Múzeumok Éjszakája - Változatos látnivalók - változatlan mondanivaló - - Befektetés a jövı látogatóiba - Készítette: Dr. Gyenes Kata Szak: Közmővelıdési szakember I. Kezdés éve: 2010. Beadás dátuma: 2010. 12. 03. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Történeti áttekintés... 5 Múzeumok Éjszakája az Európai Unióban... 7 Külföldi kitekintés - Múzeumok Éjszakája határainkon túl... 9 Múzeumok Éjszakája Erdın Túl... 12 Hazai körkép... 14 Kecskemét és a Múzeumok Éjszakája 2010... 18 Az Éjszakai Múzeumok üzenete... 26 Összegzés... 28 Felhasznált irodalom... 31 Mellékletek... 34 Képek jegyzéke... 53 2
Bevezetés Berlinben s Bécsben Lange Nacht der Museen, Szentpétervárott Белые ночи, Párizsban s Montrealban Nuit Blanche, Rómában Notte Bianca, Vallettában Lejl Imdawwal, Londonban Night at the Museums, Chicagóban Looptopia, Limában Noche en Blanco, Tel Avivban Layla Lavan, illetve New York City-ben Bring to Light. A közös szál, melyre valamennyi - fentebb olvasható - idegenül csengı elnevezés felfőzhetı, az egész világot meghódító és hazánkban is nagy népszerőségnek örvendı, éjjelt nappallá tévı kulturális fesztivál, a Múzeumok Éjszakája. Méltán mondhatjuk hogy az évtized egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - kulturális sikertörténete e multikulturális, összmővészeti kezdeményezés. Kevés olyan jelenségrıl beszélhetünk manapság, mely ilyen rövid idı alatt valóságos kulturális hagyománnyá nıtt volna. A rendezvény népszerőségének titka abban rejlik, hogy e varázslatos estén a múzeumok rendkívüli módon, záróra után tárják ki kapuikat, meglazított nyakkendıvel, szabadon hagyott felsı inggombbal és széles mosollyal várják a betérı érdeklıdıket, ezzel is bizonyítva: modern és látogatóbarát intézmények. Temérdek színes, ötlettel teli rendezvény közt válogathat kedvére a látogató, aki végre feledni tudja az egykori osztálykirándulások gyakran merev és kötelezı jellegő múzeumlátogatási élményét. A múzeumok győjtı, feltáró, feldolgozó, megırzı és bemutató tevékenységében a múzeumpedagógiai és közmővelıdési feladatok hangsúlyosabbá válnak, az interaktivitás, az élményszerzés és az élményadás felé tolódnak el. A számos szórakoztató programnak ugyanakkor igen komoly mondanivalója van: a pisszenéstelen múzeumok életre keltése a látogatók, a mővészek és a közmővelıdési szakemberek közös összefogása által. A rendezvény konkrét célja, hogy minél több látogató nyisson a kultúra és mővészetek felé, hogy egyre többen térjenek be a kultúra tárházaiba. Fel kívánja hívni az emberek figyelmét a múzeumok által közvetített örök értékekre, valamint a közmővelıdési szakemberek fáradságos és állhatatos tevékenységére; a mővészetek, a hagyományok és értékek megırzésének, ápolásának és továbbteremtésének fontosságát hivatott hirdetni. 3
Dolgozatomban a fenti állítást támasztom alá a rendezvény eredetének, alapvetı céljának, mondanivalójának ismertetésével, a rendezvény sikertörténetét hően tükrözı konkrét számadatokkal, a Magyarország határain túli rendezvények bemutatásával, a hazai, illetve hangsúlyosabban a kecskeméti nyári fesztiválról festett körképpel. Végezetül az Éjszakai Múzeumok üzenetének lényegét foglalom össze - a közmővelıdés, a mővészet és a mőélvezet szemüvegén át -, párhuzamot vonva a valóságban elért eredményekkel. 4
Történeti áttekintés A Mővészetek Éjszakája rendezvénysorozat pontos kezdete vitatott. Egyfelıl köthetı az újraegyesített Berlin utcáihoz. 1997. február 14-e éjjelén ugyanis 12 berlini múzeum gondolt egy nagyot és döntött úgy, hogy kivételesen záróra után nem akasztják ki a Zárva táblát, megteremtve ezzel annak lehetıségét, hogy a kíváncsi múzeumbarátok a kései órákban is áldozhassanak e hóbortjuknak. A kezdeményezés hatalmas sikerre talált már a kezdetek kezdetén. Ma már alig találunk olyan berlini, sıt németországi múzeumot, mely ne csatlakozott volna a Lange Nacht der Museen fesztiválhoz. A második szál, melyen a rendezvény gyökereit kutatva elindulhatunk, Szentpétervárhoz vezet, ahhoz a városhoz, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai fellegvára és kulturális központja volt. Földrajzi elhelyezkedését tekintve egyike a legészakabbra esı európai nagyvárosoknak, s mint ilyen a hosszú forró nyári nappalok és a végtelen májusi alkonyok az ún. fehér éjszakák - hazája is egyben (a 60. szélességi fok magasságában fekszik, így a Nap este tíz óra után nyugszik csak le, és ennek megfelelıen az alkonyat is sokkal tovább tart). Ezen természeti jelenséggel összefüggésben kell szólnunk egy hosszú ideje fennálló orosz kulturális fesztiválról. Szentpétervár a Fehér éjszakák fesztivál keretében ünnepli ezen idıszakot, mikor is a szabadtéri rendezvények sokasága és a szőnni nem akaró, látványos tőzijátékok akár egy hétre, vagy akár egy álló hónapra is beterítik az orosz város utcáit. (A fesztivál a popkultúra és a magas mővészetek ünnepe.) A múzeumi éjszakák Európa szerte kivívott népszerősége leginkább Franciaországnak köszönhetı. 1999-ben a Kulturális és Kommunikációs Minisztérium elıterjesztette a Nuit Blanche tárgyában készített indítványát. A javaslat szerint Franciaország kulturális intézményei egy tavaszi vasárnapon tárják ki kapuikat a nagyközönség elıtt, belépı díj-fizetési kötöttség felett szemet hunyva. 2001 tavaszán már 39 ország számos múzeuma, galériája nyitotta ki ajtaját a érdeklıdık számára. S idıvel a múzeumok minden év tavaszán - sıt egyes országokban ısszel is - Európa kedvenc találkozóhelyévé váltak. A nyitott múzeumok rendezvénysorozat által kitőzött célok - a látogatók és a kulturális intézmények közti híd megteremtése, az olykor távolság tartónak tőnı múzeumok mind inkább látogatóbarátabbá tétele - nıtték ki magukat a rangos európai 5
fesztivállá, az Európai Múzeumok Éjszakájává. Párizs polgármestere, Bertrand Delanoë - beiktatásának elsı évében - 2002. október 5-én úgy határozott, hogy Párizs utcái, parkjai remek helyszínül szolgálnának a különbözı kortárs mővészeti projekteknek - éjszaka is! Így 2005-ben a francia kulturális tárca indíttatására, az Európa Tanács védnöksége alatt tartották meg elsı alkalommal a Múzeumok Éjszakája rendezvényt, amely késıbb összeurópai eseménnyé fejlıdött. Az ünnepség eredetét vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy valamennyi kezdeményezést ugyanazon mondanivaló, cél hívta életre. Felhívni az egyes emberek, a kisebb közösségek, a kulturális szakemberek és a politikai döntéshozók figyelmét a kultúra, a múzeumok és a mővészetek a társadalmi fejlıdésben vállalt és betöltött szerepére. Az évek óta sikerrel zajló eseménynek elsıdleges célja, hogy ezen a napon minél több látogatót vonzzon be a múzeumokba, galériákba, ezzel is népszerősítve az intézmények tevékenységét. Ez egyben a fejlıdés iránya, hisz akit a Múzeumok Éjszakáján sikerül becsalogatni egy-egy kiállításra, az valószínő más alkalmakkor is figyelmesebb lesz a múzeumok és galériák kulturális eseményeire. 6
Múzeumok Éjszakája az Európai Unióban 1978. óta május 18-a a Múzeumok Nemzetközi Napja, amelynek ünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták el 1977 májusában. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk elızménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma. Ezen a napon, illetve az e naphoz közeli hétvégén egy különleges rendezvénnyel, a múzeumok majálisával igyekszenek a szervezık kissé közelebb hozni minden korosztályhoz a multikulturális programokat. Az ICOM ajánlása szerint - tekintettel az összecsengı mondanivalóra - a Múzeumok Éjszakája hivatalos idıpontja május 18-ához legközelebb esı szombat este. Az Európa Tanács felkérésére Európa múzeumai rendezvényeikkel szerepet vállalnak a kontinens kulturális naptárában. Az intézmények lelkes részvétele, a látogatók hömpölygı sokasága és a média pozitív visszajelzései mind-mind azt tükrözik, hogy sikerült az új kezdeményezést a közönséggel megszerettetni. Az európai múzeumokat a közös munka és célkitőzés még inkább összekovácsolta és az egyes országok is felfigyeltek saját kultúrájuk és mővészetük kimeríthetetlen gazdagságára. Az Európai Kulturális Egyezményt aláíró országokban 2010. május 15-én az Európai Múzeumok Éjszakája rendezvény immáron az ötödik alkalommal a Tanács patronálásával, a szervezet védnöksége alatt zajlott. Thorbjorn Jagland 1, az Európa Tanács fıtitkára is elismerıen nyilatkozott a kulturális esemény sikerérıl. Feladatának tartja mind az európai identitás erısítését, mind a nemzetek plurális, sokszínő, ugyanakkor azonos gyökerekbıl táplálkozó kultúrájának ápolását, valamint az azok közti élı párbeszéd megteremtését. Hangsúlyozta a múzeumok, kulturális intézmények társadalom fejlıdésében vállalt elemi fontosságú szerepét mind az oktatás és nevelés, mind az értékes kikapcsolódás oldaláról nézve. Álláspontja szerint valamennyi kezdeményezést, mely a nemzetek kultúrájához közelebb visz, a mővészetekhez szélesebb körő hozzáférést enged, üdvözölni és támogatni kell. 1 Forrás: http://nuitdesmusees.culture.fr : Interview with Thorbjørn Jagland, Secretary General of the Council of Europe 7
Az UNESCO ugyancsak felkarolta a kulturális fesztivált, immáron másod ízben vállalt védnökséget a rendezvény felett. Irina Bokova 2 fıigazgató-asszony a szervezet nevében támogatását fejezte ki, hisz a rendezvény az UNESCO által kitőzött célokkal összhangban, ugyancsak a kultúrák közti párbeszédet és a múzeumok fejlesztését szolgálja. A múzeumok az ingó kulturális javak kivételes letéteményesei, így feladatuk, hogy megırizzék a nemzet kulturális sokszínőségét, ugyanakkor azt is lehetıvé teszik, hogy a helyi közösségek újra felfedezzék a közös gyökereket, a kulturális identitás, hovatartozás fontosságát. 2 Forrás: portal.unesco.org 8
Külföldi kitekintés - Múzeumok Éjszakája határainkon túl Lássuk, miként ünnepeltek 2010-ben egyes európai nagyvárosok! Az Egyesült Királyságban a Culture24 - az Egyesült Királyság átfogó virtuális múzeuma - fogja össze a májusi ünnepi rendezvények megszervezését, valamint a következı év eseményeinek összegyőjtését. Londonban 2010. május 14-16. közt folyt a véget nem érı múzeumi mulatság. A Courtauld Galéria Michelangelo álma névre keresztelt show-val, alkonyati beszélgetésekkel, esti programokkal és a festıóriás legjobb rajzaiból válogatott fantasztikus győjteménnyel készült. Utazzon az idıben, látogasson el egy mai, tradicionális indiai ünnepségre! - szólt a National Portrait Gallery invitálása. Az est folyamán indiai dallamok csendültek fel, miközben az indiai krimi irodalomról, valamint a keleti hagyomány és a nyugati innováció keveredésérıl beszélgettek. Az Estorick a kora 20. századi olasz mővészet legkiválóbb alkotásai közé engedett betekintést, s közben a londoni kortárs festık képzeletbeli párbeszédet folytattak az olasz mővészettel. A 10. születésnapját ünneplı Tate Modern három egész napon keresztül ugyancsak változatosabbnál változatosabb programmal várta a betérıket. A Lélek nem eladó Függetlenek fesztiválja rendezvény keretében hetvennél is több nemzetközi mővészeti társulat, non profit szervezet igen magas mővészeti értéket képviselı és rendkívül színes elıadását lehetett megtekinteni. Berlin a fesztivál 1997-es premiere óta évente két alkalommal - nyaranta és ısszel - csaknem 180 kulturális intézményével vesz részt a kultúra rendhagyó ünneplésében. A 27. Lange Nacht der Museen rendezvény megtartására 2010. augusztus 28-án került sor. Hagyományosan a nyár estét pontban 6 órakor harsonaszóval nyitották meg a múzeum-szigeti Lustgartenben. A német fıváros 2010-ben 8 latin-amerikai országgal, így többek között Argentínával, Bolíviával, Chilével s Mexikóval közösen ünnepelte a latin-amerikai térség Spanyolországtól való függetlenedésének 200. évfordulóját. Számos berlini intézmény Viva la Independencia! jelszó szellemiségében készült az estére. Így több berlini múzeum - a Martin-Gropius-Ház, a Zsidó Múzeum, a Német Történelmi Múzeum, a Deutsches Blinden-Museum e térségre fókuszáló kiállítással várta az érdeklıdıket: filmeket vetítettek, elıadásokat, tárlatvezetéseket tartottak Viva la Independencia! témában. Az ünnepség fénypontját 9
a berlini Városháza (Rotes Rathaus) a térség természeti örökségét bemutató kiállítása jelentette. Mindezeken felül a Múzeum-szigeten található Bode Museumban a bizánci, az Altes Museumban az etruszk, míg a Guggenheim Museumban az indiai kultúra és világ elevenedett meg. 2010-ben elsı alkalommal a Zsidó Kulturális Napok ötletétıl vezérelve, a Zsinagógák Hosszú Éjszakája rendezvény is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához. Igazi szenzációt jelentett, mikor az öröm kertjében, a Lustgartenben költészet esı kezdett szemerkélni, versek potyogtak az égbıl este fél kilenckor. A versesı nem csupán Berlin felett esik, Dubrovnik, Santiago de Chile és Varsó utcáin hasonlóképpen emlékeztek meg a városokat egykoron ért bombázásról. S a berliniek már a jövıbe tekintve, javában készülnek a 29. Hosszú éjszaka 2011-es téli rendezvényeire, melynek mottója: az Egészség - a lélek és a test találkozása. Ausztriában 2010. október 2-án, szombat éjjel tizenegyedik alkalommal került sor az ORF Lange Nacht der Museen rendezvényre. A Múzeumok Hosszú Éjszakája egyben a "Rekordok éjszakáját is jelentette: minden eddiginél több, mintegy 680 múzeum, galéria invitálta az érdeklıdıket egy felejthetetlen kulturális utazásra. A résztvevık száma is megdöntötte a korábbi évek rekordját, 443.800 múzeumlátogató vetette bele magát a "hosszú éjszaka" forgatagába. A legnagyobb látogatói számot Bécs (200.100 látogatás) érte el, majd Salzburg (46.000 látogató) és Karintia (43.700 látogató) következtek. Az este leglátogatottabb kulturális intézménye díját a bécsi Albertina (14.130 látogató) kapta, ahol a Picasso kiállításhoz kapcsolódóan - tehetséges mővésztanoncok vállalkozó szellemő látogatók portréját festették meg a nagy festı, Picasso stílusában. Ugyancsak Bécsben a Bank Austria Kunstforumban - az idıszakos Frida Kahlo tárlathoz kapcsolódóan - Frida Kahlo-hasonmás-versenyt rendeztek. A Zsidó Múzeumban a 20-as évek elején Bécsben élı török-zsidó közösség mindennapjait bemutató kiállítás volt látogatható, amelyet az osztrák filmzeneszerzırıl, Ernst Tochról szóló idıszaki tárlat egészített ki. A Ringen és a rakparton oldtimer villamosok guruló múzeumokként közlekedtek. 2010. október 2-án rendezték meg Párizsban a soron következı Nuit Blanche-t. A Fehér éjszakák egész estés programja kapcsán - óriási tömegeket megmozgatva - maga a város vált de facto múzeummá, magángalériává, kulturális intézetté, teret adva az installációknak, zenei, táncos és kortárs mővészeti performance-oknak. A Fény városának varázslatos estjérıl a mellékletek közt található képek mesélnek. 10
Elhagyva Európa határát érdekességképpen térnék ki pár szó erejéig Torontó városára, ahol szintén 2010. október 2-a éjjelén több mint 130 ingyenes kulturális esemény várta az álmatlan kíváncsiskodókat. Maga a város 3 zónára oszlott, melyek mindegyike sokszínően összeválogatott programoknak adott teret. A rendezvények Torontó városában hagyományosan két körre bonthatók. Egyrészt megtekinthetık a kurátorok által kiválasztott kiállítások, másrészt számos független projekt, galéria, mővészeti társulat, mőhely is csatlakozik az esthez. Torontó immáron 5. alkalommal festette fehérre az éjszakákat, s e mérföldkövet a fesztivált követıen további eseményekkel kívánták megünnepelni. Elvarázsolt estek címmel retrospektív kiállítást nyitottak, valamint az Esti beszélgetések keretében a modern kortárs mővészet határait feszegették. 11
Múzeumok Éjszakája Erdın Túl Számos erdélyi és partiumi múzeumban szerveztek rendhagyó programokat a május 18-i Múzeumi Világnap és a Múzeumok Éjszakája elnevezéső program keretében. A Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alá tartozó három múzeum is bekapcsolódott az Európa-szerte megrendezésre került programba. A kolozsvári Szépmővészeti Múzeumban éjfélig, a csucsai Octavian Goga Múzeumban és a kolozsvári Etnográfiai Múzeumban pedig este 10 óráig várták ingyenesen a látogatókat. Nagyváradon a Körösvidéki Múzeum Napjait tizennegyedik alkalommal szervezték meg 2010-ben, ahol a rendezvények egy egész héten át zajlottak. Május 18-án, a Múzeumi Világnapon gálaestet tartottak a filharmónia koncerttermében, amelyen Oana Lianu pánsíp-mővész és Miloud Oukili világhírő francia bohóc léptek fel. 20- án a Neue Gruppe elnevezéső, 1946-ban alakult németországi képzımővészeti mozgalom kiállítását nyitották meg. Kulturális Kánaánná vált május 22-én Bernády városa is. A marosvásárhelyi várban Múzeumok vásárát tartották, a Természetrajzi Múzeumban éjszaka is megtekintetı volt a Démoni ragály: a pestis címő kiállítás. A Néprajzi Múzeumban a Göcseji Múzeum A tőz ırzıje címő - a vadászó-halászó obi ugorok tradicionális világnézetét bemutató - vándorkiállítása volt megtekinthetı. A meseszép Kultúrpalota állandó kiállításaival és kirakós játékkal várta a fesztiválozókat. A Városháza elıtti téren dzsesszmuzsika szólt. Csíkszeredában 2010. június 19-én a nemzetközi rendezvényhez elsı ízben csatlakozva a Csíki Székely Múzeum is rendkívüli éjszakai nyitva tartással és egész napos programmal készült a kultúra iránt érdeklıdı közönség szórakoztatására. Ezen a napon nemcsak az állandó és az idıszakos kiállításokat tekinthették meg az érdeklıdık, hanem a kulisszák mögé, vagyis a győjteményraktárakba is betekinthettek szakemberek kalauzolásával. Bemutatták a múzeum belsı életét, azt a fáradhatatlan szolgálatot, ahogyan a győjteményeket gondozzák. Emellett a múzeum munkatársai által az anyaországi Múzeumok Majálisára (amelyen több mint 100 magyarországi, és több határon túli múzeum vett részt) elkészített Gazdálkodj okosan, székely! nevő társasjátékot is kipróbálhatták a kíváncsiskodók. 12
A látogatókat emlékünnepségre is várták a 80 évvel ezelıtti csíki múzeumalapítási törekvések elsı konkrét, nagyszabású megvalósításának évfordulóján. 80 éve történt ugyanis, hogy 1930 pünkösdjén Domokos Pál Péter, zsögödi Nagy Imre, Vámszer Géza, Gál Ferenc és még néhány csíkszeredai és somlyói lelkes polgár összefogásaként néprajzi és népmővészeti kiállítás nyílt Csíksomlyón. A Múzeumok Éjszakáján (május 22.) a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban az érdeklıdık elıtt egy órára megnyitották a néprajzi, történelmi és régészeti raktárakat, az udvaron felállított honfoglalás kori jurtánál pedig rendhagyó idegenvezetést tartottak. A tájmúzeum udvarán ásatási területet alakítottak ki, ahol a gyerekek s felnıttek egyaránt régészek lehettek néhány perc erejéig, míg a kecseti parasztháznál néprajzosokká válhattak. A programok között szerepelt dokumentumfilmek vetítése és Szent Iván éji tőzugrás is. 2010. június 24-én, csütörtökön, Szent Iván éjjelén Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum 6 órától éjfélig ásványokról, virágokról, madarakról szóló vetítésekkel, a muzeológusi szakma titkait feltáró elıadásokkal és fénycsapdás éjjeli lepkegyőjtéssel várta látogatóit. A késı estébe nyúló program mőtárgyak szépségversenyével kezdıdött, melyet a kelengyés láda nyert meg. 13
Hazai körkép Magyarországon a 2003-ban vette kezdetét a szőnni nem akaró kulturális kaland, amelynek a világon mindenütt így természetesen hazánkban is - figyelembe vett legfıbb jellegzetessége, hogy ezen az éjszakán a múzeumok, galériák - képtárak és további kulturális intézmények nyitott és többségében ingyenes programjaikon a kulturális és mővészeti értékek bemutatását állítják a középpontba. Teret engednek a látogatók kreativitásának, az élményt adó ismeretterjesztı programok mellett a társmővészetek - a zene, a film, tánc, és a színház - alkotásainak. A kezdetek kezdetén, 2002 nyarán csupán 5 bátor, vállalkozó szellemő fıvárosi intézmény mert kísérletezni azzal, vajon a pestiek - akik akkoriban nem igazán látogatták a múzeumokat - készek-e éjjel kiállítást nézni. A Magyar Nemzeti Múzeumban báboztak, a Magyar Mezıgazdasági Múzeumban illatos füvekbıl fontak koszorút. A Budapesti Történeti Múzeumban lantzene várta az érdeklıdıket, az Iparmővészeti Múzeumban tárlatvezetéssel, míg a Néprajzi Múzeumban filmvetítéssel szórakoztatták a nagyérdemőt. S az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kezdet nem igen jósolt nagy jövıt. Ugyanakkor két év sem telt bele, a rendezvény százezreket indított arra, hogy ezen a különleges éjszakán végre a mővészetek felé vegyék az irányt. És a sikertörténet azóta is töretlen. 2003 óta a kulturális tárca szervezi hazánkban a Múzeumok Éjszakáját, s ma már több mint 60 magyar város több száz múzeuma - megközelítıleg Magyarország muzeális intézményeinek fele 3 - fordul át alkonyattájt pisszenéstelen múzeumból zenés-táncos-játékos szórakozóhellyé. Ezen a varázslatos éjszakán a magyar népmővészet és a néphagyomány, a mesék, regék csodálatos világa is végre méltó figyelmet kap. Varázslatos ez az este, ehhez kétség nem fér, hisz a hazai fesztivál a nyári napforduló idıpontjához, Szent Iván éjjeléhez és hagyományaihoz kapcsolódik. Az esztendı legrövidebb éjszakája évszázadok óta ünnepi alkalom a keresztény világban és a néphagyományban egyaránt. A napforduló elıtti tisztelgés és az égi jelenség megünneplése már a Krisztus elıtti évszázadokban is fellelhetı volt számos nép kultúrájában, míg a kereszténység elterjedése óta az 5. századtól kezdve általánossá vált Keresztelı Szent János ünnepe, 3 Forrás: www.ksh.hu 14
mely ugyancsak a nyári napfordulóra esett. A magyarság körében június 24-ét Szent Iván napjának, a június hónapot Szent Iván havának nevezték. Szent Iván-éj ünneplésérıl a 16. századtól vannak hazai adataink, s élı népszokásként fıként a határon túli magyarság körében még a huszadik század második felében is jelen volt Magyarországon. A régi magyar népéletben e nevezetes napnak és éjszakának gazdag hiedelem és szokásvilága alakult ki, amelynek középpontjában az emberi élet esszenciális összetevıi álltak: a remény, szerelem, párválasztás, termékenység, gyermeknemzés, egészség. Az ünneplést az ünnep elıestéjén, illetve éjszakáján kezdték. A hagyomány szerint ezen az éjszakán mindent szabad, szokatlan dolgok is megtörténhetnek. A legenda szerint ekkor virágzik a páfrány. Aki rátalál a páfrány virágára, megleli boldogságát. Ekkor a szerelmesek - fiatalok és idısek egyaránt - kéz a kézben átugrották a szentiváni tőzet, hogy megtisztuljanak, hogy ártó szándék, gondolat nem állhasson közéjük és hogy a szerelmük örökké tartson (lásd 15. számú melléklet). A magyar nyelvben a XVI. század óta ismert mondás: "Hosszú, mint a Szentiváni ének-." Az ének csakugyan hosszú volt, mert addig tartott, amíg a megrakott máglya tüzét az ünneplésben résztvevık mind át nem ugrották. Mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság gyızelmét fejezi ki a sötétség és a halál felett, ezért a keresztény egyház erre a napra helyezte Keresztelı Szent János születése napjának ünnepét. A múltat kissé feledve s visszatérve napjainkhoz, következzenek Szıcs Géza kulturális államtitkár a 2010. évi Múzeumok Éjszakáját köszöntı szavai. 4 Ezen a különleges éjszakán feltárul a múzeumok mélye, a történelem, a népmővészet, a képzımővészet kincsei elılépnek a hideg üvegvitrinek mögül. A múlt tárgyai a jelen élményeivé kell váljanak, hiszen hivatásuk: megszólítani bennünket, beszélni hozzánk, mesélni a régmúlt idıkrıl s emberekrıl. Az értékırzés, emlékezés ekképpen nyer igazi értelmet. A múzeumok küldetése az értékek biztonságos helyre történı menekítése s egyben a kincsek felmutatása mindazok számára, akik részesülni szeretnének abban a kivételes élményben, hogy mérhetetlen gazdagság örökösei. Egy felbecsülhetetlen szellemi vagyoné, amely feldarabolhatatlan, de szétosztható. Szétosztható, de kisajátíthatatlan. Kisajátíthatatlan és kimeríthetetlen. Mindenkié, aki részesülni szeretne benne. 4 Forrás: www.muzeumokejszakaja.hu 15
Az államtitkár úr a Múzeumok Éjszakájának üzenetét a következıképp ragadta meg: A rendezvénysorozat egyik fı üzenete: a nyitás. A nyitott égbolt, a nyitott határok, a nyitott elmék és nyitott lelkek átvitt értelmő szellemében. A múzeumoknak olyan felületekké kell válniuk, amelyben lehetséges a találkozás a régmúlt mesterek esztétikai üzeneteivel. Ha ezek identitásunk részét képezik, valóban lesz átjárás múltunk és azonosságunk kezdete között. A legfrissebb elképzelés szerint a Múzeumok Éjszakáját a megannyi kulturális intézmény közös részvétele folytán a Közmővelıdés Éjszakája rendezvényre keresztelnék át. Ám az, hogy a jövıben miként formálódik át a fesztivál arculata - a mővészetek nyelvén szólva - még a jövı zenéje. A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat hazai sikertörténetét alátámasztó néhány konkrét adat: 2004-ben 29 budapesti intézmény vett részt a kulturális forgatagban, mely szám 3 év alatt kétszeresére nıtt, (2007-ben 60 intézmény), míg 2010-ben már 85 fıvárosi intézmény csatlakozott. Vidéki intézmények közül 2005-ben mindösszesen 16-an társultak, 2007-ben 96-an, s 2010-re már 200-ra bıvült a vidéki résztvevık köre. A 2004-es évet bázisnak tekintve évrıl évre óriási mértékben nı a részvétel, a 2004-ben mért adatokhoz képest (29 intézmény) a 2010. év 85 fıvárosi résztvevıje 285%-os növekedést jelent, így a vidéki intézményeket is beleszámítva a növekedés 982%-os. 5 A kulturális forgatagban résztvevı látogatók száma ugyancsak azt támasztja alá, hogy a rendezvény az általa rövid távú célként kitőzötteket maradéktalanul teljesíti. Az alábbi, illetve a 3-4. számú melléklet adatai igazolják, hogy a rendezvény évrıl évre egyre több látogatót vonz, hogy hazánkban is egyre többen ünneplik a kultúrát Szent Iván éjjeléhez kacsolódva. 2004-ben Budapesten 47.403 látogató volt kíváncsi a kulturális rendezvényekre, 2006-ban megközelítıleg 100.000 fıvel bıvült a kör (140.394 látogató). 2010-ben 263.743-an fesztiváloztak a fıvárosban. Vidéken 2005- ben 37.000 fıt számláltak, 2008-ra ez a szám több mint ötszörösére nıtt, s az elmúlt évben túllépte a 180.000-et (108.286 látogató). Figyelemfelkeltı a növekedés, 7 év alatt a látogatók száma majdhogynem tízszeresére nıtt: a kezdeti 47.403 látogatóhoz 2010-ben tízszer annyi csatlakozott, így 2010. június 19-e éjjelén mindösszesen 444.514 látogató járta körbe a múzeumokat. 5 (lásd 1. és 2. számú melléklet) 16
Összehasonlításképpen a KSH 2009-ben mért adatai alapján az összes látogatói szám 9.512.000 fı, az egy napra jutó látogatások száma 26.060, míg az egy muzeális intézményre jutó éves látgatói szám kb. 14.368 volt. Ezen számok a rendezvény leglátogatottabb helyszíneit, múzeumait tekintve a Múzeumok Éjszakáján - egyetlen este alatt - megdılnek. Az oktatási és kulturális tárca megrendelésére 2009-ben az eseményrıl felmérés készült tíz múzeumi helyszínen (Iparmővészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Millenáris, Magyar Mezıgazdasági Múzeum, Nemzeti Galéria, Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Szépmővészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Terror Háza). A felmérésbıl egyebek mellett kiderült, hogy a megkérdezett vendégek 72%- a budapesti, 28%-a más településrıl érkezett, s hogy a helyszínek megközelítésére a látogatók több mint fele a tömegközlekedést használja. Az adatok szerint a Múzeumok Éjszakája igen széles életkori megoszlású érdeklıdıket vonz: a vendégek 8 és 80 év közöttiek, a vendégek fele 14 és 28 év közötti. A látogatók többsége számára azért vonzó a rendezvény, mert egy jeggyel akár több múzeumba is el lehet eljutni, másrészt pedig ilyenkor a múzeumok különleges programokat kínálnak, amelyeken részt venni izgalmas élmény. A felmérés ezúttal is bizonyította, hogy a látogatók java ezen az estén 3-4 múzeumba jut el, több intézménybe, mint egész évben összesen. 6 6 Az 5-7. számú mellékletek további, a kulturális intézmények látogatottságára vonatkozó, tájékoztató jellegő adatokat tartalmaznak. 17
Kecskemét és a Múzeumok Éjszakája 2010. Szent Iván-éj napjához kötıdve Kecskeméten is hagyományteremtı módon új ünnep jelent meg kereken öt esztendı alatt: a kultúra éjszakába nyúló ünnepe a Múzeumok Éjszakája 7. Csakúgy, mint szerte a nagy világban, ezen a különös hangulatú éjszakán Kecskeméten is rendhagyó kiállítások, elıadások, kézmőves foglalkozások, hangversenyek, vetítések csalogatják a nézıket izgalmas és interaktív idıtöltésre. Gazdag és alkotó város Kecskemét, ahol - méltán mondható - Magyarország egyik legváltozatosabb, legtartalmasabb és legnépszerőbb programját szervezik meg évrıl évre a város múzeumai, galériái és mővészeti mőhelyei. Városunkban 2006-ban fogott össze három kiállítóhely a Múzeumok Éjszakája közös megrendezésére, majd számos kulturális és oktatási intézmény, illetve szervezet kapcsolódott a programhoz. Hagyománnyá vált, hogy a helyszíneket buszjáratok kötik össze, a közelmúlt emlékeit felidézı oldtimer jármőveken (1 Robur busz, 2 faros Ikarus busz, 1 amerikai iskolabusz és 1 emeletes London busz) utazhatnak a nézelıdık. Kecskemét büszkén kijelentheti, hogy sehol nem valósult meg önszervezıdésben ilyen széleskörő összefogás kulturális intézmények és helyszínek között. Ennek a sikernek mindenki részese és haszonélvezıje is egyben: a fáradhatatlan szervezık, a város lakói, az ide érkezı turisták, a törzslátogatók és azok a nézık, aki elıször lépnek be egy kiállításra. A szervezık ötletességét és a kultúrát befogadók készségét egyaránt jól mutatja, hogy 2009-ben Kecskemét az ország harmadik leglátogatottabb helyszíne volt, míg a Tíz leglátogatottabb vidéki múzeum között a második helyet a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. érdemelte ki 14.967 látogatóval és ugyancsak dobogós helyre került a Bozsó Győjtemény 13.040 látogatóval (v.ö. 12.o. 1. bek.). 8 2010. június 19-e, az 5. éjszakába nyúló kulturális forgatag az Egyéjszakás kaland a múzsákkal hangulat jegyében zajlott. A fesztivál kitüntetett témája a Kecskeméti Mővésztelep volt, tekintettel a ma is mőködı intézmény alapításának 100. évfordulójára. Kecskemét Megyei Jogú Város támogatásával megvalósult rendezvény 30 helyszínen 204 remekbe szabott és ötlet dús programmal várta a 7 A kecskeméti Múzeumok Éjszakája rendezvényeire szóló meghívók a 13. sz. mellékletben megtekinthetık. 8 lásd 8. számú melléklet: Tíz leglátogatottabb vidéki múzeum 18
jókedvő látogatókat. A rendezvényen minden eddiginél több, mindösszesen 108.286 fı vett részt. 9 2009-ben csupán 73.659 látogatót számláltak, mely már az elmúlt évben is ezüst érmes helyre juttatta a várost. A legzsúfoltabb idıszaknak általánosságban a 18 és 20, valamint a 23 és 24 óra közötti idıpontok bizonyultak. A kecskeméti Múzeumok Éjszakája egyedülálló a tekintetben, hogy a város kulturális szervezeteinek, intézményeinek szakmai munkaközössége hívta életre és szervezi. Az összehangolt együttmőködés megvalósítását a Bozsó Győjtemény és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. (KKKK) vállalta fel. Az alábbiakban néhány igen kiváló programot szeretnék felidézni, visszakeveredve közben a nyári éjszaka feledhetetlen hangulatába. A KKKK (14.967 fı - 13.930 fı) 10 - csatlakozva a Pécs 2010 Európa Kulturális Fıvárosa programsorozathoz - e napon nyitotta meg Zsolnay remekmővek c. kiállítását. A tárlat ünnepélyes megnyitója a 2010. év Múzeumok Éjszakájának egyik legreprezentatívabb eseményeként maradt meg a jelenlevık emlékezetében. 11 aulában ismételten megtekinthetıvé vált a 2009. év Nagy Rajzolás program keretében készült kilenc méteres monumentális festmény. Tóth István fotómővész képei és Betül Aytepe fiatal török keramikus mővész tárlata ugyancsak szeretettel várta a közönséget. Visszakanyarodva a fentebb írtakhoz, 2010-ben a város és az ország a Kecskeméti Mővésztelep 100 éves évfordulóját ünnepelte. E jeles eseményhez kapcsolódóan a Kecskeméti Mővésztelep történetét Kriskó János fıiskolai docens, újságíró lebilincselı elıadása által ismerhette meg a közönség, míg a Mőkertvárosban otthonra talált Alkotóház (163 fı - 1.634 fı) interaktív és kreatív elfoglaltságokat nyújtó programjait a Mővésztelep hagyományainak felelevenítése hatotta át. A közönség maga is kipróbálhatta a korongozást és nem kisebb népszerőségnek örvendett az Emléklapok saját kező nyomtatása is. Az Alkotóház szomszédságában található Vadaskertben (186 fı - 1.516 fı) tartott éjszakai látványetetés igazi családi programnak bizonyult. A Kulturális Központ számos 9 Érdekességképpen: Bács-Kiskun Megyében 2009. évben 246.000 fı látogatott el muzeális intézménybe. Forrás: www.ksh.hu 10 Az egyes intézmények által a 2009. és 2010. évben mért látogatottság az intézmények neve melletti zárójelben olvasható. A látogatottságot összegzı táblázatok a könnyebb áttekinthetıség végett külön a 9-11. számú mellékletek közt is megtalálhatók. 11 A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. országjáró kiállítását Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere, Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, és dr. Kunszt Márta, Pécs Megyei Jogú Város kulturális alpolgármestere nyitotta meg. Az 19
kisközösségnek ad otthon, e társulatok egyike a Kecskeméti Napraforgó Foltvarró Kör. Közös összefogással szabadtéri foltvarrás lehetısége várta kézmővesség iránt fogékony fesztiválozókat, s a bátrabbak egy közös nagy foltvarrott alkotás elkészítésébe maguk is becsatlakozhattak. A nagyszabású rendezvény másik lelkes fıszervezıje s egyben megálmodója a Bozsó Győjtemény (13.040 fı - 9.742 fı), mely ugyancsak évek óta igen aktív szerepet vállalt a városi rendezvény patronálásában. Összefogva a KKKK-val együttes pályázati és marketing lehetıséget biztosítanak, valamint az országban egyedülálló buszjáratok üzemeltetése is a Győjtemény érdeme. Csatlakozva a 100 éves a Kecskeméti Mővésztelep rendezvénysorozathoz a Győjtemény az est folyamán e mővészettörténeti korszak szellemiségét kívánta a közönséggel megismertetni. A betérı a múzeum hangulatos termei közt a Boldog békeidıknek szentelhette az estéjét. Farkas Antal jama, városunk közismert - önmagát csak fotójamatırnek tituláló - képzımővészének kiállítását is megtekinthette a nagyérdemő. A mővész mellesleg jelenleg is a mővésztelepi kolónia lakója. Perlrott Csaba Vilmos festımővész képein megelevenedtek a korabeli Kecskemét utcái, s a festmények mellé helyezett - napjaink Kecskemétét bemutató - fényképeket csak fokozták az élmény különlegességét. A kecskeméti alkotók írásait, alkotásait kiadó Forrás c. folyóirat munkatársai a városhoz kötıdı írásaikból olvastak fel Kecskemét versben és prózában író-olvasó találkozó keretében. Igazi kuriózumnak számított, hogy a látogatók a napra pontosan 100 évvel ezelıtt megjelent kecskeméti újságok másolatait is átlapozhatták. A Leskowszky Hangszergyőjtemény - hacsak egy este erejéig is - átmeneti otthonra talált a Bozsó Győjtemény falai közt. A Győjtemény korabeli szalont megidézı termeiben, illetve a varázslatos kertjében fellépett a Bohém Jazz Trio, a Csörömpölık Együttes, a Tőzön- Vízen Át Táncegyesület, valamint a Dance For Art Táncegyüttes. Népi ügyességi játékokba is lehetıség nyílott becsatlakozni, míg a legapróbbakat a Ciróka Bábszínház bábszínészei mulattatták. A közönségnek a számtalan látnivalót, megannyi élményt a Győjtemény hátsó kertjében, a búbos kemence köré berendezett alkalmi Romkocsmában megpihenve oszthatta meg a társakkal. 20
A Cifrapalota Kecskeméti Képtár (7530 fı - 22.072 fı) 1920. június 4-ei békediktátum utáni évekbıl címmel rendezett idıszaki kiállítása ezen az estén is szeretettel várta a kedves látogatókat. A folyamatosan hallgatható zenei anyag és archívumok vetítése még közelebb hozta a látogatók számára a korabeli dokumentumokat, emlék- és kultusztárgyakat. Prielle Kornélia színésznı színpadi viseleteit ugyancsak megtekinthették az érdeklıdık. A Cifrapalota munkatársai külön ezen estére igazi meglepetést tartogattak a látogatók számára: egy igazán rendhagyó, Láthatatlan kiállítással készültek. Az interaktív tárlat célja az volt, hogy a látogatók a szemük világa nélkül, a többi érzékszervükre hagyatkozva, fülökkel, kezükkel, valamint az orruk segítségével fedezzék fel a kiállított tárgyakat. A játékosabb kedvőek kitapinthatták a kenyérsütés eszközeit: a nyújtófát, a dagasztóteknıt, a szakajtókosarat, orruk segítségével az élesztıt kellett felismerni. A népi konyha hangulatát a négy lábon álló krumplinyomó és vajköpülı idézte fel, melyek kitaláláshoz segítségképp vaj és burgonyagumó szolgált. A háziasszony munkaeszközei közül kitapintható volt a mosószappan, a szenes vasaló, és a mángorló, míg a férfiak használati tárgya közül a csizma és csizmahúzó. Légyzümmögés hangja segítette a légycsapó megfejtését. Valamennyi kiállított tárgy a Katona József Múzeum néprajzi győjteményébıl került a Cifrapalota falai közé. A Ráday Múzeum (6300 fı - 16.550 fı) Essen le az állatok! Vendégeink az állatok! felkiáltással csupa állatbarát programmal készült. Volt állatsimogató, Állatok a Bibliában c. gyermekfoglalkozás, állatokat bemutató képeslap-kiállítás, bábelıadás, Állatok a reneszánsz zenében és a gyermekdalokban zenés elıadás és szót kaptak az Állati tudományok is. A nagyobbakat a Dunamelléki református egyházmővészet állandó kiállítása, illetve Ásvány- és Óragyőjtemény várta. A Népi Iparmővészeti Győjtemény (4.116 fı - 4.725 fı) Szövött éjszaka címmel a kivételes tehetségő, kovásznai Gazdáné Olosz Ella textilmővész idıszaki kiállítása köré szervezték az est programjait. Szakértı és segítıkész munkatársaknak köszönhetıen különféle fonallal, anyagokkal kapcsolatos mesterségek megismerésére és mővelésére adódott lehetıség. Kisebbek a kötélveréssel barátkozhattak, nagyobbak szıhettek, horgolhattak, különbözı hímzéstechnikákat ismerhettek meg, s még a csipkeverés fortélyaiból is ízelítıvel szolgáltak. 21
A Szórakaténusz (4.101 fı - 4.504 fı) Ó azok a 10-es évek mottó köré szervezte programjait. Játékok, Titkok, Csodák címmel 100 éves gyermekjátékok varázsolták el a közönséget, a mőhelyben a kiállított fajátékokhoz hasonlatos játékokat készíthettek. Az igazán bátor jelentkezık a szövıkereten való szınyegszövésre is vállalkozhattak. Az alkalmi Udvarmoziban Szoboszlay Péter életmődíjas animációs filmrendezı 100 éve történt címő filmjének epizódjait vetítették. A táncról s tánctanításról a Hírös Versenytánc Egyesület táncosai gondoskodtak. A Katona József Színház közremőködésével fiatalok és idısebbek is egyaránt korabeli ruhákba bújhattak. A Katona József Emlékház (3.052 fı - 850 fı) a Katona József életét bemutató állandó kiállításával és az ehhez kapcsolódó tárlatvezetéssel, filmvetítéssel, valamint a vajdasági Óbecsén élı Tari István költı, író, képzımővész munkáit bemutató idıszaki kiállítással várta a fesztiválozó közönséget. A Katona József Könyvtár (734 fı - 881 fı) immáron másodszor csatlakozott a rendezvénysorozathoz. Unikumok címmel élıtársasjátékkal csalogatták a kecskeméti kultúr kalandorokat. A játék célja az Európai Uniós ismereteink bıvítése volt, s mindezt az önfeledt játék eszközével. A Történeti Győjtemény munkatársai inkább talán a komolyabb látogatók számára teremtettek egyedi lehetıséget arra, hogy a könyvtár győjteményének legrégibb és legféltettebb a 16-19. században kiadott dokumentumait kézbe vehessék. A szállóige szerint Amit Heltai Nándor nem tud Kecskemétrıl, az nincs is. A közismert kecskeméti közíró a város neves családjairól tartott élvezetes múltidézı elıadást Híres-neves kecskeméti családok címmel. A Kecskeméti Televízió filmarchívumának köszönhetıen RETRÓ MOZIra ülhettek be mindazok, kik a város 60-as, 70-es arculatára, hangulatára voltak kíváncsiak. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon (2.000 fı 800 fı) a szürkébb hétköznapok során is a kultúra és az ifjúság szoros és élı kapcsolatát igyekszik ápolni. Ezen az estén az Otthon udvarában életre kelt az éjszakai játszóház. A Tőzön Vízen Át Táncegyesület népviseletbe öltözött házigazdái fogadták a kicsiket-nagyokat, a talp alá valót a Hegedős Együttes húzta. Volt pogácsa-sütı verseny a lányoknak, asszonyoknak, a férfiemberek pedig lángos-evı versenyen mérhették össze erejüket. A gyermekek népi ügyességi játékokat próbálhattak ki kedvükre. Természetesen a remek muzsika 22
egyre csak arra ösztönözte a közönséget, hogy maguk is beálljanak a táncosok közé, s együtt ropják kezdık-haladók. Az Otthon moziban Deésy Alfréd: János vitéz c. fekete-fehér magyar némafilm volt megtekinthetı, zongora kísérettel. A Katona József Színház (1.700 fı - 1.120 fı) ugyancsak másodjára vetette bele magát az éjszakai forgatagba. Rendkívüli érdeklıdés kísérte a színészek közremőködésével és vezetésével óránként indított kulisszajáratokat. A jelenleg már hatalmas sikerrel, teltházas közönség elıtt futó A nyomorultak c. elıadás készítési munkálataiba is bepillanthattak a civilek. A Ciróka Bábszínház (367 fı - 1.267 fı) A Földi bugyroktól az Égi szférákig címmel hirdette meg a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programját. Fiatal kecskeméti képzımővészek járdafestésével vette kezdetét a mulatság, melynek eredményeképp a város jelképes épületei színezték át a kecskeméti aszfaltot. A bábszínház Nagytermében Farkas és Piroska bírósági tárgyalására ülhetett be az igencsak kíváncsi közönség. A Vákum Csoport kiállítása is várta kicsiket s nagyokat egyaránt, majd a kései órákban a Kortársak léptek színpadra. A világhírő Kecskeméti Rajzfilmstúdiót (450 fı) Mikulás Ferenc stúdióvezetı kalauzolása mellett ismerhette meg a közönség, s közben a stúdió gyöngyszemei - a Magyar népmesék, Vízipók-csodapók a Mesék Mátyás királyról c. - rajzfilmeket vetítették. A Nemzetközi Kerámia Stúdióba (1.280 fı - 2.960 fı) a Tovább élı hagyomány a kortárs japán kerámiában címő, Japán hét ısi kerámia régióját - az ott alkotó kortárs mővészek tárgyai tükrében - bemutató kiállítása csalogatta az érdeklıdıket. Domonkos László korongos mester bemutatóját remekül kiegészítette a Flótás együttes moldvai csángó hagyományokon alapuló muzsikája. A hangulatos udvaron mindezeken felül iparmővészek egyedi alkotásait - ékszereket, csészéket, dísztárgyakat - bocsátották áruba. Az est fénypontja a kemence nyitás volt. A Kodály Zoltán Pedagógiai Intézet (1.525 fı - 5.400 fı) nagytermében Kodály Zoltán életét bemutató filmet vetítettek, melyet a mővész életérıl és munkásságáról összeállított emlékkiállítás tett még teljesebbé. Kortárs magyar, finn és grúz mővészek alkotásai tették színesebbé a program kínálatot, mely győjtemény a budapesti Ari Kupsus Galéria jóvoltából látogatott el Kecskemétre. Az Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeum (2.350 fı - 2.800 fı) a Haida indiánok mővészetét bemutató kiállítással, a táltos dobok történetérıl szóló könyv 23
bemutatójával, valamint ısi magyar étekkel hajdinakásával - és gyógyteával várta a vendégeket. A Magyar Fotográfiai Múzeum (1.012 fı - 3.083 fı) ugyancsak színes programmal készült: állandó kiállításként a Technikatörténeti látványtár, illetve a Múzeum külföldi győjteményébıl válogatott idıszaki kiállítás várta a betérıket. Zalka Imre vándorfotográfus kollódiumos nedves eljárással történı abrotípia készítését lehetett meglesni, továbbá a raktár és a munkatér is megnyílt ezen az éjszakán. A Fotómúzeumtól a Planetáriumig (492 fı - 1.050 fı) tartó Naprendszertúrát indítottak, melynek zárásaképp a Planetárium kupolatermében tartott csillagászati bemutatón lehetett megpihenni. A Természet Házában (1.740 fı) Elvarázsolt liget címmel szabadtéri foglalkozásokat szerveztek, illetve a Zöld ernyı - Kecskemétiek az élhetıbb környezetért c. pályázat eredménye, valamint a Levegırıl szóló interaktív kiállítás is körbejárható volt. Meghívott vendégként egy éppen lábadozó gyöngybagoly érkezett. A Malom Art Kortárs Galéria (450 fı - 500 fı) az 1910-es évek hangulatát megidézı enteriırt rendezett be (ifjú szerelmes pár, korhő ruhában és környezetben), E témát vitték vászonra a helyi képzımővészek. A Mővész Kávézó (230 fı 387 fı) Bozók Ferenc Rubinpirosat visz a nyárba c. könyvének bemutatójával készült a kurta-furcsa éjszakán, a program fényét Sirkó László színmővész versmondása és Menyhárt Eszter fuvolakísérete emelte. A Tormási Szalon Mőteremben (650 fı) helyi képzımővészek természeti performansza volt látható, a Penge Benge Jazz Band zenei aláfestésével. A Porta Egyesület (5700 fı) jóvoltából a Barátok temploma udvarán alkalom nyílott megismerkedni a Porta Kiadó szerzıivel, kiadványaival, míg a Tiszti Klub (487 fı - 1.590 fı) az apróbbaknak kívánt kedvezni a vasútmodell kiállítással. A Magyar Naiv Mővészek Múzeuma (427 fı) állandó és idıszaki kiállításaival 2010-ben második alkalommal csatlakozott önállóan a rendezvénysorozathoz. Az éjszaka folyamán a Köztemetı (120 fı) is kitárta kapuit, csatlakozva a Mővésztelepi ünnepségekhez Kószó Ferenc idegenvezetı segítségével a temetıben nyugvó jeles kecskeméti polgárok nyughelyét lehetett felkeresni. 24
Minden évben nagy sikert arat a Zwack Kecskeméti Pálinkamanufaktúra (430 fı - 319 fı) által szervezett pálinka-kóstolással ízesített tárlatvezetése, ahol a látogatók az 1922-ben épült szeszfızdét és Európa egyik legkorszerőbb erjesztı terét és lepárlóját megnézhették. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának (604 fı) a kecskeméti Városháza épületében található részlege Az éjszaka virágai Kecskeméten a levéltári iratok tükrében címmel rendezett tárlata a kecskeméti prostitúció témáját járta körül. A Dán Kulturális Intézet (25 fı - 450 fı) idıszaki kiállítással s a Classic Chamber Brass együttes remek koncertjével várta a betérıket. A K-Arts (382 fı - 465 fı) a KÉSZ Csoport mővészeti győjteményébıl válogatott, kortárs képzımővészek alkotásait mutatta be. Állati térélmények győjtıcím alatt három kiállítás is megtekinthetı volt, melyek könnyed és olykor ironikus hangvétellel szólították meg a nézıközönséget. Vendég kiállítók Szabó György és Rabóczky Judit szobrászmővészek voltak. 25
Az Éjszakai Múzeumok üzenete Bár az utóbbi években tagadhatatlanul nıtt a múzeumba látogatók száma Magyarországon, valójában még mindig csak feleannyian járnak kiállításokra, mint a nyolcvanas években, amikor az éves átlag 20 millió látogató volt. Ez az a szám, amely a rendszerváltás után szinte azonnal a felére, 10 millióra csökkent. Csupán egyetlen, nem mellékes tényezı a sok közül, hogy a kötelezı iskolai múzeumba járás megszőnésével bizonyos korábbi látogatók, ha nem is kötelezı jelleggel, de automatikusan kiestek. Valamint a rohanó világban, ahol a technológia modernkori vívmányai egyre inkább átveszik a fıszerepet, az embereknek egész egyszerően nem jut ideje a múlt, vagy akár a jelen kincseinek csodálatára. Elmennek, elrohannak a szépség, a mővészet mellett. A visszaesés alapvetıen a múzeumok hibája volt, állította a Szépmővészeti Múzeum vezetıje, Baán László igazgató. 12 A kilencvenes években gyakorlatilag egyetlen nagyszabású, sokakat csalogató kiállítást sem hoztak Magyarországra, az utolsó ilyen 1987-ben a kínai császárság agyagkatonáit bemutató kiállítás volt a Nemzeti Múzeumban, amit több százezren néztek meg. Ez a pangás tört meg aztán 2003-ban, a 250 ezer látogatót vonzó Monet-kiállítással, melyet további sikerek követtek: a francia impresszionistákat bemutató kiállítás a Mőcsarnokban, 300 ezer látogatóval, valamint a Van Gogh-tárlat a Szépmővészeti Múzeumban, melyet közel félmillióan néztek meg. Az embereket érdeklik a múzeumok, épp ezért a múzeumok nem zárkózhatnak be. Figyelembe kell venniük, hogy megváltoztak a szokások" - mondta az igazgató. A Múzeumok Éjszakájának lényegét, véleményem szerint épp ebben lehet megragadni. Az Éjszakai Múzeumok üzenetét leginkább úgy tudnám lefordítani: ami érdekes éjjel, az miért ne lehetne nappal is az. A fejlıdés, a rendezvény tartós sikere abban rejlik, hogy a múzeumi éjszakák mára már a nappalokat is átformálták. Az intézmények az évek során megtapasztalhatták, hogy nincs szükség a varázslásra, csupán érdekes, korunk emberének igényeit szem elıtt tartó programok, rendezvények kellenek. A látogató, ha érdemes, minden bizonnyal be fog térni. Ha van miért, ha érdekes, ha elıre is visz s közben a hagyományokat is tiszteli-ápolja. 12 Forrás: www.index.hu 26
Az embernek szüksége van a fejlıdésre, s hogy a megfelelı irányt is tudjuk, ebben a kultúránk kincseinek tárházai hasznos segítségünkre, támaszunkra lehetnek. Az interaktív formában történı tárlatvezetésekkel, a történelmünk, kultúránk izgalmas kincseinek feltárásával, jókedvő zenés-táncos mulatságokkal a múzeumok nappalai is ugyanolyan, sıt még inkább kedvelt találkozási hellyé válnak. 27
Összegzés A kecskeméti programok országszerte elismert sikeréért legtöbbet tett szakembereket arra kértem, fogalmazzák meg saját szavaikkal az általuk szívvel-lélekkel támogatott rendezvény célját, mondanivalóját. Lángné Nagy Mária, a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ vezetıhelyettese a Múzeumok Éjszakája évek óta fennálló sikerét abban látja, hogy ezen az estén kötetlen, családi programok serege várja a kultúrára vágyó kecskeméti polgárokat. Egy álló éjszakára birtokba veheti a mővelıdni vágyó közönség Kecskemét csaknem valamennyi kulturális intézményét. A kulturális kaland állomásait mindenki maga tudja összeválogatni, saját igényeinek s ízlésének megfelelıen. Közösségi kulturális kikapcsolódás lehetıségét teremti meg a nyár eleji fesztivál, melynek legfıbb vonzereje az intézmények által felfedett új arculat, a nyitottság. Említésre méltó elınye az események ingyenessége: mindenki egyaránt kedvére térhet be bárhová, legalább egy este erejéig. Az igazgatóhelyettes-asszony számára is igen meglepınek bizonyult a rendezvények rendkívül magas látogatottsága, 2010-ben megközelítıleg 110.000 fı 13 vett részt a Múzeumok Éjszakáján. Emberek sokasága vándorol egyik helyrıl a másikra, s közben valamennyi kiállító helyen, múzeumban, intézményben teltház érzete van a betérınek. Sıt még az utcán is folyamatosan hömpölyög a tömeg. Szakmai szemmel nézve a számos kecskeméti kulturális intézmény közti, alulról szervezıdött összefogásnak tulajdonít igen fontos szerepet, mely megteremtette az összehangolt és hatékony együttmőködés lehetıségét. S ez az, ami egyben a jövı útját is jelenti. Loránd Klára és Ifj. Bozsó János, a Bozsó Győjtemény vezetıi egybehangzóan a Másként megmutatni a múzeumok, győjtemények, galériák világát alapgondolatban vélték felfedezni a Múzeumok Éjszakájának mondanivalóját. Ezen az éjjelen a múzeumok, intézmények és a szakemberek is mernek mások lenni, másként láttatni, másként átadni a szellemi kincseket. Az emberek generációkon át magukban hordozzák az olykor túl szigorú, merev múzeumlátogatások emlékét, azonban ezek az estek kiválóan alkalmasak arra, hogy feledtessék a nem mindig kellemes élményeket. A múzeumok közelebb engedik magukhoz a betérıt, gyakran 13 Ezen adat megegyezik Kecskemét város lakosainak számával. 28
valósággal megelevenednek a féltve ırzött kincsek. A tudományosság kissé háttérbe vonul ez alkalommal, s több teret enged a szárnyaló kreatív mővészeteknek. Az eszközrendszer cserélıdik le ezen az éjszakán, az intézményekben otthonra talált értékek más eszközökkel, az érdekesség nyelvén szólnak a látogatóhoz. Az utóbbi években szakadék támadt a múzeumok által felkínált, valamint a kikapcsolódni vágyó emberek által választható szabadidı-eltöltési lehetıségek közt. A rendezvény ezen szakadék fölé emelt szilárd lábakon álló, igencsak idıtállónak bizonyuló hidat. S végezetül, ami az éjszakát igazán különlegessé teszi: az érdeklıdık ezúttal olyan helyekre is betekintést nyerhetnek, ahová korábban csupán képzeletük szárnyán lopózhattak be. Ifj. Bozsó János frappáns szavaival szólva: A Múzeumok Éjszakája - befektetés a jövı látogatóiba. 14 És mi lehet a lényeg, a mondanivaló egy mővész nézıpontjából vizsgálva? A feleletet a Múzeumok Éjszakáján alkotóként résztvevı grafikusmővésztıl kaptam. Balanyi Károly grafikus- és zománcmővész a Malom Art Galéria felkérésére többedmagával vállalta, hogy a nézık, érdeklıdık kedvére és szeme láttára viszi vászonra az elıre berendezett, 60-as éveket idézı enteriırt. Elmondása szerint az este valóban remek alkalom arra, hogy a mővészek olykor ismeretlen világa is feltáruljon az érdeklıdık elıtt. Az alkotás folyamatát ismerhették meg a látogatók, alkalom nyílott egyes technikák, festıi megoldások ellesésére. Az érdeklıdık bele-bele kérdezhettek a mő elkészítésének fortélyaiba a véget nem érı miértek és hogyanok estéjén. A látogatók s a mővészek közt ritka és tanulságos, közvetlen párbeszéd lehetıségét teremti meg az éjszaka. Balanyi Károly 2009. június 20-a éjjelén készített alkotásának reprodukciója a 14. számú melléklet alatt tekinthetı meg. A fenti kiváló összegzéseket annyiban egészíteném ki, hogy meglátásom szerint a hármas együttmőködés az, ami igazán élteti e rendezvényt. A szakemberek és intézmények szerepvállalását, mint elemi fontosságú összetevıt több helyen hangsúlyoztam. Ugyanakkor a kulturális körutazás lelkes résztvevıjeként elmondhatom, hogy ezen az estén bizony mi magunk is mások vagyunk. Ezen az éjjelen nem csupán az intézmények, a szakemberek, vagy akár a mővészek mernek mások lenni, mi magunk is merünk mások lenni. Másként nézünk, másként hallgatunk, s alkalom adtán másként is tapintunk. Az ízlelésrıl már nem is beszélve. 14 A győjtemény látogatottságát ismertetı táblázat a 12. számú mellékletben olvasható. 29
Hagyjuk, hogy magával ragadjon a kultúra, a mővészet és esténket lelkiismeretfurdalás nélkül a szépnek, a jónak, a tudománynak szenteljük. Úgy hiszem a Múzeumok Éjszakája sikeréhez mi, a közönség épp úgy hozzá tartozunk, mint az értékırzı intézmények, a szakemberek elhivatottsága, megbecsülendı tudása és a mővészek talentumai. Így válik teljessé a kép, így válik harmóniával teltté a zene, így elevenedik meg a költészet, az irodalom, a színház, így fordul táncba a világ, s így ízlik leginkább a kenyér s bor. Így válunk együttesen a Szent Iván éji magyar néphagyomány ırzıivé, s éltetıivé. Úgy hiszem a hármas fonál az, amiben a kultúra varázslattal teli ünnepének sikere rejlik. 30
Felhasznált irodalom Könyvek: Daubner Katalin Horváth Sándor Petró Katalin Kultúra-gazdaságtani tanulmányok Aula Kiadó Kft. Budapest, 2000 337-345.p. Eszenyi Miklós Dr. Utry Attila A kulturális menedzser tankönyve Rónai Mővelıdési Központ Miskolc, 2001 20-25.p., 56-78.p., 287-290.p. Eszenyi Miklós Dr. Utry Attila Segédkönyv a kulturális menedzsment tanulmányozásához TEMI Rónai Mővelıdési Központja Miskolc, 2002 36-80.p. Tátrai Zsuzsanna Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó Budapest, 1997. 127-133.p. Folyóiratok: Bera Linda Esıs, de sikeres éjszakai múzeum-mustra Kecskeméti Lapok 105. évf. 13. sz. (2009. jún. 24.) 5.p. Kormos Emese Múzeumok erotikus éjszakája Kecskemét magazin 1. évf. 6. sz. (2006. júl.) 8.p. Kubatovics Tamás Zamatos éjre készülnek: Lesz sárközi győjtemény, de biztos, hogy nem sokáig Petıfi népe 64. évf. 112. sz. (2009. máj. 14.) 8.p. 31
N. Kósa Judit Múzeumok Éjszakája Népszabadság különszáma Idıszaki kiadvány melléklete 66. évf. 143. sz. (2008. jún. 20.) N. Kósa Judit Múzeumok Éjszakája Népszabadság különszáma Idıszaki kiadvány melléklete 67. évf. 141. sz. (2009. jún. 18.) N. Kósa Judit Felelıs szerkesztı: Kuczogi Szilvia Múzeumok Éjszakája Népszabadság különszáma Idıszaki kiadvány melléklete 68. évf. 140. sz. (2010. jún. 18.) Rákász Judit Egyéjszakás múzeumi retro kaland: Kisfröccs, kugli, bakelitbuli, csıbútor és politikai anekdoták Petıfi népe 62. évf. 143. sz. ( 2007. jún. 21.) 5.p. Rákász Judit Hétpróbás kultúrkalandorok: Június 20-a: a leghosszabb rövid éjszaka Petıfi népe 64. évf. 127. sz. ( 2009. jún. 2. kedd ) 5.p. Szenzációs siker a múzeumok éjszakája Mőértı 2008. (11. évf.) 7-8. sz. 3. p. Székelyné Kırösi Ilona Mesevarázs a tündérpalotában Könyv és nevelés 8. évf. 3. sz. ( 2006 ) 83-86.p. Weyer Béla Berlin: Múzeumok éjszakája: képtármaraton HVG, 2003. (25. évf.) 7.(1238.) sz. 39-41. old. 32
Wlcsek Anna Tárlatvezetés sötétedés után: Rengeteg program várja a látogatókat szerte az országban Petıfi népe 63. évf. 141. sz. 9.p. Internetes irodalomjegyzék http://www.culture24.org.uk http://defo.hu/identitaskommunikacio/interaktivitas/68-almatlanok-parizsi-ejszakaja http://en.wikipedia.org/wiki/long_night_of_museums http://erdely.ma/ajanlo.php?id=70216&what=archivum http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=38448 Központi Statisztikai Hivatal honlapja http://www.ksh.hu http://langenacht1.orf.at http://www.lange-nacht-der-museen.de/ http://www.lefigaro.fr/sortir-paris/2010/09/30/03013-20100930artfig00767-leprogramme-de-nuit-blanche-2010.php Múzeumok Éjszakájának honlapja http://www.muzeumokejszakaja.hu Nemzeti Erıforrás Minisztériumának honlapja http://www.nefmi.gov.hu/kultura/muzeumok-fokuszban/muzeumok-fokuszban http://www.nosoulforsale.com/2010 Székely Nemzeti Múzeum honlapja http://www.sznm.ro/sznm.php?o=muzeumokejszakaja2010 33
Mellékletek 1. számú melléklet: A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban résztvevı intézmények száma és annak növekedése I. 15 Résztvevı intézmények számának növekedése 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Budapesti résztvevı intézm. 29 31 49 60 70 79 85 Vidéki résztvevı intézm. - 16 44 96 160 174 200 ebbıl Kecskemét Mindössze sen: A 2004. évet bázisnak tekintve 28 30 29 47 93 156 230 253 285 100% 162% 321% 538% 793% 872% 982% 2. számú melléklet: A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban résztvevı intézmények száma és annak növekedése II. 16 15 A NEFMI Közgyőjteményi Fıosztályának tájékoztatása alapján 16 Forrás: www.nefmi.hu 34
3. számú melléklet: A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat eseményein résztvevı látogatók száma és annak növekedése I. 17 Látogatók száma 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Budapesti látogatók 47.403 79.300 140.394 152.000 214.271 203.932 263.743 Vidéki látogatók - 37.000 63.413 83. 000 165.222 177.039 180.771 ebbıl Kecskemét Mindössze sen: A 2004. évet bázisnak tekintve 73.659 108.286 47.403 116.300 203.807 235.000 379.493 380.971 444.514 100% 245% 430% 496% 801% 804% 938% 4. számú melléklet: A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat eseményein résztvevı látogatók száma és annak növekedése II. 18 17 A NEFMI Közgyőjteményi Fıosztályának tájékoztatása alapján 18 Forrás: www.nefmi.hu 35
5. számú melléklet: 2007. évi Múzeumok Éjszakájának budapesti rekorderei Intézmény neve Látogatók száma (fı) Szépmővészeti Múzeum 12.000 Magyar Nemzeti Galéria 12.000 Néprajzi Múzeum 11.943 Magyar Nemzeti Múzeum 10.079 Iparmővészeti Múzeum 7.744 Közlekedési Múzeum 7.000 Jövı Háza Millenáris Park 7.000 Magyar Természettudományi Múzeum 6.800 Budavári Labirintus 6.500 Terror Háza 6.000 Hadtörténeti Intézet és Múzeum 6.000 Budapesti Történeti Múzeum 6.000 6. számú melléklet: 2007. évi Múzeumok Éjszakájának vidéki rekorderei Intézmény neve Látogatók száma (fı) Hermann Ottó Múzeum, Miskolc 20.000 Móra Ferenc Múzeum, Szeged 19.000 Déri Múzeum, Debrecen 7.000 Dobó István Vármúzeum, Eger 6.100 Janus Pannonius Múzeum, Pécs 5.000 Bozsó Győjtemény, Kecskemét 4.000 Damjanich Múzeum, Szolnok 3.457 Soproni Múzeum 3.400 Porcelánium, Herend 2.000 36
7. számú melléklet: 2009. évi Múzeumok Éjszakájának budapesti rekorderei Intézmény neve Látogatók száma (fı) Szépmővészeti Múzeum 13.400 Magyar Mezıgazdasági Múzeum 11.000 Magyar Nemzeti Galéria 10.500 Iparmővészeti Múzeum 10.177 Közlekedési Múzeum 9.754 Budavári Labirintus 9.100 Terror Háza Múzeum 8.521 Hadtörténeti Intézet és Múzeum 8.531 Budapesti Történeti Múzeum 7.990 Országos Széchenyi Könyvtár 7.723 8. számú melléklet: 2009. évi Múzeumok Éjszakájának vidéki rekorderei 19 Intézmény neve Látogatók száma (fı) Móra Ferenc Múzeum, Szeged 15.619 Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ 14.967 Bozsó Győjtemény, Kecskemét 13.040 Cifrapalota, Kecskemét 7.530 Ráday Múzeum, Kecskemét 6.300 Déri Múzeum, Debrecen 5.763 Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat 4.501 Janus Pannonius Múzeum, Pécs 4.462 Népi Iparmővészeti Győjtemény, Kecskemét 4.116 Szórakaténusz, Kecskemét 4.101 19 5-8. számú mellékletek forrása: Népszabadság folyóirat Múzeumok Éjszakája melléklete, 2007. és 2009. 37
9. számú melléklet: A kecskeméti intézmények látogatottsági mutatói: Intézmény neve Látogatók száma 2009-ben (fı) Látogatók száma 2010-ben (fı) Alkotóház- Assisi Kápolna 163-676 1634 nincs adat Bozsó Győjtemény 13.040 11.288 Cifrapalota (Katona József Múzeum) 7.530 22.072 Ciróka Bábszínház 367 1.267 Dán Kulturális Intézet 25 450 Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ 14.967 13.930 K-Arts Mővészeti Kft. 382 465 Katona József Emlékház 3.052 850 Katona József Könyvtár 734 881 Katona József Színház 1.700 1.120 Kecskeméti Ifjúsági Otthon 2.000 800 Kecskeméti Planetárium 492 1.050 Kecskeméti Tőzoltó Múzeum Alapítvány 2.600 Nincs adat Kecskeméti Városgazdasági Kft. 200 120 Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet 1.525 5.400 Magyar Fotográfiai Múzeum 1.012 3.083 Magyar Naiv Mővészek Múzeuma 287 427 Malom-Art Kortárs Galéria 450 500 Mővész Kávézó (Art Cafe) 230 387 Nemzetközi Kerámia Stúdió 1.280 2.960 Nemzetközi Zománcmővészeti Alkotómőhely 249 Nincs adat Népi Iparmővészeti Győjtemény 4.116 4.725 Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum 2.350 2.800 38
Premier Galéria 300 Nincs adat Ráday Múzeum és a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára 6.300 16.550 Szórakaténusz Játékmúzeum és Mőhely 4.101 4.504 Tiszti Klub 487 1.590 Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra 430 319 Vadaspark 186 1.516 Nosztalgia buszok (15 járat) 2.500 1546 Mindösszesen: 73.659 fı 108.286 fı 10. számú melléklet: 2010. évben elsı ízben csatlakozó kulturális intézmények, helyszínek Intézmény neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kecskemétfilm Kft. Rajzfilmstúdió Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Természet Háza Tormási Szalon Mőterem Látogatók száma (fı) 604 450 1740 650 11. számú melléklet: Kecskeméti intézmények részvétele, valamint azok látogatottsága a 2009. és a 2010. évi Múzeumok Éjszakáján 20 2009. 2010. Résztvevı intézmények száma 28 30 Látogatók száma (fı) 73.659 108.286 20 9-11. számú mellékletek az egyes kulturális intézmények, szervezetek tájékoztatásának megfelelı adatokat tartalmazzák. 39
12. számú melléklet: Bozsó Győjtemény látogatói létszám Múzeumok Éjszakája 2010. június 19. Kecskemét, Klapka u. 34. és Fecske u. 23.: I. 100 éves a Kecskeméti Mővésztelep: 1. Perlrott Csaba Vilmos: kecskeméti képek 2. Komolytalanságok a 20. század elejérıl I. 4.746 fı (számlált, regisztrált) II. 50 éves Farkas Antal jama 1. kiállítás 2. Jamoszkóp (attrakció) III. Technikai csemegék a 20. század elsı felébıl (Kiss Fotó Győjteménye) II. + III. 1.300 fı (becsült) IV. Bábosok a vásárban: Ciróka 220 fı (becsült) V. Kecskemét versben és prózában: Forrás est 42 fı (számlált) VI. Leskowszky Hangszergyőjtemény Különleges zenei produkció 250 fı (becsült) VII. Tánc a 20. század kezdetén 1. Tőzön Vízen Át Egyesület, Csörömpölık Együttes 2. Dance for Art: tangó, shimmy 350 fı (becsült) VIII. Zene a 20. század kezdetén Bohém Trió 2 alkalom 480 fı becsült IX. Játékok a 20. század kezdetén: játékok józanoknak 3 alkalom 54 fı (számlált) X. Állandó kiállítás 1.100 fı (becsült) XI. Romkocsma 1.200 fı (becsült) Összes (kiállítások, attrakciók) 9.742 fı 40
Külsı helyszín: XII. Múzeumi Buszok 2 útvonal, 24 járat 1546 fı (számlált, regisztrált) Bozsó Győjtemény összes létszám: 11.288 regisztrált belépı: 4.746 + 1546 = 6.292 fı kiállítások, foglalkozások, hangversenyek, külsı helyszínek résztvevıi összesítve: 11.288 fı 41
13. számú melléklet: Múzeumok Éjszakája Kecskeméten - meghívók 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 42
14. számú melléklet: Balanyi Károly grafikus- és zománcmővész Múzeumok Éjszakáján készített alkotásának reprodukciója 43
15. számú melléklet: Múzeumok Éjszakája Képekben Tőzugrás egykor és most 1 2 3 4 5 44
Múzeumok Éjszakája hazánkban 6 7 8 9 10 11 12 13 45
Múzeumok Éjszakája Kecskeméten 14 Rakuégetés 15 Korongozás 16 17 Oldtimer buszok 18 19 100 éves a Kecskeméti Mővésztelep Foltvarrás 46
Múzeumok Éjszakája Erdélyben (SzNM) 20 21 A díjnyertes láda 22 23 24 47