AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KARÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 2015. MÁRCIUS 16.

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MÁSODIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, SZABÁLYZATOK (ELFOGADVA: A KARI TANÁCS 10/2015. (III.16.) SZ. HATÁROZATÁVAL) 2015.

TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ FEJEZET... 4 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND... 4 I.... 4 PREAMBULUM... 4 II.... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A kar jogállása... 4 A kar szervezete... 5 A kar felügyelete... 6 A kar gazdálkodása... 6 Kari címek és kitüntetések... 7 III.... 7 A KAR TESTÜLETEI ÉS FÓRUMAI... 7 A Kari Tanács feladat- és hatásköre... 7 A Kari Tanács működése... 8 A kar és a dékán mellett működő bizottságok... 10 Kari fórumok... 10 IV.... 11 A KAR VEZETŐI... 11 A kar vezetői... 11 A dékán... 11 A dékánhelyettes... 12 A Dékáni Hivatal... 13 V.... 13 A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI, AZ EGYSÉGEK VEZETŐI, TESTÜLETEI... 13 Az oktatási szervezeti egységek vezetése... 13 Az intézet... 14 Az intézeti tanács... 15 Az intézetigazgató... 15 Önálló tanszék... 16 Tanszéki értekezlet... 17 A tanszékvezető... 17 VI.... 18 A KARON MŰKÖDŐ KUTATÓ KÖZPONT... 18 Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ... 18 VII.... 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 18 MÁSODIK FEJEZET... 19 FÜGGELÉKEK, SZABÁLYZATOK... 19 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK... 20 A Kari Tanács összetételére, választására, tagságára vonatkozó függelék... 20 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK... 23 Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Organogramja... 23 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK... 24 A.)TKTK szervezeti egységek felsorolása... 24 B.) A TKTK-n működő kutatási egységek... 24 1. SZÁMÚ SZABÁLYZAT... 25 Kitüntetési szabályzat... 25

ELSŐ FEJEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. PREAMBULUM A kar küldetésnyilatkozata Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karának küldetési célja, hogy az észak-magyarországi régió meghatározó szellemi és tudásközpontjává váljon a neveléstudományi képzések, a mestertanári képzések, továbbá az ezt támogató információs és kommunikációs technológiák fejlesztése terén. A többciklusú képzési rendszer minden szintjén (felsőfokú szakképzés, osztott és osztatlan képzések, doktori), valamint az azokra épülő posztgraduális és felnőttképzési keretek között képzések kidolgozásával és azok megvalósításával készít fel az egész életen át tartó tanulás szellemiségére. Az intézmény az európai felsőoktatási térben az európai egyetemek Magna Chartája (Bologna 1988), és az azt követő berlini, bergeni, londoni nyilatkozatok szellemében sokoldalú, interdiszciplináris képzéssel, magas szintű kutató- és fejlesztőmunkával, korszerű infrastrukturális feltételek között járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez. A hazai jogi keretek, a felsőoktatási törvény és az ágazati minőségpolitika alapján az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara ezt a küldetését a főiskola oktatói, dolgozói, hallgatói, hazai és nemzetközi partnerei kiterjedt hálózatával közösen, együttműködésben kívánja teljesíteni. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A kar jogállása 1. (1) A kar neve: Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar (2) Hivatalos rövidítése: EKF TKTK (3) Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterhazy Karoly University of Applied Sciences Faculty of Teacher Education and Knowledge Technology német: Eszterházy Károly Universität für Angewandte Wissenschaften Fakultät Für Lehrerbildung und Wissenstechnologie (4) A kar emblémája: (5) A kar székhelye és címe: Érsekkerti épület: 3300 Eger, Klapka u. 12.

(6) A kar körbélyegzője: középen Magyarország címere Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar körirattal. (7) A kar szimbólumai: a kari címer és a dékáni lánc. (8) A kar képviselője a kar dékánja. A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az EKF SZMSZ, Első rész, V. fejezet 29.. tartalmazza. A kar szervezete (EKF SZMSZ, Első rész, V. fejezet 26.. alapján) 2. (1) A kar a felsőfokú szakemberképzés keretében alapképzést, mesterképzést, felsőfokú szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést és doktori képzést az 2011. évi CCIV. számú Nemzeti Felsőoktatási Törvény szerinti képzést folytat. (2) A kar a hallgatók képzését, a tudományok művelését, illetve művészeti alkotótevékenységet megvalósító, a képzésben, tudományos és művészeti alkotómunkában együttműködő oktatókat, kutatókat, valamint oktatási, kutatási és más szervezeti egységeket magában foglaló oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység, amely a jogszabályokban biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több képzési terület szakjain folyó felsőfokú képzés feladatának ellátását szervezi és biztosítja. (3) A kar a főiskola önálló oktatási szervezeti egysége, amely a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint gazdálkodik. (4) A kar feladatai különösen: a) oktatás, tudományos kutatás, kapcsolattartás a felhasználókkal, b) a hallgatói és oktatómunka feltételeinek biztosítása, fokozatos fejlesztése, c) tantervek, tanegység listák alapján az oktatásszervezés segítése, kari koordinálása, d) a képzési terület, tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak szervezése, e) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás feltételeinek biztosítása, f) a főiskola különböző szakterületei között az oktatásban, gyakorlati képzésben és a foglalkoztatásban hatékony együttműködés megvalósítása, g) a tanszéki és intézeti rendszerrel az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságainak figyelembevételével az oktatási és tudományos feladatokat ellátó alkalmazottak együttműködésének erősítése, h) a tudományos kutatási tevékenység feltételeinek biztosítása, fejlesztése, i) a tudományos kutatást szolgáló szervezeti egységek intézménybe történő integrálásának, illetve a kutatói munkakörben alkalmazottak oktatásba történő bevonásának segítése. (5) A kar alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül külső megbízók, megrendelők részére oktatási, vizsgáztatási, kutatási, fejlesztési, szaktanácsadói és egyéb feladatokat láthat el. (6) A karok oktatási és kutatási tevékenységük megszervezése érdekében intézeti és/vagy tanszéki struktúrát működtethetnek. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon intézet,

intézetbe tartozó tanszékek és önálló (intézeti keretbe nem tagozódó) tanszékek működnek. (7) Amennyiben a karon olyan tanszék működése is szükséges, amely intézetbe nem sorolható, annak az intézet mellett önálló tanszékként történő létrehozása is kezdeményezhető. (8) Amennyiben a kar a tanszéki struktúra kialakítását javasolja, azonban valamely szak vagy szakmai terület gondozása az intézeti formát indokolja, ebből a célból intézet létrehozása is kezdeményezhető. (9) A kar oktatási és kutatási tevékenységét a Kari Tanács segítségével, a dékán vezetése mellett intézetigazgatók, tanszékvezetők valamint kutatási programigazgatók közreműködésével látja el. (10) A kar szervezetéről és vezetéséről a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezéseinek keretén belül, részleteiben a TKTK SZMR-e rendelkezik. a) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar az Eszterházy Károly Főiskola oktatási és igazgatási szervezeti egysége. b) A kar szervezeti felépítését a jelen szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. (11) A kar feladatainak ellátására más szervezeti egységgel/egységekkel is rendelkezhet. A kar keretein belül működő Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Rendjét önálló SZMR tartalmazza. A kar felügyelete 3. (1) A kar felügyeletét a rektor látja el. A rektor ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan kari szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik. A felügyeleti jogkör ellátása érdekében a Kari Tanácsülések jegyzőkönyveit, határozatait, valamint szabályzatait meg kell küldeni a rektornak elektronikus formában, 7 munkanapon belül. A kar gazdálkodása 4. (1) A kar a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (a továbbiakban: NFtv., a hatályos jogszabályok és a főiskolai Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz), illetve más szabályzatok keretei között feladatait önállóan, a többi karral is koordinációra törekedve látja el, a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a Főiskola Gazdálkodási Szabályzatának rendelkezései szerint önállóan gazdálkodik. (2) A kar a főiskola gazdasági szervezeti egysége is. A Főiskola Gazdálkodási Szabályzatában megfogalmazottak szerint a rendelkezésére bocsátott költségvetési és saját bevételi keretével önállóan gazdálkodik. (3) A kar rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek meghatározott része tovább osztható.

(4) A kar gazdálkodása az intézmény Gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerint történik. Kari címek és kitüntetések 5. (1) A Kari Tanács, a dékán, a főiskolai SZMSZ XXII. fejezete alapján kitüntetésekre, díjakra, elismerésekre terjesztheti elő a kar dolgozóit. (2) A kar saját kitüntetést adományozhat. A kitüntetés elnevezése: Somos Lajos-díj. A kitüntetés adományozásának módját a kari kitüntetési szabályzat határozza meg, amelyet a TKTK SZMR 1. sz. szabályzata tartalmaz. III. A KAR TESTÜLETEI ÉS FÓRUMAI (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 27.. alapján) A Kari Tanács feladat- és hatásköre 6. (1) A Kari Tanács hatásköre: a) meghatározza a kari stratégiát, b) jóváhagyja a kari munkaterveket, c) a Szenátus által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos programjait és értékeli a kutatási eredményeket, d) dönt az alap- és mesterképzési szakokhoz kapcsolódó specializációk, felsőoktatási szakképzések, szakirányok indításáról, e) dönt a felnőttképzési programok jóváhagyásáról, f) elfogadja az alapképzés, mesterképzés, a szakirány, a szakirányú továbbképzés és a felsőoktatási szakképzés tantárgyi programjait és azok módosítását, g) meghatározza a rendelkezésére bocsátott kari költségvetési keret és más pénzügyi források felosztásának elveit, h) dönt kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, i) elfogadja a záróvizsga-bizottságok elnökeit, j) dönt a szakfelelősök megbízásáról, k) dönt a kari minőségbiztosítás struktúrájának (az intézményi minőségbiztosítási szervezeti felépítéssel összhangban), elveinek kialakításáról, megszervezéséről, l) dönt hazai és külföldi intézményekkel való kari szintű együttműködés kezdeményezéséről és létesítéséről. (2) A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak: a) oktatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, b) új alapképzési, mesterképzési, szakirányú továbbképzési, felsőoktatási szakképzési és felsőfokú szakképzési szakok létesítésére indítására, ezen szakok képzési és kimeneti követelményeire, illetve szakképzési programjaira. c) szakfelelősök személyére, d) Professor Emeritus/Emerita, magántanári, címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári, főiskolai docensi, egyetemi docensi, mestertanári, mesteroktatói cím adományozására.

(3) A Kari Tanács véleményezi: a) a dékáni és dékánhelyettesi pályázatokat, b) a meghirdetett pályázatok alapján a kart érintő egyetemi tanári, főiskolai tanári és docensi pályázatokat, és határozatát megküldi a Szenátusnak, c) az adjunktusi, tanársegédi pályázatokat, illetve kinevezéseket, d) a kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek pályázatát, megbízásának megismétlését, határozatát megküldi a Szenátusnak, e) a kar egyéb szervezeti egységvezetőinek kinevezését, ill. megbízását, határozatát megküldi a Szenátusnak, f) a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területen végzett kari munkát, g) minden, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést. (4) A kari szabályzat a Kari Tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység tanácsára átruházhatja. A Szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet átruházni. (5) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a szenátusnak. (6) A Kari Tanács oktató, kutató és alkalmazott tagjainak mandátuma négy évre, a hallgatók által delegált tagok megbízása egy évre szól. (7) A Kari Tanácsok ülésein a reprezentatív szakszervezet delegáltjai a karokkal történt megegyezés alapján szavazati vagy tanácskozási joggal vesznek részt. A Kari Tanács működése 7. (1) A Kari Tanács működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a dékán gondoskodik. (2) A Kari Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A dékán szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal a napirend megjelölésével köteles összehívni a testületet. A dékán a tanulmányi félév első ülésén javaslatot tesz a Kari Tanács munkaprogramjára, amit a testület egyszerű többséggel fogad el. (3) A Kari Tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri. (4) Az ülést hét nappal az ülés időpontja előtt a tárgysorozat megjelölésével és az írásbeli előterjesztések megküldésével írásban kell összehívni. (5) A Kari Tanács ülésére előterjesztést, módosító javaslatot a testület szavazati joggal rendelkező tagjai vagy az állandó meghívottak tehetnek. Szóbeli előterjesztést csak kivételes esetben lehet tenni. (6) A Kari Tanács ülései a főiskola közalkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. A Kari Tanács jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának indítványára zárt ülést kell elrendelni.

(7) A Kari Tanács üléséről jegyzőkönyv, a határozatokról írásos dokumentum, illetve szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül, melynek megőrzéséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. A jegyzőkönyvet a Kari Tanács kettő felkért tagja hitelesíti. Az írásos határozatokat és a jegyzőkönyveket iktatni és az Iratkezelési szabályzat által meghatározottak szerint kell őrizni. (8) A Kari Tanács határozatait meghatározott módon, a határozathozatalt követő öt munkanapon belül megküldi a Szenátus titkára számára, elektronikus úton. (9) A Kari Tanács üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a főiskola oktatói, kutatói, közalkalmazottai és hallgatói számára az adat- és titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével nyilvánosak, megtekinthetők a Dékáni Hivatalban. A Kari Tanács határozatait és az ülésekről szóló tájékoztatót a kar honlapján közzé kell tenni, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra. A Kari Tanács egyszerű többséggel titkossá minősíthet bármely napirenden szereplő kérdést, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéssel együtt. Titkossá minősítés esetén az érintett előterjesztés, illetve a jegyzőkönyv vonatkozó része nyilvánosságra nem hozható, betekintés csak a Kari Tanács által felhatalmazott személyek, illetve szervek részére engedélyezhető. (10) A Kari Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Kari Tanács titkárának a határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőriznie kell. (11) A Kari Tanács minden szavazati joggal felruházott tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (12) A Kari Tanács határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. Főiskolai szabályzatban meghatározott esetekben a szavazás érvényességéhez minősített többségű szavazás szükséges, melynek két változata lehetséges: a) a testület összes tagjainak kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelen lévő tagjainak kétharmada igennel szavaz. (13) A Kari Tanács titkosan szavaz személyi kérdésekben, kivéve abban az esetben, ha a testület jelen lévő tagjainak egyharmada nyílt szavazással dönt erről. (14) A szavazás általában egyfordulós, többes jelölés vagy több döntési változat előterjesztése esetén többfordulós szavazást kell tartani. (15) Titkos szavazás esetén a szavazást papíralapú szavazólapon kell lefolytatni. Ebben az esetben egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazás a kar bélyegzőjével hitelesített szavazólapon történik. A szavazatok titkossága megőrzése céljából minden feltételt biztosítani kell. A szavazólapokat az e célra szolgáló, a bizottság által ellenőrzött szavazóurnába kell bedobni. Az ülésen részt venni nem tudó tagok személyi kérdésekben a Dékáni Hivatal által elkészített szavazólapon szavazatukat zárt borítékban előre leadhatják. (16) A Kari Tanács tagjai sürgős esetben kellő tájékoztatás mellett virtuális ülés keretében is hozhatnak határozatot elektronikus szavazással. Az előterjesztést és a határozati

javaslatot a tagok számára elektronikus formában kell kiküldeni. A tagok a szavazási időpontig adhatják le szavazataikat. Az elektronikus szavazás eredményét a következő ülésen a dékánnak kell ismertetnie, szükség esetén a kérdést a Kari Tanács megvitatásra napirendre tűzheti. (17) Amennyiben a Kari Tanács nem döntési jogkörben jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a határozatban a szavazati arányokat közölni kell. A kar és a dékán mellett működő bizottságok 8. (1) A jelen szabályzatban meghatározott esetekben, továbbá más, a kar működése szempontjából nagy jelentőségű oktatási, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére állandó vagy ideiglenes kari bizottságok szervezhetők. (2) A bizottságok létrehozásának, összetételének, hatáskörének és működésének szabályait állandó bizottság esetében a kari ügyrendben, ideiglenes bizottság esetében a létrehozását elrendelő Kari Tanácsi határozatban kell megállapítani. (3) Kivételesen a kar bizottságai döntési jogkört is gyakorolhatnak. Döntési jogkörrel jár el minden karon: a) a tanulmányi bizottság, b) a tudományos bizottság. (4) A bizottságok tevékenységükről beszámolnak a Kari Tanácsnak. (5) A dékán munkájának segítésére dékáni tanácsadó testületet alakíthat, illetve tanácsadókat kérhet fel, valamint meghatározott feladat ellátásával biztost nevezhet ki. (6) A kari bizottságokban, szakmai testületekben a hallgatók képviseletét a testületek jellegére figyelemmel biztosítani kell. (7) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar mellett működő munkabizottságok: Képzésfejlesztési Bizottság Tudományos Bizottság Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság TDK Bizottság Kitüntetési Bizottság Kari fórumok 9. (1) A tanszék/egységvezetői értekezletek a) A kar vezetését segítő, tanácsadó és döntés-előkészítő testület. b) Tagjai a kar egységvezetői. c) A tanszék/egységvezetői értekezlet szükség szerint ülésezik.

(2) Összoktatói értekezlet a) Az összoktatói értekezlet a kar tanácsadó-véleményező szerve, amely ajánlást tehet a karon felmerülő bármely kérdésben. Az értekezletre minden esetben meg kell hívni a kar Professor Emeritusait is. b) Az összoktatói értekezlet szükség esetén ülésezik. c) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók legalább egyharmada írásban kéri. (3) A kar nem oktató közalkalmazottainak értekezlete a) A kar nem oktató-kutató közalkalmazottainak értekezletét a dékán szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze. b) Az értekezleten részt vehet a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló minden dolgozó. c) Az értekezleten a dékán elnököl, a résztvevőket véleménynyilvánítási és javaslattételi jog illeti meg. d) A kar nem oktató-kutató közalkalmazottainak Kari Tanácsi képviselőjét az értekezlet választja meg. e) Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a dékán, az értekezlet által megválasztott két jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. IV. A KAR VEZETŐI (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 28-30. ) A kar vezetői 10. (1) A kar irányítása, vezetése és operatív működtetése az NFtv-ben, a főiskolai és kari szabályzatokban meghatározott módon, a Kari Tanács és a kari vezetők alkotó együttműködésével valósul meg. (2) A kar testületei és fórumai: b) A kar választott testülete: a Kari Tanács. c) A kar tanácsadó és döntés-előkészítő testületei: - Kari tanszék/egységvezetői értekezlet - A kar mellett működő döntés-előkészítő bizottságok d) A kar és a dékán mellett működő bizottságok: e) Kari fórumok: - kari egységvezetői értekezlet, - kari dolgozói (oktató és egyéb kari dolgozók) értekezlet, - karhoz tartozó hallgatói fórumok. (3) A kar vezetői: dékán dékánhelyettes(ek) dékáni hivatalvezető (1) A kar felelős vezetője a dékán. A dékán 11.

(2) A dékánt a főiskola teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve egyetemi docensei közül pályázat alapján, a Kari Tanács rangsorolása és a Szenátus véleménye figyelembe vételével a rektor bízza meg. (3) A dékán megbízása legfeljebb három évre szól, és újabb pályázat alapján legfeljebb egy alkalommal hosszabbítható meg. (4) A dékáni megbízás megszűnik a 18. -ban meghatározottakon túl a kar megszűnése vagy átalakulása esetén. (5) A megbízási idő lejárta előtti visszahívás kezdeményezésére harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Kari Tanács jogosult, a Szenátus véleményezése után a visszahívásról a rektor dönt. (6) A dékán feladat- és hatásköre különösen: a) a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben a főiskola képviselete, valamint a kar képviselete, b) a kancellár által átruházott hatáskörben és a kancellár által meghatározott körben a főiskola képviselete, valamint a kar képviselete, c) kari ügyekben kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében utalványozási jogkör gyakorlása, d) a kari személyzeti munka meghatározott területeinek koordinálása, e) a dékánhelyettes munkaköri feladatainak meghatározása, f) a kari oktatási-kutatási tevékenység és a karon szervezett továbbképzés irányítása és ellenőrzése, g) a kari szintű szervezeti egységek irányítása és ellenőrzése, h) kari kitüntetés átadása, i) a Kari Tanács ülésének előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, j) a jogszabályokban és a főiskolai szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör(ök) gyakorlása. (7) A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni a tanács határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedéséről. Köteles tájékoztatni a tanácsot az olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a tanács javaslatától vagy véleményétől eltért. (8) A dékán javaslatot tehet a rektornak minden olyan, a rektor hatáskörébe tartozó döntés, határozat, intézkedés megsemmisítésére, amely jogszabályt, főiskolai vagy kari szabályzatot sért. A dékánhelyettes 12. (1) A dékánt munkájában dékánhelyettes(ek) segíti(k). (2) A dékánhelyettes(eke)t pályázat alapján a kar egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve docensei közül a Kari Tanács véleményének meghallgatása, a pályázatok rangsorolása, és a Szenátus állásfoglalása alapján a rektor bízza meg.

(3) A dékánhelyettes megbízása legfeljebb három évre szól, amely újabb pályázat alapján többször is meghosszabbítható. (4) A dékánhelyettes feladatkörét a munkaköri leírása tartalmazza. (5) A dékán távollétében a dékánhelyettes írásban átruházott, meghatározott körben annak jogkörét gyakorolja. A Dékáni Hivatal 13. (1) A hivatal (továbbiakban DH) a kar központi adminisztratív szervezeti egysége. Munkáját hivatalvezető irányítja. A hivatalvezetői megbízás pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható. (2) A dékáni hivatalvezető feladatköre: a. irányítja a kar igazgatási és ügyviteli tevékenységét, felügyeletet gyakorol a kar oktatásszervezeti egységeinek ilyen irányú munkája felett; b. a Kari Tanács titkáraként előkészíti a tanács üléseit, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását; c. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a dékán, ill. a Kari Tanács számára meghatároz. (3) A hivatal feladata a hallgatói mobilitás segítése, a hallgatói tanulmányi kérelmek elbírálása, együttműködve a kari kreditátviteli és tanulmányi bizottságokkal. Feladata a kar gazdasági ügyeinek, személyzeti- és munkaügyeinek kezelése. A hivatal ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékán látja el. (4) A titkárság feladata a hivatal ügyviteli tevékenységének végzése. A kari iratkezelés lebonyolítása, a Kari Tanács és a tanács mellett működő bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek adminisztrációs előkészítése, szervezési feladatok ellátása, továbbá vezetői és testületi döntések adminisztratív előkészítése. A titkárság ezen tevékenységeinek irányítását a dékán általános és szakmai felügyelete mellett a hivatalvezető látja el. V. A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI, AZ EGYSÉGEK VEZETŐI, TESTÜLETEI (EKF SZMSZ, Első rész, V. fejezet 31-36. ) Az oktatási szervezeti egységek vezetése 14. (1) Az oktatási szervezeti egységek vezetését a szervezeti egység vezető testületével együttműködve a szervezeti egység vezetője látja el. (2) Az oktatási-szervezeti egység testületei: intézeti tanács, tanszéki értekezlet

(3) Az oktatási-szervezeti egység vezetői: intézetigazgató tanszékvezető szakfelelős Az intézet 15. (1) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés keretében egy vagy több szak oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. (2) Az intézet élén intézeti tanács vagy intézeti értekezlet, illetve intézetigazgató áll. (3) Az intézetigazgató gondoskodik a hozzá tartozó tantárgyak oktatásának megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, és ezzel összefüggésben az intézeti belső struktúra működtetéséről és az intézetbe kinevezett oktatók, kutatók és nem oktatókutató közalkalmazottak feladatainak végrehajtásáról. (4) Az intézet létesítéséhez szükséges az oktatási és kutatási feladatainak ellátásában közreműködő közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók minimális számának meghatározása a rektor jogosultsága, a kancellár egyetértése mellett. (5) Az intézet tevékenységét az alábbiak szerint végzi: a) az oktatási és oktatásszervezési tevékenységét intézeti tanszékvezetők, valamint szakfelelősök, tantárgyfelelősök közreműködésével, b) a kutatási tevékenységét az oktatók kutatási feladatainak összehangolásával, továbbá e tevékenységre alkalmazott tudományos munkatársak közreműködésével, c) az oktatásigazgatási és gazdálkodási tevékenységét közvetlenül az intézet igazgatója irányításával, d) a működéshez és fejlesztéshez szükséges döntések meghozatalát az intézetigazgató vezetésével és az intézeti tanács segítségével végzi. (6) Az intézeten belül indokolt esetben több tantárgy oktatását végző oktatási szervezeti egység, intézeti tanszék hozható létre. (7) Az intézeti tanszék, mint oktatási egység szerveződhet: a) a korábban hatályos képzés rendszerében a képesítési követelményekben meghatározott egy vagy több szigorlati és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására vagy b) alapképzésben (BA/BSc) és/vagy mesterképzésben (MA/MSc) a kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott alapozó vagy törzstantárgy, kötelezően választható kollégium és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására. (8) Az intézeti tanszék feladatai: a) végzi a rábízott tantárgyak oktatását, b) biztosítja az ismeretek számonkérését,

c) intézi az oktatással kapcsolatos, hallgatókat érintő, az egyéb szervezeti egységek hatáskörébe nem tartozó tanulmányi ügyeket, d) kutatást végez, e) foglalkozik a kiemelkedő képességű hallgatókkal. (9) Az intézeti tanszék által használt infrastruktúrát és a működéséhez szükséges adminisztrációt az intézet biztosítja. (10) Az intézeti tanszéket tanszékvezető irányítja, amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik. Az intézeti tanács 16. (1) Az intézeti tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete. Amennyiben az intézet nem működtet intézeti tanácsot, a tanács jogkörét az intézeti értekezlet gyakorolja. Az intézeti értekezleten részt vesznek az egység oktatói, kutatói, tanárai és más alkalmazottak. (2) Az intézeti tanács dönt az intézet: a) oktatási-kutatási tevékenysége fejlesztésének irányairól, b) szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről, c) létszám-gazdálkodási elveiről, d) költségvetési keretének felosztásáról, illetve a felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról. (3) Az intézeti tanács javaslatot tesz: a) a Kari Tanács intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a kar vezetője számára az intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére, d) idegen nyelven történő képzés indítására, e) új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely-létesítésére, f) kitüntetések adományozására, g) a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári, egyetemi docensi, főiskolai docensi, mestertanári, mesteroktatói cím adományozására. (4) Az intézeti tanács véleményt nyilvánít: a) olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az intézet közreműködik, b) az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, c) a dékán vagy a Kari Tanács által kezdeményezett kérdésekben. Az intézetigazgató 17.

(1) Az intézet vezetői feladataival, a főiskolával teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, illetve főiskolai tanár vagy docens bízható meg. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján tölthető be. (2) Az intézetigazgatót a Kari Tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. A rektor az intézetigazgatót munkaköri leírásban foglaltak szerint egy intézeti tanszék vezetésével is megbízhatja, az intézetigazgatói megbízás megszűnésének időpontjáig. Az intézetigazgatói megbízás időtartamára az intézetigazgató tanszékvezetői kinevezése felfüggesztődik. (3) Az intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, és újabb pályázat alapján, valamint az intézet véleményének figyelembe vételével több alkalommal is meghosszabbítható. (4) Az intézetigazgatói megbízás megszűnésének szabályaira a vezetői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (5) Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen: a) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, b) az intézet képviselete, c) az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a kiadmányozási és az intézet rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör gyakorlása, e) intézeti tanszékvezető megbízásának kezdeményezése, f) átruházott hatáskörben a szakfelelősök megbízásának kiadása a Kari Tanács döntésének figyelembevételével, g) az egyes intézeti tanszékek által gondozott tantárgyak körének meghatározása, módosításának kezdeményezése, h) az intézeti tanács ülésének előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) az intézeti adminisztráció irányítása, j) a belső szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása. (6) Az intézet igazgatója gyakorolja a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, ennek keretében: a) az intézeti tanács véleményének ismeretében dönt az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, b) meghatározza az intézeti tanszékhez nem rendelt kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre. Önálló tanszék 18. (1) Az önálló tanszék valamely tudományos diszciplínában végez oktató- és kutatómunkát. (2) Az önálló tanszéket tanszékvezető irányítja.

(3) Az önálló tanszék ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen szabályzat az intézetre vonatkozóan meghatároz, azzal a megszorítással, hogy a dékán külön utasításban az önálló tanszékek működéséhez további feladatokat írhat elő. Tanszéki értekezlet 19. (1) A tanszéki értekezlet a tanszék döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. (2) A tanszéki értekezlet döntési hatáskörei különösen: a) a tantárgyi programok meghatározása, b) a vizsgakövetelmények meghatározása, c) a tananyagok meghatározása, d) a tanszék kutatási terveinek meghatározása, e) a tanszék költségvetési keretének felosztása, illetve felhasználása. (3) A tanszéki értekezlet javaslatot tesz: a) a tanszéki oktatói és kutatói állások betöltésére, b) a Professor Emeritus/Emerita cím adományozására, c) kari kitüntetés adományozására. (4) A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít a tanszékvezető megbízásáról. A tanszékvezető 20. (1) A tanszékvezetőt a karon közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben vagy további jogviszonyban foglalkoztatott egyetemi és főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy főiskolai docensei közül a Kari Tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. (2) A tanszékvezetői megbízás pályázat útján nyerhető el. A tanszék vezetőjének megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, és újabb pályázat alapján, valamint a tanszéki tanács véleményének figyelembe vételével több alkalommal is meghosszabbítható. (3) A tanszékvezetői megbízás megszűnésének szabályaira a dékáni megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A tanszékvezető feladatai különösen: a) a tanszék képviselete, b) a hozzá beosztott oktatók és nem oktató közalkalmazottak munkájának meghatározása (munkaköri leírás elkészítése), irányítása (szabadság kiadása, minősítés) és ellenőrzése, c) a tanszék keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) véleménynyilvánítás, javaslattétel a tanszéket érintő valamennyi kérdésben az intézeti, kari, illetve főiskolai testületek felé,

e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, f) a tanszéki adminisztráció irányítása, g) a belső szabályzatokban meghatározott egyéb feladatok végzése. (5) Az önálló tanszékek vezetői értelemszerűen ellátják az intézetigazgatónál [TKTK SZMR 20. (5) bekezdésében] meghatározott feladatokat. (6) A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak. VI. A KARON MŰKÖDŐ KUTATÓ KÖZPONT (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 38..) Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ 21. (1) Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ működik a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon. A központ kutatást, fejlesztést végez, a pedagógusképzést érintő témakörökben, kidolgozza a pedagógusképzéshez kapcsolódó kompetenciákat, sztenderdeket. A pedagóguskutatásokat koordinálja intézményi, regionális, interregionális és nemzetközi szinten. Disszeminálja a kutatási eredményeket. Részt vesz a kart érintő pályázati feladatok végrehajtásában. A régióban jelentkező közoktatási igények figyelembe vételével oktatási-kutatási és szolgáltató tevékenységet végez. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) Jelen egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Rendet annak függelékeivel és szabályzatával együtt -, a Kari Tanács 2015. március 16-ai ülésén, a 10/2015. (III.16.) sz. határozatával elfogadta. Az SZMR az elfogadás napjától hatályos. Kelt: Eger, 2015. március 16. Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna dékán, főiskolai tanár a Kari Tanács elnöke

MÁSODIK FEJEZET FÜGGELÉKEK, SZABÁLYZATOK AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A Kari Tanács összetételére, választására, tagságára vonatkozó függelék AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: TKTK ORGANOGRAM AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A. TKTK szervezeti egységek felsorolása B. A TKTK-n működő kutatási egységek AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 1. SZÁMÚ SZABÁLYZAT: Kitüntetési szabályzat

AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Kari Tanács összetételére, választására, tagságára vonatkozó függelék A Kari Tanács összetétele: (1) A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma tizenkét fő. (2) A dékán hivatalból tagja a testületnek, egyben a Kari Tanács elnöki tisztjét is ellátja. A Kari Tanács 11 fő további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) A 12 tagú Kari Tanács összetétele: a) Hivatalból szavazati jogú tagok: a dékán, aki egyben a Kari Tanács elnöke: 1 fő b) Választott tagok: a vezető oktatók képviselői: 3 fő az adjunktusok, tanársegédek képviselői: 3 fő az egyéb közalkalmazottak képviselője: 1 fő a doktorandusz önkormányzat képviselője 1 fő a hallgatók képviselői: 3 fő A választott tagok létszáma összesen: 11 fő (4) A Kari Tanács oktatói, kutatói és alkalmazotti tagjainak megbízatása négy évre, a hallgatói képviselők megbízása egy évre szól. (5) A Kari Tanács ülésén állandó meghívottként szakterületük képviseletében tanácskozási joggal vesznek részt, ha nem tagjai a tanácsnak: a rektor vagy helyettesei; a dékánhelyettes(ek); az oktatási, kutatási szervezeti egységek vezetői; a dékáni hivatalvezető; a gazdasági igazgatóság kari képviselője; a szakszervezetek kari képviselője; a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője; a kar részéről a Szenátusba választott képviselők; a TKTK HÖK elnöke; a gyakorlóiskola igazgatója; mindazok, akiket a dékán eseti vagy állandó jelleggel a Kari Tanács üléseire meghív. (6) A Kari Tanács titkára a dékáni hivatalvezető. Kari Tanács választás kiírása: (1) A Kari Tanács tagjainak megválasztását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor. (2) A Kari Tanács tagja az lehet a hallgatói képviselők kivételével, aki a főiskolával munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. (3) Az oktatók, kutatók képviselőiként 7 főt a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók alkalmazotti értekezleten választanak 1 fő képviselőt. (4) A hallgatói önkormányzat, doktori önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik.

Választási bizottság létrehozása és feladata: (1) A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a dékán hozza létre. (2) A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (3) A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a jelölőlistát a Humán Erőforrás Iroda készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Dékáni Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. A Kari Tanács póttagsága: (1) A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, Kari Tanácsi póttagként kell nyilvántartani.

(2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén, illetve egy félévnél hosszabb távollét esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy visszatértéig vagy legfeljebb mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Kari Tanács tagjainak megbízása: (1) A megválasztott tagok a Kari Tanács első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a dékán és a bizottság elnöke ír alá. A hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a dékán írja alá. A megbízólevelek előkészítése a dékáni hivatalvezető feladata. (2) A Kari Tanács tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. (3) Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A Kari Tanács tagság megszűnése: (1) A Kari Tanácsi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével). (2) A tagság megszűnése esetén a Kari Tanács elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik.

AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Organogramja Kari HÖK KARI TANÁCS Kari Bizottságok Dékáni Hivatal Dékán Kari vezetői értekezlet Dékánhelyettesek OKTATÁSI-KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK Intézetigazgató Intézeti Tanács Intézetigazgató Tanszékvezetők MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK Humáninformatika Tanszék Andragógiai és Közművelődési Tanszék Pszichológia Tanszék Oktatás- és kommmunikációtechnológia Tsz. Pedagógia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tsz. Kisebbségtudományi Munkacsoport Mozgóképkultúra Tanszék Multimédia Kutató Laboratórium Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ Oktatáselméleti, Oktatásszervezési és Módszertani Tudásközpont

AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A.)TKTK szervezeti egységek felsorolása TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR (TKTK) Dékáni Hivatal Médiainformatika Intézet Humáninformatika Tanszék Oktatás- és Kommunikációtechnológiai Tanszék Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék Mozgóképkultúra Tanszék Neveléstudományi Intézet Andragógiai és Közművelődési Tanszék Pedagógia Tanszék Kisebbségtudományi Szakmai Munkacsoport Önálló Tanszékek Pszichológia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék B.) A TKTK-n működő kutatási egységek Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport Multimédia Kutató Laboratórium

AZ SZMR RÉSZÉRÉT KÉPEZŐ 1. SZÁMÚ SZABÁLYZAT: Kitüntetési szabályzat

I. Általános rendelkezések 1. Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara mint jogi személy belső kitüntetést alapít. A kitüntetés célja a tanárképzés, a neveléstudomány, a pszichológia és a szociális képzés érdekében több éven át végzett eredményes és színvonalas munka, oktatói tevékenység, tudományos munka, kiemelkedő közéleti tevékenység és személyes példamutatás, valamint a karhoz tartozó szakokon, a kiemelkedő hallgatói eredmények méltó elismerése. 2. A kitüntetéseket a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Kitüntetési Bizottság javaslatára a kari tanács adományozza. 3. A kitüntetés neve: Somos Lajos-díj. Dr. Somos Lajos (magyar-német szakos középiskolai tanár) a magyar nevelőképzés kiemelkedő alakja. Rendkívüli szegénységből küzdötte fel magát népi származású értelmiségivé. A Pyrker érsek által alapított első magyar tannyelvű tanítóképző hagyományainak ápolásában, megőrzésében és átörökítésében, majd az egri főiskolai tanárképzés tekintetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Tevékeny élete 45 éven át szervesen kapcsolódott intézményünk, Heves megye és Eger pedagógusképzéséhez. Az 1930- as kezdetektől, mint tanítóképző-intézeti tanár, 1938-tól, mint igazgató, egészen a képző 1948- as államosításáig, azt követően pedig 1959-ig, annak megszűnéséig hű maradt a tanítóképzés magasztos eszméjéhez. A főiskolára, szeretett líceumához 1959-ben került vissza, ahol további tevékeny évek következtek igazgatóhelyettesi és a neveléstudományi tanszék vezetői minőségében. Országos elismertségét magas színvonalú nevelő-oktató, illetve tudományos és közéleti tevékenységével szerezte. Gazdag munkásságát számos könyv, több száz publikáció és kitüntetések dicsérik. 4. A kitüntetésekből évente 2 darab egy fő oktató, egy fő hallgató (rendkívüli esetekben 3 darab) adományozható. 5. A kitüntetéshez pénzjutalom nem jár. 6. Első alkalommal, illetve rendkívüli esetben posthumus is kiadásra kerül. 7. A kitüntetés átadására minden évben az évzáró ünnepélyen kerül sor. Kivételes esetben a Kari Tanács döntése alapján év közben is átadható. II. Az adományozás feltételei 8. A kitüntetés adományozható az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar bármely főállású dolgozójának, külső munkatársának, hallgatójának, aki az alább felsorolt feltételeknek megfelel. A dolgozók esetében legalább egy megbízási ciklusra kiterjedő, illetve ennek megfelelő időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal (munkaviszonnyal) rendelkezni kell. 9. A kitüntetésre az a dolgozó terjeszthető fel: aki munkaterületén, több éven keresztül átlagon felüli, kiemelkedő teljesítményt nyújtott;

akinek felelősségteljes munkavégzése követésre méltó példa lehet a többiek számára; akinek emberi, munkatársi kapcsolatait a humánum és segítőkészség jellemzi; aki szakmai tudását nemcsak egyéni boldogulásának, hanem a kar fejlődésének szolgálatába állítja. 10. A kitüntetésre az az oktató terjeszthető fel: aki oktató- és nevelőmunkáját a hallgatók által elismert magas színvonalon végzi; aki kiemelkedő színvonalon vesz részt az intézeti, tanszéki feladatok ellátásában; aki szakmai, tudományos felkészültségével segíti a magas színvonalú tudományos diákköri, szakkollégiumi munkát, illetve művészeti tevékenységet; aki közvetlenül vagy közvetve aktívan járul hozzá a fakultás köztestületek munkájának eredményességéhez. színvonalas oktatómunkája mellett a kar tudományos hírnevét növelő kutatói és publikációs tevékenységet végez; tudományos kutatásainak eredményeiről több éven át országos, ill. nemzetközi szakmai folyóiratokban, konferenciákon számol be. aktívan bekapcsolódik a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe, segíti a kar tudományos kutatómunkája színvonalának növelését. 11. A kitüntetésre kivételes esetben olyan külső munkatárs terjeszthető fel, aki tevékenységével az Eszterházy Károly Főiskola pedagógiai, pszichológiai, tanárképző munkájának jó hírét öregbíti hazai, ill. nemzetközi viszonylatban. 12. A kitüntetésre az a hallgató terjeszthető fel, aki: több éven keresztül kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt; kiemelkedő TDK-munkát végez; közösségi tevékenységével kivívja társai és az oktatók elismerését. III. Eljárási kérdések 13. A kitüntetésre az egységvezetők, illetve a Hallgatói Önkormányzat tehetnek javaslatot. 14. A javaslatokat a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Kitüntetési Bizottsága bírálja el. 15. A bizottság javaslatát a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Kari Tanácsa elé terjeszti elfogadásra. Záradék: Jelen szabályzat teljes mértékben illeszkedik az EKF intézményi kitüntetési szabályzatához. A TKTK SZMR 1. számú szabályzat: Kitüntetési Szabályzat módosítását a Kari Tanács 10/2015. (III.16.) sz. határozatával jóváhagyta. A szabályzat 2015. március 16. napján lép hatályba. Kelt: Eger, 2015. március 16. Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna dékán, főiskolai tanár a Kari Tanács elnöke