Következik a 187. oldal.

Következik a 187. oldal.

A díszkiadás képei Magyarország Alaptörvénye jelen díszkiadásának szövegét a magyar történelem, illetve a történelmi emlékezet többnyire jeles, olykor pedig tragikus pillanatait megidéző, négy nagy csoportba osztható képek kísérik. Az első csoportba a kötet borítója és az első hat oldal képei sorolhatók ezek a magyar történeti emlékezet kiemelkedő elemeit idézik fel. A könyv tábláját a magyar koronázási palást öleli körül, ahogy egykor a trónra lépő uralkodókat. A szkíta aranyszarvas a csodaszarvas legendáját idézi, a Képes krónika lapja a honfoglalást, a Szent Korona az évezredes magyar államiságot, a nagyszentmiklósi kincs aranykorsója Emese álmát, Hunyadi Mátyás trónkárpitja pedig az ezeréves állam egyik legfényesebb korszakát szimbolizálja. A második csoport ötven képe az 1900-ban Budapesten megjelent, Nemzeti dicsőségünk című díszmű képeit, illetve azok részleteit reprodukálja. Az album lapjain a kor legjobb írói a magyar történelem félszáz kiemelkedő epizódját idézték fel, a magyar historizmus, a történelmi festészet legszebb 19. századi darabjainak úgynevezett fénynyomatú, fotomechanikai eljárással készült reprodukciói kíséretében. Az ötven metszet Ősi erény címmel önálló albumban is megjelent. A két pompás kiadvány lenyomata, egyben alakítója is volt a magyar történelmi tudatnak, olyan sikerrel, ami máig érvényessé teszi a gyűjteményt. A Magyar Alaptörvény jelen díszkiadása mind az ötven képből egy-egy karakteres részletet kiemelve közli újra a képsorozatot. A harmadik csoport képei, tovább kísérve az Alaptörvény szövegét, kifejezetten e kiadvány számára készültek. A magyar történelem nem ért véget a millenniummal, felemelő és tragikus eseményekben bővelkedik azóta is. A képek sorozatát is folytatni kellett tehát, kortárs magyar festők megfogalmazásában. A kötet szerkesztői tudva jól, hogy mások más listát is összeállíthattak volna tizenöt eseményt választottak a millennium óta eltelt bő évszázadból, és azok megfestésére tizenhat alkotót kértek fel. Alkotásaik a 116.-tól a 144. oldalig találhatók, kiegészítve a jövő generációjának alkotóerejét mintegy megelőlegező gyermekrajzzal. E rajz kíséretében az Alaptörvény szövege is véget ér. A képek negyedik csoportja az Alaptörvény szövegét követő, A magyar alkotmány előzményei című fejezet illusztrációjául szolgál. Magyarország új Alaptörvénye ugyanis nem légüres térben született, hanem amint szövegében maga is utal rá évezredes közjogi hagyomány szerves folytatója. A kötet szerkesztői ennek a hagyománynak a legjelesebb elemeit választották. A fejezet képei a magyar közjog jeles alkotásaihoz kapcsolódnak, azok tárgyi emlékeit és korabeli dokumentumait idézik. A kötetet képjegyzék zárja, ahol megtalálható valamennyi kép kisméretű, de teljes reprodukciója, valamint lényeges adataik. 187

I. A kötet borítója és az előzék 1. A magyar királyok koronázási palástja 2. Az Ősi erény című kiadvány előzékének reprodukciója II. A bevezető rész 1. A zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas 2. A magyarok bejövetele Pannóniába Képes krónika 3. A Szent Korona 4. Mátyás király trónkárpitja 5. A Parlament kupolája alulnézetből 6. A koronázási palást III. A millenniumi kiadvány képei korabeli fénynyomatok alapján, és a 2011-ben készült festmények színes reprodukciói A millenniumi kiadvány képei 1. Than Mór: Attila lakomája 2. Vágó Pál: A magyarok Kijev előtt 3. Kovács Mihály: Árpád pajzsra emeltetése 4. Munkácsy Mihály: A magyar honfoglalás 5. Lotz Károly: A kereszténység hirdetése 6. Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 7. Lotz Károly: Szent István kora 8. Pállya Celesztin: A cserhalmi ütközet 9. Weber Xavér Ferenc: Szent Lászlónak felajánlják a keresztes hadak fővezérségét 10. Lotz Károly: Kálmán király kora 11. Than Mór: Imre király elfogja pártütő Endre öccsét 12. Liezen-Mayer Sándor: Magyarországi Szent Erzsébet 13. Iványi-Grünwald Béla: A tatárjárás 14. Than Mór: Kun László és Habsburg Rudolf találkozása a morvamezei csatatéren 15. Orlay Petrich Soma: Zách Felicián 16. Molnár József: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, Róbert Károlyért 17. Lotz Károly: Nagy Lajos kora 18. Jan Matejko: A várnai csata 19. Bihari Sándor: Zsigmond a nagyváradi székesegyházban Ulászló lengyel királyt fogadja 20. Székely Bertalan: V. László udvara 21. Wagner Sándor: Dugovics Titusz 22. Tornai Gyula: Hunyadi János halála 23. Gyárfás Jenő: V. László esküje a Hunyadiháznak 24. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja 188

25. Madarász Viktor: Hunyadi László ravatala 26. Wagner Sándor: Mátyás viadala a cseh Holubárral 27. Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt 28. Ligeti Antal és Wagner Sándor: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába 29. Lotz Károly: Mátyás király kora 30. Székely Bertalan: A mohácsi vész 31. székely Bertalan: II. Lajos holttestének feltalálása a Csele pataknál 32. Madarász Viktor: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek 33. Wagner Sándor: Izabella búcsúja Erdélytől 34. Székely Bertalan: Dobozy 35. Than Mór: Nyáry és Pekry elfogatása a török által 36. Székely Bertalan: Az egri nők 37. székely Bertalan: Zrínyi Miklós, kirohanása Szigetvárából 38. Lotz Károly: A hitújítás 39. Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai or szág gyűlésen kimondják a vallásszabadságot 40. Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között 41. Lotz Károly: Zrínyi Miklós a költő 42. Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben 43. Madarász Viktor: Zrínyi Ilona Munkács várában 44. székely Bertalan: Thököly Imre menekülése 45. Dudits Andor: Az ónodi országgyűlés 46. Than Mór: Mária Terézia kora 47. Holló Barnabás: Az akadémia megalakítása 48. Than Mór: Széchenyi, Kossuth, Deák 49. zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál 50. Pataky László: A király a szegedi árvíznél A 2011-ben készült festmények 51. szinte Gábor: A dualizmus kora (1867 1918) 52. somogyi Győző: Az első világháború (1914 1918) 53. Filep Sándor: A tanácsköztársaság (1919) 54. Kiss Tibor: Trianon (1920) 55. incze Mózes: Horthy Miklós kora (1919 1944) 56. Bráda Tibor: A második világháború (1938 1945) 57. Gyémánt László: A holokauszt (1944 1945) 58. László Dániel: Rákosi Mátyás kora (1949-1953) 59. Kocsis Imre: Forradalom és szabadságharc (1956) 60. rényi Krisztina: Kádár János kora (1956 1989) 61. Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése (1989) 62. Atlasz Gábor: Nemzeti Színház (1837 2002) 63. Korényi János: Lovasroham (2006) 64. szentgyörgyi József: A vörös iszap (2010 2011) 65. szkok Iván: Új alkotmány születik (2011. április 25.) 66. Barta Réka (14 éves): Egy család Magyarországon 189

IV. A befejező rész 1. A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával 2. A Magyar Királyság középcímere 3. Honfoglalás kori tarsolylemez 4. Honfoglalás kori hajfonatkorong 5. Szent István a koronázási paláston 6. Zára késő középkori képe 7. Aranyból készült pecsét, azaz bulla II. András 1224-ben kelt oklevelén 8. Képek egy 17. századi erdélyi viseletkódexből 9. A Corpus Juris Hungarici 1751. évi kiadásának címlapja 10. Dávid Ferenc: Rövid Magyarázat 11. II. Rákóczi Ferenc 12. Mária Terézia magyar koronázási díszben 13. Egy kunsági paraszt 14. A Nemzeti dal első lenyomata 15. Deák Ferenc korabeli ábrázolása 16. A Tanácsköztársaság kikiáltása 17. Horthy Miklós kormányzói esküje 18. Rákosi Mátyás beterjeszti az Alkotmányt 19. A Nemzeti Kerekasztal ülése 20. schmitt Pál köztársasági elnök aláírja az Alaptörvényt 21. Az égberagadási jelenet (Emese álma) a nagyszentmiklósi kincs 7. korsóján 22. Hunor és Magor a Képes krónikában Hunor és Magor űzi a csodaszarvast iniciálé a Képes krónikából 190

Képek jegyzéke A címoldalak képei Borító koronázási palást Eredetileg miseruha. Latin nyelvű felirata magyar fordításban: Ez a casula Szűz Máriának Fejérváron levő egyháza számára készült és adatott Krisztus megtestesülésének 1031. évében, a XIV. indikcióban, István király és Gizella királyné által. Gallérja 12. század végi kiegészítés, feltehetően ettől az időtől fogva használták koronázási palástként. Legkorábbi írásos említése II. (Kis) Károly (uralkodott 1385 1386) koronázásával kapcsolatos. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Előzék végtelenített díszítő motívum a magyar címer elemeinek felhasználásával Reprodukció az 1900-ban megjelent Ősi erény című kiadványból 191

1. oldal a zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas A zöldhalompusztai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szkíta fejedelmi sír 1928-ban került elő, benne a leroskadó, fejét hátrafelé fordító, aranylemezből domborított 37 cm-es szarvasalak. A hiányzó középső rész a feltáráskor veszett el. A szarvas készítése a 6 7. századra tehető, eredetileg valószínűleg fejedelmi pajzsdíszként szolgált. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2. oldal a magyarok bejövetele Pannóniába A 75 pergamenlap (150 oldal) terjedelmű Képes krónika minden bizonnyal Nagy Lajos király megbízásából készült 1360 körül. A Kálti Márk által írt szöveget 147 miniatúra díszíti. Az egyik legszebb oldal a 21., amelyen felül a magyarok Pannóniába érkezése látható, a két iniciáléban pedig valószínűleg Álmos és Árpád. A piros színű fejezetkezdő szöveg magyar fordítása: Kezdődik az előszó a magyarok második bejöveteléhez, a velük történt szerencsés és kedvezőtlen eseményekhez. Őrzési helye: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 3. oldal Magyar Szent Korona A magyar Szent Korona a középkor óta a koronázási jelvények (korona, palást, jogar, országalma, kard, korábban lándzsa, kesztyű, lábbeli) kitüntetett darabja. Az azzal való megkoronázás nélkül az uralkodókat nem tekintették legitimnek, mert a magyar közjog magát a Szent Koronát tekintette az uralkodói jogok birtokosának. A királyra ez a birtoklás a koronázás aktusával háramlott át. Őrzési helye: Magyar Országgyűlés 192

4. oldal Mátyás király trónkárpitja Aranybrokát, zöld bársonykontúrokkal. Firenzében szőtték Francesco Malocchi műhelyében, tervét Antonio Pollaiuolo készítette. Hossza: 252 cm, szélessége: 162 cm. 6. oldal a magyar Országház Steind Imre tervei alapján 1885 és 1904 között, kizárólag hazai anyagokból épült fel a magyar Országház, amely közel tizennyolcezer négyzetméter alapterületével Magyarország legnagyobb épülete. Ma is meglévő két ülésterme eredetileg a kétkamarás parlament képviselőházának és felsőházának adott otthont, több mint kétszáz irodájában az Országgyűlés és a Miniszterelnökség hivatalai találhatók. Fotó Naatsita (Dreamstime.com) 193

A millenniumi díszalbum képei 12. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Attila lakomája Készítés dátuma: 1870 Méret: 176 255 Falkép a Pesti Vigadó Csemegetárában; a második világháborúban elpusztult. 14. oldal alkotó: Vágó Pál (1853 1928) Cím: A magyarok Kijev előtt Készítés dátuma: 1885 Méret: 152 251,5 cm 16. oldal alkotó: Kovács Mihály (1818 1892) Cím: Árpád pajzsra emeltetése Készítés dátuma: 1854 Méret: 67 100 cm Egykor a Szépművészeti Múzeumban, a második világháború során megsemmisült. 18. oldal alkotó: Munkácsy Mihály (1844 1900) Cím: A magyar honfoglalás részlet Készítés dátuma: 1893 Méret: 459 1355 cm Tulajdonos: Magyar Nemzeti Galéria Őrzési helye: Magyar Országház 20. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: A kereszténység hirdetése Készítés dátuma: 1874 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest 194

22. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844 1920) Cím: Vajk megkeresztelése Készítés dátuma: 1875 Méret: 358 247 cm 24. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: Szent István kora Készítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 26. oldal alkotó: Pállya Celesztin (1864 1948) Cím: A cserhalmi ütközet Készítés dátuma: nem ismert Technika: nem ismert Méret: nem ismert Őrzési helye: nem ismert 28. oldal alkotó: Weber Xavér Ferenc (1829 1887) Cím: Szent Lászlónak felajánlják a keresztes hadak fővezérségét Készítés dátuma: 1873 Méret: 85 115 cm 30. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: Kálmán király kora Készítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 195

32. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Imre király elfogja pártütő Endre öccsét Készítés dátuma: 1857 Méret: 132 198 cm 34. oldal alkotó: Liezen-Mayer Sándor (1839 1898) Cím: Magyarországi Szent Erzsébet Készítés dátuma: 1882 Méret: 262 186 cm 36. oldal alkotó: Iványi-Grünwald Béla (1867 1940) Cím: A tatárjárás Készítés dátuma: 1896 Méret: 262 186 cm 38. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Kun László és Habsburg Rudolf találkozása a morvamezei csatatéren Készítés dátuma: 1873 Méret: 255 421,5 cm 40. oldal alkotó: Orlay Petrich Soma (1822 1880) Cím: Zách Felicián Készítés dátuma: 1860 Méret: 157 221,5 cm 196

42. oldal alkotó: Molnár József (1821 1899) Cím: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, Róbert Károlyért Készítés dátuma: 1855 Méret: 153 187 cm 44. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: Nagy Lajos kora Készítés dátuma: 1888 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 46. oldal alkotó: Jan Matejko (1833 1893) Cím: A várnai csata Készítés dátuma: 1879 Technika: olaj, fa Méret: 58 91 cm Őrzési helye: Szépművészeti Múzeum, Budapest 48. oldal alkotó: Bihari Sándor (1855 1906) Cím: Zsigmond a nagyváradi székesegyházban Ulászló lengyel királyt fogadja Készítés dátuma: 1898 Méret: nem ismert Őrzési helye: Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad 50. oldal alkotó: Székely Bertalan (1835 1910) Cím: V. László udvara Készítés dátuma: 1870 Méret: 122 222 cm 197

52. oldal alkotó: Wagner Sándor (1838 1919) Cím: Dugovics Titusz Készítés dátuma: 1859 Méret: 168 147 cm 54. oldal alkotó: Tornai Gyula (1861 1928) Cím: Hunyadi János halála Készítés dátuma: 1897 Méret: 311 488,5 cm 56. oldal alkotó: Gyárfás Jenő (1857 1925) Cím: V. László esküje a Hunyadi-háznak Készítés dátuma: 1895 Méret: 220 300 cm Őrzési helye: Temesvári Szépművészeti Múzeum, Temesvár 58. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844 1920) Cím: Hunyadi László búcsúja Készítés dátuma: 1866 Méret: 146 120 cm 60. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830 1917) Cím: Hunyadi László ravatala Készítés dátuma: 1859 Méret: 243 312 cm 198

62. oldal alkotó: Wagner Sándor (1838 1919) Cím: Mátyás viadala a cseh Holubárral Készítés dátuma: 1865 Falkép a Pesti Vigadó Csemegetárában; a második világháborúban elpusztult 64. oldal alkotó: Koroknyai Ottó (1859 1898) Cím: Mátyás Bécs előtt Készítés dátuma: (1896) Méret: körülbelül 5 3 méter Őrzési helye: Püspöki palota, Nagyvárad 66. oldal alkotó: Ligeti Antal (1823 1890) és Wagner Sándor (1838 1919) Cím: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába Készítés dátuma: Méret: 152 223 cm 68. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: Mátyás király kora Készítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 70. oldal alkotó: Székely Bertalan (1835 1910) Cím: A mohácsi vész Készítés dátuma: 1866 Méret: 174 285 cm 199

72. oldal alkotó: Székely Bertalan (1835 1910) Cím: II. Lajos holttestének feltalálása a Csele pataknál Készítés dátuma: 1860 Méret: 140 182 cm 74. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830 1917) Cím: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek Készítés dátuma: 1879 Méret: 195 253 cm 76. oldal alkotó: Wagner Sándor (1838 1919) Cím: Izabella búcsúja Erdélytől Készítés dátuma: 1863 Méret: 128 167 cm 78. oldal alkotó: Székely Bertalan (1835 1910) Cím: Dobozy Készítés dátuma: 1861 Méret: 133 155 cm 80. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Nyáry és Pekry elfogatása a török által Készítés dátuma: 1853 Méret: 138 215 cm 200

82. oldal alkotó: Székely Bertalan (1935 1910) Cím: Az egri nők Készítés dátuma: 1867 Méret: 227 176 cm 84. oldal alkotó: Székely Bertalan (1935 1910) Cím: Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvárából Készítés dátuma: 1885 Méret: 197 350 cm Őrzési helye: Déri Múzeum, Debrecen 86. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: A hitújítás Készítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 88. oldal alkotó: Körösfői-Kriesch Aladár (1863 1920) Cím: A tordai országgyűlésen kimondják a vallásszabadságot Körösfői-Krieschnek van egy ilyen témájú, gyakran reprodukált képe, amely Tordán található, de az Ősi erény fénymetszete egy másik képről készült, amelynek holléte, adatai ismeretlenek. 90. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830 1917) Cím: Bethlen Gábor tudósai között Készítés dátuma: 1870 Méret: 73 106 cm 201

92. oldal alkotó: Lotz Károly (1833 1904) Cím: Zrínyi Miklós a költő Készítés dátuma: 1891 Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapest 94. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830 1917) Cím: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben Készítés dátuma: 1864 Méret: 176 236 cm 96. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830 1917) Cím: Zrínyi Ilona Munkács várában Készítés dátuma: 1859 Méret: 147 185 cm 98. oldal alkotó: Székely Bertalan (1835 1910) Cím: Thököly Imre menekülése Készítés dátuma: 1873 Méret: 159 222 cm 100. oldal alkotó: Dudits Andor (1866 1944) Cím: Az ónodi országgyűlés Készítés dátuma: 1895 Technika: Olaj, vászon Méret: 130 200 cm Őrzési helye: Hadtörténeti Múzeum és Intézet, Budapest 202

102. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Mária Terézia kora Készítés dátuma: 1873 1876 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest 104. oldal alkotó: Holló Barnabás (1865 1917) Cím: Az akadémia megalakítása Készítés dátuma: 1893 Technika: bronz relief Méret: 170 440 cm Dombormű a Magyar Tudományos Akadémia Akadémia utcai homlokzatán, Budapest 106. oldal alkotó: Than Mór (1828 1899) Cím: Széchenyi, Kossuth, Deák Készítés dátuma: 1873 1876 Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest 108. oldal alkotó: Zichy Mihály (1827 1906) Cím: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál Készítés dátuma: 1877 Méret: 450 347 cm (feltekerve, restaurálásra vár) 110. oldal alkotó: Pataky László (1857 1912) Cím: A király a szegedi árvíznél Készítés dátuma: 1896 Technika: Olaj, vászon Méret: 131 220 cm Őrzési helye: Móra Ferenc Múzeum, Szeged 203

A 2011-ben született történelmi tárgyú festmények jegyzéke (Fehér Katalin reprodukciói) 112. oldal alkotó: Szinte Gábor Cím: A dualizmus kora (1867 1918) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 114. oldal alkotó: Somogyi Győző Cím: Az első világháború (1914 1918) Technika: tojástempera; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 116. oldal alkotó: Filep Sándor Cím: A Tanácsköztársaság (1919) Technika: ezüstvessző, grafit, akril; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 118. oldal alkotó: Kiss Tibor Cím: Trianon (1920) Technika: olaj; falemez Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 204

120. oldal alkotó: Incze Mózes: Cím: Horthy Miklós kora (1919 1944) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 122. oldal alkotó: Bráda Tibor: Cím: A második világháború (1939 1945) Technika: pasztel; rétegelt lemezen papír Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 124. oldal alkotó: Gyémánt László Cím: A holokauszt (1944 1945) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 126. oldal alkotó: László Dániel Cím: Rákosi Mátyás kora (1949 1956) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 205

128. oldal alkotó: Kocsis Imre Cím: Forradalom és szabadságharc (1956) Technika: vegyes Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 130. oldal alkotó: Rényi Krisztina Cím: Kádár János kora (1956 1989) Technika: kréta, olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 132. oldal alkotó: Galambos Tamás Cím: Nagy Imre újratemetése (1989) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 134. oldal alkotó: Atlasz Gábor Cím: Nemzeti Színház (1837 2002) Technika: akriltempera; rétegelt lemez Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 206

136. oldal alkotó: Korényi János Cím: Lovasroham (2006. október 23.) Technika: Olaj-lüszter; fémfólia vásznon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 138. oldal alkotó: Szentgyörgyi József Cím: A vörös iszap (2010 2011) Technika: akril, kréta; farostlemez Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 140. oldal alkotó: Szkok Iván Cím: Új alkotmány születik (2011 április 25.) Technika: olaj; vászon Méret: 150 108 cm Őrzési helye: Országház 142. oldal alkotó: Barta Réka (14 éves) Cím: Egy család Magyarországon Technika: olajpasztel Méret: 29 42 cm Felkészítő tanár: Murányi József Iskola: Mezőkövesd, MÁAMIPSZ Mező Ferenc Tagiskola Őrzési helye: Országház 207

A Himnusz kézirata 144. oldal himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményéhez írott dallam kottája, Erkel Ferenc kézírásával. Őrzési helye: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájárulásával. A magyar alkotmány előképei című fejezet ábráinak jegyzéke 147. oldal a Magyar Királyság középcímere A magyar állam címere hosszú fejlődés során, számos változaton át alakult. Az angyalos középcímer az 1868-as horvát kiegyezés után jött létre, 1874-ben kibővült Fiume jelképével, végleges formáját pedig az 1896-os címerrendelettel nyerte el. Alkotóelemei: középen Magyarország korona nélküli kis címere, bal oldalon Dalmácia és Szlavónia, jobb oldalon Horvátország és Erdély, legalul Fiume. 148. oldal tarsolylemez Galgócról (Nyitra megye), életfadíszítéssel. Előkerült 1868-ban. Készítési ideje: a 10. század eleje. Mérete 13 11,2 cm Anyaga: aranyozott ezüst. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával. 208

150. oldal hajfonatkorong Ibrányból (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), előkerült 1984-ben. Készítési ideje: 10 11. század. Átmérője: 7,3 cm Anyaga: aranyozott ezüst. Őrzési helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza A Nyíregyházi Jósa András Múzeum hozzájárulásával. 152. oldal szent István kortárs ábrázolása a koronázási paláston A palást ismertetését lásd a Képek jegyzéke 1. alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával. 154. oldal zára késő középkori képe Zára (ma Zadar) képe Sebastian Münster Cosmographiájából, 1580-ból. A félsziget valójában nyugati irányban áll. Zárában található a magyar horvát közös múlt egyik legnagyszerűbb alkotása, az aranyozott ezüst Szent Simon-koporsó, rajta gyönyörű domborművek, mások mellett a magyar király párról. A műalkotást 1380-ban ajándékozta Nagy Lajos felesége, Kotromanics Erzsébet a városnak. 156. oldal a nagybetűvel írt Aranybulla eredetileg hét példányban készült, mára azonban egy eredeti sem maradt fenn. A szöveget későbbi oklevelek őrizték meg. Maga az aranyból készült pecsét sem maradt fenn, helyette II. András egy két évvel később, 1224-ben kibocsátott oklevelének a korábbihoz minden bizonnyal nagyon hasonló aranypecsétjét, azaz bulláját reprodukálják ez függ az alkotmánybírók díszláncán is. A Magyar Országos Levéltár hozzájárulásával. 209

158. oldal erdély népei a 17. században Részletek egy 1690 előtt, Apafi Mihály fejedelem uralkodásának végén keletkezett viseletkódexből, eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban, jelzete Quart. Germ. 892. Közreadta: Oborni-Tompos-Bencsik: A régi Erdély népeinek képeskönyve, Budapest, 2009. Föntről lefelé, balról jobbra haladva: magyar grófné, székely leány ünneplőben, szász falusi iskolamester, román marhapásztor. 160. oldal a Corpus Juris Hungarici 1751-ben, Nagyszombatban megjelent kiadásának címlapja. 162. oldal dávid Ferenc: Rövid magyarázat, miképpen az Antikrisztus az igaz Istenről való tudományt meghomályosította. Gyulafehérvár, 1588. 164. oldal ii. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám portréja, 1724. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 166. oldal Mária Terézia magyar koronázási díszben Reprodukció Martin Meytens egykorú festménye nyomán, Marczali Henrik Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig című kötetéből. Budapest, 1898. 210

168. oldal egy kunsági paraszt Bikkessy Heinbucher József: A Magyar és Horváth országi Leg nevezetesebb Nemzeti Öltözetek Bécs, 1816 170. oldal a Talpra Magyar első nyomtatott példánya, Petőfi Sándor kézírásával. Eredetije az Országos Széchényi Könyvtárban. Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájárulásával 172. oldal deák Ferenc 1861-ben Grimm Vince kőnyomata. 174. oldal a Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és Kun Béla külügyi népbiztos kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Korabeli fényképfelvétel. 176. oldal horthy Miklós leteszi a kormányzói esküt a magyar Parlamentben 1920. március 1-jén. 211

178. oldal rákosi Mátyás beterjeszti az Alkotmányt 1949. augusztus 17-én. 180. oldal nemzeti Kerekasztal, 1989. június 13. A politikai egyeztető tárgyalás résztvevői a Parlament Vadásztermében. Háttal az elnökség, balra a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) képviselői, szemben a társadalmi szervezetek delegációja, jobbra az Ellenzéki Kerekasztal küldöttsége foglalnak helyett. 182. oldal az új Alaptörvény Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én a Sándor-palotában aláírja Magyarország Alaptörvényét. Az MTI felvétele. 184. oldal az égberagadási jelenet a nagyszentmiklósi kincs 7. számú korsójáról A nagyszentmiklósi kincs a Kárpát-medence egyik leggazdagabb középkori kincslelete. Legvalószínűbb készítési ideje a 8. század vége, néhányan azonban a honfoglaló magyarsághoz kötik. A 7. számú korsón egy asszonyt égbe ragadó sas (turul) látható, ami Emese álma képi megfogalmazásának is tekinthető. Őrzési helye: Kunsthistorisches Museum, Bécs 190. oldal hunor és Magor űzi a csodaszarvast A-iniciálé a Képes krónika 5. oldaláról. 212

A kötetben közölt idézetek forrásai 1827. évi 9. törvénycikk lásd Corpus Juris Hungarici 1848. évi III. törvénycikk lásd Corpus Juris Hungarici 1923. évi XXXIII. Törvénycikk, közli http:// www.1000ev.hu (2011. november 3.) Acsádi Ignác: Magyarország három részre oszlásának története. A Szilágyi Sándor szerkesztette, A magyar nemzet története című tízkötetes sorozat V. kötete, Budapest, 1897. Anonymus: Gesta Hungarorum. A mű 1200 körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1977. Latinból fordította Pais Dezső. von Apolda, Dietrich: Szent Erzsébet élete. A mű 1289-ben keletkezett. Az idézett kiadás: Árpád-kori legendák és intelmek II., Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus Ibolya. Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. A mű kódex alakban 1496-ban készült el, nyomtatásban az első részlet 1543-ban, a teljes könyv először 1568-ban jelent meg. Az idézett kiadás Budapest, 1995. Latinból fordította Kulcsár Péter. Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Először megjelent: 1527-ben. Az idézett kiadás Budapest, 1983. Latinból fordította Kardos Tibor. Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár. Először megjelent: 1584-ben. A többek által fordított millenniumi kiadás alapján a szöveget átdolgozta és közreadta Bencsik Gábor, Budapest, 2006. Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csak hogy Nemzete győzzön, halálra szánta. Tudományos Gyűjtemény, 1824. évfolyam, 8. füzet. Frangepán Ferenc búcsúlevele feleségének. Olaszból fordította és közli Thallóczy Lajos, Történelmi Tár, 1896. Hármaskönyv, bővebb címén Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve, melyet Werbőczy István készített. Először megjelent: latinul 1517-ben, magyarul 1556- ban, horvátul 1574-ben, németül 1599-ben. A kötetben a Corpus Juris Hungarici (lásd ott) alapján idézzük. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Első kiadás Kolozsvár, 1575. Az idézett kiadás Budapest, 1981. Hérodotosz: A görög perzsa háború. Az idézett kiadás Budapest, 2004. Görögből fordította Muraközi Gyula. Horváth Mihály: Magyarország történelme. Pest, 1871. 213

Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban. Először megjelent 1866-ban. Az idézett kiadás Budapest, 1887. István király nagyobb legendája. A mű 1080 körül keletkezett. Az idézett kiadás Árpád-kori legendák és intelmek I. Budapest, 1999. Latinból fordította Kurcz Ágnes. Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt latin nyelvű históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. A szerző Bonfinit folytatja 1606-ig, nyomtatásban először 1622-ben jelent meg. Az idézett mű Budapest, 2001. Jordanes (Iordanes): Getica. A 6. században élt itáliai gót történetíró művében maradt fenn Priszkosz rétor leírása a hunoknál tett látogatásáról. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Görögből fordította Szilágyi Sándor. Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzetsége, jelleme és tettei. A mű, eredetileg Patreus Dávid heidelbergi professzornak írott levél 1618- ban keletkezett. Közli: Makkai László szerk: Bethlen Gábor krónikásai, Budapest, 1980. Képes krónika. A mű 1360 körül keletkezett. Az idézet kiadás Budapest, 1987. Latinból fordította Bellus Ibolya. Kézai Simon krónikája. A mű 1280. körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította Császár Mihály. Kisfaludy Károly Mohács című verse először 1824-ben jelent meg, a 19. század második fele óta iskolai tananyag, az újraközlése folyamatos. Küküllei János: Lajos király krónikája, készült 1365 körül. Az idézett kiadás Budapest, 2000. Latinból fordította Kristó Gyula Mária Terézia hitlevele lásd Corpus Juris Hungarici Marzio, Galeotto: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Az idézett kiadás Budapest, 1979. Latinból fordította Kardos Tibor. Mikszáth Kálmán: Királyi ajándék cikk a Szegedi Naplóban, 1879. április 17. Ónodi országgyűlés határozata közli: http://mek.niif.hu/05800/05832/html/2kotet/ images/67-032b.jpg (2011. november 5.) Pacta Conventa Szeberényi Gábor: A Pacta Conventa és a középkori horvát társadalom. Középkortörténeti Tanulmányok 5. Szeged, 2007. Piccolomini, Enea Sylvius (a későbbi II. Piusz pápa): Historia Friderici imperatoris. Az idézett kiadás Budapest, XXXX. Latinból fordította Szilágyi Sándor Pragmatica Sanctio közli: http://www.1000ev.hu (2011. november 3.) Priszkosz rétor lásd Jordanes Rákóczi Ferenc: Emlékiratok. Rákóczi az emlékiratait eredetileg magyarul írta, ez elveszett, a franciaországi emigrációban ezért újra megírta franciául. A mű először Franciaországban jelent meg, 1739-ben. A hivatkozott kiadás Budapest, 1979. Franciából fordította Vas István. 214

Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hun gari carum (A magyarok történetének rövid foglalata). Készült 1490 körül. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet. Redemptio Mária Terézia diplomája 1745- ben kelt, magyar fordítása dr. Kele József: A Jász-Kunság megváltása című könyvében, Budapest, 1903. Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde, közli http://www.keh.hu (2011. november 3.) Sylvester János: Új testamentum. Először megjelent 1541-ben, hasonmása 1960., Budapest (Bibliotheca Hungarica Antiqua I.). Tanácsköztársaság A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. Közli: http://hu.wikisource.org (2011. november 3.) Temesvári János deák: A Béla királyról, mint jöttenek be a tatárok és elpusztították mind egész Magyarországot. Először megjelent Heltai Gáspár Cancionalejában, 1574-ben. Thököly Imre levele Teleki Mihályhoz. Közli Deák Farkas: Gróf Thököly Imre levelei. Budapest, 1882. Thuróczy János: A magyarok krónikája. Először nyomtatásban megjelent 1488-ban, latinul. Az idézett kiadás Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus Ibolya. Tinódi Lantos Sebestyén versei Cronica: Tinodi Sebestien szoerzese cím alatt jelentek meg először 1554-ben Kolozsváron, majd Heltai Gáspár (lásd ott) Cancionalejában 1575-ben. Mindkettő hasonmás kiadása megjelent a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban, Budapest, 1959. és 1962. Tordai országgyűlés. Az idézett részletet közreadja az Erdélyi Múzeum, 56. kötet, Kolozsvár, 1994. 3 4. füzet. Tripartitum lásd Hármaskönyv Vasárnapi Újság képes hetilap, megjelent 1854 1922. között Budapesten. Verancsics Antal: De situ Transsylvaniae, Moldaviae et Transalpinae. A részletet közli Nagy Gábor szerk: Magyar História, Debrecen, é.n. 93 94. Zrínyi Ilona levele Franciaországba. Közli Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. A magyar nemzet története 1 10. szerk Szilágyi Sándor, Budapest, 1897, VI. kötet. Zrínyi Miklós verseinek válogatása, köztük a Szigeti veszedelem először 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai tengernek Syrenaia cím alatt. Ennek hasonmása 1981., Budapest. A Török áfium első kiadása (Symbolum illustrissimi Domini Comitis Nicolai Zrinyi) 1705. Bártfa, a második (Ne bántsd a magyart) 1790. Marosvásárhely, ennek hasonmása és szövegkiadása 2009., Budapest. 215