Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna 2013. május 11. fotó: Vajna L.
Sok gond van a meggyel telepítés rosszul sikerül korai fapusztulások verticilliumos hervadás monilia fertőzés, járvány blumeriellás lombfertőzés, lombhullás és még az antraknózis is!
út a virágzástól az antraknózisig
Miért aktuális a téma? Változó körülmények, újabb tapasztalatok, ismertek az okozott kár jelentős, elérheti a termés 80, sőt 100 %-át környezeti, időjárási feltételek változnak változnak a növényvédelmi, hatósági előírások gazdasági, piaci feltételek befolyásolják a meggy művelését, a költségráfordítást
Új betegség az antraknózis? Nem! Glöospóriumos gyümölcsrothadás 1950-es évektől ismert Magyarországon A név változott meg! meggyantraknózis (engedélyokiratokban, cégtájékoztatókban konfúzus névhasználat!)
a kórokozó új? Nem! Berkeley M.J, 1856 Gloeosporium fructigenum Sutton B.C. 1998 Gloeosporium genus érvénytelen! Helyette: a faj a Colletotrichum genusba került Két faj elkülönítése morfológia alapján! 1998 Colletotrichum gloeosporioides Colletotrichum acutatum
név változtatás okai változtak a vizsgálatok módszerei Morfológiai vizsgálatok - ellentmondásos adatok Fiziológiai vizsgálatok - tenyészet növekedésében határozott különbség (C. acutatum lassabban nő!) Biokémiai vizsgálatok - vannak különbséges, de csak részinformációt adnak Molekuláris módszerekkel vizsgálatok 1990-es évek elejétől C. acutatum két faj lehet? C. acutatum sensu lato heterogén (fajcsoport?)
adatok a két fajról - USDA adatbázis! (in the Fungus-Host database) Colletotrichum gloeosporioides Malus domestica Hypericum perforatum Salsola tragus (Hedera helix) 1925 gomba gazdanövény kapcsolat Colletotrichum acutatum J.H. Simmonds 1968 173 gomba gazdanövény kapcsolat Meggy Mandula Fallopia Ailanthus levélen Notes: Many older reports of C. gloeosporioides may refer to this species.!!! (= C. acutatum)
Hazai vizsgálatok Lehoczki, 1957 morfológia alapján - Gloeosporium fructigenum Vajna, 2007 morfológia alapján Colletotrichum gloeosporioides Oros, Vajna et al., - 2010 _ Colletotrichum acutatum (. C. acutatum (J.H. Simmonds, 1968) strains were isolated of sour cherry plantations in East Hungary and this pathogen, new for Hungarian microbiont became recently dominant. ) Corvinus Egyetem Tóth A. et al., : 2012 - - Colletotrichum acutatum (COLLETOTRICHUM ACUTATUM IZOLÁTUMOK MORFOLÓGIAI ÉS MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE. Növényvédelmi Napok),
betegség járványos mértékű fellépéséről a három meghatározó tényező gazdanövény kórokozó - környezet Járványos méretű betegség lehetséges okai: kórokozó évről évre felhalmozódik (inokulum tömeg nő), ha a kémiai védekezés elmarad fajták általában fogékonyak érési időszakban csapadékos időjárás van (időjárási anomáliák, szélsőséges jelenségek fokozódnak!)
KÓROKOZÓ ÁLLANDÓAN jelen van az ültetevényben FOGÉKONY Növény Meggyfajtákr król l ebben a vonatkozásban keveset tudunk! Inokulum felhalmozódik Járványveszély KÖRNYEZETI HATÁSOK VÁLTOZNAK Időjárás csapadék, harmatképződés védekezés elmulasztása, rossz időzítése
képek a kórokozóról
Colletotrichum acutatum acervulusza szeták (tüskék) képződése az ivaros alak: Glomerella acutata peritécium aszkusz, aszkospórák
C. acutatum konídiumok (Vajna, 2010) C. gloeosporioidesként azonosított izolátum konídiumai meggyről 2007 (Vajna L.)
C. acutatum konídiumok tenyészetből
mikrociklikus konídiumképződés
sarjkonídium képződés
és a tünetek?
kezdeti tünet
éréskor
millió konídium egy-egy fertőzött termésen
antraknózis járvány következménye
ilyenek maradnak a fán, ezek a jövő évi fertőzés forrásai
a meggy levelét is fertőzheti? eddig erről nem tudtunk C. acutatum meggy levelein
C. acutatum meggy levelein
C. acutatum meggy levélen
C. acutatum rövid inkubálás után tömeges konídiumképződés levélen
Kórokozó biológiája Ivaros alak (2001-ben leírt!) Glomerella acutata csak tenyészetben Életciklus: ivartalan alak: acervuluszokban képződő konídium tömeg telelelés, nyugvó állapot: gyümölcsökben, rügyeken, kocsány maradványokon sporuláció: mérsékelten meleg, csapadékos időben terjedés: esőcseppekkel és rovarokkal is???
Két érdekes adat norvég kutatóktól: In three heavily infected cherry plantings an average of 39% of the fruit buds were infected by C. gloeosporioides at bud break one year. A single overwintered fruit could produce 1 10 millió conidia after two days incubation.. (By: Arne Stensvand, Jorunn Børve, and Venche Talgø The Norwegian Crop Research Institute, Plant Protection Centre, Høgskoleveien 7, 1432 Ås, Norway)
Hogyan jutnak a fertőző konídiumok a termésre? Csak vízzel terjednek a konídiumok? modellkísérlet és in vivo vizsgálat rovarral történő terjedés megállapítására (in: Oros Gyula Vajna László Balázs Klára Fekete Zoltán Naár Zoltán Eszéki Eszter: A meggy antraknózis kórokozójának tulajdonságai és a védekezés lehetőségei, különös tekintettel az újfehértói Glomerella populációra - 2010.)
mint kiderült a vizsgálatokban, ezeket a konídiumokat a vízcseppek mellett rovarok is terjeszthetik
Lasius niger - a fekete hangya - egyike a terjesztőknek A káros levéltetvek nevelése, szaporítása miatt a fekete hangya a nemkívánatos fajok közé tartozik. Nem csak saját nevelésű levéltetveire szorítkozik, hanem fellátogat a fákra és bokrokra is, hogy kiegészítse táplálékát. :::
konídiumok a hangya lábára tapadnak
különösen gyakori a konídiumok megtapadása a lábon levő fésűszerű képleten
Colletotrichum acutatum konídiumok a hangya (Lasius niger) lábán levő fésűszerű képleten
Colletotrichum acutatum konídiumok a hangya (Lasius niger) lábán
rovarpatogén is lehet a C. acutatum?
a gomba tovább él az elpusztult hangya testén, lábán és sporulál!
védekezés indokoltsága: ha az ültetvényben előző évben, (években) a betegség jelentős mértékben fellépett ha szedés előtti időszak időjárási prognózisa nagy valószínűséggel csapadékos időszakot jelez a döntés egyéni felelősség!
Hasznos internet WEB oldalak a növényvédő szerek megválasztásához a Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa: http://elelmiszerlanc.kormany.hu/elkeszult-amagyarorszagon-engedelyezett-novenyvedo-szerek-hivatalosadatbazisa növényvédő szerek adatbázisa: http://airterkep.nebih.gov.hu/enir/engedelykereso/kereso.aspx az ökológiai gazdálkodásban felhasználható, forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédelmi célú készítmények és termésnövelő anyagok listája: http://www.nebih.gov.hu/szakterületek/szakteruletek/noveny_talajvede lmi_ig/aktualitasok/oko_lista.html védekezésre szerek és technológiai javaslatok találhatók a hatóság által kiadott engedélyokiratokban, a gyártók és forgalmazók tájékoztató anyagaiban
Összefoglalás meggy antraknózisa egy régi betegség új néven kórokozója: Colletotrichum acutatum, ivaros alak: Glomerella acutata. Valószínű, hogy korábban is e faj volt a domináló kórokozó a C. gloeosporioides mellett terjedése rovarokkal is levélen is okozhat tüneteket járványos mértékű fellépésének lehetséges okai: időjárás, ültetvény állapotának leromlása, kémiai védekezés elhagyása, fajtafogékonyság? a kórokozó gomba biológiájáról ma többet tudunk, de nem eleget! a Corvinus Egyetemen jelenleg folyó vizsgálatok új, értékes megállapításokat hozhatnak!
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET