. Doktors der Naturwissenschaften genehmigten Dissertation. pp. 182. Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. Crisicum 3: 73-78. ISSN 1419-2853 311. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 14

312. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 313. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 314. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Barczi A. (szerk.) Barczi A. Lócy D.- Penksza K. (2000): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Külső- Somogy. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 315. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58.. Penksza K., Káder F., Süle Sz. (2000): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24. 316. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. 317. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Orárensis 49: 3-14. Barczi A. Penksza K. Joó K. Czinkota I. Grónás V. (2000): Dél-tiszántúli gyepek talajtani és növénytani összefüggéseinek vizsgálata. Acta Biol. Debrecenica 11. p. 188. 318. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (a Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok, 1. évfolyam, 1. szám, p. 87-96. 319. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete, Budapest, p. 255-258. Barczi A. Joó K. Penksza K. (2001): Kunhalmok eltemetett talajainak talajgenetikai rekonstrukciója: morfológiai vizsgálatok. Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadványa. 320. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 321. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Galli Zs. Penksza K. Kiss E. Bucherna N. - Heszky L. (2001): Festuca fajok molekuláris taxonómiai vizsgálata: A Festuca ovina csoport RAPD és AP-PCR analízise. - Növénytermelés 50: 375-384. 322. S. Taba E. - Jeamplong J. Tuba Z. Nagy J. Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. Sipos A. Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 323. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 324. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 325. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 326. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-10. 327. Šmarda, P. - Kočí, K. (2003): Chromosome number variability in central European members of thefestuca ovina and F. pallens groups (sect. Festuca). Folia Geobot. 38: 65 95. 328. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 329. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Penksza K. Szerdahelyi T. (2001): Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői-dombvidéken. In: Borhidi A. és Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105-111. 330. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza K. (szerk.) Engloner A. Penksza K. Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. Egyetemi és Főiskolai tankönyv. Nemzeti tankönyvkiadó 268 pp. 331. Surányi D. (2001): Könyvismertetés. Bot. Közlem. 88: 8. 332. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában (tankönyv). Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 333. Molnár V. A (2002): Könyvismertetés. Kitaibelia 7: 274. ISSN 1219-9672 334. Nyakas A. (2002): Innováció a tudomány az ezredforduló agráriumában pp. 8-15. 15

335. Molnár V. A. (2003): Egyszikűek, Kossuth Kiadó pp. 112. 336. Podani J. (2004): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadónyv, Budapest pp. 296. 337. Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I., Kossuth Kiadó pp. 112. 338. Tomcsányi A. - Turcsányi G. (2004): Magyarország kultúrflrája. Az árpa. Akadémia Kiadó pp. 491. 339. Molnár V. A. (2005): Kétszikűek II., Kossuth Kiadó pp. 112. 340. Molnár V. A. (2006): Egyszikűek III., Kossuth Kiadó pp. 112. Penksza K. Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6: 149-155. 341. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 342. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpátmedencei Biológiai szimpózium összefoglalói pp. 271-274. 343. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120. 344. Virók V. Farkas R. Szmorad F. Boldoghné Szűts F. (2004): Florisztikai adatok Borsod- Abaúj-Zemplén-megye északi részéről. Kitaibelia 1. 143 150. ISSN 1219-9672 345. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. 346. Farkas J. Gulyás G. Lukács B. A. (2007): Adatok a Hernád-völgy flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 12: 97-101. ISSN 1219-9672 Barczi A. (szerk.) Barczi A. Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp. 347. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58.. Barczi A. (szerk.) Barczi A. Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Belső- Somogy. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 348. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58.. Bauer L. - Galli Z. - Penksza K. - Engloner A. - Szerdahelyi T. - Kiss E. - Heszky L. (2001): Morfológiai és molekuláris taxonómiai vizsgálatok kárpát-medencei Festuca fajokon. II. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium: 33-37. 349. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 350. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 351. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról más szemmel 59-70. ISBN 963 216 696 5 352. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 Penksza K. Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6: 149-155. 353. Pinke Gy. Schmidt D. Schmidtmajer Á. Király G. Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. ISSN 1219-9672 354. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. Malatinszky Á. - Penksza K. (2002): Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. - Bot. Közlem. 87: 99-104. 355. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. 356. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpátmedencei Biológiai szimpózium összefoglalói 271-274 357. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120. 358. Bolohg L. (2006): Helianthus nemzetség. In: Özönnövények II. 284-285. 16

359. L. Balogh - I. Dancza (2008): Humulus japonicus, an emerging invader in Hungary. In: B. Tokarska-Guzik - J.H. Brock - G. Brundu - L. Child - C.C. Daehler - P. Pyek (eds.): Plant Invasions: Human perception, ecological impacts and management. Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands. pp. 73-91 Penksza K. Káder F. Süle Sz. (2002): Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött szerepének ismeretéhez. Kanitzia 9: 211-226. ISSN 1216-2272 360. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 361. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89. 161-181. Penksza K. Káder F. Süle Sz. (2002): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). - Folia Mus. Historico-Naturalis Bakonyensis 19: 7 24. 362. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 363. Csontos P. isépy I. Lőkös L. - Tamás J. (2007): Védett fajok együttes lőfordulás száraz gyepekben. Tájökológiai Lapok 5(2): 249-260. Penksza K. - Ruprecht E. (2002): Some corrections to the identification and data about the occurence of Hierochloe repens (Host) Simonkai in Romania. - Contributii Botanice 37: 7-11. 364. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23.:1-9. Benyovszky B. M. - Penksza K. (2002): A N-műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szempontjából egy isaszegi lólegelőn. Növénytermelés 51(4): 509-512. (IF: 0,160) 365. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 366. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. 367. Vona M., Vona V., (2008): A Sósi-patak vízgyűjtőjének eróziós vizsgálata a védett természeti értékek tükrében XXVII. Vándorgyűlés, Budapest, 2008. 09. 267-270. pp. 207 212. ISBN: 978-963-87343-2-7 Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. Crisicum 3: 73-78. ISSN 1419-2853 368. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. Penksza, K. (2003): Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. Acta Bot. Hung. 45: 356-372. 369. Petr Šmarda, MU Brno (2006): Festuca ve střední Festuca ve střední Evropě, http://www.sci.muni.cz/botany/systemgr/people/petrs.htm 370. Šmarda, Petr (2006) DNA ploidy levels and intraspecific DNA content variability in Romanian fescues (Festuca, Poaceae) measured in fresh and herbarium material. Folia Geobotanica 41: 371. W.D. Clayton, K.T. Harman & H. Williamson (2007): GrassBase - The Online World Grass Flora Royal Botanic Gardens 372. ŠMARDA, P., ŠMERDA, J., KNOLL, A., BUREŠ, P., DANIHELKA, J. (2007): Revision of Central European taxa of Festuca ser. Psammophilae Pawlus: morphometrical, karyological and AFLP analysis. Plant Systematics and Evolution, Wien, Springer-Verlag, Rakousko. ISSN 0378-2697, 266: 194-232. 373. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223. 374. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. A következő honlapokon található még meg: www.kew.org/data/grasses-db/www/imp04810.htm - 11k - www.akademiai.com/index/n67p050737p57l56.pdf www.muni.cz/research/publications/702233-16k www.lonicera.hg.pl/news/botsw04a.html - 39k www.kew.org/data/grasses-db/sppindex.htm - 768k is.muni.cz/th/21109/prif_d/annotation_english.txt - 3k is.muni.cz/th/21109/prif_d/dissertation.pdf 17

www.wild-about-you.com/worldgrasses.htm - 250k www.rbgkew.org.uk/web.dbs/grasses-db/sppindex.htm - 250k www.omgk.hu/mabi/2004/mabi2004.doc trophort.com/004/161/index.html - 128k olc.ijs.si/dmoztxt/matrices/wordlist.txt lexsrv3.nlm.nih.gov/specialist/projects/lexicon/2005/release/lexicon/misc/prevariant s www.cababstractsplus.org/google/abstract.asp?acno=20043018102 www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=13423-6k Penksza K. (2003): A Kárpát-medence központi homokterületeinek Festuca fajai. - III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói pp. 381-385. ISBN 963 8012 98 6 375. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza K. Barczi A. Néráth M. Pintér B. (2003): Változások és regenerációs esélyek a Tihanyifélsziget gyepeiben. Növénytermelés. 52(2). p. 167-184. (IF: 0,206) 376. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 377. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 378. Cs. Centeri M. Vona (2006): Soil loss calculation and sediment analyses in Galgaheviz, Hungary. European Geologist. N o 22., p. 36-39. 379. Pintér L. Bizikova L., Kutics K., Vári A. (2008): Develeoping a system of sustainability indicators for the Lake Balaton Tájökológia Lapok 6: 271-293. 380. V. Vona Sz. Süle I. Siller Á. Pottyondy (2008): Changes in dolomite rocky grasslands caused by anthropogenic disturbances, with special respect to grazing. Cereal Research Communications, Vol. 36., Suppl. 2008., p. 1879-1882. Gyulai G. Szemán L. Penksza K. Kiss J. Szabó Z. Heszky, L. (2003): Új kékperje (Poa humilis) genotípusok klónozása és molekuláris jellemzése. Gyepgazdálkodás pp. 78-80. 381. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 382. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. - Ekológia (Bratislava) 23: 15-22. 383. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 384. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 385. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. 386. T. Kiss Á. Balogh E. Herczeg I. Pándi A. Nagy (2008): Examinations of soil-plant interrelations on pastures of the Great Hungarian Plain. Cereal Research Communications, Vol. 36., Suppl. 2008., p. 1671-1674. 387. Pető Á., Bucsi T. (2008): Kiegészítő adatok a Csípő-halom paleoökológiai elemzéséhez. Tájökológia Alpok 6 (1-2) 199-210. 388. Harcsa M. Szemán L. (2008): Gyepalkotó növényfajok társítás-elemzése az ökológiai igények alapján. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 6. évf., 3. szám, p. 395-404. Malatinszky Á. - Penksza K. (2004): Traditional sustainable land use towards preserving botanical values int he Putnok hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205-212. 389. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 390. Vona M., Barczi A., Szász P., Csihar L., Centeri Cs. (2007): Növénytermelés 56(4): 187-198. 18

391. L. Szemán, M. Bajnok, M. Harcsa, J. Prutkay, G. Zsigó (2008): The effect of soil nutrients and animal excreta on grassland biodiversity improvement. Cereal Research Communications 36: 1935-1938. 392. K. Bakos, A. Barczi, M. Vona, N. Evelpidou, C. Centeri (2008): Potential effects of lands use change around the Inner lake in Tihany, Hungary Examination of geology, pedology and plant cover / land use interrelations. Cereal Research Communications 36: 143-146 393. M. Vona, A. Barczi, Cs. Centeri (2008): Investigation of water regime and soil properties to provide adata for vegetation change on the peaty meadow of Galgahévíz, Hungary. Proceedings of the 14th International Symposium on Problems of Landscape Ecology Research, Stara Lesná, Slovakia. pp. 491-496. ISBN 978-80-89325-03-0 Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. - Agrokémia és Talajtan 53: 3-16. 394. Király A. (2006): Az Európában alkalmazott mutatószám-rendszerek összehasonlító elemzése. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. sz., p. 35-64. 395. Deák J. Á. Keveiné Bárány I. (2006): A talaj és a növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-majsai homokhát keleti részén. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. szám, p. 195-209. 396. Á. Pető (2007): Introducing the phytolith analysis: a suitable method in palaeoecology and landscape ecology. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 5. évfolyam, 1. szám, p. 91-102. 397. Pető Á. Bucsi T. (2008): Kiegészítő adatok a Csípő-halom paleoökológiai elemzéséhez. Tájökológiai Lapok, Gödöllő, 6. évfolyam, 1-2. szám, p. 197-208. Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: Tóth A.: Kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás Debrecen pp. 27-43. ISBN 963 216 696 5 398. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. 399. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovárensis 49: 3-14. 400. Pető Á., Bucsi T. (2008): Kiegészítő adatok a Csípő-halom paleoökológiai elemzéséhez. Tájökológia Alpok 6 (1-2) 199-210. Vona M. Penksza K. (2004): A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggés a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2: 341-348. 401. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. ISSN 1216-2272 402. Centeri Cs. Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119 131. 403. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 404. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovárensis 49: 3-14. K. Szabó Zs. - Papp M. - Penksza K. - Nyakas A. (2004): Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata. - Tájökológiai Lapok 2: 259-265. 405. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 406. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. (2004): A Festuca callieri Margf., a magyar pázsitfű flóra újabb tagja a Dél-Tiszántúlról. Botanikai Szakosztály előadóülése. 407. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Falusi E. Sipos V. K. Penksza K. Kohler A. (2004): A Friedberger Au vízredszerének és a Sós ér vegetációjának kvantitatív felmérése. Tájökológiai Lapok 2: 159-172 408. Vona M., Vona V., (2008): A Sósi-patak vízgyűjtőjének eróziós vizsgálata a védett természeti értékek tükrében XXVII. Vándorgyűlés, Budapest, 2008. 09. 267-270. pp. 207 212. ISBN: 978-963-87343-2-7 19

Pottyondy Á., Hortobágyi T. C., Penksza K. (2005): A Pannonhalmi Világörökségi terület természetvédelmi hasznosítása, különös tekintettel a botanikai értékekre. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 329-334. 409. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Nagy A., Balogh Á., Penksza K. (2005): Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307-311. 410. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 411. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok 5: 73-89. 412. Zagyvai G. (2008): Tájtörténeti vizsgálatok cserháti mintaterületen. Tájökológia Alpok 6 (1-2) 127-144. Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. (2005): A talajtani és eróziós viszonyxok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087-1091. ISBN 963 8012 98 6 413. D. Boecker G. Turcsányi B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 414. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Centeri, Cs. Vona, M. Penksza, K. Malatinszky, Á. Barczi, A. (2005): Soil, water and nature protectoin matters in Galgahévíz, Hungary, COST: 634. Lublin, September 15-17, 2005 pp. 8-9. 415. D. Boecker G. Turcsányi B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Penksza K. - Benyovszky B. M. Malatinszky Á. (2005): Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. - Növénytermelés 54: 53-64. 416. Szabó M. Kenéz Á. Saláta D. Szemán L. Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. 417. J. Tasi (2008): Macroelement, heavy metal and selenium content of grass species and dicotyledons. Cereal Research Communications 36: 271-274. 418. L. Szemán, M. Bajnok, M. Harcsa, J. Prutkay, G. Zsigó (2008): The effect of soil nutrients and animal excreta on grassland biodiversity improvement. Cereal Research Communications 36: 1935-1938. 419. T. Kiss, Á. Balogh, E. Herczeg, I. Pándi, A. Nagy (2008): Examination of soil plant interrelations on pastures of the Great Hungarian Plain. Cereal Research Communications 36: 1671-1674. 420. M. Vona, A. Barczi, Cs. Centeri (2008): Investigation of water regime and soil properties to provide adata for vegetation change on the peaty meadow of Galgahévíz, Hungary. Proceedings of the 14th International Symposium on Problems of Landscape Ecology Research, Stara Lesná, Slovakia. pp. 491-496. ISBN 978-80-89325-03-0 Penksza K. - Vona M. Herczeg E. (2005): Eltérő gazdálkodás során fenntartott természetes gyepek botanikai és talajtani vizsgálata tiszántúli kunhalmokon. - Növénytermelés 54: 181-195. 421. Szabó M. Kenéz Á. Saláta D. Szemán L. Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. Penksza K. - K. Szabó Zs. (2005): A Poa humilis Ehrh. Ex Hoffm., mint egy gyakori gyepalkotó fajunk ismeretéről és taxonómiai helyzetéről. - Növénytermelés 54: 301-306. 422. Szabó M. Kenéz Á. Saláta D. Szemán L. Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. 423. Szabó M. Kenéz Á. Saláta D. Szemán L. Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. 20